Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szövegformák stilisztikája: II. A beszéd elbeszélése Benczik Vilmos főiskolai tanár (ELTE TÓFK)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szövegformák stilisztikája: II. A beszéd elbeszélése Benczik Vilmos főiskolai tanár (ELTE TÓFK)"— Előadás másolata:

1 A szövegformák stilisztikája: II. A beszéd elbeszélése Benczik Vilmos főiskolai tanár (ELTE TÓFK)

2 szövegformák •elbeszélés (narráció) •párbeszéd (dialógus; dialogizált narráció; a beszéd elbeszélésének egyik esete) •leírás (deskripció) •reflexió

3 II. 1. Beszéd elbeszélése Külön kategóriát képez az az eset, amikor az elbeszélő által elbeszélt cselekedet maga is beszéd. (A beszédtevékenység is cselekedet!) Az elbeszélt beszéd természetesen belső is lehet. Külső beszéd elbeszélésére mind az öt alfaja előfordul, belső beszéd elbeszélésére azonban az egyenes beszéd csak igen ritkán használatos (belső monológ).

4 II. 2. A beszéd elbeszélése (lehetséges módok) 1. Narrativizált/elbeszélt beszéd (discours narrativisé/raconté): Tájékoztattam anyámat arról a döntésemről, hogy feleségül veszem Albertine-t. 2. Egyenes beszéd (oratio recta): Azt mondtam anyámnak: — Feltétlenül feleségül kell vennem Albertine-t. 3. Függő beszéd (oratio obliqua): Megmondtam anyámnak, hogy okvetlenül muszáj feleségül vennem Albertine-t.

5 II. 2. A beszéd elbeszélése (lehetséges módok — folytatás) 4. Szabad függő beszéd (style indirect libre; erlebte Rede): Felkerestem anyámat: okvetlenül muszáj feleségül vennem Albertine-t. 5. Szabad egyenes beszéd (style direct libre): Anyám az ablakpárkányon matatott, okvetlenül muszáj feleségül vennem Albertine-t, még a fejét sem emelte fel, netán gyereket vár, nem, dehogy, akkor meg miért?

6 II. 2. A beszéd elbeszélése (lehetséges módok — folytatás) 6. Belső monológ (monologue interieur; stream of consciousness; discours immédiat) A fenti öt eljárás a külső beszéd megjelenítésének az eszköze, a belső monológ pedig a belső beszédé (= beszédgondolkodásé).

7 II Narrativizált/elbeszélt beszéd (Discours narrativisé/raconté) Az elbeszélőtől úgy értesülünk valakinek a szavairól (külső beszédéről) vagy éppen a gondolatairól (belső beszédéről), hogy a híradás nem idézi meg az eredeti közleménynek sem a szóhasználatát, sem a szófűzését, sem a stílusát, csupán a tartalmát. Ivett elmondta a férjének, hogy tíz évvel ezelőtt ő teljesen másképp képzelte a házasságot.

8 II Egyenes beszéd (oratio recta) Köznyelvi szóval: párbeszéd. Ez a szó szerinti idézés: a helyesírási hagyomány szerint az egyenes beszédet gondolatjelek közé zárva különítjük el az elbeszéléstől; ritkábban idézőjeleket használunk ugyanerre a célra. Befogadás szempontjából a legkönnyebb szövegforma, mivel a befogadónak csupán intonálnia kell a szöveget, s ehhez a beékelt elbeszélő elemek révén még támpontokat is kap. Az egyenes beszéd élénkítő stílushatású.

9 II Egyenes beszéd (oratio recta) (példa) — Hogyhogy nem halt meg? — találgatták a piuraiak. — Hogy maradhatott életben, hiszen kitépték a nyelvét, és kiszúrták a szemét! — Nehéz lenne megmondani — felelte doktor Pedro Zevallos, s értetlenül ingatta a fejét. — Talán a nap és a homok behegesztette a sebeket, s így nem vérzett el. — A Gondviselés műve — bizonygatta Padre García. — Isten kifürkészhetetlen akarata. A zöld betűs részek külső történést beszélnek el. Mario Vargas Llosa: A Zöld Palota. Magvető, old.

10 Megjegyzés: A beszéd szövegbeli megjelenítése az irodalmi gyakorlatban eleinte függő beszédként jelent meg. Az egyenes beszéd alkalmazása — amely tulajdonképpen a beszédnek az egyéb narrált cselekményekhez képest elkülönített kezelése — későbbi eljárás: először Cicero alkalmazza „A barátságról” (‘De amicitia’) című munkájában.

11 II Függő beszéd (oratio obliqua) A függő beszéd az ún. nem szó szerinti idézés, amikor az elbeszélő az idézett szöveget a szintaktikai szabályok által megkövetelt módon beleilleszti a saját mondatába, a szóhasználat és szófűzés tekintetében viszont valamelyest kötődik a megidézett megnyilatkozáshoz: ez a kötődés különbözteti meg a narrativizált beszédtől.. A függő mondat az eredeti nyilatkozat tartalma mellett annak nyelvi „mélystruktúráját” is tartalmazza, a beszélői beállítódást viszont nem. A függő beszéd a külső történés elbeszéléséhez hasonló hatást kelt; befogadása még könnyebb is, mivel a fantáziára nem hárul képi megjelenítés terhe — csupán az idézet beszédet kell visszahelyeznünk az egyenes beszéd formájába, azaz rekonstruálnunk kell az eredeti beszélői nézőpontokat.

12 II Függő beszéd (oratio obliqua) (példa) Elment az öreg, s megmondta a királynak, hogy mit izent a leánya, hogy abból a kis darab fából csináljon orsót, rokkát, motollát és szövőszéket, ha igen, akkor parancsolatja teljesítve lesz. A piros betűs rész az idézett szöveg, a többi külső történés elbeszélése. Az aranyeke. Magyar népmese. = (Katona Imre (szerk.): Magyar népmesék. Móra Kiadó, old.

13 II Függő beszéd (oratio obliqua) (példa) Az éjjeliőrök azt mondták, hogy rablás esetén nekik nem feladatuk ellenállást tanúsítani. Egészen pontosan az éjjeliőrök ezt mondhatták: „Rablás esetén nekünk nem feladatunk ellenállást tanúsítani.”

14 II Szabad függő beszéd / átélt beszéd (Style indirect libre; erlebte Rede) Külső nyelvi formáját tekintve az író tudósításának felel meg, de különbözik is attól: az elbeszélő szövegén belül anélkül szólal meg a történet egy szereplője, hogy akár a mondást jelentő felvezető ige, akár kötőszó vagy bármi egyéb jelezné, hogy ettől a pillanattól kezdve nem az elbeszélőt halljuk. Lényegében az elbeszélői nézőpont oszcillálásáról, váltogatásáról van szó. Viszonylag későn, az impresszionizmus korában terjedt el. Stílushatása: mivel a beszélői nézőpontok közötti éles határokat elmossa, bizonytalan lebegést eredményez, s ezáltal más szövegformáknál alkalmasabb eszköz a lelkiállapot és általában a belső világ hívebb ábrázolására. Ebből fejlődik ki később a belső monológ.

15 Megjegyzés: A szabad függő beszéd (és a szabad egyenes beszéd is) — az elbeszélői nézőpont mondaton belüli váltogatása — a kevésbé iskolázottak nyelvhasználatában ma is gyakori, s valószínűleg mindig az is volt, csak az írástudók a szóbelinél szabályozottabb írásbeli nyelvhasználathoz méltatlannak találták „zavarossága” miatt. Amikor mégis teret nyert, ezt valószínűleg a tudattartalmak adekvátabb verbalizálásának a szándéka, a kommunikátum formalizálásának csökkentésére irányuló törekvés eredményezte.

16 II Szabad függő beszéd (példa) „A fejedelem az ablakból nézett ki a városra. Lent az ablak alatt a hajdúk állottak, s az idegen városban, ahol már most negyedszer volt jelen s győzelmet érzett a sok és hosszú elnyomatás, tűrés, hallgatás után, soká nézte a házakat, amelyek idegenszerűek voltak, keskeny kis emeleteikkel, utcára néző háromablakos homlokukkal, sehol egyetlen idegen, csak amott az a megkötözött, hosszú kaftános három szebeni kereskedő, akiket nemes katonák kard alatt kísérnek fel: a kezesek és a túszok... Most ezek itt rabok saját városukban s ő úr az idegenek felett... Nagy nagy diadalérzés fogta el...” Móricz Zsigmond: Erdély I o. (Herczeg Gyula: A modern magyar próza stílusformái. Bp., o.)

17 Kék betűk: külső történés elbeszélése; zöld betűk: külső állapot leírása; piros betűk: belső történés (beszéd) elbeszélése — szabad függő beszéddel; barna betűk: belső történés elbeszélése.

18 A szabad függő beszéd szintaktikailag megszerkesztetlenebbnek tűnik (valójában meg van szerkesztve szintaktikailag, csak nincs egységesítve), ezért az egyik leghitelesebbnek tartott eszköze a belső beszéd, illetve a belső monológ irodalmi szövegbeli megjelenítésének.

19 II Szabad egyenes beszéd (példa) Már meglátták őket, kapitány úr, mutat Roberto Delgado tizedes fölfelé a meredek partra, már elmentek, hogy jelentsék, a csónakok egymás után partot érnek, tizenegy ember ugrik ki a szárazföldre, két katona a kiálló sziklához köti a csónakokat, Julio Reátegui húz egyet a kulacsából, Artemio Quiroga kapitány leveti az ingét, a válla, háta csupa izzadság, kicsavarja, don Julio, ez az átkozott forróság az agyvelejét is felforralja az embernek. Mario Vargas Llosa: A Zöld Palota. Magvető, old.

20 A piros betűs szöveg szabad függő beszéd, a zöld betűs szöveg külső állapot leírása, a kék betűs szöveg külső történés elbeszélése. (Az első két szöveget Delgado tizedes mondja, a harmadikat Quiroga kapitány.)

21 II Szabad egyenes beszéd (példa) — Már meglátták őket, kapitány úr — mutat Roberto Delgado tizedes fölfelé a meredek partra —, már elmentek, hogy jelentsék. A csónakok egymás után partot érnek, tizenegy ember ugrik ki a szárazföldre, két katona a kiálló sziklához köti a csónakokat, Julio Reátegui húz egyet a kulacsából, Artemio Quiroga kapitány leveti az ingét, a válla, háta csupa izzadság, kicsavarja: — Don Julio, ez az átkozott forróság az agyvelejét is felforralja az embernek. Mario Vargas Llosa: A Zöld Palota. Magvető, old. A piros betűs szöveg szabad függő beszéd, a zöld betűs szöveg külső állapot leírása, a kék betűs szöveg külső történés elbeszélése. (Az első két szöveget Delgado tizedes mondja, a harmadikat Quiroga kapitány.)

22 II Belső monológ (monologue intérieur; discours immédiat (Genette); stream of consciousness) A szabad egyenes beszéd különleges fajtájának, mondhatni halmozódásának is tekinthető, amikor a mű valamely szereplője hosszan, néha oldalakon át beszél anélkül, hogy az elbeszélő keretbe helyezné, magyarázná vagy kiegészítené a szavait.

23 A belső monológ (= belső beszéd) azonban csupán pszichológiai értelemben beszéd, fiziológiai értelemben viszont nem az, mivel akusztikusan nem realizálódik — tulajdonképpen még a léte is kétséges. Ily módon a belső monológ egyszerre beszéd és nem beszéd, ezért a belső monológ a belső történés elbeszélésének és a beszéd elbeszélésének a határesete.

24 A belső monológ születését Dujardin „Elhervadt a babér” (1887) című regényéhez szokás kötni, de vannak, akik már Stendhal „Pármai kolostor” (1839) című regényében felfedezik e szövegforma előképét. A szövegforma kiteljesedése Joyce „Ulysses” (1922) című regényében következik be.

25 „A belső monológ technikája az, hogy az író minden válogatás nélkül lejegyez mindent, ami alakjának tudatában megfordul, mégpedig úgy, abban a sorrendben, abban a laza, logikátlan megfogalmazásban, amint a tudatban felmerült: a tudatfolyam regénye.” (Szerb Antal: A világirodalom története — Joyce-ról szólva.)

26 A belső monológ (részben Freud nyomán) a hős tudatának perifériáján felmerülő, s egymást minden belső rend és logika nélkül követő szabad asszociációk és gondolattöredékek parttalan áramlásának minél hívebb érzékeltetésére törekszik. (Magyar irodalmi lexikon, 1963)

27 Belső monológ (példa): „…mikor még leány voltam ahol hegyivirág voltam igen mikor hajamba fűztem a rózsát mint az andalúz lányok vagy inkább pirosat vegyek igen és hogy hogyan csókolt meg a Mór-fal alatt és én azt gondoltam hogy ő is van olyan jó mint más és aztán megkérdeztem a szememmel hogy kérjen meg még egyszer és akkor megkérdezte hogy akarok-e igent mondj igen hegyi virágom és először átfontam karommal a nyakát igen és lehúztam magamhoz hogy érezze parfőmös keblemet igen és a szíve őrülten dobogott és igen azt mondtam igen akarok Igen… Joyce: Ulysses (Gáspár Endre fordítása)

28 Létezik a belső monológnak egy ennél megszerkesztettebb, linearizáltabb változata is: leginkább Tolsztoj műveit (Anna Karenina, Háború és béke, Feltámadás) szokták a belső monológ e fajtájára példaként felhozni.

29 Belső monológ (példa): „…az emberek olyanok, mint a folyók; a víz mindenütt egyforma és mindenütt ugyanaz de minden folyó hol keskeny, hol pedig széles, hol csendes, hol tiszta és hideg, hol zavaros és meleg. Ilyenek az emberek is. Minden ember magában hordja az összes emberi tulajdonságok csíráit, s egyszer az egyik bukkan fel, máskor a másik, s néha az ember egyáltalán nem hasonlít önmagára, noha ugyanaz marad, ami mindig is volt.” Tolsztoj: Feltámadás (Idézi: Lukács György)


Letölteni ppt "A szövegformák stilisztikája: II. A beszéd elbeszélése Benczik Vilmos főiskolai tanár (ELTE TÓFK)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések