Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2008.. 1. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Követelményértékek I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2008.. 1. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Követelményértékek I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó."— Előadás másolata:

1 2008.

2 1. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Követelményértékek I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények 1. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Követelményértékek I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények 1.táblázat: A hőátbocsátási tényező 1) követelményértékei 1.táblázat: A hőátbocsátási tényező 1) követelményértékei

3 A fajlagos hőveszteség-tényező megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó: ahol A = a fűtött épülettérfogatot határoló szerkezetek összfelülete V = a fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat) A fűtött épülettérfogatot határoló összfelületbe beszámítandó a külső levegővel, a talajjal, a szomszédos fűtetlen terekkel és a fűtött épületekkel érintkező valamennyi határolás. A fajlagos hőveszteség-tényező megengedett legnagyobb értékét a felület/térfogat arány függvényében az ábra szemlélteti. 1.ábra: A fajlagos hőveszteség-tényező követelményértéke 1.ábra: A fajlagos hőveszteség-tényező követelményértéke II. A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményértékek

4 Ha a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az egyszerűsített eljárásban megengedett a biztonság javára történő elhanyagolás), akkor a fajlagos hőveszteség-tényező követelményértékeiből az épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjének felső határértéke is származtatható a következő összefüggés szerint: U m értéke az ábráról is leolvasható. Ha a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az egyszerűsített eljárásban megengedett a biztonság javára történő elhanyagolás), akkor a fajlagos hőveszteség-tényező követelményértékeiből az épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjének felső határértéke is származtatható a következő összefüggés szerint: U m értéke az ábráról is leolvasható. 2. ábra: Az átlagos hőátbocsátási tényező követelményértékei Az átlagos hőátbocsátási tényező értelemszerűen tartalmazza a fajlagos hőveszteség-tényezőnél meghatározott jellemzőket (rétegtervi hőátbocsátási tényező, hőhidak okozta hőveszteség). A sugárzási nyereség nagyságától függően magasabb átlagos hőátbocsátási tényező is megengedhető lehet - ezt a sugárzási nyereség számításával kell igazolni.

5 I.Számítási módszer leírása (a részletes és az egyszerűsített számítási módszerek egyes lépései felváltva, vegyesen is alkalmazhatók) 1. Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása. 2. Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonal menti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő padló, pincefal) kerületét és a részletes eljárás választása esetén a csatlakozási élhosszakat is. 3. A felület/térfogatarány számítása. 4. A fajlagos hőveszteség-tényező határértékének meghatározása a felület/térfogatarány függvényében. 5. A fajlagos hőveszteség-tényező tervezett értékének megállapítása. Ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie. I.Számítási módszer leírása (a részletes és az egyszerűsített számítási módszerek egyes lépései felváltva, vegyesen is alkalmazhatók) 1. Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása. 2. Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonal menti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő padló, pincefal) kerületét és a részletes eljárás választása esetén a csatlakozási élhosszakat is. 3. A felület/térfogatarány számítása. 4. A fajlagos hőveszteség-tényező határértékének meghatározása a felület/térfogatarány függvényében. 5. A fajlagos hőveszteség-tényező tervezett értékének megállapítása. Ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie. 2. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Számítási módszer

6 6. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése. 7. A nettó fűtési hőenergia igény számítása. 8. A fűtési rendszer veszteségeinek meghatározása. 9. A fűtési rendszer villamos segédenergia igényének meghatározása. 10. A fűtési rendszer primer energia igényének meghatározása. 11. A melegvíz-ellátás nettó hőenergia igényének számítása. 12. A melegvíz-ellátás veszteségeinek meghatározása. 13. A melegvíz-ellátás villamos segédenergia igényének meghatározása. 14. A melegvíz-ellátás primerenergia-igényének meghatározása. 15. A légtechnikai rendszer hőmérlegének számítása. 16. A légtechnikai rendszer veszteségeinek számítása. 17. A légtechnikai rendszer villamosenergia-igényének meghatározása. 18. A légtechnikai rendszer primerenergia-igényének meghatározása. 19. A hűtés primerenergia-igényének számítása. 20. A világítás éves energia igényének meghatározása. 21. Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása. 22. Az összesített energetikai jellemző számítása. 6. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése. 7. A nettó fűtési hőenergia igény számítása. 8. A fűtési rendszer veszteségeinek meghatározása. 9. A fűtési rendszer villamos segédenergia igényének meghatározása. 10. A fűtési rendszer primer energia igényének meghatározása. 11. A melegvíz-ellátás nettó hőenergia igényének számítása. 12. A melegvíz-ellátás veszteségeinek meghatározása. 13. A melegvíz-ellátás villamos segédenergia igényének meghatározása. 14. A melegvíz-ellátás primerenergia-igényének meghatározása. 15. A légtechnikai rendszer hőmérlegének számítása. 16. A légtechnikai rendszer veszteségeinek számítása. 17. A légtechnikai rendszer villamosenergia-igényének meghatározása. 18. A légtechnikai rendszer primerenergia-igényének meghatározása. 19. A hűtés primerenergia-igényének számítása. 20. A világítás éves energia igényének meghatározása. 21. Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása. 22. Az összesített energetikai jellemző számítása. 2. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Számítási módszer

7 1)A határoló és nyílászáró szerkezetek tervezése/kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy kedvezőtlen felület/térfogat arányú vagy tagoltabb épület esetében a határoló szerkezetek hőveszteségéhez még jelentős hőhídveszteség is hozzáadódik. Ehhez tájékoztató adatként használható az átlagos hőátbocsátási tényezőre vonatkozó diagram és összefüggés. 2)A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére (pl. az MSZ EN ISO 6946 szerint) számított vagy a termék egészére, a minősítési iratban megadott [W/(m 2 ·K) mértékegységű] jellemző, amely tartalmazza a szerkezeten belüli pontszerű hőhidak hatását is. 3)A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni. 4)Ha az épület egyes határoló felületei vagy szerkezetei nem a külső környezettel, hanem attól eltérő t x hőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület), akkor ezen felületek U hőátbocsátási tényezőit a következő (t i – t x )/(t i - t e ) arányban kell módosítani, ahol t x és t e a fűtési idényre vonatkozó átlagértékek. Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5, padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe. 1)A határoló és nyílászáró szerkezetek tervezése/kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy kedvezőtlen felület/térfogat arányú vagy tagoltabb épület esetében a határoló szerkezetek hőveszteségéhez még jelentős hőhídveszteség is hozzáadódik. Ehhez tájékoztató adatként használható az átlagos hőátbocsátási tényezőre vonatkozó diagram és összefüggés. 2)A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére (pl. az MSZ EN ISO 6946 szerint) számított vagy a termék egészére, a minősítési iratban megadott [W/(m 2 ·K) mértékegységű] jellemző, amely tartalmazza a szerkezeten belüli pontszerű hőhidak hatását is. 3)A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni. 4)Ha az épület egyes határoló felületei vagy szerkezetei nem a külső környezettel, hanem attól eltérő t x hőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület), akkor ezen felületek U hőátbocsátási tényezőit a következő (t i – t x )/(t i - t e ) arányban kell módosítani, ahol t x és t e a fűtési idényre vonatkozó átlagértékek. Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5, padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe. II. Megjegyzések és értelmezés az egyes határoló szerkezetekre vonatkozó számításokhoz

8 5)Az épületnek azokra a határoló szerkezeteire, amelyek hőveszteségét nem egydimenziós hőáramok feltételezésével kell számítani (pl. talajjal érintkező határolás, lábazat) a veszteségáramokat egyszerűsített számítási módszer esetén a 3. mellékletben közölt vonal menti hőátbocsátási tényezők alkalmazásával kell meghatározni. 6)A hőhídveszteségeket egyszerűsített módszer alkalmazása esetén a következő összefüggés szerint U R = U (1 + χ) U R = U (1 + χ) (II.3.b) kell figyelembe venni. A χ korrekciós tényező értékeit a szerkezet típusa és a határolás tagoltsága függvényében táblázat tartalmazza. A besoroláshoz szükséges tájékoztató adatok a következők: Épülethatároló szerkezetek A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m 2 ) Épülethatároló szerkezet besorolása gyengén hőhidas közepesen hőhidas erősen hőhidas Külső falak<0,80,8-1,0> 1,0 Lapostetők<0,20,2-0,3> 0,3 Beépített tetőtereket határoló szerkezetek<0,40,4-0,5>0,5 2. Táblázat: Tájékoztató adatok a χ korrekciós tényező kiválasztásához II. Megjegyzések és értelmezés az egyes határoló szerkezetekre vonatkozó számításokhoz

9 A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező

10 III. Vonalmenti hőátbocsátási tényező tájékoztató adatok talajjal érintkező szerkezetek hőveszteségének számításához 1. táblázat: A talajon fekvő padlók vonalmenti hőátbocsátási tényezői a kerület hosszegységére vonatkoztatva (ψ padló ) III. Vonalmenti hőátbocsátási tényező tájékoztató adatok talajjal érintkező szerkezetek hőveszteségének számításához 1. táblázat: A talajon fekvő padlók vonalmenti hőátbocsátási tényezői a kerület hosszegységére vonatkoztatva (ψ padló ) Példa: Kerület mentén 1,5 m szélességben 10 cm PS hab R=0,1/0,05=2,0 m 2 K/W Padlószint magassága a járdaszint felett: 45 cm Z=0,45 m ψ padló = 1,15 Példa: Kerület mentén 1,5 m szélességben 10 cm PS hab R=0,1/0,05=2,0 m 2 K/W Padlószint magassága a járdaszint felett: 45 cm Z=0,45 m ψ padló = 1,15

11 III. Az épületet határolásának egészére vonatkozó számítások Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a benapozás ellenőrzése elhagyható. A fajlagos hőveszteség-tényező a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső-külső hőmérséklet-különbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve. Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a fűtési idényre vonatkozó direkt nyereség elhanyagolható.

12 I.Számítási módszer leírása (a részletes és az egyszerűsített számítási módszerek egyes lépései felváltva, vegyesen is alkalmazhatók) 1. Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása. 2. Geometriai adatok meghatározása, 2. Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonal menti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő padló, pincefal) kerületét és a csatlakozási élhosszakat is. 3. A felület/térfogatarány számítása. 4. A fajlagos hőveszteség-tényező határértékének meghatározása a felület/térfogatarány függvényében. 5. A fajlagos hőveszteség-tényező tervezett értékének megállapítása. Ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie. I.Számítási módszer leírása (a részletes és az egyszerűsített számítási módszerek egyes lépései felváltva, vegyesen is alkalmazhatók) 1. Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása. 2. Geometriai adatok meghatározása, 2. Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonal menti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő padló, pincefal) kerületét és a csatlakozási élhosszakat is. 3. A felület/térfogatarány számítása. 4. A fajlagos hőveszteség-tényező határértékének meghatározása a felület/térfogatarány függvényében. 5. A fajlagos hőveszteség-tényező tervezett értékének megállapítása. Ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie. 2. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Számítási módszer

13 1)A határoló és nyílászáró szerkezetek tervezése/kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy kedvezőtlen felület/térfogat arányú vagy tagoltabb épület esetében a határoló szerkezetek hőveszteségéhez még jelentős hőhídveszteség is hozzáadódik. Ehhez tájékoztató adatként használható az átlagos hőátbocsátási tényezőre vonatkozó diagram és összefüggés. 2)A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére (pl. az MSZ EN ISO 6946 szerint) számított vagy a termék egészére, a minősítési iratban megadott [W/(m 2 ·K) mértékegységű] jellemző, amely tartalmazza a szerkezeten belüli pontszerű hőhidak hatását is. 3)A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni. 4)Ha az épület egyes határoló felületei vagy szerkezetei nem a külső környezettel, hanem attól eltérő t x hőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület), akkor ezen felületek U hőátbocsátási tényezőit a következő (t i – t x )/(t i - t e ) arányban kell módosítani, ahol t x és t e a fűtési idényre vonatkozó átlagértékek. Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5, padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe. 1)A határoló és nyílászáró szerkezetek tervezése/kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy kedvezőtlen felület/térfogat arányú vagy tagoltabb épület esetében a határoló szerkezetek hőveszteségéhez még jelentős hőhídveszteség is hozzáadódik. Ehhez tájékoztató adatként használható az átlagos hőátbocsátási tényezőre vonatkozó diagram és összefüggés. 2)A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére (pl. az MSZ EN ISO 6946 szerint) számított vagy a termék egészére, a minősítési iratban megadott [W/(m 2 ·K) mértékegységű] jellemző, amely tartalmazza a szerkezeten belüli pontszerű hőhidak hatását is. 3)A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni. 4)Ha az épület egyes határoló felületei vagy szerkezetei nem a külső környezettel, hanem attól eltérő t x hőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület), akkor ezen felületek U hőátbocsátási tényezőit a következő (t i – t x )/(t i - t e ) arányban kell módosítani, ahol t x és t e a fűtési idényre vonatkozó átlagértékek. Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5, padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe. II. Megjegyzések és értelmezés az egyes határoló szerkezetekre vonatkozó számításokhoz

14 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE

15 1.1. A FŰTÖTT TÉRFOGAT SZÁMÍTÁSA 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE

16 1.2. A FŰTÖTT TÉRFOGATTAL ÉRINTKEZŐ FELÜLETEK SZÁMÍTÁSA ÉSZAKI homlokzat ÉSZAKI homlokzat 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE

17 1.2. A FŰTÖTT TÉRFOGATTAL ÉRINTKEZŐ FELÜLETEK SZÁMÍTÁSA NYUGATI homlokzat NYUGATI homlokzat KELETI homlokzat KELETI homlokzat 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE

18 1.2. A FŰTÖTT TÉRFOGATTAL ÉRINTKEZŐ FELÜLETEK SZÁMÍTÁSA DÉLI homlokzat DÉLI homlokzat 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE

19 1.3. AZ „A/V” VISZONY ÉS q m SZÁMÍTÁSA HATÁROLÓ FELÜLETEK Padló49,9m2m2 É-i homl.86,25m2m2 D-i homl.86,90m2m2 NY-i homl.70,10m2m2 K-i homl.70,10m2m2 Tető60,49m2m2 Összesen:423,7m2m2 VÍZSZINTES tetőfelület VÍZSZINTES tetőfelület 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE

20 2. A HŐTECHNIKAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE A HŐÁTBOCSÁTÁSI TÉNYEZŐK MEGHATÁROZÁSA 38-as kisméretű téglafal hőátbocsátási tényezője kétoldali vakolattal: U fal = 1,43 W/m 2 K – javítandó! 38-as kisméretű téglafal hőátbocsátási tényezője 8 cm DRYVIT vakolattal: U fal = 0,42 W/m 2 K U fal = 0,42 W/m 2 K (0,45) U ablak = 1,6 W/m 2 K Üvegezett nyílászárók: U ablak = 1,6 W/m 2 K (1,60) U ajtó = 3,0 W/m 2 K Bejárati ajtó: U ajtó = 3,0 W/m 2 K(3,00) U eresz = 0,25 W/m 2 K Eresz-sáv (vb.+15 cm hőszig): U eresz = 0,25 W/m 2 K(0,25) U tető = 0,25 W/m 2 K Ferde tető (15+3 cm hőszig): U tető = 0,25 W/m 2 K(0,25) U t-ablak = 1,6 W/m 2 K Tetősík ablak (Velux): U t-ablak = 1,6 W/m 2 K(1,70)

21 A HOMLOKZATI FALAK HŐHIDASSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA FÖLDSZINT (egy oldali fél ikerrel számolva) Falsarok2*2,75,4 Válaszfal "T" csatlakozás6*2,716,2 Főfal "T" csatlakozás4*2,710,8 Ablak kerület2*(0,45+0,9+1,4+1,5+1,8+1,8+2,1+1,5)22,9 Ajtó kjerület (3 oldal)2*2,4+1,4+2*2,4+1,0512,05 Koszorú hossza10,25+2*5-0,25-0,1-2*0,0619,78 EMELET (egy oldali fél ikerrel számolva) Falsarok2*2,75,4 Válaszfal "T" csatlakozás4*2,710,8 Főfal "T" csatlakozás2*2,75,4 Ablak kerület2*(1,4+1,5+1,4+1,5+2,1+1,5)18,8 Ajtó kjerület (3 oldal)2*2,4+2,47,2 Koszorú hossza10,25+2*5-2*0,0620,13 Erkélylemez22 Vonalmenti hőhidak hossza (m):156,86 HOMLOKZAT FELÜLET (egy oldali fél ikerrel számolva) Földszinten2,7*(10,25+2*5)-2,7*(0,25+0,1+2*0,06)53,41 Emeleten2,7*(10,25+2*5)-2,7*2*0,0654,35 Homlokzat felület összesen ( m2 ):107,76 L/A (fm/m 2 )=1,46 Épülethatároló szerkezetek A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m 2 ) Épülethatároló szerkezet besorolása gyengén hőhidas közepesen hőhidas erősen hőhidas Külső falak <0,80,8-1,0 > 1,0 Lapostetők<0,20,2-0,3> 0,3 Beépített tetőtereket határoló szerkezetek <0,40,4-0,5>0,5

22 A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező értékének meghatározása

23 A korrigált hőátbocsátási tényezők: U'=Uo*(1+ χ )* ξ UoUo χξ U' fal =0,5460,420,31kültér U' ablak =1,6 01kültér U' ajtó =3301kültér U' eresz =0,270,250,20,9padlás U' tető =0,30,250,21kültér U" tető =0,270,250,20,9padlás U' t-ablak =1,6 01kültér A (m2) U'=U R (W/m2K) A*U R (W/K) Külső fal194,40,546106,14 Bejárati ajtó5,04315,12 Ablak+erkélyajtó48,091,676,94 Tető ereszsáv200,275,40 Tető térdfal120,273,24 Ferde tető36,520,310,96 Padlástéri tető40,490,2710,93 Tetősíkablak8,641,613,82 Σ A*UR= 242,56W/K L (m) ψ (W/mK) L* ψ (W/K) padló éle37,41,1543,01W/K q= 1 ( Σ A*U R + Σ L* ψ - Q sd ) V72 Az épület hőveszteségének számítása q= 1 ( 242, ,01 - Q sd ) q = 0,381 >q m = 0,301 q = 0,381 {W/m3K} > q m = 0,301 {W/m3K} A tervezett épület a választott szerkezetekkel nem felel meg!

24 A kezdeti hőátbocsátási tényezők: U'=Uo*(1+ χ )* ξ UoUo χξ U' fal =0,5460,420,31kültér U' ablak =1,61,601kültér U' ajtó =3301kültér U' eresz =0,270,250,20,9padlás U' tető =0,30,250,21kültér U" tető =0,270,250,20,9padlás U' t-ablak =1,61,601kültér U'=Uo*(1+ χ )* ξ UoUo χξΔUΔU ΔRΔR ΔdΔd U' fal =0,3250,250,310,170,80,04 U' ablak =1,31,301 U' ajtó =3301 U' eresz =0,270,250,20,9 U' tető =0,30,250,21 U" tető =0,270,250,20,9 U' t-ablak =1,31,301 A korrigált rétegrendek hőátbocsátási tényezői: A (m2) U'=U R (W/m2K) A*U R (W/K) Külső fal194,40,32563,18 (106,14) Bejárati ajtó5,04315,12 Ablak+erkélyajtó48,091,362,52 (76,94) Tető ereszsáv200,275,40 Tető térdfal120,273,24 Ferde tető36,520,310,96 Padlástéri tető40,490,2710,93 Tetősíkablak8,641,311,23 (13,82) Σ A*UR= 182,58W/K (242,56) L (m) ψ (W/mK) L* ψ (W/K) padló éle37,41,1543,01W/K q= 1 ( Σ A*U R + Σ L* ψ - Q sd ) V72 q= 1 ( 182, ,01 - Q sd ) q = 0,301 =q m = 0,301 q = 0,301 {W/m3K} = q m = 0,301 {W/m3K} A tervezett épület a korrigált szerkezetekkel már megfelel! A korrigált hőveszteség számítása MIT LEHET ITT TENNI?


Letölteni ppt "2008.. 1. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Követelményértékek I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések