Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A pályaorientáció ismeretanyaga. A pályaorientáció tartalma interdiszciplináris ismeretanyag. Amely pszichológiai, közgazdasági és munkatudományi ismereteket.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A pályaorientáció ismeretanyaga. A pályaorientáció tartalma interdiszciplináris ismeretanyag. Amely pszichológiai, közgazdasági és munkatudományi ismereteket."— Előadás másolata:

1 A pályaorientáció ismeretanyaga

2 A pályaorientáció tartalma interdiszciplináris ismeretanyag. Amely pszichológiai, közgazdasági és munkatudományi ismereteket tartalmaz. DEF: : A pályaorientáció egy olyan folyamat, amely a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő szakma, pálya kiválasztását a lehető legszélesebb segítségnyújtás révén.

3 A pályaorientáció fenti fogalmának értelmezése új szerepet kínál az iskoláknak. Egyrészt az iskola presztízsét növelő tevékenység, másrészt az iskola szolgáltató jellegét hangsúlyozza, hiszen a tanuló igényei szerinti fejlesztést és támogatást kínál. A pályaorientációs munkában a tanár nem ítél, hanem támogat, fejleszt, tükröz, a tanulók egyéni igényeinek megfelelően.

4 Fontos megjegyezni, hogy az „egyéni igényekbe” a tanulási igény is beletartozik. Tehát nem választható el a személyiségfejlődés az ismeretanyag elsajátításától. Hiszen vannak olyan tanulók, akiknek tanulási nehézségeik vannak, és ezért egyéni igényeik szerint kell támogatni őket hogy ezeket legyőzzék, és képesek legyenek egy szakmai képesítés megszerzésére.

5 Az orientációban feldolgozandó Pszichológiai jellemzők

6 •Érdeklődés Az orientáció során nagy jelentőséget tulajdonítunk a személyiséget meghatározó jellemzők közül az érdeklődési irányoknak. Érdeklődésen a személyiség érzelemmel telített tartalmi irányultságát értjük, amely szubjektív értékkel látja el a tárgyát, amelyre irányul.

7 Az érdeklődés tárgya az, ami a tanácsadói munkában elemzésre kerül. A munka illetve pályaválasztás során vannak társadalmilag elfogadott „érdeklődési tárgyak”, mint pl. a kereskedelem, művészetek, szolgáltatás, így többnyire ezekre fókuszálunk. Az érdeklődés feltérképezéséhez kapcsolódva fontos tisztázni a szabadidős tevékenységek, illetve a hobbik szerepét az egyén életszervezésében.

8 Az érdeklődés sokféle módon értelmezhető. Az orientáció folyamatában fontos tisztáznunk, hogy a tanuló mit ért az érdeklődés fogalmán. Egy egyszerű megfogalmazás: az érdeklődés olyan tulajdonságunk, amely alapján kiválasztjuk a környezetünkből a számunkra jelentős dolgokat, tárgyakat, személyeket. A tanulóknak az érdeklődés pszichológiai jellemzőin túl önmaguk érdeklődési irányait kell többféle módon megismerni, amelyhez feladatlapokat, gyakorlatokat alkalmazunk.

9 •A képesség A képességek a személyiségnek olyan viszonylag állandó sajátosságai, amelyek bizonyos területeken a sikeres tevékenység előfeltételei. A képességszint feltárása, megismerése, a speciális képességek kibontakoztatása azonban csak előfeltétele a pályán való sikeres helytállásnak, hiszen a képességek funkcionálását a személyiség egésze határozza meg.

10 Képességfogalmon általában mindazokat a pszichológiai feltételeket értjük, amelyek egy adott tevékenység végrehajtásához szükségesek. A képességeket ilyen értelemben előfeltételnek kell tekinteni a készségek kialakításához, vagy az ismeretek megszerzéséhez.

11 A munka-pályaválasztás folyamatában a képességeknek egy speciális megközelítési módját alkalmazzuk, mert a képességeket a gyakorlatorientált tevékenységhez (munkatevékenységhez) kapcsoljuk. Az orientációs foglalkozások során a tanulóknak meg kell ismerniük saját képességeiket, amelyhez különböző helyzeteket, feladatokat kapcsolhatunk, valamint segíthetik a tanulók önismeretének fejlődését.

12 •A munkamód A munkamód egy olyan összetett pszichológiai tulajdonságunk, amely a munka sajátosságaiból fakadó, a munka tárgyi és személyi feltételeiből következő egyéni megoldások összességén alapszik. A munkamódot erősen meghatározza az egyén érzelmi viszonya a munka tárgyához, valamint a munkatevékenység gyakorlása során bekövetkező öröm és elégedettség érzése.

13 A munkamódot meghatározzák az alábbi összetevők: munkatempó, munkavégzés ritmus, az önállóság, célszerűség, pontosság, monotóniatűrés, gondosság, fáradékonyság.

14 •Tanulásmódszertan Az újdonság megismerése minden esetben tanulási folyamat. A kíváncsiság irányultsága és erőssége egyénileg változó. Az iskolai tanulás fárasztó elfoglaltság. A tanulást is meg kell tanítani, tanárként abban segítséget nyújtani a diákjainknak, hogy képesek legyenek tudatosan kiválasztani a módszerek közül azt, amely alkalmazása számukra a legjobb eredményt hozza. A tanulási önismeret fejlesztése során a korábbi szokások gyökeres átalakításával látványos javulást lehet elérni a tanulmányi eredményekben.

15 Tanulási típusok Az emberek nagyobb része a képi információkat részesíti előnyben, ők a vizuális típushoz tartoznak. A vizuális dominancia az emlékezeti működésben nyilvánul meg leginkább. Az olvasástanítás egyik formája, a szóképolvasás is erre épül, továbbá a gyorsolvasás alapja is ez. Felidézéskor megjelenhet képzeletben a könyv megfelelő oldala, szövegrésze, ábrája, és mintha arról olvasná le a kért információt.

16 Az auditív típus figyelmét a beszéd köti le leginkább, minden vonzza, ami hanggal kapcsolatos, ritmusok, dallamok, zörejek. A könyvben nem húznak alá mondatokat, szövegrészeket, mert azok számukra nem hordoznak többlet információt. Vázlataik rövidek, tömörek.

17 A harmadik típus a legritkább, nehezen írható le egyetlen szóval. A többi érzékszervből érkező közvetlen tapasztalatok, illatok, ízek, tapintási ingerek, illetve a mozgások ragadják meg leginkább. Őket kipróbáló- érző típusúnak nevezzük. Az iskolai kísérletekből tanulhatnak sokat, az olvasás, jegyzetelés helyett szeretik maguk felfedezni a világot. Az emlékezést segíti náluk ha sétálva, vagy fel-alá járkálva tanulnak.

18 •Önismeret, énkép Az a kép, amit önmagunkról alakítunk ki, az úgynevezett szubjektív énkép. Van egy gyermekkorban kialakult stabil része, ami az egyéniségünket határozza meg és van egy változó része, ami a pillanatnyi helyzetnek megfelelő képet mutatja. Azt, hogy mit gondolnak rólunk mások, objektív énképnek nevezzük. Ha ez nagyjából egybeesik a szubjektív énképpel, akkor jónak mondható az önismeretünk.

19 A tanulási önismeret két fő területet érint: 1. A személyiség és a motiváció tanulással kapcsolatos jellemzőinek feltárása, és ezekkel összhangban kialakítani az életcélokat. Az önmegvalósításhoz szükséges, hogy vállaljuk saját reálisan kitűzött céljainkat, függetlenül attól, hogy mások mit várnak el tőlünk. 2. A tanulási módszerek hatékonyságát növelni új módszerek elsajátításával.

20 •Személyiségjellemzők A világ eseményeihez és az emberekhez való viszonyulásunk különböző. Négy alaptörekvés írható le. Ezek a változásra, állandóságra, emberi kapcsolatokban a közelségre, illetve a távolságtartásra törekvés. További fontos személyiségjellemzőnk az intelligencia és a kreativitás. Ezt a két alapműködést szintén figyelembe kell vennünk, amikor a személyiségünk adottságainak hatását keressük a tanulás stílusára.

21 Az intelligens ember könnyen alkot szabályokat, számára a logikai rend megteremtése közvetlenül hozzájárul a tanulás hatékonyságához. A kreatív azonban nyughatatlan, állandóan új megoldásokat kereső. Nem elégítik ki az összefüggések, számára mindig történnie kell valami újnak, amit soha nem tapasztalt.

22 Munkatudományi ismeretek

23 A munkatudományi ismereteken belül a pályaismeretet, mint speciális tudást kell a tanulóknak elsajátítani. A pályaismeret két nagy területből áll, az egyik a pályák osztályozási rendszere, amely részben tükrözi a gazdaság fejlettségi szintjét is. A második terület a foglalkozási profil tartalma. A foglalkozási profilok adják azokat az információkat a pályákról, amelyek alapul szolgálhatnak a pályák kiválasztásához, az adott foglalkozás legáltalánosabb leírását összegzik.

24 Közgazdaságtani ismeretek

25 A pályaorientáció folyamatában a közgazdaságtani témakörök elsősorban a társadalom és a gazdaság kapcsolatát kell hogy megvilágítsák. A tanulóknak meg kell ismerni a modern gazdaság felépítését, a korszerű szektorok gazdasági teljesítményét, különös tekintettel a szakmacsoportok és a húzóágazatok közötti kapcsolatra, ismerniük kell a munkaerőpiac fogalmát, a munkaerő-piaci folyamatok jellemzését, valamint a munkanélküliség fogalmát, jellemzőit.

26 A pályaorientáció célja, hogy: Fejlessze a tanulók önismeretét segítseadottságaik, képességeik, érzelmi, akarati tulajdonságaik, vágyaik, érdeklődési köreik, szociális kapcsolataik, képességeik feltárását, adjon elegendő információt az egyes pályákról, szakmákról, foglalkozásokról, tegye lehetővé a tanulók számára céljaik megfogalmazását, a megalapozottabb döntést a pályaválasztásban a halmozottanhátrányos helyzetű tanulók is találják meg az érdeklődésüknek, képességeiknek legmegfelelőbb középiskolát.

27 A pályaorientáció várható eredményei ismerje fel saját erősségeit, gyengeségeit legyen képes a pedagógus és csoporttársak segítségével reális önértékelésre, fogalmazzon meg önmaga számára közeli és távoli célokat, ismerjen meg a lehetőségek szerint minél több pályát, szakmát, foglalkozást, önállóan tudjon tájékozódni a pályaválasztással kapcsolatos kiadványokban, segítséggel tudjon tájékozódni a továbbtanulási lehetőségekről, legyen képes a pedagógus segítségével egyéni pályaterv kialakítására

28 Osztályfőnöki órák: A pályaválasztás alapos és tudatos felkészítést igényel. Fontos tényező a döntés kialakításában a reális önismeret, a megfelelő szakma és pályaismeret. Pályaorientáció az osztályfőnöki órákon


Letölteni ppt "A pályaorientáció ismeretanyaga. A pályaorientáció tartalma interdiszciplináris ismeretanyag. Amely pszichológiai, közgazdasági és munkatudományi ismereteket."

Hasonló előadás


Google Hirdetések