Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fásszárú növények energetikai hasznosítása 1. Erdészeti alapanyagok, hulladékok felhasználása • 9 millió m 3 kitermelhető évente • 7 millió m 3 kitermelt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fásszárú növények energetikai hasznosítása 1. Erdészeti alapanyagok, hulladékok felhasználása • 9 millió m 3 kitermelhető évente • 7 millió m 3 kitermelt."— Előadás másolata:

1 Fásszárú növények energetikai hasznosítása 1

2 Erdészeti alapanyagok, hulladékok felhasználása • 9 millió m 3 kitermelhető évente • 7 millió m 3 kitermelt famennyiség • 5,6 millió m 3 választékolt famennyiség, 1,4 millió m 3 vágástéri apadék • 3,6 millió m 3 ipari célra felhasznált • 2 millió m 3 használható energetikai célra Ez a mennyiség jelenleg is felhasználásra kerül. Bővítés lehetősége: – erdősítési programból származó többlet – vágástéri apadék és egyéb hulladék fokozottabb felhasználása – energia ültetvények telepítése 2

3 Energiaerdő • Erdőgazdálkodási művelési ágba tartozó, de speciális céllal létesített és üzemeltetett erdő • Hagyományos erdők átminősítésével, illetve energiafa- termesztés céljára történő telepítéssel jön létre • Az energiaerdőre érvényesek az erdőtörvény előírásai, de az üzemtervezéskor a lehető legnagyobb tömeghozamok elérése céljából a gyorsan növő, sarjaztatható fafajokat kell előnyben részesíteni, és az optimális mértékűre kell csökkenteni a vágásérettségi kort • Az erdőművelés és a fakitermelés a hagyományos erdészeti technológiákkal és technikákkal folyik. Az energiaerdőben csak energiafa (tűzifa, faapríték) termelése folyik 3

4 Energiaerdő telepítés dugvánnyal nagy tőszám gyérítés 4-5 éves korban végvágás 8-10 éves korban talajelőkészítés és új telepítés ha-on 8-10 PJ/év 4

5 Energetikai faültetvény • A mezőgazdasági ültetvénygazdálkodási művelési ágba sorolandó, energiafa termesztésére létesített faültetvény • Az energetikai faültetvényre nem érvényes az erdőtörvény • Sík- vagy dombvidéken, jó termőhelyeken, nagyüzemi körülmények között a gépi betaka- rításra alkalmas terepviszonyok mellett létesítik 5

6 Energetikai faültetvény -telepítés nagy tőszámmal -vágás 2-4 éves korban -betakarítás járvaaprítóval -felújítás sarjaztatással -vágás 5x – 6x ha-on PJ/év 6

7 A fűz rendszertani besorolása • Alnemzetség: Salix - fatermetű füzek: Fák vagy nagytermetű cserjék. Leveik lándzsásak, fűrészes szélűek. A lombosodással egy időben vagy lombosodás után virágzanak. 7

8 A fűz rendszertani besorolása • Alnemzetség: Caprisalis – bokorfüzek: Cserjék, ritkán kisebb fák. Virágzataik korán, a lombfakadás előtt jelennek meg, füzéreik ülők, az előző évi hajtások középső rügyeiből fakadnak. 8

9 A fűz jellemzői • A fa alakú füzek előbb karógyökeret növesztenek, majd az ebből dúsan elágazó oldalgyökerek rendszerét. • A cserje alakú füzek gyökérzete kezdettől nagyon szerteágazó. • A gyökérzet jellegét mindig erősen befolyásolják a talaj tulajdonságai. • A fajok gyakran hibridizálnak, ezért elkülönítésük sokszor nehéz. Több változatot mesterségesen, keresztezéssel hoztak létre. 9

10 A fűz jellemzői • A bokorfüzek fiatalon, az első 2-3 évben igen gyors növekedésűek alkalmasak 2-3 éves kitermelési idejű zöldenergiafa- ültetvények létesítésére. 10

11 A fűz termőhely igénye • A fűz kimondottan vízigényes fafaj. • Állandó víz­hatású, a felszínig nedves és a vízzel borított hidrológiai adottságú termőhelyekre szabad ültetni. • Az igen sekély és sekély termőréteg-vastagságú nyers öntés, humuszos öntés, a lejtőhordalék, a réti, síklap és réti erdőtalajokon lehet jó vagy közepes növekedésű. • A változó vízellátású termőhelyeken a többletvíz elmaradása esetén a fűz növekedése visszaesik, a tartós vízhiány miatt a telepítés ki is pusztulhat. 11

12 A fűz termőhely igénye • Termesztésére az időszakosan vízzel borított, tápanyagokban gazdag hordalék­talaj a legalkalmasabb. • Mészkedvelő faj. • Oxigénigényes, ezért a pangó-vizes területeken, lápokban nem marad meg. • Gyors növésű, sarjadzó-képessége igen jó. • Nagy tömegű vesszőt ad. Különösen a sárgavesszejű változatát kedvelik. Hosszú és aránylag vastag vesszeit durvább fonott áru készítésére használják • Könnyen dugványozható. 12

13 A fűz telepítése • A energiafűz ültetvény eredményes létesítésének egyik alapfeltétele az, hogy a telepítendő terület talaja jó kultúrállapotban legyen • A fűz szaporítása gyökértelen simadugványokkal történik • A telepítés optimális ideje a március 10-től április 20-ig tartó időszakban van. • Az energiafűz telepítése cm-es hormonkezelt, csávázott simadugványokkal történik. 1,5 m + 0,75 m x 0,65 m ikersorokba történik. A tőtávolság 0,6-0,65 m lehet. Ez a telepítési hálózat db dugványt jelent hektáronként. 13

14 Ültetésre kész simadugványok 14

15 A fűz betakarítása • Az energiafüzek betakarítása 2-3 évente történik meg. • A betakarítást speciális, megerősített vágóasztallal és aprító szerkezettel ellátott járvaszecskázó gépek végzik. A betakarítás kisebb, egy-két soros, megerősített kukorica silózó adapterekkel is megoldható. • A vágást teljes nyugalmi állapotban, november közepétől, március elejéig lehet végezni. Ekkor a legalacsonyabb a víztartalom • Az ültetvényeket addig érdemes művelésben tartani, amíg a hozamok számottevően nem csökkennek. 15

16 A fűz energiafa előnyei • vegetatív hajtásaik a vegetációs időszak alatt folyamatosan növekednek; • az energetikaifűz-klónok a leggyorsabban növő fafajták mind hosszra - naponta 3-5 cm-t képesek a hajtásaik növekedni mind tömegre, mivel már a termesztés első évében is vágható; • különösen jól tűrik a szélsőséges és ingadozó hőmérsékleti viszonyokat; • talajtípus szempontjából igénytelen; jól díszlik külszíni bányák meddőhányó­in is rekultivációs növényként; 16

17 A fűz energiafa előnyei • a talaj szerkezetét javítja, szerves anyagokban gazdagítja, jó hatással van a talajéletre; • könnyen dugványozható; • mészkedvelő faj; • jó mézelő; • a növény magas szalicilalkohol-tartalma miatt igen magas fűtőértékkel rendelkezik. 17

18 Fűz energiafa hátrányai • a vadon élő állatok szeretik, • oxigénigényes; pangó-vizes, lápos területeken nem marad meg; • a kéregtetű károsítására érzékeny, növedékkiesést okozhat. 18

19 A nyár rendszertani besorolása • A Salicaceae fűzfafélék családjába tartozó, Populus nyárfa nemzetségbe tartoznak a lombhullató nyárfa fajok. 19

20 A nyár • Mintegy 35 faja az északi, mérsékelt égöv lombhullató vegetációjának tagja. • A kis fajszám ellenére morfológiailag és ökológiailag is erősen differenciálódott nemzetség • Az egymáshoz közel álló fajok könnyen kereszteződnek, így számos természetes és mesterségesen létrehozott hibrid ismert, ami az azonosítást sok esetben megnehezíti. 20

21 A termesztésben lévő nemes nyár fajok (Populus ssp.) csoportosítása • P. deltoides klónok; • P. deltoides fajon belüli hibridek; • P. deltoides x P. nigra hibridek; • P deltoides x P. trichocarpa (balsamifera) hibridek. 21

22 A nemes nyár termőhely igénye • A nyár fafajok fény-, meleg-, talajlevegő- és vízigényesek. • A hőmérsékleti és fényigények Magyarországon elegendőek a megfelelő hozamok eléréséhez. • Fontos a minimum 80 cm-es termőréteg- vastagság. • Az időszakos vízhatású területek a legjobbak. • A pangó vizet a nyárfajták sem kedvelik 22

23 Technológia tervezése • A megfelelően létesített és kezelt nyár ültetvényeket kb. 5-6 betakarításra tervezhetjük. • Alapvető cél, hogy a hektáronkénti hozam betakarításonként minimum tonna nedves állapotú (50% nedvesség körüli) aprítékot érje el. Ez évi tonna fa megtermelését jelenti hektáronként, aminek a jelentősebb része a ciklus második- harmadik évében keletkezik. • Az első betakarítás fogja adni a legkisebb eredményt (az első vegetációs év fele a gyökeresedésre fordítódik), • Ezt követően fog az ültetvény termelékenysége beállni a legmagasabb szintre. 23

24 Telepítés • A nemesnyár energiaültevények telepítési hálózata a gyakorlatban használt fajták és technológia esetében: 3,0 m x 0,5 m • A javasolt telepítési hálózat alapján kb db dugvány szükséges 1 ha ültetvény telepítéséhez. A dugványok tipikus átmérője 1 és 2 cm közötti, hosszuk egységesen 21 cm. Szárazabb termőhelyre érdemes megfontolni a vastagabb, 2-3 cm átmérőjű dugványok vásárlását. • A telepítés kézi vagy gépi dugványozással történik 24

25 Félautomata dugványozó gép 25

26 Ápolási munkák a telepítés évében • A telepítés után a gyorsan emelkedő hőmérséklet és csapadék a nyárfák mellett a gyomok szinte robbanásszerű csírázását és fejlődését is magával hozza • A nyárfák kezdeti (júliusig tartó kevésbé intenzív növekedési szakaszában (ekkor még nincs jól fejlett gyökérzet) a nagyszámú és erős gyomnövény a fák növekedését veszélyezteti • A telepítés évében a sorközök gépi ápolását 3-5 alkalommal célszerű elvégezni 26

27 1. éves nyár állomány mechanikai gyomirtása 27

28 Károsítók elleni védekezés • Alapvetően az aprítéktermelő nyár energiaültetvényben átlagos esetben nincs szükség a károsítók és kórokozók elleni beavatkozásokra • Néhány károsító, mely ellen szükség lehet a védekezésre: - Nyárlevelészek - Gyapjaslepke hernyója A gombabetegségekre az eddigi tapasztalataink alapján a nemesnyár fajták különösebben nem érzékenyek 28

29 A második év teendői • Az első évben megfelelően megeredt, megápolt és jó növekedésű ültetvények ápolása a második évtől már egyszerű, és alacsony költségű • A sorközök ápolását a vegetációs időben még 1-2 alkalommal végezzük el: így a talajnedvességet is megtartjuk, levegőztetünk és a gyomokat is a káros szint alá szorítjuk vissza • A dugványok pótlására általában a második évben már nincs lehetőség, a megmaradt növények között az újabb dugványok meggyökeresedése talán megtörténik, de a növekedés szinte biztosan elmarad 29

30 Betakarítás • Az általánosan ajánlott technológia 2 éves betakarítási ciklusú. Rossz termőhelyi adottságok és/vagy körülmények (talaj, időjárás, ápolások sikeressége) viszont indokolttá tehetik, hogy az ültetvényünk első levágásának idejét egy évvel kitoljuk • A betakarítást mindig a lomblevelek lehullásától kezdődően a rügyfakadásig kell elvégezni. Ez nagyjából november közepétől április elejéig tartó időszakot jelent 30

31 Betakarítás járvaszecskázóval 31

32 A betakarításokat követő ciklusok teendői • A betakarítást követően az ültetvény április elején-közepén kezd újrahajtani • Az első vágást követő években az ápolási munkánk csak a sorok közötti területek gépi ápolására korlátozódik. 32

33 3. éves újrahajtó nyár állomány betakarítást követően 33

34 Nemes nyár energiafa előnyei • élénk, gyors fiatalkori növekedési ritmus; • hajtásképzése az egész vegetációs időszakon keresztül igen erőteljes; • magassági és átmérő-növekedési maximuma 4-6 éves korra esik; • évi magassági növekedése jó termőhelyen elérheti a 2 m-t; 34

35 Nemes nyár energiafa előnyei • kéregfekéllyel és levélbetegségekkel szemben ellenálló; • rovar- és gombakártevőkre nem érzékeny; • erőteljes hajtásnövekedésével az esetleges biotikus és abiotikus károkat hamar kiheveri • Fűtőértéke: 18,9-19,1 MJ/kg. 35

36 Nemes nyár energiafa hátrányai • fatérfogat-tömege alacsony (0,35 g/m3), nagy szállítókapacitást igényel; • napfénytartalommal és a nyári átlaghőmérséklettel szemben igényes; • erősen nedves termőhelyeken legalább a nyár közepén cm vastag levegős termőréteget igényel; 36

37 Nemes nyár energiafa hátrányai • igen érzékeny a talaj magas mész-, szóda- és összes sótartalmára; • 5% feletti CaC03-tartalom már kedvezőtlenül befolyásolja a növekedését; • A nagyvad (szarvas, őz) igen szereti a fiatal fák húsos leveleit lerágni 37

38 Energetikai nemesnyár és fűz gyökérrendszerének összehasonlítása Nemesnyár Fűz 38

39 Az akác rendszertani besorolása Rend:Hüvelyesek (Fabales)Fabales Család:Pillangósvirágúak (Fabaceae)Fabaceae Nemzetség:Akác (Robinia)Robinia Faj:Fehér akác (Robinia pseudoacacia)Robinia pseudoacacia Előfordulása mérsékelt éghajlatú területeken jellemző. Őshazája Észak-Amerika. Az 1600-as években Jean Robin francia botanikus hozta be európába az elsőt. 39

40 Fehér akác virágzata 40

41 Akác talajigénye • Az akác gyökérzete rendkívül levegőigényes. Ennek megfelelően a túl magasra emelkedő talajvíz lehetetlenné teszi a termesztését. Az optimális talajvíz szint cm körüli. • Akác telepítésére legalkalmasabbak a homoki termőhelyek, de csernozjom és réti talajokon is termeszthető, ha azok többletvíz-hatásoktól mentesek. 41

42 Akác telepítése • Az akác rendkívül fényigényes fafaj, ezért 2,8-3,0 m sor,- és 0,4 m tőtávolságú ültetési • hálózatba telepíthető • A hektáronkénti tőszám db egyéves magágyi csemete (esetleg ugyanennyi vegetatív gyökérdarab a nemesített fajtákból). • Az ültetvény telepíthető ősszel vagy tavasszal. • Figyelembe kell venni a fafaj fagyérzékenységét is 42

43 Akác talajművelése • Az akác telepítése egy éves magágyi csemetével történik. A telepítést megelőző év őszén cm-es szántást célszerű végezni. A mélyebb szántás többletköltségeit az energetikai célú ültetvények nem mindig hálálja meg. A szántás egy cm-es lazítással és annak elmunkálásával kiváltható. • Az akác tápanyagban szegényebb talajokon is megterem, sőt erdészeti célra kifejezetten ezek a talajok a legalkalmasabbak az akác termesztérére. • Energetikai célú ültevény esetén azonban, a tápanyagban szegény termőhelyeken célszerű NPK hatóanyagú vegyes műtrágyából kg/ha adagot kijuttatni a szántás előtt. 43

44 A telepítés előkészítése Mélyszántás (40-80 cm) Magágykészítés Mélylazítás 44

45 Akác betakarítása • Az energia célból termesztett akácot két- három évente lehet levágni • A betakarítást kis területen kézi megoldásokkal is el lehet végezni, de nagyobb területen a nemesnyár ültetvényekhez hasonlóan speciális betakarító kombájn használata a célszerű. • Ennek teljesítménye 40 t/óra. (1-2 ha/óra) 45

46 Betakarítás után 46

47 Az akác betakarítását követő ápolás • Az ültetvényekben a gyökérsarjakat vissza kell szorítani, mert kezelhetetlen lesz a terület. • A vágás és a faanyag területről való lehozása után a területet elő kell készíteni az új ciklusra. • A gyommentesítést és a tápanyag talajba való bejuttatását azonnal el kell végezni egy menetben a lehullott lombozat betárcsázásával. • Tavasszal a sorok és sorközök vegyszeres gyomirtását végre kell hajtani, a sorközökben a gyökérsarjakat vissza kell szorítani. 47

48 Akác ültetvény felszámolása • Az ültetvényt a tervezett 15 éves fennmaradása után (4-5 vágási ciklus) fel kell számolni, mert • később a tuskók és gyökerek olyan erősek lesznek, amivel már nem lehet technológiailag bírni. • A talajból kikerülő tuskók és gyökér darabok szintén hasznosíthatók az elégetésük során. • Az akác ültetvények felszámolása vegyszeresen a glifozát tartalmú gyomirtókkal, vagy • mechanikusan tuskó kiszedő késekkel történhet. • Az akác pillangós növény 48

49 Kumulált Cash-flow ( ) 49

50 Pusztaszil rendszertani besorolása • Ulmaceae szilfafélék családjába tartozik, • Ulmus nemzetség tagja • Pumila var. arborea 50

51 Pusztaszil származása • Az Észak-Kínából származó, termesztett változatát nálunk alföldfásítási célokra eredményesen alkalmazzák. 51

52 Pusztaszil jellemzői • Előnye az őshonos szilekkel szemben, hogy számottevő károsítója nálunk nincs. A szilfavésszel szemben ellenálló. • A vad szereti, a lombját szívesen fogyasztja. • Ennek ellenére a vadkárosítást általában gyorsan kiheveri. A törzs alsó részén a kéreg fiatalon meg­vastagszik, a további károsításnak ellenáll. 52

53 Pusztaszil termőhely igénye • A termőhellyel szemben nem igényes. • A meszes, a savanyú, a kötött, a laza, a nedves, a változó vízellátású, időnként kiszáradó termőhelyen egyaránt jó növeke­désű. • Elfogadható növekedésű, 20 éves korára a szélsőségesen gyenge, rossz, patkás és meszes szikesen is elérheti, illetve eléri a 10 m körüli magasságot. • Ez ideig különböző okok miatt a fatermesztés szempontjából határ termőhelynek számító területekre ültették. • A hidrológiai adottságokkal szemben kevésbé érzékeny. Mind a két szélsőséget elviseli. Ezeken a termőhelyeken nagy jelentősége lehet. 53

54 Pusztaszil termőhely igénye • Az eddigi tapasztalatok szerint kiválóan alkalmas a változó vízellátású, • különböző mélyben sós és szikes talajok erdősítésére, ahol a fák mérete és a fatermés nagysága a termőréteg vastagságának növekedésével arányosan növekszik. • Jó a fák növekedése homokon és a különböző talajhibás buckaközi laposokban is. 54

55 Technológia tervezése • A rövid vágásfordulójú (5-8 év) energetikai ül­ tetvény létesítésére alkalmas. Kiválóan sarjadzik. Egy-egy tuskónak a letermelés után igen sok, akár sarjhajtása is megjelenhet, amiből aztán 4-7 hajtás ki­ugrik és megvastagszik. Fatermése közepes termőhelyen is elérheti a 10 tonnát hektáronként 10—15%- os nedvességtartalommal számolva. 55

56 Pusztaszil energiafa előnyei • tuskóról jól sarjadzik; • nagyon szívós faj, nagy sebekkel megcsonkított koronával is sokáig elél; • talaj- és termőhely-toleranciája széles; • transzspirációs intenzitása igen jó, a talaj felvehető vízkészletét igen jól tudja hasznosítani; 56

57 Pusztaszil energiafa előnyei • a talaj iránt közömbös, tápanyagigénye alacsony; • könnyen telepíthető, könnyen nevelhető; • nem igényel különösebb növényvédelmet. 57

58 Pusztaszil energiafa hátrányai • a vad igen szereti; • az első évben lassú a növekedése. 58

59 Előadás felhasznált forrásai Lukács G. S. (2009): Megújuló energia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 265 p. Lukács G. S. (2011): Gazdaságos Zöldenergia. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 259p. 59

60 Köszönöm a figyelmüket! 60


Letölteni ppt "Fásszárú növények energetikai hasznosítása 1. Erdészeti alapanyagok, hulladékok felhasználása • 9 millió m 3 kitermelhető évente • 7 millió m 3 kitermelt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések