Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Földkérdés befoglaló keretei Katona Csaba Állás/pont/ Lakossági Kör.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Földkérdés befoglaló keretei Katona Csaba Állás/pont/ Lakossági Kör."— Előadás másolata:

1 Földkérdés befoglaló keretei Katona Csaba Állás/pont/ Lakossági Kör

2 Motivációk •A földkérdés körüli szereplők, érdekcsoportok összefüggések szempontjából is vizsgáljuk meg a kérdést! •A földkérdés különböző motivációkból „érinthetetlen szent tehénné” vált, ezért a konfliktus generáló szerepét is elemezni kell. Hogyan lehetne minél kevesebb „véráldozattal” megúszni az egyébként sürgető problémák megoldását? Hogyan lehet probléma megoldó folyamotokat, és a téma körüli hangulat keltést elválasztani egymástól? •Nem tudom eldönteni, hogy itt mi egy környezetvédelmi nézőpont kidolgozásán dolgozunk, vagy az új társadalmi mozgalmak posztmodern szemüvegén keresztül kritizálunk, vagy a vidék társadalma érdekkonfliktusait szeretnénk jószolgálati szereplőként felerősíteni?

3 Adalék a probléma térképhez 1.Mit szeretne az EU? Mit szeretne Mo? Milyen javaslatokkal tudunk hozzájárulni az új KAP- hoz? 2.A régi KAP milyen hatással volt a hazai mezőgazdaságra? 3.Milyen történelmi előzményei vannak a CAP- nak? Várható-e, hogy az évszázadokig egy irányba ható, és az elmúlt 15 évben kiteljesedő folyamatoknak gátat szabnak a fenntartható fejlődés előretörő szempontjai? Ha igen mitől? Mi hogyan viszonyulunk ezekhez a folyamatokhoz?

4 Kik a kulcsfontosságú szereplők EU szinten? •Az EU CAP-hoz való viszonya •A 15-ök viszonya az újonnan csatlakozókhoz •Érdekkonfliktusok és érdek azonosságok az EMOGA, ESZA finanszírozó rendszerei között •A kormányzati tárgyaló delegáció és a pártok külpolitikai viszonya a kérdéshez.

5 Kik a kulcsfontosságú érdekcsoportok itthon •Az agrártársadalom érdekcsoportjainak érdek konfliktusai (pl: nagyüzem – családi gazdaság) •A vidék – főváros konfliktus •A parlamenti pártok közötti nézetkülönbségek •Pártok és az anti-globalista (és antiszemita) szélsőjobb (a maga legitimációs bázist képző összeesküvés elméleteivel) •Pártok és az anti-globalista, antikapitalista zöldek •Saját érdekképviseletek és jószolgálati érdekképviseletek

6 Hogy néz ki a probléma a struktúra nézőpontból? •A rendszerváltás utáni EU költségvetésének 80%-át fordította az agrártámogatásokra, köztük kialakult az exporttámogatás intézménye. •A keleti blokk országainak nem volt esélye az állami támogatások versenyében (Márpedig az agrártermékek versenye a támogatások versenye, amiben ma sem egyenrangú a keleti és a nyugati termelő, mire egyenrangú lesz addigra várhatóan lecsökkennek, megszűnnek vagy átalakulnak a támogatások!). •Ennek hatására összeomlott a kelet – európai mezőgazdaság, az állatlétszámok %-ra estek vissza, stb. •Az összeomlott állapotot kvótarendszerrel rögzítették, ami tiltja a keleti mezőgazdaságok talpra állását, az élelmiszer hiány esetén is. •Tőkeerős (akár banki háttérrel rendelkező) nyugati vállalat rendszerek sikeresen tudták rombolni a keletiek piaci pozícióit, akiket a bankrendszer 10 évig nem szolgált ki. A tőkekivitel, a piac vásárlás, a nyugat-rasszista szerzői jog védő mechanizmusok sikeresen foglalják el a keleti piacokat.

7 Mi az életvilág perspektívából kirajzolódó olvasata a dolognak? •Hatalmas méreteket öltött a munkanélküliség és a háború után évvel újra megjelentek az éhező kilátástalan pauper tömegek. •A nempiaci jelleg miatt az önellátás nem lehetséges eszköz az éhező tömegek egzisztenciális problémáinak kezelésére, ennek hatására tovább nőhet a megélhetési bűnözés. •Megnövekedett a Mg technológiafüggése, a szegénységi kultúra, mint veszélyforrás, a kereskedelem zéró összegű játszmáiban általános hatást gyakorol a közegészségre.

8 Mi a környezeti fenntarthatóság perspektívája az új törekvéseknek? •Bizonyos szint alatt a szegénységi kultúra közvetlenül csap át környezetrombolásba (Himalája erózió, tél eleji gázáremelés hatására bekövetkezett illegális fakitermelés) •Globális fölmelegedés – aszályok hazai legelőterületek az EMVA térségekben •Út és vízhálózat karbantartással összefüggő belvíz (területrendezési igény van itt is!)

9 Mi a szociális aspektusa a folyamatoknak? •A vidék társadalma elszegényedett, (kevés tulajdonos, csekély alkalmazotti réteg és sok munkanélküli a társadalomszerkezet alapja) •Nem épült ki a helyi civil társadalom, a kisvárosok önkormányzatai átlagosan egymilliárdos adósságterhet halmoztak fel, ami hosszútávra teszi alkalmatlanná a helyi önkormányzatokat (is) a helyi problémák megoldására. •Most már nyilvánvalóvá vált, hogy évek óta működés képtelen az önkormányzati rendszer, eddig sem tudott semmi érdemi lépést tenni, de ez egyre nyilvánvalóbb, hogy nem is fog. A vidék társadalmát kilátástalanság veszélyezteti, mert a kormány államadóssága miatt nem várható közigazgatási reform, belátható időn belül nem áll talpra a helyi önkormányzatiság, 0 vagy mínusz tartományból kellene elkezdeni a civil társadalom kiépítését, az emberek egy része nem rendelkezik diszkrecionális jövedelemmel, nagyrészük pedig pauper. Felébred-e ebből az eszkalálódó kómából (bocsi a képzavarért) a vidék társadalma? •Nem látszik semmilyen fejlesztési szándék a kormány részéről, a pénzlenyúló apparátusok építése és az aszfalt és ingatlan beruházások (hagyományosan ez a korrupció melegágya) elveszik a forrásokat a helyi humán infrastruktúra beruházások elől. •Ha esetleg „vegyenek a helyiek helyi földeket!” alternatíva felmerülne, akkor szembe kell néznünk azzal, hogy ebből a társadalom nagy része kirekesztett, a tőkefelhalmozásban sikeres szereplők (Ennek eltérő hagyományai vannak a centrum és a félperiféria országaiban) további erősödéséhez vezet, ami további koncentrálódáshoz vezet.

10 Mi - minek a része? Helyi társadalom Nemzeti agrár és vidékpolitikai sík EU sík Környezeti fenntarthatóság


Letölteni ppt "Földkérdés befoglaló keretei Katona Csaba Állás/pont/ Lakossági Kör."

Hasonló előadás


Google Hirdetések