Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A távközlés A távközlés társadalmi szerepe A távközlési piac kialakulása A távközlés szabályozása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A távközlés A távközlés társadalmi szerepe A távközlési piac kialakulása A távközlés szabályozása."— Előadás másolata:

1 A távközlés A távközlés társadalmi szerepe A távközlési piac kialakulása A távközlés szabályozása

2 Távközlés helye és szerepe a gazdaságban Gazdaság szektorai (egyfajta topológia szerint) •Primer szektor (pl. bányászat) •Szekunder szektor (pl. gépgyártók) •Tercier szektor (pl. egészségügyi ellátás) •Informatikai szektor (pl. számítástechnika) A távközlés a világgazdaság egyik legfontosabb szolgáltatói szektora. A szektorok súlya a gazdaság egészében a társadalmi-gazdasági fejlődés különböző szintjein eltérő. •Foglalkoztatottság •Bruttó hazai össztermék (GDP) előállításában a részesedés növekvő

3 Távközlés, mint sajátos szolgáltatás •Szolgáltatások nem készletezhetők •Igényekhez igazodó, területi, földrajzi elhelyezkedés •Korlátozott a szolgáltatások külkereskedelme •A fogyasztó értékítélete, megelégedettsége a mérvadó a minőség megítélésében, megállapításában Minőség mérése: mutatók Struktúra terv

4 A távközlés fejlődésének korszakai/1

5 A távközlés fejlődésének korszakai/2 KORSZAKOK Technológia, hálózatSzolgáltatás Piaci struktúra Jogi szabályozás 1. Természetes monopólium Országonként egy hierarchikus hálózat Távbeszélő szolgáltatás Egyetlen monopol nemzeti szolgáltató Műszaki szabályozás 2. Liberalizáció, a versenykörnyezet kialakítása Digitális hálózatok Intelligens és mobil szolgáltatások Új piaci szereplők, horizontális átrendeződés Aszimmetrikus, versenyserkentő szabályozás 3. Infokommunikációs konvergencia Távközlés, informatika, média konvergenciája Internet; globális multimédia Vertikális piaci integrációk Speciális szabályozások harmonizálása, minimalizálása 4. Hálózat-alapú tudástársadalom Integrált információs társadalmi technológia Tovább szélesedő piaci integráció Enyhén szabályozott verseny (korlátos erőforrások)

6 A távközlési rendszerek együttműködése/1 Az összekapcsolás fogalma Hkt 110.§ 45.(2001.XL.tv.) az elektronikus üzenettovábbítás szigorú technikai feltételek betartását követeli meg a küldő és fogadó részéről egyaránt, mert biztosítani kell az indított és érkező jelek értelmezhetőségét, azonosíthatóságát és azt is, hogy a kommunikálni szándékozó felek távközlési rendszeri együttműködjenek, azaz összekapcsolhatók legyenek. A szabványosítás célja a rendszerek funkcionalitásának javítása, amikor a választék-gazdaságosság, azaz a termékdifferenciálás költsége nagyobb, mint a különféle termékek közötti választás lehetőségével elérhető haszon. (kompatibilitási szabványok) Versenyt segítik a kompatibilitási szabványok- nő az alkatrészek megválasztásának lehetősége, míg egyedi rendszerek esetén (kényszerfogyasztás), magas váltási költségek

7 A távközlési rendszerek együttműködése/2 OSI (Open Systems Interconnection)- Nyílt Hálózati Hozzáférés Összekapcsolás zavartalan biztosítására, illetve a nemzeti szolgáltató monopóliumok lebontásának segítésére Célja: a különböző szolgáltatók rendszerei együtt tudjanak működni és így az előfizető a végberendezései segítségével hozzájuthat az elektronikus információkhoz A szabványosítás jelentősebb nemzetközi szervezetei: ITU -(International Telecommunications Union) az ENSZ szakosított szervezete ITU-T (Telekommunikációs témák – régebben CCITT) ITU-R (Rádiókommunikációs témák) ETSI- (European Telekommunikations Institute) ISO- (International Standardization Organization) ANSI- (American National Standards Institute)

8 Távközlés termékei A távközlési piacon megjelenő kínálat részben, •szolgáltatásokat, pl. vezetékes telefon, IP telefon,stb. részben, •technológiákat pl. ATM, X25, és •Információhordozó közegeket tartalmaz pl. LAN-helyi hálózat, vagy WAN-telephelyek közötti hálózat

9 Távközlési piacok fejlődésének útjai 1.Területileg tagolt többtársaságos rendszerek  szolgáltatók zöme magántársaság, kevésbé jövedelmező területeken szövetségi, tartományi tulajdonú társaságok  erős verseny (összeolvadások, felvásárlások a társaságok között, rendkívüli árverseny) 2.Szolgáltatásonként tagolt többtársaságos rendszerek  országos hatáskörű, szolgáltatásokra szerveződő vállalatok  állami és magántulajdon egy vállalaton belül is megjelenik 3.Állami monopóliumok (állami tulajdonban levő országos hatáskörű szolgáltatók) Európára ez jellemző Okai:  kincstári bevételek védelme  természetes monopólium  jó minőségű szolgáltatás STABIL STRUKTÚRÁK az 1980-as évek elejéig

10 Monopolhelyzet és liberalizáció a távközlésben/1 Monopóliumok fajtái:  regionális (pl. USA) AT&T dominancia 1983-ig, bírói döntés… osztott monopólium)  országos  duopóliumok ( pl.Nagy-Britannia)1984-ben British Postból leválasztották a British telecomot, majd privatizálták és létrehoztak egy szolgáltatótól független szabályozó hatóságot. Aszimmetrikus szabályozás következtében megjelenik a versenytárs (kialakul a duopólium) Monopólium létrejöhet  jogi úton  természetes úton (gazdasági szempontból) Jogi monopólium magas rangú jogszabály biztosítja (távközlési tv. miniszteri rendelet) Természetes monopólium Gazdasági alapon való megközelítésből adódik (méretgazdaságosság elve) Nem zárják ki egymást

11 Monopolhelyzet és liberalizáció a távközlésben/2 Liberalizációs hullám a nyolcvanas évektől Lépései:  Szétválasztották a hatósági és szolgáltatási feladatokat  Liberalizálódik a végberendezések beszerezhetősége és javítása, valamint néhány országban az első állomás felszerelése is  Szétválik a távközlési hálózati infrastruktúra és – szolgáltatások monopóliuma  Az állami távközlési vállalat átkerül a versenyszektorba és privatizálják  A régi szolgáltató szervezetét átalakítják (centralizálják vagy decentralizálják)  A szolgáltatók kibővített, átjárást biztosító szolgáltatási lehetőségeket szeretnének

12 Jelenlegi piaci helyzet •A magyarországi elektronikus hírközlési piac stabilan bővült az ös periódusban, és mind növekedése, mind GDP-beli súlya alapján a régióbeli országokhoz hasonló fejlődést mutatott. •Belső struktúrájában a nagykereskedelemi bevételek súlya növekedett, míg a kiskereskedelmi hírközlési bevételekben a vezetékeshang-piac lassú visszaesése mellett a mobilhang-piac és az adatpiac jelentették a növekedés motorját. •A piaci szereplők egyre nagyobb aránya nyújt hang-, adat- és audiovizuális szolgáltatást is, ez megmutatkozik a bevételi források megoszlásában és az új szolgáltatások indításában is. •A hírközlési piacon ennek ellenére a Magyar Telekom domináns méretű szereplő: bevétel tekintetében súlya megközelíti a 60%-ot, bár ez a részarány folyamatosan csökken.

13 A teljes távközlési piac árbevételének összetétele

14 A legelterjedtebb elektronikus hírközlési szolgáltatások használatának elterjedése/1

15 Az elektronikus hírközlési szolgáltatások használatának elterjedése/2 A hírközlési szolgáltatások használata növekszik: a vezetékeshang-szolgáltatás kivételével minden fontosabb szolgáltatás penetrációja növekedett 1999 óta (ábra). A mobiltelefonnal rendelkező háztartások száma 2004-re elérte, majd 2005-re meghaladta a vezetékes telefonnal rendelkezőkét, és jelenleg a háztartások több mint 80%-ában van vezetékes telefon vagy mobiltelefon. A műsorelosztási (túlnyomóan kábeltévé) előfizetések penetrációja stabilan növekedett, a 100 háztartásra eső internet előfizetések száma pedig 2005-re egy minimális bázisról kb. 20-ra nőtt.

16 Vezetékes- és mobilhang-piac/1 Vezetékes- és a mobilhang-piac eltérő dinamikájú fejlődést mutatott az elmúlt években. Míg a vezetékes piac stagnált, addig a mobilhang-piac 2004-re minden tekintetben megelőzte a vezetékest: • A háztartások mobiltelefonnal való ellátottsága is elérte a vezetékesét • A híváspercek között több indul már mobilról, mint vezetékesről • Több bevétel képződött a mobilhívások (51%) után, mint a vezetékesek (49%) után A Magyar Telekom domináns szereplő maradt a vezetékeshang-piacon 75-80%-nyi piaci részesedéssel (a bekapcsolt fővonalak, a kezdeményezett hanghívások időtartama és a hangszolgáltatásból származó kiskereskedelmi bevételek alapján is), míg a mobil- piacon a Vodafone belépése óta erősödött a verseny, és a piac a részesedések kiegyenlítődése felé halad. A korábban koncesszióval rendelkező szolgáltatók lényegében ma is kizárólagos szereplők a korábbi szolgáltatási területükön lévő vezetékes hozzáférési piacon. A kábeles és internetes hangszolgáltatás által támasztott verseny egyelőre nem számottevő, de erősödő dinamikát mutat.

17 Vezetékes- és mobilhang-piac/2 Európai összehasonlításban a vezetékeshang-piacon 2004-ben Magyarországon a verseny szintje a legalacsonyabbak közé tartozott, míg a mobilpiacon tapasztalható verseny szempontjából a középmezőnyben volt re a helyzet javult, elsősorban a vezetékes piacon a Tele2 és a UPC által támasztott, immár kimutatható verseny miatt első félévében a Tele2 a kezdeményezett hanghívások terén már a második legnagyobb szereplő lett, és a kábeles telefonra előfizetők száma is több tízezerre tehető. A hanghívásokból származó bevételek dinamikája alapvetően különbözik a vezetékes- és a mobilhang-piacon. A vezetékes piacon az előfizetőnkénti átlagos bevétel stabilan 6500 Ft körül maradt, míg a mobilpiacon az ARPU kevesebb mint felére - mintegy 4500 Ft-ra - csökkent 1999 óta. Mindkét piacon nőtt az összekapcsolási díjbevétel, amely a mobilpiacon már meghaladja a teljes mobil hangbevétel harmadát. A fogyasztói érdekek mentén megfogalmazott szabályozói célok a mobilpiacon látszanak jobban teljesülni, ugyanis, míg a vezetékeshang-piacon csökkenő forgalom mellett az átlagos percdíjak megőrizték a reálértéküket, a mobilpiacon a növekvő percforgalom csökkenő tarifákkal járt együtt, és elérte a vezetékes szintjét.

18 Adatpiac/1 A magyar adatpiac folyamatosan és dinamikusan bővül. Az internet-előfizetések száma átlagosan évi közel 40%-kal emelkedett 1999 óta, és 2005 végére meghaladta a 900 ezret (beleértve a kapcsolt vonali, DSL, kábelmodemes, bérelt vonali, vezeték nélküli és egyéb módon internet-hozzáférésre előfizetőket). Az internetpenetráció azonban még mindig jóval az EU-15 átlag szintje alatt van, mind az internethasználók száma, mind a 100 lakosra, illetve 100 háztartásra eső előfizetések számát illetően. Pozitív vonása azonban a magyar internetpiacnak, hogy a szélessávú hozzáférések aránya jelentősen meghaladja az EU-15 átlagot, és jelenleg az összes internet-előfizetés közel 70%-át teszi ki. Az adatszolgáltatásból származó bevételek évente 44%-kal nőttek 1999 és 2005 között. Az egyes részpiacok közül az internetszolgáltatásból származó bevételek és a mobil adatbevételek nőttek a leggyorsabban. Ez utóbbin belül az SMS/MMS forgalom azonban az utóbbi három évben csak lassan növekszik, és az előfizetőnkénti átlagos használat is kitartóan az európai átlag alatt marad.

19 Adatpiac/2

20 Adatpiac/3 •2006 harmadik negyedévében a szélessávú kapcsolatok száma volt – xDSL (59,5%) – kábel (38,3%) –8800 fix vezeték nélküli (1%) –8030 egyéb szélessávú kapcsolat •Az összes hazai vezetékes Internet csatlakozáson belül (977 ezer) a szélessávú kapcsolatok aránya 82% (előző évhez képest a kapcsolatok számának megduplázódása) •Meghatározó az iskolai végzettség, a kor és a származás, de kicsi ill. csökkenő különbségek a nemek, valamint az anyagi helyzet és településtípus tekintetében

21 Adatpiac/4 •A hazai vállalkozások között a szélessávú Internet elterjedtsége 39% •A nagy és közepes vállalatoknak szinte mindegyike rendelkezik szélessávú kapcsolattal, a kis cégek körében még alacsony a penetráció •Lakossági szélessávú Internet használat a környező országokban: –Magyarország 7,9%, ebből DSL: 4,7%, kábel 3% –Lengyelország 7%, ebből DSL: 4%, kábel 1,7% –Csehország 6,1%, ebből DSL: 3,9%, kábel 1,9% –Románia 3,4% –Oroszország 1,4% –Ukrajna 0,7%

22 Audiovizuális tartalom- terjesztési piac/1 A sugárzás módja szerint lehetnek: •földi sugárzású (hagyományos) •műholdas •kábeltelevízió (zárt láncú terjesztés) •internetes adók Először kábeltelevíziót az USA-ban alkalmaztak 1950-ben (magas épületek árnyékolása miatt)

23 Audiovizuális tartalom- terjesztési piac/2 A kábeltévé jelenleg a domináns tévéműsor-vételi mód. A háztartások közel 60%-a kábelen keresztül veszi a tévéműsort, míg 35% földfelszíni sugárzásból, 10%-a pedig műholdon keresztül (minimális átfedések vannak a műsorvételi módok között). A kábeltévé-előfizetéssel rendelkező háztartások aránya európai viszonylatban is magas, köszönhetően elsősorban a lefedettségi területen belüli magas penetrációnak (a háztartások 65%-a volt 2004 végén kábeltévével lefedve, és a lefedett háztartások 86%- a előfizető volt). A magyar műsorelosztási piac stabilan növekedett az elmúlt években. Az előfizetők száma 2004-ben meghaladta a 2 milliót, és a bevételek évente átlagosan 22%-kal nőttek 1999 és 2004 között (folyó áron). A műsorelosztás piacán a két legnagyobb szolgáltató (UPC és T-Kábel) mellett számos kisebb vállalat létezik. A kábeltévé-szolgáltatók szolgáltatási területei között kicsi az átfedés, a cégek jelenleg lényegében monopolhelyzetben vannak. A műsorterjesztési (azaz műsorelosztás és műsorszórás) piac ugyanakkor igen koncentrált: a bevételek alapján a három legnagyobb szolgáltató lefedi a piac több, mint 80 százalékát.

24 Audiovizuális tartalom- terjesztési piac/3 A konkurens technológiák (elsősorban az IPTV*, illetve a műholdas szolgáltatások) azonban veszélyeztethetik a kábel pozícióját, mivel hasonlóan magas lefedettséggel lehetnek képesek összehasonlítható minőségű szolgáltatást versenyképes áron nyújtani. A DSL-hálózaton terjesztett tévéadás előnyére szolgál a magyarországi kábelhálózatok viszonylag alacsony innovációs szintje, aminek egyik mutatója a kapcsolt szolgáltatások (internet, telefon) gyenge elterjedtsége. Fogyasztói szempontból eléggé kedvezőtlen a műsorelosztási piac összképe. Egyrészt a reálértéken maradó előfizetési díjakat még mindig viszonylag sokan drágának találják. Másrészt az alacsony váltási lehetőség és - részben - hajlandóság miatt kicsi az ügyfelek mozgása, műsorelosztók közötti váltása. * (Az internetprotokoll alapján történő digitális jeltovábbítás bármilyen platformon megjelenhet (tipikusan kábel vagy xDSL), az IPTV kifejezést szűkebb értelemben a vezetékes hálózaton terjesztett műsorszolgáltatásra használjuk, amely a kábeltelevíziós szolgáltatások versenytársa, illetve helyettesítő terméke lehet.)

25 Az éves távközlési kiadások szerkezete a hazai vállalatok körében

26 A TÁVKÖZLÉSI PIAC ÁTRENDEZŐDÉSE A szolgáltatói fókusz változása: globalizálódás és horizontális piaci konvergenciák •80-as évek: Megbízható, olcsó, belföldi alapszolgáltatás (telefon) Technológiai fejlődés: digitalizálás, optikai és műholdas átvitel Szabályozás változása: liberalizált távközlési környezet - tulajdonlásban (privatizáció), - hálózatépítésben, szolgáltatás engedélyezésben •90-es évek: Földrajzi, pénzügyi és piaci diverzifikáció (távközlési szolgáltatások széles köre + informatika, média) •Az új szereplők a legjövedelmezőbb piaci szegmensre koncentrálnak •Üzleti szemlélet, ügyfélorientált vállalati szervezetek kialakulása •Nemzetközi kilépés a veszteségek kompenzálására Fő cél: Harmadik piacon való fellépés, globális szolgáltatások, egy-kapus kiszolgálás Következmény : • nemzetközi szövetségek, fúziók, privatizáció, akvizíció • két vagy több szintű piaci struktúra kialakulása: Világszolgáltatók és nemzeti, ill. speciális technológiai szolgáltatók

27 A távközlési piac szerkezetváltozásának példái 1. Liberalizáció a távk.-ben: EU1998, US1996, Jap1997 Köv.: új belépők,helyközi / helyi / KTV “átjárás” Fokozódó verseny a Globális szolgáltatók (pl. GlobalOne, számára is 2. Globális mobilitás fokozódó szerepe: Műholdas szolgáltatók (GO-k): GlobalStar, Teledesic…? Globális szabványú mobil szolgáltatás: GSM, 3G (IMT2000) 3. Összeolvadások, konszolidáció: Vivendi/Invitel itthon, SBC és Ameritech, AT&T és MediaOne; Bell Atlantic és GTE (Verizon), BT és Telefonica? Vodafone és AirTouch, majd Mannesmann (199MrdUSD), stb. 4. Vertikális konvergencia hatása: Távközlés/Internet és Média/tartalom szövetségek/fúziók! Tk.operátorok és média szereplők: DT és Kirsch group, PanTel és EuroWeb; Internetszolgáltató és médiacég: részvénycserével AOL(America Online) és Time Warner Inc. 155MrdUSD Mobil szolgáltatók szövetsége tartalom- és alkalmazásszolgáltatókkal, pl. DoCoMo (i- mode)

28 A PIACI SZERKEZET VÁLTOZÁSAI Szektorhatárok eltűnése: Távközlési cégek: Audiovizuális programok, Ktv, Internet; Kábeltv cégek: telefon, Internet; Műsorszórók: adat és távközlési szolgáltatás Internet cégek: AV anyagok, telefon, stb. Új szereplők: Információszolgáltatók (médiakiadó, adatbázis, internet cégek): infotárak újrahasznosítása Informatikai cégek: részvétel a szoftver és a multimédia tartalom elosztásban, kábeltv és tv üzletben Felvásárlások, szövetségek, fúziók: Az integráció általános stratégiai célja: nagyobb méret, globalizálódás, tudáskiegészítés, kockázatmegosztás Vertikális integráció: a stratégiai cél a konvergencia kiaknázása – elmozdulás a nagyobb jövedelmezőségű értéklánc-elemek felé – a kapcsolódó piacok versenyének elhárítása – piaci pozicionálás, új képességekhez való hozzáférés – az igények bizonytalanságának enyhítése – az értékesítési csatornák feletti kontrol megszerzése

29 SZABÁLYOZÁS ( MIT, KIT és HOGYAN SZABÁLYOZZUNK?) Mit? Rendszer (Technológia, műszaki) szabályozás: a piac tárgyára (technológia., berendezés, hálózat, szolgáltatás) irányul. Kit? Piac (Gazdasági) szabályozás: a piac szereplőire (szolgáltatók, gyártók) irányul. A szabályozás területenként és időben változó. Függ: • a technológiai fejlődéstől (opt. méret, szolgáltatási skála, konvergencia) • a verseny intenzitásától, a piaci struktúrától (oligopólium) • a társadalmi igény alakulásától (pl. egyetemes távközlési szolgáltatás) • a politikai hatalom befolyásától (pl. kormányzati prioritások kezelése) TÁVKÖZLÉSBEN 4 fázis különíthető el: 1. A természetes monopólium időszaka 2. A versenykörnyezet kialakításának időszaka 3. A infokommunikációs konvergencia kibontakozásának időszaka 4. A fejlett információs társadalom időszaka, mint távlat.

30 A szabályozás oka, lényege és területei •Szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás (frekvencia, szám) •Nincs tökéletes verseny •Méretgazdaságosság, választékgazdaságosság •Az állam beavatkozása a piac működésébe Piacralépés és a piaci viselkedés befolyásolása által

31 A TÁVKÖZLÉS/INFOKOM FEJLŐDÉSÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK IDŐSZAKAI/1 1. FÁZIS A TERMÉSZETES MONOPÓLIUM IDŐSZAKA A monopólium biztosítja a gazdasági hatékonyságot Csak távbeszélő és távíró szolgáltatások Műszaki szabályozás: Alapvető műszaki tervek formájában Gazdasági szabályozás: Modellváltozatok: Állami tulajdon (Tipikus, a nemzeti PTT-k ) : Gyenge gazdasági hatékonyság és igénykielégítés Az állam harmonizál (pl.: hatósági árak, igények sorolása) A szabályozás önálló funkcióként nem jelenik meg Magán tulajdonú operátorok (Pl.: USA): Jó gazdasági hatékonyság, de sikertelenség a szociális célok és az egységesség teljesítésében Független szabályozó (FCC, Federal Communications Commission) és piacszabályozás (pl.: árszabályozás) jön létre. A technológiai fejlődés folytán a természetes monopólium már kevéssé igazolható, a versenyt kezdik a szabályozás alapvető eszközének tekinteni, amely biztosíthatja a gazdasági hatékonyságot és az ésszerű árakat is.

32 A TÁVKÖZLÉS/INFOKOM FEJLŐDÉSÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK IDŐSZAKAI/2 ALAPVETŐ MŰSZAKI TERVEK: szabályozási eszközök a távközlés integritása érdekében: –a hálózat struktúrájának előírása –a forgalomirányitás szabályainak rögzítése –jelzési terv: a központok együttműködése végett (protokoll) –szinkronizációs terv (digitális hálózatoknál) –az átviteli terv: az átviteli utak megengedett csillapításának, késleltetésének, zajának, stb. előírása –a kapcsolási terv: a központok megengedett torlódása, stb. –hálózatok megbízhatósági és használhatósági terve –hálózatok biztonsági és védelmi terve –berendezések forgalmazásának engedélyezése –szolgáltatások nyújtásának engedélyezése –számozási terv (számgazdálkodás, számkiosztás) –frekvenciaterv, frekvenciagazdálkodás - rádióspektrum felosztása a szolgáltatások között, - frekvenciasávok használatának szabályozása, - a frekvenciahasználat engedélyezése/kijelölés

33 A TÁVKÖZLÉS/INFOKOM FEJLŐDÉSÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK IDŐSZAKAI/3 2. FÁZIS A VERSENYKÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA Fő szerepben a szabályozó (regulator, regulatory authority): A piaci verseny kialakulásának elősegítése (liberalizálás, piacra lépés támogatása, erőfölény kezelése) Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kialakítása (tartalma, kötelezettek köre, finanszírozás): 1996 USA: törvényi megfogalmazás 2002 EU: irányelv Több szereplő, de csak korlátozott verseny jön létre. A versenyintenzítás mérőszáma, pl. piaci részesedések alapján: 1-HHI, ahol a Herfindahl-Hirschman Index (HHI): HHI = R i 2, ahol R i az i-dik cég piaci részesedése. i 0 < HHI 1 R i = 1 i Elegendő számú egymással versengő szállító/szolgáltató már elkerülhetővé tenné a piaci erővel való visszaélést vagy az összejátszást. Hatékony a verseny, ha HHI < 0,18 (US Dept. Justice), azaz legalább hat versenyző cég van, és 40%-nál kisebb a legnagyobb részesedés is.

34 A TÁVKÖZLÉS/INFOKOM FEJLŐDÉSÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK IDŐSZAKAI/4 TÁVKÖZLÉS SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK a piaci verseny kibontakoztatása és erősítése érdekében: –szolgáltatási piacra lépés egyszerűsítése (kizárólagosságok megszüntetése, engedélyezés egyszerűsítése, csak regisztráció) –átlátható, nyílt eljárások az erőforrások megszerzésére (pályáztatás, árverés, pl. frekvenciáért) –berendezések forgalmazásának felszabadítása (típusjóváhagyás helyett megfelelőségi nyilatkozat) –számhordozhatóság, közvetítő-szolgáltató választás, –piaci erőfölény kezelése (aszimmetrikus szabályozás) •hálózatok összekapcsolásának, szolgáltatók együttműködésének kötelezése •hálózatrészekhez való hozzáférés, előfizetői hurok átengedésének (szétfejtés) kötelezése •vállalat egyesülések, felvásárlások kontrollja •költségalapúság figyelemmel kísérése •árszabályozás (pl. ársapka szabályozás, hatósági árak) –minőség és megfelelőség felügyelete, stb.

35 A TÁVKÖZLÉS/INFOKOM FEJLŐDÉSÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK IDŐSZAKAI/5 3. & 4. FÁZIS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM IDŐSZAKA A technológiai fejlődés folytán a konvergálódó területek szabályozása összehangolt és az információs társadalom igényeinek megfelelő szabályozást kíván. Az infokommunikációs konvergencia fokozatai: Egységes rendszerek, hálózati platform Termékpiacok, szervezetek integrációja Szabályozás konvergenciája !

36 SZABÁLYOZÁSOK HARMONIZÁLÁSÁNAK, a konvergencia kibontakoztatásának szabályozási eszközei általános versenyszabályok távközlés-speciális szabályozás helyett (pl. versenyjogi megközelítés a piaci erőfölény kezelésére) technológia-semleges szabályozás (lehetőség szerint) földfelszíni, műholdas, PSTN, IP, kábeltv, műsorszórás, stb. egységesen (pl. összekapcsolás, számhordozhatóság) szolgáltatási piacra lépés szabályainak egységesítése (általános engedély + egyedi bejelentés) a szabályozás európai harmonizálása - közösségi kötelező szabályozási irányelvek - szabályozási hatóságok tevékenységének koordinációja (fokozott EC kontrol, együttműködési kötelezettségek) a konvergenciából fakadó újabb szabályozási kérdések: - információ biztonság, azonosítás, titkosság, vírusok… - tartalomszolgáltatások szabályozása: nemkívánt infók, a használó védelme, a tartalom használhatósága - információhoz fűződő személyiségi jogok: információszabadság és emberi méltóság, szerzői jogok, stb. újragondolása A TÁVKÖZLÉS/INFOKOM FEJLŐDÉSÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK IDŐSZAKAI/6

37 A TÁVKÖZLÉS/INFOKOM FEJLŐDÉSÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK IDŐSZAKAI/7 A TÁVKÖZLÉS SZABÁLYOZÁS TERÜLETEI Műszaki szabályozás (a hálózat integritása, biztonsága) Erőforrásokkal való gazdálkodás Frekvenciagazdálkodás Azonosító-gazdálkodás (szám-, név- és címgazdálkodás) Piacra lépés szabályozása (engedélyezés, felhatalmazás) erőforrás, hálózat, szolgáltatás berendezés forgalmazás műsorszolgáltatás (médiahatóság!) A piaci tevékenység szabályozása Összekapcsolás, hozzáférés, közös eszközhasználat Speciális versenyszabályozás (pl. erőfölény, piaci struktúra) Fogyasztóvédelem Fogyasztói jogok (pl. adatvédelem, számlázás, reklamációkezelés) Árszabályozás Minőség szabályozás (szolgáltatás-, berendezés megfelelőség) Egyetemes/univerzális szolgáltatás Informatikai szabályozás (infrastruktúra, eljárások, biztonság…) Tartalomszabályozás (médiahatóság!) Szabályozási mechanizmusok, hatósági eljárások szabályai nyilvános meghallgatás, vitarendezés, árverés, pályáztatás, stb.

38 A TÁVKÖZLÉS/INFOKOM FEJLŐDÉSÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK IDŐSZAKAI/8 Távközlés/Infokom szabályozás összegzés Szabályozás: közérdek védelme, ha ezt a piaci erők önállóan nem teszik A távközlés/ infokom konvergencia elősegítése Szabályozások konvergenciája Versenyszabályozáshoz való közeledés Technológia-semleges továbbításszabályozás Biztonság- és tartalomszabályozás A szabályozás erős európai harmonizációja Magyarországon elektronikus hírközlési törvény (Eht) január 1-től

39 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A távközlés A távközlés társadalmi szerepe A távközlési piac kialakulása A távközlés szabályozása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések