Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ÚJ ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS. Miért kell 2006 januárjától új épületenergetikai szabályozást bevezetni? Mert az Európai Únió által 2002 decemberében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ÚJ ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS. Miért kell 2006 januárjától új épületenergetikai szabályozást bevezetni? Mert az Európai Únió által 2002 decemberében."— Előadás másolata:

1 AZ ÚJ ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS

2 Miért kell 2006 januárjától új épületenergetikai szabályozást bevezetni? Mert az Európai Únió által 2002 decemberében kibocsátott Energy Performance of Buildings Directive írja elő minden tagállam számára, hogy 2006-tól ennek jegyében kidolgozott követelményrendszert és minőségtanúsítási rendszert vezessen be. Miért tartja fontosnak az EU ezt a témát? Mert területén az összes energiafogyasztás mintegy 40%-a az épületszektorra jut – a fenntartható fejlődésnek ez kulcskérdése, különös tekintettel az épületek hosszú fizikai élettartamára, a szétszórtan elhelyezkedő, nagyszámú fogyasztóra.

3 A Direktíva a szabályozás elvét, hatályát tartalmazza, az energiatakarékosság szükségességét fogalmazza meg, de nem ír elő konkrét követelményeket. A tagországoknak maguknak kell az alapelvekkel összhangban lévő, saját adottságaiknak, éghajlatuk- nak megfelelő szabályozási irataikat, konkrét köve- telményeiket megfogalmazniuk. Természetes elvárás persze az, hogy az egyes tag- államok szabályozásai „köszönő viszonyban legye- nek”, közös elemeket tartalmazzanak. azaz algorit- musaik, a követelmények megfogalmazásának for- mája hasonló legyen.

4 Mi az, amit a Direktíva előír? Új szabályozás (számítási módszer és követelményrendszer) Felújításokra is kiterjedő követelményrendszer Megújuló energia felhasználás, kapcsolt energiatermelés favorizálása Épületek energetikai minőségtanúsítása (új épületek használatbavétele, meglévők tulajdonos/bérlő változása esetén) Tanúsítói jogosítványok feltételeinek szabályozása Minőségtanúsítás közzététele középületekben Kazánok rendszeres energetikai felülvizsgálata (20 kW felett, 2-4 éves gyakorisággal) Klímaberendezések rendszeres energetikai felülvizsgálata (12 kW felett, 2-4 éves gyakorisággal) 15 évnél régebbi hőtermelővel üzemelő fűtési rendszerek egyszeri felülvizsgálata

5 Mi az, ami felett nem lehet vitát nyitni? A követelménynek tartalmaznia kell az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületgépészeti rendszerek energiafogyasztását. Az energiafogyasztást primer energiában kell kifejezni. A követelményt évi fajlagos fogyasztásban (alapterületre vagy térfogatra vetítve) kell megfogalmazni. A kapcsolódó hatályos MSz – EN, CEN, EN-ISO szabványokat tiszteletben kell tartani.

6 Mi az, ami „illendő”? Az éves fajlagos fogyasztásra vonatkozó követelmények előremutatóak – racionálisan alacsonyak - legyenek. A szabályozás a kisebb energiafogyasztás mellett ösztönözze a megújuló energia, a kis primer energiatartalmú energiahordozók használatát. A fogalommeghatározások, a számítási algoritmusok az egyes tagország szabályozásaiban „köszönő viszonyban” legyenek.

7 Mi az, amit a gyakorlat elvár? A szabályozás legyen egyértelmű, áttekinthető és minden újszerűsége, minden, az előzőekben felsorolt megkötöttség ellenére lehetőleg egyszerűen alkalmazható…..!? …..és mindezeken túlmenően a lehetőségek határáig ne korlátozza a tervezői szabadságot…..

8 A szabályozás szintjei Térelhatároló elemek 1979 k fal, k tető, k ablak Térelhatárolás 1985 k fal, k tető, k ablak, k átlag Épület 1991 Épület és „gépészet” 2006 Fajlagos fogyasztás Passzív szolár Hőtárolás Hasznosítási fok ?

9 A szabályozás lényege: „integrált” energiamérlegre vonatkozik, amely tartalmazza: • a fűtés és a légtechnika termikus fogyasztását (épülethéj és szellőzés veszteségei) • a nyereségáramok hasznosított hányadát, • a ventilátorok, szivattyúk energiafogyasztását, • a használati melegvíztermelés energiafogyasztását, • a világítás energiafogyasztását, (ez utóbbit lakóépületek esetében nem) •az aktív szoláris és fotovoltaikus rendszerekből származó nyereséget, • a kapcsolt energiatermelésből származó nyereséget valamennyi tételt primer energiahordozóra átszámítva: kWh/m 2,év

10 A Kormányrendelet tartalmazza –egyebek mellett - azon épületek felsorolását, amelyekre a rendelet hatálya kiterjed (és értelemszerűen) a kivételeket is. Az energetikai követelmények tekintetében a rendelet hatálya kiterjed valamennyi •olyan új épületre, amelyben az előírt belső hőmérséklet a november 15. – március 15. közötti időszakban legalább 100 napon, legalább napi 8 órán át 16 o C vagy annál magasabb, fűtött térfogata legalább 150 m 3, és létesítésére valamint •olyan meglévő épületre, amelyben az előírt belső hőmérséklet a november 15. – március 15. közötti időszakban legalább 100 napon, legalább napi 8 órán át 16 o C vagy annál magasabb, fűtött alapterülete 1000 m 2 -nél nagyobb, és lényeges felújítására az építési engedély iránti kérelmet január 1. napját követően adták be.

11 A rendelet hatálya nem terjed ki: a/ lényeges felújítás esetén a műemléki vagy városképi szempontból helyi védelem alatt álló épületekre továbbá (akár új építés, akár lényeges felújítás esetén) b/ istentiszteletre vagy vallásos tevékenységre használt épületekre, c/ 150 m3-nél kisebb fűtött térfogatú épületekre, d/ 3 évnél nem hosszabb ideig használt (ideiglenes) épületekre, e/ sátorszerkezetű építményekre, f/ részben vagy egészben föld alatti létesítményekre (amelynél az épület külső határoló felületének legalább 70%-a minimum 1 m vastag földtakarással érintkezik) g/ szaporítási, termesztési, árusítási célú üvegházakra, h/ állattartási és egyéb alacsony energiaszükségletű, nem lakáscélú mezőgazdasági épületekre, i/ olyan épületekre, amelyekben a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m 3, j/ olyan épületekre, amelyekben az október 15. – április 15. közötti időszakban a technológia folyamatok következtében több mint 20-szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki. A kivételek között szerepel minden tétel, amely a Direktívában lehetségesként említve van és néhány további olyan tétel, amely saját döntésen alapul.

12 A SZABÁLYOZÁS ELEMEI

13 ÖSSZESÍTETT ENERGETIKAI JELLEMZŐ

14 Felület/Térfogat arány Összesített energetikai jellemző kWh/m 2 év

15 Miután a szellőzési igény, a melegvízfogyasztás, a világítás erősen függ az épület rendeltetésétől, a határértékeket nyolc - tíz változatban kell meg- határozni a jellemző funkciókra (lakó, oktatási, kereskedelmi, iroda…). Természetesen a határértékek a funkciótól függően különbözőek. Vegyes rendeltetésű épületek esetén a bemenő tervezési adatok és a követelmények • vagy a jellemző rendeltetés • vagy térfogatarányosan súlyozott átlagok alapján határozhatók meg a tervező döntése szerint.

16 •lakó- és szállásjellegű épületek, •irodaépületek, •oktatási épületek, •kereskedelmi épületek •vendéglátó-ipari épületek •egészségügyi épületek •szociális-kommunális célú épületek •sportcélú épületek, •gyülekezési terek, •uszodák és fürdők. •termelési és logisztikai célú épületek, •egyéb épületek (pl: egyes múzeumok, sajátos egészségügyi vagy termelési célú épületek, ha a gyűjtemény megóvása, a terápia, a táro-lás, illetve a technológia speciális beltéri klímát igényel). Épülettípus kategóriák

17 Az összesített energetikai jellemző követelményértékei

18 FAJLAGOS HŐVESZTESÉGTÉNYEZŐ AZ ÉPÜLET RENDELTETÉSÉTŐL FÜGGETLEN

19 A fajlagos hőveszteségtényező számítása RÉSZLETES SZÁMÍTÁS

20 • a fűtetlen tér egyensúlyi hőmérsékletének számítása helyett U értékének megadott korrekciós tényezővel való szorzása • a hőhidak hatása az U korrekciós szorzójával is kifejezhető (U R ) • a talajba irányuló hőveszteség „vonalmenti U-val” számítható • a benapozás ellenőrzésének elhagyásával „körben észak” sugárzási nyereség számítható • a sugárzási nyereséget kifejező tag elhagyható A fajlagos hőveszteségtényező számítása EGYSZERÜSÍTÉSI LEHETŐSÉGEK

21 A fajlagos hőveszteségtényező számítása EGYSZERÜSÍTETT SZÁMÍTÁS

22

23 ÁTLAGOS HŐÁTBOCSÁTÁSI TÉNYEZŐ

24

25 ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK HŐSZIGETELÉSE

26 HŐÁTBOCSÁTÁSI KÖVETELMÉNYEK

27

28 Fajlagos primer energiafogyasztás Fajlagos hõveszteségtényezõ Összesített energetikai jellemzõ, rendeltetésfüggõ 12 változat m2/m3m2/m3 Fajlagos h ő veszteség- tényez ő maximális értéke, rendeltetést ő l független Rendeltetésfüggő szabvány fo- gyasztási adatok hozzáadása. Racionális gépészettel „elfér” a két görbe között, előnytelen gé- pészet esetén a hőveszteségté- nyezőt csökkenteni kell kWh/m 3,év

29 Fajlagos primer energiafogyasztás Fajlagos hõveszteségtényezõ m2/m3m2/m3 Előnytelen energiahordozó vagy épületgépészet kWh/m 3,év Fajlagos h ő veszteség- tényez ő maximális értéke, rendeltetést ő l független Összesített energetikai jellemzõ, rendeltetésfüggõ 12 változat

30 A szabályozás tehát három szintű: az összesített primer energiafogyasztás ne legyen nagyobb, mint X kWh/m 2 év, ezen belül az épület fajlagos hőveszteségtényezője ne legyen nagyobb, mint Y W/m 3 K (de ez önmagában még nem garancia az első követelmény teljesülésére) az egyes határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezője ne haladja meg az adott szerkezetre előírt határértéket (de ez önmagában még nem garancia a második követelmény teljesülésére).

31 Ugyanez a másik irányból végigjárva: Az egyes határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezője ne haladja meg az előírt értéket De ez önmagában nem garantálja azt, hogy az épület fajlagos hőveszteségtényezőjére vonatkozó követelmény teljesül! Az épület fajlagos hőveszteségtényezője ne haladja meg a felület/térfogat viszony függvényében előírt határértéket. De ez még nem garantálja azt, hogy az összesített energetikai mutatóra vonatkozó követelmény teljesül! Az összesített energetikai mutató ne haladja meg a rendeltetés és a felület/térfogat viszony függvényében előírt értéket.

32 ÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK A SZABÁLYOZÁS TÜKRÉBEN

33 HOMLOKZATI FALAK

34

35 Vázkerámia 38 N+F + kőzetgyapot 12 U = 0,20 W/m 2 K

36

37

38 LAPOSTETŐK

39

40 Expandált polisztirolhab v = cm U = 0,13 W/m 2 K

41

42

43 TETŐTÉR-BEÉPÍTÉST HATÁROLÓ SZERKEZETEK

44

45

46

47 PADLÁSFÖDÉMEK

48

49 PINCEFÖDÉMEK Kőzetgyapot v = cm U = 0,13 W/m 2 K

50

51 PINCEFÖDÉMEK

52

53

54 ÁRKÁDFÖDÉMEK

55

56 ÜVEGEZETT NYÍLÁSZÁRÓ SZERKEZETEK

57 Keretszerkezetek hőátbocsátási tényezője

58 Üvegtípus, rétegfelépítés Profiltípus m faPVCalu levegő töltés2,5-2,72,6-2,82,9-3, levegő töltés2,3-2,62,5-2,62,7-3, argon töltés2,2-2,42,3-2,52,6-3, levegő töltés2,0-2,12,0-2,22,4-2, argon töltés1,8-1,9 1,8-2,0 2,2-2, bevonat + argon1,1-1,31,2-1,81,7-2, bevonat + xenon0,9-1,00,9-1,2 1,3-1,6 Átlagos hőátbocsátási tényező U w (W/m 2 K)

59 U m = 1,3 W/m 2 K U m = 1,0 W/m 2 K

60 HŐHÍDHŐHÍD

61 Hőhidak korrekciós tényezői - 1

62 Hőhidak korrekciós tényezői - 2

63 ? q - U

64 ? Ep - q

65 ??? KÉRDÉSEK ??? •Hogyan lehet betartatni az új, az előzőnél valamivel bonyolultabb épületenergetikai követelményrendszer előírásait? •Hogyan érhető el, hogy az épületek szakszerű kivitelezése csak részletesen kimunkált és ellenőrzött kiviteli tervek alapján történhessen? •Hogyan ellenőrizhető a megvalósult épületek épületenergetikai minősége? •Az energiatanusítvány szerepe és hatása?


Letölteni ppt "AZ ÚJ ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS. Miért kell 2006 januárjától új épületenergetikai szabályozást bevezetni? Mert az Európai Únió által 2002 decemberében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések