Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szakképzési hozzájárulás 2013 Év közbeni problémák – NAV válaszok. Évközi aktualitások -szabad vállalkozási zóna – szociális hozzájárulás kedvezmény és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szakképzési hozzájárulás 2013 Év közbeni problémák – NAV válaszok. Évközi aktualitások -szabad vállalkozási zóna – szociális hozzájárulás kedvezmény és."— Előadás másolata:

1 Szakképzési hozzájárulás 2013 Év közbeni problémák – NAV válaszok. Évközi aktualitások -szabad vállalkozási zóna – szociális hozzájárulás kedvezmény és szakképzési hozzájárulás – adóalap megállapítása, - saját munkavállaló költségeinek figyelembe vétele NGM rendelet; - szakképzési megállapodásról kormányrendelet; Előleg és elszámolás kapcsolat; Készítette: Tóth-Szabó Anna

2 Háttérjogszabályok Szakképzési hozzájárulás kötelezettség háttérjogszabályai: • a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény (Szht.); •a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet (Szht. R.); •a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (Nftv. R.); •a szakképzési megállapodásról szóló 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet (Szm. R.); •a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet (NGM) Kapcsolódó jogszabályok •a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény Szt.) •a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (Nftv.) •A felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény (Fktv.) •A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tötvény (Nkt.) •a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja tv.) •a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (Tbj.) •egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról évi CLVI. törvény Eat.)

3 Szakképzési hozzájárulási alap megállapítása től – szakképzési hozzájárulási alap megállapítása: -szakképzési hozzájárulás alapja=szociális hozzájárulási alap -szakképzési hozzájárulási alap csökkenthető: -25 év alatti pályakezdő, -Tartósan álláskereső személy, -Gyed utáni, gyes, gyet utáni, melletti, -Szabad vállalkozási zónában történő foglalkoztatás, Ha szociális hozzájárulási adó kedvezmény érvényesítése történik. Munkabér, max 100 ezer Ft/hó, részmunkaidő – arányos figyelembe vétel. -Kutatók foglalkoztatása után, ha szoc. ho. kedvezmény érvényesítése, mérték max. 500 ezer Ft/hó alapulvételével, részmunkaidő-arányosítás. -Szabad vállalkozási zónában történő foglalkoztatás.

4 Évközi változás – szakképzési hozzájárulási alap megállapítása - szabad vállalkozási zóna 1. Szabad vállalkozási zónák létrehozásáról … 27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 1. számú melléklet – kijelölt települések, től kormány gazdaságfejlesztési stratégiája alapján további településeket jelölt ki – 2. számú melléklet: ] Érvényesítheti: szabad vállalkozási zóna területén működő kifizető a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után - az Eat. 462/E. § (3) bekezdése szerint ← feltétel volt: a) A Tao tv. szerinti fejlesztési adókedvezményre jogosult adózó érvényesíthette, b)a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli kellett →új munkavállaló kellett! A (3) bekezdésre utalás megszűnt től, és változott a feltételrendszer → nem feltétel: -Tao tv. szerinti fejlesztési adókedvezményre jogosult legyen →lehet pl. egyéni vállalkozó is, -nem köti az átlagos állományi létszám növelését a fejlesztési adókedvezménnyel végrehajtott beruházáshoz.

5 Évközi változás – szakképzési hozzájárulási alap megállapítása - szabad vállalkozási zóna 2. Kedvezmény feltétele jelenleg: -Új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap – KSH 3/2010. (IV. 2.) Közleménye szerinti – átlagos állományi létszámhoz képest növeli, megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább a kedvezményezett időszakban nem csökkenti – létszám MEGTARTÁSA. -Kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább 6 hónapja, valamint tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában van, ahol a kifizető működik.

6 Évközi változás – szakképzési hozzájárulási alap megállapítása - szabad vállalkozási zóna 3. Ki minősül új munkavállalónak e § tekintetében? -akivel a kifizető az elvárt módon a létszámot növeli, -akinek munkaviszonya nem a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított, új munkahely létesítése feltételével adott támogatás igénybevételével jött létre →támogatás halmozódásának elkerülése, -Aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetét megelőző évben a kifizetőnél vagy a kifizető Tao. szerinti kapcsolt vállalkozásánál nem tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba ← ne kapcsolt vállalkozástól legyen átvéve! Nem minősül állományi létszám csökkentésének: ha létszám olyan munkavállalóval csökken, aki helyett a kifizető a munkaviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig másik munkavállalóval létesít munkaviszonyt; e másik munkavállaló után a kedvezmény a kedvezményezett időszak fennmaradó részére érvényesíthető, nem indul újból! Ha kifizető előtt érvényesítette e kedvezményt a januári szabályok szerint választása szerint továbbra is alkalmazhatja a i szabályok szerint!

7 Évközi értelmezésbeli változások, pontosító jogszabályok

8 Gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat Nftv. 44. § szeptember 1-től A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát: a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. Kérdés – a évi felsőoktatásról szóló tv. alapján megkezdett képzések esetén van-e lehetőség csak a tanintézmény és gyakorlóhely között kötött együttműködési megállapodás alapján, hallgatói munkaszerződés nélkül szakmai gyakmai gyakorlatra? A Nftv. R. 20. § (3) bekezdése: „Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat alap- és mesterképzésben a évi törvény szerint kezdték meg, szakmai gyakorlatára a évi törvény rendelkezései irányadók.” AZONBAN a Nftv. – jogalkotási hierarchiában magasabb jogszabály - nem tartalmaz átmeneti rendelkezést!→CSAK hallgatói munkaszerződéssel lehetséges! Felsőfokú szakképzés § (4) A évi felsőoktatási törvény alapján nyilvántartásba vett felsőfokú szakképzés 2012 szeptemberét követően nem indítható. A már megkezdett képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben - de legfeljebb a 2015/2016-os tanévben - fejezhetők be. Szja, járulék- és szocho kötelezettség szabályai. Várható változás Tbj. 11. § d)

9 Tanulószerződés – szünetelés, táppénz, betegszabadság; csökkentő tétel érvényesítése 1. Tbj. 5. § (1) bek. c): biztosított tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló. 4. § k) 1): járulékalap: tanulószerződésben meghatározott díj. A Szt. 64. § (1) bekezdés: „64. § (1) … A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.” A Tbj. nem tartalmazza, hogy a kifizetett díj csökkenése esetén csökkenteni kellene a járulékalapot. Megoldás? Tanuló „nettó járandóság”-a csökkenjen a tanuló mulasztásának idejével arányosan. Példa Ft tanulószerződésben meghatározott díj. Novemberben tanuló 10 napot igazolatlanul mulaszt. Járulékalap: Ft. Járulékkötelezettség: Ft x (10%+7%)= 2550 Ft. Nettó jövedelem: Ft – Ft = Ft. Arányosítás: 10 nap/30 nap= 1/3 arányban kell csökkenteni a díjat → hiányzás figyelembe vétele: a nettó összeg 2/3-a fizethető a tanulónak, így érvényesítve a mulasztást. Nettó összeg hiányzás figyelembe vételével: Ft x 2/3= Ft Kifizetendő: Ft – Ft= Ft → arányos nettó összeg fedezetet nyújt a járulékra. Szochót is a tanulószerződés díj után Ft – számol.

10 Tanulószerződés –, táppénz, betegszabadság szünetelés; csökkentő tétel érvényesítése 2. Betegszabadság: Szt. 64. § (4) A tanulót az őt megillető betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg. „… betegsége idejére a Mt. alapján tíz nap betegszabadság illeti meg...,. betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a Tbj. szerint táppénzre jogosult.” Lehetőség: betegszabadság, táppénz időszakára ezeket a mulasztásokat foglalkoztató igazolások alapján igazoltnak tekinti → nem csökkenti a tanulószerződés díját → járulékalap = tanulószerződéses díj → teljes fedezet a járulékra. [Probléma: adókötelezettség a Szja tv. 1. számú melléklet pont További megjegyzés: eredményes tanulmányok- juttatás növelése – adómentesség - célszerű feltételeket és mértéket rögzíteni] Csökkentő tétel érvényesítése ezekben ez esetekben: Szht. R. 5. § (2)→ ha a tanulószerződés hatályos→ foglalkoztató szakmai gyakorlattal kapcsolatos kötelezettsége, joga fennáll – függetlenül a hiányzástól →csökkentő tétel érvényesíthető

11 Tanulószerződés – szünetelés, táppénz, betegszabadság; csökkentő tétel érvényesítése 3. Tanulószerződés szüneteltetése Szt. 54. § (1) A tanulói jogviszonynak szüneteltetése, tanuló szülési szabadsága alatt a tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg és nem terhelik a feleket (a tanulószerződés szüneteltetése). Szünetelés alatt tanulói pénzbeli juttatásra és egyéb juttatásra nem jogosult. Nkt. 54. § (3) szünetel: engedélyezték - tanulmányait megszakítsa, vagy fegyelmi határozattal eltiltották; külföldi tanulmány alatt Iskolai tanulmányait ez idő alatt nem folytathatja → - tanulmányokat nem folytató tanuló→ jogok, kötelezettségek nincsenek - díjazásra nem jogosult, nem biztosított → nincs járulékkötelezettség - Eat § (2) e) szochot eredményező jogviszony: tanulószerződéses; (1) c) adóalap: tanulószerződésben meghatározott díj – szünetelés alatt kifizető kötelezettsége is szünetel → díjat nem fizeti → nincs szocho kötelezettség Csökkentő tétel érvényesítésének lehetősége? -Szht. R. → csak hatályos tanulószerződéssel érvényesíthető! -szakmai gyakorlatot biztosítónak sincs a gyakorlattal kapcsolatosan joga, kötelezettsége → Szht. 5. § nem tudja szakképzési hozzájárulási kötelezettséget gyakorlat folytatásával teljesíteni → csökkentő tétel nem érvényesíthető!

12 Szakképzési megállapodás •Szht. 5. § gyakorlati képzés szervezésével teljesíthető szakképzési hozzájárulás: állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján. •Nkt. 2. § (1) ingyenes első szakképesítés megszerzése → állami közszolgáltató feladat → elsődleges helye - iskolarendszerű szakképzés. •Finanszírozás: - iskolában elmélet, gyakorlati képzés ←állami költségvetés, fenntartó. - egyéb gyakorlati képzés költségei ← gyakorlati képzés szervezője. •Nem állami fenntartású intézmény – nincs feladatellátási kötelezettsége → Szt. 84. § (8) költségvetés hozzájárulására csak akkor jogosult, ha rendelkezik kormányhivatallal kötött szakképzési megállapodással. •Nkt. szerinti változások szakképző iskolában – érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve felmenő rendszerben. •Szt. 92. § január 1-én hatályba lépett rendelkezések – első ízben az ezt követően indított képzésekben! → korábban régi Szt. alapján megkezdett képzéseket a régi Szt. (1993. évi LXXVI. tv.) alapján befejezni! Utoljára 2012/2013-ban indulhatott régi Szt. alapján képzés ← Szt. 92/A. § régi Szt! – befejezheti szakképzési megállapodás nélkül!→ 2013/2014-ben indult képzés szeptember 1-től Szt-ben, Nkt-ban meghatározott: nem állami – kötelező a szakképzési megállapodás! Szakképzési megállapodásról: 314/2013. (VIII. 28.) K. r én lépett hatályba. 2013/2014-es tanévre szeptember 30-ig kellett megkötni!

13 Nem eltérő üzleti évű egészségügyi szolgáltató, közhasznú nonprofit gazdasági társaság – adóbevallásban figyelembe nem vett árbevétel változás – önellenőrzés 2. § (5) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra b) az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után, e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a Tao 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után. 4. § (4) A szakképzési hozzájárulás kiszámításához a) a számviteli törvény (Szám. tv.) hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak – szocho alapját megosztani: a Szám. tv. szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, c) a közhasznú nonprofit g.t. szocho alapját megosztani: a Szám. tv. szerint megállapított éves árbevételéből a kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában. Probléma – nem pénzforgalmi szemlélet, eü. szolgáltatónál éves árbevétel kb. februárban, közhasznú gt. kedvezményezett tevékenység árbevétele – beszámolóban ! ↔ Szakképzési bevallás elszámolásról – követő év Megoldás: 9. § (6) – csak eltérő üzleti évűre → nem eltérő üzleti évű csak önellenőrzéssel! Tájékoztató

14 Saját munkavállaló részére szervezett képzés költségeinek elszámolása től lehet saját munkavállalóval kapcsolatosan is teljesíteni szak. hoz-t. [Szht. 5. § d)-e)] Alkalmazás – szigorú feltétel. Költségek elszámolhatók →21/2013. (VI. 18. ) NGM r. – hatályos től. Rendelet fontos elemei :  Állami támogatásnak minősül, erre a 8000/2008/EK R. – „csoportmentességi támogatás” irányadó  Mikor alkalmazható? - Szht. 5. § ea) feltétel teljesüljön ( 45 fő tanulószerződéses is), - képzés felnőttképzési tv. (Fktv.) szerint, [új Fktv. van: évi LXXVII. tv.] - nem távoktatási formában, - képzés általános, vagy speciális – megfelelve Szt. 2. § 35., 3. § (2) b)-c), vagy 3. § (3) a)-ban és Fktv. 29. § 19.-ban foglaltaknak (szakmai képzés), - képzés minimális időtartama: 20 óra, - Európai Unió, vagy EGT területén kerül sor, - képzésről a Szht. 5. § eb) szerinti adatszolgáltatásnak eleget tett.  Sajátos feltétel – közúti közlekedés  Halmozható más 800/2008/EK r. alá tartozó támogatással, vagy „ de minimissel” – de támogatási intenzítás - figyelem!

15 Saját munkavállaló részére szervezett képzés költségeinek elszámolása 2.  Mi képezi az elszámolás alapját? •külső képzés: szolgáltatási szerződés és ennek alapján kiállított számla, •belső képzés: elszámolás képzésenként tényleges önköltségen; belső kapacitás igénybevételéről belső számla, bizonylat, •vegyes: előzők kombinációja, de felnőttképzési szerződést képző intézmény köti a munkavállalókkal. •Áthúzódó: teljesítményarányos elszámolás, ha a képzés megkezdésétől képzés költségeit a szakhoz terhére elszámolta.  Adatszolgáltatási kötelezettség: •mellékletek szerinti adattartalommal, •határidő: elszámolási bevallással egyidejűleg (Szht. 9. §) – január kormányhivatal munkaügyi központjának, •Adatszolgáltatás munkaügyi kp. 60 napon belül megvizsgálja→hiány – 15 napon belül pótlás, •Hiánypótlást nem, vagy nem határidőre teljesítő →NAV •Munkaügyi kp. ellenőrzést követő 30 napon belül ellenőrzés dokumentumainak megküldésével tájékoztatja a NAV-ot. •Bizonylatmegőrzési kötelezettség 10 év.

16 Saját munkavállaló részére szervezett képzés költségeinek elszámolása 3.  Mi számolható el és meddig? •Külső képzés esetén 9. § (1) bekezdés – fontos 800/2008/EK r. 39. cikk (4) •Belső: 9. § (2): pl. oktatók - Szám. tv. 79. § (1) bekezdés szerinti személyi jellegű ktg-ei, stb. •Vegyes: - külső képzésre vonatkozó kiadások →külső, - belső → belső képzés esetén meghatározott kiadások. •Személyi jellegű költségek esetében figyelni- képzésben ténylegesen eltöltött idő.  Költségek maximális támogatási intenzítása: •Általános képzés – elszámolható költségek 60 %-a, •Speciális – 25 %. •Növelhető: - 10 % ponttal – fogyatékossággal élő, vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak szóló képzés esetén, - 10% pont – közép, 20 % pont mikro-, kis vállalkozás. •Ha általános és speciális is: 25 % intenzítási mutató. •Támogatás mértéke ≤képzésben résztvevőnként, képzési óránként teljes munkaidőben foglalkoztatott - minmálbér 6 %-ánál.

17 Előleg és elszámolás kapcsolata

18 Előleg, elszámolás 9. § 1. •Előleg: az év hónapjára - havonta •Mértéke: tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy az alapnormatíva alapján számított csökkentő tétel és saját munkavállaló képzéssel összefüggő, pénzügyileg teljesített költségek levonása időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a 8. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető. Hi: tárgyhót követő 12. •Elszámolás (év végén, de ugyanez vonatkozik a végelszámolást, felszámolást kezdőkre is) a) a szakképzési hozzájárulás éves alapja és az éves bruttó kötelezettség, •b) a 8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel és az 5. § e) pontja szerinti levonás éves összege, •c) az éves bruttó kötelezettség és a levonható éves összegek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettség bevallás: tárgyévet követő év január 12. napjáig. Elszámolást követő előleg önellenőrzés →elszámolást is önellenőrzni!

19 Előleg, elszámolás 9. § 2. Előleg bevallásban: •Bevallási idő: adott hó 01. – hó utolsó napja, •A lapon 30. sor : 1 - „előleg” • sorok adatai: ha szükséges - adott hónap létszám - és Ft adata, •42. sor: adott hónap nettó kötelezettsége (34. sor-35. sor) [34. sor bruttó kötelezettség, 35. sor összes csökkentő tétel] Elszámolás bevallásban: •bevallási idő: december: – • A lapon 30. sor kód: „2” - elszámolás • sorokban:létszám - a decemberi adat, Ft adatok - egész évre vonatkozó adatok. (Együttműködési megállapodás esetén is fel kell létszámot tüntetni – utolsó hó, melyben voltak tanulók) •42. éves nettó kötelezettség. Éves nettó kötelezettség és előleg összegek különbözetére idén nincs külön jelölési lehetőség. Könyvelődni: kettő különbsége ← a NAV programja segítségével.

20 Előleg, elszámolás 9. § 3. Példa: Valamely cég végelszámolást kezd június 1-vel. Csökkentő tétel nincs január – április között előleg bevallást ad. Májusban elszámolást. Bevallott adatok: Előleg: Szakképzési h. kedvezmények figyelembe vétele nélkül, s azzal is 31., 33. sor: 01., 03., 04. hónapokban 128 e Ft, 02. hó: 129 e Ft. Szakképzési h. mértéke (bruttó kötelezettség), nettó kötelezettség (34., 42. sor) : minden hónapban 2 e Ft/hó Elszámolás: Szakképzési h. kedvezmények figyelembe vétele nélkül, s azzal is: (31., 33. sor): 641 e Ft Szakképzési h. mértéke (bruttó), nettó köt. (34., 42.): 10 e Ft. A felkönyvelt tétel az éves nettó és az össz. előleg különbözete: 2 e Ft.

21 Előleg bevallás – sorok

22 Előleg bevallás sorok

23 Elszámolás sorok

24 Elszámolás sorok Folyószámlán: éves nettó köt. és összes előleg nettó köt. Különbözet: Ft

25 Csökkentés lehetőségei 5. § és 8. § alapján 1.Gyakorlati képzés szervezése – 5. § a) a)Együttműködési megállapodás iskola és gyakorlóhely között, b)Tanulószerződéses tanuló foglalkoztatása, 2.Felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgató szakmai gyakorlata (átmeneti szabály – kifutó évfolyamok befejezéséig) a)Együttműködési megállapodással, b)Hallgatói szerződés alapján. 3.Gyakorlatigényes alapképzési szak keretében hallgatói munkaszerződés alapján szervezett szakmai gyakorlat, 4.Saját munkavállaló részére szervezett képzés Visszaigénylés csak az 1. pont alapján! De ott is csak akkor, ha együtt van a) és b). Ha csak együttműködési csökkentő tétel van, bruttó kötelezettség mértékéig lehet figyelembe venni, nincs visszaigénylés! Ha az 1. pont mellett egyéb módon is történik gyakorlat, vagy saját munkavállaló képzése után csökkentő tétel figyelembe vétele, bruttó kötelezettség 0 Ft-ig csökkenthető.

26 Együttműködési megállapodás és tanulószerződés együttesen – csökkentésre lehetőségek (emlékeztető) a)(Együttműködési + tanulószerződés)≥ bruttó kötelezettség és Együttműködési ≥ tanulószerződés → kizárólag tanulószerződés vehető figyelembe. [8. § (2a) bekezdés a)] b)(Együttműködési + tanulószerződés) ≥ bruttó kötelezettség és Együttműködési < bruttó kötelezettség, és Együttműködési > tanulószerződés → csökkentés bruttó kötelezettség mértékéig → nettó kötelezettség max. 0 ft, visszaigénylésre nincs mód. c)(Együttműködési + tanulószerződés)≥ bruttó kötelezettség és Együttműködési < bruttó kötelezettség és Együttműködési < tanulószerződés → a bruttó kötelezettség a két tétel együttes összegével csökkenthető d)Ha bruttó kötelezettség 0 Ft, csak a tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe. Ezek az összefüggések előlegnél és elszámolásnál is érvényesek!

27 8. § (2a) bekezdés a) pontja számításának értelmezése – változás az év során (1308-as bevalláson is módosult az összefüggés) 1. Példa: Bruttó kötelezettség: Ft. (34. sor) Kötelezettségcsökkentő tételek összege: Ft (35. sor) - együttműködési megállapodás: Ft (36. sor) - tanulószerződés alapján elszámolható: Ft (37. sor) Több csökkentő tétel nincs! Év elején a számítás: Összes csökkentő tétel > bruttó kötelezettség: ( Ft Ft) > Ft, és együttműködés Ft > tanulószerződés Ft → visszaigénylésnél csak a tanulószerződéses csökkentő vehető figyelembe: Ft Ft= Ft, ez kerülhetett a 42. sorba, mint nettó kötelezettség.

28 8. § (2a) bekezdés a) pontja számításának értelmezése – változás az év során (1308-as bevalláson is módosult az összefüggés) 2. Jelenleg a számítás: elv: a tanulószerződés mindenképpen érvényesítendő! Mivel a Ft „lefedi” a bruttó kötelezettséget, de az összes csökkentő tétel nem vehető figyelembe ← (E > B) a bruttó kötelezettséggel szemben az együttműködés szerinti csökkentő tétel 0 Ft-ig vehető figyelembe, „lenullázódik, azonban a tanulószerződés csökkentés teljes egészében figyelembe vehető a visszaigénylésnél! Vagyis nem a csökkentés során, hanem a visszaigénylés megállapításánál van jelentősége, hogy tanulószerződés is van Ft – Ft → csak 0 Ft-ig, azonban visszaigénylésnél a tanulószerződéses csökkentő tétel teljes egészében figyelembe vehető: 42. sorba: Ft kerül, (42. sor a 37. sorral azonos) De nem lehet a teljes csökkentő tételt figyelembe venni, ami Ft lenne, ha Ft–( ) = Ft.

29 8. § (2a) bekezdés a) pontja számításának értelmezése – változás az év során (1308-as bevalláson is módosult az összefüggés) 3. A logikát még inkább alátámasztja a következő példa: bruttó kötelezettség: Ft. együttműködési csökkentő: Ft. tanulószerződéses csökkentő: Ft. ( Ft Ft)= > Ft, és Ft > Ft év eleji számítás: csak tanulószerződéssel lehet csökkenteni a bruttó kötelezettséget: Ft – Ft= fizetendő: Ft, miközben tanulószerződéssel teljesített! → jelenlegi módszer: együttműködési Ft figyelembe vehető a bruttó kötelezettség mértékéig, azaz együttműködési csökkentő tételből Ft nem vehető figyelembe, visszaigényelhető, mert a visszaigénylésnél kizárólag a tanulószerződése csökkentő tétel érvényesíthető: Ft. 42. sorba –7000 Ft kerül.

30 Előleg és elszámolás kapcsolatára további példák I/1.: 1. példa Egy gazdasági társaságnak 5 fő alkalmazottja van Ft/hó bért fizet havonta. Az egyik alkalmazott 25 év alatti pályakezdő, idén kezdte meg munkaviszonyát, azaz az első évi 27 %-os szocho kedvezmény érvényesíthető, napi 8 óra a munkaideje → érvényesíthető a szakképzési h. alap megállapításánál a teljes csökkentés. (Az Ő fizetése is Ft/hó, de ennek a szakképzési hozzájárulás alapjának kiszámítása szempontjából nincs jelentősége, a szocho szempontjából igen: Ft/hó után 27 % kötelezettség keletkezik: Ft szocho, a Ft után 27 % a kedvezmény). Január- június és szeptember-december hónapokban 5 fő cukrász tanulószerződéses tanulót foglalkoztat a társaság. A tanulószerződés nem folyamatos →komplex vizsgával az 5 fő tanulószerződése megszűnt. Szeptemberben új 5 fővel kezdődik a tanulószerződés. Súlyszorzó a R. alapján: 1,5028. Mind a két időszakban még az évi LXXVI. törvény alapján történik a szakmai gyakorlat→R. 1. sz. melléklet alkalmazandó. Júliusban-augusztusban együttműködési megállapodás alapján 5-5 fő pék-cukrász szakközépiskolai tanuló van foglalkoztatva; a gyakorlat napjainak száma nap [ennek a szakképesítésnek a súlyszorzója: 1,5057, de a példa szempontjából nincs jelentősége, mert együttműködési megállapodás esetén a csökkentő tétel számítása: ( Ft/év : 130) x gyakorlat napjainak száma. Nyári hónapokban csak együttműködési megállapodás van!

31 Előleg és elszámolás kapcsolatára további példák I/2.: Előleg számítás: → 30. sor: „1” („előleg”) Szakképzési hozzájárulás alapjának kiszámítás: 5 fő szociális hozzájárulása havonta: Ft/hó x 5fő = Ft/hó ≈ 570 → 31. sor Kedvezmény: Ft/hó ≈ 100 → 32. sor Szakképzési hozzájárulás alapja kedvezmény figyelembe vételével: Ft/hó Ft/hó = Ft ≈ 470 → 33. sor Bruttó kötelezettség: 470 ezer Ft x 0,015 = Ft ≈ 7 → 34. sor Csökkentő tételek számítása: Tanulószerződéses tanulók foglalkoztatása január-június és szeptember-december hónapokban van, de 12 hónapban lehet a csökkentést érvényesíteni, mert a tanulószerződés folyamatos és egész évben hatályos a szerződés. 1 fő: Ft/év x 1,5028= Ft/év 1 hónapra jutó csökkentő tétel: Ft/év : 12= Ft/fő/hó 5 fő: 5 x Ft/fő/hó = Ft/hó ≈ 276 e Ft/hó → 37. „a” 5 fő, „c”: 276, majd a 35. sorba szintén: 276. Nettó kötelezettség: 7ezer Ft – 276 ezer Ft = ezer Ft → 42. sor ANYK!

32 Előleg és elszámolás kapcsolatára további példák I/3. Együttműködési megállapodás alapján figyelembe vehető csökkentő tétel: 1 napi normatíva: Ft/év : 130= Ft/nap 20 nap gyakorlat a hónapban: 20 x Ft/nap = Ft/hó 5 fő után számított csökkentő tétel: 5 X Ft/hó= Ft/hó ≈ 399 → 36. sor „a”: 5 fő, „c”: 339. Nettó kötelezettség: 7 – 339 ezer, de mivel ezekben a hónapokban nincs tanulószerződés, csak a bruttó kötelezettség mértékéig lehet a csökkentő tételt érvényesíteni. (Együttműködési megállapodás csökkentő >Tanulószerződés (=0 Ft) → 42. sor: 0 ANYK-n bemutatva

33 Előleg és elszámolás kapcsolatára további példák I/4. Éves kötelezettség: 30. sor: „2” („elszámolás”) Az éves elszámolás lapján éves adatokat kell feltüntetni! Éves szocho alap 1 főre: Ft/hó x 12 hó= Ft/év 5 fő éves szocho alapja: Ft/év x 5 fő= Ft/év ≈ →31. sor Éves kedvezmény 12 x Ft/hó= Ft/év ≈ →32. sor Szakképzési h. alap kedvezmény figyelembe vételével : Ft/év – Ft/év = Ft/év →33. sor Bruttó kötelezettség : x 0,015 = 85 → 34. sor Csökkentő tételek számítása: Együttműködési megállapodás alapján : mindkét hónapban nap szakmai gyakorlat volt: 2 x Ft/hó= Ft ≈ 677 → 36. sor Tanulószerződés alapján: január-június, szeptember-december: ∑ 10 hónap, 10 hónapra 1 fő után csökkentő tétel: 10 hó x Ft/hó/fő= Ft/év, 5 főre: 5 fő x Ft/év= Ft/év → 37. sor.

34 Előleg és elszámolás kapcsolatára további példák I/5. ÁNYK is Nettó kötelezettség számítása: ∑ csökkentő: = Bár E Bruttó → de visszaigénylésnél csak a tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe, az összes csökkentő nem → „E” „lenullázza” a bruttó kötelezettséget → éves nettó kötelezettség =tanulószerződés csökkentő: 2 755→ 42. sor→ Összes kötelezettség csökkentő tétel számítása: B(85)+T(2755)=2 840 → 35. Mi könyvelődik fel? 2 hó nettó előleg: 0 Ft, 9 hó nettó előleg: x= e Ft, Éves nettó kötelezettség ( e Ft) + éves összes nettó előleg (2 421 e Ft) = e Ft ANYK!

35 Előleg és elszámolás kapcsolatára további példák II/1. 2. Példa Gazdasági társaságnak 5 fő alkalmazottja van, bérük Ft/hó. Januárban felvettek egy tartósan álláskeresőt, s egész évben foglalkoztatják, napi 8 órában. A foglalkoztatás első évéről van szó, így 27 %-os szocho kedvezmény érvényesíthető utána. Keresete: Ft/hó. Kedvezmény: Ft/hó. Egész évben foglalkoztatnak 5 fő energetikai környezetvédő szakképző iskolai tanulót, tanulószerződéssel, évi LXXVI. törvény alapján → R. 1. sz. melléklete szerint kell a súlyszorzót kikeresni. A tanulószerződés egész évben hatályban van → bár július, augusztus hónapban nincs szakmai gyakorlat, de a Szt. alapján ekkor is kell tanulószerződés szerinti díjat fizetni és a csökkentő tételt ezekre a hónapokra is érvényesíteni lehet a R. 5. § (2) bekezdés alapján! Július-augusztus hónapban 5-5 fő környezetvédelmi és vízminőségi laboratóriumi technikus részére is biztosítanak szakmai gyakorlatot - együttműködési megállapodás alapján. A gyakorlat napjainak száma: nap.

36 Előleg és elszámolás kapcsolatára további példák II/2. Előleg számítása: Szocho alap (szakképzési h. alap): Ft/hó x 5 fő= Ft/hó (31. sor) Kedvezmény: Ft/hó, (32. sor) Kedvezmény figyelembe vételével szakképzési h. alap: Ft/hó (33. sor) Bruttó kötelezettség: Ft/hó x 0,015= Ft/hó (34.) Kötelezettségcsökkentő tételek: 12 hónapon keresztül tanulószerződés alapján: 1 főre éves: Ft/év x = Ft/ év 1 főre 1 hónap: Ft/hó:12= Ft/hó 5 főre: Ft/hó x 5 fő= Ft/hó ≈ 149 ezer → 37 sor Együttműködési megállapodás alapján 1 hónapra (mindkét hónapban ennyi, mert mindkét hónapban 20 nap a gyakorlat napjainak a száma). Napi normatíva: Ft:130= Ft/nap 20 napra: 20 x Ft/nap= Ft/hó 5 főre: 5 fő x Ft/hó= Ft/hó ≈ 339 ezer → 36. sor E (339) > B (12) és E (339) > T (149) → visszaigénylésnél a tanulószerződés szerinti csökkentő vehető csak figyelembe, együttes csökkentő nem → E „lenullázza” a bruttó kötelezettséget, nettó kötelezettség→ 42. sor: -149 e Ft. → ANYK-n bemutatni! Összes csökkentő: B (12) + T (149) = 161 → 35. sor

37 Előleg és elszámolás kapcsolatára további példák II/3. Éves kötelezettség számítása: Éves szocho alap (= éves szakképzési h. alap): (12 x Ft/hó) x 5 fő= Ft/év ≈ → 31. sor Éves kedvezmény 12 x Ft/hó = Ft/év ≈ → 32. sor Éves szakképzési h. alap kedvezmény figyelembe vételével: Ft/év – Ft/év = Ft/év ≈ → 33. sor Bruttó kötelezettség: Ft/év x 0,015= Ft/év ≈ 144 → 34. sor Éves csökkentő tétel: Tanulószerződés alapján: Ft/hó x 12= Ft/év ≈1 782→ 37. sor Együttműködési megállapodás alapján – 2 hónap volt: Ft/hó x 2= Ft ≈ 667 → 36. sor E (667) > B (144), s bár E< T, de az első feltétel alapján visszaigénylésnél csak a tanulószerződés szerinti csökkentő tétel vehető figyelembe, az összes csökkentő nem! → E „lenullázza” a bruttó kötelezettséget, visszaigényelni a tanulószerződés szerinti csökkentőt lehet → éves nettó kötelezettség: E Ft/év. Összes csökkentő tétel számítása: B (144) + T (1 782) = → 35. sor Mi könyvelődik fel? 9 hó hó 149= 1 531, Éves nettó (-1 782) + (1 531) = -251 e Ft ANYK!

38 Előleg és elszámolás kapcsolatára további példák III/1. 3. Példa 60 főt foglalkoztat a gazdasági társaság, átlagbér: Ft/hó. Nincs szakképzési hozzájárulás alapját csökkentő kedvezmény. Egész évben 5 fő tanulószerződéses tanuló számára gyakorlati képzés, a tanulószerződés folyamatos, egész évben hatályban van. Tanulószerződés alapján havi csökkentő tétel: Ft. Júliusban együttműködési megállapodás alapján is foglalkoztatnak szakközépiskolai tanulókat: 5 főt, erre tekintettel a csökkentő tétel: Ft/hó.

39 Előleg és elszámolás kapcsolatára további példák III/2. Előleg számítása júliusra: Szakképzési hozzájárulás alapja: ezer Ft, nincs alapot csökkentő tétel → → 31. és 33. sor, 34. üres, Bruttó kötelezettség: ezer Ft/hó x 0,015= Ft/hó ≈ 250 →34. sor Csökkentő tételek: Együttműködési megállapodás 5 fő, Ft/hó → 36. sor Tanulószerződés szerinti csökkentő tétel: 5 fő, Ft → 37. sor E (300) > B (250) és E (300) > T (276) → csak tanulószerződés szerinti csökkentő tétel vehető figyelembe → július havi nettó kötelezettség: ezer Ft → 42. sor. Összes csökkentő tétel: B (250) + T (276) = 526 → 35. sor ÁNYK!

40 Előleg és elszámolás kapcsolatára további példák III/1. Éves kötelezettség számítása: Szakképzési hozzájárulás alapja (31. és 33. sorok): Ft/év, Bruttó kötelezettség: Ft/é x 12= Ft/év Csökkentő tételek: Együttműködési megállapodás: Ft/év (5 fő) Tanulószerződés alapján: Ft/hó x 12 = Ft/év ∑csökkentő: > Bruttó: E (300) < B (3 001) és E (300) < T (3 312) → éves nettó előleg kiszámítása: B (3 001) – ∑ csökkentő ( ) = Mi könyvelődik fel? Összes nettó előlegek: 10 hó 26 + július 276= 536 Éves nettó: A különbözetük könyvelődik fel: = -75 e Ft.

41 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Szakképzési hozzájárulás 2013 Év közbeni problémák – NAV válaszok. Évközi aktualitások -szabad vállalkozási zóna – szociális hozzájárulás kedvezmény és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések