Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 Május 11. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kemenesalja-Hegyhát HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 Május 11. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kemenesalja-Hegyhát HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 Május 11. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kemenesalja-Hegyhát HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Helyi adottságokhoz igazodó innovatív térségfejlesztés egy élhetőbb környezet kialakítása érdekében - Hegyek, vizek, vasi ízek..

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Kemenesalja-Hegyhát HK – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 3 A térségben összesen 6 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 67%-a, 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 30 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Kemenesalja-Hegyhát HK területe 58 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 37,316 fő, a városokban élő lakosok száma 2,781 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 37, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Jánosháza 2,782 fő 2,781 fő 1,789 fő 1,705 fő Répcelak Ikervár Rábapaty Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 15 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 6 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 30 Kemenesalja-Hegyhát HK – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,408,621 EUR – a A kulturális örökség megőrzése jogcímhez lett rendelve Kemenesalja-Hegyhát HK – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪Falumegújítás és -fejlesztés ▪A kulturális örökség megőrzése ▪Leader közösségi fejlesztés ▪Leader vállalkozás fejlesztés ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt HPME-k száma (db) ▪4▪4 ▪8▪8 ▪4▪4 ▪4▪4 ▪4▪4 ▪2▪2 ▪2▪2 ▪2▪2 Allokált forrás (EUR) ▪980,400 ▪1,301,566 ▪1,380,448 ▪1,408,621 ▪221,493 ▪98,532 ▪312,588 ▪332,934

6 5 Kemenesalja-Hegyhát HK - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪Folyamatos népességfogyás és a demográfiai mutatók permanens romlása. ▪A társadalmi megújulásra való képesség negatív demográfiai folyamatok eredményeképp bekövetkező csökkenése; ▪Infrastrukturális elmaradottságok – leromlott települési úthálózat, szennyvízcsatorna-ellátottság hiánya; ▪Alacsony helyi vállalkozói aktivitás, valamint ennek következményeként kialakult alacsony helyi foglalkoztatási szint; ▪A közelben működő multinacionális vállalatoknál dolgozó betanított ipari munkaválallók bizonytalan világgazdasági helyzetnek való kiszolgáltatottsága; ▪Gazdag természeti környezet (gyógy- és termálfürdők, Ság-hegy és Kissomlyó szőlőkultúrája, Szajki tavak, Natura 2000 területek); ▪Meglévő tradicionális kulturális örökségek(irodalmi, természettudományi emlékhelyek, kézművesipari hagyományok); ▪Térségi foglalkoztatási szint növelése a gyógy- gasztronómiai- és aktív turisztikai szegmensekben; ▪A települések arculatának, imázsának javítása. ▪Helyi civil szervezetek szerepének erősödése, valamint az általuk képviselt értékek ápolása; ▪Tájjellegű és biotermények termesztésére jelentkező igények és ezen igények kielégítését biztosító adottságok megléte;

7 6 A stratégia átfogó célja a helyi lakosság megtartásának elérésével egy olyan élhető települési környezet kialakítása, mely egyben biztosítja a térség versenyképességének folyamatos növekedését is. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia specifikus céljai: 1.Innovatív gazdasági térségfejlesztés, a versenyképességhez szükséges körülmények megteremtésével 2.Helyi adottságokhoz illeszkedő turisztikai szolgáltatások kialakítása 3.A térség agrárgazdaságának erősítése, elsősorban a tájjelegű biotermények telepítésével, valamint az őshonos haszonállatok tartásának támogatásával 4.Fejlődést indukáló társadalmi élettér létrehozása a térségi életminőség javítása céljából 5.Térségi szereplők közötti kommunikáció fejlesztése a tradíciók megőrzése érdekében 6.Térségre jellemző arculat kialakítása a településmarketing eszközrendszerének felhasználásával 7.Környezettudatos szemléletmód kialakítása a természetvédelmi értékek megóvásának, valamint a környezetterhelés csökkenésének céljából. A stratégia átfogó célja a helyi lakosság megtartásának elérésével egy olyan élhető települési környezet kialakítása, mely egyben biztosítja a térség versenyképességének folyamatos növekedését is. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia specifikus céljai: 1.Innovatív gazdasági térségfejlesztés, a versenyképességhez szükséges körülmények megteremtésével 2.Helyi adottságokhoz illeszkedő turisztikai szolgáltatások kialakítása 3.A térség agrárgazdaságának erősítése, elsősorban a tájjelegű biotermények telepítésével, valamint az őshonos haszonállatok tartásának támogatásával 4.Fejlődést indukáló társadalmi élettér létrehozása a térségi életminőség javítása céljából 5.Térségi szereplők közötti kommunikáció fejlesztése a tradíciók megőrzése érdekében 6.Térségre jellemző arculat kialakítása a településmarketing eszközrendszerének felhasználásával 7.Környezettudatos szemléletmód kialakítása a természetvédelmi értékek megóvásának, valamint a környezetterhelés csökkenésének céljából. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Kemenesalja-Hegyhát HK – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A stratégiában érintett térség a Nyugat-Dunántúli Régióban, Vas megye északkeleti részén helyezkedik el, határos a csepregi, a szombathelyi és a vasvári kistérségekkel, illetve északon Győr-Moson-Sopron, keleten Veszprém, délen pedig Zala megyével. A térség földrajzi fekvése kedvező, hazánk nyugati részén található, közel az osztrák határhoz, igaz jelentős távolságban Budapesttől. Fekvése a megyén belül is viszonylag kedvező, hiszen - bár érintkezik más megyékkel is - néhány település kivételével nem periférikus a helyzete. Ebből fakadóan jól ki tudta használni a földrajzi elhelyezkedésből származó előnyöket, általános fejlődése és fejlettsége nem maradt és marad el a megye egészétől. Ehhez a kedvező természeti- és közlekedés-földrajzi adottságok is hozzájárultak. A térségre jellemző az eltérő fejlettségi szintű települések csoportjainak laza hálózata, aszerint, hogy közlekedési folyosó mentén (8-as, 86-os, 84-es főút) gazdasági, kereskedelmi centrumot jelentő városok közelében vagy ezektől távolabb helyezkednek el. Ez ugyanis meghatározza a munkahelyek száma és távolsága alapján a jövedelemtermelő képességet, ezáltal az infrastruktúra fejlettségét, a vásárlóerő pedig a helyi vállalkozások életképességét. Általánosan jellemző az alacsony bérű betanított munkásokat alkalmazó elektronikai, könnyűipari cégek jelenléte, ebből következően a munkavállalók számának, a munkanélküliségi rátának gyors változása. A természeti környezet gazdag, a termálkincs könnyen kiaknázható, a természetvédelmi területek, épített örökségek: kastélyok, kúriák száma jelentős. Előny, hogy a jelenleg oly divatos borutak, valamint a fellendülőben lévő kulturális -, egészség- és wellness turizmus szempontjából a megye legnagyobb kincsei itt találhatóak. A Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai szlogenje ("Az erőt adó régió") e térségre is jellemző, hiszen természeti, környzeti és kulturális potenciálja együttesen olyan egyedi értékeket képviselnek, melyek kiaknázása a környezetettudatosság és fenntartható fejlődés elveinek figyelembevételével a közeljövő egyik legfontosabb feladata. A stratégiában érintett térség a Nyugat-Dunántúli Régióban, Vas megye északkeleti részén helyezkedik el, határos a csepregi, a szombathelyi és a vasvári kistérségekkel, illetve északon Győr-Moson-Sopron, keleten Veszprém, délen pedig Zala megyével. A térség földrajzi fekvése kedvező, hazánk nyugati részén található, közel az osztrák határhoz, igaz jelentős távolságban Budapesttől. Fekvése a megyén belül is viszonylag kedvező, hiszen - bár érintkezik más megyékkel is - néhány település kivételével nem periférikus a helyzete. Ebből fakadóan jól ki tudta használni a földrajzi elhelyezkedésből származó előnyöket, általános fejlődése és fejlettsége nem maradt és marad el a megye egészétől. Ehhez a kedvező természeti- és közlekedés-földrajzi adottságok is hozzájárultak. A térségre jellemző az eltérő fejlettségi szintű települések csoportjainak laza hálózata, aszerint, hogy közlekedési folyosó mentén (8-as, 86-os, 84-es főút) gazdasági, kereskedelmi centrumot jelentő városok közelében vagy ezektől távolabb helyezkednek el. Ez ugyanis meghatározza a munkahelyek száma és távolsága alapján a jövedelemtermelő képességet, ezáltal az infrastruktúra fejlettségét, a vásárlóerő pedig a helyi vállalkozások életképességét. Általánosan jellemző az alacsony bérű betanított munkásokat alkalmazó elektronikai, könnyűipari cégek jelenléte, ebből következően a munkavállalók számának, a munkanélküliségi rátának gyors változása. A természeti környezet gazdag, a termálkincs könnyen kiaknázható, a természetvédelmi területek, épített örökségek: kastélyok, kúriák száma jelentős. Előny, hogy a jelenleg oly divatos borutak, valamint a fellendülőben lévő kulturális -, egészség- és wellness turizmus szempontjából a megye legnagyobb kincsei itt találhatóak. A Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai szlogenje ("Az erőt adó régió") e térségre is jellemző, hiszen természeti, környzeti és kulturális potenciálja együttesen olyan egyedi értékeket képviselnek, melyek kiaknázása a környezetettudatosság és fenntartható fejlődés elveinek figyelembevételével a közeljövő egyik legfontosabb feladata. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1

10 9 A térség felszíni és felszínalatti vizekben egyaránt gazdag. Felszíni vízhálózata sűrű, legnagyobb folyója a Rába, egyéb folyóvizei a Marcal, Répce és Gyöngyös, de mellettük kisebb tavak, holtágak is jelen vannak. Közülük talán a Szajki-tavakat érdemes kiemelni, amely kiemelkedő környezeti és turisztikai potenciállal bír. A Rába folyó vízjárása a hegyvidéki folyókra jellemzően heves. Kisvíz idején Sárvárnál mindössze 6,4 m3/s vizet szállít, árvíz idején azonban vízhozama meghaladja az 500 m3/s-ot is. Természetföldrajzi szempontból meglehetősen heterogén a térség. A két legészakibb település Csánig és Répcelak már a Kisalföld, ezen belül a Kapuvári-sík része. A többi településen a Nyugat-magyarországi- peremvidék területén lévő két középtáj, a Sopron–Vasi-síkság és a Kemeneshát osztozik. A Répce-síkon fekszik Vasegerszeg és Vámoscsalád, a Gyöngyös-síkon található Bögöt, Porpác, Pósfa, és Szeleste, a Rábai teraszos síkon Csénye, Ikervár, Jákfa, Megyehid, Meggyeskovácsi, Nick, Ölbő, Rábapaty, Uraiújfalu és Zsédeny, az Alsó-Kemenesháton pedig Bejcgyertyános, Bögöte, Gérce, Hosszúpereszteg, Káld, Nyőgér, Sitke, Sótony, Vashosszúfalu, és Vásárosmiske. Ez a nagyfokú tájheterogenitás tükröződik a térség geológiai és morfológiai képében is. A térség többi települése a Marcal-medencében található, amely két részre, a Marcal völgysíkjára, valamint a lepusztult felszínű Kemenesaljára osztható. Utóbbin húzódik a Sághegy (291m) és a Kis-Somlyó (230m) és a sitkei Hercseg-hegy, melyek bazaltvulkáni tanúhegyek és vulkánturisztikai jelentőségűek lehetnek. A térség északnyugati része a Kemenesháthoz tartozó Cser kistáj, mely döntően síksági formakincsű terület. Országos védettségű a Sághegyi Tájvédelmi Körzet, melynek összterülete 235 hektár. Mezőgazdasági tevékenysége miatt, de a helyi turizmusra kifejtett jótékony hatása miatt említést érdemel még a Ság-hegyen - a római kor óta - folyó szőlőművelés, de a Kemeneshát keleti lejtőin és a Kis-Somlyó hegyen is jelentős szőlőkultúra található. A térség felszíni és felszínalatti vizekben egyaránt gazdag. Felszíni vízhálózata sűrű, legnagyobb folyója a Rába, egyéb folyóvizei a Marcal, Répce és Gyöngyös, de mellettük kisebb tavak, holtágak is jelen vannak. Közülük talán a Szajki-tavakat érdemes kiemelni, amely kiemelkedő környezeti és turisztikai potenciállal bír. A Rába folyó vízjárása a hegyvidéki folyókra jellemzően heves. Kisvíz idején Sárvárnál mindössze 6,4 m3/s vizet szállít, árvíz idején azonban vízhozama meghaladja az 500 m3/s-ot is. Természetföldrajzi szempontból meglehetősen heterogén a térség. A két legészakibb település Csánig és Répcelak már a Kisalföld, ezen belül a Kapuvári-sík része. A többi településen a Nyugat-magyarországi- peremvidék területén lévő két középtáj, a Sopron–Vasi-síkság és a Kemeneshát osztozik. A Répce-síkon fekszik Vasegerszeg és Vámoscsalád, a Gyöngyös-síkon található Bögöt, Porpác, Pósfa, és Szeleste, a Rábai teraszos síkon Csénye, Ikervár, Jákfa, Megyehid, Meggyeskovácsi, Nick, Ölbő, Rábapaty, Uraiújfalu és Zsédeny, az Alsó-Kemenesháton pedig Bejcgyertyános, Bögöte, Gérce, Hosszúpereszteg, Káld, Nyőgér, Sitke, Sótony, Vashosszúfalu, és Vásárosmiske. Ez a nagyfokú tájheterogenitás tükröződik a térség geológiai és morfológiai képében is. A térség többi települése a Marcal-medencében található, amely két részre, a Marcal völgysíkjára, valamint a lepusztult felszínű Kemenesaljára osztható. Utóbbin húzódik a Sághegy (291m) és a Kis-Somlyó (230m) és a sitkei Hercseg-hegy, melyek bazaltvulkáni tanúhegyek és vulkánturisztikai jelentőségűek lehetnek. A térség északnyugati része a Kemenesháthoz tartozó Cser kistáj, mely döntően síksági formakincsű terület. Országos védettségű a Sághegyi Tájvédelmi Körzet, melynek összterülete 235 hektár. Mezőgazdasági tevékenysége miatt, de a helyi turizmusra kifejtett jótékony hatása miatt említést érdemel még a Ság-hegyen - a római kor óta - folyó szőlőművelés, de a Kemeneshát keleti lejtőin és a Kis-Somlyó hegyen is jelentős szőlőkultúra található. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 10 A két említett terület a Somlói Történelmi Borvidék szerves egységét képezi. Országos jelentőségű a térségben található termálvízkincs. A terület mélyszerkezetében két egymástól eltérő egység található: a Rábától nyugatra az Alpok mélybesüllyedt folytatása; a legkeletibb tag pedig az úgynevezett Rába-menti metamorfit összlet. Legnagyobb jelentőséggel azonban a devon korú dolomit bír, melynek töredezett, repedezett üregeiben magas hőmérsékletű és rendkívül magas oldott ásványianyag- tartalmú termálvíz raktározódik. A környezetszennyezés (víz, levegő, talaj) nem jelentős, a pontszerű források és a talajvizek nitrát szennyezettsége azonban figyelmeztető, emellett jelentős veszélyt jelent az országhatárokon kívülről jövő szennyezés is. (Rába habzása). A 86-os számú főút zaj- és levegőszennyezése is jelentős. A térség turisztikai potenciálját erősíti az itt található Natura 2000 területek magas száma, a számos természetvédelmi terület, valamint a térségen áthaladó országos kék túra útvonala is. A két említett terület a Somlói Történelmi Borvidék szerves egységét képezi. Országos jelentőségű a térségben található termálvízkincs. A terület mélyszerkezetében két egymástól eltérő egység található: a Rábától nyugatra az Alpok mélybesüllyedt folytatása; a legkeletibb tag pedig az úgynevezett Rába-menti metamorfit összlet. Legnagyobb jelentőséggel azonban a devon korú dolomit bír, melynek töredezett, repedezett üregeiben magas hőmérsékletű és rendkívül magas oldott ásványianyag- tartalmú termálvíz raktározódik. A környezetszennyezés (víz, levegő, talaj) nem jelentős, a pontszerű források és a talajvizek nitrát szennyezettsége azonban figyelmeztető, emellett jelentős veszélyt jelent az országhatárokon kívülről jövő szennyezés is. (Rába habzása). A 86-os számú főút zaj- és levegőszennyezése is jelentős. A térség turisztikai potenciálját erősíti az itt található Natura 2000 területek magas száma, a számos természetvédelmi terület, valamint a térségen áthaladó országos kék túra útvonala is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 11 A LEADER térség 15 települése hátrányos helyzetű, mely települések gazdasági és foglalkoztatási potenciálját az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági szektor, az állattenyésztés és a növénytermesztés jelentette. Az ipart elsősorban a kézműipar, a háziipari szövetkezetek, valamint a termelőszövetkezetek mellékiparágai képviselték. A települések a 1980-as évek végére külső perifériális területté váltak, majd a rendszerváltozás után – a mezőgazdasági szektor privatizációjával – még nagyobb mértékű lemaradást mutatnak. A szocialista időszakban nem részesültek kiemelt infrastrukturális fejlesztésekben, melynek eredményeképpen fokozatosan romlott vonzerejük, egyre erősebben jelentkeztek az elvándorlás, illetve a negatív demográfiai átmenet folyamatai. A 90-es években a külföldi befektetők érdeklődési körébe sem kerültek be ezek a települések. A közlekedési nehézségek miatt problémás az eljutás a településekről a kistérségi, megyei és regionális központokba, valamint jelentős időt vesz igénybe az oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények elérése is. A hátrányos helyzetű települések elsősorban a megyehatár mellett helyezkednek el kevés kivételtől (Meggyeskovácsi, Bejcgyertyános) eltekintve. A hátrányos helyzetű települések a gazdasági növekedés súlypontjaitól távol esnek, rossz az elérhetőségük és sok fontos tényező terén lépéshátrányban vannak. Alacsony a helyi vállalkozói aktivitás, a meglévő kapacitásokat nagyrészt elmaradott technológiai színvonal jellemzi. Emiatt a foglalkoztatás helyben nem megoldott, viszont a környező munkaerőfelszívó-képességgel rendelkező térségi centrumok elérhetősége is rossz. A térségben jelen települések mutatják a legmagasabb munkanélküliségi rátát. A fenti tényezők erőstik az elvándorlást, a települési vonzerő csökkenését, az identitás nélkülivé válást. A LEADER térség kiemelt feladatának tekinti a hátrányos helyzetű települések gazdasági, foglalkoztatáspolitikai, kulturális helyzetének javítását, a helyi szereplők közötti kapcsolatépítést, valamint a települések megtartó-képességének erősítését. A LEADER térség 15 települése hátrányos helyzetű, mely települések gazdasági és foglalkoztatási potenciálját az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági szektor, az állattenyésztés és a növénytermesztés jelentette. Az ipart elsősorban a kézműipar, a háziipari szövetkezetek, valamint a termelőszövetkezetek mellékiparágai képviselték. A települések a 1980-as évek végére külső perifériális területté váltak, majd a rendszerváltozás után – a mezőgazdasági szektor privatizációjával – még nagyobb mértékű lemaradást mutatnak. A szocialista időszakban nem részesültek kiemelt infrastrukturális fejlesztésekben, melynek eredményeképpen fokozatosan romlott vonzerejük, egyre erősebben jelentkeztek az elvándorlás, illetve a negatív demográfiai átmenet folyamatai. A 90-es években a külföldi befektetők érdeklődési körébe sem kerültek be ezek a települések. A közlekedési nehézségek miatt problémás az eljutás a településekről a kistérségi, megyei és regionális központokba, valamint jelentős időt vesz igénybe az oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények elérése is. A hátrányos helyzetű települések elsősorban a megyehatár mellett helyezkednek el kevés kivételtől (Meggyeskovácsi, Bejcgyertyános) eltekintve. A hátrányos helyzetű települések a gazdasági növekedés súlypontjaitól távol esnek, rossz az elérhetőségük és sok fontos tényező terén lépéshátrányban vannak. Alacsony a helyi vállalkozói aktivitás, a meglévő kapacitásokat nagyrészt elmaradott technológiai színvonal jellemzi. Emiatt a foglalkoztatás helyben nem megoldott, viszont a környező munkaerőfelszívó-képességgel rendelkező térségi centrumok elérhetősége is rossz. A térségben jelen települések mutatják a legmagasabb munkanélküliségi rátát. A fenti tényezők erőstik az elvándorlást, a települési vonzerő csökkenését, az identitás nélkülivé válást. A LEADER térség kiemelt feladatának tekinti a hátrányos helyzetű települések gazdasági, foglalkoztatáspolitikai, kulturális helyzetének javítását, a helyi szereplők közötti kapcsolatépítést, valamint a települések megtartó-képességének erősítését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

13 12 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 12% 11% 22% 8% 7% 13% 9% 0% 13% 5%

16 15 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 50%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 12% 50% 7% 2% 8% 2% 1% 12% 5% 1% Egyéb tevékenység 0%

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 5.2%, ami 0.8 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 5.2% ▪Változás 2003-hoz képest 0.8 százalékpont

18 17 A térséget a kilencvenes évek egyik legdinamikusabban fejlődő térségei között tartották számon, amely ma is pozitívan befolyásolja a foglalkoztatottságot. Az országos átlagnál alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, valamint jóval magasabb a foglalkoztatottak aránya. A foglalkoztatás azonban elsősorban a közeli városok (Sárvár és Celldömölk) ipari centrumaiba koncentrálódik, ami a munkavállalókat napi ingázásra kényszeríti. A lakosok foglalkoztatásban jelentős ágazat a gyógyturizmus, amely az utóbbi évtizedben alakult át és erősödött meg. Fontos körülmény, hogy az erős ipar a turizmust közvetlenül nem befolyásolja, környezetterhelése nem jelentős, valamint a két szektor térbeli elkülönülése és távolsága is kedvező adottság. Az ipar központja elsősorban Répcelak és Jánosháza, melyek a foglalkoztatás vonatkozásában térségi vonzásközpont szerepet töltenek be. Az 1990-es években Magyarországon a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetétele gyökeresen átalakult. A foglalkozási szerkezet megváltozásának egyik szembetűnő jelensége az volt, hogy jelentősen mérséklődött a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban dolgozók aránya, miközben erősödött a szolgáltatási ágak súlya. A foglalkoztatottak összetétele jelen térségben szintén látványosan módosult, de a változás iránya eltért a megyei és az országos folyamattól, mivel az ipari szektor dolgozói markánsan az országos átlag felett képviseltetik magukat. Probléma azonban a foglalkoztatottak szerkezetében, hogy a jelenlegi, elsősorban multinacionális beszállítói iparszerkezet döntően az alacsony képzettséget igénylő betanított munkások foglalkoztatását igényli. Az üzemek működése nagymértékben függ a világgazdasági helyzet változásától, a negatív folyamatok súlyos munkaerőpiaci gondokat okozhatnak. A térség településein alacsony a vállalkozói aktivitás. A vállalkozások jelentős része jellemzően családi vagy kényszervállalkozás, így nem tudnak a térségre nagymértékben jellemző ingázásra negatív hatást kifejteni. A térséget a kilencvenes évek egyik legdinamikusabban fejlődő térségei között tartották számon, amely ma is pozitívan befolyásolja a foglalkoztatottságot. Az országos átlagnál alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, valamint jóval magasabb a foglalkoztatottak aránya. A foglalkoztatás azonban elsősorban a közeli városok (Sárvár és Celldömölk) ipari centrumaiba koncentrálódik, ami a munkavállalókat napi ingázásra kényszeríti. A lakosok foglalkoztatásban jelentős ágazat a gyógyturizmus, amely az utóbbi évtizedben alakult át és erősödött meg. Fontos körülmény, hogy az erős ipar a turizmust közvetlenül nem befolyásolja, környezetterhelése nem jelentős, valamint a két szektor térbeli elkülönülése és távolsága is kedvező adottság. Az ipar központja elsősorban Répcelak és Jánosháza, melyek a foglalkoztatás vonatkozásában térségi vonzásközpont szerepet töltenek be. Az 1990-es években Magyarországon a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetétele gyökeresen átalakult. A foglalkozási szerkezet megváltozásának egyik szembetűnő jelensége az volt, hogy jelentősen mérséklődött a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban dolgozók aránya, miközben erősödött a szolgáltatási ágak súlya. A foglalkoztatottak összetétele jelen térségben szintén látványosan módosult, de a változás iránya eltért a megyei és az országos folyamattól, mivel az ipari szektor dolgozói markánsan az országos átlag felett képviseltetik magukat. Probléma azonban a foglalkoztatottak szerkezetében, hogy a jelenlegi, elsősorban multinacionális beszállítói iparszerkezet döntően az alacsony képzettséget igénylő betanított munkások foglalkoztatását igényli. Az üzemek működése nagymértékben függ a világgazdasági helyzet változásától, a negatív folyamatok súlyos munkaerőpiaci gondokat okozhatnak. A térség településein alacsony a vállalkozói aktivitás. A vállalkozások jelentős része jellemzően családi vagy kényszervállalkozás, így nem tudnak a térségre nagymértékben jellemző ingázásra negatív hatást kifejteni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

19 18 A térség mai és jövőbeli húzóágazata a turizmus lehet. Egyértelműen kijelenthető azonban, hogy a térségi turizmus meglehetősen egyoldalú, hiszen egyedül a gyógyturizmus szerepe kiemelkedő. A helyi foglalkoztatás növelésének - a gyógyturizmus további fejlesztésén túl – fontos mérföldköve lehet a vidéki turizmusfejlesztés is, különösen a gasztronómiai és aktív turisztikai szegmens. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

20 19 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Répcelak székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6 db 5 db 3,196 fő 21% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 21%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

21 20 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪620 ▪543 ▪510 ▪494 ▪371 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Jánosháza ▪Répcelak ▪Jánosháza ▪Répcelak Főtevékenység ▪1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) ▪2411 Ipari gáz gyártása ▪1910 Bőrkikészítés ▪1551 Tejtermék gyártása ▪2872 Könnyűfém csomagolóeszköz gyártása Név ▪EYBL HUNGARIA KFT. ▪LINDE GÁZ Zrt. ▪SETON HUNGÁRIA KFT. ▪Pannon Tej Zrt. ▪Liss Kft

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Kereskedelem, javítás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪217 ▪200 ▪89 ▪83 ▪69 ▪Répcelak ▪Uraiújfalu ▪Káld ▪Répcelak ▪Egyházashetye ▪1823 Alsóruházat gyártása ▪0124 Baromfitenyésztés ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪FODAT Kft. Név ▪Sárvári Mezőgazdasági Zrt. ▪ÁFÉSZ ▪Hetyei Berzsenyi Kft. ▪Bábolna Tetra Kft

23 22 A térség gazdaságára a rendszerváltozás előtti időszakban elsősorban a mezőgazdasági tevékenység magas aránya volt jellemző, a 90-es évek gazdasági átrendeződése azonban negatívan érintette az ágazatot. A mezőgazdaság jelentősége azonban számos ok miatt (munkahelyek, kistermelés, életmód, turizmussal kapcsolatos összefüggések, stb.) ennél jóval nagyobb. Az ágazat általános válsága itt is érezteti hatását: a jövedelmezőség - az országos szinthez hasonlóan - alacsony, jellemző a tőkehiány (és annak szerteágazó következményei), a szövetkezésben rejlő lehetőségek napjainkban még kihasználatlanok, emellett piaci problémák is jelentkeznek. A negatívumok mellett azonban elmondható, hogy a biotermények termesztésére és értékesítésére fokozott piaci igény mutatkozik. Jelen igény kielégítése már elkezdődött, a közeljövőben azonban erre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A térség komoly potenciállal rendelkező, meghatározó ipari vállalkozásai döntően Répcelakra és Jánosházára koncentrálódnak. A legnagyobb cégek jellemzően külföldi tulajdonú, olcsó bérmunkát alkalmazó összeszerelő-, konfekcionáló üzemek, az elektronikai-, autóipari és könnyűipari szektorban. Szintén meghatározó az élelmiszeripar (sajtgyártás), melynek integrációs hatása széles körben érvényesül a mezőgazdasági termelésben. A megye tradicionálisan ipari jellege az érintett térségben is megfigyelhető, a vállalkozások között jelentős számban találhatóak meg e szektor képviselői. A gazdasági potenciállal bíró települések határában zöldmezős beruházások fogadására alkalmas önkormányzati vagy magántulajdonú ingatlanok elsősorban a jó közlekedési infrastruktúrával bíró települések (többek között Jánosháza, Répcelak - ipari park) esetében jó üzleti feltételeket nyújtanak. A gazdasági mutatókat illetően a térség (2 kistérségi központ hiánya miatt) szinte minden összehasonlításban a megyei és a régiós átlag alatti pozíciót foglal el. A gazdasági aktivitás szintje jelentősen elmarad a megyei értékektől. A külföldi érdekeltségű ipari üzemek letelepedésével a térség gazdasági bázisa stabilizálódott, de hosszú távon belső erőforrásainak feltárása és hasznosítása adhatja meg számára a fejlődés dinamikáját. A térség gazdaságára a rendszerváltozás előtti időszakban elsősorban a mezőgazdasági tevékenység magas aránya volt jellemző, a 90-es évek gazdasági átrendeződése azonban negatívan érintette az ágazatot. A mezőgazdaság jelentősége azonban számos ok miatt (munkahelyek, kistermelés, életmód, turizmussal kapcsolatos összefüggések, stb.) ennél jóval nagyobb. Az ágazat általános válsága itt is érezteti hatását: a jövedelmezőség - az országos szinthez hasonlóan - alacsony, jellemző a tőkehiány (és annak szerteágazó következményei), a szövetkezésben rejlő lehetőségek napjainkban még kihasználatlanok, emellett piaci problémák is jelentkeznek. A negatívumok mellett azonban elmondható, hogy a biotermények termesztésére és értékesítésére fokozott piaci igény mutatkozik. Jelen igény kielégítése már elkezdődött, a közeljövőben azonban erre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A térség komoly potenciállal rendelkező, meghatározó ipari vállalkozásai döntően Répcelakra és Jánosházára koncentrálódnak. A legnagyobb cégek jellemzően külföldi tulajdonú, olcsó bérmunkát alkalmazó összeszerelő-, konfekcionáló üzemek, az elektronikai-, autóipari és könnyűipari szektorban. Szintén meghatározó az élelmiszeripar (sajtgyártás), melynek integrációs hatása széles körben érvényesül a mezőgazdasági termelésben. A megye tradicionálisan ipari jellege az érintett térségben is megfigyelhető, a vállalkozások között jelentős számban találhatóak meg e szektor képviselői. A gazdasági potenciállal bíró települések határában zöldmezős beruházások fogadására alkalmas önkormányzati vagy magántulajdonú ingatlanok elsősorban a jó közlekedési infrastruktúrával bíró települések (többek között Jánosháza, Répcelak - ipari park) esetében jó üzleti feltételeket nyújtanak. A gazdasági mutatókat illetően a térség (2 kistérségi központ hiánya miatt) szinte minden összehasonlításban a megyei és a régiós átlag alatti pozíciót foglal el. A gazdasági aktivitás szintje jelentősen elmarad a megyei értékektől. A külföldi érdekeltségű ipari üzemek letelepedésével a térség gazdasági bázisa stabilizálódott, de hosszú távon belső erőforrásainak feltárása és hasznosítása adhatja meg számára a fejlődés dinamikáját. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

24 23 Az aprófalvas településszerkezet miatt a kistelepüléseken a mezőgazdasági tevékenység (őstermelők, családi jellegű farmgazdaságok) mellett szinte csak a minimális szolgáltatásokkal kapcsolatos mikrovállalkozások találhatóak meg. A klasszikus tercier ágazati vállalkozásokon túl a térség gyógyidegenforgalmához és turisztikai ágazatához kapcsolódó cégek a legkiemelkedőbbek, azonban az ágazatban még számos növekedési lehetőség rejlik. A szolgáltatató szféra gyengének mondható, ami érvényes a piaci és az intézményi szolgáltatásokra is. A vállalkozások körében kihasználatlan potenciált jelentenek még a meglévő kézművesipari adottságok, hagyományok és termékek, mivel az ágazat termékei értékesítési gondokkal küzködnek. A tradicionális kézműves iparágak, mesterségek fejlesztése a turizmusfejlesztéssel párhuzamosan komoly lehetőségeket jelenthet az ágazat számára. Az aprófalvas településszerkezet miatt a kistelepüléseken a mezőgazdasági tevékenység (őstermelők, családi jellegű farmgazdaságok) mellett szinte csak a minimális szolgáltatásokkal kapcsolatos mikrovállalkozások találhatóak meg. A klasszikus tercier ágazati vállalkozásokon túl a térség gyógyidegenforgalmához és turisztikai ágazatához kapcsolódó cégek a legkiemelkedőbbek, azonban az ágazatban még számos növekedési lehetőség rejlik. A szolgáltatató szféra gyengének mondható, ami érvényes a piaci és az intézményi szolgáltatásokra is. A vállalkozások körében kihasználatlan potenciált jelentenek még a meglévő kézművesipari adottságok, hagyományok és termékek, mivel az ágazat termékei értékesítési gondokkal küzködnek. A tradicionális kézműves iparágak, mesterségek fejlesztése a turizmusfejlesztéssel párhuzamosan komoly lehetőségeket jelenthet az ágazat számára. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

25 24 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység14 Vallással kapcsolatos tevékenység8 Sporttal kapcsolatos tevékenység28 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység36 Oktatással kapcsolatos tevékenység19 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 21 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 18 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 15 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

26 25 A térségben a civil szféra, kultúra és az önszerveződés is markánsan jelentkezik. A civil szerveződések, egyesületek, alapítványok szerepe a települések életében nagyobb jelentőséggel bír, mint a nagyvárosokéban, hiszen egy sportegyesület vagy egy kulturális szervezet a települések alacsony lélekszáma miatt magasabb társadalmi hatást képes kifejteni. A térség települései számos korábbi projektben megismerhették a szomszédos Ausztria civil szerveződéseit, a legjobb gyakorlatok átvétele terén pedig országos szinten is kiemelkedő helyet töltenek be. A térség egészére jellemző a civil szervezetek nagy száma, összesen 175 non-profit szervezet működik itt. A civil szervezetek jelentősen megerősödtek, főként sport és kulturális területen (hagyományőrzés) jellemző a tevékenységük. A tradicionálisan meglévő tűzoltó- és sportegyesületek mellett a társadalmi igények változásával a környezet- és természetvédelemmel, közbiztonsággal, településfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek megalakulása, térnyerése is jelentős. A nemzetiségi kultúra markánsan nem jelenik meg. A csekély arányt képviselő roma népesség egyedi kultúrája is csupán nyomokban lelhető fel. Napjainkban és a közeljövőben a térségben kiemelt figyelmet kap a meglévő természeti és társadalmi értékek védelme, megőrzése, valamint a kulturális hagyományok továbbadása a fiatalabb generációk számára. A térségben tevékenykedő non-profit szervezetek számos kulturális és gasztronómiai rendezvény megrendezésével segítették elő a települések együttműködését, valamint jelentősen javították a társadalmi közösségek között kialakuló kommunikációt. A civil szektor ezért arra törekszik, hogy az alulról szerveződő helyi cselekvések köre bővüljön, a lakosság létrehozza saját szerveződéseit és részt vegyen települése, kistérsége, régiója fejlesztésében. A civil társadalom funkciói közül a legfontosabb az önálló szerveződési képesség, az érdekképviselet és érdekvédelem, amely segíti az alternatív és helyi szolgáltatások rugalmas, gyors megszervezését. A térségben a civil szféra, kultúra és az önszerveződés is markánsan jelentkezik. A civil szerveződések, egyesületek, alapítványok szerepe a települések életében nagyobb jelentőséggel bír, mint a nagyvárosokéban, hiszen egy sportegyesület vagy egy kulturális szervezet a települések alacsony lélekszáma miatt magasabb társadalmi hatást képes kifejteni. A térség települései számos korábbi projektben megismerhették a szomszédos Ausztria civil szerveződéseit, a legjobb gyakorlatok átvétele terén pedig országos szinten is kiemelkedő helyet töltenek be. A térség egészére jellemző a civil szervezetek nagy száma, összesen 175 non-profit szervezet működik itt. A civil szervezetek jelentősen megerősödtek, főként sport és kulturális területen (hagyományőrzés) jellemző a tevékenységük. A tradicionálisan meglévő tűzoltó- és sportegyesületek mellett a társadalmi igények változásával a környezet- és természetvédelemmel, közbiztonsággal, településfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek megalakulása, térnyerése is jelentős. A nemzetiségi kultúra markánsan nem jelenik meg. A csekély arányt képviselő roma népesség egyedi kultúrája is csupán nyomokban lelhető fel. Napjainkban és a közeljövőben a térségben kiemelt figyelmet kap a meglévő természeti és társadalmi értékek védelme, megőrzése, valamint a kulturális hagyományok továbbadása a fiatalabb generációk számára. A térségben tevékenykedő non-profit szervezetek számos kulturális és gasztronómiai rendezvény megrendezésével segítették elő a települések együttműködését, valamint jelentősen javították a társadalmi közösségek között kialakuló kommunikációt. A civil szektor ezért arra törekszik, hogy az alulról szerveződő helyi cselekvések köre bővüljön, a lakosság létrehozza saját szerveződéseit és részt vegyen települése, kistérsége, régiója fejlesztésében. A civil társadalom funkciói közül a legfontosabb az önálló szerveződési képesség, az érdekképviselet és érdekvédelem, amely segíti az alternatív és helyi szolgáltatások rugalmas, gyors megszervezését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

27 26 A közösségi problémamegoldás folyamata önálló közösségi hibafeltárással kezdődik, melyben a települési lakosok feltárják saját problémáikat, szükségleteiket, erőforrásaikat, és felismerik azokat a hiányzó tudásszükségleteket – információkat, képességeket, szaktudásokat –, amelyek hozzásegítenék őket a problémák megoldáshoz. A civil szférának elsősorban a kezdeményezésben kell erősnek lennie, hiszen a társadalmi hiányosságokat a lakosok csak helyi szinten tudják felismerni, ezek mérséklésére pedig csak a legrugalmasabb civil szervezetek tudnak gyorsan és hatékonyan reagálni. A közösségi problémamegoldás folyamata önálló közösségi hibafeltárással kezdődik, melyben a települési lakosok feltárják saját problémáikat, szükségleteiket, erőforrásaikat, és felismerik azokat a hiányzó tudásszükségleteket – információkat, képességeket, szaktudásokat –, amelyek hozzásegítenék őket a problémák megoldáshoz. A civil szférának elsősorban a kezdeményezésben kell erősnek lennie, hiszen a társadalmi hiányosságokat a lakosok csak helyi szinten tudják felismerni, ezek mérséklésére pedig csak a legrugalmasabb civil szervezetek tudnak gyorsan és hatékonyan reagálni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

28 27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 632 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 632 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 37,94837,77637,63537,48737,

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 2% 63% 23% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 1% 14% 6% 1% 3% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 8% 33% 9% 4% 22% 9% 26% 12% 10% 17%

31 30 A térségre a magyarországi viszonyokhoz hasonlóan a negatív természetes szaporodás jellemző. Az élveszületések az átlagéletkor növekedésével párhuzamosan csökkenő tendenciát mutatnak, emellett jellemző a születési-halálozási arány romlása is. A helyzetet tovább súlyosbítja a növekvő elvándorlási hajlam, azonban ez a jelenség nem olyan mértékű, mint az ország egyéb térségeiben. A népességfogyás a becslések szerint a jövőben is folytatódik, így a népességszám további csökkenése várható. A térség természetes fogyása a megyei átlagnál nagyobb mértékű, és jelenleg is növekvő tendenciát mutat. Az élveszületések fajlagos száma megegyezik az átlagos megyei szinttel, de a halálozási mutató sokkal rosszabb annál. A halálozás viszonylag magas fajlagos mutatója mindkét nem esetében összefüggésben van a népesség rossz egészségügyi állapotával, valamint a megyei értéknél némileg alacsonyabb várható átlagos élettartammal. Az elöregedés ma még főként a falvak sajátja (öregedési index 1,52). Az urbanizációs folyamatokban bekövetkezett fordulat, vagyis a városokból falvakba történő költözés itt is érezteti hatását. A Celldömölk és Sárvár városok vándorlási veszteséget, míg a városközeli falvak vándorlási aktívumot mutatnak. A falvak nagymértékű természetes fogyását tehát a vándorlási nyereség valamelyest csökkenti, ami mindenképpen pozitív hatást fejt ki az adott települések életére. A térségben a közelmúltban Boba, Kemenespálfa, Kemenesszentmárton, Mersevát és Nemeskocs, Bögöt, Csánig, Csénye, Ikervár, Porpác, Pósfa, Sitke, Szeleste, Vashosszúfalu népességszáma folyamatosan növekedett elsősorban a városokból történő kiköltözések miatt. A 90-es éveket követő népességfogyás, a férfiak nagyobb halandósága és az ebből fakadó elöregedés következtében – hasonlóan az országos, regionális és megyei trendekhez – felborult a nemek egyensúlya és erősödött a nőtöbblet. A térségre a magyarországi viszonyokhoz hasonlóan a negatív természetes szaporodás jellemző. Az élveszületések az átlagéletkor növekedésével párhuzamosan csökkenő tendenciát mutatnak, emellett jellemző a születési-halálozási arány romlása is. A helyzetet tovább súlyosbítja a növekvő elvándorlási hajlam, azonban ez a jelenség nem olyan mértékű, mint az ország egyéb térségeiben. A népességfogyás a becslések szerint a jövőben is folytatódik, így a népességszám további csökkenése várható. A térség természetes fogyása a megyei átlagnál nagyobb mértékű, és jelenleg is növekvő tendenciát mutat. Az élveszületések fajlagos száma megegyezik az átlagos megyei szinttel, de a halálozási mutató sokkal rosszabb annál. A halálozás viszonylag magas fajlagos mutatója mindkét nem esetében összefüggésben van a népesség rossz egészségügyi állapotával, valamint a megyei értéknél némileg alacsonyabb várható átlagos élettartammal. Az elöregedés ma még főként a falvak sajátja (öregedési index 1,52). Az urbanizációs folyamatokban bekövetkezett fordulat, vagyis a városokból falvakba történő költözés itt is érezteti hatását. A Celldömölk és Sárvár városok vándorlási veszteséget, míg a városközeli falvak vándorlási aktívumot mutatnak. A falvak nagymértékű természetes fogyását tehát a vándorlási nyereség valamelyest csökkenti, ami mindenképpen pozitív hatást fejt ki az adott települések életére. A térségben a közelmúltban Boba, Kemenespálfa, Kemenesszentmárton, Mersevát és Nemeskocs, Bögöt, Csánig, Csénye, Ikervár, Porpác, Pósfa, Sitke, Szeleste, Vashosszúfalu népességszáma folyamatosan növekedett elsősorban a városokból történő kiköltözések miatt. A 90-es éveket követő népességfogyás, a férfiak nagyobb halandósága és az ebből fakadó elöregedés következtében – hasonlóan az országos, regionális és megyei trendekhez – felborult a nemek egyensúlya és erősödött a nőtöbblet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

32 31 Vas megyében az elmúlt 14 év során a férfiak fogyatkozásának üteme meghaladta a nőkét. A térségben az ezer férfira jutó nők száma még így is alacsonyabb a megyei átlagos szintnél. A humán erőforrások tekintetében az egyik legnagyobb probléma a népesség általános elöregedési folyamata. Mindez alapvetően a természetes fogyással és a kitolódó születéskor várható átlagos élettartammal függ össze, de hatásai sokrétűek és alapvetően kedvezőtlenek. A negatív demográfia folyamat komoly veszélyeket hordoz magában, mivel csökken a térségek társadalmi megújulása, így az aktív, munkaképes korú lakosok száma is, illetve nagyobb migrációs folyamatok indulhatnak be a térségek vonzerejének csökkenésével párhuzamosan. Vas megyében az elmúlt 14 év során a férfiak fogyatkozásának üteme meghaladta a nőkét. A térségben az ezer férfira jutó nők száma még így is alacsonyabb a megyei átlagos szintnél. A humán erőforrások tekintetében az egyik legnagyobb probléma a népesség általános elöregedési folyamata. Mindez alapvetően a természetes fogyással és a kitolódó születéskor várható átlagos élettartammal függ össze, de hatásai sokrétűek és alapvetően kedvezőtlenek. A negatív demográfia folyamat komoly veszélyeket hordoz magában, mivel csökken a térségek társadalmi megújulása, így az aktív, munkaképes korú lakosok száma is, illetve nagyobb migrációs folyamatok indulhatnak be a térségek vonzerejének csökkenésével párhuzamosan. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

33 32 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 14% 9% 0% 95% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪EUROVELO kerékpárút ▪Biztosítási iroda Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Középiskola ▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely ▪Kollégiumi feladat-ellátási hely ▪Felnőtt átképzési központ Mozgatórugó alcsoport

35 34 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Gazdaságfejlesztési szervezet ▪Ipari kamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36 35 A térség közúti közlekedési helyzete összességében kedvezőtlen, mivel a főváros elérhetősége, az észak-déli összeköttetés minősége, illetve az autópálya-hiány számos hátránnyal jár együtt. A térség déli határán halad az E66 nemzetközi főút (8-as főút), illetve nyugaton észak-déli irányban a Sopront és a Balatont összekötő 84- es útvonal. A 86-os főútvonal, amely délnyugat-északkelet irányban keresztezi a térséget (Rédics–Győr) súlyos gondokat okoz az út menti településeknek, mivel a rajta átmenő nemzetközi kamionforgalom nagyon jelentős. Az út négysávosítása és autópályává való átalakítása sajnos a közeljövőben nem valósul meg, pedig a környezeti - és útterhelés, valamint a rendkívüli balesetveszély ezt nagymértékben indokolná. A térségen három nagyforgalmú vasúti vonal halad át. A Szombathely-Székesfehérvár-Budapest villamosított fővonal, ebből ágazik ki Celldömölknél a Pápa-Győr felé vezető, így Celldömölk vasúti csomópont mind a személy, mind pedig a teherforgalom tekintetében. Kisebb vasúti csomópontnak minősül Boba, ahol elágazás van Tapolca - Zalaegerszeg felé. A térségen még áthalad a fejlesztésre szoruló Szombathely-Répcelak-Győr- Budapest fővonal, ahol IC vonatok is közlekednek. A tömegközlekedést elsősorban a Vasi Volán által működtetett helyközi járatok oldják meg Sárvár és Celldömölk központokkal. A MÁV szerepe leginkább a megyeszékhellyel, valamint a környező nagyvárosokkal való kapcsolattartásban jelentkezik. A térség viszonylag kedvező elhelyezkedése miatt közúton és vasúton jól megközelíthető, ám az aprófalvas településszerkezet miatt számos zsáktelepülés alakult ki. A belterületi közutak kiépítettsége az országos átlagnál jobbnak mondható, ám burkolatuk számos településen felújításra szorul. A külterületi önkormányzati utak kevés kivételtől eltekintve nem portalanítottak. A települések közüzemi ellátottsága biztosított, azonban a csatornázottság területén jelentős a térség lemaradása. A térség közúti közlekedési helyzete összességében kedvezőtlen, mivel a főváros elérhetősége, az észak-déli összeköttetés minősége, illetve az autópálya-hiány számos hátránnyal jár együtt. A térség déli határán halad az E66 nemzetközi főút (8-as főút), illetve nyugaton észak-déli irányban a Sopront és a Balatont összekötő 84- es útvonal. A 86-os főútvonal, amely délnyugat-északkelet irányban keresztezi a térséget (Rédics–Győr) súlyos gondokat okoz az út menti településeknek, mivel a rajta átmenő nemzetközi kamionforgalom nagyon jelentős. Az út négysávosítása és autópályává való átalakítása sajnos a közeljövőben nem valósul meg, pedig a környezeti - és útterhelés, valamint a rendkívüli balesetveszély ezt nagymértékben indokolná. A térségen három nagyforgalmú vasúti vonal halad át. A Szombathely-Székesfehérvár-Budapest villamosított fővonal, ebből ágazik ki Celldömölknél a Pápa-Győr felé vezető, így Celldömölk vasúti csomópont mind a személy, mind pedig a teherforgalom tekintetében. Kisebb vasúti csomópontnak minősül Boba, ahol elágazás van Tapolca - Zalaegerszeg felé. A térségen még áthalad a fejlesztésre szoruló Szombathely-Répcelak-Győr- Budapest fővonal, ahol IC vonatok is közlekednek. A tömegközlekedést elsősorban a Vasi Volán által működtetett helyközi járatok oldják meg Sárvár és Celldömölk központokkal. A MÁV szerepe leginkább a megyeszékhellyel, valamint a környező nagyvárosokkal való kapcsolattartásban jelentkezik. A térség viszonylag kedvező elhelyezkedése miatt közúton és vasúton jól megközelíthető, ám az aprófalvas településszerkezet miatt számos zsáktelepülés alakult ki. A belterületi közutak kiépítettsége az országos átlagnál jobbnak mondható, ám burkolatuk számos településen felújításra szorul. A külterületi önkormányzati utak kevés kivételtől eltekintve nem portalanítottak. A települések közüzemi ellátottsága biztosított, azonban a csatornázottság területén jelentős a térség lemaradása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

37 36 A felzárkózás vélhetően a közeljövőben sem indul meg, mivel a pályázati kiírások nem kedveznek az aprófalvas térségeknek, illetve alacsony a rendelkezésre álló pénzösszeg. A jelenleg folyó csatorna- beruházások csődközeli állapotba kerültek. A térségre alapvetően nem jellemző az árvízveszély, de az elmúlt évek időjárási tapasztalatai előrevetíthetik az árvízvédelmi rendszerek erősítésének szükségességét. A térség nem számít belvízveszélyes területnek, ezáltal a belvízrendezési tervek és a belvízlevezető árkok készítése számos településen váratnak magukra. A települések döntő többségében a vezetékes telefonhálózat, mobilhálózat, szélessávú Internet hálózat ki van építve, a hozzáférhetőséget és a szolgáltatások színvonalát viszont javítani szükséges. Több település sem óvodával, sem általános iskolával nem rendelkezik. Az alapfokú oktatás az oktatáspolitikai és gazdasági szempontoknak megfelelően egyre inkább koncentrálódik. Az ÁMK-k rendszere hosszú távon is jó megoldásnak ígérkezik. A középfokú oktatás sajnos nem képviselteti magát a térségben. Az egészségügyi ellátás az alapellátásra korlátozódik. A felzárkózás vélhetően a közeljövőben sem indul meg, mivel a pályázati kiírások nem kedveznek az aprófalvas térségeknek, illetve alacsony a rendelkezésre álló pénzösszeg. A jelenleg folyó csatorna- beruházások csődközeli állapotba kerültek. A térségre alapvetően nem jellemző az árvízveszély, de az elmúlt évek időjárási tapasztalatai előrevetíthetik az árvízvédelmi rendszerek erősítésének szükségességét. A térség nem számít belvízveszélyes területnek, ezáltal a belvízrendezési tervek és a belvízlevezető árkok készítése számos településen váratnak magukra. A települések döntő többségében a vezetékes telefonhálózat, mobilhálózat, szélessávú Internet hálózat ki van építve, a hozzáférhetőséget és a szolgáltatások színvonalát viszont javítani szükséges. Több település sem óvodával, sem általános iskolával nem rendelkezik. Az alapfokú oktatás az oktatáspolitikai és gazdasági szempontoknak megfelelően egyre inkább koncentrálódik. Az ÁMK-k rendszere hosszú távon is jó megoldásnak ígérkezik. A középfokú oktatás sajnos nem képviselteti magát a térségben. Az egészségügyi ellátás az alapellátásra korlátozódik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

38 37 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %49% %74%

39 38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪511 ▪Község▪865 ▪Község▪152 ▪Község▪398 ▪Község▪343 ▪Község▪406 ▪Község▪677 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Bejcgyertyános Boba Borgáta Bögöt Bögöte Csánig Csénye Munkanél- küliség (%) ▪3.81% ▪4.54% ▪2.63% ▪6.54% ▪8.16% ▪7.49% ▪2.21% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪453,928 ▪538,167 ▪394,164 ▪569,560 ▪396,467 ▪577,618 ▪576,378 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪3.447 ▪0.000 ▪8.630 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪ ▪0.188 ▪0.000

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪438 ▪Község▪292 ▪Község▪414 ▪Község▪1,195 ▪Község▪790 ▪Község▪755 ▪Község▪1,789 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Csönge Duka Egyházashetye Gérce Hegyfalu Hosszúpereszteg Ikervár Munkanél- küliség (%) ▪3.03% ▪5.88% ▪5.79% ▪4.96% ▪3.78% ▪6.50% ▪4.22% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪370,800 ▪344,440 ▪510,960 ▪523,755 ▪432,443 ▪414,507 ▪623,192 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.628 ▪0.262 ▪0.124

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪537 ▪Nagyközség▪2,782 ▪Község▪1,175 ▪Község▪232 ▪Község▪90 ▪Község▪114 ▪Község▪979 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Jákfa Jánosháza Káld Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Munkanél- küliség (%) ▪3.58% ▪5.68% ▪4.63% ▪5.00% ▪17.95% ▪8.45% ▪5.18% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪561,276 ▪444,667 ▪485,944 ▪330,676 ▪327,936 ▪499,783 ▪422,995 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.249 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.010

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪580 ▪Község▪470 ▪Község▪633 ▪Község▪229 ▪Község▪301 ▪Község▪969 ▪Község▪255 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárt on Kenéz Kenyeri Kissomlyó Munkanél- küliség (%) ▪3.73% ▪5.84% ▪6.40% ▪4.91% ▪5.94% ▪3.57% ▪8.44% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪521,341 ▪358,024 ▪510,713 ▪516,363 ▪504,308 ▪546,849 ▪297,912 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.580

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪291 ▪Község▪365 ▪Község▪738 ▪Község▪612 ▪Község▪277 ▪Község▪1,017 ▪Község▪318 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Köcsk Megyehíd Meggyeskovácsi Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Munkanél- küliség (%) ▪4.38% ▪4.63% ▪8.84% ▪4.22% ▪5.73% ▪5.56% ▪6.49% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪391,193 ▪557,046 ▪398,108 ▪600,494 ▪476,298 ▪527,921 ▪385,581 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.044 ▪ ▪0.000

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 6/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪338 ▪Község▪569 ▪Község▪349 ▪Község▪875 ▪Község▪787 ▪Község▪371 ▪Község▪814 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Nemeskocs Nick Nyőgér Ostffyasszonyfa Ölbő Pápoc Pecöl Munkanél- küliség (%) ▪2.50% ▪3.99% ▪6.34% ▪3.24% ▪5.16% ▪4.98% ▪5.23% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪468,887 ▪535,799 ▪571,386 ▪500,378 ▪564,855 ▪344,337 ▪570,457 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪4.387 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.425 ▪0.000

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 7/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪165 ▪Község▪292 ▪Község▪1,705 ▪Város▪2,781 ▪Község▪682 ▪Község▪655 ▪Község▪712 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Porpác Pósfa Rábapaty Répcelak Sitke Sótony Szeleste Munkanél- küliség (%) ▪6.52% ▪5.08% ▪3.53% ▪3.79% ▪3.42% ▪3.36% ▪5.04% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪374,614 ▪547,900 ▪551,187 ▪827,068 ▪578,690 ▪562,896 ▪543,331 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.427 ▪0.033 ▪0.000 ▪6.313 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.078 ▪0.000 ▪0.400 ▪0.000 ▪0.228

46 45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 8/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪389 ▪Község▪349 ▪Község▪908 ▪Község▪366 ▪Község▪363 ▪Község▪404 ▪Község▪429 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szergény Tokorcs Uraiújfalu Vámoscsalád Vásárosmiske Vasegerszeg Vashosszúfalu Munkanél- küliség (%) ▪6.72% ▪2.63% ▪2.54% ▪3.25% ▪3.72% ▪6.22% ▪5.98% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪429,036 ▪525,800 ▪537,107 ▪543,487 ▪485,327 ▪566,088 ▪403,853 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.499 ▪0.000

47 46 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 9/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪813 ▪Község▪211 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Vönöck Zsédeny Munkanél- küliség (%) ▪5.71% ▪4.10% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪485,673 ▪465,653 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 1/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bejcgyertyáno s ▪„A községi infrastruktura fejletlensége miatt a szolgáltatások színvonala alacsony és elérhetőségük is korlátozott.” ▪Boba ▪„Az intézmények helybentartása, amely a falu megtartásának záloga is egyben. Az élhető települések infrastruktúrájából hiányzik nálunk a gyalogos forgalomnak szükséglete,a járda.A csapadákvíz és szennyvíz kezelése megoldatlan. A fogadókép és a parkolási lehetőségek kialakítása fontos lenne.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Aktív turizmus feltételeinek megteremtése, kihasználva a változatos természeti környezet adta lehetőségeket.” ▪„Ifjúsági táborhelyek kialakítása. Étkeztetési lehetőségek. Szálláshelyek provizórikus megoldásával. Marcal, irodalmi éra stb. Kerékpáros tábor kialakítása. Lakósságszámunk növekedő, pihenőfalu kialakítása. A település vasúti adottságai akár egy a kistérség egyik logisztikai központjának is tudna helyet biztosítani. Figyelemfelkeltésül talán az Adria és távolkeleti áruk szállítása”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 2/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Borgáta ▪„A lakosság öregedése és a munkahelyek hiánya miatt fogy a népesség és a község népességmegtartó ereje is csökken.” ▪Bögöt ▪„A belterületi vízrendezés megoldása az árvíz és belvizveszély csökkentése érdekében.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A meglévő termálfürdőt és a Kissomlyó közelségét kihasználva a gyógy-, bor-, és gasztronómiai turizmus fejlesztése a legfontosabb.” ▪„Vadász turizmus fejlesztése a kiváló trófeákat adó helyi nagyvadas vadászterületre alapozva.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 3/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bögöte ▪„Kórházba való eljutás, tekintettel arra, hogy Celldömölkre semmilyen tömegközlekedés nincs.Csapadékvízelvezetés, járda, csillagpontos kábelTV hiánya.” ▪Csánig ▪„Alacsony helyi vállalkozói aktivitás és Répcelak vonzása miatt kevés a munkahely.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Idegenforgalmi és kereskedelmi fejlesztés a 8-as főút mentén, kihasználva a növeknő forgalmat és a beruházás létesítéséhez a 100%-ban kiépített infrastruktúrát.” ▪„Vállalkozások számára kedvezőbb körülmények teremtése elsősorban a szolgáltatások bővítésének ösztönzésével és a településkép javításával.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 4/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csénye ▪„Hiányos infrastruktúra miatt nem eléggé vonzó a település a letelepedők számára.” ▪Csönge ▪„A lakosság elöregedése, és a munkahelyek hiánya miatt egyre inkább alvó faluvá válik a település.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Minőségi szolgáltatások és olcsó építési telkek biztosítása révén, a letelepülő fiatal családok számára vonzó, csendes és nyugodt Sárvárhoz közeli település.” ▪„Irodalmi emlékhely (Weöres-Károlyi Emlékház), a rendezési tervben építési telkek kialakítása révén az idegenforgalom fejlesztésével, a fiatalok helybenmaradásával kedvező demográfiai tendencia kialakítása.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 5/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Duka ▪„Rossz minőségű járdák, utak, csapadékvízelvezetés nem megoldott, parkok, játszóterek hiánya, rossz tömegközlekedés,munkanélküliség, elöregedett népesség.” ▪Egyházashety e ▪„Romló demográfiai mutatók és kevés munkahely miatt a népességmegtartó erő csökken.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Dukai Takách Judit hagyományőrzése, irodalmi emlékhely kialakítása. Már meglévő emlékhelyek(Csönge,Egyházashetye,Osstf yasszonyfa, Répcelak) bevonásával tematikus túraútvonal létrehozása, kapcsolódás a bor- és gasztroturizmushoz.” ▪„A meglévő Berzsenyi-kultusz, Borgáta- fürdő és a Kissomlyó közelsége, mint vonzerők miatt a turizmus fejlesztése(irodalmi-, bor-, termálturizmus)a legfontosabb lehetőség. Iparilag érintetlen terület.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 6/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gérce ▪„Helyi idegenforgalmi szolgáltatások hiánya miatt nem tud a település megfelelően bekapcsolódni a térség idegenforgalmába.” ▪Hegyfalu ▪„A 86-os számú főút napi kétezres kamionforgalma által teremtett, a településen élők életfeltételeit veszélyeztető állapotok.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A községen áthaladó Országos Kék Túra útvonalán turisztikai információs központ kiépítésével növelni a turisták számát, lehetőséget biztosítani egyéb szolgáltatások fejlesztésére is.” ▪„A feljett infokommunikációs háttér és a kiváló közlekedési adottságok(86-os és 84- es sz.főutak kereszteződése, vasútállomás iparvágányokkal)kihasználásával logisztikai fejlesztés.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 7/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hosszúperesz teg ▪„Fogyatkozó, elöregedő lakosság, csökkenő gyermek létszám miatt az önkormányzati szolgáltatások(alapfokú oktatás,szociális és egészségügyi alapellátás) minőségének fenntartása egyre nehezebbé válik.” ▪Ikervár ▪„Az Önkormányzat tulajdonában lévő 5 db termálkút hasznosítása 25 éve nem jár eredménnyel. A településen működő üzemek (cipő, varroda, asztalos) sorra bezártak. A helyi foglalkoztatás alacsony szintű. Az ország első felelős miniszterelnökének kastélya jelenleg üres, nem látogatható. A helyi úthálózat és intézményépületek felújítására nincs pénz.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Szajki-tavak és a gasztroturizmus vonzerejét kihasználó, a turistákat igényeit kielégítő szolgáltatások fejlesztésével turisztikai potenciál növelése, munkahelyteremtés.” ▪„A termálkincs bioenergia termelés hasznosítása. A horgász turizmus- horgászfalu létesítése, fejlesztése. Batthyány emlékhely létrehozása-turizmus élénkítése. A 12 önkormányzat által fenntartott ikervári ÁMK sokoldalú hatása, az életen át tartó tanulás, a közművelődés és népességmegtartás területén. A ban befejeződő szennyvízberuházással a telj. infr. hatása a tel. fejlődésére.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 8/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Jákfa ▪„A települési infrastruktúra hiányos és leromlott. Fejlesztése, felújítása támogatás nélkül megoldhatatlan feladat a község számára.” ▪Jánosháza ▪„Építési telkek hiánya, romló közbiztonság, településközpont-rehabilitáció szükségessége miatt nem csábítja a letelepülni szándékozókat a nagyközség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település meglévő építészeti és természeti értékeinek védelme, fejlesztése, az idegenforgalom, turizmus szolgálatába állítása: település-, szabadidőközpont kiépítése, fejlesztése, falumúzeum rendszeres nyitvatartásának biztosítása, helyi népművészeti hagyományok újjáélesztése, ápolása, a helyi állattartás sport- és idegenforg. jellegű irányultságának kialakítása.” ▪„Több nagyobb foglalkoztató is működik a településen, főutak közelsége(8-as, 84-es), vasútállomás léte lehetőséget teremt a helyi vállalkozások fejlesztésére és a foglalkoztattak számának növelésére.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 9/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Káld ▪„Nincs helyben munkalehetőség és a csökkenő gyermeklétszám miatt az iskola ás az óvoda fenntartása bizonytalan.” ▪Karakó ▪„Megfelelő keresetet biztosító munkahelyek hiánya, romló közbiztonság, a lakosság átlag-életkorának növekedése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az értékes faluközpont felújításával, az idegenforgalmi potenciál(Farkas erdő: vadászat, természetjárás, Országos Kék Túra útvonal) jobb kihasználásával turisztikai célú fejlesztések támogatása.” ▪„Turiznusfejlesztés a lehetőségek jobb kihasználásával: jó megközelíthetőség(8- as, 84-es főutak, vasút), a gazdag természeti környezet: horgászat, vadászat, természetjárás a Marcal mentén, betyárcsárda a valamikori három megye határán, vendéglátás céljára fejleszthető ingatlanok a községben.”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 10/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Keléd ▪„Az amúgy is csekély lélekszámú településen kedvezőtlen demográfiai tendenciák: népesség elöregedése, fiatalok elvándorlása, kevés gyermek, külföldi tulajdonú lakóingatlanok az elnéptelenedés veszélyét jelzik.” ▪Kemeneskápo lna ▪„A települési infrastruktúra hiányossága akadályozza a község népességmegtartó erejének fokozását.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Aktív turizmus fejlesztése az ipari övezetektől távoli, de idegenforgalmilag frekventált útvonalak ( a Balaton felé vezető 8-as és 84-es főutak mellett), vadászati, táborozási, kirándulási lehetőségek, nyugodt falusi környezet kihasználásával.” ▪„Turizmusfejlesztés az adottságok jobb kiaknázásával: Regám Kft. Kemeneskápolna wellness tevékenységének támogatása, a borturizmus támogatása, kerékpárutak építése a Ság-hegyig, valamint a celldömölki fürdőig és a mesteri fürdőig, a Ság-hegyi körgyűrű megvalósítása.”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 11/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kemenesmag asi ▪„Romló demográfiai mutatók jellemzik a települést, dacára annak, hogy helyben is vannak munkalehetőségek és jó a közlekedés a közeli város Celldömölk felé.” ▪Kemenesmihá lyfa ▪„Magas a munkanélküliség a községben, alacsonyak a jövedelmek az elsősorban bejáró dolgozók körében, ezért a lakosság nagy része a napi megélhetési gondokkal küzdve kevés társadalmi aktivitásra képes.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi vállakozások támogatása, munkahelyteremtés a tájjellegű mezőgazdasági termékek, elsősorban húskészítmények feldolgozásának, értékesítési lehetőségek javításának útján.” ▪„Helyi adottságok kihasználása: a település kiemelkedő szélzónában helyezkedik el, lehetőség van a megújuló energia hasznosítására szélerőmű építésével és palackozásra alkalmas ásványvíz is kitermelhető, ezek segítségével növelni lehet a foglalkoztatottságot és a jövedelemszintet.”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 12/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kemenespálfa ▪„A fejlesztésre szoruló települési infrastruktúra miatt alacsony a szolgáltatások színvonala.” ▪Kemenessömj én ▪„A demográfiai helyzet folyamatosan romlik a közeli város elszívó hatása és a kevés helyi munkalehetőség miatt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A gyógy- és termálfürdők közelsége, a tiszta, nyugodt falusi környezet lehetőséget ad szálláshelyek és vendéglátás fejlesztésére.” ▪„Idegenforgalmi fejlesztések ösztönzése: Berzsenyi kastély-projekt megvalósulása, Radó kastély megfelelő célú hasznosítása által.”

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 13/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kemenesszen tmárton ▪„Öregedő település, a fiatalok a közeli városba, ill. munkahelyet jelentő településekre vándorolnak.” ▪Kenéz ▪„A falu fejlesztéséhez szükséges pályázatoknál az önrész hiánya a helyi önkormányzat tőkeszegénysége és szerény adóerőképessége miatt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A települési infrastruktúra javításával, telekalakítással letelepedés és helybenmaradás ösztönzése.” ▪„Helyi vállalkozások fejlesztése, önfoglalkoztatás elősegítése kézműipari termékek, tájjellegű élelmiszerek előállításának, forgalmazásának lehetőséget biztosítva.”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 14/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kenyeri ▪„Az önkormányzati épületek és közutak rossz állapota akadályozza a település vonzóbbá tételét, szükség lenne a felújításra, de ezt csak magas támogatási intenzitású pályázatokkal tehetné meg az önkormányzat.” ▪Kissomlyó ▪„A község demográfiai mutatói romlanak, annak ellenére, hogy fejlődik az idegenforgalom, jók a közlekedési feltételek és a közeli Jánosházán van elegendő munkahely.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természetjáró turizmus, vadászturizmus fellendítése az adottságok és a térségi kapcsolatok jobb kihasználásával, propaganda tevékenység javításával.” ▪„A turizmus helyben már meggyökeresedett ágazatainak: lovas turizmus, borturizmus, természetjárás fejlesztése a térségben megtalálható más idegenforgalmi vonzerők összekapcsolása(termál turizmus, irodalmi emlékhelyek)által, komplex kínálat kiajánlásával, az ehhez szükséges marketing javításával.”

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 15/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Köcsk ▪„Az öregedő lakosság, mert a helybeni munkalehetőség hiánya miatt a fiatalok nem telepednek le a faluban, inkább ott alapítanak családot, ahol a megélhetésüket hosszú távon biztosítottnak látják.” ▪Megyehíd ▪„Pénzügyi források hiányában nem jut a községi úthálózat javítására, csatornázásra.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A gyógyfürdők közelsége (Mesteri, Celldömölk, Borgáta) kihasználható lenne a falusi turizmus fejlesztésére, mert Köcsk nyugalmas, tiszta és biztonságos település, ha a helybélieket ösztönözni tudnánk szálláshelyek létesítésére.” ▪„A község fejlődését a festői szépségű, erdőkkel tarka Gyöngyös-part értékeire alapozott falusi turizmus és ezzel összefüggő helyi szolgáltatások fejlesztése biztosíthatja.”

63 62 Települések egy mondatos jellemzése 16/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Meggyesková csi ▪„A munkalehetőségek és a mobilitás hiánya a településen konzerválja a munkanélküliséget, mert sok a képzetlen és alacsony képzettségű, vagy nem keresett szakmájú, átképzésre szoruló munkaerő.” ▪Mersevát ▪„Önkormányzati infrasruktúra leromlott:utak nagyon rossz állapotúak, javítása szükséges, csapadékvíz elvezetése megoldásra vár, ivóvíz minőség javítása szükséges.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A természeti környezetben rejlő lehetőségek kiaknázása, turizmus fejlesztése a térség településein pontszerűen létező vonzerők hálózatba kapcsolásával, ezeket összekötő kerékpár- útvonalak kialakításával.” ▪„Szélenergia hasznosítása a település adottsága alapján, amely növelhetné az önkormányzat bevételeit, önrészt biztosíthat a pályázatokhoz.”

64 63 Települések egy mondatos jellemzése 17/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mesteri ▪„A községi infrastruktura hiányos a fejlesztési források nem elérhetők, illetve az alacsony támogatási intenzitás miatt az önkormányzat nem tud elegendő önrészt igazolni a pályázatokhoz!” ▪Nagysimonyi ▪„Fejlesztésre szoruló infrastruktúra a községben, amely nem tudja a kor színvonalán kiszolgálni az erre igényes, letelepedni vágyó fiatalságot.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A község termálfürdőjének felvirágoztatásával többször próbálkoztak, az ehhez kapcsolódó turisztikai fejlesztéseket össze kell kapcsolni a Ság hegy, Kissomlyó térség többi lehetőségével.” ▪„A helyi adottságokhoz adaptált turisztikai fejlesztések támogatása: sport és kulturális rendezvény szervezés, kerékpáros turizmus és az ezeket kiszolgáló vállalkozások ösztönzése.”

65 64 Települések egy mondatos jellemzése 18/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nemeskereszt úr ▪„Népességi mutatók folyamatos romlása: lakosságszám csökkenése, elöregedés, amely a jelenlegi fejlesztési és pályázati lehetőségekkel aligha javítható.” ▪Nemeskocs ▪„A községi infrastruktúra felújítása és fejlesztése források és elérhető pályázati támogatások hiányában elmaradt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A község adottságai egyes idegenforgalmi célú fejlesztéseket indokolttá tesznek:lovaglási lehetőség, horgásztó kiépítése, irodalmi túraútvonal állomás(Bertha Bulcsú), amelyek segítségével a térség turisztikai vérkeringésébe tudnánk bekapcsolódni.” ▪„Nyugodt, csendes pihenőfalu, jó vasúti és közúti közlekedési feltételekkel, Celldömölk, Borgáta és Mesteri termálfürdők közelsége a falusi turizmus fejlesztését indokolja: szálláshelyek, vendéglátó egységek, valamint a meglévő művészeti oktatás és táborozás bővítését.”

66 65 Települések egy mondatos jellemzése 19/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nick ▪„A horgásztelep csökkenő kihasználtsága a Rába habzása, a romló fogási eredmények és a folyamatosan növekvő üzemanyag költségek miatt.” ▪Nyőgér ▪„A települési infrastruktúra felújításra, fejlesztésre szorul, ennek hiányában a község népességmegtartó ereje, tőkevonzó képessége gyengül, demográfiai mutatói kedvezőtlen irányba változhatnak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településközpont kialakítása a műemlék Szent Anna templom felújításával, kerékpáros turizmus, szélpark, termálkút hasznosítása a Rába-Műgát horgászturizmusa mellett újabb alternatív lehetőségeket biztosítana a község lakóinak a turizmusfejlesztésre.” ▪„A község máig élő kulturális hagyományainak ápolása, rendezvények szervezése, temészeti környezet adottságainak kihasználása a turizmusfejlesztésre diszpozicionál.”

67 66 Települések egy mondatos jellemzése 20/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ostffyasszony fa ▪„Településünkön a környékbeli falvakhoz hasonlóan az átlagéletkor növekedése tapasztalható az intézményi ellátottság és a közszolgáltatások folyamatos javulása ellenére is.” ▪Ölbő ▪„A község infrastruktúra-fejlesztése a külterületek víz- és gázellátásával megtörtént, de további fejlesztés(szennyvíztisztító) szükséges ahhoz, hogy a kibontakozáshoz elhatározott elképzeléseinket valóra tudjuk váltani!” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Pannónia Ring motoros pálya folyamatosan fejlődő, nemzetközi motorsport-centrummá válása megelőzi többi ígéretes fejlesztési elképzeléseinket, amelyeket párhuzamosan meg kívánunk valósítani: szélerőmű park, irodalmi emlékhely, iparfejlesztés.” ▪„Szénsav fürdő építésének lehetősége a község határában kitermelt kiváló minőségű szénsavra alapozva, mint egészségturisztikai fejlesztés.”

68 67 Települések egy mondatos jellemzése 21/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pápoc ▪„A demográfiai mutatók romló tendenciát jeleznek, nő az idősek aránya, egyre kevesebb gyermek születik, fogynak az aktív korúak.” ▪Pecöl ▪„A települési önkormányzat költségvetésének szűkössége nem teszi lehetővé a legszükségesebb felújításokat, fejlesztéseket sem.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Szociális otthon kialakítására lenne szükség és lehetőség, megoldaná az időskorúak elhelyezését, egyéb szociális szolgáltatást nyújthatna, munkahelyeket teremtene a faluban.” ▪„Munkahelyteremtés a helyi vállalkozások támogatásával.”

69 68 Települések egy mondatos jellemzése 22/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Porpác ▪„Emberi lakhatásra alkalmatlan telepszerű lakókörnyezet felszámolása.” ▪Pósfa ▪„A településen kicsi a helyi vállalkozói aktivitás, kevés helyben a munkahely, ezért az identitástudattal rendelkező, kiemelkedően jó közösséget alkotó helyi társadalom aktív korú része ingázásra kényszerül.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turizmus, vadász turizmus kialakítása, fejlesztése a kiváló nagyvadas vadászterületen, közel a sárvári fürdőhöz.” ▪„Pihenőfalu funkció: a meglévő kemping és apartmanház mellett újabb kereskedelmi szálláshelyek létesítésének támogatása, szolgáltatások fejlesztése.”

70 69 Települések egy mondatos jellemzése 23/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rábapaty ▪„A Sárvár közeli, növekvő lakosságú, fejlődő településen a korosztályokhoz és érdeklődési körökhöz igazodó közösségi terek fejlesztése jelenti a legnagyobb kihívást.” ▪Répcelak ▪„A kisvárost átszelő 86-os főúton a nemzetközi fuvarozásban résztvevő kamionok napi kétezres tömege.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Foglalkoztatottság bővítése magánvállakozások letelepítésével, helyi vállalkozók, kézműipari tevékenység támogatása útján.” ▪„Répce folyó turisztikai lehetőségeinek kihasználása. Ipari Parkban munkahelyek teremtése. A Répcelaki Fesztivál régióssá tétele, kiszélesítése.”

71 70 Települések egy mondatos jellemzése 24/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sitke ▪„A település infrastrukturájának karbantartása, fejlesztése messze az uniós szint alatti.” ▪Sótony ▪„Fejlesztési források hiányában elmaradt a közüzemi hálózat modernizálása, európai szintre hozása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Faluközpont felújításával jobb, élhetőbb és vonzóbb kötnyezet kialakítása.” ▪„A hegyláncokról elénk táruló tájkép, a rét, a folyó látványa, a zöldövezet. A hegyvidék adta csend, nyugalom kihasználása. Falusi turizmus fejlesztése.”

72 71 Települések egy mondatos jellemzése 25/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szeleste ▪„A csatornázás hiánya miatt leálltak a gyógyidegenforgalmi beruházások, ami az önkormányzat fejlesztéseit és a község lélekszámának stabilitását is veszélyezteti.” ▪Szergény ▪„Nagyon kevés támogatás kerül a periférián elhelyezkedő Szergénybe, így a fejlődés szinte lehetetlen.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az arborétum, a gyógyfürdő és a kastélyszálloda együttese az értékes természeti környezettel, vadászati, horgászati adottságokkal, lovas, labda és extrémsport lehetőségekkel kiegészülve kiváló turisztikai fejlesztési lehetőséget ad az Országos Kék Túra útvonalán.” ▪„Az önkormányzat intézményeinek megtartása a legfontosabb, mert ezek hiányában elnéptelenedik a falu.”

73 72 Települések egy mondatos jellemzése 26/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tokorcs ▪„A község fekvése és a rendkívüli időjárási viszonyok gyakoribbá válása miatt a legfontosabb a belvíz- és árvíz- ▪elvezetés megoldása.” ▪Uraiújfalu ▪„A hasznosítható ingatlanok hiánya vagy leromlott állapota miatt az önkormányzat nem képes a szükséges mértékben fejleszteni, szolgáltatást bővíteni.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A repülőtér által generált növekvő vendégforgalom kiszolgálására a falusi turizmus, lovas turizmus, kerékpáros turizmus fejlesztése.” ▪„Turisztikai fejlesztések: irodalmi emlékhelyek, túraútvonal fejlesztése, lovasturizmus fellendítése, esernyőfesztivál, Uraiújfalu híres szülöttei emlékének megőrzésére alapozott programok és rendezvények szervezése által a térségi kapcsolatok jobb kihasználásával.”

74 73 Települések egy mondatos jellemzése 27/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vámoscsalád ▪„Meglévő vonzerők kevéssé ismertek, nem csatlakoznak a térség turizmusához.” ▪Vásárosmiske ▪„A közüzemi hálózat nem teljesen kiépített, hiányzik a szennyvíztisztítás, ezért a tervezett fejlesztések megvalósulása kétséges.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai lehetőségek kihasználása, ifjúsági szálláshely kialakítása, a Répce közelsége, a meglévő turisztikai pihenőpark bővítése élményparkkal, bekapcsolása a kerékpárút-hálózatba, kaland- és témapark kialakítása.” ▪„turisztikai információs központ létesítésével a látogatók jobb tájékoztatása, térségi kapcsolatok kialakítása, rendezvények szervezésével több vendég idevonzása.”

75 74 Települések egy mondatos jellemzése 28/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vasegerszeg ▪„A községben a lakosság elöregedése, a településen áthaladó, nagy forgalmú 86-os főút okozza a legnagyobb gondot.” ▪Vashosszúfalu ▪„A település népessége elöregedett, a fiatalok munkahely hiányában elköltöznek a faluból.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település jó fekvésének(86-os főút) kihasználása ipari, kereskedelmi, turisztikai célra.” ▪„A falusi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása: a községben kiépített az infrastruktúra hálózat, vezetékes ivóvíz hálózat, szennyvízcsatorna hálózat, telefon, kábelTV, szilárd útburkolatok, viszonylag jó közlekedési feltételek, 8-sa főúthoz való közelség, erdős, szép környezet.”

76 75 Települések egy mondatos jellemzése 29/29 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vönöck ▪„A munknélküiség folyamatosan nő a környező települések munkahelyeinek megszűnésével: a vállalkozók kellő támogatás hiányában nem motiváltak, és nem tudnak munkahelyeket létesíteni, így a települést elhagyva, sokszor 30km távolságba kell elutazniuk a munkavállalóknak, ami sokszor nehézségeket okoz, több, mint 1 órát vesz igénybe a munkahelyre történő beérkezés.” ▪Zsédeny ▪„Elavult községi közüzemi hálózat, elmaradt fenntartási, fejlesztési munkák forráshiány miatt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Üres épületek, telephelyek hasznosításával új munkahelyek teremtése, lakossági életkörülmények javítása, falusi turizmus.” ▪„Telekkialakítással fiatal családok letelepítése,életkörülmények javítása infrastrukturális fejlesztésekkel.”

77 76 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

78 77 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 15 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Falufejlesztés” ▪„Mikrovállalkozás” ▪„Vidéki örökség” ▪„Együttműködés erősítése a civil szférában - LEADER” ▪„Turisztika” Fő fejlesztési prioritás 77 3 db 1 db 5 db 3 db 1,774,862 1,470,600 1,014, , ,366 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

79 78 ▪Települések imázsának kialakítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 A legtöbb forrás – 98,532 EUR – a(z) Oktatási feltételek javítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Környezetvédelem és fenntartható fejlődés ▪Települési közszolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Falufejlesztés Allokált forrás (EUR) 394, ,207 1,183,241

80 79 ▪Térségspecifikus termékek előállítását és értékesítését segítő körülmények, képzések, információforrások megteremtése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/5 A legtöbb forrás – 98,532 EUR – a(z) Oktatási feltételek javítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Turizmus, az agrárium és a kézműves ipar közötti szinergia erősítése ▪Innovatív agrárvertikum kialakítása Fő fejlesztési prioritás: Mikrovállalkozás Allokált forrás (EUR) 735, , ,100

81 80 ▪Épített örökség megőrzése, fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/5 A legtöbb forrás – 98,532 EUR – a(z) Oktatási feltételek javítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Vidéki örökség Allokált forrás (EUR) 1,014,207

82 81 ▪Oktatási feltételek javítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/5 A legtöbb forrás – 98,532 EUR – a(z) Oktatási feltételek javítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Közbiztonság fejlesztése ▪Közösségek közötti együttműködések támogatása ▪Sportolási feltételek javítása ▪Rendezvényszervezés és térségi kapcsolatok fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Együttműködés erősítése a civil szférában - LEADER Allokált forrás (EUR) 98,532 75, , , ,686

83 82 ▪Gasztronómiai, kulturális és vallási turizmus fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/5 A legtöbb forrás – 98,532 EUR – a(z) Oktatási feltételek javítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Aktív turizmus fejlesztése ▪Turisztikai vonzerők fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Turisztika Allokált forrás (EUR) 278, , ,479

84 83 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

85 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 12% 11% 22% 8% 7% 13% 9% 0% 13% 5% 13% 57% 8% 2% 10% 3% 2% 0% 5% 1% 30% 60% 10% 0% 33% 0% 67% 0% 33% 0% 67% 0%

86 85 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„A három szektor közötti árukapcsolás kialakítása, magas színvonalú, a térségben még újdonságnak számító közös szolgáltatások bevezetése, például szezonális agroturisztikai-, ökoturisztikai szolgáltatások bevezetése és fejlesztése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A közös szolgáltatások kialakulása, bővülése, valamint az ágazatok jövedelemtermelő képességének ugrásszerű növekedése várható.”

87 2 86 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„A három szektor közötti árukapcsolás kialakítása, magas színvonalú, a térségben még újdonságnak számító közös szolgáltatások bevezetése, például szezonális agroturisztikai-, ökoturisztikai szolgáltatások bevezetése és fejlesztése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A közös szolgáltatások kialakulása, bővülése, valamint az ágazatok jövedelemtermelő képességének ugrásszerű növekedése várható.”

88 87 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Vállalkozási marketingstratégiák kidolgozása, géppark-fejlesztés, új termelő- és egyéb eszközök támogatott beszerzése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyedi, térségspecifikus temékek/szolgáltatások kialakítása, ennek megfelelő vállalkozási struktúrák megjelenése, összehangolt marketingstratégiák bevezetése, ezáltal innovatívabb vállalkozói környezet létrehozása.”

89 ▪„Egyéb szolgáltatás” 4 ▪„A vállalkozások egységes marketingstratégiájának kidolgozása, géppark- fejlesztés, új termelő- és egyéb eszközök támogatott beszerzése.” ▪„Egyedi, térségspecifikus temékek/szolgáltatások kialakítása, ennek megfelelő vállalkozási struktúrák megjelenése, összehangolt marketingstratégiák bevezetése, ezáltal innovatívabb vállalkozói környezet létrehozása.” 88 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

90 89 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A mezőgazdasági alapanyagok felhasználásával készült termékek helyben történő előállításához szükséges új gépek és berendezések beszerzése, valamint az ehhez kapcsolódó üzemfejlesztések, bővítések és korszerűsítések végrehajtása. Minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek bevezetése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A mezőgazdasági termékek helyben való feldolgozása bővűl, az új és versenyképessebb termékek értékesítésési lehetősége növekszik. A bővülő agrártevékenység magávan hozza a helyi foglalkoztatás növekedését is.”

91 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 6 ▪„A mezőgazdasági alapanyagok felhasználásával készült termékek helyben történő előállításához szükséges új gépek és berendezések beszerzése, valamint az ehhez kapcsolódó üzemfejlesztések, bővítések és korszerűsítések végrehajtása. Minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek bevezetése.” ▪„A mezőgazdasági termékek helyben való feldolgozása bővűl, az új és versenyképessebb termékek értékesítésési lehetősége növekszik. A bővülő agrártevékenység magávan hozza a helyi foglalkoztatás növekedését is.” 90 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

92 91 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Szektor

93 ▪„” 8 92 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

94 93 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

95 10 ▪„” 94 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

96 95 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

97 96 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A már meglévő turisztikai szolgáltatások minőségének ugrásszerű javítása, valamint új szolgáltatások megjelenése, mint például kerékpárkölcsönző, sportlövőpálya, turistaházak kialakítása.” Megoldási javaslat ▪„Horgász- és lovascentrumok, valamint egyéb aktívturisztikai fejlesztések megvalósulása a térségben, ezzel párhuzamosan az idelátogató turisták száma jelentősen emelkedik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

98 97 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A már meglévő turisztikai szolgáltatások minőségének ugrásszerű javítása, valamint új szolgáltatások megjelenése, mint például kerékpárkölcsönző, sportlövőpálya, turistaházak kialakítása.” Megoldási javaslat ▪„Horgász- és lovascentrumok, valamint egyéb aktívturisztikai fejlesztések megvalósulása a térségben, ezzel párhuzamosan az idelátogató turisták száma jelentősen emelkedik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

99 98 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„"Hagyományos gasztronómiai értékekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A történelmi borvidék kevésbé ismert településeinek megismertetése a térségbe látogató vendégekkel (a falusi és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése). Kulturális és vallási emlékhelyek látogatottságának növelése. ▪"” Megoldási javaslat ▪„A térség egyedi (vallási, kulturális) turisztikai kínálatának kialakulása, ehhez kapcsolódó gasztronómiai sajátosságok megjelenése, valamint az ezekkel együtt járó turisztikai ismertség növekedése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

100 99 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„"Hagyományos gasztronómiai értékekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A történelmi borvidék kevésbé ismert településeinek megismertetése a térségbe látogató vendégekkel (a falusi és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése). Kulturális és vallási emlékhelyek látogatottságának növelése.” Megoldási javaslat ▪„A térség egyedi (vallási, kulturális) turisztikai kínálatának kialakulása, ehhez kapcsolódó gasztronómiai sajátosságok megjelenése, valamint az ezekkel együtt járó turisztikai ismertség növekedése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

101 100 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A közterek, közintézmények renoválása; a különféle társadalmi csoportok részére klubhelyiségek kialakítás, ezek felszerelése; játszóterek, parkok, autóbuszvárók felújítása, szükség esetén újak létesítése.” Megoldási javaslat ▪„A közszolgáltatások minőségi javulásával emelkedik a település lakóinak komfortérzete, emellett a turisztikai vonzerő növekedés eredményeképpen a helységek gazdasági potenciálja is növekszik. A fejlesztések eredményeként emelkedik a települések vonzereje, a megújuló közterek/intézmények közvetetten csökkentik az elvándorlást.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Egyéb infrastruktúra”

102 101 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A közterek, közintézmények renoválása; a különféle társadalmi csoportok részére klubhelyiségek kialakítás, ezek felszerelése; játszóterek, parkok, autóbuszvárók felújítása, szükség esetén újak létesítése.” Megoldási javaslat ▪„A közszolgáltatások minőségi javulásával emelkedik a település lakóinak komfortérzete, emellett a turisztikai vonzerő növekedés eredményeképpen a helységek gazdasági potenciálja is növekszik. A fejlesztések eredményeként emelkedik a települések vonzereje, a megújuló közterek/intézmények közvetetten csökkentik az elvándorlást.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

103 102 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„A kulturális infrastruktúra felújítása, épület vagy épületrészek belső felújítására, korszerűsítésére, látogatóbarát fejlesztése. A települések terein, utcáin elhelyezett szobrok, emlékművek, emlékparkok környezetének rendbetétele. Tanösvények, tematikus utak, túraútvonalak kialakítása, emlékparkok környezetének rendbetétele.” Megoldási javaslat ▪„A településekről kialakult kép, valamint az itt élők közérzete nagymértékben javul, emellett az ideérkező turisták látogatási kedve is növekszik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

104 103 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A kulturális infrastruktúra felújítása, épület vagy épületrészek belső felújítására, korszerűsítésére, látogatóbarát fejlesztése. A települések terein, utcáin elhelyezett szobrok, emlékművek, emlékparkok környezetének rendbetétele. Tanösvények, tematikus utak, túraútvonalak kialakítása, emlékparkok környezetének rendbetétele.” Megoldási javaslat ▪„A településekről kialakult kép, valamint az itt élők közérzete nagymértékben javul, emellett az ideérkező turisták látogatási kedve is növekszik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

105 104 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„A már meglévő turisztikai szolgáltatások minőségének ugrásszerű javítása, új szállás- és vendéglátóhelyek kialakítása, szabadtéri és zárt térben végzett szabadidő tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése.” Megoldási javaslat ▪„A turisztikai szektor gazdasági teljesítményének növekedése, ezzel párhuzamosan bővül a helyi foglalkoztatási lehetőségek köre, összességében a térség turisztikai vonzereje jelentősen növekszik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

106 105 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A már meglévő turisztikai szolgáltatások minőségének ugrásszerű javítása, új szállás- és vendéglátóhelyek kialakítása, szabadtéri és zárt térben végzett szabadidő tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése.” Megoldási javaslat ▪„A turisztikai szektor gazdasági teljesítményének növekedése, ezzel párhuzamosan bővül a helyi foglalkoztatási lehetőségek köre, összességében a térség turisztikai vonzereje jelentősen növekszik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma 10

107 106 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

108 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/36 Kód: NyD-18-SzF-A-14 Sorszám: 811 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés Intézkedés: Települési közszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településein a parkok, közterek, játszóterek, autóbuszvárók, orvosi rendelők, kultúrházak nagyon rossz állapotban vannak. Problémát okoz az is, hogy a fogyatékkal élők, mozgáskorlátozottak, idősek számára a közszolgáltatások elérése/igénybe vétele nem megoldott. (akadálymentesítés nincs) Probléma/ lehetőség ▪A fenti közösségi terek rossz állapotuk miatt nem tudják megfelelő színvonalon biztosítani az általuk nyújtott közszolgáltatásokat. ezen okból kifolyólag a települések nagymértékben veszítenek vonzerejükből. Renoválásuk emiatt elengedhetetlenül szükséges. Megoldási javaslat ▪A közterek, közintézmények renoválása; a különféle társadalmi csoportok részére klubhelyiségek kialakítás, ezek felszerelése; játszóterek, parkok, autóbuszvárók felújítása, szükség esetén újak létesítése. ▪A közszolgáltatások minőségi javulásával emelkedik a település lakóinak komfortérzete, emellett a turisztikai vonzerő növekedés eredményeképpen a helységek gazdasági potenciálja is növekszik. A fejlesztések eredményeként emelkedik a települések vonzereje, a megújuló közterek/intézmények közvetetten csökkentik az elvándorlást.

109 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma100 db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 1/36 Kód: NyD-18-SzF-A-14 Sorszám: 811

110 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/36 Kód: NyD-18-SzF-A-13 Sorszám: 810 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés Intézkedés: Települési közszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településein a parkok, közterek, játszóterek, autóbuszvárók, orvosi rendelők, kultúrházak nagyon rossz állapotban vannak. Problémát okoz az is, hogy a fogyatékkal élők, mozgáskorlátozottak, idősek számára a közszolgáltatások elérése/igénybe vétele nem megoldott. (akadálymentesítés nincs) Probléma/ lehetőség ▪A fenti közösségi terek rossz állapotuk miatt nem tudják megfelelő színvonalon biztosítani az általuk nyújtott közszolgáltatásokat. ezen okból kifolyólag a települések nagymértékben veszítenek vonzerejükből. Renoválásuk emiatt elengedhetetlenül szükséges. Megoldási javaslat ▪A közterek, közintézmények renoválása; a különféle társadalmi csoportok részére klubhelyiségek kialakítás, ezek felszerelése; játszóterek, parkok, autóbuszvárók felújítása, szükség esetén újak létesítése. ▪A közszolgáltatások minőségi javulásával emelkedik a település lakóinak komfortérzete, emellett a turisztikai vonzerő növekedés eredményeképpen a helységek gazdasági potenciálja is növekszik. A fejlesztések eredményeként emelkedik a települések vonzereje, a megújuló közterek/intézmények közvetetten csökkentik az elvándorlást.

111 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db ▪Bejcgyertyános, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kissomlyó, Köcsk, Meggyeskovácsi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Pápoc, Szergény, Vásárosmiske ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 2/36 Kód: NyD-18-SzF-A-13 Sorszám: 810

112 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/36 Kód: NyD-18-SzF-B-05 Sorszám: 4269 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés Intézkedés: Települési közszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térség településein az idősek életének segítése, a települések közterületeinek karbantartása érdekében falugondnoki hálózat működik. Probléma/ lehetőség ▪Jelenleg a falugondnokok felszerelése nem megfelelő, sem minőségileg, sem mennyiségileg. Megoldási javaslat ▪A falugondnoki szolgálatok részére gépjárművek és egyéb infrastruktúra beszerzése. ▪A településeken bővül a közfeladatokat ellátó szervezetek felszerelése, az új gépjárművekkel biztosítható az idősek ellátása.

113 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 5. prioritás - Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 3/36 Kód: NyD-18-SzF-B-05 Sorszám: 4269

114 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/36 Kód: NyD-18-SzF-B-01 Sorszám: 4284 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés Intézkedés: Települési közszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség településein a belterületi utak állapota rossz. Az utak felújítása önerőből nem valósítható meg. Probléma/ lehetőség ▪A települési feladatok ellátásán túl a belterületi közutak felújítása, javítása a turisztikai vonzerőre is pozitív hatást fejthet ki. Megoldási javaslat ▪Belterületi utak felújítása, új aszfaltozott és kavicsozott útszakaszok elkészítése ▪A közutak állapota javul, csökken a balesetveszély.

115 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 4. prioritás - Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 4/36 Kód: NyD-18-SzF-B-01 Sorszám: 4284

116 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/36 Kód: NyD-18-SzF-B-02 Sorszám: 4280 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés Intézkedés: Települési közszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A térség számos településén nem megoldott a szennyvíz-elvezetés, amely környezeti veszélyeket hordoz magában. Probléma/ lehetőség ▪EU támogatási forrásokból lehetővé válik a felzárkózás a fejlettebb közmű-hálózattal rendelkező térségekhez. Megoldási javaslat ▪Szennyvízcsatorna hálózatok és szennyvíz-tisztítók építése. ▪A települések teljesítik az EU-normákat, csökkent a környezetszennyezés mértéke.

117 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 4. prioritás - Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 5/36 Kód: NyD-18-SzF-B-02 Sorszám: 4280

118 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/36 Kód: NyD-18-SzF-B-03 Sorszám: 4211 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés Intézkedés: Települési közszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség településein a közoktatás és kulturális feladatot ellátó épületek (óvodák, iskolák) rossz állapotban vannak, felszereltségük sem megfelelő. Probléma/ lehetőség ▪Az oktatási feltételek alacsony színvonala rontja a térség megítélését, emiatt jelentős mértékű elvándorlás jelentkezik a fiatalok körében. Különösen nagy a lemaradás a számítástechnikai infrastruktúra területén. Megoldási javaslat ▪A közoktatási, kulturális és felnőttképzési intézmények fejlesztése új, a modern oktatási színvonalnak megfelelő oktatási (elsősorban informatikai) infrastruktúra kialakításával. ▪A fejlesztések eredményeképpen javul a térség településeinek oktatási színvonala, javul a térség foglalkoztatási helyzete.

119 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪TIOP - 1. prioritás - Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 6/36 Kód: NyD-18-SzF-B-03 Sorszám: 4211

120 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/36 Kód: NyD-18-SzF-B-04 Sorszám: 4291 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés Intézkedés: Települési közszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség számos településén nem működik általános iskola az alacsony gyermekszám miatt. Probléma/ lehetőség ▪Az iskolás gyermekeknek naponta ingázniuk kell településük és iskolájuk között tömegközlekedési eszközökkel, ami jelentős balesetveszélyt hordoz magában. Megoldási javaslat ▪Iskolabuszok beszerzése, és a gyermekek iskolába szállításának megszervezése. ▪A gyermekek biztonságosabban és gyorsabban juthatnak el iskolájukba

121 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪NYDOP - 5. prioritás - Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 7/36 Kód: NyD-18-SzF-B-04 Sorszám: 4291

122 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/36 Kód: NyD-18-SzF-A-12 Sorszám: 809 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés Intézkedés: Települések imázsának kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A települések egyedi természeti- és épített környezete alkalmas arra, hogy nyugodt, egészséges pihenési, kikapcsolódási lehetőséget biztosítson az itt élők és az idelátogató turisták számára is. Probléma/ lehetőség ▪A helyi kulturális értékek, hagyományok bemutatása jelenleg csak korlátozottan megoldott. A térség településeinek országos ismertsége is alacsony, de a település fiatal lakosai sincsenek tisztában az általuk lakott helység kulturális adottságaival. Megoldási javaslat ▪Települési ismeretterjesztő kiadványok, prospektusok, szóróanyagok kiadása, ezek utazási irodákban való elhelyezése szükségszerű. Továbbá fontosnak tartjuk informális honlapok elkészíttetését is. A települések múltját, jelenét bemutató könyvek elkészítése is lehetséges. ▪Az önkormányzatok és a lakosság közötti információáramlás kétirányúvá, gyorsabbá és sokrétűbbé válik. A települések ismertsége növekszik, a kiadott reklámanyagok segítségével, és szétszórásával a turisztikai vonzerő jelentősen emelkedik.

123 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5900 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma34 db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 8/36 Kód: NyD-18-SzF-A-12 Sorszám: 809

124 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/36 Kód: NyD-18-SzF-A-11 Sorszám: 808 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés Intézkedés: Települések imázsának kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A települések egyedi természeti- és épített környezete alkalmas arra, hogy nyugodt, egészséges pihenési, kikapcsolódási lehetőséget biztosítson az itt élők és az idelátogató turisták számára is. Probléma/ lehetőség ▪A helyi kulturális értékek, hagyományok bemutatása jelenleg csak korlátozottan megoldott. A térség településeinek országos ismertsége is alacsony, de a település fiatal lakosai sincsenek tisztában az általuk lakott helység kulturális adottságaival. Megoldási javaslat ▪Települési ismeretterjesztő kiadványok, prospektusok, szóróanyagok kiadása, ezek utazási irodákban való elhelyezése szükségszerű. Továbbá fontosnak tartjuk informális honlapok elkészíttetését is. A települések múltját, jelenét bemutató könyvek elkészítése is lehetséges. ▪Az önkormányzatok és a lakosság közötti információáramlás kétirányúvá, gyorsabbá és sokrétűbbé válik. A települések ismertsége növekszik, a kiadott reklámanyagok segítségével, és szétszórásával a turisztikai vonzerő jelentősen emelkedik.

125 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16670 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága98603 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Bejcgyertyános, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kissomlyó, Köcsk, Meggyeskovácsi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Pápoc, Szergény, Vásárosmiske ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 9/36 Kód: NyD-18-SzF-A-11 Sorszám: 808

126 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/36 Kód: NyD-18-SzF-A-20 Sorszám: 817 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés Intézkedés: Környezetvédelem és fenntartható fejlődés Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségben keletkező kommunális és veszélyes hulladék, valamint a kisebb ipari vállalkozások tevékenysége során kialakult szennyeződés enyhén növekvő tendenciát mutat. A környezetszennyezés (víz, levegő, talaj) nem jelentős, a pontszerű források és a talajvizek nitrát szennyezettsége azonban figyelmeztető. Probléma/ lehetőség ▪A környezetterhelés a helyzet/adottság pontban leírtaknak megfelelően más térségekkel összehasonlítva nem jelentős, de lassan növekszik. A kommunális hulladék nem rendeltetésszerű gyűjtése komoly negatív hatást gyakorol a térségek imázsára. Megoldási javaslat ▪A települési hulladékkezelő alapinfrastuktúra fejlesztése, szelektív gyűjtést biztosító hulladéktárolók kialakítása és a pontszerű környezeti veszélyforrások megszüntetése, megújuló energiaforrások alkalmazása kisebb léptékben. ▪A környezetterhelés csökken, kialakul, illetve elterjed a környezettudatos szemlélet, ezáltal a térség környezete tisztább lesz, így élhetőbbé válik.

127 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma17 db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 10/36 Kód: NyD-18-SzF-A-20 Sorszám: 817

128 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/36 Kód: NyD-18-SzF-A-19 Sorszám: 816 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés Intézkedés: Környezetvédelem és fenntartható fejlődés Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségben keletkező kommunális és veszélyes hulladék, valamint a kisebb ipari vállalkozások tevékenysége során kialakult szennyeződés enyhén növekvő tendenciát mutat. A környezetszennyezés (víz, levegő, talaj) nem jelentős, a pontszerű források és a talajvizek nitrát szennyezettsége azonban figyelmeztető. Probléma/ lehetőség ▪A környezetterhelés a helyzet/adottság pontban leírtaknak megfelelően más térségekkel összehasonlítva nem jelentős, de lassan növekszik. A kommunális hulladék nem rendeltetésszerű gyűjtése komoly negatív hatást gyakorol a térségek imázsára. Megoldási javaslat ▪Permanens hulladékgyűjtő akciók megszervezése; a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése és/vagy folytatása; a pontszerű környezeti veszélyforrások megszüntetése; az oktatási intézményekben környezettudatosságra való nevelés bevezetése; megújuló energiaforrások fokozottabb alkalmazása. ▪A környezetterhelés csökken, kialakul, illetve elterjed a környezettudatos szemlélet, ezáltal a térség környezete tisztább lesz, így élhetőbbé válik.

129 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága49301 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Bejcgyertyános, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kissomlyó, Köcsk, Meggyeskovácsi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Pápoc, Szergény, Vásárosmiske ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 11/36 Kód: NyD-18-SzF-A-19 Sorszám: 816

130 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/36 Kód: NyD-18-SzF-B-06 Sorszám: 4273 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Falufejlesztés Intézkedés: Környezetvédelem és fenntartható fejlődés Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség földrajzi adottságai kedvezőek a szélenergia hasznosítására. Probléma/ lehetőség ▪A térség számos települése (Ikervár, Csénye, Megyehíd, Meggyeskovácsi,Nick, Sótony) kiváló lehetőséget teremt a szélenergia alternatív energiaforrásként való hasznosítására. Megoldási javaslat ▪Szélerőművek és szélerőműparkok létrahozása. ▪Növekszik az alternatív energiahordozó (szél) felhasználási aránya, amely pozitív gazdasági és környzeti válozásokat idéz elő.

131 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 12/36 Kód: NyD-18-SzF-B-06 Sorszám: 4273

132 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/36 Kód: NyD-18-GF-A-06 Sorszám: 110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Mikrovállalkozás Intézkedés: Térségspecifikus termékek előállítását és értékesítését segítő körülmények, képzések, info... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség vállalkozóinak gazdasági helyzete folyamatosan romlik: a jövedelmezőség - az országos szinthez hasonlóan - alacsony, jellemző a tőkehiány (és annak szerteágazó következményei), emellett piaci problémák is jelentkeznek. Probléma/ lehetőség ▪A vállalkozások innovatív készsége alacsony, internet-hozzáféréssel csak kevesek rendelkeznek, a helyi foglalkoztatásban betöltött szerepük nem jelentős. Nem aknázzák ki a térségre jellemző termékek/ szolgáltatások értékesítésében rejlő lehetőségeket. Megoldási javaslat ▪A vállalkozások egységes marketingstratégiájának kidolgozása, géppark-fejlesztés, új termelő- és egyéb eszközök támogatott beszerzése. ▪Egyedi, térségspecifikus temékek/szolgáltatások kialakítása, ennek megfelelő vállalkozási struktúrák megjelenése, összehangolt marketingstratégiák bevezetése, ezáltal innovatívabb vállalkozói környezet létrehozása.

133 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret75000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 60% % % 40% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret25000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma34 db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 13/36 Kód: NyD-18-GF-A-06 Sorszám: 110

134 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/36 Kód: NyD-18-GF-A-05 Sorszám: 109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Mikrovállalkozás Intézkedés: Térségspecifikus termékek előállítását és értékesítését segítő körülmények, képzések, info... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség vállalkozóinak gazdasági helyzete folyamatosan romlik: a jövedelmezőség - az országos szinthez hasonlóan - alacsony, jellemző a tőkehiány (és annak szerteágazó következményei), emellett piaci problémák is jelentkeznek. Probléma/ lehetőség ▪A vállalkozások innovatív készsége alacsony, internet-hozzáféréssel csak kevesek rendelkeznek, a helyi foglalkoztatásban betöltött szerepük nem jelentős. Nem aknázzák ki a térségre jellemző termékek/ szolgáltatások értékesítésében rejlő lehetőségeket. Megoldási javaslat ▪Vállalkozási marketingstratégiák kidolgozása, géppark-fejlesztés, új termelő- és egyéb eszközök támogatott beszerzése. ▪Egyedi, térségspecifikus temékek/szolgáltatások kialakítása, ennek megfelelő vállalkozási struktúrák megjelenése, összehangolt marketingstratégiák bevezetése, ezáltal innovatívabb vállalkozói környezet létrehozása.

135 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 65% % % 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma11 db ▪Bejcgyertyános, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kissomlyó, Köcsk, Meggyeskovácsi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Pápoc, Szergény, Vásárosmiske ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 14/36 Kód: NyD-18-GF-A-05 Sorszám: 109

136 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/36 Kód: NyD-18-GF-A-04 Sorszám: 108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Mikrovállalkozás Intézkedés: Turizmus, az agrárium és a kézműves ipar közötti szinergia erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A falusi turizmus az utóbbi években egyre erősödött a térségben, emellett komoly hagyományai vannak a kézművesiparnak (fűzvessző-fonás stb.) és a mezőgazdasági tevékenységeknek is, mely ágazat azonban az utóbbi években válságba került. Probléma/ lehetőség ▪A fenti három ágazat egymástól függetlenül próbál fejlődni, az együttműködésben rejlő lehetőségek napjainkban még kihasználatlanok. Az ágazatok közötti fokozottabb szinergia elősegíti az ágazatok gazdasági potenciáljának növekedését, ezáltal a turisták térségeben való tartózkodási idejének meghosszabbodását is. Megoldási javaslat ▪A három szektor közötti árukapcsolás kialakítása, magas színvonalú, a térségben még újdonságnak számító közös szolgáltatások bevezetése, például szezonális agroturisztikai-, ökoturisztikai szolgáltatások bevezetése és fejlesztése. ▪A közös szolgáltatások kialakulása, bővülése, valamint az ágazatok jövedelemtermelő képességének ugrásszerű növekedése várható.

137 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret88000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret22000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma23 db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 15/36 Kód: NyD-18-GF-A-04 Sorszám: 108

138 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/36 Kód: NyD-18-GF-A-03 Sorszám: 107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Mikrovállalkozás Intézkedés: Turizmus, az agrárium és a kézműves ipar közötti szinergia erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A falusi turizmus az utóbbi években egyre erősödött a térségben, emellett komoly hagyományai vannak a kézművesiparnak (fűzvessző-fonás stb.) és a mezőgazdasági tevékenységeknek is, mely ágazat azonban az utóbbi években válságba került. Probléma/ lehetőség ▪A fenti három ágazat egymástól függetlenül próbál fejlődni, az együttműködésben rejlő lehetőségek napjainkban még kihasználatlanok. Az ágazatok közötti fokozottabb szinergia elősegíti az ágazatok gazdasági potenciáljának növekedését, ezáltal a turisták térségeben való tartózkodási idejének meghosszabbodását is. Megoldási javaslat ▪A három szektor közötti árukapcsolás kialakítása, magas színvonalú, a térségben még újdonságnak számító közös szolgáltatások bevezetése, például szezonális agroturisztikai-, ökoturisztikai szolgáltatások bevezetése és fejlesztése. ▪A közös szolgáltatások kialakulása, bővülése, valamint az ágazatok jövedelemtermelő képességének ugrásszerű növekedése várható.

139 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db ▪Bejcgyertyános, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kissomlyó, Köcsk, Meggyeskovácsi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Pápoc, Szergény, Vásárosmiske ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 16/36 Kód: NyD-18-GF-A-03 Sorszám: 107

140 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/36 Kód: NyD-18-GF-A-02 Sorszám: 106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Mikrovállalkozás Intézkedés: Innovatív agrárvertikum kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben a mezőgazdasági gazdálkodás feltételei adottak, azonban a gazdasági megújulásra való képesség alacsony. Az agrártermelésben a versenyképes bio- és ökotermékek előállításának aránya minimális, pedig az irányukban meglévő piaci igények folyamatosan növekednek. Probléma/ lehetőség ▪A gazdálkodók által előállított termékek jellemzően nem helyben kerülnek feldolgozásra, illetve értékesítésre. A turizmus fellendülésének elengedhetetlen feltétele, hogy a nagy számban idelátogató vendégek ellátása biztosított legyen. Megoldási javaslat ▪A mezőgazdasági alapanyagok felhasználásával készült termékek helyben történő előállításához szükséges új gépek és berendezések beszerzése, valamint az ehhez kapcsolódó üzemfejlesztések, bővítések és korszerűsítések végrehajtása. Minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek bevezetése. ▪A mezőgazdasági termékek helyben való feldolgozása bővűl, az új és versenyképessebb termékek értékesítésési lehetősége növekszik. A bővülő agrártevékenység magávan hozza a helyi foglalkoztatás növekedését is.

141 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 60% % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 17/36 Kód: NyD-18-GF-A-02 Sorszám: 106

142 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/36 Kód: NyD-18-GF-A-01 Sorszám: 105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Mikrovállalkozás Intézkedés: Innovatív agrárvertikum kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben a mezőgazdasági gazdálkodás feltételei adottak, azonban a gazdasági megújulásra való képesség alacsony. Az agrártermelésben a versenyképes bio- és ökotermékek előállításának aránya minimális, pedig az irányukban meglévő piaci igények folyamatosan növekednek. Probléma/ lehetőség ▪A gazdálkodók által előállított termékek jellemzően nem helyben kerülnek feldolgozásra, illetve értékesítésre. A turizmus fellendülésének elengedhetetlen feltétele, hogy a nagy számban idelátogató vendégek ellátása biztosított legyen. Megoldási javaslat ▪A mezőgazdasági alapanyagok felhasználásával készült termékek helyben történő előállításához szükséges új gépek és berendezések beszerzése, valamint az ehhez kapcsolódó üzemfejlesztések, bővítések és korszerűsítések végrehajtása. Minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek bevezetése. ▪A mezőgazdasági termékek helyben való feldolgozása bővűl, az új és versenyképessebb termékek értékesítésési lehetősége növekszik. A bővülő agrártevékenység magávan hozza a helyi foglalkoztatás növekedését is.

143 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága61275 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 65% % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Bejcgyertyános, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kissomlyó, Köcsk, Meggyeskovácsi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Pápoc, Szergény, Vásárosmiske ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 18/36 Kód: NyD-18-GF-A-01 Sorszám: 105

144 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/36 Kód: NyD-18-SzF-A-08 Sorszám: 799 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vidéki örökség Intézkedés: Épített örökség megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség településein az épített örökség részét képező szobrok, templomok, emlékművek, kastélyok helyi védelem alatt álló épületek állapota nem kielégítő, ezáltal a helységek kulturális értékeinek bemutatása nem megfelelő színvonalon történik. Nincsenek témautak, melyek alkalmasak a helyi értékek bemutatására. Probléma/ lehetőség ▪A múzeumok, egyéb kulturális bemutatóhelyek száma a térség településein nagyon alacsony, jelenleg a települések nem tudják kiaknázni a kulturális vonzerejüket, hiszen a helyi vagy országos védelem alatt álló építmények, alkotóhelyek nagyon lepusztult állapotban vannak. Megoldási javaslat ▪A kulturális infrastruktúra felújítása, épület vagy épületrészek belső felújítására, korszerűsítésére, látogatóbarát fejlesztése. A települések terein, utcáin elhelyezett szobrok, emlékművek, emlékparkok környezetének rendbetétele. Tanösvények, tematikus utak, túraútvonalak kialakítása, emlékparkok környezetének rendbetétele. ▪A településekről kialakult kép, valamint az itt élők közérzete nagymértékben javul, emellett az ideérkező turisták látogatási kedve is növekszik.

145 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % 60% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma125 db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 19/36 Kód: NyD-18-SzF-A-08 Sorszám: 799

146 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/36 Kód: NyD-18-SzF-A-07 Sorszám: 798 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vidéki örökség Intézkedés: Épített örökség megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség településein az épített örökség részét képező szobrok, templomok, emlékművek, kastélyok helyi védelem alatt álló épületek állapota nem kielégítő, ezáltal a helységek kulturális értékeinek bemutatása nem megfelelő színvonalon történik. Nincsenek témautak, melyek alkalmasak a helyi értékek bemutatására. Probléma/ lehetőség ▪A múzeumok, egyéb kulturális bemutatóhelyek száma a térség településein nagyon alacsony, jelenleg a települések nem tudják kiaknázni a kulturális vonzerejüket, hiszen a helyi vagy országos védelem alatt álló építmények, alkotóhelyek nagyon lepusztult állapotban vannak. Megoldási javaslat ▪A kulturális infrastruktúra felújítása, épület vagy épületrészek belső felújítására, korszerűsítésére, látogatóbarát fejlesztése. A települések terein, utcáin elhelyezett szobrok, emlékművek, emlékparkok környezetének rendbetétele. Tanösvények, tematikus utak, túraútvonalak kialakítása, emlékparkok környezetének rendbetétele. ▪A településekről kialakult kép, valamint az itt élők közérzete nagymértékben javul, emellett az ideérkező turisták látogatási kedve is növekszik.

147 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % 65% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db ▪Bejcgyertyános, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kissomlyó, Köcsk, Meggyeskovácsi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Pápoc, Szergény, Vásárosmiske ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 20/36 Kód: NyD-18-SzF-A-07 Sorszám: 798

148 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/36 Kód: NyD-18-SzF-6-02 Sorszám: 801 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Együttműködés erősítése a civil szférában - LEADER Intézkedés: Közösségek közötti együttműködések támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben számos hagyományőrző és kulturális csoport, egyesület és alapítvány tevékenykedik. Az önszerveződő csoportok elszigetelten működnek egymástól. Alacsony a hazai és nemzetközi együttműködések száma. Probléma/ lehetőség ▪A civil szervezetek, közösségek között nincs megfelelő szintű együttműködés, a csoportok önállóan nem képesek javítani a térség kulturális arculatát. A civilek szorosabb együttműködése erősítheti a legfontosabb térségi célokat és a társadalmi kohéziót. Megoldási javaslat ▪"Térségek közötti gazdaság, turisztikai és kulturális hálózatok létrehozása. Tapasztalatcserék bonyolítása más Leader térségekkel. Lokális piacokon való együttes megjelenés más térségekkel. Helyi, specifikus termékhez kapcsolódó együttműködések kialakítása. Testvértelepülési kapcsolatok erősítése. Nemzetközi együttműködések kialakítása és fejlesztése. ▪A társadalom civil szereplői közötti együttműködés biztosítja a szociális és kulturális integrációt. Az együttműködés lehetősége, a civil szervezetek kapcsolatépítése pozitívan formálja a térség településeinek imázsát, mindemellett biztosítja a hasznos időtöltés és kikapcsolódás lehetőségét.

149 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4400 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 80% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1100 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma135 db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 21/36 Kód: NyD-18-SzF-6-02 Sorszám: 801

150 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/36 Kód: NyD-18-SzF-6-01 Sorszám: 800 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Együttműködés erősítése a civil szférában - LEADER Intézkedés: Közösségek közötti együttműködések támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben számos hagyományőrző és kulturális csoport, egyesület és alapítvány tevékenykedik. Az önszerveződő csoportok elszigetelten működnek egymástól. Alacsony a hazai és nemzetközi együttműködések száma. Probléma/ lehetőség ▪A civil szervezetek, közösségek között nincs megfelelő szintű együttműködés, a csoportok önállóan nem képesek javítani a térség kulturális arculatát. A civilek szorosabb együttműködése erősítheti a legfontosabb térségi célokat és a társadalmi kohéziót. Megoldási javaslat ▪"Térségek közötti gazdaság, turisztikai és kulturális hálózatok létrehozása. Tapasztalatcserék bonyolítása más Leader térségekkel. Lokális piacokon való együttes megjelenés más térségekkel. Helyi, specifikus termékhez kapcsolódó együttműködések kialakítása. Testvértelepülési kapcsolatok erősítése. Nemzetközi együttműködések kialakítása és fejlesztése. ▪A társadalom civil szereplői közötti együttműködés biztosítja a szociális és kulturális integrációt. Az együttműködés lehetősége, a civil szervezetek kapcsolatépítése pozitívan formálja a térség településeinek imázsát, mindemellett biztosítja a hasznos időtöltés és kikapcsolódás lehetőségét.

151 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4400 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága77079 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 90% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1100 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db ▪Bejcgyertyános, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kissomlyó, Köcsk, Meggyeskovácsi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Pápoc, Szergény, Vásárosmiske ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 22/36 Kód: NyD-18-SzF-6-01 Sorszám: 800

152 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/36 Kód: NyD-18-SzF-4-02 Sorszám: 803 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Együttműködés erősítése a civil szférában - LEADER Intézkedés: Rendezvényszervezés és térségi kapcsolatok fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség települései számos rendezvényt bonyolítanak le minden évben, azonban a rendezvények vonzereje és térségi (nemzetközi) hatása alacsony szintű a források szűkössége miatt. A térségen belüli szakmai/civil/kulturális együttműködések szintje fejleszthető. Probléma/ lehetőség ▪A rendezvények és szakmai/civil programok kiváló fórumai a térségi kapcsolatépítésnek. A programok erősítik a civil szervezetek, vállalkozások, iskolák és egyéb szervezetek közötti együttműködést. A hagyományok, népszokások, gasztronómia bemutatása szélesíti a turisztikai kínálatot. Megoldási javaslat ▪A települési rendezvények megfelelő színvonalú és minőségű lebonyolítása. A rendezvények megvalósítását segítő berendezések és infrastruktúra beszerzése. A rendezvényekek marketingjének egységes térségi rendszerbe foglalása. Helyi termékhez kapcsolódó térségen belüli együttműködések létrehozása. Térségen belüli civil és szakmai kapcsolatok bővítése. Közbiztonsági- és tűzoltóversenyek, lakossági fórumok megszervezése. Hulladékgyűjtő akciók szervezése. ▪A számos rendezvény közül a hazai és nemzetközi korosztály egyaránt megtalálja a neki legjobban tetszőt, amelyek a hasznos kikapcsolódáson túl az ismeretterjesztésben, oktatásban, hagyományőrzésben is kiemelt feladatot látnak el. A színes programkínálat a térségi imázsra jótékony hatást fejt ki. Erősödik a civil és szakmai csoportok közötti összetartás és identitás.

153 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6600 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma123 db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 23/36 Kód: NyD-18-SzF-4-02 Sorszám: 803

154 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/36 Kód: NyD-18-SzF-4-01 Sorszám: 802 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Együttműködés erősítése a civil szférában - LEADER Intézkedés: Rendezvényszervezés és térségi kapcsolatok fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség települései számos rendezvényt bonyolítanak le minden évben, azonban a rendezvények vonzereje és térségi (nemzetközi) hatása alacsony szintű a források szűkössége miatt. A térségen belüli szakmai/civil/kulturális együttműködések szintje fejleszthető. Probléma/ lehetőség ▪A rendezvények és szakmai/civil programok kiváló fórumai a térségi kapcsolatépítésnek. A programok erősítik a civil szervezetek, vállalkozások, iskolák és egyéb szervezetek közötti együttműködést. A hagyományok, népszokások, gasztronómia bemutatása szélesíti a turisztikai kínálatot. Megoldási javaslat ▪A települési rendezvények megfelelő színvonalú és minőségű lebonyolítása. A rendezvények megvalósítását segítő berendezések és infrastruktúra beszerzése. A rendezvényekek marketingjének egységes térségi rendszerbe foglalása. Helyi termékhez kapcsolódó térségen belüli együttműködések létrehozása. Térségen belüli civil és szakmai kapcsolatok bővítése. Közbiztonsági- és tűzoltóversenyek, lakossági fórumok megszervezése. Hulladékgyűjtő akciók szervezése. ▪A számos rendezvény közül a hazai és nemzetközi korosztály egyaránt megtalálja a neki legjobban tetszőt, amelyek a hasznos kikapcsolódáson túl az ismeretterjesztésben, oktatásban, hagyományőrzésben is kiemelt feladatot látnak el. A színes programkínálat a térségi imázsra jótékony hatást fejt ki. Erősödik a civil és szakmai csoportok közötti összetartás és identitás.

155 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága64566 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret300 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma39 db ▪Bejcgyertyános, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kissomlyó, Köcsk, Meggyeskovácsi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Pápoc, Szergény, Vásárosmiske ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 24/36 Kód: NyD-18-SzF-4-01 Sorszám: 802

156 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/36 Kód: NyD-18-SzF-1-02 Sorszám: 807 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Együttműködés erősítése a civil szférában - LEADER Intézkedés: Sportolási feltételek javítása Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség településein sokféle sportegyesület működik többnyire szerény pénzügyi költségvetésből. A sporthelyszínek, az infrastruktúra, a felszerelések minősége számtalan kívánnivalót hagy maga után. A kiváló környezeti adottságokból eredendő sportolási lehetőségek kiaknázatlanok. Probléma/ lehetőség ▪A sportegyesületek és egyéb sporttal, egészséges életmóddal foglalkozó szervezetek forrásai és támogatásai nem elegendőek a színvonal és a turisztikai vonzerő javításához. A térség fiataljai számára nem megfelelően biztosított a szabadidő egészséges eltöltésének lehetősége. Megoldási javaslat ▪Sportpályák, létesítmények felújítása, minőségének javítása, felszerelések és eszközök beszerzése. Új rekreációs lehetőségek kialakítása. Az egészséges életmód terjesztése. ▪A térség lakosságának sportolási és rekreációs lehetőségei bővülnek, az egészséges életmódra való törekvés erősödik, a helyi életminőség emelkedik. A sportinfrastruktúra fejlesztésével a helyi lakosok és az idelátogató vendégek egyaránt új, minőségi lehetőséget kapnak szabadidejük eltöltésére.

157 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret400 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma61 db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 25/36 Kód: NyD-18-SzF-1-02 Sorszám: 807

158 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/36 Kód: NyD-18-SzF-1-01 Sorszám: 806 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Együttműködés erősítése a civil szférában - LEADER Intézkedés: Sportolási feltételek javítása Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség településein sokféle sportegyesület működik többnyire szerény pénzügyi költségvetésből. A sporthelyszínek, az infrastruktúra, a felszerelések minősége számtalan kívánnivalót hagy maga után. A kiváló környezeti adottságokból eredendő sportolási lehetőségek kiaknázatlanok. Probléma/ lehetőség ▪A sportegyesületek és egyéb sporttal, egészséges életmóddal foglalkozó szervezetek forrásai és támogatásai nem elegendőek a színvonal és a turisztikai vonzerő javításához. A térség fiataljai számára nem megfelelően biztosított a szabadidő egészséges eltöltésének lehetősége. Megoldási javaslat ▪Sportpályák, létesítmények felújítása, minőségének javítása, felszerelések és eszközök beszerzése. Új rekreációs lehetőségek kialakítása. Az egészséges életmód terjesztése. ▪A térség lakosságának sportolási és rekreációs lehetőségei bővülnek, az egészséges életmódra való törekvés erősödik, a helyi életminőség emelkedik. A sportinfrastruktúra fejlesztésével a helyi lakosok és az idelátogató vendégek egyaránt új, minőségi lehetőséget kapnak szabadidejük eltöltésére.

159 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30679 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma18 db ▪Bejcgyertyános, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kissomlyó, Köcsk, Meggyeskovácsi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Pápoc, Szergény, Vásárosmiske ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 26/36 Kód: NyD-18-SzF-1-01 Sorszám: 806

160 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/36 Kód: NyD-18-SzF-3-02 Sorszám: 797 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Együttműködés erősítése a civil szférában - LEADER Intézkedés: Oktatási feltételek javítása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség településein a közoktatás és kulturális feladatot ellátó épületek (óvodák, iskolák) felszereltségi szintje nem megfelelő. Az intézmények környezete elhanyagolt állapotban van. Alacsony az oktatási intézmények közötti együttműködés foka. A térségben az elvárt tendencia alatti értéket mutat a felnőttképzési helyek száma, emellett kevés a térségben tartott szakmaspecifikus tanfolyamok száma is.Kevés a térségben tartott szakmaspecifikus tanfolyamok száma is. Probléma/ lehetőség ▪Az oktatási feltételek alacsony színvonala rontja a térség megítélését, emiatt jelentős mértékű elvándorlás jelentkezik a fiatalok körében. A felnőttképzési rendszerben kevés lakos vesz részt, ami rontja munkaerő-piaci helyzetüket. Jelentős igény mutatkozik továbbá szakmai továbbképzések, tanfolyamok iránt a vállalkozói szektorban is. Megoldási javaslat ▪A közoktatási, kulturális és felnőttképzési intézmények fejlesztése a modern kor oktatási színvonalának megfelelő oktatási infrastruktúra kialakításával. A felnőttképzés speciális igényeinek megfelelő tananyagok és oktatási módszerek kifejlesztésére, valamint a lakossági és vállalkozói igényeknek megfelelő (az ÚMVP I-III tengelyéből, ÚMFT, valamint hazai forrásokból nem támogatható képzések) tanfolyamok lebonyolítására is sor kerül. A képzések igényeinek megfelelő kisértékű eszközbeszerzések lebonyolítása. ▪A fejlesztések eredményeképpen javul a térség településeinek oktatási színvonala, növekszik a hazai és nemzetközi oktatásügyi együttműködések száma, javul a térség foglalkoztatási helyzete.

161 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága79818 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret625 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma37 db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 27/36 Kód: NyD-18-SzF-3-02 Sorszám: 797

162 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/36 Kód: NyD-18-SzF-3-01 Sorszám: 796 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Együttműködés erősítése a civil szférában - LEADER Intézkedés: Oktatási feltételek javítása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség településein a közoktatás és kulturális feladatot ellátó épületek (óvodák, iskolák) felszereltségi szintje nem megfelelő. Az intézmények környezete elhanyagolt állapotban van. Alacsony az oktatási intézmények közötti együttműködés foka. A térségben az elvárt tendencia alatti értéket mutat a felnőttképzési helyek száma, emellett kevés a térségben tartott szakmaspecifikus tanfolyamok száma is.Kevés a térségben tartott szakmaspecifikus tanfolyamok száma is. Probléma/ lehetőség ▪Az oktatási feltételek alacsony színvonala rontja a térség megítélését, emiatt jelentős mértékű elvándorlás jelentkezik a fiatalok körében. A felnőttképzési rendszerben kevés lakos vesz részt, ami rontja munkaerő-piaci helyzetüket. Jelentős igény mutatkozik továbbá szakmai továbbképzések, tanfolyamok iránt a vállalkozói szektorban is. Megoldási javaslat ▪A közoktatási, kulturális és felnőttképzési intézmények fejlesztése a modern kor oktatási színvonalának megfelelő oktatási infrastruktúra kialakításával. A felnőttképzés speciális igényeinek megfelelő tananyagok és oktatási módszerek kifejlesztésére, valamint a lakossági és vállalkozói igényeknek megfelelő (az ÚMVP I-III tengelyéből, ÚMFT, valamint hazai forrásokból nem támogatható képzések) tanfolyamok lebonyolítására is sor kerül. A képzések igényeinek megfelelő kisértékű eszközbeszerzések lebonyolítása. ▪A fejlesztések eredményeképpen javul a térség településeinek oktatási színvonala, növekszik a hazai és nemzetközi oktatásügyi együttműködések száma, javul a térség foglalkoztatási helyzete.

163 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2750 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18714 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret550 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma11 db ▪Bejcgyertyános, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kissomlyó, Köcsk, Meggyeskovácsi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Pápoc, Szergény, Vásárosmiske ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 28/36 Kód: NyD-18-SzF-3-01 Sorszám: 796

164 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/36 Kód: NyD-18-SzF-1-04 Sorszám: 819 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Együttműködés erősítése a civil szférában - LEADER Intézkedés: Közbiztonság fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪A térség számos településén működik polgárőrség és önkéntes tűzoltó egyesület. A szervezetek segítik az állami szervek munkáját, elősegítik a köz- és tűzbiztonság növekedését. A civil szervezetek felszereltsége azonban jelentős kívánnivalókat hagy maga után. Probléma/ lehetőség ▪A felszerelés gyenge minősége csökkenti a helyi, önkéntes közbiztonsági szervezetek munkájának hatékonyságát. Megoldási javaslat ▪Eszközök, ruhák és technikai infrastruktúra beszerzése, épületek korszerűsítése. ▪A jobb technikai feltételek miatt javul a települések biztonsága, erősödik a lakosság és a civil önkéntes közbiztonsági szervezetek közötti együttműködés.

165 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5500 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága63450 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret550 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma37 db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 29/36 Kód: NyD-18-SzF-1-04 Sorszám: 819

166 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/36 Kód: NyD-18-SzF-1-03 Sorszám: 818 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Együttműködés erősítése a civil szférában - LEADER Intézkedés: Közbiztonság fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪A térség számos településén működik polgárőrség és önkéntes tűzoltó egyesület. A szervezetek segítik az állami szervek munkáját, elősegítik a köz- és tűzbiztonság növekedését. A civil szervezetek felszereltsége azonban jelentős kívánnivalókat hagy maga után. Probléma/ lehetőség ▪A felszerelés gyenge minősége csökkenti a helyi, önkéntes közbiztonsági szervezetek munkájának hatékonyságát. Megoldási javaslat ▪Eszközök, ruhák és technikai infrastruktúra beszerzése, épületek korszerűsítése. ▪A jobb technikai feltételek miatt javul a települések biztonsága, erősödik a lakosság és a civil önkéntes közbiztonsági szervezetek közötti együttműködés.

167 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2200 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága12357 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret550 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Bejcgyertyános, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kissomlyó, Köcsk, Meggyeskovácsi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Pápoc, Szergény, Vásárosmiske ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 30/36 Kód: NyD-18-SzF-1-03 Sorszám: 818

168 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/36 Kód: NyD-18-SzF-A-18 Sorszám: 815 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztika Intézkedés: Gasztronómiai, kulturális és vallási turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben a gasztronómiai turizmus feltételei adottak, a régi, népies ételek receptjei, elkészítési "kulisszatitkai" rendelkezésre állnak. Számos település híres történelmi borvidéken található (Somló).A települések múltját/kultúráját bemutató tárgyi- és egyéb emlékek a térségben megtalálhatóak. A Szent Márton kultusz jelentős szerepet tölt be a helyi vallási kultúrában. Probléma/ lehetőség ▪A térség gasztronómia, kulturális és turisztikai adottságai jelenleg nem eléggé kiaknázottak, elsősorban a nem túl megfelelő turisztikai infrastruktúrának köszönhetően. Megoldási javaslat ▪"Hagyományos gasztronómiai értékekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A történelmi borvidék kevésbé ismert településeinek megismertetése a térségbe látogató vendégekkel (a falusi és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése). Kulturális és vallási emlékhelyek látogatottságának növelése. ▪A térség egyedi (vallási, kulturális) turisztikai kínálatának kialakulása, ehhez kapcsolódó gasztronómiai sajátosságok megjelenése, valamint az ezekkel együtt járó turisztikai ismertség növekedése.

169 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6700 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma28 db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 31/36 Kód: NyD-18-SzF-A-18 Sorszám: 815

170 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/36 Kód: NyD-18-SzF-A-17 Sorszám: 814 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztika Intézkedés: Gasztronómiai, kulturális és vallási turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben a gasztronómiai turizmus feltételei adottak, a régi, népies ételek receptjei, elkészítési "kulisszatitkai" rendelkezésre állnak. Számos település híres történelmi borvidéken található (Somló).A települések múltját/kultúráját bemutató tárgyi- és egyéb emlékek a térségben megtalálhatóak. A Szent Márton kultusz jelentős szerepet tölt be a helyi vallási kultúrában. Probléma/ lehetőség ▪A térség gasztronómia, kulturális és turisztikai adottságai jelenleg nem eléggé kiaknázottak, elsősorban a nem túl megfelelő turisztikai infrastruktúrának köszönhetően. Megoldási javaslat ▪"Hagyományos gasztronómiai értékekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A történelmi borvidék kevésbé ismert településeinek megismertetése a térségbe látogató vendégekkel (a falusi és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése). Kulturális és vallási emlékhelyek látogatottságának növelése. ▪" ▪A térség egyedi (vallási, kulturális) turisztikai kínálatának kialakulása, ehhez kapcsolódó gasztronómiai sajátosságok megjelenése, valamint az ezekkel együtt járó turisztikai ismertség növekedése.

171 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18750 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága69615 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6250 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Bejcgyertyános, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kissomlyó, Köcsk, Meggyeskovácsi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Pápoc, Szergény, Vásárosmiske ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 32/36 Kód: NyD-18-SzF-A-17 Sorszám: 814

172 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/36 Kód: NyD-18-SzF-A-10 Sorszám: 805 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztika Intézkedés: Aktív turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség természeti környezete gazdag, a természeti adottságok, nevezetességek egyedülállóak. Folyóvizekben gazdag (Rába, Marcal, Répce és Gyöngyös), de emellett kisebb tavak, holtágak is jelen vannak. Közülük talán a Szajki-tavakat érdemes kiemelni, amely kiemelkedő környezeti és turisztikai potenciállal bír. A térség több településén áthalad az Országos Kék Túra útvonal. Probléma/ lehetőség ▪A kiváló természeti adottságok ellenére a turisztikai fogadókészség alacsony színvonalú. A lovas- horgász- és kerékpáros turizmusban jelentős, máig kiaknázatlan lehetőségek vannak. Megoldási javaslat ▪A már meglévő turisztikai szolgáltatások minőségének ugrásszerű javítása, valamint új szolgáltatások megjelenése, mint például kerékpárkölcsönző, sportlövőpálya, turistaházak kialakítása. ▪Horgász- és lovascentrumok, valamint egyéb aktívturisztikai fejlesztések megvalósulása a térségben, ezzel párhuzamosan az idelátogató turisták száma jelentősen emelkedik.

173 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma29 db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 33/36 Kód: NyD-18-SzF-A-10 Sorszám: 805

174 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/36 Kód: NyD-18-SzF-A-09 Sorszám: 804 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztika Intézkedés: Aktív turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség természeti környezete gazdag, a természeti adottságok, nevezetességek egyedülállóak. Folyóvizekben gazdag (Rába, Marcal, Répce és Gyöngyös), de emellett kisebb tavak, holtágak is jelen vannak. Közülük talán a Szajki-tavakat érdemes kiemelni, amely kiemelkedő környezeti és turisztikai potenciállal bír. A térség több településén áthalad az Országos Kék Túra útvonal. Probléma/ lehetőség ▪A kiváló természeti adottságok ellenére a turisztikai fogadókészség alacsony színvonalú. A lovas- horgász- és kerékpáros turizmusban jelentős, máig kiaknázatlan lehetőségek vannak. Megoldási javaslat ▪A már meglévő turisztikai szolgáltatások minőségének ugrásszerű javítása, valamint új szolgáltatások megjelenése, mint például kerékpárkölcsönző, sportlövőpálya, turistaházak kialakítása. ▪Horgász- és lovascentrumok, valamint egyéb aktívturisztikai fejlesztések megvalósulása a térségben, ezzel párhuzamosan az idelátogató turisták száma jelentősen emelkedik.

175 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága68107 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1875 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Bejcgyertyános, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kissomlyó, Köcsk, Meggyeskovácsi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Pápoc, Szergény, Vásárosmiske ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 34/36 Kód: NyD-18-SzF-A-09 Sorszám: 804

176 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/36 Kód: NyD-18-SzF-A-16 Sorszám: 813 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztika Intézkedés: Turisztikai vonzerők fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A turisztikai lehetőségek kiaknázásához elengedhetetlenül szükséges alapinfrastruktúra alacsony minőségű (vendégszállások alacsony száma), az általuk nyújtott szolgáltatások komplexitása hiányos. Probléma/ lehetőség ▪A már működő szállások, vendégfogadók, turistaházak folyamatos bővítése, korszerűsítése forráshiány miatt megoldhatatlan. Ezen beruházásokhoz kapcsolódó egyéb költségekre sincs forrás. Ha valóban nagy hozzáadott értékű turisztikai szolgáltatást kíván a térség nyújtani, akkor a módosabb vendégek idecsábítására van szükség, mely csak minőségi szolgáltatásokkal oldható meg. Megoldási javaslat ▪A már meglévő turisztikai szolgáltatások minőségének ugrásszerű javítása, új szállás- és vendéglátóhelyek kialakítása, szabadtéri és zárt térben végzett szabadidő tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. ▪A turisztikai szektor gazdasági teljesítményének növekedése, ezzel párhuzamosan bővül a helyi foglalkoztatási lehetőségek köre, összességében a térség turisztikai vonzereje jelentősen növekszik.

177 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db ▪Bejcgyertyános, Boba, Borgáta, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Csönge, Duka, Egyházashetye, Gérce, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Jánosháza, Káld, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenéz, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Nick, Nyőgér, Ostffyasszonyfa, Ölbő, Pápoc, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Sitke, Sótony, Szeleste, Szergény, Tokorcs, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Vönöck, Zsédeny ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 35/36 Kód: NyD-18-SzF-A-16 Sorszám: 813

178 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/36 Kód: NyD-18-SzF-A-15 Sorszám: 812 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Turisztika Intézkedés: Turisztikai vonzerők fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A turisztikai lehetőségek kiaknázásához elengedhetetlenül szükséges alapinfrastruktúra alacsony minőségű (vendégszállások alacsony száma), az általuk nyújtott szolgáltatások komplexitása hiányos. Probléma/ lehetőség ▪A már működő szállások, vendégfogadók, turistaházak folyamatos bővítése, korszerűsítése forráshiány miatt megoldhatatlan. Ezen beruházásokhoz kapcsolódó egyéb költségekre sincs forrás. Ha valóban nagy hozzáadott értékű turisztikai szolgáltatást kíván a térség nyújtani, akkor a módosabb vendégek idecsábítására van szükség, mely csak minőségi szolgáltatásokkal oldható meg. Megoldási javaslat ▪A már meglévő turisztikai szolgáltatások minőségének ugrásszerű javítása, új szállás- és vendéglátóhelyek kialakítása, szabadtéri és zárt térben végzett szabadidő tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. ▪A turisztikai szektor gazdasági teljesítményének növekedése, ezzel párhuzamosan bővül a helyi foglalkoztatási lehetőségek köre, összességében a térség turisztikai vonzereje jelentősen növekszik.

179 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6250 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága52096 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1875 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db ▪Bejcgyertyános, Csönge, Duka, Egyházashetye, Keléd, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kissomlyó, Köcsk, Meggyeskovácsi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Pápoc, Szergény, Vásárosmiske ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 36/36 Kód: NyD-18-SzF-A-15 Sorszám: 812

180 179 A stratégia kialakítása folyamán fontos szempontnak tartottuk, hogy a prioritások és az intézkedések együttesen, szinergikus hatást kifejtve tudják az érintett térség életminőségét javítani. A stratégiában 4 fő fejlesztési irány került megfogalmazásra, melyeket további specifikus intézkedésekre bontottunk. Az "1. Prioritás: Új és innovatív elemek bevezetése a térség gazdaságában" célja a térség gazdasági növekedésének beindítása, a helyi kis- és középvállalkozások technológiai és szakmai fejlesztése, a helyi foglalkoztatási feltételek javítása, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése. A prioritásban kiemelten foglalkoztunk a komoly hagyományokkal rendelkező agrárium fejlesztésével. Célunk, hogy a biotermelés jelentősebb szerepet kapjon, valamint a feldolgozottsági szint növekedjen. A stratégiában a vállalkozások üzleti környezetének javítására törekszünk. Fontos, hogy a helyi cégek megfelelő színvonalon tudjanak részt venni a hazai és nemzetközi versenyben. A prioritás segíti a piaci információkhoz, pénzügyi finanszírozási konstrukciókhoz, új vállalati és technológiai módszerekhez való hozzáférést is. A prioritás súlya a teljes stratégián belül 28%-ot tesz ki. A "2. Prioritás: Egységes térségi turizmus kialakítása" feladata az, hogy a rendkívül kedvező táji, gasztronómia és kulturális vonzerővel rendelkező térség alaposabban ki tudja használni turisztikai potenciálját. A LEADER térséghez szorosan kapcsolódó gyógyturisztikai települések (Sárvár, Celldömölk) vendégei számára kiegészítő programcsomagokat alakítunk ki. Az alintézkedések a turisztikai szektor teljes palettáját lefedik. A turizmusfejlesztési célok legfontosabb fejlesztési irányvonalai a turisztikai vonzerő- és termékfejlesztés, valamint a turisztikai fogadóképesség javítása. A térség adottságainak köszönhetően a prioritásban kiemelt terület az aktív turizmus (lovas-, bakancsos-, horgász- és kerékpáros turizmus), a gasztronómia (Ság-hegy, Kissomlyó borvidékek, tájételekre épülő kínálat) valamint a kulturális és vallási turizmus (történelmi-, irodalmi-, vallási emlékhelyek) fejlesztése is. A stratégia kialakítása folyamán fontos szempontnak tartottuk, hogy a prioritások és az intézkedések együttesen, szinergikus hatást kifejtve tudják az érintett térség életminőségét javítani. A stratégiában 4 fő fejlesztési irány került megfogalmazásra, melyeket további specifikus intézkedésekre bontottunk. Az "1. Prioritás: Új és innovatív elemek bevezetése a térség gazdaságában" célja a térség gazdasági növekedésének beindítása, a helyi kis- és középvállalkozások technológiai és szakmai fejlesztése, a helyi foglalkoztatási feltételek javítása, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése. A prioritásban kiemelten foglalkoztunk a komoly hagyományokkal rendelkező agrárium fejlesztésével. Célunk, hogy a biotermelés jelentősebb szerepet kapjon, valamint a feldolgozottsági szint növekedjen. A stratégiában a vállalkozások üzleti környezetének javítására törekszünk. Fontos, hogy a helyi cégek megfelelő színvonalon tudjanak részt venni a hazai és nemzetközi versenyben. A prioritás segíti a piaci információkhoz, pénzügyi finanszírozási konstrukciókhoz, új vállalati és technológiai módszerekhez való hozzáférést is. A prioritás súlya a teljes stratégián belül 28%-ot tesz ki. A "2. Prioritás: Egységes térségi turizmus kialakítása" feladata az, hogy a rendkívül kedvező táji, gasztronómia és kulturális vonzerővel rendelkező térség alaposabban ki tudja használni turisztikai potenciálját. A LEADER térséghez szorosan kapcsolódó gyógyturisztikai települések (Sárvár, Celldömölk) vendégei számára kiegészítő programcsomagokat alakítunk ki. Az alintézkedések a turisztikai szektor teljes palettáját lefedik. A turizmusfejlesztési célok legfontosabb fejlesztési irányvonalai a turisztikai vonzerő- és termékfejlesztés, valamint a turisztikai fogadóképesség javítása. A térség adottságainak köszönhetően a prioritásban kiemelt terület az aktív turizmus (lovas-, bakancsos-, horgász- és kerékpáros turizmus), a gasztronómia (Ság-hegy, Kissomlyó borvidékek, tájételekre épülő kínálat) valamint a kulturális és vallási turizmus (történelmi-, irodalmi-, vallási emlékhelyek) fejlesztése is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

181 180 A fejlesztések növelik a helyi foglalkoztatást, a gazdasági és a humánerőforrás-potenciált, a vállalkozói aktivitást. A települések élhetőbbé válnak, emellett megőrzik épített és kulturális örökségüket melynek eredményeképpen erősítik a térségi identitást. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/3

182 181 A prioritás súlya a teljes stratégián belül 20%-ot tesz ki. A "3. Prioritás: Vidéki életminőség javítása" kiemelt feladata a települések vonzerejének növelése, az elvándorlás csökkentése a települési közszolgáltatások javításával párhuzamosan. A vidéki életminőség javítása, valamint a térség lakosságmegtartó képességének növelése csak akkor valósulhat meg, ha a települési szolgáltatások bővülnek, megújulnak, fejlődnek. A közszolgáltatások fejlesztésén túl az intézkedések kiemelt feladata a települések épített örökségének megőrzése. Nagy hangsúlyt fektetünk a települések imázsának kialakítására, egyedi településmarketing eszközök és módszerek alkalmazására. Az imázsformáló munkában a települések kettős feladatot látnak el: egyrészt ellátják településeiket azonosító jegyekkel, melyek a helységet a külső piacok felé pozitívan pozícionálják, másrészt a települések lakosai számára is folyamatos információáramlást biztosítanak. A felsoroltakon kívül kiemelten foglalkozik a prioritás a természeti környezet megőrzésével elsősorban a fenntartható fejlődés segítésével, új megújuló energiaformák felhasználásával valamint a környezettudatos szemléletmód elterjesztésével. A prioritás súlya a teljes stratégián belül 38%-ot tesz ki. A "4. Prioritás: Együttműködés erősítése a civil szférában" célja a társadalmi szereplők közötti összhang megteremtése és az állandó kommunikációs csatornák kialakítása. Az alintézkedések a közösségépítéssel, a humánerőforrás-fejlesztéssel, a térségi kapcsolatok erősítésével, a szabadidő hasznos eltöltésével és a települések biztonságának javításával egyaránt foglalkoznak. A prioritás súlya a teljes stratégián belül 14%-ot tesz ki, de a térség stratégiájának legfontosabb alappillére. Egy térség - egy közösség életminőségének javítása csak abban az esetben történhet meg, ha a társadalmi szervezetek (és általuk a települések lakosai) együttműködése megvalósul. A fejlesztési stratégia olyan pozitív változásokat indít el a térségben, melyek megfordítják a negatív elvándorlási és demográfiai folyamatokat. A prioritás súlya a teljes stratégián belül 20%-ot tesz ki. A "3. Prioritás: Vidéki életminőség javítása" kiemelt feladata a települések vonzerejének növelése, az elvándorlás csökkentése a települési közszolgáltatások javításával párhuzamosan. A vidéki életminőség javítása, valamint a térség lakosságmegtartó képességének növelése csak akkor valósulhat meg, ha a települési szolgáltatások bővülnek, megújulnak, fejlődnek. A közszolgáltatások fejlesztésén túl az intézkedések kiemelt feladata a települések épített örökségének megőrzése. Nagy hangsúlyt fektetünk a települések imázsának kialakítására, egyedi településmarketing eszközök és módszerek alkalmazására. Az imázsformáló munkában a települések kettős feladatot látnak el: egyrészt ellátják településeiket azonosító jegyekkel, melyek a helységet a külső piacok felé pozitívan pozícionálják, másrészt a települések lakosai számára is folyamatos információáramlást biztosítanak. A felsoroltakon kívül kiemelten foglalkozik a prioritás a természeti környezet megőrzésével elsősorban a fenntartható fejlődés segítésével, új megújuló energiaformák felhasználásával valamint a környezettudatos szemléletmód elterjesztésével. A prioritás súlya a teljes stratégián belül 38%-ot tesz ki. A "4. Prioritás: Együttműködés erősítése a civil szférában" célja a társadalmi szereplők közötti összhang megteremtése és az állandó kommunikációs csatornák kialakítása. Az alintézkedések a közösségépítéssel, a humánerőforrás-fejlesztéssel, a térségi kapcsolatok erősítésével, a szabadidő hasznos eltöltésével és a települések biztonságának javításával egyaránt foglalkoznak. A prioritás súlya a teljes stratégián belül 14%-ot tesz ki, de a térség stratégiájának legfontosabb alappillére. Egy térség - egy közösség életminőségének javítása csak abban az esetben történhet meg, ha a társadalmi szervezetek (és általuk a települések lakosai) együttműködése megvalósul. A fejlesztési stratégia olyan pozitív változásokat indít el a térségben, melyek megfordítják a negatív elvándorlási és demográfiai folyamatokat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/3

183 182 A LEADER program tervezése során a stratégiába beépítésre kerültek az esélyegyenlőségi és a fenntarthatósági szempontok. A stratégia esélyegyenlőségi politikájában arra törekszünk, hogy a települések összes lakosa egyenlő eséllyel érvényesülhessen a számára fontos területen – oktatás, munkaerőpiac, egészségügy, szociális biztonság, vállalkozások. A LEADER program működése során diszkriminációt nem alkalmazunk, sőt a nők, a romák és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítására kiemelt figyelmet fordítunk. A munkaszervezet tervezésekor is figyelembe vesszük az esélyegyenlőség javításának lehetőségeit. Kiemelt figyelmet fordítunk a munkahely/munkavállalás és gyermeknevelés összehangolásának segítésére, a rugalmas foglalkoztatás megvalósítására, a hátrányos helyzetű munkavállalók (pályakezdő, 50 év feletti, gyesről visszatérő) foglalkoztatásának ösztönzésére. A célcsoportok képviselőinek bevonásával készítettük a stratégiát, biztosítjuk az érintett célcsoportok (nők, romák, fogyatékkal élők) és szervezeteik elérését és tájékoztatását, elemezzük a program megvalósítása során az esélyegyenlőséggel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat. Az infrastrukturális beruházásoknál az előírt akadálymentesítésen túl speciális szolgáltatások létrehozását preferáljuk - a hozzáférés megkönnyítése érdekében – fogyatékkal élők számára. A stratégia kialakításánál a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság kérdéskörével is kiemelten foglalkoztunk. A stratégia célja, hogy a fejlődés a természeti környezet megőrzésével párhuzamosan történjen. Az intézkedések figyelembe veszik a környezeti rendszer igényeit és adottságait, az értékek megőrzését. Külön intézkedés foglalkozik a környezetgazdálkodás és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésével. A LEADER program tervezése során a stratégiába beépítésre kerültek az esélyegyenlőségi és a fenntarthatósági szempontok. A stratégia esélyegyenlőségi politikájában arra törekszünk, hogy a települések összes lakosa egyenlő eséllyel érvényesülhessen a számára fontos területen – oktatás, munkaerőpiac, egészségügy, szociális biztonság, vállalkozások. A LEADER program működése során diszkriminációt nem alkalmazunk, sőt a nők, a romák és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítására kiemelt figyelmet fordítunk. A munkaszervezet tervezésekor is figyelembe vesszük az esélyegyenlőség javításának lehetőségeit. Kiemelt figyelmet fordítunk a munkahely/munkavállalás és gyermeknevelés összehangolásának segítésére, a rugalmas foglalkoztatás megvalósítására, a hátrányos helyzetű munkavállalók (pályakezdő, 50 év feletti, gyesről visszatérő) foglalkoztatásának ösztönzésére. A célcsoportok képviselőinek bevonásával készítettük a stratégiát, biztosítjuk az érintett célcsoportok (nők, romák, fogyatékkal élők) és szervezeteik elérését és tájékoztatását, elemezzük a program megvalósítása során az esélyegyenlőséggel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat. Az infrastrukturális beruházásoknál az előírt akadálymentesítésen túl speciális szolgáltatások létrehozását preferáljuk - a hozzáférés megkönnyítése érdekében – fogyatékkal élők számára. A stratégia kialakításánál a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság kérdéskörével is kiemelten foglalkoztunk. A stratégia célja, hogy a fejlődés a természeti környezet megőrzésével párhuzamosan történjen. Az intézkedések figyelembe veszik a környezeti rendszer igényeit és adottságait, az értékek megőrzését. Külön intézkedés foglalkozik a környezetgazdálkodás és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésével. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

184 183 Fontosnak tartjuk, hogy a környezettudatos gondolkodás ne csak a stratégiában kapjon helyet, hanem a megvalósítás során széles körben terjedjen el a térségben. A stratégia elősegíti a társadalmi feltételek javulását is, csökkenti az elvándorlást, hosszú távon javítja a demográfiai folyamatokat és az életminőség javításával erősíti a társadalmi biztonságot is. Összességében az intézkedések növelik a térség népességmegtartó képességét. A stratégia olyan növekedési pályára állítja a térség településeit, amely hosszú távon biztosítja a gazdasági és foglalkoztatási stabilitást. Az intézkedések preferálják a magasabb hozzáadott értékű áruk és szolgáltatások előállítását, az egyediség megjelenését, a marketing-szemlélet terjedését. A fejlesztés révén a térség szervezeteinek árbevétele és jövedelemtermelő-képessége növekszik. Fontosnak tartjuk, hogy a környezettudatos gondolkodás ne csak a stratégiában kapjon helyet, hanem a megvalósítás során széles körben terjedjen el a térségben. A stratégia elősegíti a társadalmi feltételek javulását is, csökkenti az elvándorlást, hosszú távon javítja a demográfiai folyamatokat és az életminőség javításával erősíti a társadalmi biztonságot is. Összességében az intézkedések növelik a térség népességmegtartó képességét. A stratégia olyan növekedési pályára állítja a térség településeit, amely hosszú távon biztosítja a gazdasági és foglalkoztatási stabilitást. Az intézkedések preferálják a magasabb hozzáadott értékű áruk és szolgáltatások előállítását, az egyediség megjelenését, a marketing-szemlélet terjedését. A fejlesztés révén a térség szervezeteinek árbevétele és jövedelemtermelő-képessége növekszik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

185 184 A LEADER térségben az elmúlt 2 évtizedben számos fejlesztési program, területfejlesztési koncepció készült el. A térség sajátossága, hogy két kistérségből áll, de a térségi központok lakosságszámuk miatt nem illeszkednek a LEADER tervezés folyamatába. Emiatt a 2002-ben elkészült és 2005-ben aktualizált "A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA" és a " SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM", illetve a közötti fejlesztési irányokat koordináló "KISTÉRSÉGI INTEGRÁLT PROJEKTCSOMAG " dokumentumok közvetetten fejlettek ki hatást a térségre. A dokumentumok szorosan illeszkedtek a megyei, régiós és nemzeti fejlesztési programokhoz. A felsorolt területfejlesztési tervek fontos és közös jellemzője, hogy a fejlesztési lehetőségek közül a legkedvezőbb, a támogatási rendszereknek és a piaci igényeknek megfelelő területek fejlesztésére került helyezik a hangsúlyt. Az alábbi területeknek kiemelt szerepet szánnak a kistérségi tanulmányok: településfenntartás- és fejlesztés, infrastruktúrafejlesztés, gazdaságfejlesztés, életminőség-javítás, környezetvédelem. A fejlesztési tervekben leírtak alapján valósul meg a két kistérségben (elsősorban a városokban) a gyógyturizmus robbanásszerű fejlődése, illetve a gazdaság motorját jelentő ipari parkok mennyiségi és minőségi átalakulása. Az egyedi, gyógyvízre alapozott turizmusfejlesztés (Sárvár, Celldömölk) egyértelműen elérte a célját, valamint pozitívan formálta a kistérségek arculatát mind a hazai, mind a nemzetközi térségek versenyében. Az ipari termelékenység javulása szintén megvalósult (az előbbi példához hasonlóan azonban koncentráltan). Egyik térségben sem sikerült azonban elfogadható szintre fejleszteni a jelentős hagyományokkal rendelkező agráriumot, emellett a térségi humánerőforrás képzettségi szintje mozaikosságot mutat, a falusi közszolgáltatások pedig nemhogy növekvő, hanem épp csökkenő tendenciát mutatnak. A felvázolt pozitív példákból, a koncepciókban megfogalmazott irányokból azonban jelentős számú település a mai napig nem részesedik. A LEADER térségben az elmúlt 2 évtizedben számos fejlesztési program, területfejlesztési koncepció készült el. A térség sajátossága, hogy két kistérségből áll, de a térségi központok lakosságszámuk miatt nem illeszkednek a LEADER tervezés folyamatába. Emiatt a 2002-ben elkészült és 2005-ben aktualizált "A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA" és a " SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM", illetve a közötti fejlesztési irányokat koordináló "KISTÉRSÉGI INTEGRÁLT PROJEKTCSOMAG " dokumentumok közvetetten fejlettek ki hatást a térségre. A dokumentumok szorosan illeszkedtek a megyei, régiós és nemzeti fejlesztési programokhoz. A felsorolt területfejlesztési tervek fontos és közös jellemzője, hogy a fejlesztési lehetőségek közül a legkedvezőbb, a támogatási rendszereknek és a piaci igényeknek megfelelő területek fejlesztésére került helyezik a hangsúlyt. Az alábbi területeknek kiemelt szerepet szánnak a kistérségi tanulmányok: településfenntartás- és fejlesztés, infrastruktúrafejlesztés, gazdaságfejlesztés, életminőség-javítás, környezetvédelem. A fejlesztési tervekben leírtak alapján valósul meg a két kistérségben (elsősorban a városokban) a gyógyturizmus robbanásszerű fejlődése, illetve a gazdaság motorját jelentő ipari parkok mennyiségi és minőségi átalakulása. Az egyedi, gyógyvízre alapozott turizmusfejlesztés (Sárvár, Celldömölk) egyértelműen elérte a célját, valamint pozitívan formálta a kistérségek arculatát mind a hazai, mind a nemzetközi térségek versenyében. Az ipari termelékenység javulása szintén megvalósult (az előbbi példához hasonlóan azonban koncentráltan). Egyik térségben sem sikerült azonban elfogadható szintre fejleszteni a jelentős hagyományokkal rendelkező agráriumot, emellett a térségi humánerőforrás képzettségi szintje mozaikosságot mutat, a falusi közszolgáltatások pedig nemhogy növekvő, hanem épp csökkenő tendenciát mutatnak. A felvázolt pozitív példákból, a koncepciókban megfogalmazott irányokból azonban jelentős számú település a mai napig nem részesedik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

186 185 Elmondható, hogy a korábbi fejlesztési tervek jelentős változásokat okoztak a térség városaiban, azonban a falvak többségében nem. A fejlesztési források szűkössége miatt a városok előretörésével (mind foglakozatás, mind szociális és egyéb szolgáltatások tekintetében) néhány kivételtől eltekintve a vidéki települések vonzereje csökkent, a települések kor és végzettség szerinti demográfiai összetétele romlott. Ennek okai a támogatások szűkös forrásaiban, illetve az összefogás hiányában keresendőek. A fejlesztési koncepciókban a vidéki tér, falvak problémáira globális megoldási javaslatok nem szerepelnek, csupán önálló, egymást nem erősítő és kiegészítő programok jelennek meg. Ezen programok közül számos sikeres fejlesztés (infrastrukturális, agrár, turisztikai, falukép-javítás) zajlott az elmúlt években, azonban a fejlesztések egymástól külön fejtik ki hatásukat, a térségi szinergiát nem növelik. Elmondható, hogy a korábbi fejlesztési tervek jelentős változásokat okoztak a térség városaiban, azonban a falvak többségében nem. A fejlesztési források szűkössége miatt a városok előretörésével (mind foglakozatás, mind szociális és egyéb szolgáltatások tekintetében) néhány kivételtől eltekintve a vidéki települések vonzereje csökkent, a települések kor és végzettség szerinti demográfiai összetétele romlott. Ennek okai a támogatások szűkös forrásaiban, illetve az összefogás hiányában keresendőek. A fejlesztési koncepciókban a vidéki tér, falvak problémáira globális megoldási javaslatok nem szerepelnek, csupán önálló, egymást nem erősítő és kiegészítő programok jelennek meg. Ezen programok közül számos sikeres fejlesztés (infrastrukturális, agrár, turisztikai, falukép-javítás) zajlott az elmúlt években, azonban a fejlesztések egymástól külön fejtik ki hatásukat, a térségi szinergiát nem növelik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

187 186 A LEADER térség kiemelt figyelmet fordított a tervezési időszak során arra, hogy a megfogalmazott intézkedések és prioritások társadalmi és közösségi konszenzuson nyugodjanak, mivel a térség fejlődése csak így biztosítható. Figyelembe vettük a Közös Agrárpolitika által megfogalmazott fejlődési irányokat, és ennek megfelelően járunk el a megvalósítási időszak alatt is. A LEADER csoport célja, hogy a fenntartható helyi fejlődés kézzelfoghatóan is megjelenjen a településeken úgy, hogy mind a környezeti, gazdasági, turisztikai, szociális és kulturális szektor igényei is maximálisan kielégüljenek. Fontos megjegyezni azt is, hogy a munkacsoport célja (a korábbi fejlesztésekkel ellentétesen), hogy az egyes fejlesztések ne csak önmagukban okozzák a vidéki téregységek fejlődését, hanem összekapcsolódva, az egyes szereplők közötti szinergiát erősítve. A munkacsoport működése során a térség gazdálkodói, szolgáltatói, önkormányzatai, civil szervezetei, egyházi intézményei között erős kohézió jön létre. A folyamat során kialakuló belső összetartás felhívja a figyelmet az együttműködés szükségességére, így a térség képessé válik a külső piacok felé történő nyitásra is. A LEADER tervezési program és az ehhez kapcsolódó prioritás-specifikus intézkedések megvalósítása megalapozza az együttműködéshez szükséges feltételek kialakítását, segít a piaci igények összehangolásában. A munkacsoport kiemelt figyelmet fordít az integrált vidékfejlesztés céljait erősítő szakmai tapasztalatcserékre, a jobb gyakorlatok átvételére, folyamatos kommunikációra, valamint a szoros, személyes kapcsolattartásra. A programban érdekelt szereplők együttműködését, a közös stratégia megvalósítását elősegítendően a munkacsoport több szakmai fórum, workshop megvalósítását tervezi. A program megvalósítását végigkísérő műhelymunkák során arra törekszünk, hogy az érintettek számára úgy mutassuk be a LEADER-programot, hogy közös akarat szülessen meg a megvalósítást és főként annak fenntartását illetően. A LEADER térség kiemelt figyelmet fordított a tervezési időszak során arra, hogy a megfogalmazott intézkedések és prioritások társadalmi és közösségi konszenzuson nyugodjanak, mivel a térség fejlődése csak így biztosítható. Figyelembe vettük a Közös Agrárpolitika által megfogalmazott fejlődési irányokat, és ennek megfelelően járunk el a megvalósítási időszak alatt is. A LEADER csoport célja, hogy a fenntartható helyi fejlődés kézzelfoghatóan is megjelenjen a településeken úgy, hogy mind a környezeti, gazdasági, turisztikai, szociális és kulturális szektor igényei is maximálisan kielégüljenek. Fontos megjegyezni azt is, hogy a munkacsoport célja (a korábbi fejlesztésekkel ellentétesen), hogy az egyes fejlesztések ne csak önmagukban okozzák a vidéki téregységek fejlődését, hanem összekapcsolódva, az egyes szereplők közötti szinergiát erősítve. A munkacsoport működése során a térség gazdálkodói, szolgáltatói, önkormányzatai, civil szervezetei, egyházi intézményei között erős kohézió jön létre. A folyamat során kialakuló belső összetartás felhívja a figyelmet az együttműködés szükségességére, így a térség képessé válik a külső piacok felé történő nyitásra is. A LEADER tervezési program és az ehhez kapcsolódó prioritás-specifikus intézkedések megvalósítása megalapozza az együttműködéshez szükséges feltételek kialakítását, segít a piaci igények összehangolásában. A munkacsoport kiemelt figyelmet fordít az integrált vidékfejlesztés céljait erősítő szakmai tapasztalatcserékre, a jobb gyakorlatok átvételére, folyamatos kommunikációra, valamint a szoros, személyes kapcsolattartásra. A programban érdekelt szereplők együttműködését, a közös stratégia megvalósítását elősegítendően a munkacsoport több szakmai fórum, workshop megvalósítását tervezi. A program megvalósítását végigkísérő műhelymunkák során arra törekszünk, hogy az érintettek számára úgy mutassuk be a LEADER-programot, hogy közös akarat szülessen meg a megvalósítást és főként annak fenntartását illetően. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

188 187 Az eredmények hatékony kommunikációja (a térség érdeklődői, vállalkozói, szálláshely-szolgáltatói, biotermesztői, valamint települési önkormányzatok, non-profit szektor szereplők irányába) a rendezvényeken túl hírlevelekben, szakmai és települési kiadványokban is megvalósul. A munkaszervezet a pályáztatás és az elbírálási folyamat során is a szakmaiságra, a fő fejlesztési elveknek való megfelelésre helyezi a hangsúlyt. A szervezet főállású, képzett munkatársain túl egyéb szakértők igénybevételével segíti a megfelelő szakmai működést. A hálózati együttműködés, a közös térségi adottságok és lehetőségek továbbfejlesztése pedig biztosítja az eredmények hosszú távú fenntartását. Az eredmények hatékony kommunikációja (a térség érdeklődői, vállalkozói, szálláshely-szolgáltatói, biotermesztői, valamint települési önkormányzatok, non-profit szektor szereplők irányába) a rendezvényeken túl hírlevelekben, szakmai és települési kiadványokban is megvalósul. A munkaszervezet a pályáztatás és az elbírálási folyamat során is a szakmaiságra, a fő fejlesztési elveknek való megfelelésre helyezi a hangsúlyt. A szervezet főállású, képzett munkatársain túl egyéb szakértők igénybevételével segíti a megfelelő szakmai működést. A hálózati együttműködés, a közös térségi adottságok és lehetőségek továbbfejlesztése pedig biztosítja az eredmények hosszú távú fenntartását. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2009 Május 11. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kemenesalja-Hegyhát HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."

Hasonló előadás


Google Hirdetések