Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. Közkapcsolati munka (PR) a nem-kormányzati (NGO) szervezeteknél (nonprofit szektorban) (harmadik szférában)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. Közkapcsolati munka (PR) a nem-kormányzati (NGO) szervezeteknél (nonprofit szektorban) (harmadik szférában)"— Előadás másolata:

1 1. Közkapcsolati munka (PR) a nem-kormányzati (NGO) szervezeteknél (nonprofit szektorban) (harmadik szférában)

2 Bevezetés (kultúra, civil társadalom, globalizáció)

3 Kulturális meghatározottság •,,Ha egy polgár a közéletben kíván tevékenykedni, a PR, a menedzsment ismereteken kívül rendelkeznie kell egy történettel, arra nézve, hogy miért teszi azt, amit éppen tesz. •E narratíva többek között magába foglalja, hogy mi is lenne egy polgár szerepe egy olyan világban, amelyben szívesen élnénk, vagy mit vár el az ember magától, illetve a kormányzattól, stb.

4 Összefoglalva tehát a közéletben szerepet vállaló polgárnak nem csak civil és egyéb: jogi, pénzügyi, lobby technikákat kell ismernie, hanem rendelkeznie kell •egy vízióval •arról, hogy mit miért csinál. Ez a vízió kulturálisan meghatározott, és a kultúrába ágyazza a személyt.

5 Aki civil, az véleményt fogalmaz. •1. Megszólal, •2. átgondoltan, érvekkel alátámasztva mondja el mondanivalóját, •3. a nyilvánosság előtt beszél, •4. elvei valóraváltásához társakat keres, •5. ezekkel együtt cselekszik.

6 A civil szervezet megpróbálja meggyőzni a közösséget az általa képviselt világkép helyességéről. A munka nagy része itt azt jelenti, hogy tisztázzák, illetve pontosan és megnyerően megfogalmazzák a követni kívánt célokat. Ebből következik, hogy a civil szervezetek világképüket, céljaikat nem kizárólag PR okokból tanácsos megfogalmazni. Sőt, gyakran ez a civil szervezetek tevékenysége maga.

7 A civil szervezetek legfontosabb jellemzője az, hogy legelsősorban és legjellemzőbb módon •kommunikálnak és •kommunikációt szerveznek.

8 Civil társadalom •A polgárok mindazon kezdeményezései, amelyekben •a polgárok önkéntesen vesznek részt •értékeik és érdekeik megjelenítése, védelme érdekében, és amely kezdeményezések •az államtól elkülönülve, autonóm módon működnek.

9 Harmadik, vagy nonprofit szektor •A társadalom hagyományos nagy intézményei, az állam és a piac szerkezetei mellett, harmadikként létezik -- •szembenáll vagy illeszkedik.

10 Civil társadalomnak a demokratizálódás folyamatában betöltött szerepe •1. Megváltoztatja a hatalmi egyensúlyt az állam és a társadalom között az utóbbi javára (központi ellenőrzéstől mentes szociális tereket hoz létre). •2. Ellenőrzi és felügyeli az államot a közélet erkölcsének, a politikai döntések indokoltságának nyilvános megítélése révén.

11 3. Közvetítő szerepet játszik az állam és a társadalom között – alkufolyamatokat kezdeményez és szabályoz. 4. A civil társadalom önmagában gyarapíthatja azon folyamatok, illetve intézmények számát, melyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a demokratikus intézmények és folyamatok legitim módon és kiszámíthatóan válaszoljanak az új kihívásokra.

12 Globális civil kultúra Kettős folyamat: egyéni célok megvalósítása közben (fogyasztás) egyre fontosabbnak tűnik a közösségi célok megvalósítása – és közösségi célok megvalósítása közben egyre fontosabb az egyéni célok megvalósítása.

13 A civil szerbvezetek egyre inkább globális környezetben globális elvek szerint működnek. Forráshoz való hozzájutás Pályázás Állami szférával, versenyszférával való partnerség kialakításának szabályai

14 Globalitás – lokalitás egyensúlya: mit nem szabad elfelejtenünk? Figyelni kell a kisközösségek olyan együttműködési formáira, amelyek,,hagyományosak”, vagy nem felelnek meg a nemzetközi pályázási mezőnyben elvártaknak.

15 1982 – Konrád György,,Ha csak parlamenti demokrácia van, de önigazgatás nincs, akkor a színpadon csak a politikai osztály játszik. Akkor a polgároknak csupán az a dolga, hogy a különböző jelöltek között kiválaszthassák a szereplőket, akik a színpadon pompázhatnak. A színpad látható része a képernyő. A politikus beszél, a néző nézi. A legközelebbi választásokig csak annyi joga van, mint a kelet-európai polgárnak: elzárhatja a televíziót.”

16 A civil társadalom fogalmi jellemzőit a szakirodalom négy pontban foglalja össze: 1.A civil társadalom személy- és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata, amely létrejötte és működése sajátos szabályai szerint különbözik a társadalom többi intézményrendszerétől. 2.Nem egyenlő sem az állammal, sem a magánszférával, bár kapcsolódásai mindkettőhöz közvetlenek és szervesek. 3.Létezésének elvi alapjait az emberi-állampolgári jogok érvényesülése, a jogállamiság, az érdekpluralizáció jelenti. 4.A civil társadalom rendeltetése, hogy az általa biztosított nyilvánosság és érdekartikuláció útján szembesítse az állami akaratot az általa képviselt értékekkel, törekvésekkel és gyakorlattal.

17 A CIVICUS World Alliance for Citizen Pariticpation nevű világszervezet definíciója szerint – a “mozgalmi szinten” (azaz nem az EU-intézményekben) a civil társadalomnak nemcsak a szervezett formák a részei, hanem az állampolgárok aktív önszerveződésének bármilyen formája – pl. a tüntetések, bojkottok és hasonló mozgalmi tevékenységek is. Ennek értelmében a nonprofit szektor szűkebb, mint a civil társadalom: az elnyomó rendszerekben – pl. Kelet-Európában 1989 előtt vagy számos volt gyarmati országban – lehet erős a civil társadalom (underground ellenzék), de gyenge a nonprofit szektor (“tiltott” vagy “tűrt”).

18 Az erős nonprofit szektor a stabil demokráciákban válik csak az erős civil társadalom kifejezőjévé. Ezért van az, hogy az EU-ban inkább intézményi központú megközelítést kap a civil társadalom értelmezése is. Magyarország -- átmeneti társadalom: a taxissztrájk vagy a Demokratikus Charta óta a évi választásokon történt először nagyobb mértékű mozgósítás, megkérdőjelezhetően civil jelleggel; ugyanakkor a nonprofit szektor sem mondható valami erősnek. A civil szervezetek és mozgalmak alkotják magát a civil társadalmat, amely tehát mindazon szervezeti és tevékenységi struktúráknak az összessége, melyeknek tagjai vitán és konszenzuson alapuló demokratikus eljárás révén a közérdeket szolgálják, ugyanakkor a mediátor szerepét töltik be az állami/közhatalmi szervek és az állampolgárok között.

19 Nem kormányzati szervezetek közös jellemzői: 1Az NGO-kat nem a személyes haszonszerzés céljából hozzák létre. Bár lehetnek fizetett alkalmazottaik és végezhetnek jövedelemszerző tevékenységet, a profit vagy többlet nem kerül felosztásra a tagok vagy a vezetőség körében. 2Az NGO-k önkéntes alapon szerveződnek, és általában önkéntesek is dolgoznak a szervezetben. 3Az NGO-kat szervezett formájuk és bizonyos mértékű intézményesültségük megkülönbözteti az informális és ad hoc társaságoktól. Általában rendelkeznek alapító okirattal vagy más, a szervezet célját és tevékenységi körét meghatározó dokumentummal. Elszámolással tartoznak tagjaik és támogatóik felé. 4Az NGO-k függetlenek a kormánytól és más állami intézményektől, a politikai pártoktól vagy gazdálkodó szervezetektől. 5Az NGO-k törekvéseikben és értékrendszerükben nem öncélúak. Céljuk, hogy a nyilvánosság előtt a társadalmi jólétért egy szűkebb csoport vagy az egész közösség érdekében működjenek. Nem képviselik tagjaik gazdasági vagy személyes érdekeit.

20 Az Európai Közösség Bizottsága a COM(97) 241. sz., az Európában működő önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének erősítéséről szóló közleményében meghatározta az önkéntes szervezeteket jellemző szempontokat: a.minimális mértékű formalizáltság vagy intézményesültség (megkülönböztethetők az informális vagy ad hoc módon létrehozott társasági, családi csoportosulásoktól); b.profit felosztásának tilalma (tevékenységük alapvető célja nem a tagok vagy a vezetők jövedelmének gyarapítása); c.függetlenség (különösképpen a kormányzattól és egyéb állami hatóságoktól, ez azt jelenti, hogy a szervezetnek joga és lehetősége is az önigazgató és befolyásmentes működés); d.érdekmentes vezetés (a személyes nyereségvágy kizárása a szervezet alapvető céljai vagy tevékenységének alapvető jellemzői közül) e.közösségi szférában működés, s legalább részben a közjó szolgálata a tevékenység során.

21 Az önkéntes szervezetek típusait a szervezetek által ellátott funkciók szerint a Bizottság a következőkben határozta meg: 1. szolgáltatást nyújtó; 2. érdekképviseleti; 3. önsegítő vagy kölcsönösen segítséget nyújtó; 4. forrás és forráselosztást koordináló szervezetek.


Letölteni ppt "1. Közkapcsolati munka (PR) a nem-kormányzati (NGO) szervezeteknél (nonprofit szektorban) (harmadik szférában)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések