Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szakképzés-fejlesztés aktualitásai Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET Wayda Imréné.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szakképzés-fejlesztés aktualitásai Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET Wayda Imréné."— Előadás másolata:

1 A szakképzés-fejlesztés aktualitásai Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET Wayda Imréné képzési igazgató

2 Az agrár-szakképzés helyzete  Jelenleg összesen 124 középfokú oktatási intézményben folyik kisebb-nagyobb volumenben agrár-szakképzés.  51 tiszta-profilú agrár-szakképző iskola van, ennek nagy része speciális szakiskola.  Kb. 60 intézményben nagy volumenű az agrár- képzés, kisebb mértékben foglalkoznak a nem agrár-területhez (elsősorban informatika, környezetvédelem) tartozó szakképzéssel.  A többi intézményben pedig általános a nem agrár-képzés, de a közvetlen gazdasági környezet igényeinek megfelelően kis létszámban képeznek agrár-területre is (pl. pék, parkgondozó).

3 Az agrár-szakképzés helyzete  Az iskolák fenntartói a helyi, illetve megyei önkormányzatok.  Az FVM 20 intézményt tart fenn.  Felekezet által átvett iskolában is maradt mezőgazdasági oktatás.  Jellemzők:  mezőgazdasági képzés: csökkenő érdeklődés,  drága képzés : többirányú alapozás, gyakorlat,  a beiskolázás legtöbb esetben maradvány-elven történik,  a technikus képzéstől a tanulókat elvonja a felsőfokú szakképzés.

4 Vép Kaposvár Szekszárd- Palánk Sellye Vác Budapest Varga M. SzKI Bercsényi M. SzKI Nemzeti Lovarda Kétegyháza Pétervására Lengyel Jánoshalma Piliscsaba Nagykovácsi Sopron Mátrafüred Szentlőrinc Villány Szentes Gyomaendrőd 2005/2006. tanév FVM fenntartású iskolák elhelyezkedése

5 Helyzetelemzés Tanulólétszámok megoszlása: Szakiskola Szakközépiskola Szakképzés

6 Helyzetelemzés A közoktatási szakaszban szakiskolába a tanulók 27%-a, szakközépiskolába 73%-a jár. A szakképzésben az FVM illetékességi körébe tartozó szakképesítések szakképző évfolyamaira tanuló iratkozott be, összesen Ez alapján a 144 „agrár”-szakképző iskolában az agrár-szakképzés aránya mindössze 42%.

7 Helyzetelemzés

8 Helyzetelemzés

9 Helyzetelemzés

10

11

12

13 A jelen és a jövő találkozása A szakképzést a megkezdésének időpontjában hatályos szakmai és vizsgakövetelmények alapján kell befejezni és eredményes szakmai vizsgát követően a bizonyítványt kiadni. (6) december 31-ét követően a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet rendelkezései szerinti szakképzés már nem indítható. (7) A április 1-jét megelőzően megkezdett szakképzés eredményes befejezését követő szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképesítést igazolnak.

14 A szakképesítési rendszer illeszkedése a közoktatáshoz

15 A szakképzés fejlesztésének irányai A 2015/2003 (I. 30.) Kormányhatározat 5. pontjában a Kormány felhívta az érintett minisztereket az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatára. Ennek kapcsán az Oktatási Minisztérium kidolgozta az OKJ Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatának koncepcióját és végrehajtásának ütemtervét.

16 „Hátrányos helyzetű VIDÉK” A szakképzés fejlesztésének irányai A megvalósítás operatív céljai, feladatai:  az OKJ korszerűsítése;  a szakmastruktúra moduláris rendszerű átalakítása,  a szakképzés tartalmi korszerűsítése,  kompetenciák, modulok beszámíthatósága a felsőfokú képzésbe,  lemorzsolódók arányának csökkentése, különösen a szakiskolák esetében.

17 A HEFOP "A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: A HEFOP „Új szakképzési szerkezet” komponens a szakképzés tartalmának és szerkezetének – a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a továbbfejlesztésén alapuló – megújítását foglalja magában.

18 átalakításának létjogosultsága Szakmaszerkezet átalakításának létjogosultsága  Az átalakítás indoklása:  a munkaerő képzettségi összetétele nem illeszkedik a munkaerő-piaci igényekhez,  a képzési rendszerek rugalmatlanok, változások esetén nagy az átfutási idő,  a képzés révén való egyéni pályamódosítást nem eléggé segíti rendszer.  Az átalakítás hatásai  iskolai folyamatok könnyebb tervezhetősége,  felnőttkori pályamódosítás elősegítése.

19 A fejlesztés keretében kialakuló moduláris rendszer előnye : A fejlesztés keretében kialakuló moduláris rendszer előnye :  kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere,  elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság,  lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése,  megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése,  az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik,  kialakulhat egy egységesebb taneszköz-rendszer,  a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető.

20 A fejlesztés keretében kialakuló moduláris rendszer előnye : A fejlesztés keretében kialakuló moduláris rendszer előnye : A szakmastruktúra moduláris rendszerű kialakítása az intézkedésen keresztül mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben lehetőséget teremt a szakképzésből történő többszöri ki- és belépésre, azaz az egyén tervezheti a pályáját és kiválaszthatja az elvégezni szükséges modulokat.

21 Alapszakma  Az adott csoportból kiválasztott szakképesítés  a csoportra a legjellemzőbb,  nem speciális,  nem sokkal nagyobb mint az alap- modulcsoport.

22 Rész-szakképesítés  Jogszabályban meghatározott, a munkaerő- piac által elismert, olyan kompetenciát tanúsít, amely egy munkakör ellátását teszi lehetővé.  A szakmai vizsgakövetelményben meghatározott, a szakmai vizsgán letehető modulzáró vizsgák eredményes megszerzésével rész-szakképesítés szerez- hető.

23 Ráépülő szakképesítés  Logikai inverze a rész-szakképesítésnek.  A ráépülő szakképesítés az a szakképesítés, amely teljesen magába foglalja egy másik (nem rész-) szakképesítést, és azt speciális ágakkal egészíti ki.

24 Elágazó szakképesítés  Az a szakképesítés ami egy általános modulból és egy elágazás-specifikus tartalomból áll. A kettő együtt alkot teljes szakképesítést (75-65% : 25-35%).  Egy általános nagy számban gyakorolt szakma elnevezését jelenti, mi jelentősége miatt önállósult. Egy szakképesítés több elágazást is tartalmazhat.

25 A szakképesítések igazolása  A képzés befejezésével záróvizsgát tesznek.  A vizsga elismeréseként bizonyítványt kap ami az adott munkafeladat ellátására jogosít. A vizsga követelményeit központi szabályozás biztosítja, a 26/2001. (VII.27.) OM rendelet módosítás alatt.  A végzettséget igazoló okmány az elvégzett OKJ szintnek megfelelő bizonyítványt ad.

26 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról 1/2006. (II. 17.) OM rendelet

27 A fő- és a rész-szakképesítés viszonya egy példán keresztül

28 A fő- és az elágazó szakképesítés viszonya egy példán keresztül

29 A fő- és a ráépülő szakképesítés viszonya egy példán keresztül

30 KONVERZIÓS TÁBLA

31 SZVK felépítése I. A SZAKKÉPESÍTÉS, RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS(EK), ELÁGAZÁSOK, RÁÉPÜLÉS(EK) ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI II. A szakképesítés, rész-szakképesítés(ek), elágazások, ráépülés(ek) EGYÉB ADATAI III. A szakképesítés, rész-szakképesítés(ek), elágazások, ráépülés(ek) MUNKATERÜLETE IV. A Szakképesítés, Rész-szakképesítés(ek), Elágazások, Ráépülés(ek) SZAKMAI KÖVETELMÉNYMODUL- JAI V. A szakképesítés, rész-szakképesítés(ek), elágazások, ráépülés(ek) VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK

32 A szakmai vizsgák FOGALMAK  Vizsgafeladat A szakmai vizsga tartalmi és értékelési egysége. A vizsgafeladat megfogalmazása tartalmazza a vizsgate- vékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit. A vizsgafeladathoz legalább egy tevékenységet kell hozzárendelni.  Gyakorlati vizsgafeladat A gyakorlati vizsgafeladat egy olyan komplex vizsgafeladat, melynek megoldása során a vizsgázó meghatározó arányban gyakorlati vizsgatevékenységet végez, de tevékenysége kiegészülhet egyes meghatározott kompetenciák felmérésére szolgáló szóbeli, interaktív, vagy írásbeli vizsgate- vékenységgel.

33  A szakképesítés célja szerinti szóbeli vizsgatevékenység: A szakképesítés birtokában végezhető munka- tevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, szóbeli vizsgatevékenység.  A szakképesítés célja szerinti írásbeli vizsga- tevékenység A szakképesítés birtokában végezhető munka- tevékenységgel azonos, vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített, (kiegészített) papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező vizsgatevékenység.

34 A vizsga időbeli terjedelme, keretei és tagolódása  Vizsgarészek száma 1-9, max. 3 nap  Egymást tevékenységében követő vizsga- feladatot tartalmaz  Követelménymodulhoz rendelendő  Maximum napi 8 óra

35 Szakmai vizsga összegző értékelése A szakképesítés megszerzéséhez valamennyi követelménymodul esetében el kell érni a modulonként megállapított elégséges szintet. Egy követelménymodul elégséges szint- jének teljesítéséhez el kell érni a modul egészének 50%-át.

36  A szakmai vizsga összegzett teljesítménye az egyes modulokhoz tizedes törtként képzett, a modulban elért értéknek és a modul súlyának szorzatai összegeként adódik. Az ennek megfe- lelő százalékérték alapján az osztályzatokat a következőképpen kell megállapítani:  elért 50% esetén elégséges (2),  elért 60% esetén közepes (3),  elért 70% esetén jó (4),  elért 80% esetén jeles (5). Szakmai vizsga összegző értékelése

37 Példa:  A szakképesítésben X modul aránya 60%, teljesítése 50% Y modulé 40%, teljesítése 80%.  Összegzett értékelés: 0,6*0,5 + 0,4*0,8 = 0,30 + 0,32 = 0, 62 ; 62%, Közepes (3)  A vizsgázó a szakmai vizsgáról tanúsítványt kap, melyben – akkor is ha valamelyik modul elégtelensége miatt a szakképesítést nem szerzi meg – valamennyi teljesített modulra vonat- kozóan fel kell tüntetni a modul teljesítésének (kerekített) százalékban kifejezett értékét.

38  Jelenleg a képzési idő az iskolarendszerű képzésben tanévre bontott. A jövőben a 100 órától a 2500 órás képzésig szóródik. Gond a tantárgyfelosztás, tanárok elfoglaltsága, vizsgáztatás. Egyes képzési fázisban lehet kilépő és belépő tanuló egyaránt.  Vegyes korosztályú osztályok alakulnak ki. Felmerülő kérdések, dilemmák

39  Egy alap szakképesítés megszerzésére beiratkozott tanuló a képzés folyamán 2- 6 rész-szakképesítési ponton kiléphet, végzettséget kaphat. Zavarja az osztálykeretben való oktatást (pl. belép 20 tanuló közben rész- szakképesítésekkel többen kilépnek, marad 5-6 fő).

40 Felmerülő kérdések, dilemmák  Finanszírozási kérdések:  Egy szakképesítés megszerzését finanszírozza az állam.  A második szakképesítés megszerzésének állami támogatása szigorú feltételekhez kötött.

41 Felmerülő kérdések, dilemmák Be lehet-e iskolázni rész-szakképesítésre iskola- rendszerben? „Ahol csak az óraszám adott ott kizárólag iskolarendszeren kívül oktatható a szakképesítés kivéve, ha a központi program az oktatási és kulturális miniszter és a szociális és munkaügyi miniszter egyetértésével kiadásra került.” (10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet 1.§.(4)) Kérdés: Ez a rész-szakképesítésre is vonatkozik, vagy csak a szakképesítésre?

42 Felmerülő kérdések, dilemmák  Tanműhelyek, tanüzemek, tangazdások fejlesztése történt meg ezekhez a szakképesítésekhez. Mi lesz velük?  A rész-szakképesítések esetében a tanulók felvételének feltételei nem azonosak a fő-szakképesítésével. Pl. a Vadgazdálkodási technikus rész-szakképesítése a vadász- vadtenyésztő, vagy gazda – mezőgazdasági munkás. Ha nem lehet rész-szakképesítésre beiskolázni, akkor azok a gyerekek szorulnak ki az iskolarendszerből, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.  18 éves korig tanköteles!!

43 Felmerülő kérdések, dilemmák  Finanszírozási problémák a folyamatosan csökkenő létszámok miatt.  Kötelező óraszám problémák a moduláris képzés bevezetésével.  Felvételi tájékoztatóban a következő tanévre történő meghirdetésekkel kapcsolatban nagy a bizonytalanság!  Hogyan fog alakulni a képzési idő? 2+2, vagy 1+3?  Változnak a törvények, a 26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás szabályairól módosítása tervezett.  ?????

44 Köszönöm megtisztelő figyelmüket ! Forrás: Nemzeti Szakképzési Intézet FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET Wayda Imréné képzési igazgató


Letölteni ppt "A szakképzés-fejlesztés aktualitásai Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET Wayda Imréné."

Hasonló előadás


Google Hirdetések