AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ÖSSZETEVŐI

Az előadások a következő témára: "AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ÖSSZETEVŐI"— Előadás másolata:

1 AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ÖSSZETEVŐI
CÉL: az egészségi állapot védelme, helyreállítása, javítása, további romlásának megakadályozása EGÉSZSÉGPOLITIKA tervezés irányítás szabályozás értékelés információszolgáltatás FINANSZÍROZÁS forrásteremtés források elosztása SZOLGÁLTATÁSOK funkciók szerint tulajdonosi struktúra szerint belső szervezeti jellemzők szerint AZ ERŐFORRÁSOK TERMELÉSE oktatás kutatásfejlesztés beruházás

2 AZ EGÉSZSÉGÜGYI PIAC ÉS SZEREPLŐI
Az egészségügyi szolgáltatásokat igény-bevevők Az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtók Az egészségügyi szolgáltatásokat szer-vezők, irányítók Parlament Kormányzat Önkormányzatok Az egészségügyi szolgáltatásokat finan-szírozók Állam Biztosítási rendszerek A szolgáltatásokat igénybevevők Az egészségügyi szolgáltatásokat kiszol-gáló iparágak

3 AZ EGÉSZSÉGÜGYI FO-GYASZTÁS SPECIFIKUMAI
Az egészség értéke nem meghatározható A globális szükséglet mértéke társadalmi szinten nem határozható meg Hiány következményei minőség elhanyagolása egyenlőtlen hozzáférés alacsony prioritás hiány kiszolgáltatottá teszi a fogyasztót kilépési lehetőség nincs Az egyenlő hozzáférés biztosítása morális kérdés A szükségletet a szolgáltatásnyújtó hatá-rozza meg A konkrét szükségletet a fogyasztó nem tudja megítélni és a kapott szolgáltatást ellenőrizni A fogyasztás nem feltétlenül racionális

4 KOMPLEMENTER / ALTERNATÍV MEDICINA
A GYÓGYÍTÁS SZÍNTEREI PROFESSZIONÁLIS SZINT Fekvőbeteg ellátás országos intézetek egyetemi klinikák (területi) kórházak szakkórházak gyermekkórházak szanatóriumok Járóbeteg ellátás kórházi ambulanciák járóbeteg szakrendelések gondozó intézetek nőgyógyászati mozgó szakorvosi ellátás diagnosztikai központok Alapellátás családorvos (gyermek-, felnőtt-, vegyes háziorvosi ellátás) – KAPUŐR ügyeleti szolgálat fogászat iskola-egészségügy foglalkozás-egészségügy védőnői hálózat otthonápolási szolgálat, hospice Országos Mentőszolgálat Országos Vérellátó Szolgálat KOMPLEMENTER / ALTERNATÍV MEDICINA

5 KOMPLEMENTER / ALTERNATÍV MEDICINA
A GYÓGYÍTÁS SZÍNTEREI KÖZÖSSÉGBEN NYÚJTOTT ELLÁ-TÁSOK (szociális ellátás) Időskorúak intézményben történő ápolása Elmebetegek intézményben történő ápolása Fogyatékosok és időskorúak napközbeni ápolása Otthoni ápolás és segítés LAIKUS SZINT Öngyógyítás Családi ellátás Önsegítő csoport KOMPLEMENTER / ALTERNATÍV MEDICINA

6 AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER JELLEMZŐI
EGÉSZSÉGÜGY HOZZÁFÉRHETŐSÉGE jelentős területi, hozzáférésbeli egyenlőtlenségek ALACSONY FORRÁSSZINT - 5% aránytalanul nagy és egyre nagyobb teher hárul az aktív lakosság jövedelmére ROSSZ EGÉSZSÉGI MUTATÓK alacsony születéskor várható élettartam relatíve magas csecsemőhalandóság középkorosztály magas mortalitása rövid egészségben eltöltött életévek tartósan betegek, rokkantak rossz életminősége NEM MEGFELELŐ MEGELŐZÉS önkizsákmányoló életmód fokozott munkahelyi és környezeti ártalmak személyes egészségkultúra hiánya STRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK alapellátás vs kórházi ellátás ambuláns vs fekvőbeteg ellátás állami vs magán ellátás orvos vs egészségügyi szakalkalmazottak

7 AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER JELLEMZŐI
MORÁLIS VÁLSÁG kölcsönös kiszolgáltatottság alacsony bérek, alacsony presztízs betegek kiszolgáltatottsága legális érdekeltség hiánya paraszolvencia magas aránya, koncentrált szerkezet MONOPOLHELYZET gyakran a betegnek nincs valódi választási lehetősége a monopolhelyzet feloldását érdekviszonyok gátolják tudományos vs komplementer medicina A KÖLTSÉGEK ÁLLANDÓ EMELKEDÉSE az egészségügy kiadásai folyamatosan emel-kednek a technológiai fejlődés nem jár költségcsökke-néssel az időskorúak egyre nagyobb számban élnek a társadalomban MEDIKALIZÁCIÓ

8 AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ETIKAI POSZTULÁTUMAI
AZ EGYÉN SZUVERENITÁSA az egyéni felelősség és a döntési jogkör bővítése SZOLIDARITÁS univerzális állami kötelezettségvállalás fenntartása alapvető szinten célzott állami támogatások hátrányos helyzetű csoportok részére VERSENYHELYZET az állami tulajdon és szabályozás monopóliumá-nak megszüntetése többpilléres nyugdíj-és egészségbiztosítási rendszerek nem lehet kizárni az átlagostól eltérő igények kielégíthetőségét ÖSZTÖNZÉS hatékonyságra való ösztönzés ÁTLÁTHATÓSÁG az egészségügyi szolgáltatások és az adóterhek közti kapcsolat világossá tétele FENNTATHATÓ FINANSZÍROZÁS HARMÓNIKUS NÖVEKEDÉS

9 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINAN-SZÍROZÁSI RENDSZERE
Pénz (közvetlen) PÁCIENS (FOGYASZTÓ)) EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK Szolgáltatás Igénylés Biztosítás Pénz (adó, járulék, biztosítási díj) Pénz (szolgáltatásonként vagy költségvetés) „HARMADIK FÉL” FINANSZÍROZÓ Költségvetés Társadalombiztosítás (szolidaritási elv) Magánbiztosítás (ekvivalencia elv)

10 AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER FORRÁSAI
ÁLLAMI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖLT-SÉGVETÉSE KÖTELEZŐ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS ÖNKÉNTES BIZTOSÍTÁS KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁS SZOLGÁL-TATÁSAINAK TÉRÍTÉSI DÍJAI (gyógyszerek) HÁLAPÉNZ MAGÁNSZEKTORNAK FIZETETT DÍJAK

11 AZ EGÉSZSÉGÜGYI FORRÁSOK ELOSZTÁSA
ORVOSOK DÍJAZÁSA Havi fizetés Fejkvóta (kiegészülhet a fee for service módszerrel) Fee-for service KÓRHÁZAK FINANSZÍROZÁSA Globális költségvetés Szolgáltatásegységenkénti finanszírozás (fee for service) Ápolási napok alapján történő finanszírozás Betegségcsoportok szerinti finanszírozás

12 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁ-TÁS SZERVEZŐDÉSE
PIACI RENDSZER KÖZFINANSZÍ-ROZOTT RD. Az intézmény-rendszer több intézmé-nyes, magán egy intézményes, állami A szolgáltatás természete más javakhoz hasonlóan áru állampolgári jog A fogyasztók lehetőségei választások széleskörűek választások korlátozottak A szolgáltató jövedelme piaci folyamatok eredménye explicit elvek mozgatják A minőség és a költségek kapcs.a magas költségek és színvonal alacsony költsé-gek és színvonal A hozzáférési elv egyenlőtlenség – fizetőképes kereslet szerint méltányossági alapon, szükséglet szerint Társadalmi igazságosság kifogásolható elvben kifo-gástalan

13 AZ EGÉSZSÉGÜGYI REND-SZER ÉRTÉKELÉSE
EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT élettartam növekedés életminőség javulás EGYENLŐTLENSÉGEK CSÖKKEN-TÉSE (méltányosság és igazságosság) egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentése gazdasági méltányosság problémaköre hozzáférhetőség egyenlőtlenségei (gazdasági, térbeli, időbeli, kulturális) HATÉKONYSÁG mérése rendkívül kérdéses morális kérdések „keresztülhúzhatják” MINŐSÉG az alkalmazott terápia hatásossága TÁGABB ÉRTELEMBEN: az egészségügyi ellátás struktúrájának, az egészségügyi ellátás folyamatainak, az egészségügyi ellátás eredményeinek minősége

14 AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ÉRTÉKELÉSE
EGYÉNI SZABADSÁG BIZTOSÍTÁSA AZ EGYÉNI IGÉNYEKRE VALÓ REAGÁLÓ KÉPESSÉG személyiség jegyekből fakadó igények: emberi méltóság, autonómia, titoktartás, stb. fogyasztói elvárások: választási lehetőségek, várakozási igény, hotelszolgáltatások minősége FELELŐSSÉGRE VONHATÓSÁG, ÁTLÁTHATÓSÁG szakmai gazdasági morális IATROGENIÁK klinikai szociális