Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Légköri erőforrások elmélet A biomassza típusai, és termelése hazánkban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Légköri erőforrások elmélet A biomassza típusai, és termelése hazánkban."— Előadás másolata:

1 Légköri erőforrások elmélet A biomassza típusai, és termelése hazánkban

2 BIOMASSZA A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen lévő szerves anyagok és élőlények összessége. A biomassza a bolygónk teljes, a szárazföldön és a vizekben élő és a közelmúltban elpusztult biológiai eredetű szervesanyag-tömegét jelenti beleértve a biotechnológiai ipar termékeit, a biológiai átalakítók összes biológiai eredetű termékét, hulladékát és melléktermékét is. a biomassza transzformált/konzervált napenergia

3

4 A biomassza csoportosítási lehetőségei (1): Keletkezési szintje szerint: elsődleges (mező- és erdőgazdasági hulladék, energianövény-termékek) másodlagos (állattenyésztés melléktermékei) harmadlagos (élelmiszeripar melléktermékei, emberi hulladék) Eredete szerint: céltermék hulladékok, melléktermékek (mg.-i, erdei, egyéb) A biomassza potenciál jellege szerint: elméletileg hasznosítható potenciál technikailag hasznosítható potenciál szociológiai-gazdasági potenciál Felhasználás szerint: élelmezési célra ipari célra (textilipar, gyógyszeripar, stb.) energetikai célra

5 A biomassza csoportosítási lehetőségei (2): Végtermék szerint: szilárd: biobrikett, tűzipellet, tüzelőanyag (tűzifa) folyékony: alkohol, biodízel gáz: biogáz, depóniagáz, fagáz Alkalmazás szerint: hőtermelés (fűtés, szárítás, melegvíz-készítés) villamos energia előállítása motorhajtó-anyagok Tárolhatósága szerint: jól tárolható (tűzifa, biobrikett, biodízel, alkohol) közepesen tárolható (szárított biomasszák, bálázott szalma) nehezen tárolható (biogáz, nedves biomassza, állati trágyák)

6 Az energetikai célokat szolgáló szilárd biomassza Hagyományos forrása: Termesztésből: – a növénytermesztés melléktermékei – a gyömülcs/szőlő termesztés melléktermékei – az erdőgazdaság melléktermékei Feldolgozásból: – fafeldolgozási hulladékok – termésfeldolgozásból származó hulladékok Hagyományos erdők (az erdészetek ipari célokra szánt faanyaga) Energetikai célú ültetvények: – lágyszárú energianövények – fásszárú energianövények Energiaerdők

7 Mezőgazdasági melléktermékek kukoricaszár: évente 8-10 millió tonna keletkezik, aminek hozzávetőleg a fele hasznosítható energia előállításra ez PJ/év energiát jelent hátránya a magas nedvességtartalom (!!!) gabonaszalma: évente 4-4,5 millió tonna jön létre, amiből az állattartás és a feldolgozóipar 1,6-1,7 millió tonnát használ fel 2,4-2,8 millió tonna energetikai célú felhasználására van lehetőség, ami PJ energia előállítását tenné lehetővé megfelelő tüzelőberendezések (!!!) napraforgószár, repceszalma évente ezer tonna keletkezik amiből 5-6 PJ hőenergiát lehetne előállítani megfelelő tüzelő berendezések (!!!)

8 A szőlőinkben és gyümölcsöseinkben évente ezer tonna fás szárú venyige és nyesedék keletkezik. A bálázott szőlővenyige és a nyesedékből készített faapríték kisteljesítményű kazánokban történő égetése útján 5-6 PJ hőenergia előállítható. Példa: Jellemző gyümölcsfa fajták nyesedéke Debrecen agglomerációjában (tonna) (érték MFt) Alma 4324,110 55,9 Körte204,516 2,6 Meggy700,872 9,1 Szilva490,467 6,3 Őszibarack221,520 2,8 Összesen 5941,485 76,9

9 Hagyományos erdők hagyományos funkciók energetikai fontossága Hazai élőfakészlet 330 millió m 3 → max. 9 millió m 3 kitermelhető → tényleges 7 millió m 3 energetikai célra felhasználható: Vágástéri apadék: 1,4 millió m 3 Faipari melléktermékek: 0,5 millió m 3 Kitermelési tartalék 0,5 millió m 3 Tűzifa:1,8 0,5 millió m 3 Összesen3,8 0,5 millió m 3 lakossági és a mg. vállalkozások igényei 2,5–2,7 millió m3 erőművek jelenlegi energiafa-igénye 35–40 PJ/év → 2010-re 50–60 PJ → hagyományos erdőkből nem fedezhető

10 cirokfélék t/ha zöld- és t/ha szárazanyag-termésükkel a legnagyobb hozamú szántóföldi növények közé tartoznak Mo.-n. Mo.-on szinte minden talajon sikeresen termeszthetők szárazanyagra vetített energiatartalmuk 16,377 MJ/kg, ami megfelel a hazai barnakőszenek fűtőértékének (Feczák 2006) energianád (kínai nád) nagy hozamú, évelő növény GJ/ha évente egy betakarítás, ami leszáradt állapotban is lehetséges Hátránya: a viszonylag magas telepítési költség. A növény vízzel jól ellátott, meleg termőhelyeken hoz megfelelő termést, tehát déli tájolású árokpartokon telepíthető leginkább. energia kender az energianádhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik az energetikai felhasználás tekintetében Energetikai (célú) ültetvények – Energianövények

11 "Szarvasi-1, stb." energiafű (szudáni fű, zöld pántlikafű): nagy hozamú a talaj minőségére nem érzékeny szárazság, só és fagytűrése kiváló jól tolerálja az évi milliméter vízellátottságot az 5-19 Celsius fokos évi átlaghőmérsékletet az 5-9 pH kémhatású talajokat hosszú élettartalmú egy helyben évig is termeszthető fűtőértéke (MJ/kg) szárazanyag telepítési költsége 20-25%-a az energetikai faültetvényeknek

12 hozama 8-10 t/ha, (több éven át) energia tartalma GJ/ha Előnye: a búzaszalmánál egyenletesebb hőleadással ég bálázott állapotban. gépesített betakarítása, bálázása, pelletálása megoldott a pellet kedvezőbben égethető kisteljesítményű kazánokban, mint a faapríték a hőerőművekben Probléma: a fű magas szilícium tartalma miatt a hamu már mintegy °C-on megolvad, a hagyományos kazánokat rövid idő alatt használhatatlanná teheti, DE speciálisan kialakított tűzterű kazánokban tüzelhető (az energiafű termelése akár ezer hektáron is megindulhat, ami ezer tonna biomasszát és 6-7 PJ energiát jelent.

13 A Szarvasi-1 energiafű és különböző energiahordozók fűtőértéke és egységnyi energia költsége Fűtőérték MJ/kg/sz. a. Szárazanyag önköltség Ft/kg Egységnyi energia költsége Ft/Mj BálaPellet- Szarvasi-1 energiafű 14,9-17,28,45-5,630,56- 0,32 1,96-1,63- Barnaszén13,9---1,58 Tűzifa (akác) 14, ,35 Gázolaj35,0---6,24 Földgáz34,0---1,83

14 Energetikai (célú) ültetvények – energiaerdők – energetikai faültetvények ENERGIAERDŐK: átmenet a hagyományos erdők és az ültetvények között Keletkezhetnek: – a hagyományos erdők átminősítésével – a védelmi célokat szolgáló erdők karbantartásakor, vagy végvágásakor kikerülő faanyag – a 30 éves erdősítési programból származó, főleg földhasznosítási céllal létrejött erdők hasznosításával – energiafa-termesztés céljára történő telepítéssel

15 Az energiaerdők erdőgazdálkodási művelési ágba tartozó, de speciálisan energiatermelési céllal létesített és üzemeltetett erdők, ahol csak energiafa (tűzifa, faapríték) termelése folyik. Az energiaerdő vágásfordulójának időtartama lehet mini (1 - 4 év), midi ( év), rövid ( év), közepes ( év) és hosszú ( év). Használható fafajok a gyertyán, juhar, hárs, fűz, éger, nyír és az akác. Különbségek az energiaerdő és az energetikai faültetvény között. Az energetikai faültetvények mezőgazdasági ültetvénygazdálkodási művelési ágba tartozó, energiafa termelésre létrehozott faültetvények.

16 (ENERGETIKAI) FAÜLTETVÉNYEK: az energetikai faültetvényeket gyorsan növő (nyár, fűz) fafajokkal ezer tő/ha tőszámmal ültetik az energetikai faültetvények járvaaprítós gépekkel történik a betakarítás Előnyük: olyan területeken is létrehozhatók, ahol a szántóföldi növénytermelés biztonsága túl kicsi. Nyugat-Európában elfogadott, hogy olyan termőhelyeken célszerű energetikai faültetvényeket telepíteni, ahol nem érhető el a 4 t/ha gabona hozam (Marosvölgyi 2004). Magyarországon: a mély termőrétegű talajokon nemesnyár klónokkal t/ha, a legnedvesebb termőhelyeken fűzzel 35 t/ha a szárazabb termőhelyeken az akáccal 5-16 t/ha-os hozamok

17 Az apríték kisteljesítményű kazánok mellett a hőerőművekben is felhasználható. Az apríték nedvességtartama általában % közt, térfogatsúlya 0,2-0,5 t/m 3, fűtőértéke 9-11 GJ/t körül alakul (Hanzély 2007). A dinamikus növekedés eredményeként az energetikai faültetvények kiterjedése a közeljövőben elérheti a 100 ezer hektárt, ahonnan PJ energia nyerhető. Előnyük : hasznosíthatók az egyébként rossz termőhelyi adottságú, erózió, belvíz által veszélyeztetett területek. a gyors növekedésű hazai fajokat használjunk fel, elkerülendő például a kanadai nyár alkalmazása

18 Magyarország biomassza potenciálja Szilárd erdészeti biomassza 2010-ig 1,8x10 6 t erdészeti fa energetikai célra → probléma Fás szárú energiaültetvények 2010-re elméletileg elérhető potenciál 1x10 6 t (60 ezer ha energiaültatvény esetén) Egyéb szilárd biomassza Lágyszárú energiaültetvények (szarvasi energiafű, kínai nád) Szántóföldi melléktermékek – szalmagyűjtésből 1,5 millió t/év Kertészeti hulladék – 1,2x10 6 t (problémás begyűjtés) Élelmiszeripari hulladék – 30–50 ezer t Folyékony energiahordozóként használt biomassza Bioetanol (búza, kukorica) Biodízel (repce) Bioolaj (repceolaj, használt sütőolaj)

19 Magyarország biomassza potenciálja Gázhalmazállapotú energiahordozóként használt biomassza Nyírbátori biogáz üzem – 1,6 MW vill.energia-termelési kapacitás Észak-pesti szennyvíztisztító – 1,75 MW-os gázturbinában 7 GWh évi áramtermelés (kivitelezés alatt) Pálhalmi Biogáz Demonstrációs Projekt – 13,4 GWh évi áramtermelés hígtrágya felhasználással (kivitelezés alatt) Települési szennyvíztisztítókról kikerülő biomassza A szóba jöhető tisztítótelepek → 381 MWh/nap → 128 GWh évi villamos energia többlet


Letölteni ppt "Légköri erőforrások elmélet A biomassza típusai, és termelése hazánkban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések