Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az alkotmányos rendszer megszilárdításának kísérlete Franciaországban Száray Miklós: Történelem III. (4. lecke)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az alkotmányos rendszer megszilárdításának kísérlete Franciaországban Száray Miklós: Történelem III. (4. lecke)"— Előadás másolata:

1 Az alkotmányos rendszer megszilárdításának kísérlete Franciaországban Száray Miklós: Történelem III. (4. lecke)

2 A „régi rendszer” összeomlása  A vidék forradalma: ◦A vidéki városok párizsi mintára új községtanácsot és polgármestert választanak; létrehozzák a nemzetőrséget. ◦A „Nagy Félelem”=spontán erőszakhullám, a parasztok sok helyütt uraik ellen fordulnak (1789. júl-aug.)  aug. 4.: a kiváltságosok lemondanak előjogaikról: ◦Közteherviselés (általános adózás) ◦Egyházi tized kárpótlás nélküli eltörlése. ◦Személyi jellegű szolgáltatások eltörlése ◦A földhasználathoz kapcsolódó paraszti terhek megválthatóvá tétele.  Emigráció: a régi rend hívei külföldre távoznak.

3 Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata  Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés fogalmazza meg, a felvilágosodás szellemében, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintájára  A francia társadalom átalakításának elvi alapjait fogalmazza meg  Minden ember természetes (=veleszületett, elidegeníthetetlen) alapjogait tartalmazza ◦Szabadságjogok: személyes szabadság, szólás- és véleményszabadság, vallásszabadság) ◦Jog a tulajdon birtoklására, biztonságra, elnyomásnak való ellenállásra  A személy szabadsága nem abszolút és nem korlátlan: a többi ember szabadsága korlátozza, törvényekben lefektetett módon.  A törvények: ◦ a közakarat kifejeződése, ◦mindenkire egyformán vonatkozik (=törvény előtti egyenlőség), ◦a törvényalkotásban minden állampolgár személyesen vagy képviselői útján részt vehet. ◦Az ártatlanság vélelme: amíg valaki bűnösségét nem bizonyítják, ártatlannak kell vélelmezni

4 Az új rendszer felépítése (alkotmányozás)  Királypártiak (monarchisták) elképzelései: ◦abszolutizmus helyett megreformált királyi kormányzás  kétkamarás parlament  királyi vétójog (a király ezzel részesedne a törvényhozói hatalomban. Tkp. megosztott szuverenitás a nemzetgyűlés és a király között) ◦folytonosság: a meglevő intézmények reformja  Alkotmányos monarchisták elképzelései: ◦a szuverenitás egyedül a nemzetgyűlésé ◦a király a végrehajtó hatalmat gyakorolja, felelős a nemzetgyűlésnek

5 A tömegek újabb fellépése  XVI. Lajos a ngy. döntéseinek jóváhagyását a vétójoghoz kötné.  Ellátási problémák: a termés betakarítása késik (ld. forrás, tkv. 28. o.)  arisztokraták emigrációja>növekvő munkanélküliség (kézművesek, szolgák)  pénzhiány: az adók beszedése nehézkes, nincs újabb államkölcsön  a király Versaillesba vezényli a flandriai ezredet  okt. 1. tisztek bankettje Versailles-ban  okt. 5. az asszonyok menete> 5-6 ezer párizsi nő kikényszeríti a király P-ba költözését (a Tuileriák – „tüjleriák” – palotába költözik az udvar)  a párizsi forradalmi tömeg: ◦önszerveződés (szekciók, ülésezés, bizottságok) ◦forradalmi népvezérek, demagógok, politikai klubok befolyása ◦igen jelentős politikai tényező

6 A forradalom és az egyház  aug. (4.): az egyház lemond a tizedről  okt. (10.):Talleyrand javaslata az egyházi javak államosítására: ◦a birtokokat az állam kiárusítja (assignaták kibocsátása) ◦a papok állami alkalmazottak lesznek  Eleinte a forradalom nem vallás/egyházellenes, az egyház pedig nem változás-ellenes!!! ◦280 papi küldött a 3. rend képviselői között  A szakadás oka: a papság világi alkotmánya (1790. VII. 12.): tkp. államegyházat hoz létre: ◦az egyházat a nemzetgyűlés alá rendelik ◦a korábbiak helyett a 83 megyének megfelelő püspökség ◦a szerzetesrendeket feloszlatják (~II. József...) ◦választott plébánosok és püspökök ◦kötelező hűségeskü az alkotmányra ◦csökkentett állami fizetés ◦sem a pápa, sem nemzeti zsinat nem fogadja el (a pápa elítéle!) ◦a király aláírja ◦tkp. egyházszakadás jön létre ◦a katolikus közvélemény elutasítja – a későbbi (1793-as) vendée-i („vandé- i”) polgárháború egyik oka a forradalom vallásellenessége

7 Franciao es alkotmánya 1.  államforma: alkotmányos királyság ◦törvényhozó hatalom:  2 évre választott törvényhozó nemzetgyűlés  cenzusos választójog ◦ aktív választójog: 25 év feletti férfi, 3 napi munkabérnek megfelelő adót fizet ◦ passzív választójog: vagyoni küszöbhöz kötött  elektori rendszer (megválasztott választók...)  a király szentesíti a törvényeket. Korlátozott – halasztó hatályú – vétójoga van (két ülésszak idejére)  képviselői mentelmi jog (a törvényhozásnak kell mérlegelni, hogy bíróság elé kerülhet-e)

8 Franciao es alkotmánya 2.  A végrehajtó hatalom: ◦a király által kinevezett, nemzetgyűlésnek felelős miniszterek ◦uralkodói rendelkezés csak miniszteri ellenjegyzéssel (jóváhagyással) érvényes ◦új közigazgatási rendszer:  83 egységesen igazgatott megye (département)  Az igazságszolgáltatás: ◦választott esküdtbíróságok (esküdtszék: a tárgyalás – vád és védelem meghallgatása – után egységesen állást foglalnak)

9 Politikai erők  királypártiak (monarchisták) – a régi rend hívei, de rendi monarchiát szeretnének  alkotmányos monarchisták: angol típusú monarchiát, alkotmányt, a forradalom lezárását kívánják  jakobinusok ◦nevük a Szent Jakab-kolostorról ◦később kiválnak közülük a girondisták (főleg Gironde megye képviselői, mérsékelt köztársaság-pártiak) ◦radikalizálódnak (királyellenesek, köztársaságpártiak) ◦legjelentősebb alakjuk Maximilen Robespierre  sans-culotte-ok („rövidnadrág nélküliek”) – Párizs radikális forradalmi tömegei. Egyre nagyobb befolyásuk lesz – a nemzetgyűlés felett is.

10 Az alkotmányos monarchisták térvesztése  XVI. Lajos: bizalmatlanság, félelem, bizonytalanság ◦a királyi család szökése június (20-21.) ◦a király megbüntetését követelő, köztársaságpárti tüntetés a Mars-mezőn, a nemzetőrség a tömegbe lő (1791. júl. 17.)  szept. (14.) a király esküt tesz az új alkotmányra  az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feloszlik. Törvényhozó Nemzetgyűlés megválasztása. Az Alkotmányozó Ngy. tagjait nem lehet újraválasztani.


Letölteni ppt "Az alkotmányos rendszer megszilárdításának kísérlete Franciaországban Száray Miklós: Történelem III. (4. lecke)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések