Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bocsok Józsefné 1 KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK „Nem a teremtés urai, hanem gyümölcsei vagyunk, és ha létezik a Teremtő, azzal adhatjuk meg neki a legnagyobb.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bocsok Józsefné 1 KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK „Nem a teremtés urai, hanem gyümölcsei vagyunk, és ha létezik a Teremtő, azzal adhatjuk meg neki a legnagyobb."— Előadás másolata:

1 Bocsok Józsefné 1 KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK „Nem a teremtés urai, hanem gyümölcsei vagyunk, és ha létezik a Teremtő, azzal adhatjuk meg neki a legnagyobb tiszteletet, hogy tanulmányozzuk, megértjük és megbecsüljük alkotását” Szent-Györgyi Albert

2 Bocsok Józsefné 2 alapfogalmak  Környezet: a térnek az élőlényeket körülvevő, körülhatárolható része, amely a szervezet életfolyamataira közvetve, vagy közvetlenül előnyös, vagy hátrányos hatással van  Környezetvédelem: célja az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, a megfelelő életkörülmények kialakítása és védelme.

3 Bocsok Józsefné 3 Globális környezeti problémák  Környezet szennyeződése  A meg nem újuló nyersanyagkészletek felhasználása  A népesség alakulása  Az élelmiszertermelés mértéke

4 Bocsok Józsefné 4 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS  A jelen generáció úgy elégítse ki szükségleteit, hogy a jövő generációi is képesek legyenek erre  /riói konferencia 1992/

5 Bocsok Józsefné 5 Környezeti hatások, elemek Környezeti hatások légkörvízektalaj

6 Bocsok Józsefné 6 A levegőszennyezés és hatásai  Légszennyező anyag minden olyan szilárd, cseppfolyós, gáz, vagy gőz halmazállapotú anyag, a levegő minőségét hátrányosan befolyásolja  Mesterséges légszennyező források  Ipari üzemek  Közlekedés  Mezőgazdaság  Háztartások fűtése

7 Bocsok Józsefné 7 Ipari üzemek szennyező hatásai  Szilárd / por, korom, pernye  Gáz /H 2 s,NH 3, CO,CO 2, CH 4, NO x, /  Gőz / szénhidrogének, szerves oldószer, olaj, savgőz/  A legszennyezőbb iparágak: építőipar, kohászat, vegyipar, gépipar, energiaipar stb.

8 Bocsok Józsefné 8 Leggyakoribb légszennyező anyagok és hatásuk  Kéndioxid:nagyobb mennyiségben belélegezve fulladásos halált, kisebb mennyiségben légzési zavarokat okoz  Nitrózus gázok: maró hatása támadja a nyálkahártyát és a tüdőt  Szénhidrogének: rákkeltő hatásúak  Ózon: asztmás megbetegedést okoz

9 Bocsok Józsefné9 A légkör szilárd szennyeződései  Korom, pernye, por: ingerli a szem kötőhártyáját, károsítja a tüdőt  Smog:mindkét halmazállapotú szennyező jelenléte

10 Bocsok Józsefné10 A szennyező anyagok légköri terjedése emisszióSzennyező anyagokat szennyező források bocsátják ki transzmisszióA környezetbe került anyag eloszlása, szóródása, hígulása immisszióA levegőben kialakult szennyezőanyag koncentráció

11 Bocsok Józsefné 11 Levegő öntisztulása  A szennyezőanyag eltávozik a légkörből  Elkeveredik, hígul  Átalakul közömbös anyaggá

12 Bocsok Józsefné12 Légszennyezés hatásai  Globális hatások: Üvegházhatás Levegő hőmérséklet növekedése KlímaváltozásSivatagosodás Ózonpajzs vékonyodása

13 Bocsok Józsefné13 Egyéb hatások  Egészség károsodás  Növény és állatvilág károsodása  Gazdasági hatások

14 Bocsok Józsefné14 Határértékek, minősítés  A szennyező anyagok koncentrációját jelenti, adott mértékegységben /mg / m 3 / Védettségi területek: - Kiemelten védett / nemzeti parkok, stb 6 - Védett I - Védett II / ipari területek /

15 Bocsok Józsefné15 Néhány adat a levegő összetétele GázTérfogat % Nitrogén78,08 Oxigén20,95 Argon0,93 Széndioxid0,03 Hidrogén és nemesgázok 0,01

16 Bocsok Józsefné16 A légszennyező anyagok veszélyessége  1-es fokozat:kifejezetten veszélyes (például korom, ólom, ózon stb.),  2-es fokozat:veszélyes (például CO, NO2, fluoridok, stb.),  3-as fokozat:mérsékelten veszélyes (például SO2, szálló por, acetal dehid stb.).  4-es fokozat:kevésbé veszélyes (például nem toxikus ülepedő por, ammónia stb.).

17 Bocsok Józsefné 17 Levegőminőségi határértékek védett I övezet / mikrogramm/ m 3 / Szennyez ő Éves 24 órás 30 perces Kén- dioxid Nitrogén- dioxid Szálló por ólom-0,3- flourid35- formaldeh id -12- NOx Ózon szénmono xid

18 Bocsok Józsefné 18 Összefoglaló feladatok  Gyűjtsd össze városod légszennyezettségi adatait !  Mely városokban rendeltek már el smog riadót ?

19 Bocsok Józsefné 19 Vizek minősége  Szárazföldi vizek: talajvíz, mélységi és karsztvíz, forrás, folyók, állóvizek

20 Bocsok Józsefné20 vízminőség fizikaikémiaibiológiai hőmérsékletVízben oldott gázok Élőlény társulások sűrűségOldott sók Felületi feszültség PH átlátszóságkeménység Lebegő anyag koncentráció Szervesanyag tartalom Szag, ízBiokémiai oxigén igény

21 Bocsok Józsefné21 vízminősítés  Eljárások:  Kémiai és fizikai  Biológiai –BISEL

22 Bocsok Józsefné22 Fizikai, kémiai vízminősítés: a Tisza ciánszennyezése……..

23 Bocsok Józsefné23 Kémiai és fizikai vízminősítés I. osztályTiszta, ökológiai követelményeket kielégíti II. osztályKissé szennyezett, műszakilag bonyolultabb tisztítást igényel III. osztálySzennyezett, ökoszisztémát károsítja

24 Bocsok Józsefné24 Vizek minőségének integrált követelményrendszere komponensekKívánatos határértékek I.osztály Tűrhető határértékek II. osztály Vízhőmérséklet C o 2530 Fajlagos vezető képesség Összes oldott anyag /mg/l/ pH6,5-86,5-8,5

25 Bocsok Józsefné25 Oldott oxigén mg/l 64 Összes keménység CaO mg/l Nitrátion mg/l2042 szulfátion Vas mg/l0,52 Olajfedettség %010

26 Bocsok Józsefné26 Bisel vízminősítés  A Belga biológiai vízminősítést iskolánk tanulói 4 éve alkalmazzák

27 Bocsok Józsefné 27 Bisel  Mintavétel a folyóból szabványos hálóval  A minta mosása, szelektálása  A makroorganizmusok számbavétele, meghatározása mikroszkóp segítségével  A táblázat kitöltése- bisel index meghatározása

28 Bocsok Józsefné 28 Bisel vizsgálat videó

29 Bocsok Józsefné 29 A szennyezés hatásai  Kommunális szennyvíz  Ipari szennyvíz  szennyvíztisztítás

30 Bocsok Józsefné 30 Szennyező források  A keletkező összes szennyvíz mennyiségének többségét és a szennyező anyagok nagyobb hányadát is a települési közcsatorna- hálózatok kibocsátásai teszik ki. Ezek közül kiemelkednek az összes települési kibocsátások kétharmadát kitevő fővárosi és megyei jogú városi szennyvízkibocsátások. Jelentős az ipari, mezőgazdasági és egyéb intézményi szennyvízkibocsátás is. Magyarország a közműves ivóvízellátás területén a nemzetközi összehasonlítást is figyelembe véve jó mutatókkal rendelkezik, a lakosság mintegy %-a él közműves vízzel ellátott területen. Ugyanakkor a csatornázott területen élő lakosok számaránya mintegy 57 %, az ún. közműolló 40 %-os.  A felszíni vizekbe vezetett szennyvizek és használt vizek mennyisége a víztakarékossági intézkedések, valamint a termelés visszaesése miatt csökkent ugyan, de a szennyvizek jelentős részét egyáltalán nem, vagy nem kielégítő hatásfokkal tisztítják. Különösen nagy az elmaradás a fővárosban és néhány nagyobb városunkban. A szennyvíztisztítás során keletkező iszapok kezelése, ártalommentes elhelyezése általában nem megoldott.

31 Bocsok Józsefné31 Szennyvíztisztítás ► Szennyvizek tisztítása ► Természetes eljárások: ► - hígítás ► - szennyvízöntözés ► - talajszűrés ► - tavas szennyvíztisztítás ► A természetes eljárású szennyvíztisztítás a természet öntisztító képességén alapul. A befogadókban lévő mikro- és makroszervezetek bontják le a szerves anyagokat, és a N, P vegyületek visszatartására is alkalmasak. ► Hígítás: ► Élővizeink öntisztító képességük határáig a szennyezőanyagokat képesek lebontani ► Szennyvízöntözés: ► Barázdás öntözésű, nyárfás területre, előtte 1/2 óra pihentetés kell. ► Talajszűrés: ► 50 mm-es vízréteg átszivárgását lehetővé tevő vízáteresztő képességű szemcsés talaj és 2,0 m-es maximális talajvízszint. ►-►-►-►-

32 Bocsok Józsefné32 Szennyvíztisztítás 2. ► Biológiai eljárások ► A természetben végbemenő folyamatokat felgyorsítják azáltal, hogy a lebontó szervezetek számára kedvező körülményeket biztosítanak. ► Csepegtetőtestes tisztítás: szilárd, porózus anyagon megtelepülő biológiai hártyában élő szervezetek aerob úton bontják el az ülepített szennyvíz lebegő, oldott, szerves szennyeződéseit. ► Csepegőtestek: ► a)kisterhelésű ► b)nagyterhelésű ► c)merülőtárcsás ► a.)Lökésszerűen adagolt kis mennyiségű szennyvizet tisztít. ► b.)Oxigéndús utóülepített szennyvizet dolgoz fel. ► c.)Műanyag tárcsa forog, közben átfolyik rajta a szennyvíz. A tárcsán vannak a mikroorganizmusok. ► Eleveniszapos tisztítók: ► Oxigénbevitel levegőztetéssel medencébe vezetve, melyben a tápanyag és a mikroorganizmusok diszpen rendszert alkotnak.

33 Bocsok Józsefné33 Szennyvíztisztítás 3. ► Bakterológiai szennyezések ► A szennyvízben lévő károkozókat, fertőző baktériumokat jelenti, melyek az emberre és haszonállatokra veszélyesek. A vizsgálatok eredményének függvényében kell eldönteni szükséges-e a fertőtlenítés. ► Fertőtlenítés ► Klórgázzal (Cl2) történő fertőtlenítés a leggyakoribb a felszíni vízművekben. Az indirekt klórozás szintén gyakori - a klórgázt oldóvízben elnyeletik - majd ezt a klóros vizet vezetik a "tisztavíz" medencébe. ► A tevékenység rendkívül balesetveszélyes, ezért csak vizsgázott dolgozó végezheti. Így a túladagolásra is ügyelni kell!

34 Bocsok Józsefné34 Szennyvíztisztítás 4. ► Kémai eljárások: ► A települési szennyvizeknél az ülepítés hatásfokának növelésre, utókezelésére és fertőtlenítésére alkalmazunk kémia eljárásokat. A tisztító hatást minden esetben valamilyen vegyszer adagolásával érhetjük el. ► A vegyszer adagolása azonban önmagában is növeli a szennyezést - ezért nagyfokú gondossággal kell eljárni. ► derítéses tisztításnál: csak indokolt esetben alkalmazzunk vegyszereket ► fertőtlenítésnél a közegészségügyi hatóságok döntése alapján - időszakosan alkalmazzuk ► utókezelésnél:a biológiailag tisztított szennyvíz utókezelése a foszfor, nitrogén, és káros sók eltávolítását jelenti ► Egyszerűen - természetes módon - is megoldható nádasok telepítésével. ► A nitrogéntartalom nitritté és nitráttá alakul ez a nitrifikáció. ► A kémiai eljárások során a szennyvíz foszfortartalmának csökkentésére alkalmazhatók. A foszfor kicsapása alumínium-szulfát vagy vas-szulfát adagolással valósítható meg.

35 Bocsok Józsefné35 Képek…..

36 Bocsok Józsefné36 Szennyvíztisztítás vázlata

37 Bocsok Józsefné37 feladatok •Gyűjts adatokat hazai folyóink és tavaink állapotáról ! •Milyen problémákról hallottál a Balaton esetén?

38 Bocsok Józsefné38 A talaj  Kialakulása:  Aprózódás  Mállás  humuszképződés

39 Bocsok Józsefné39 Talajok genetikai osztályozása  Váztalaj  Sötét színű litomorf erdőtalaj  Közép és délkelet –európai barna erdőtalaj  Csernozjom  Szíkes  Réti talaj  Láptalaj, öntés, lejtőhordalék talaj

40 Bocsok Józsefné40 talajvizsgálat kémiaifizikai Szín, pHGyúrópróba Kalcium –karbonát tartalom Szemcse összetétel Lúgosságmechanikai sajátosságok Vízben oldható sótartalom telítettség

41 Bocsok Józsefné41 Mechanikai sajátosságok  Higroszkóposság  Arany-féle kötöttség  Ötórás kapilláris vízemelés meghatározása

42 Bocsok Józsefné42 Talajpusztulás  Erózió, defláció, sziklaomlás, talajcsúszás  Helytelen mezőgazdasági, erdészeti tevékenység

43 Bocsok Józsefné43 Talajszennyeződések  Mezőgazdasági, ipari, urbanizációs hatások következménye.  Öntisztulási képessége van a szennyezőanyagok szervetlen sókká és humusszá alakítását talajmikróbák végzik a szerves anyagok aerob lebontásával. Az öntisztuláshoz bizonyos idő és meghatározott vastagságú talaj szükséges. A talaj szennyezése a felszín alatti vízbázisra is veszélyes.  Szennyezőanyagok: nitrogén, foszfor, kálium - oka legtöbbször az intenzív műtrágyázás, hatása:  - talajsavanyodás,  - felszíni vizek foszfor terjedése (eutrofizáció)  - felszín alatti vizek nitrát szennyeződése  Egyéb káros anyagok: nehézfémek, amelyek a növényvédő szerekből - műtrágyákból, szennyvizekből ipari és bányászati tevékenységből is sok (As, Cd, Co, Cu, Hg, F, Mn Ni, Pb, Zn) kerül be.

44 Bocsok Józsefné 44 Talajtisztítás…. Legegyszerűbb módja a szennyezett talaj lefedése (beton, aszfalt, fólia, agyag- vagy egyéb vízzáró réteggel). Elektromos talajkezelés: Egyenáramú áramforrásra kapcsolt elektródák a talajban elektromos teret keltenek, amely hatására a szennyező nehézfémek ionjai az elektródák közelébe vándorolnak. Ártalmatlanítás kitermeléssel és deponálással: A kitermelt szennyezett talajt szennyezés-stabilizáló anyagokkal (cement) keverik össze. Fontos a semleges, vagy lúgos pH elérése, amelyet meszezéssel szabályoznak. Talajvíztisztítás: -kiszivattyúzás - kémiai kicsapás/pH beállítása, fémek talajvízből való kivonására alkalmazzuk. A pH növelésének eredménye, hogy a legtöbb fém szilárd fázisban kiválik Áteresztő tisztító résfalak alkalmazása

45 Bocsok Józsefné45 In-situ talajtisztítás

46 Bocsok Józsefné46 feladat •Melyek hazánk mezőgazdasági szempontból legértékesebb területei ?

47 Bocsok Józsefné47 Hulladékgazdálkodás…


Letölteni ppt "Bocsok Józsefné 1 KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK „Nem a teremtés urai, hanem gyümölcsei vagyunk, és ha létezik a Teremtő, azzal adhatjuk meg neki a legnagyobb."

Hasonló előadás


Google Hirdetések