4. TELEPÜLÉSEK KARAKTERE, JELLEGZETESSÉGE

Az előadások a következő témára: "4. TELEPÜLÉSEK KARAKTERE, JELLEGZETESSÉGE"— Előadás másolata:

1 4. TELEPÜLÉSEK KARAKTERE, JELLEGZETESSÉGE
Berczeli Emília adjunktus

2 Köszönet Köszönettel tartozom az alábbi hallgatóknak, akik tanulmányaik fotóanyagával előadásom elkészítéséhez hozzájárultak: Csernyi Tamás Molnár Márton Hofstadter Tanás Urbán Adrienn Nagy Béla Szabó Csaba Boldán Balázs Horváth Hajnalka Botos Gábor Szabó Levente Csikós Dorottya Gyürei András Csap Viktor Farkas Márton Liszkai József Sztarinka Dávid Varga Zsuzsanna Cselovszky Attila Vadász Viktor Bajmóczy Lilla Anna Zólyomi Orsolya

3 Karakter Görög szó jelentése: jellem, jelleg
Jellem – a lelki-akarati tulajdonságok összessége Jelleg – valaminek a meghatározó sajátossága, tulajdonsága A település esetében a karakter szó a település egészének az érzékelhető megjelenési formáját jelenti.

4 A települési környezet esztétikuma
A települési környezet esztétikumának fogalmán mindazoknak a városépítészeti és építészeti elemeknek az együttes megjelenési formáját értjük, amelyeket térben érzékelve, látványként befogadunk. Vizsgálatunkhoz a települést elemeire bontjuk. - külső természeti környezet - belső települési környezet (élő, élettelen, mozgó, álló elemek) - épített környezet - növényi környezet

5 Település belső és külső környezete

6 Település értékei térben, formában és színben egyaránt harmonikusak:
heterogén beépítésű házsor egyetlen megmaradt műemléke ugyanis építészeti, de nem környezeti érték a jellegében harmonikus, de nem kiemelkedő építészeti kvalitású házsort azonban minősíthetjük környezeti értéknek esztétikai kritériumok elemei: terek formája, aránya, kapcsolódásai, az utcák vonalvezetése, légtérarányai, beépítési konfigurációi, homlokzatok, anyagok, színek, parkok, fasorok kisarchitektúra elemei: kereskedelmi pavilonok, az árudák, a forgalom és közlekedés sokféle építménye (felszíni metrócsarnokok és lejáratok, várók, esőtetők, aluljárók stb.) a telefonfülkék, az utcai illemhelyek, a szeméttárolók, a postaládák, a hirdetőoszlopok, óriásreklámok, a világítótestes, villanyújságok, víztükrök, csobogókutak, a virágtartók és természetesen a köztéri szobrok, emlékművek és térplasztikák

7 Közterek, sétáló utcák

8 Kisarchitektúra: Szobrok

9 Kisarchitektúra: Kutak, szőkőkutak
Balatonfüred Pécs Gyöngyös Budapest: Károlyi kert Budapest: Károlyi kert Erzsébet tér

10 Kisarchitektúra: Kutak, szőkőkutak
Gyöngyös díszkútjai

11 Kisarchitektúra: Lámpák

12 Kisarchitektúra: Lámpák

13 Kisarchitektúra: Árudák, illemhelyek

14 A település karakterét az alábbi tényezők határozzák meg:
1.Földrajzi és természeti adottságok - domborzati viszonyok pl. dunátúli és az alföldi települések alapvetően eltérő alaprajza, úthálózata - víz menti fekvés. - éghajlati viszonyok - szélhordta homok ellen íves utcákkal védték a belső kerteket (pl. Debrecenben), míg a hegyvidéken a lezúduló csapadékvíz ellen úgy védekeztek, hogy annak irányába a háznak minél kisebb felülete álljon. 2. Társadalmi szerkezet A természeti adottságok alapján alakul ki egy-egy térség primer foglalkozásiés életmód-beszerzési szerkezete - pl. mezőgazdasági, feldolgozó ipari, stb. Így alakult ki Debrecenben a kifelé tölcséresen szélesedő az állathajtást szolgáló utcák, a hatalmas vásártér. 3. Helyi építőanyag A település kialakulásának korai periódusában a helyi építőanyag döntően befolyásolta a karaktert.

15 A település karakterét az alábbi tényezők határozzák meg:
4. Nemzetiség, hagyomány Építmények alapján meg lehet állapítani, hogy egy falu magyar, vagy túlnyomóan milyen nemzetiségű. 5. Belső arányok Jellemző a beépítettség és az üres tér viszonya, a gyalogos befogadható kép üzletek, portálok stb. 6. Növényzet Fasorok, növényzet, virágok, erkélyládák, őshonos és telepített növények. 7. Üzletek, és tartozékai Karaktert alakít ki a portál, de fontos a felirat és a szín is. 8. Kisarchitektúra A kereskedelem egy része kilép a városból kis árudákban, pavilonokban. 9. Mozgó tárgyak Járművek, tömegközlekedési eszközök, színe, formája stb. 10. Az emberek Milyen emberek lakják A látványt variálja, a nap, a napszak, az évszak, az időjárás.

16 Más szemszögből összefoglalva a település karakterét meghatározza:
sokféleség szimmetria harmónia kontraszt arányosság fokozás ritmustörvény formatényezők hierarchiája

17 Karakter vizsgálat Analitikus vizsgálat – tárgyi világ (épített, természeti környezet) Analogikus vizsgálat – jellemző hasonlóságokon alapuló következtetés Történeti-kronologikus vizsgálat – idő és folytonossága A vizsgálat eredménye a homogén karakterű részterületek lehatárolása - értékkataszter, valamint a karakterterv - övezetek lehatárolása, karakterközpontok, gyenge karakterü területek, hiányparaméterek megállapítása, értékszemléletű de a fejlődést biztosító rugalmas szabályozás

18 1. Analitikus vizsgálat BEÉPÍTÉS VIZSGÁLATA Beépítés típusa
szabadonálló – laza szövetes, telepszerű, szabadonálló (ikres, oldahatáronálló) kvázi szabadon álló (szabadonálló de a telekhez képest nagy a beépítettség) zártsorú – keretes, tömbös Beépítés magassága Szintszám vagy épület magasság Beépítés kora mikortól meddig épült Beépítés funkciója Lakó üdülő Intézményi Ipari Vízgazdálkodási Közmű Közlekedés Park erdő mezőgazdasági területek)

19 Magasság

20

21

22 Közlekedési létesítmények: Utak, alagutak, parkolók, hidak, folyók, vasutak

23 Közlekedés létesítményei

24 Közművek létesítményei

25 Egyházi, szakrális épületek

26 Igazgatási, kereskedelmi, egészségügyi épületek, portálok

27 Kereskedelem, szolgáltatás létesítményei

28 Kulturális épületek Pécsi Nemzeti Színház régi képeslapon
Köztéri szökőkút szoborral a PécsiNemzeti Színház előtt. Pécsi Nemzeti Színház

29 LA Getty Múzeum

30 1. Analitikus vizsgálat 2. TERMÉSZETI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
Domborzati viszonyok Sík, Lejtő – északi, keleti, déli, nyugati Völgy – észak-déli irányú, kelet-nyugati irányú, egyéb Tető – fennsík, hegyhát, gerinc Egyéb –pl. víz melletti fekvés Növényzeti viszonyok összefüggő zöldfelület – erdők, parkok kertes zöldfelület – alacsony beépítettség keretező zöldfelület – véderdők, fasorok zárványos – beépítés közötti zöld foltok nincs zöldfelület

31 Település és táj kapcsolata

32

33

34

35 Zöldfelületek: Közparkok, fasorok

36 Zöldfelületek

37 2. Analogikus vizsgálat Nagyvárosias típus Kisvárosias típus
zsúfolt, hangos, feltűnő, fényes, gazdag, magas, tömör, művi, energikus, dinamikus, túlterhelt (szállodák, bankok, irodák, áruházak, elegáns üzletek, butikok) Kisvárosias típus közepes, arányos, jó megjelenésű, megnyerő, rendezett, nyugodt, magabiztos, kiegyensúlyozott, harmonikus, törekvő (vendéglők, kis üzletek, műhelyek, panziók, 1-3 szintes házak) Kertvárosias típus csendes, terjedelmes, alacsony, levegős, nyugodt, tespedt, bizalomgerjesztő, kicsinyes, önző (1-2 színes házak, sokféle kerítés, gyümölcsfák, kicsi iskolák) Külvárosias típus elhanyagolt, igénytelen, sötét, szegényes, rendezetlen, változatos, gyökértelen, kialakulatlan, szeszélyes, indulatos, erős, fejlődőképes (gyárak, ócska lakóházak, kerítések, légvezetékek, kémények iparvágányok) Falusias típus kicsi, eldugott, egyszerű, arányos, csendes, szerény, természetes, visszahúzódó, zárkózott (templom, kis házak, majorsági épületek, nagy téri távlatokban)

38 Reprezentatív épületek

39 Kertvárosi típus KERÍTÉSEK fémből

40 Kertvárosi típus KERÍTÉSEK fából

41 3. Történeti-kronologikus vizsgálat
Történeti térképek alapján a település időbeli folyamatosságát, a településszerkezeti egységek történeti kontinuitását vizsgálja I. katonai térkép II. katonai térkép III. katonai térkép 1880, 1920 valamint a jelentősebb beépítések évei

42 Település régi térképeken

43 Település más szemszögből
Kecskeméti településkép madártávlatból régen és ma

44 Település karakter változása a közlekedés fejlődésével
Az újpesti indóház környékének változása 1865 óta Kecskemét Népbank palota környezete Település karakter változása a közlekedés fejlődésével

45 Településkarakter változása a közlekedés fejlődésével
A Dráva utca torkolata a Duna felől egykor és ma. Berlin tér ma Nyugati tér fejlődése 1873-tól 1950-ig

46 Település karakter változása épület homlokzat szintszám váltással.
Lipótvárosi Szent István Bazilika 1880-ben és ma. Kecskemét katolikus bérház 1933-ban és 2004-ben.

47 Alkalmazkodási karakter
A kialakult strukturális karakter és a környezet viszonya. (hogyan vette vigyelembe a telepítés aföldrajzi, természeti környezet adottságait) Vizuális karakter – ember horizontján Tradíció karakter – identitás tudat Installációs karakter – kisarchitektúra Közlekedési karakter – forgalom jellege Kommunikációs karakter – hírcsere Tevékenység karakter – foglalkozásformák Happening karakter – rendezvények Időleges karakter – évszakok, napszakok arculata

48 Kisarchitektúra: Játszóterek, játszószerek

49 EU szabvány játszószerek

50

51 Órák

52 Kisarchitektura: Burkolatok

53