Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet „A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VILÁGGAZDASÁG JÖVŐJE – GONDOLATOK KOPPENHÁGA ELŐTT” Szakmai konferencia a MTA Világgazdasági.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet „A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VILÁGGAZDASÁG JÖVŐJE – GONDOLATOK KOPPENHÁGA ELŐTT” Szakmai konferencia a MTA Világgazdasági."— Előadás másolata:

1 Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet „A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VILÁGGAZDASÁG JÖVŐJE – GONDOLATOK KOPPENHÁGA ELŐTT” Szakmai konferencia a MTA Világgazdasági Kutatóintézete és a Magyar ENSZ Társaság szervezésében Budapest, november 17. KLÍMAVÁLTOZÁS: KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS ÉS ALKALMAZKODÁS

2 2 4 Klímaváltozás: amit tudunk, és amit nem 4 Kiotói Egyezmény: célok és eredmények 4 A kibocsátás-csökkentés (mitigation) lehetőségei 4 Az alkalmazkodás (adaptation) lehetőségei 4 Mit várunk Koppenhágától Klímaváltozás: kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás

3 3 Széndioxid kibocsátás : 2 milliárd fő – 2000: 6 milliárd fő azaz 3-szoros a népesség- növekedés hez képest a földi GDP ötven év alatt 1,8-2,0 szeresére emelkedett 4 Az emberiség CO 2 -kibocsátása 1950-ben kb millió tonna volt, 2000-ben több mint 8000 millió tonna, azaz ötven év alatt több, mint az ötszörösére nőtt 4 Az emberi CO 2 -kibocsátás növekedése közelítően megegyezik a népességnövekedés és a gazdasági teljesítmény növekedés szorzatával 4 Ez az egybeesés nem bizonyítja az okozati összefüggést, legfeljebb sejteti, vizsgálandóvá teszi. 4 CO 2h kibocsátás = POP x CAP/POP x ENE/CAP x fosszilis ENE/ENE

4 4 Globális felmelegedés Forrás: Paleoklimatológia. Nemzetközi és hazai éghajlatpolitika 3. előadás február 28.

5 5 Globális felmelegedés Forrás: Paleoklimatológia. Nemzetközi és hazai éghajlatpolitika 3. előadás február 28.

6 6 Széndioxid kibocsátás és felmelegedés 4 Az utóbbi ezer évet nézve az átlaghőmérséklet és a CO2 koncentráció trendje az utóbbi 150 évben egyaránt eltér a korábbiaktól

7 7 Széndioxid kibocsátás és felmelegedés 4 Hosszabb, 400 ezer évet nézve az ingadozás nagyobb, de a jelenleg tapasztalható széndioxid koncentráció nem fordult elő korábban

8 8 Széndioxid kibocsátás és felmelegedés 4 Hosszabb, 400 ezer évet nézve az ingadozás nagyobb, de a jelenleg tapasztalható széndioxid koncentráció nem fordult elő korábban

9 9 Széndioxid kibocsátás és felmelegedés 4 A felmelegedés trendje ténynek tekinthető 4 A széndioxid kibocsátás és a hőmérséklet egyaránt emelkedik 4 Nincs bizonyíték arra, hogy ha visszafogjuk a széndioxid kibocsátásunkat, akkor a hőmérséklet emelkedése abbamarad 4 Ha abbamarad, akkor is a jelenlegi kibocsátás-csökkentés csak több évtized múlva érezteti a hatását 4 Mindenképpen fel kell készülnünk a klímaváltozás bekövetkezésére 4 A csökkentésre irányuló erőfeszítések mellett mindenképpen szükség van az alkalmazkodás lehetőségeinek a vizsgálatára. 4 Ez a 2000 óta megjelent IPCC jelentések legjelentősebb új üzenete 4 Vissza: Kiotóhoz

10 10 A Kiotói Egyezmény 4 A Kiotói Egyezmény egy 1997-ben elfogadott, elsősorban a fejlett országokra kötelezettséget rovó nemzetközi dokumentum, amelyben a résztvevő államok kötelezik magukat arra, hogy széndioxid- kibocsátásukat az aláírást követő évtizedben 5,2 százalékkal az es szint* alá szorítják vissza. Az egyezmény február 16-án lépett életbe és 2012-ig érvényes. 4 Az egyezmény kidolgozása az ENSZ Klímaváltozási Konvenciójának (United Nations Framework Convention on Climate Change UNFCCC) keretében történt végéig 169 ország csatlakozott, amelyek még mindig csak az összes széndioxid-kibocsátás 62%-áért voltak felelősek. 4 Az u.n. rugalmassági mechanizmus lehetővé teszi az egyes országok kvótájával való kereskedést, ill. másik országban való teljesítést.

11 11 A Kiotói Egyezmény es állapot: a zölddel jelölt államok aláírták és ratifikálták az egyezményt, sárga: még nem ratifikálta, piros: visszautasította a ratifikálást; szürke: nem is írta alá. 4 Ország bázison működik

12 12 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 4 A Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtási keret-rendszeréről szóló évi LX tv. rendelte el 4 Elfogadva a Parlament által a 29/2008. (III. 20.) OGY határozatban 4 Fő célok: – kibocsátás-csökkentés – alkalmazkodás – horizontális intézkedések (kutatás, fejlesztés, oktatás) 4 Időtáv:

13 13 4 Éghajlatváltozás: 2000 előtt fókuszban a globális felmelegedés tényének elfogadtatása, és a kibocsátás-csökkentés szükségességének hangsúlyozása. 4 Jelenleg: a felmelegedés ténye igazoltnak tekinthető, az emberi hozzájárulás jelentős. Azonnali cselekvéssel is legfeljebb fékezni lehet a megindult folyamatokat 4 Két fő csapás: kibocsátás-csökkentés (mitigation) és alkalmazkodás (adaptation) 4 Mindkét cselekvés szakpolitikai válasz-reakció, az első a kiváltó okokhoz csatol vissza, a második a hatások és a sebezhetőség mértékéhez. Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás

14 14 Közvetlen forrás: Climat Change 2001: Impacts, Adaptation and Vulerability. IPCC TAR Vol II. Közvetett forrás: Smit et al A csökkentés és az alkalmazkodás mint szakpolitikai válaszok Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás

15 15 Közvetlen forrás: Climat Change 2001: Impacts, Adaptation and Vulerability. IPCC TAR Vol II. Közvetett forrás: Smit et al A csökkentés és az alkalmazkodás mint szakpolitikai válaszok Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás Emberi hozzájárulás KIBOCSÁTÁS- CSÖKKENTÉS- Hatások és sebezhetőség Éghajlat- változás Tervezett ALKALMAZKODÁS Szakpolitikai válasz

16 16 Kitérő: a sebezhetőség szakirodalmából 4 UNDP (2004) Reducing Disaster Risk között a Föld lakossá- gának 75%-a élt olyan helyen, amelyik földrengés, árvíz, szárazság, trópusi ciklonok pusztítása közül legalább egynek ki volt téve év alatt 1,5 millió ember halt meg természeti katasztrófák következtében. (94%-ban a fenti négy ok valamelyike miatt) 4 (Fegyveres konfliktusok: 10 év alatt 3,9 millió halott; 20 évre = 5 x több) 4 (Halálos közlekedési balesetek 20 év kb.21 millió = 14 x több) 4 Fejlett országokban lakott a katasztrófának kitett népesség 15%-a, és az áldozatok 1,8%-a 4 A hatás nagyobb mértékben múlik a társadalom felkészültségén, mint a katasztrófa mértékén

17 17 Ellenállóképesség 4 Az ellenállóképes rendszer hat alapelve (Wildavsky-elvek) 4 Az ellenálló-képességet növeli, ha jól funkcionálnak a rendszerműködés hatásait jelző visszacsatolások és ennek nyomán korrekciókra kerül sor a működésben 4 Külső eredetű sokkok hatása enyhíthető, ha a rendszer diverzifikált forrásokra támaszkodik és alternatív szállítási utakkal rendelkezik 4 Ha megnöveljük a források átáramlásának a sebességét, a rendszer adott idő alatt több forráshoz jut [ jó ez nekünk? FT ] 4 Szigorúan hierarchikus rendszerek kevéssé rugalmasak, fej-nehéz (túlcentralizált) rendszerek kevéssé ellenállók 4 Mozgósítható tartalékkapacitások léte ellenállóbbá teszi a rendszert 4 Ha a rendszerben átlapolások vannak a funkciók között, zavar esetén a korábbi redundáns elem átveheti a kiesett funkciót.

18 18 Alkalmazkodás = paradigmaváltás is 4 A célkitűzések olyan konzisztens menedzselésére van szükség, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez 4 A hálózatokon az átlapoló funkciók hiánya és a tartalék-kapacitások hiánya vezet oda, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a rendszerek működésében. 4 Nem adott terhelésre kicentizett, egyfunkciós, éppen hogy működő rendszerekre van szükség, hanem arra, hogy az előre nem felmérhető változásokra is képes legyen reagálni a rendszer 4 Ezek a szabályok a normál működést is folyamatosabbá, jobbá teszik, az élhetőbb, fejlődőképesebb települést szolgálják, nem csupán katasztrófa esetén érvényesek. 4 Ezek a tanulságok teljesen eltérnek a szokásos modernizációs elvektől (hatékonyság, optimum, tervezhetőség, párhuzamosságok kiküszöbölése)

19 19 Koppenhága fontossága 4 Koppenhágában december között kerül megrendezésre az ENSZ Klímakonferenciája ben lejár a Kiotói Egyezmény érvényessége ( Magyarország átlagában 6%-os csökkentést vállalt hez képest, ezt teljesíti ) 4 Szakértői anyagok szerint 2050-re legalább 50%-kal, a fejletteknek 80-90%-kal kell a kibocsátásaikat csökkenteni ahhoz, hogy a kritikus globális 2 Celsius fok hőmérséklet-emelkedést ne lépjük túl. 4 Az Európai Unió egyoldalúan elkötelezte magát, hogy 2020-ig 20%- os kibocsátás-csökkentést vállal; – ha viszont megszületik a nemzetközi megállapodás Koppenhágában, akkor 30%-os csökkentést vállal. 4 Civil nyomás: 2020-ra fejlett országok 40% csökkentést vállaljanak, és hajtsák végre, ne a fejlődőktől vásárolják ki. E mellett támogassák pénzzel és technológiával a fejlődőket. Mo is ebben vállaljon részt.

20 20 Koppenhága fontossága 4 Az első feladat: a kiotóinál szigorúbb, és ugyanakkor az érintettek által elfogadható, majd elfogadott egyezmény kialakítása 4 A fejlett országok számára a kötelezettség felismerése és vállalása 4 A fejlődő országok számára a jelenkori felelősség tudatosítása 4 Mindegyik fél számára az együttműködési kultúra fejlesztése, túllépés kizárólag a közvetlen előnyök mérlegelésén 4 A valódi kihívás: túllépni a kibocsátás-csökkentési célokon; alkalmazkodás az adott külső körülményekhez, a változásokhoz és mások alapvető létfeltételeihez ( A fenntarthatóság intergenerációs (jövő nemzedékek boldogulása) mellett intra-generációs szolidaritási késztetés is ) 4 Annak tudatosítása, hogy a földi élet rendszerműködési folyamatainak a fenntartásáról van szó, globális célról, aminek alá kell rendelni rövid távú érdekeket, és a mások rovására történő érvényesülési törekvéseket ( Kitörés a 0-összegű játszmából, pozitív összegű játszma irányába )

21 Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet „A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VILÁGGAZDASÁG JÖVŐJE – GONDOLATOK KOPPENHÁGA ELŐTT” Szakmai konferencia a MTA Világgazdasági Kutatóintézete és a Magyar ENSZ Társaság szervezésében Budapest, november 17. KLÍMAVÁLTOZÁS: KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS ÉS ALKALMAZKODÁS KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet „A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VILÁGGAZDASÁG JÖVŐJE – GONDOLATOK KOPPENHÁGA ELŐTT” Szakmai konferencia a MTA Világgazdasági."

Hasonló előadás


Google Hirdetések