Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Szabadidős szokások és annak változásai, a szabadidő szociológiája BGF Fejes Adrienn 2009.02.23.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Szabadidős szokások és annak változásai, a szabadidő szociológiája BGF Fejes Adrienn 2009.02.23."— Előadás másolata:

1 1 Szabadidős szokások és annak változásai, a szabadidő szociológiája BGF Fejes Adrienn

2 2 Szabadidő szociológiai értelmezése  SZOCIOLÓGIA fogalma :  A szociológia a társadalom törvényszerűségeit kutató tudomány (Andorka Rudolf)  A szociológia az ember társas életével, a csoportokkal és társadalmakkal foglalkozó tudomány (A. Giddens)  A szociológia a társadalmi struktúra és fejlődés törvényeinek megismerésére törekvő tudomány (Sztyepanszkij)  A szociológia az emberek közötti kapcsolatokkal, az interakciókat meghatározó és befolyásoló tényezőkkel, az interakciók során kialakuló csoportokkal, az intézményekkel és szervezetekkel, az átfogó intézményi és csoportstruktúrákkal foglalkozó társadalomtudomány (Magyar Nagylexikon)  Szociológia egyik ágazata a szabadidő-szociológia.

3 3 Szabadidő  A szociológiai megközelítítésekben többféle társadalmi időt különítenek el (munka, iskola, vallási kötelezettségek, stb), de közülük csak egyetlen idősávot neveznek szabadnak, azt, amelyik a különféle kötelezettségeken kívül megmarad, rendelkezésre áll. A szabadidő állandó módosuláson megy keresztül. Történetileg a szabadidő a munkán nyert idő, amely iránti igény folyamatosan növekszik.  Szabadidő mindazon foglalatosságok összessége, amelyekben az egyén önként vesz részt, akár azért, hogy kipihenje magát, vagy szórakozzék, vagy társadalmi kapcsolatait ápolja, estleg tovább képezze magát.  A szabadidős tevékenységeket társadalmi jelenségként kell kezelni, amelyek szoros összefüggésben vannak a nem szabadidős aktivitásokkal, de nincsenek annak alárendelve.

4 4  A szociológusok két típusra bontják a szabadidőt.  1. „Free time”: a hagyományos értelemben vett, nem munkával eltöltött idő  2. „Leisure”: az önmegvalósítás, a szabadság gyakorlásának időtartamát jelenti  Ezen megkülönböztetések figyelembevételével mind az amerikai kutatók (Vitányi Iván Richard A. Peterson kutatásaira hivatkozik), mind a magyarok négy fő társadalmi csoportot különböztettek meg:

5 5 1.Passzívak: akik szabadidejükben szinte semmit nem csinálnak, kocsma, televíziózás (legnagyobb arányban ők) 2. Rekreatív: stabil életforma, szabadidő = felüdülés (tömegkultúra) 3. Akkumulatív (‘mindenevő’): általában szellemi munkát végzők, minden iránt érdeklődők, felszínes tudás 4. Inspiratív: értelmiségiek, önképzés, önművelés, magas kultúra fogyasztása jellemzi Szociokultúrális csoportok

6 6 Passzív: semmilyen kulturális tevékenység iránt sem érdeklődik. Legfeljebb TV-t néznek. 35% Kapaszkodó rekreációs típus: elfogadják a kultúrát, de nincsenek különösebb igényeik. 24% Nyitott felhalmozó típus: igénylik a kultúrát, de nem az értékei szerint. (Akkumulatív) 25% Minőségi kultúrára nyitott. Tudatosan választó. (Inspiratív) 15% Összesen, az egész lakosság 100% Szociokultúrális csoportok megoszlása 80-as évek

7 7 Az időfelhasználás és annak szerkezete tükrözi, hogy milyen mértékű anyagi és kulturális tőkével rendelkeznek a társadalom különböző csoportjai. Az életmód empirikus kutatásának kezdetei „a szabadidő szociológiájához” nyúlnak vissza. Életmód: a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere. (munka, művelődés, társas együttlét) Életforma: Az az életvezetés, ahogy az egyén megvalósítja életmódját. Két eleme van: - az életstílus – az életforma mindennapokban is megjelenő sajátságos kifejezési módja - az életvitel – életforma gyakorlati megvalósulása. (Pl.sportolói életforma, menedzser életforma, diák életforma, stb.) Életmód

8 8 Az életmód és életforma meghatározó elemei: •Történelmi kor •Társadalmi viszonyok •Gazdasági viszonyok •Kulturális környezet, és normarendszer •Település •Hagyományok •Technikai fejlettség •Tömegkommunikáció, divatirányzatok •Család és kortárscsoport •Életkor •Nem •Maga az egyén

9 9 Az időfelhasználás szerkezeti elemzése 3 nagy egysége van:a biológiai létfenntartásból  adódó fiziológiai szükségletek (alvás, étkezés, egészségügy)  társadalmi létünkből levezethető kötöttségek (munkával töltött idő, tanulás, kötelezettségek )  a fennmaradó idő elvileg a szabadon felhasználható idő A három elem, egység között meghatározó elem a társadalmilag kötött idő. (lehetőségek ehhez mérten)

10 10 Időmérleg  Az időmérleg felvételek – melyek a népesség napi időfelhasználásból gyűjtenek adatokat – fogalma és módszerei: az 1960-as évek óta standardizálódtak, és egy- egy országon belül több adatfelvételt is lebonyolítottak.  Az elmúlt 40 évben a KSH által 5 adatfelvétel készült, melyek a társadalom és gazdaság öt eltérő jellegű periódusát reprezentálják.  Az időmérleg felvételének ideje: 1963, 1976/77, 1986/87, 1999 – minta:16-80 év közöttiek

11 ig a hatnapos, 48 órás munkarend (a rekreációra fennmaradó idő a vasárnap, és a hétköznapok esti időpontjai voltak). A felnőttek tevékenységére elsődlegesen az olvasás, tanulás volt jellemző, másodsorban a társas időtöltés (társas játékok, közös programok, illetve táncos estek (a nagyvárosokban a mozi, színház is), illetve a rádiózás és televíziózás. A gyerekek, fiatalok szokása a közösségi és iskolai programokon való részvétel, a játszóterek, a társasjátékok, az egyéni kézi- és készségfejlesztő játékok csoportja. Illetve a tanulás. -a nők munkaideje 204 percől 245 percre nőtt, ami a nők növekvő munkába állásának az eredménye, viszont a háztartási munkára fordított idejük csökkent a gépesítés és a közműellátás miatt Változások a szabadidő felhasználásában között

12 között kéthetenként egy szabad szombat, 44 órás munkahét től szabad szombat és vasárnap, illetve 40 órás munkaidő : - tovább csökken a munkaidő, mert állami nagyüzemek szűnnek meg, csökken a reálkereset, nő a munkanélküliség : -kis mértékben csökken a munkanélküliség A fizetett szabadság is emelkedett 1960-as évekhez képest, hiszen átlagos öt hétre emelkedett a 2000-es évekre. Azaz a szabadidő megnövekedése látszik ezen időszak alatt től a munkaidő ismételt átalakulása (több idő a munkahelyeken), kevesebb a regenerálódásra szánt idő.

13 13 A szabadidőben végzett tevékenységekről  Különbséget kell tenni: 1. Lakhely szerint (vidék-város/nagyváros) 2. Társas – egyéni szabadidős foglalkozások 3. Korcsoportok, nemek között (korosztályok) 4. Egészségi állapot 5.Iskolai végzettség szerint

14 14 A szabadidőben végzett tevékenységekről  között  Férfiak:  - sportrendezvények (saját vagy csak néző) vasárnap, délelőtt, vagy délután /foci, kocsma, sakk, kártya/  - olvasás, tanulás – az évek multával csökken  - táncos est, rendezvények /fiatal korosztály/  - másodállás, plusz jövedelem  - televíziózás, rádiózás

15 15 A szabadidőben végzett tevékenységekről között: Nők : - olvasás, tanulás – az évek multával csökken - táncos est, rendezvények /fiatal korosztály/és hétvégén - gyereknevelés, gondozás, háztartás - televíziózás, rádiózás - kulturális rendezvényeken való részvétel - önkéntes munka a munkaközösségekben (pl. teremdíszítés, farsangi ruhakészítés, a gyerekekkel való foglalkozás)

16 16 A szabadidőben végzett tevékenységekről között: Gyerekek: - Tanulás - olvasás -iskolai közösségek, játszótér, társasjáték, intézményekben szervezett programokon való részvétel (csoportos). Közös: - megindulnak a hétvégi nyaralások, turizmus terjedése - kirándulások, túrák, közös sportolások - iskolai szervezés keretében a közösségi munkák (gyűjtés, szociális jellegű munkák, sportolások) - a szervezettség volt jellemző ( a különböző fiatal, vagy felnőtt csoportokban (klubok, mozgalmak)

17 17 A szabadidőben végzett tevékenységekről között -  Az olvasásra fordított idő jelentősen csökken, a televízió, majd a videó válik gyakorivá. Folyamatosan emelkedik a napi és hetilapok olvasottsága, az igazi kérdés (különbség) viszont a tartalomban és érdeklődésben rejlik. A szabadidő eltöltésének több mint 2/3-ad részét tévénézésre fordítják.  Az intézmények látogatottsága szintén csökken, a programokon való részvétellel együtt.  Továbbra is gyakoriak a munkahelyi, vagy egyéb szervezésben eltöltött órák. (sport, táncestek, közös kirándulások)

18 18 Az 1990-es évek utáni helyzet  Otthoni szabadidő eltöltése még nagyobb mértékűvé vált (technikai fejlődés).  A könyv, az újság, a színház és a mozi helyébe a többcsatornás kábel-TV és video  Egyre több a munkahelyen töltött idő. Napi óra.  A gyerekek szabadidejére hasonló tendencia mutatkozik.  A vidék – város/nagyváros különbség megmaradt.  A korcsoportos megoszlás megmaradt.

19 19

20 20  A évesek szabadidejének szerkezete egy átlagos napon (a különböző tevékenységekre fordított idő aránya, %)  Forrás: a KSH időmérleg-vizsgálatai FérfiNő Társas szabadidő 18,616,1 Kultúra, szórakozás 1,21,0 Olvasás9,18,2 Televíziózás, videózás 59,164,6 Testmozgás, sport 6,0 6,04,3 Hobbik3,53,8 Egyéb szabadidős tevékenység 2,42,0 Összesen : 100,0100,0

21 21 Tv, internet, napjaink  Először a városi családokban jelent meg, és gyorsan népszerű lett a „számítógépezés” – azaz játékprogramok használata, - majd ezt követte az internet rohamos elterjedése.  Napjainkban a háztartások 95%-ában van televízió, mintegy 10-13% rendelkezik otthoni Internet eléréssel (2002 végén), kábeles szolgáltatás mintegy a települések 40%-án érhető el  TV: kábeltelevíziós szolgáltatás aránya 2003-ra elérte a lakások felét, az internettel ellátott háztartások száma is rohamosan nő

22 22 Tv előfizetők száma

23 23 Korcsoportok szabadidős szokásai napjainkban  7-12/13 évesek: iskolai rendszer (tanulás), kevés szabadidő, tanulás és iskolán kívüli tevékenységek (zeneóra, torna, sport)Társasjátékok és az olvasás kevésbé jellemző.  14-17/18 évesek: elsősorban tanulás, bulik, éjszakai élet, televízió, számítógép. Olvasás és a sport kevésbé jellemző (nem strukturált, nem felépített a szabadidő, és sokszor szinte alig van ilyen idő) Igazi pihenés nem jellemzi a szabadidejüket.  évesek: tanulás és buli, számítógépezés. Olvasás és az ún. értelmes szabadidő eltöltés nem jellemző.

24 24 Korcsoportok szabadidős szokásai napjainkban  26/27-40 évesek: kevés a szabadidő, munkával töltött szabadidő. Kevés mozgás, kevés szórakozás jellemzi e csoportot. Társasági élet (buli, éjszakai élet).  évesek. nagyon kevés szabadidő, plusz keresetek, életfeltételek további alakítása. Egy-egy közösségi program, televízió nézés, háztartási munka (itt főként a nőkre jellemző). A gyerekek életfeltételeinek megteremtése.  60 év és azon túl: vagy a nagy magány, televízió, otthoni lehetőségek, férfiak sakk, beszélgetés, klubok.

25 25 Irodalom:  Tibori Tímea: A szabadidő szociológiája  Androka Rudolf: Bevezetés a szociológiába  Vitányi Iván: Társadalom, kultúra, szociológia  Lukács György Róbert: Társadalmi idő – szabadidő  Tibori Tímea: A szabadidő szociológiája  KSH adatok


Letölteni ppt "1 Szabadidős szokások és annak változásai, a szabadidő szociológiája BGF Fejes Adrienn 2009.02.23."

Hasonló előadás


Google Hirdetések