Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FRANCIA FORRADALOM. A forradalom fogalma „Olyan történelmi időszak, melyben a kormányzat bukását a politikai, társadalmi és gazdasági rend gyökeres.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FRANCIA FORRADALOM. A forradalom fogalma „Olyan történelmi időszak, melyben a kormányzat bukását a politikai, társadalmi és gazdasági rend gyökeres."— Előadás másolata:

1 A FRANCIA FORRADALOM

2 A forradalom fogalma „Olyan történelmi időszak, melyben a kormányzat bukását a politikai, társadalmi és gazdasági rend gyökeres átalakulása követi”

3 A forradalom feltétele válsághelyzet „ Olyan gazdasági, társadalmi válsághelyzet kialakulása, amely a korábbi módon többé sikeresen nem kezelhető elégedetlenség társadalmi-szociális feszültséget, elégedetlenséget vált ki.”

4 A forradalom tényezői cselekedni képtelen politikai vezetés; olyan csoport(ok) léte, amely(ek) át kívánják venni a vezetést; olyan ismert ideológia és politikai program, amely megoldást ígér a gazdasági-társadalmi-szociális-politikai válsághelyzetre.

5 A forradalom menete Kezdete: az az időpont, amikor a cselekedni nem tudó kormányzat és a cselekedni kívánó ellenzék összeütközik Jellemzői: spontán tömegtámogatás a kormányzat válaszreakciója

6 Első szakasz: a kormányzat megbukik Probléma: a forradalmi programot át kell ültetni a gyakorlatba Feltétel: biztosítani kell a megszerzett hatalmat rá kell venni a gazdasági, társadalmi, politikai erőket, hogy járuljanak hozzá a változások megvalósításához Ha sikerül, a forradalomnak vége van.

7 Ha nem sikerül: a folyamat megismétlődik: az eredménytelen program a válságot tovább növeli, miközben a hatalomra jutott csoport nem tud megválni a hatalomtól; újabb ellenzéki csoport szerveződik, amely radikálisabb programjával, ideológiájával megnyerheti a társadalom többségének támogatását - s ez a csoport megbuktathatja a kormányt… Probléma: jobban ki lesz szolgáltatva támogatói bizalmának - nem nyúlhat bizonyos többségi érdekeket sértő intézkedésekhez számolnia kell a visszatérési kísérletekkel

8 Megoldás?: vagy újabb, még radikálisabb, az erőszakot totálisabban bevető csoportok kerülnek hatalomra: bukás vagy társadalmi közmegegyezés születik: eredményességét az ellenforradalom erőssége kérdőjelezheti meg.

9 1. Mi omlott össze? Az abszolút monarchiát két válság buktatta meg: Az egyik az 1770-es évek közepétől kibontakozó gazdasági válság volt, amelynek hatását az 1788-as rossz termés és az azt követő, rendkívül hideg tél felerősítette, s ez 1789-re mozgósította a városi és vidéki tömegeket. A másik a politikai válsággá növő pénzügyi válság volt, amely re megbénította a kormányzatot.

10 Az 1789-es év A társadalom vezető csoportjainak kormányellenes fellépése, megmozdulásai bírták rá a kormányt a rendi gyűlés összehívására ben a rendi gyűlés választásai mozgósították az országot megszületett az új, forradalmi ideológia: Sieyes: Mi a harmadik rend?

11 1. A rendi gyűlés hozzálátott egy olyan alkotmány létrehozásához, amely biztosítja a politikai szabadságot és a törvény előtti egyenlőséget. 2. Kenyérhiány miatt lázongó városi és vidéki néptömegek. /Párizsban egy népfelkelés elfoglalta a Bastille elnevezésű várbörtönt (július 14.)/ 3. Az élelemhiány, a felfokozott politikai várakozások és a terjedő rémhírek mozgósították a falvak lakosságát is: nagy félelem: a falusiak a földesúri rendszer ellen

12 Augusztus 4-én az Alkotmányozó Nemzetgyűlés eltörölte a régi társadalmi rendszer alapjait. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatával (augusztus 26.) összefoglalta a legfontosabb jogi normákat: nem a születés, hanem a vagyon és a tehetség előkelősége gyakorolja a politikai hatalmat.

13 A kivívott eredményeket egy újabb erőszakos megmozdulással sikerült biztosítani. A párizsi asszonyok október 5- 6-án arra kényszerítették a királyi családot, hogy Versailles-ból Párizsba költözzön. Mindez szembefordította a történtekkel a forradalom mérsékeltebb híveit, megnehezítette a politikai kompromisszumokat, és sokak szemében elfogadhatóvá tette az erőszak gyakoribb alkalmazását.

14 Alkotmányozó Nemzetgyűlés /ANGY/: lefektette egy új társadalmi és politikai rendszer alapjait: társadalomtársadalom: a törvény előtt egyenlő, személyes szabadságjogokkal rendelkező egyénekből áll államállam: a népszuverenitást választásokkal érvényre juttató képviseleti rendszer

15 DE: új konfliktusok jöttek létre: lehetetlen a forradalmi átalakulás békés lezárása

16 felerősödött a városok és falvak ellentéte /az újításokat intoleráns módon vezették be/ az emigránsok hazatérési kísérletei a hadsereg bomlása az egyház átszervezése

17 1791. júniusában XVI. Lajos elszökött Párizsból: elfogása súlyos belpolitikai válsághoz vezetett: felmerült az államforma megváltoztatása –radikalizálódás: a tüntetőkkel fegyveres konfliktusra került sor (Mars-mezei mészárlás, július 17.).

18 A Habsburg császár és a porosz király reakciója: pillnitzi nyilatkozat: Franciaországot a külső fenyegetettség érzése kerítette hatalmába

19 Az új törvényhozó szerv, a Törvényhozó Nemzetgyűlés ( ) bűnbakokat keresett, s megtorló intézkedéseket foganatosított az emigránsok és a papság ellen őszétől a különböző politikai csoportosulások egyaránt háborús politikával keresték a kiutat a belpolitikai válságból, s ettől remélték céljaik megvalósítását.

20 A Törvényhozó Nemzetgyűlés hadat üzent a császárnak (1792. április 20.). A háború azonban forradalmasította a forradalmat. Az első katonai kudarcok felerősítették az ellenségnek tekintett csoportok üldözését, és tettekre serkentették a városok radikálisabb csoportjait. Ezek egyre veszedelmesebb ellenségnek tekintették XVI. Lajost, és augusztus 10-én megdöntötték a királyságot.

21 Az államhatalom összeomlott, Párizsban börtönmészárlásokra került sor, a valmyi csatával azonban (szeptember 20.) sikerült visszavonulásra bírni az országba betört osztrák, porosz és emigráns hadseregeket. Az új alkotmányozó szerv, a Nemzeti Konvent (1792– 95) választásain a társadalomnak csak egy kisebbsége vett részt, s az általuk megválasztott képviselők kikiáltották a köztársaságot (szeptember ), ami a társadalom többsége számára semmit sem jelentett. A Nemzeti Konventben a Hegypárt tagjai a háborús viszonyokra való tekintettel készen álltak a szabadságjogok és a tulajdonjog átmeneti korlátozására, valamint a néptömegek követeléseinek ideiglenes kielégítésére. A tulajdont és a személyes szabadságot védelmező Gironde nevű párt mindezt veszedelmesnek tartotta. A katonai sikerek hatására a Konvent közvetlen kihívást intézett minden európai monarchia ellen, perbe fogta és lefejeztette a királyt (1793. január 21.).


Letölteni ppt "A FRANCIA FORRADALOM. A forradalom fogalma „Olyan történelmi időszak, melyben a kormányzat bukását a politikai, társadalmi és gazdasági rend gyökeres."

Hasonló előadás


Google Hirdetések