Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ÖSSZETEVŐI  CÉL: az egészségi állapot védelme, helyreállítása, javítása, további romlásának megakadályozása  EGÉSZSÉGPOLITIKA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ÖSSZETEVŐI  CÉL: az egészségi állapot védelme, helyreállítása, javítása, további romlásának megakadályozása  EGÉSZSÉGPOLITIKA."— Előadás másolata:

1 AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ÖSSZETEVŐI  CÉL: az egészségi állapot védelme, helyreállítása, javítása, további romlásának megakadályozása  EGÉSZSÉGPOLITIKA   tervezés  irányítás  szabályozás  értékelés  információszolgáltatás  FINANSZÍROZÁS   forrásteremtés  források elosztása  SZOLGÁLTATÁSOK   funkciók szerint  tulajdonosi struktúra szerint  belső szervezeti jellemzők szerint  AZ ERŐFORRÁSOK TERMELÉSE   oktatás  kutatásfejlesztés  beruházás

2  Az egészségügyi szolgáltatásokat igény- bevevők  Az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtók  Az egészségügyi szolgáltatásokat szer- vezők, irányítók  Parlament  Kormányzat  Önkormányzatok  Az egészségügyi szolgáltatásokat finan- szírozók  Állam  Biztosítási rendszerek  A szolgáltatásokat igénybevevők  Az egészségügyi szolgáltatásokat kiszol- gáló iparágak AZ EGÉSZSÉGÜGYI PIAC ÉS SZEREPLŐI

3 AZ EGÉSZSÉGÜGYI FO- GYASZTÁS SPECIFIKUMAI  Az egészség értéke nem meghatározható  A globális szükséglet mértéke társadalmi szinten nem határozható meg  Hiány következményei  minőség elhanyagolása  egyenlőtlen hozzáférés  alacsony prioritás  hiány kiszolgáltatottá teszi a fogyasztót  kilépési lehetőség nincs  Az egyenlő hozzáférés biztosítása morális kérdés  A szükségletet a szolgáltatásnyújtó hatá- rozza meg  A konkrét szükségletet a fogyasztó nem tudja megítélni és a kapott szolgáltatást ellenőrizni  A fogyasztás nem feltétlenül racionális

4 A GYÓGYÍTÁS SZÍNTEREI  PROFESSZIONÁLIS SZINT  Fekvőbeteg ellátás   országos intézetek  egyetemi klinikák  (területi) kórházak  szakkórházak  gyermekkórházak  szanatóriumok  Járóbeteg ellátás   kórházi ambulanciák  járóbeteg szakrendelések  gondozó intézetek  nőgyógyászati mozgó szakorvosi ellátás  diagnosztikai központok  Alapellátás  családorvos (gyermek-, felnőtt-, vegyes háziorvosi ellátás) – KAPUŐR  ügyeleti szolgálat  fogászat  iskola-egészségügy  foglalkozás-egészségügy  védőnői hálózat  otthonápolási szolgálat, hospice  Országos Mentőszolgálat  Országos Vérellátó Szolgálat KOMPLEMENTER / ALTERNATÍV MEDICINA

5 A GYÓGYÍTÁS SZÍNTEREI  KÖZÖSSÉGBEN NYÚJTOTT ELLÁ- TÁSOK (szociális ellátás)  Időskorúak intézményben történő ápolása  Elmebetegek intézményben történő ápolása  Fogyatékosok és időskorúak napközbeni ápolása  Otthoni ápolás és segítés  LAIKUS SZINT  Öngyógyítás  Családi ellátás  Önsegítő csoport KOMPLEMENTER / ALTERNATÍV MEDICINA

6 AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER JELLEMZŐI  EGÉSZSÉGÜGY HOZZÁFÉRHETŐSÉGE  jelentős területi, hozzáférésbeli egyenlőtlenségek  ALACSONY FORRÁSSZINT - 5%  aránytalanul nagy és egyre nagyobb teher hárul az aktív lakosság jövedelmére  ROSSZ EGÉSZSÉGI MUTATÓK   alacsony születéskor várható élettartam  relatíve magas csecsemőhalandóság  középkorosztály magas mortalitása  rövid egészségben eltöltött életévek  tartósan betegek, rokkantak rossz életminősége NEM MEGFELELŐ MEGELŐZÉS  NEM MEGFELELŐ MEGELŐZÉS  önkizsákmányoló életmód  fokozott munkahelyi és környezeti ártalmak  személyes egészségkultúra hiánya  STRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK  alapellátás vs kórházi ellátás  ambuláns vs fekvőbeteg ellátás  állami vs magán ellátás  orvos vs egészségügyi szakalkalmazottak

7 AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER JELLEMZŐI  MORÁLIS VÁLSÁG   kölcsönös kiszolgáltatottság  alacsony bérek, alacsony presztízs  betegek kiszolgáltatottsága  legális érdekeltség hiánya  paraszolvencia magas aránya, koncentrált szerkezet  MONOPOLHELYZET  gyakran a betegnek nincs valódi választási lehetősége  a monopolhelyzet feloldását érdekviszonyok gátolják  tudományos vs komplementer medicina  A KÖLTSÉGEK ÁLLANDÓ EMELKEDÉSE  az egészségügy kiadásai folyamatosan emel- kednek  a technológiai fejlődés nem jár költségcsökke- néssel  az időskorúak egyre nagyobb számban élnek a társadalomban  MEDIKALIZÁCIÓ

8 AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ETIKAI POSZTULÁTUMAI  AZ EGYÉN SZUVERENITÁSA   az egyéni felelősség és a döntési jogkör bővítése  SZOLIDARITÁS   univerzális állami kötelezettségvállalás fenntartása alapvető szinten  célzott állami támogatások hátrányos helyzetű csoportok részére  VERSENYHELYZET  az állami tulajdon és szabályozás monopóliumá- nak megszüntetése  többpilléres nyugdíj-és egészségbiztosítási rendszerek  nem lehet kizárni az átlagostól eltérő igények kielégíthetőségét  ÖSZTÖNZÉS   hatékonyságra való ösztönzés  ÁTLÁTHATÓSÁG  az egészségügyi szolgáltatások és az adóterhek közti kapcsolat világossá tétele  FENNTATHATÓ FINANSZÍROZÁS  HARMÓNIKUS NÖVEKEDÉS

9 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINAN- SZÍROZÁSI RENDSZERE PÁCIENS (FOGYASZTÓ) ) EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK „HARMADIK FÉL” FINANSZÍROZÓ Biztosítás Szolgáltatás Pénz (közvetlen) Pénz (adó, járulék, biztosítási díj) Igénylés Pénz (szolgáltatásonként vagy költségvetés) Költségvetés Társadalombiztosítás (szolidaritási elv) Magánbiztosítás (ekvivalencia elv)

10  ÁLLAMI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS  HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖLT- SÉGVETÉSE  KÖTELEZŐ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS  ÖNKÉNTES BIZTOSÍTÁS  KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁS SZOLGÁL- TATÁSAINAK TÉRÍTÉSI DÍJAI (gyógyszerek)  HÁLAPÉNZ  MAGÁNSZEKTORNAK FIZETETT DÍJAK AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER FORRÁSAI

11  ORVOSOK DÍJAZÁSA  Havi fizetés  Fejkvóta  Fejkvóta ( kiegészülhet a fee for service módszerrel)  Fee-for service  KÓRHÁZAK FINANSZÍROZÁSA  Globális költségvetés  Szolgáltatásegységenkénti finanszírozás (fee for service)  Ápolási napok alapján történő finanszírozás  Betegségcsoportok szerinti finanszírozás AZ EGÉSZSÉGÜGYI FORRÁSOK ELOSZTÁSA

12 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁ- TÁS SZERVEZŐDÉSE PIACI RENDSZER KÖZFINANSZÍ- ROZOTT RD. Az intézmény- rendszer több intézmé- nyes, magán egy intézményes, állami A szolgáltatás természete más javakhoz hasonlóan áru állampolgári jog A fogyasztók lehetőségei választások széleskörűek választások korlátozottak A szolgáltató jövedelme piaci folyamatok eredménye explicit elvek mozgatják A minőség és a költségek kapcs.a magas költségek és színvonal alacsony költsé- gek és színvonal A hozzáférési elv egyenlőtlenség – fizetőképes kereslet szerint méltányossági alapon, szükséglet szerint Társadalmi igazságosság kifogásolhatóelvben kifo- gástalan

13 AZ EGÉSZSÉGÜGYI REND- SZER ÉRTÉKELÉSE  EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT   élettartam növekedés  életminőség javulás  EGYENLŐTLENSÉGEK CSÖKKEN- TÉSE (méltányosság és igazságosság)  egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentése  gazdasági méltányosság problémaköre  hozzáférhetőség egyenlőtlenségei (gazdasági, térbeli, időbeli, kulturális)  HATÉKONYSÁG  mérése rendkívül kérdéses  morális kérdések „keresztülhúzhatják”  MINŐSÉG  az alkalmazott terápia hatásossága  TÁGABB ÉRTELEMBEN: struktúrájának  az egészségügyi ellátás struktúrájának, folyamatainak  az egészségügyi ellátás folyamatainak, eredményeinek  az egészségügyi ellátás eredményeinek minősége

14 AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ÉRTÉKELÉSE  EGYÉNI SZABADSÁG BIZTOSÍTÁSA  AZ EGYÉNI IGÉNYEKRE VALÓ REAGÁLÓ KÉPESSÉG  személyiség jegyekből fakadó igények:  személyiség jegyekből fakadó igények: emberi méltóság, autonómia, titoktartás, stb. fogyasztói elvárások:  fogyasztói elvárások: választási lehetőségek, várakozási igény, hotelszolgáltatások minősége  FELELŐSSÉGRE VONHATÓSÁG, ÁTLÁTHATÓSÁG  szakmai  gazdasági  morális  IATROGENIÁK  klinikai  szociális


Letölteni ppt "AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ÖSSZETEVŐI  CÉL: az egészségi állapot védelme, helyreállítása, javítása, további romlásának megakadályozása  EGÉSZSÉGPOLITIKA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések