Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Műanyagok. Fogalmuk  Olyan makromolekulák, melyeket mesterségesen, művi úton hoznak létre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Műanyagok. Fogalmuk  Olyan makromolekulák, melyeket mesterségesen, művi úton hoznak létre."— Előadás másolata:

1 Műanyagok

2 Fogalmuk  Olyan makromolekulák, melyeket mesterségesen, művi úton hoznak létre

3 Csoportosításuk 1.) Az előállítás alapanyaga szerint:  Természetes alapú műanyagok: A természetben található makromolekulák átalakításával állíthatók elő  Mesterséges alapú műanyagok: Kis molekulatömegű anyagokból - monomerekből -, szintetikus úton készülnek

4 Csoportosításuk 2.) A feldolgozás szempontja szerint  Termoplasztikus (hőre lágyuló) műanyagok, amelyek láncmolekulás vegyületek, feldolgozásuk egyszerű fizikai műveletekkel történik.  Termoreaktív (hőre keményedő) műanyagok, melyek térhálós szerkezetűek. Ezeket vagy az előállítás reakciósorozata közben formálhatjuk, vagy termoplasztikus anyagok térhálósításával állítják elő. A kész műanyag hőre nem lágyul, hanem előbb megkeményedik, majd alkotórészeire bomlik.

5 Csoportosításuk 3.) Szerkezetük szerint  Fonalas molekulájúak  Térhálósak

6 Csoportosításuk  Mesterséges alapú műanyagok esetén az előállítás reakciótípusa szerint:  Polimerizációval keletkezők  Polikondenzációval keletkezők  Poliaddicióval keletkezők

7 Természetes alapanyagú műanyagok  Kiindulási vegyületük: a természetben előforduló nagymolekulájú anyagok  Növényi rostok  Növényi tejnedvek  Fehérjék

8 Cellulózalapú műanyagok  Regenerált cellulóz (viszkóz): pl. műselyem, viszkózszivacs, celofán, vatta, cellux  A műselyem képződésének folyamatát a cellulóz egy hidroxilcsoportjának feltüntetésével a következőképpen jelölhetjük:  A xantogenátképzésnek az a célja, hogy a cellulóz vízoldható és vizes lúgban oldható legyen olyan származéka formájában, melyből a cellulóz hidrátcellulóz alakjában egyszerű módon regenerálható legyen. Így szállá vagy fóliává húzott viszkózus xantogenátoldatból hidrátcellulózszálhoz, fóliához stb. jutnak.

9 Viszkóz

10 Cellulózalapú műanyagok  Cellulóz-észterek:  Cellulóz-nitrát (robbanóanyagok, lakk, ragasztó, film/celluloid, hangszerek billentyűi, pingponglabda)  Cellulóz-acetát (műselyem, impregnálószer, fólia, film)

11 Fehérjeszármazékok  Alapanyagok: tej, kukorica, szójabab fehérjéi  Műszarú: fésű, gomb

12 Kaucsuk és gumi  A természetes (termoplasztikus) kaucsuk láncait kénnel történő főzés közben különböző mértékben térhálósítják (gumi, ebonit)

13 Egyéb természetes alapú műanyagok  Bitumen  Természetes gyantákból és olajokból előállított makromolekulák: pl. linóleum

14 Mesterséges alapanyagú műanyagok  Kiindulási vegyületek: vegyipari termékek  Előállításuk történhet: polimerizációval, poliaddicióval, polikondenzációval

15 Polietilén (PE)  Polimerizációs műanyag  A lánca etilén molekulából áll. etilén  Előállítása: Etilénből nagy nyomáson vagy megfelelő katalizátor jelenlétében.Etilénnyomáskatalizátor

16 Polietilén  Tulajdonságai:  Hőre lágyuló, polimerizációs, fonalas szerkezetű műanyagpolimerizációsműanyag  Magasabb hőmérsékleten szén-dioxiddá és vízzé elég, tűzveszélyes  Könnyen hegeszthető, anyagában színezhető, de ragasztani, festeni nem lehet

17 Polietilén  Felhasználása:  Fólia: táskák, tasakok  Szál: szúnyogháló, halászháló, kötelek, zsákok

18 Polietilén  Felhasználása  Fröccsöntött termékek: flakonok, rekeszek, tárolóedények  Hőszigetelések: polifoam

19 Polipropilén (PP)  Polimerizációs műanyag  A lánca több ezer propilén (propén) molekulából áll  Hőre lágyuló

20 Polipropilén  Felhasználása

21 Polipropilén  Felhasználása

22 Poli(vinil-klorid) PVC  Polimerizációs műanyag: több ezer vinil-klorid molekulából áll  Hőre lágyuló műanyag  Éghető, égésekor a szén-dioxid és a víz mellett hidrogén-klorid gáz képződik (mérgező, környezetszennyező!)  Ragasztható, hegeszthető, festhető

23 Poli(vinil-klorid) PVC  Felhasználása:

24 Poli(vinil-klorid) PVC  Felhasználása:

25 Poli(tetrafluor-etilén) (teflon) PTEE  Polimerizációs műanyag: több ezer tetrafluor-etilén molekulából épül fel  Kemény, hő, kopásálló, vegyi anyagoknak is ellenálló  Feldolgozása nehéz: az olvadáspontján bomlik

26 Poli(tetrafluor-etilén) (teflon) PTEE  Felhasználása

27 Poli(tetrafluor-etilén) (teflon) PTEE  Felhasználása

28 Polisztirol (PS)  Több ezer vinilbenzol molekulából felépülő polimerizációs műanyag  Hőre lágyuló  Kemény, merev, törékeny, átlátszó

29 Polisztirol (PS)  Felhasználása

30 Polikondenzációs műanyagok  Kémiailag eltérő felépítésű alapmolekulákból (monomerekből) makromolekulák jönnek létre, melléktermék keletkezésével (általában víz)  Szerkezetük lehet lineáris (fonal alakú) és térhálós

31 Nylon66  Cél: természetes selyemhez hasonlító anyag előállítása  A poliamid-6,6 (nylon66) molekula lánca több ezer 1,6-diamino-hexán és hexándisav molekulából áll.  Tulajdonságai:  Hőre lágyuló  Nagy szakítószilárdságú  Önkenő  Kopásálló  Lúgos mosószerrel nem mosható

32 Nylon66  Felhasználása:

33 Terylén  A poliészterekhez tartozik: lineáris, hőre lágyuló műanyagok, amelyeket egy észtercsoportot tartalmazó váz jellemez. hőre lágyuló műanyagészter  Kétértékű alkoholok és dikarbonsavak polikondenzációjával keletkező polikondenzációs műanyagok. Kétértékű alkoholokdikarbonsav polikondenzáció polikondenzációs műanyagok

34 Terylén  Benzol-1,4-dikarbonsav és etán-1,2- diol polikondenzációjával állítható elő.  Tulajdonságai:  Magas olvadáspontú, hőre lágyuló  Jó kopásálló, mechanikai szilárdsága nagy  Lúgérzékeny

35 Terylén  Felhasználása:

36 Karbamidgyanta  Aminoplaszt: egyik kiindulási anyag a formaldehid, a másik olyan vegyület, melyben legalább két reakcióképes - NH 2 -csoport van  Karbamid és formaldehid polikondenzációjával állítják elő  Hőre keményedő, térhálós műanyag  Felhasználás: bútoripar

37 Bakelit  Az egyik legrégebben használt műanyag  A fenoplasztok közé tartozik:fenolból és formaldehidből polikondenzációval állítják elő nagy nyomáson és magas hőmérsékleten  Tulajdonságai:  Hőre keményedő  Nem éghető  Nem olvad  Savaknak, lúgoknak ellenáll  Jó szigetelő

38 Bakelit  Képződése, szerkezete:

39 Bakelit  Felhasználása:


Letölteni ppt "Műanyagok. Fogalmuk  Olyan makromolekulák, melyeket mesterségesen, művi úton hoznak létre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések