Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tóth István György Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezetében „A gazdasági felemelkedés társadalmi/kulturális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tóth István György Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezetében „A gazdasági felemelkedés társadalmi/kulturális."— Előadás másolata:

1 Tóth István György Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezetében „A gazdasági felemelkedés társadalmi/kulturális feltételei” című kutatás zárójelentése Magyar Tudományos Akadémia október 12.

2 A kutatás kérdései: - Hol helyezkedik el a magyar társadalom a világ értéktérképén? - Milyen, a gazdasági együttműködés szempontjából lényeges sajátosságai vannak a magyar értékszerkezetnek? Eszközök: - európai közvéleménykutatási adatok másodelemzése - 2x1000 fő, 2009 március-április: World Values Survey 5. hullám és „A piacgazdaság normatív keretei (gazdasági kultúra)” Eredmények összefoglalói: - Tárki Európai Társadalmi jelentés 2. Gazdasági attitűdök - Magyarország a világ értéktérképén c. kutatási jelentés - A két adatfelvétel összefoglaló elemzései - Kutatási zárójelentés

3 ÉrtékszerkezetBizalomNormákIgazságosság Állammal kapcsolatos attitűdök KövetkezményekTeendők Témák :

4 Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom BizalomNormákIgazságosság Állammal kapcsolatos attitűdök KövetkezményekTeendők Témák :

5  Vallásosság (mennyire tarja fontosnak életében a vallást?)  Hazaszeretet (mennyire büszke saját nemzetiségére? )  Tekintélytisztelet (mennyire tartaná jó dolognak, ha növekedne a tekintély tisztelete?)  Engedelmesség (engedelmességre vagy önállóságra nevelné gyermekét?)  Családközpontúság (mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást) Tradicionális-vallásos / világi-racionális gondolkodás Az értéktérkép dimenziói (1)

6  Szabadság (fontosnak tartják-e a szólásszabadság védelmét és a kormánydöntésekbe való beleszólást?)  Érdekérvényesítés (írtak-e már alá petíciót? )  Tolerancia (mennyire megengedők a homoszexualitással kapcsolatban?)  Önállóság (mennyire érzik úgy, hogy sorsukat képesek befolyásolni?)  Bizalom (mennyire bíznak az emberekben?) Zárt gondolkodás / nyitott gondolkodás Az értéktérkép dimenziói (2)

7 Tradicionális-vallásos / világi-racionális gondolkodás Zárt gondolkodás / nyitott gondolkodás Az egyes országok pozíciója az értéktérképen Magyarország a nyugati kultúra magjától távol, az ortodox kultúra reprezentánsai mellett helyezkedik el: szekularizáltabb annál, ami a fejlettségéből következne és zártabb, mint a nyugati kultúra középértéke. Szomszédok: Bulgária, Moldova, Oroszország

8 Forrás: Keller, 2009a. Adatok forrása: WVS, 4-5. hullám. Magyarország a WVS adatfelvétel 4. és 5. hulláma között (gyakorlatilag az elmúlt tíz évben) valamivel szekularizáltabb és nyitottabb lett. A 2009-es magyar adat valahol a tíz év előtti (IV. hullám) lett, litván és észt adatok mellett helyezkedik el. Változások az értéktérképen

9 Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom: a közbizalom alacsony szintje NormákIgazságosság Állammal kapcsolatos attitűdök KövetkezményekTeendők Témák:

10 Általánosított bizalom és intézményi bizalom az Európai országokban Forrás: European Values Survey alapján Schaik 2002 adatai, valamint EVS és WVS alapján saját számítások, összevont WVS4-WVS5 adatok. Intézményi bizalom (politikai pártok, parlament, kormány, hadsereg, rendőrség, bíróság, köztisztviselők, szakszervezetek, sajtó, televízió) Általánosított bizalom Általánosított bizalom: Az európai országok négy csoportjában Magyarország az alsó- közép csoportba tartozik. Négyből egy ember: „A legtöbb emberben meg lehet bízni” Négyből három ember: „az ember sohasem lehet elég óvatos”. Intézményi bizalom: Európában a legrosszabbak között

11 Intézmények és közszereplők iránti bizalom Magyarországon Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat. •Magyarországon a megkérdezettek a legkevésbé a politikai szereplők iránt vannak bizalommal •Csak az MTA indexe van a közepes bizalmi szint (5.5. érték fölött) •A fiktív intézmény iránt is bizalmatlanok vagyunk (bár itt a legnagyobb a bizonytalanság is) 0-10 skála: a magasabb érték nagyobb fokú bizalmat jelöli

12 Intézményi korrupció megítélése Magyarországon Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat. A leginkább korruptnak a politikai szereplőket és a médiát tartják (irántuk a legalacsonyabb a bizalom is), a legkevésbé pedig a bíróságot (amely iránt a bizalom is nagyobb). Minden általunk itt felsorolt intézményt valamelyest korruptnak tart a lakosság Átlagok egy 5 fokú skálán

13 Kikben bízunk és kikben nem? Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat. Jobban bízunk •… az idősebbekben, mint a fiatalokban (életkorunktól függetlenül) •… a szegényekben mint a gazdagokban (igaz, a gazdagabbak kevésbé) •… a hívőkben mint a nem hívőkben (különösen a templomba járók) Nem bízunk jobban az iskolázottabbakban Drámaian nem bízunk: a parlamenti képviselőkben, a bankárokban és az újságírókban az újságírókban 100 ember közül átlagosan mennyiben bízunk

14 A barátokkal és a szomszédokkal való találkozás, valamint a segítségnyújtás Megjegyzés: A barátokkal való találkozás gyakorisága szerint csökkenő sorrendben (%). Forrás: EB (2004, lásd Wallace, 2008: 30, 34, 52) adatai alapján Sik és Giczi A családon belüli, valamint a betegek és fogyatékkal élők, az idősek, szomszédok és a bevándorlók felé gyakorolt segítségnyújtás adataiból készített index kifejezetten Magyarországon a legalacsonyabb Európában Gyakoriságok országonként

15 A civil társadalmi aktivitás szintje országonként (%) Megjegyzés: A civilszervezetek aktív tagságának arányával mérve. Forrás: WVS, ötödik hullám (2005–2008) adatai alapján saját számítás. Magyarországon a civil szervezetek aktív tagjainak aránya kevesebb, mint nyolcada a finn és a svéd adatnak, ötöde a hollandénak

16 Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom: a közbizalom alacsony szintje Normák: magánerkölcsök és közbűnök?Igazságosság Állammal kapcsolatos attitűdök KövetkezményekTeendők Témák:

17 Mit tenne Ön és Ön szerint a többség, ha találnának egy pénztárcát az utcán? A kérdezett szerint a többség EltennéNem tenné el Össze- sen A kérde- zett Eltenné 150 Nem tenné el Összese n Forrás: Tárki Gazdasági kultúra vizsgálat 2009 Megjegyzés: a „nem tenné el” opció alesetei: otthagyná, visszajuttatná, leadná a rendőrségen vagy önkormányzatnál vagy más közeli helyen A magyarok kétharmada úgy gondolja, hogy ő ugyan tisztességes, de a többiek nem A magyarok kétharmada úgy gondolja, hogy ő ugyan tisztességes, de a többiek nem Százalékos megoszlások

18 Mennyire tartja helytelennek, ha egy adófizető nem vallja be a teljes jövedelmét, hogy kevesebb jövedelemadót fizessen?, Forrás: TÁRKI-CEORG omnibusz 1999/10 A magyar közvélemény engedékenyebb a normaszegő viselkedésekkel szemben, mint például a környező országoké. A magyar közvélemény engedékenyebb a normaszegő viselkedésekkel szemben, mint például a környező országoké. Százalékos megoszlások, 1999-es adatok Cseh- ország Lengyel- ország Magyar- ország Elítélendő Megbocsátható Dicséretes553 Összesen100

19 A korrupció elfogadottságának index e Megjegyzések: Passzív korrupció: A kenőpénz-elfogadás megítélése (átlag, 1 – soha; 10 – mindig). Aktív korrupció: ha egy állami/önkormányzati hivatalnok szívességet/kenőpénzt kér (átlag, 1-nagyon helytelen, 4 – egyáltalán nem helytelen Forrás: ESS 2. hullám (2004/2005) WVS, 4. hullám (1999/2000) alapján Keller és Sik A dánok a legszigorúbban ítélik meg a korrupciós gyakorlatot, míg a magyarok (és a szlovákok) az átlagnál enyhébben A dánok a legszigorúbban ítélik meg a korrupciós gyakorlatot, míg a magyarok (és a szlovákok) az átlagnál enyhébben Az aktív és passzív korrupció elfogadásának átlaga országonként

20 A korrupció észlelése és elfogadása: „túlérzékenység” és „részleges vakság „ Forrás: ESS, 2. hullám (2004/2005) adatai alapján Keller és Sik, Túlérzékeny- ség? Magyar- országon és Szlovéniában is a (bevallott) korrupciós gyakorlat alatta marad a korrupció észlelt nagyságának Túlérzékeny- ség? Magyar- országon és Szlovéniában is a (bevallott) korrupciós gyakorlat alatta marad a korrupció észlelt nagyságának Százalékos megoszlások országonként Korrupciós gyakorlat % Korrupciós észlelés, index

21 Normakövetés Megjegyzés:Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat. A nagyobb ügyek (céges és adócsalás) valamivel hevesebb ellenállásba ütköznek a lakossági megítélésben, mint a kisebb tételek (bliccelés, közüzemi számlák be nem fizetése). A kisebb normaszegési ügyekkel elnézőbbek vagyunk Szigorúbb értékelések: Idősebbek a fiatalokhoz képest A politikai bal-jobb szélei a középhez képest Konzervatívok a liberálisokhoz képest (de csak a kisebb normaszegések esetében) Vallásgyakorlók a nem vallásgyakorlókhoz képest Az egyes állítások elfogadottsága a magyar lakosság körében (%)

22 Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom: a közbizalom alacsony szintje Normák: magánerkölcsök és közbűnök? Igazságosság: nulla összegű játszma, igazságtalanságérzet Állammal kapcsolatos attitűdök KövetkezményekTeendők Témák:

23 A jövedelem­egyenlőtlenséggel kapcsolatos attitűdök és az egyenlőtlenség mértéke (Gini-együttható) A magyarok stabilan, a többi országhoz képest lényegesen magasabb arányban értenek egyet azzal, hogy a kormánynak csökkentenie kellene az egyenlőtlenségeket. Magyar- országon a jövedelmek egyenlőtlen- sége a többi európai országokhoz képest sem túl nagynak, sem túl kicsinek nem tekinthető kicsinek nem tekinthető Magyar- országon a jövedelmek egyenlőtlen- sége a többi európai országokhoz képest sem túl nagynak, sem túl kicsinek nem tekinthető kicsinek nem tekinthető Forrás: ESS és az Eurostat online statisztikai adatbázisa alapján Lelkes, 2009.

24 Az egyenlőtlenség megítélése országonként Magyarországon a kormányzati egyenlőtlenségcsökkentő beavatkozás társadalmi támogatottsága (a teljesen egyetértők arányával mérve) Görögország után a legmagasabb a vizsgált országok között Magyarországon a kormányzati egyenlőtlenségcsökkentő beavatkozás társadalmi támogatottsága (a teljesen egyetértők arányával mérve) Görögország után a legmagasabb a vizsgált országok között Forrás: ESS2 és ESS3. alapján Lelkes, 2009.

25 A „csak mások kárán lehet meggazdagodni” állítással való egyetértés Az összes európai és nem európai ország közül Magyarországon terjedt el a leginkább az a felfogás, hogy a gazdaság szereplői csak egymás rovására tudnak meggazdagodni Átlagok egy 1-től 10-ig tartó skálán, WVS Forrás: WVS 5. saját számítás.

26 „Túl nagyok ma Magyarországon az emberek közötti jövedelemkülönbségek” Az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos frusztráció minden csoportban magas, de •…emelkedik az életkor növekedésével (- 35 év: 67%, 65+ év: 79%) •…az iskolázottsági szint emelkedésével csökken, (max általános: 76%, diplomás:59%); •…a jóléti-vagyoni helyzet javulásával csökken • …csökken azok körében, akik a tíz év múlva várható jövedelmi- életszínvonalbeli kilátásaik alapján stabil helyzetűek vagy felfelé mobilak Az állítással teljesen egyetértők aránya jóléti-vagyoni helyzetük alapján Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat.

27 Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom: a közbizalom alacsony szintje Normák: magánerkölcsök és közbűnök? Igazságosság: nulla összegű játszma, igazságtalanságérzet Állammal kapcsolatos attitűdök: paternalizmus és infantilizmus KövetkezményekTeendők Témák:

28 Erős állam iránti elkötelezettség, kevesebb egyéni felelősség A megkérdezetteknek mennyire fontos, hogy az állam biztonságot nyújtson a különböző veszélyekkel szemben: biztonságot nyújtson a különböző veszélyekkel szemben: a magyar lakosság átlagértékei a második legerősebb preferenciát mutatják (Anglia után) Annak támogatottsága, hogy az egyéneknek nagyobb felelősséget kellene vállalniuk saját sorsuk alakításában, a második legalacsonyabb az európai országok között felelősséget kellene vállalniuk saját sorsuk alakításában, a második legalacsonyabb az európai országok között Az egyénnek nagyobb felelősséget vállalnia az emberekről való gondoskodásban? Az államnak kell-e védelmet nyújtania bizonyos kockázatokkal szemben? Megjegyzések: Azok aránya, akiknek fontos, - hogy az állam biztonságot nyújtson minden veszéllyel szemben. (Azt akarja, hogy az állam erős legyen, hogy meg tudja védeni a polgárait) - hogy saját maga dönthessen arról, hogy mit csinál. - hogy biztonságos környezetben éljen. A válaszok átlagértéke a hatfokozatú skálán (1 – nagyon hasonlít; 6 – egyáltalán nem hasonlít). Forrás: WVS, ötödik hullám (2005–2008) adatai alapján Albert és Dávid 2009

29 Az állam adjon több szabadságot a vállalatoknak A piaci megoldásokkal kapcsolatos tartózkodó attitűd: a szlovákok, a litvánok és a luxemburgiak után a magyarok körében a legerősebb Az állítással teljesen egyetértők aránya Forrás: WVS4 alapján Janky 2009

30 Állami újraelosztásból származó transzferek aránya a medián szavazópolgár háztartásának jövedelmi szerkezetében Az állami megoldások iránti nagyobb fokú kereslet egyik magyarázata maga a status quo. A medián szavazó (aki a választást eldönti) jövedelmi szerkezetében Magyarországon a legmagasabb az állami újraelosztásból származó transzferek aránya Okok: 1: az állami jóléti támogatásokban és társadalombiztosítási ellátásokban részesedők magas aránya, részesedők magas aránya, 2: a támogatások viszonylag jelentős nagyságrendje Százalékok, 2005 Forrás: EU-SILC 2006, saját számítások Magyarázat: népesség: 18+ ; transzferek: családi támogatás, nyugdíj, táppénz és egyéb pénzbeni egészségügyhöz kapcsolt juttatás, munkanélküli támogatások és segélyek együtt ; viszonyítás: összes nettó háztartási jövedelem medián: a transzferek alapján sorbarendezett középső személy

31 Értékszerkezet: zárt, magába forduló társadalom Bizalom: a közbizalom alacsony szintje Normák: magánerkölcsök és közbűnök? Igazságosság: nulla összegű játszma, igazságtalanságérzet Állammal kapcsolatos attitűdök: paternalizmus és infantilizmus Következmények: kiábrándultság, hitehagyottság, legitimációs zavarok Teendők Témák:

32 Az érvényesüléssel kapcsolatos vélemények Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat Magyarországon nagyon sokan vallják azt, az érvényesüléshez szükség van a normák és a szabályok áthágására • A magyarok négyötöde szerint ebben az országban becsületesen nem lehet meggazdagodni, • háromnegyedük szerint pedig aki vinni akarja valamire, annak egyes szabályokat át kell hágnia • csak minden második magyar szerint érhetjük el kemény munkával azt, amit akarunk, és •csak minden ötödik ember véli úgy, hogy Magyarországon mindenkinek egyenlő esélye van az érvényesülésre. Százalékok Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat.

33 Az anyagi siker, illetve az elszegényedés legfőbb oka a magyar lakosság szerint Ugyanakkor: az Európai Unió országai között Magyarországon a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik szerint a végzettség fontos, miközben a legmagasabb azoké, akik szerint az érvényesülés titka az, ha az ember jó családba születik legalacsonyabb azoknak az aránya, akik szerint a végzettség fontos, miközben a legmagasabb azoké, akik szerint az érvényesülés titka az, ha az ember jó családba születik Az egyes okokat legfontosabbként megjelölők %-os aránya. Forrás: Tárki Gazdasági kultúra 2009 vizsgálat Lásd még: Lannert 2009 és Keller 2009

34 A magyar társadalom erősen bizalomhiányos;  erősen bizalomhiányos;  felemás viszonyban van a korrupt magatartás megítélését illetően;  nagyon kevéssé fogadja el az egyenlőtlenségeket és;  magas elvárásokat fogalmaz meg az állammal szemben (alulértékeli az állami szolgáltatások adóárát) Az elemzés tapasztalatai összefoglalva Mindezek miatt komoly legitimációs problémák vannak, hitehagyottság és kiábrándultság tapasztalható, ami nemcsak következménye a fentieknek, de azok újratermelődésének egyik forrása is.

35 Néhány megfontolás a teendők megfogalmazásához Önvizsgálat: (a történeti okok elemzése után) ki kell mondani, hogy mi romlott el az elmúlt húsz évben: -téves paradigmák -rossz kompromisszumok Türelem: a bizalom visszanyerése hosszabb ideig tart, mint annak elvesztése Kooperáció, az intézmények „birtokbavétele”: a politikai és közintézményekkel kapcsolatos attitűd nem imázskampányok, hanem az adott intézmények reformjának kérdése Előrelátás: társas készségekre, demokratikus kultúrára, felelősségvállalásra nevelés az iskolában

36 A kutatás teljes dokumentációja:


Letölteni ppt "Tóth István György Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezetében „A gazdasági felemelkedés társadalmi/kulturális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések