Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A SZŐLŐ NÖVÉNYVÉDELME Dr.Fodor László. A SZŐLŐ BETEGSÉGEI  A szőlő fertőző leromlása (Grapevine fanleaf nepovirus)  A szőlő levélsodródása (Grapevine.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A SZŐLŐ NÖVÉNYVÉDELME Dr.Fodor László. A SZŐLŐ BETEGSÉGEI  A szőlő fertőző leromlása (Grapevine fanleaf nepovirus)  A szőlő levélsodródása (Grapevine."— Előadás másolata:

1 A SZŐLŐ NÖVÉNYVÉDELME Dr.Fodor László

2 A SZŐLŐ BETEGSÉGEI  A szőlő fertőző leromlása (Grapevine fanleaf nepovirus)  A szőlő levélsodródása (Grapevine leafroll associated closteroviruses)  A szőlő agrobaktériumos vesszőgolyvája (Agrobacterium vitis)  Szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola)  Szőlőlisztharmat (Uncinula necator)  A szőlő eutipás tőkeelhalása (Eutypa lata)  Szőlőorbánc (Pseudopezicula tracheiphila)  Fakórothadás (Coniella diplodiella)  Szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea)

3 A SZŐLŐ FERTŐZŐ LEROMLÁSA (Grapevine fanleaf nepovirus) Szőlőültetvényeinkben általánosan elterjedt, súlyos betegség  a tőkék korai elhalásával jár. TÜNETEK:  A levéllemez hullámos felületű, klorotikusan márványozott.  Páfránylevelűség, legyezőlevelűség.  Gyengén fejlett, rövid ízközű, ellaposodó, villásan elágazó hajtások.  Sok oldalhajtás, rendellenes kacsképződés  bokorszerű tőkeforma. ÁTVITEL, TERJEDÉS:  szaporítóanyag,  talajlakó fonálférgek. VÉDEKEZÉS:  Egészséges szaporítóanyag használat.  Telepítés előtt védekezés a fonálférgek ellen.  A beteg tőkék megsemmisítése.

4 A SZŐLŐ LEVÉLSODRÓDÁSA (Grapevine leafroll associated closteroviruses) A szőlő legelterjedtebb és legsúlyosabb vírusbetegsége. TÜNETEK:  Vörös bogyójú fajtákon a levelek vörösödnek (csak az erek mentén marad keskeny, zöld sáv)  megvastagodnak, fonákuk felé sodródnak, pattanva törnek.  Fehér bogyójú fajtákon enyhe levélsárgulás.  Kevés fürt, gyengén színeződő, satnya bogyók. TERJEDÉS: fertőzött szaporítóanyaggal VÉDEKEZÉS:  Negatív szelekció a tözsültetvényekben.  Egészséges szaporítóanyag használat.  Hőkezeléssel kombinált mikroszaporítás.

5 A SZŐLŐ AGROBAKTÉRIUMOS VESSZŐGOLYVÁJA (Agrobacterium vitis) TÜNETEK:  A tőkekaron, vesszőkön, hajtásokon egyenetlen felületű tumorok.  A tőkefej, a törzs és a kordonkarok elhalnak. BIOLÓGIA, ÖKOLÓGIA:  A beteg vesszőkben telel.  Sebeken át fertőz (pl. fagylécek).  A szállító edénynyalábokba jutva  szisztémikus fertőzés.  A gyors kitavaszodás segíti a tumorok kifejlődését. VÉDEKEZÉS:  A PREVENCIÓ-ra épül.  Egészséges szaporítóanyag használat.  Korai metszés.  A nitrogén túladagolást kerüljük.

6 SZŐLŐPERONOSZPÓRA (Plasmopara viticola) TÜNETEK LEVÉLEN: A fiatal levélen „olajfoltok” A fonákon fehér penészgyep A foltok nekrotizálódnak Az idősebb leveleken mozaikosan elhaló foltok, a fonákon fehér penészgyep A levelek elszáradnak és lehullanak

7 SZŐLŐPERONOSZPÓRA (Plasmopara viticola) TÜNETEK A FÜRTÖN:  A zsendülésig fogékony.  A fürtkocsány, a virágok és a fiatal bogyók sárgulnak  felületükön fehér penészgyep  elszáradnak.  A borsó nagyságú bogyók lilásbarnára színeződnek  megszáradva összetöppednek (a felületükön nincs penészgyep).

8 SZŐLŐPERONOSZPÓRA (Plasmopara viticola) BIOLÓGIA, ÖKOLÓGIA: Endoparazita moszatgomba.  Oospórával telel a lehullott levelekben.  Az első fertőzéshez ºC és 10 mm csapadék szükséges  május közepén.  Későbbi fertőzéseknél a lappangási időt a hőmérséklet határozza meg (pl. 14 ºC-on nap, ºC-on 3-4 nap).  Tartósan csapadékos időjárás  JÁRVÁNYVESZÉLY! VÉDEKEZÉS:  A beteg levelek talajba fogatása.  A sorok szélirányba telepítése.  Zöldmunkák, fitotechnika.  ELŐREJELZÉSRE alapozott kémiai védelem (BORDÓILÉ FW, DITHANE DG, RIDOMIL GOLD MZ, CURSATE R, ACROBAT MZ, stb).

9 SZŐLŐLISZTHARMAT (Uncinula necator) TÜNETEK: A levél színén, a hajtáson és a bogyókon szürkésfehér bevonat (epifita micélium a konidiumokkal) Súlyos fertőzés Primer tünet Sérves bogyók

10 SZŐLŐLISZTHARMAT (Uncinula necator) BIOLÓGIA, ÖKOLÓGIA:  A fertőzött rügyekben micéliummal telel  primer tünet a kis hajtáson.  A vegetációs időben konidiumokkal terjed és fertőz  szekunder tünetek.  A kórokozó melegigényes ( ºC).  Járványos terjedését a tartósan meleg, mérsékelten párás,száraz időjárás segíti. VÉDEKEZÉS:  A fertőzött vesszők kimetszése, elégetése.  Télvégi lemosó permetezés (pl. NEVIKÉN).  Májustól száraz időjárás esetén folyamatosan védekezünk kontakt és szisztémikus fungicidekkel (THIOVIT S, SZULFUR 900 FW, KARATHANE FN-57, TOPAZ 100EC, ATEMI S, SYSTANE 12E, stb).

11 SZŐLŐORBÁNC (Pseudopezicula tracheiphila) A hegyvidéki szőlőültetvények betegsége. TÜNETEK:  A levélen az erek által határolt, nagy kiterjedésű, szabálytalan alakú foltok.  A foltokat sárga vagy barnásvörös udvar határolja.  Levélhullás  a tőke felkopaszodik. BIOLÓGIA, ÖKOLÓGIA:  A lehullott levelekben telel (apotécium)  tavasszal aszkospórákkal fertőz.  Az egymást követő csapadékos évek segítik a kórokozó felszaporodását. VÉDEKEZÉS:  A lehullott levelek talajba forgatása.  A 3-5 leveles állapottól permetezés (DITHANE DG, ANTRACOL WP).

12 A SZŐLŐ EUTIPÁS TŐKEELHALÁSA (Eutypa lata) A fás részeken rákos sebek  az alvó rügyek kifakadnak majd elszáradnak, a tőke részlegesen vagy teljesen elhal. A kéregtől a farészig húzódó szövetelhalás TÜNETEK: A betegség lassú lefolyású, többéves tünetmentes időszak után jelennek meg az első látható tünetek. BIOLÓGIA, ÖKOLÓGIA:  Peritéciummal telel a tőkék sebein és a levágott nyesedékekben.  Sebzéseken át fertőz aszkospórával  a faszövetben terjed. VÉDEKEZÉS:  A beteg tőkék kivágása, elégetése.  A metszés időben végezzük el.  Sebkezelés.  Szüret után a fás részek permetezése réztartalmú fungiciddel.

13 SZÜRKEPENÉSZES ROTHADÁS (Botrytis cinerea) TÜNETEK: A virágkocsány és a virágrészek elhalnak, felületüket szürke penészgyep borítja. A sérült, repedt bogyók rothadnak, felületükön dús, szürke konidiumtartó gyep fejlődik. Fürtkocsány barnulásZöldrothadás Az érett fürtök bogyóin töppedés  nemesrothadás

14 SZÜRKEPENÉSZES ROTHADÁS (Botrytis cinerea) BIOLÓGIA, ÖKOLÓGIA:  Élő és elhalt növényeken is áttelel (szklerócium).  Konidiumokkal, főleg sebzéseken át fertőz (jégverés, molyrágás, bogyófelrepedés).  A konidiumok ºC-on, % relatív páratartalomnál 6-8 óra alatt kifejlődnek  széllel terjednek.  Csapadékos, meleg augusztusi – szeptemberi időjárás  JÁRVÁNYVESZÉLY. VÉDEKEZÉS:  Szellős lombozat kialakítása a tőkén.  Szőlőmolyok és a lisztharmat elleni védekezés, jégverés után a sérülések lezárása.  Célzott permetezés a kritikus időszakokban  a virágzás végén, a fürtzáródás előtt, a szüret előtt 30 nappal és járványos időszakban a szüret előtt 2 héttel (ORTHO-PHALTAN FL, BUVICID F, ROVRAL 50 WP, RONILAN DF, SUMILEX 50 WP). Polifág

15 A SZŐLŐ KÁRTEVŐI  Szőlő gyökértetű (Viteus vitifolii)  Kendermagbogár (Peritelus familiaris)  Tarka szőlőmoly (Lobesia botrana)  Nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella)  Szőlőilonca (Sparganothis pilleriana )  Szőlő – levélatka (Calepitrimerus vitis)  Szőlő – gubacsatka (Eriophyes vitis)  Társas redősszárnyú darazsak (Vespaidae)  Madarak (seregély, házi veréb)

16 SZŐLŐ-GYÖKÉRTETŰ (Viteus vitifolii) Őshazája Észak- Amerika  Franciaország  1,5 millió ha szőlőt pusztított el.  1875 Magyarország  130 ezer ha szőlő pusztult el 10 év alatt. KÁRTÉTEL, KÁRKÉP VÉDEKEZÉS: LEVÉLLAKÓ ALAKGYÖKÉRLAKÓ ALAK  Amerikai alanyra oltott nemes európai fajták használata.  Telepítés 75 %-nál nagyobb kvarctaralmú homoktalajoka.  Télvégi lemosó permetezés, és talajfertőtlenítés. A levelek fonákán ripacsos felületű levélgubacsok (szemölcsök) A gyökereken sárgásfehér dudorok  barnán elhalnak és a gyökérfunkció megszűnik

17 TARKA SZŐLŐMOLY (Lobesia botrana) KÁRTÉTEL, KÁRKÉP:  1. n. hernyói a fürtkezdeményeket, virágbimbókat és a kötődő bogyókat rágják, összeszövik.  n. hernyói a szőlőbogyókban rágnak és utat nyitnak a szürkepenész fertőzésnek. ÉLETMÓD, ÖKOLÓGIA:  3 n. / B (kéregrepedésekben) Rajzás: 1. n. IV. hó vége – V. hó eleje, 2. n. VI-VII. hó, 3. n. VIII. hó.  Előrejelzés: fény- és szexuál-attraktáns csapdákkal.  Száraz, meleg időjárást kedveli. VÉDEKEZÉS: A lárvák tömeges megjelenésekor, a rajzáscsúcs után 8 – 10 nap múlva optimális (BANCOL 500 SC, FURY 10 EC, INSEGAR, DIPEL ES, BACTUCID P, stb).

18 NYERGES SZŐLŐMOLY (Eupoecilia ambiguella) KÁRTÉTEL, KÁRKÉP:  Ugyanaz, mint a tarka szőlőmolyé.  Az 1. n. hernyói május végén-júniusban, a 2.n. hernyói augusztusban károsítanak. ÉLETMÓD, ÖKOLÓGIA:  2 n. / B (kéregrepedések)  A hűvösebb, csapadékosabb évjáratokat kedveli. VÉDEKEZÉS: Ua., mint a tarka szőlőmolynál. 1. nemzedék kártétele2. nemzedék kártétele

19 SZŐLŐILONCA (Sparganothis pilleriana) KÁRTÉTEL, KÁRKÉP:  A lárva fakadó rügyek odvasítja.  Kihajtás után a leveleket, hajtásokat összeszövi,  az összeszőtt levelek között táplálkozik.  A fürtkezdeményeket az összegubancolt levelekhez szövi  a fürtkocsányt átrágja  fürtpusztulás. ÉLETMÓD, ÖKOLÓGIA:  1 n. / fiatal L (kéregrepedésekben, gubóban)  A meleg, párás, szélcsendes időt kedveli. VÉDEKEZÉS: Tavasszal az áttelelt hernyók ellen, nyáron a lárvakelés idején (rajzás megfigyelés alapján).

20 SZŐLŐ-LEVÉLATKA (Calepitrimerus vitis) KÁRTÉTEL, KÁRKÉP:  Szívogatás hatására a levelek aprók maradnak zsugorodnak, felületükön barna elszíneződés.  Satnya, rövid ízközű, megvastagodott hajtások  a szívogatás helyén parás foltok láthatók. A fiatal szőlő veszélyes kártevője ÉLETMÓD, ÖKOLÓGIA:  7-10 n. / I (kéregrepedések, rügypikkelyek)  Április közepétől késő őszig károsítanak.  Száraz, meleg tavaszi és koraőszi időjárás kedvez a felszaporodásuknak. VÉDEKEZÉS:  Fertőzésmentes oltványok.  Télvégi lemosó permetezés.  Rügyfakadástól kisleveles állapotig, és telelőre vonulás előtt atkaölő szerekkel (MAGUS 200 SC, MITAC 20, NEORON 500 EC, stb).

21 SZŐLŐ-GUBACSATKA (Eriophyes vitis) KÁRTÉTEL, KÁRKÉP:  Fakadástól károsít  a levelek torzulnak.  A levél színén kidudorodások, gubacsosodás.  A fonákon fehér, majd elbarnuló nemezes foltok.  A szöszösödés, a fürtre is átterjedhet. ÉLETMÓD, ÖKOLÓGIA:  n. / I (rügyekben)  áprilistól károsít.  Tenyészidőben a nemezes bevonatokban található  július végétől telelőre vonulnak.  Hosszú ősz és korai kitavaszodás esetén várható nagyobb kártétel. VÉDEKEZÉS:  Téli rügyvizsgálat alapján rügyfakadástól kisleveles állapotig atkaölő szerekkel.  A kéntartalmú fungicidek gyérítik az atka populációt.

22 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET


Letölteni ppt "A SZŐLŐ NÖVÉNYVÉDELME Dr.Fodor László. A SZŐLŐ BETEGSÉGEI  A szőlő fertőző leromlása (Grapevine fanleaf nepovirus)  A szőlő levélsodródása (Grapevine."

Hasonló előadás


Google Hirdetések