Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mozi vagy TV A szem felbontóképessége meghatározó, a kivetített kép méretét tekintve. Ezért a plánozás szempontjából nem elhanyagolható a készülő mű későbbi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mozi vagy TV A szem felbontóképessége meghatározó, a kivetített kép méretét tekintve. Ezért a plánozás szempontjából nem elhanyagolható a készülő mű későbbi."— Előadás másolata:

1

2 Mozi vagy TV A szem felbontóképessége meghatározó, a kivetített kép méretét tekintve. Ezért a plánozás szempontjából nem elhanyagolható a készülő mű későbbi bemutatási lehetősége. Pontosabban tudnunk kell, hogy TV monitorra, - azon belül is hány centis képátlóra, - vagy filmvászonra dolgozunk (kivetítő). A moziban vetített nagytotál – pusztában lovagló ember – csak a filmvásznon „él meg”. A TV ernyőn a szem felbontó képessége miatt, nem igazán kezelhető a látható szituáció. Ezért élvezhetetlenné válhat, tehát zavaró. Mi lehet a megoldás? A példának vett képet szűkebbre kell értelmezni. Ahhoz, hogy hatásában mégis azonos maradjon, célszerű lejjebb menni a kamerával. Ez a megoldás lehetővé tesz egy szűkebb kompozícióban való azonos értelmezést. (Alacsonyabb gépállásból az előtérrel való „játék” lehetősége megnő, így a távolság érzetét növelhetjük vagy csökkenthetjük anélkül, hogy szűkítenénk vagy bővítenénk a kompozíció méretét.

3 A film hangja A film hangja a vetített képhez rendelt, azzal azonos egységet alkotó informális vagy hangulati elem, mely alátámasztja, vagy ellenpontozza az azonos időben látható képet. Indíthatunk egy snittet vagy egy jelenetet képpel, melyet azután alátámasztunk egy informális (szöveg) vagy egy hangulati (zenei) elemmel, de ennek a fordítottját is megtehetjük, miszerint egy informális vagy hangulati hangzó elemmel indítunk, majd rákeverjük az általunk kiválasztott képet, képsort. Mind a két esetben más eredmény érünk el. Az egyik esetben a látott képet értelmezzük, illetve megtámogatjuk az alá kevert hangzó anyag segítségével, esetleg ellenpontozzuk. Ha zenével, vagy szöveggel indítunk, előkészítjük a nézőt, egy ezt követő képanyag befogadására. Amennyiben az ellenpontozást választjuk, könnyen előfordulhat, hogy egy oda nem illő szöveg vagy hanganyag kerül a kép (képsor) alá. Ezzel a megoldással tehát igen körültekintően kell eljárnunk.

4 A VIZUÁLIS NYELV PUDOVKIN A vetített film, vagy a forgatókönyv részekre bomlik. Pontosabban, részekből áll össze. A forgatókönyv:Eseménycsoportok Jelenetek Beállítások – különböző kameraállásból történő felvételek – egy SNITT = egy „ráindulás” A filmírónak pontosan úgy kell megírnia a forgatókönyvet – forgatókönyv anyagát – ahogy majd lejátszásra kerül. – Felvételek tartalma és egymásutánja – Tahát:Beállítások Jelenetek Eseménycsoportok Ezekből a blokkokból az egész filmet építjük fel.

5 VSEVOLOD ILLARIONOVICS PUDOVKIN 1893-ban született SARATOV tartomány PENSA városban – Tatár, Mongol, Orosz keverék – Vegyészmérnök. 27-évesen megnősül, filmszínésznőt vesz feleségül. Kapcsolatba kerül KULESOV-val – festőművészből lett rendező – „Otthagytam azt a gyárat ahol vegyész ként dolgoztam, és beléptem tanítványként L. V. Kulesovhoz, egy fiatal rendezőhöz, akinek munkái később a szovjet filmművészet alapját rakták le. Öt évig dolgoztam Kulesov csoportjában, végeztem a szó szoros értelmében mindenféle feladatot.” – Írja a „Hogyan lettem rendező” című cikkében. Szó sincs arról, hogy tagadná a montázs szerepét, jelentőségét. Montázstechnika tekintetében átveszi Kulesov megállapításait, és maga is azt vallja, hogy a filmalkotás montázsrendszerét, mint egymásra rakott „téglákat” kell felépíteni. „De mint írja – a darabkák összeragasztása a montázs folyamán már befejező, végső folyamat, amelynek eredménye a kész mű. A rendezőnek dolgoznia kell azokon az elemi részeknek a megalkotásán, amelyekből a montázs mondata, a jelenet elő áll.” Ennek fő biztosítékát Pudovkin a részletesen kidolgozott forgatókönyvben látja.

6 Így hát megállapítottuk azt a sarkalatos pontot, amelyen a színpadi és a filmrendező munkája közötti különbség nyugszik. A színpadi rendezőnek a reális valósággal van dolga, amelyet átformálhat, de mindig a valódi, reális idő és tér határai között maradva. A filmrendező anyaga pedig a felvett szalag. Az anyag amelyből művét megalkotja, nem élő ember, nem valódi táj, nem valódi reális díszlet, hanem csak azok képe, egy szalag egyes részeire fényképezve, amelyeket lerövidítet, cserélgethet és összekapcsolhat egymással, bármilyen sorrendben. Ezeken a darabokon a realitás elemei vannak rögzítve; amikor a rendező ezeket saját kívánsága szerint bármely neki tetsző rendben kombinálja, rövidíti vagy hosszabbra szabja, megteremti a maga „filmterét” és „filmidejét”. Nem torzítja el a valóságot, hanem felhasználja arra, hogy új realitást teremtsen.

7 Pudovkin először mint színész, majd rendező asszisztens, később társrendező. Nagyobb szerepek: 1925 Az agy mechanizmusa 1926 A sakkjátékos (vígjáték) 1927 Szentpétervár végnapjai 1928 Dzsingisz kán 1931 az élet szép 1933 A szökevény 1934-ben könyvet ír: A film technikája A film színésze 1944-ben megjelenik magyarul is.

8 „Az amerikaiak voltak az elsők, akik felismerték a filmjátszás különleges és sajátos lehetőségeit”. „Vegyünk például egy nyílt utcán lezajló tüntetést. Képzeljük el magunk előtt egy embert, amint a tüntetést figyeli. Hogy tiszta és áttekinthető képet kapjon erről a tüntetésről, előbb bizonyos előkészületi munkákat kell elvégeznie. Talán fel kell másznia egy ház tetejére, hogy a tüntetők tömegét áttekinthesse és a tüntetés nagyságát felmérhesse; azután le kell jönnie onnan és egy első emeleti ablakból végig kell olvasnia a zászlók feliratait, végül pedig a tömeg közé kell vegyülnie, hogy megfigyelhesse a tüntetés résztvevőinek külső megjelenését. Háromszor kellett tehát a figyelőnek helyet változtatni ahhoz, hogy az előtte lefolyó tüneményről a lehető legteljesebb képet kapja.” „Az amerikaiak voltak az elsők, akik egy ilyen valóságos figyelőnek a nézését igyekeztek helyettesíteni a felvevőgéppel.” Ez volt az a pillanat, amikor a premier plán, a szekond és a totál plán fogalmai először jelentek meg a film történetében. Azzal, hogy a vászonról eltűnt az „általános”, és helyette megjelent a dolgok mélyebb, rejtett részletei, felmenti a nézőt az alól, hogy a felesleges mellékkörülményeket maga távolítsa el.

9 Filmművészet Művészeti ág, vetített mozgóképekkel, és hozzájuk rendelt, velük egységet alkotó hanghatásokkal ábrázolja tárgyait – témáit – XIX. sz. vége a celuloid szalag felhasználása: Lumiere testvérek: a mozgó film: un. hetedik művészet alapja. Első nyilvános filmvetítés: Párizs, Grand Cafe alagsora (Lumiere filmszínház) „Lumiere kamera: felvevő, vetítő és másoló szerkezet.

10 Amerikában megszületik a filmipar: Felépül Hollywood. ( ) Fejlődésnek indul egy sajátos filmes kifejezésmód. Felbukkannak az első alkotók: Fritz Lang (Németország) Eizenstein (Oroszország) Puduvkin (Oroszország) Dziga Vertov (Oroszország) Griffith (Amerika) Griffith – „Amerika hőskora” (1915)„ Türelmetlenség” (1916) sajátos filmnyelv.

11 Mack Sennett Burleszk Choplin -’’- hőskora: ig. Hollywood a film „Mekkája” október. „Dzsesszénekes” (New York: bemutató) ez az első hangosfilm; valóságos forradalom. Az 1929-es gazdasági válság ellenére az amerikai filmgyártás talpon marad, a hangosfilmmel megerősíti hatalmát – pozícióját – (zenés vígjátékok). Megszületnek a háborús és western filmek. J. Ford: Hatos fogat (1939) V. Fleming: Elfújta a szél (1939) Sztárolt színészek: Gréta Garbó Marlen Dietrich Gary Cooper Humprey Bogárt

12 Európában hanyatlik a filmművészet. Olaszország: 1920-tól Svédország: 1925-től Németország: 1932-től Franciaország és Oroszorszá megtartja megkülönböztetett helyét ben megjelenik a színes kép a moziban. Népszerű lesz a rajzfilm – Walt Disney – 1941-ben Orson Welles: „Aranypolgár”-ral forradalmasítja a filmművészetet. Az 1950-es években Amerikát is eléri a morális és gazdasági csőd. Oka: ban megjelenik a televízió – vélt, valós konkurencia –

13 jelentős Olasz rendezők pl: Antonioni: Vörös sivatag Fellíni:Országúton Itt kell még megemlítenünk Visconti nevét is. Angliában teret hódít, az un. Free Cinema – szabad film – (1930-as évek) Franciaország: „új hullám” (1930-as évek)

14 Magyarországon 1896-ban forgattak először filmet, a Lumiere testvérek budapesti látogatásuk idején. Az első magyar dokumentumfilm 1901-ben készült. Játékfilmgyártás 1912-ben indul az első budapesti filmstúdió létrejöttével. (a várt siker elmaradt) Kolozsvár: Janovics Jenő majd között igényes alkotásokat produkál. A tanácsköztársaság alatt (1919) a világon elsőként államosították a magyar filmipart. Négy hónap alatt több mint 30 film készül. Többek között:Korda Sándor Kertész Mihály Balázs Béla rendez.

15 Az 1920-as évek közepén a magyar filmgyártás szinte teljesen leáll. A II. Világháború után lassú kibontakozás látható Radványi Géza: Valahol Európában (első jelentős siker) Ezt követően ismét államosítják a magyar filmgyártást. Évi 20 film készül Magyarországon. Az 1960-as évektől az animációs és dokumentumfilmek elismerésre találnak. Új filmes csoport alakul: Balázs Béla stúdió (Fiatal Művészek Stúdiója – F. M. S. – )

16 Magyar fesztiválsikerek: Jancsó Miklós:Szegénylegények Szabó István:A vágy villamosa Huszarik Zoltán:Tisztelet az öregasszonyoknak Makk Károly:Erkölcsös éjszaka Mészáros Márta:Napló gyermekeimnek Gothár Péter:Angi Vera Ezek a fesztiválsikeres filmek messze meghaladják a magyar filmgyártás egyre szűkülő kereteit.

17 A magyar film ig. A háborút követően hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a személyi, tárgyi, anyagi feltételek egész sorával nem rendelkező filmszakma erőre kapjon. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére 3 csoport kap megbízást filmkészítésre. Radványi GézaValahol Európában Szőcs IstvánÉnek a búzamezőkről (azonnal betiltották) Keleti MártonA tanítónő (megbukott) 1946-ban Balázs Béla kezdeményezésére megkezdődik a filmtudományi kutatás ban államosítják a filmszakmát. Az első film Bán Frigyes: Talpalatnyi föld. (remekmű) Szabó Pál regényéből készült. Ezt követően készültek ugyan új filmek, de nincs újabb kiugrás. Máriássy Félix:Szabóné Kiss Katalin házassága Apáthy Imre:A tűz

18 A magyar film további fejlődésének útjában az ötvenes évek elején akadályok gördülnek mivel a napi agitációk szolgálatában állnak. Keleti Márton:Dalolva szép az élet 1953-as években új rendezőgárda verbuválódik. Fábri Zoltán:Körhinta (1955) Hannibál tanár úr (1956) Máriássy Félix:Budapesti tavasz (1955) Kísérletező előrelépés: Gázolás (1955), Egy pikkoló világos (1955), Kilences kórterem (1955). A kísérletező lendület 1956-ban a forradalmat követően megtörik. Ekkor készül a Bakaruhában (1957), Megszállottak (1961). Itt kell megemlíteni, Máriássy Félix:Külvárosi legenda Herskó János:Vasvirág Rényi Tamás:Sikátor c. alkotásokat.

19 A 60-as évek elején új szakasz kezdődik a filmgyártásban. A Balázs Béla stúdióból kikerül a „Gyalog a mennyországba”, valamint „Miénk a világ” című első rövidfilm, amely szerkezetében megbontja a tér, idő vonalat. Gaál István:Sodrásban (1964) Zolnai Pál:Hogy szaladnak a fák Herskó János:Párbeszéd című filmje új változásokat hoz a korszaknak minőségi fordulat első évei. Fábri Zoltán:Húsz óra Jancsó Miklós:Szegénylegények Kovács András:Hideg napok Jancsó Miklós:Így jöttem Szabó István:Álmodozások kora

20 1967-ben kerül a közönség elé Kósa Ferenc: „Tízezer nap”. Magyar - Szovjet koprodukcióba készül Jancsó Miklós: „Csillagosok, katonák” című filmje. Elkészül Szabó István második filmje az ”Apa” es évek: „Egy szerelem három éjszakája” vagy „Ezek a fiatalok” c. filmek, az intellektuális humor első jeleit mutatják.

21 Kameraállások, lehetőségei 1.) Normál felvétel (álló szemmagasság). Szemmagasság = a felvételi anyaggal szemben egy vízszintes vonallal összeköthető a felvevő objektív. (Stabil felvétel készítése érdekében, javasolt az állvány használata.) 2.) Alsó gépállás. Az alacsony szögből készített felvételek esetében célszerű a kamera elején található (ha van) start / stop gomb használata. 3.) Felső gépállás. Javasolt az objektív nagylátószögbe való állítása. 4.) Stabilabb felvétel készítése. Előnye: a zoom hatékonyabb használata.

22 SOK SIKERT KÍVÁNOK AZ ALKOTÓ MUNKÁHOZ Rónaháti Sándor


Letölteni ppt "Mozi vagy TV A szem felbontóképessége meghatározó, a kivetített kép méretét tekintve. Ezért a plánozás szempontjából nem elhanyagolható a készülő mű későbbi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések