Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kedvezményezett: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kedvezményezett: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás"— Előadás másolata:

1 Kedvezményezett: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás
Projekttervezés és menedzsment tanfolyam – projektmegvalósítási ismeretek vállalkozók részére Kedvezményezett: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás ÁROP /C/B – „Térségfejlesztés koordinálása a Szeghalmi kistérségben”

2 Szeghalom Kistérség Többcélú Társulása
ÁROP-1.1.5/C „A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ” c. pályázata megvalósítása

3 Projekttervezés és Projektmenedzsment

4 Strukturális Alapok Kohéziós Alapok Közösségi Kezdeményezések

5 A strukturális források
Az Európai Közösségeket létrehozó szerződés 158. cikke : a gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése céljából, csökkentenie kell a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket, és a kedvezőtlen helyzetű régiók vagy szigetek elmaradottságát. 2007-től a korábbi négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a Kohéziós Alap helyett két strukturális alap: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális és Alap (ESZA), Kohéziós Alap maradt fenn. Leválasztásra kerültek a közös agrárpolitikához, illetve a közös halászati politikához kapcsolódó finanszírozási eszközök és létrejött az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA).

6 A regionális politika célkitűzései
A közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap új célkitűzései: Konvergencia (legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése) a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, az európai területi együttműködés. A konvergencia célkitűzés forrásai Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap

7 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
A Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része, hozzávetőlegesen 45%-a ezen keresztül jut el a tagállamokba. Az ERFA céljai   gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is.  Tevékenységi köre: Fenntartható munkahelyeket teremtő beruházások  Infrastrukturális beruházások  A helyi és regionális fejlődést elősegítő intézkedések, különös tekintettel a kis-és középvállalkozásoknak nyújtott anyagi támogatásra és szolgáltatásokra  Technikai segítségnyújtás 

8 ERFA - gazdaságfejlesztés
A „konvergencia” célkitűzés keretein belül az ERFA elsősorban a fenntartható és integrált gazdaságfejlesztést és fenntartható munkahelyek létrehozását finanszírozza:  Kutatás és technológiafejlesztés (K+F), innováció és vállalkozói szellem  Információs társadalom  Környezet  Kockázat-megelőzés  Idegenforgalom  Kulturális beruházások  Közlekedési beruházások  Energia  Oktatási beruházások  Egészségügyi és társadalmi infrastrukturális beruházások  A KKV-k támogatásának közvetlen elősegítése 

9 ERFA- regionális versenyképesség és foglalkoztatás
Innováció és tudásgazdaság, ezen belül a regionális K+F és innovációs kapacitásbővítés támogatása, új finanszírozási lehetőségek kialakítása a vállalkozások számára  Környezetvédelem és kockázat-megelőzés, ezen belül a szennyezett földterületek eredeti állapotának visszaállítása, környezetbarát technológiák közösségi közlekedésben való elterjedésének támogatása, tervek kidolgozása a technológiai és környezeti kockázatok előrejelzésére  A közlekedési és telekommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, különös tekintettel a KKV-k információ- és kommunikációtechnológiai lehetőségeinek bővítésére 

10 ERFA- Európai területi együttműködés
Határokon átnyúló gazdasági, szociális és környezetvédelmi tevékenységek elősegítése, fenntartható területfejlesztés közös stratégiák keretében. Ide tartozik a természeti és kulturális értékek megőrzése, az infrastruktúra közös használatában rejlő lehetőségek kihasználása.  Transznacionális együttműködés fejlesztése, például a tengerparti régiók kooperációja. Prioritások: innováció, környezetvédelem, elérhetőség javítása és fenntartható városfejlesztés  A regionális politika hatékonyságának erősítése. Ennek legfontosabb eszköze a regionális és helyi hatóságok támogatása abban, hogy hálózatokat hozzanak létre, és folyamatosan cseréljék egymással tapasztalataikat  

11 Európai Szociális Alap (ESZA)
A legkorábban felállított alap: 1960-ban kezdte meg működését Legfőbb funkciója a humánerőforrás fejlesztés támogatása. Célja:gazdasági és társadalmi fejlődés a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásával, melyek a teljes foglalkoztatás elérésére, a munka minőségének és a termelékenység javítására, továbbá a társadalmi befogadás előmozdítására és a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak: Munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése  Álláskeresők és inaktív személyek munkavállalásának javítása, munkanélküliség megelőzése, időskori aktivitás ösztönzése  Hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítése, munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem  Humántőke fejlesztése  Transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szintű partnerségek, egyezmények és kezdeményezések előmozdítása 

12 Kohéziós Alap A Kohéziós Alap egy strukturális pénzügyi eszköz
Ki támogatható? egy főre jutó, vásárlóerő-paritásban mért bruttó nemzeti terméke (GNP-je) a közösségi átlag 90%-ánál kevesebb, rendelkeznek a gazdasági konvergenciának az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 104c. cikke szerinti feltételei teljesítésére (a túlzott állami deficit elkerülésére) irányuló programmal. A támogatható projektek: környezetvédelmi projektek, amelyek összhangban vannak a vonatkozó környezetvédelmi és fenntartható fejlődési tervek által az európai környezetvédelmi politikára ráruházott célkitűzésekkel (ivóvíz-ellátásnak, a szennyvízkezelésnek és a szilárd hulladék kezelésének, erózió szabályozását és a természet megőrzését célzó projektek) közlekedési infrastrukturális projektek, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat iránymutatásaiban azonosított közlekedési infrastruktúrákat hozzák létre, és fejlesztik.

13 Közös Agrárpolitika Az 1257/1999. EK-tanácsi rendeletet január 1-jével felváltó jogszabály a 2007–2013 közötti hét évre határozza meg az EU vidékfejlesztési politikájának céljait, a vidékfejlesztési prioritásokat és intézkedéseket. Új célok: Az európai családbirtok-szerkezet megőrzése A vidéki népesség megtartása Tájjelleg megőrzése Vidékfejlesztés Alapelvek A mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése műszaki fejlesztéssel, a munkaerő optimális hasznosításával; a mezőgazdasági termelésből élők számára méltányos jövedelemszint biztosítása; a mezőgazdasági termékek piacainak stabilizálása; az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása; annak biztosítása, hogy a fogyasztók reális áron jussanak az élelmiszerekhez.

14 Támogatási egységek Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb térségek fejlesztésére irányulnak. A támogatásokban részesülő régiókra az EU egy ún. NUTS rendszert alkalmaz mely 3 fő kategóriából áll: Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége (tartomány, régió, megye, stb.), a további egységek ezen közigazgatási egységek összevonásából vagy felosztásából képezhetők. Magyarország esetében a közigazgatási egységek a megyék (főváros), további egységek a megyék (főváros) összevonásából képzett régiók, illetve a régiók összevonásából képzett nagyrégiók (I. szint). NUTS I : Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3) NUTS II : tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) NUTS III : megye/főváros (egységek száma: 20)

15 Strukturális Alapok területi szintjei
A magyarországi NUTS regionális struktúra Területi Statisztikai Régiók (NUTS) NUTS I az ország teljes területe NUTS II régiók NUTS III mikrorégió (megyék) NUTS IV kistérségek NUTS V települések Magyarország: 7 NUTS II. régió

16 Magyarország 7 régiója

17 Az EU regionális politikáját és a Strukturális Alapokat irányító elvek
Öt meghatározó alapelv: Szubszidiaritás (a döntéseket és végrehajtást a kompetenciával rendelkező szintre kell delegálni) Programozás (többéves programok) Partnerség (érintett szereplők bevonása) Addicionalitás (társfinanszírozás) Koncentráció (földrajzi, tematikus) Egyéb alapelvek Monitoring (értékelés) Transzparencia (átláthatóság)

18 EU pályázati rendszerének alapelvei
Szubszidiaritás: a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához Addicionalitás: a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatás kiegészíti az adott ország fejlesztési politikáját, hozzájárul területfejlesztési stratégiájához. Koncentráció :a támogatásokat azokra a régiókra kell koncentrálni, ahol a legnagyobb az elmaradottság, azaz azokra a régiókra, ahol az egy főre eső GDP nem éri el az EU átlag 75%-át. Partnerség: fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, ezek megvalósításának egyértelmű célkitűzési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, időbeli ütemezése jelenti a programozást. Programozás: fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, ezek megvalósításának egyértelmű célkitűzési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, időbeli ütemezése jelenti a programozást. Monitoring és ellenőrzés

19 A kohéziós jelentés a területfejlesztés mellett új elemek:
az öregedő társadalom egyre nagyobb terheket ró az aktív munkavállalókra és a társadalombiztosítás rendszerére a szociális kohézió erősítése a szegénység elleni küzdelem miatt lényeges a globális versenyképességhez a munkahelyteremtés képessége nagy mértékben hozzájárul – és nem csak a hátrányos helyzetű térségekben és iparágakban! a versenyképesség további tényezői: mindenfajta infrastruktúra, humántőke fejlesztése, innovációs kapacitások

20 Új célrendszer korábban: regionális/területi fejlettségi különbségek csökkentése most: versenyképesség – foglalkoztatás – kohézió további célok: tudásalapú társadalom építése társadalmi befogadás fenntartható fejlődés belső piac kiteljesítése

21 A kohéziós jelentés ajánlásai
három prioritás: konvergencia: a növekedés és munkahelyteremtés támogatása a legkevésbé fejlett régiókban regionális versenyképesség és foglalkoztatás: a változások követése és elősegítése európai területi együttműködés: az EU területének harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése a szubszidiaritás elvének erőteljesebb érvényesítése a megvalósításban nagyobb koncentráció

22 Támogatási területek innováció és a tudásalapú gazdaság
a megközelíthetőség és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nem csak fizikai infrastruktúra, hanem ICT is! környezetvédelem és kockázat-megelőzés elvek: prevenció, beavatkozás a forrásnál oktatás, foglalkoztatás és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése a munkavállalók alkalmazkodóképessége földrajzi, ágazati és szervezeti mobilitás a humántőke és a munkaerő-utánpótlás

23 Támogatási eszközök vissza nem térítendő támogatás:
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) infrastrukturális (kis)projektek támogatása Európai Szociális Alap (ESZA) humán projektek támogatása Kohéziós Alap (KA) környezetvédelmi és infrastrukturális (nagy)projektek támogatása kedvezményes (kamatozású és futamidejű) hiteleket nyújt: Európai Beruházási Bank (EIB)

24 Hatályos szabályozás (2007-2013)
A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés arra irányul, hogy – a legkevésbé fejlett régiókon kívül – növelje a régiók versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási rátáját, a humán tőkébe való beruházás minőségének javítása, az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozói szellem előmozdítása, a környezet védelme és állapotának javítása, továbbá az elérhetőség javítása, a munkavállalók és az üzleti vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, illetve a nyitott munkaerőpiac fejlesztése révén. (ERFA, ESZA) Az európai területi együttműködés célkitűzés arra irányul, hogy erősítse a határokon átnyúló együttműködést közös helyi és regionális kezdeményezések útján, a transznacionális együttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint az interregionális együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő területi szinten. (ERFA)

25 A megvalósítás keretrendszere
tagállami szinten meghatározott az EU rendelettel szabályozza az intézményi kereteket, amelyeken belül a tagállamok nagy fokú szabadságot élveznek EU-szinten meghatározott: nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK-Nemzeti Stratégiai Referenciakeret) az uniós kohéziós célok és a nemzeti reformprogram közötti kapcsolat bemutatására 2007. január 1-től december 31-ig hatályos operatív programok (OP-k) NSRK alapján, szintén a teljes programozási ciklusra vonatkozóan konkrét pályázati kiírások alapját képezik

26 A megvalósítás intézményei
tagállami döntés alapján alapvető szervezetek OP-szinten: Irányító Hatóság (IH) pályázat kiírása, szerződéskötés, programszintű monitoring Közreműködő Szervezetek (KSZ-ek) az IH-tól vesznek át egyes feladatokat Kifizető Hatóság (KH) a támogatást kifizetési kérelemre nyújtja a kedvezményezett számára

27 ERFA finanszírozás Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatható: munkahelyteremtő beruházások infrastrukturális beruházások kis- és középvállalkozások, különösen vállalatvezetés, technológiatranszfer, hozzáférés a pénzügyi forrásokhoz, közvetlen támogatás

28 ESZA finanszírozás Európai Szociális Alap (ESZA) fejlesztési területei
aktív munkaerő-piaci politikák; esélyegyenlőség biztosítása a munkaerőpiacra való belépés tekintetében, különös tekintettel a társadalmi kirekesztés szempontjából veszélyeztetett csoportokra; az oktatás és képzés rendszerének fejlesztése; a munkavállalók és a munkaszervezet alkalmazkodóképességének javítása; a nők munkaerőpiacra való belépésének és munkaerő-piaci részvételének támogatása.

29 Az Uniós támogatások… Csak az uniós célokkal összhangban lévő elképzelések kaphatnak támogatást… Csak a megfelelő formában ismertetett elképzelések kaphatnak támogatást… Csak a fenntartható fejlődés elvével összhangban lévő elképzelések kaphatnak támogatást… Csak az esélyegyenlőség elvével összhangban lévő elképzelések kaphatnak támogatást…

30 A NFT II. világa: Átfogó cél
Kettős cél: Foglalkoztatás bővítése Az egyén foglalkoztathatóságának javítása (munkaerő kínálat növelése) Munkahelyteremtés (munkaerő-kereslet növelése) A kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása Tartós növekedés elősegítése Versenyképesség növelése A gazdaság bázisának szélesítése Üzleti környezet fejlesztése (elérhetőség javítása, szabályozási környezet javítása, állami szolgáltatások hatékonyságának növelése)

31 Prioritások Gazdaságfejlesztés Közlekedésfejlesztés
Társadalom megújulása Környezeti és energetikai fejlesztés Területfejlesztés Államreform

32 Célkitűzések Három célkitűzés megvalósítására:
1. Elmaradott régiók támogatása (az egy főre jutó GDP az EU átlagának 75%-a alatt van) 2. Strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakításának támogatása 3. Oktatási, szakképzési, foglalkoztatási politikák és rendszerek korszerűsítésének és átalakításának támogatása

33 A Strukturális Alapok Fogadása Lebonyolítás
Intézményrendszer Strukturális Alapok szabályrendszere Felelősség és hatáskörök Hatékonyság: intézményi modellek Folyamatok, eljárások Strukturális Alapok szabályai lebonyolítás, pályáztatás, értékelés, ellenőrzés, monitoring, kifizetés…

34 Felkészülés a támogatások felhasználására
Hogyan kezdjünk hozzá?

35 A támogatások felhasználása
minden esetben projektek keretében történik a projektekhez pályázat útján lehet támogatást szerezni ismerni kell a hazai és az uniós szintű pályázati rendszert (amennyiben ilyen ambícióink is vannak…) figyelni kell a kiírások megjelenését és a határidőket! számos „írott és íratlan” szabálynak kell megfelelni

36 „Projektek felértékelődése”
egyre sűrűbben vannak esetek, amikor egyedi, a napi rutinon túlmutató problémákkal szembesülnek a cégek, vannak iparágak, ahol napjainkra a működés egyedi feladatok összessége, kulcsszó: egyediség a fentiek következtében adódik a feladat: kell egy vezetési eszköz, amely ezeket a feladatokat hatékonyan kezeli.

37 Milyen a jó projektötlet?
valós igényeket elégít ki illeszkedik valamely konkrét pályázati kiíráshoz illeszkedik az EU kohéziós politikájának céljaihoz illeszkedik a nemzeti programdokumentumokban megfogalmazott prioritásokhoz reális célokat tűz ki

38 Követelmények a pályázókkal szemben
pályázó jogi státusza alkalmas szakmai alkalmasság pénzügyi alkalmasság terv kidolgozottsága célok világosak, a hozzájuk vezető út egyértelmű hatékonyság, „value for money” megvalósíthatóság és fenntarthatóság

39 A projekt fogalma A projekt szempontjából 3 tényező:
Erőforrások (humán, energia, pénz) Cél, célrendszer Idő, fázisok

40 Mi a projekt??? (egyszerű)
Egy olyan egyszer elvégzett munka, amelynek jól meghatározható kezdeti és befejezési időpontja van (Verzuh 2006, 26. o.). A fogalom meghatározásához rögtön szervesen kapcsolódik egy megjegyzés is, amely szerint „ez a fajta munka ellentétben állhat a szervezet rendszeresen végzett tevékenységeivel”

41 Szervezeti megközelítés
rutinmunkákon kívül eső, egyedi feladat megoldására létrejött csoport, léte időben korlátozott, kezdete és vége meghatározott, elkülönült erőforrásokkal dolgozik, önálló költségvetése van, a szervezete egyedileg összeállított csapat, a tagok nemritkán különböző szervezetekből jönnek.

42 A Projekt (körülíró) Egy olyan komplex tevékenység folyamat, amelynek végeredménye - előre definiált célja - egy előre meghatározott (műszaki) paraméterekkel leírható olyan, önmagában működőképes létesítmény, aminek megvalósítása időben és pénzértékben is egyaránt meghatározott.

43 Projekttömeg Szükséges egy olyan tevékenység tömeg, amely képes felszívni a támogatást Ötlettől a projekttervig  projekttervezés, projektmenedzsment Jogosultság (elfogadható költségek, versenyszabályok) Megvalósíthatóság (pénzügyi és nem pénzügyi megtérülés, költségek és hasznok)

44 A projekt egy olyan tevékenység:
amely meghatározott célrendszerrel rendelkezik konkrét időtávot fog át zárt költségvetése van másképpen: egy adott kiinduló helyzetből adott időtartamon belül adott eszközökkel egy specifikus célt elérni kívánó tevékenységsorozat

45 Projekt definiálható (leírható)
a célként elérendő eredménnyel, a teljesítés időtartamával, a teljesítés költségkeretével.

46 Projektek négy fázisa 1. fázis: koncepció vevő és cél (kell vevő?)
elkötelezettség új termék ötlete „játéktér” - stakeholder tanulmányterv (kapacitás, szellemiség) projektmenedzser kommunikációs csatornák, felelősségek idő specifikáció költség gazdasági sz. finanszírozás földrajzi kérdések szerződéses feltételek

47 Projektek négy fázisa 1. fázis: koncepció (folytatás)
Minimális kérdések: vevői igények - végtermék funkcionális alternatívák döntéshozatali prioritások vevői igények - kommunikáció idő-, erőforrás- és költségkorlátok sikeres teljesítés mérőszámai kockázati tényezők háttér információk

48 Projektek négy fázisa 1. fázis: koncepció (folytatás)
Definiáló dokumentum probléma meghatározás technikai/funkcionális célkitűzések várható hatékonysági vagy gazdasági eredmények befejezés követelményei, szállítandó minőségi paraméterek feltételezések, kiindulási pontok kockázati tényezők erőforrásigények és korlátok

49 Projektek négy fázisa 1. fázis: koncepció (folytatás)
A projektek sorsa... A projektek nem szerepelnek jól. 50% - törölve szállítás előtt 25% - leszállítva, de nincs alkalmazva 20% - alkalmazva nagy változtatásokkal 5% - leszállítva és alkalmazva okok nincsen megfelelően definiálva személyi változások túl komplikált, hosszú vagy nagy váratlan események gazdasági prioritások változása vállalati menedzsment politika stb.

50 Projektek négy fázisa 2. fázis: Tervezés – szervezés
4. Projektek négy fázisa 2. fázis: Tervezés – szervezés (core - facilitating) részletezettség (WBS) : tevékenység = munkacsomag? ütemezés erőforrástervezés költségtervezés projektmenedzser (rangidős tagok) projektterv kontingenciák kockázatmenedzsment minőség, szervezet, kommunikáció

51 Projektek négy fázisa 3. fázis: végrehajtás
5. Projektek négy fázisa 3. fázis: végrehajtás a projekt tevékenységek megvalósítása jelentési rendszer elhárítás, nyilvántartás 4. fázis: befejezés jelentések elemzése visszacsatolás fontossága

52 A projekt elemei I. Átfogó/hosszú távú és konkrét célkitűzések
Célkitűzés: kívánatos, jelenleg nem létező jövőbeli állapot – a jelenlegi problémából képezzük Konkrét: a projekteredmények és a kedvezően alakuló külső körülmények teszik elérhetővé Átfogó/ hosszú távú: a jelen projekt mellett más projektek és egyéb kedvező külső körülmények is szükségesek bekövetkezéséhez Eredmények A projekttevékenységek megvalósulása és kedvező külső körülmények bekövetkezése teszik elérhetővé Konkrétak, megfoghatók, mérhetők legyenek!

53 A projekt elemei II. Tevékenységek Előfeltevések Mutatók (indikátorok)
A projekt végrehajtói által koordinált tevékenységek, amelyek az eredmények elérését célozzák Csak az eredmények és azon keresztül a célkitűzések elérését szolgáló tevékenységek! Előfeltevések Pozitív külső körülmények, melyek bekövetkezése szükséges a projekt megvalósulásához Kockázatelemzéssel kapjuk meg ezeket: a kockázatok pozitív megfogalmazásai Mutatók (indikátorok) Az eredmények és a célkitűzések elérését bizonyító mérőszámok

54 A projekt elemei III. Projektmenedzsment-struktúra Erőforrások
Felelősök, felelősségek, feladatok, jelentéstételi rend, döntéshozatal Erőforrások Emberi és dologi Költségvetés A ráfordított erőforrások ellenértéke Időtartam Se előtte, se utána nem a projekt része – bár rendszerint van utánkövetés!

55 Projekt és pályázat projekt – megtervezett fejlesztési elképzelés pályázat – a PROJEKT bemutatása a pályázat kiírója (a TÁMOGATÓ) által megkövetelt formában

56 Milyen a jó projekt? releváns megvalósítható fenntartható
kereslet-vezérelt cél-orientált megfelel a stratégiai elvárásoknak megvalósítható jól átgondolt, következetes eredményei mérhetők költségvetés reális munkamegosztás reális kockázatok ismertek fenntartható a célcsoport számára nyújtott előnyök a fejlesztés után is biztosíthatók

57 A projektmenedzsment A projekt tárgyának megvalósítását célzó szervezési, vezetési és irányítási tevékenység, amely meghatározott módszereket, technikákat igényel.

58 A projektmenedzsment feladatai:
a célmeghatározás a tervezés irányítás ellenőrzés

59 A cél A cél alatt egy elméletben felállított terv-állapot értendő:
amelynek elérése kívánatos, amelynek reálisnak kell lennie, amelyet tudatosan választottak ki és amely csak cselekvéssel érhető el.

60 Céllal kapcsolatos elvárások
megoldásoktól függetlenül (ne tartalmazza a megoldások ismertetését, vagy ne induljon ki egy bizonyos elgondolásból!) lehetőleg teljes körűen a tényleges követelményeket tartalmazza egyértelműen és ellenőrizhetően igényesen, de megvalósíthatóan.

61 Célok tagolása szakmai teljesítéssel (a teljesítmény-paraméterekkel!) kapcsolatos célok, minőségre vonatkozó célok, határidők, költségcélok.

62 Célrendszerének felépítése
ALAPÁLLAPOT (hol vagyunk most)  KÖZBÜLSŐ CÉLOK (mérföldkövek)  A PROJEKT KÖZPONTI CÉLJA (hová szeretnénk eljutni ezzel a konkrét projekttel, amire ennyi pénzt szánunk, ennyi időt szánunk és ilyen teljesítményparamétereket várunk el)  A PROJEKT VÉGSŐ CÉLJA (egyfajta jövőkép, aminek eléréséhez a jelen projekt is csupán egy mérföldkő)

63 „Az egész definiálása”
Mit? A feladat mennyiségi és minőségi tartalmával kapcsolatban Mikor? Időrend, időtartam, időpontok Ki? Személyes munkaelosztás Hogyan? Eljárások, módszerek Mivel? Eszközök fajtája és mennyisége Honnan? Személyek és eszközök biztosítása Hová? A személyek és eszközök hasznosítása a projekt sikeres befejezése után

64 A projektmegvalósítási ciklus
Előkészítés szakasza Odaítélés szakasza Fizikai megvalósítás (vagy projekt kivitelezés) szakasza, ahol célszerű néhány mérföldkövet meghatározni, többek között a haladás mérésére, projektmonitoring) Utóelemzés (A projekt működési szakasza)

65 Makroszint hatások Közvetlen hatások Multiplikatív hatások
Összesített keresletnövekményben rejlő lehetőségek

66 A projekt résztvevői Célcsoport, a projekt kedvezményezettei:
EU: társadalmi és gazdasági kohézió Mindig tágabb kör a partnereknél!!! Partnerek: Célcsoport igényeinek megértése Kezdeményező kitüntetett szerepe, fővállalkozó A konzorcium „felel a projektért” Szolgáltatást nyújtók: Alvállalkozók Finanszírozott esetekben az előírások fokozott figyelése!

67 Donorfinanszírozott projekt
A donorfinanszírozott jelző csak arra vonatkozik, hogy az adott projekt valamilyen külső támogatás igénybevételével valósul meg, azaz a költségvetés egy bizonyos hányadát valamilyen külső finanszírozó (donor) biztosítja. Ehhez kapcsolódik szorosan a támogatásintenzitás fogalma, amely azt határozza meg, hogy a költségvetés hány százaléka külső finanszírozás (a maradék meg értelemszerűen a saját forrás)

68 NEKÜNK VANNAK-E PROJEKTJEINK?
A projekttömeg Lesz-e elég projekt? Mi a projekt? NEKÜNK VANNAK-E PROJEKTJEINK?

69 Van-e projekt bázis? Szükséglet felismerése – „adott egy probléma, valamit tennünk kellene” Projekt ötlet, elképzelés, csíra – „mi lenne, ha ezt csinálnánk” Projekt javaslat – „vannak céljaink, és tudjuk, hogyan érjük el azokat” Kidolgozott projekt – „az ördög a részletekben rejlik” Kidolgozott pályázat – „erre talán már pénzt is adnak”

70 Az Európai Bizottság által végzett felmérések
gyenge a projekttervezés és előkészítés, a kockázatokat hiányosan vették figyelembe, figyelmen kívül hagyták a projekt hosszú távú fenntarthatóságát befolyásoló tényezőket, a múltbeli tapasztalatok alapján levont tanulságokat csak ritkán vették figyelembe az új projektek tervezése során

71 Stakeholderek (érintettek)
Rendkívül fontos a projektek társadalmi beágyazottsága Nyilván társadalmilag hasznos fejlesztési beavatkozásokat nem tanácsos társadalmi szembenállással megvalósítani Következmény: magában a projektek menedzselésében is

72 A projekt érintettjeinek elemzése
A projekt által érintettek azonosítása és elemzése (stakeholder analízis) >> hátrányt szenvedők előnyt élvezők partnerségi kör probléma kezelés kompenzáció projekt megvalósítás

73 ÉRINTETT (Stakeholder)
Azon szervezetek, személyek akik közvetve befolyásolhatják a projekt megvalósítását, akik közvetlenül érdekeltek a célok elérésében, akik döntöttek a beavatkozásról és finanszírozzák azt, akik részt vesznek a projektben, a közszférában dolgozó érintett végrehajtók, a projekt végső kedvezményezettjei a célcsoport pl. az érintett lakosság, stb.

74 Az érintettek elemzésének lépései
Az érintettek azonosítása Információgyűjtés az érintettekről Az érintettek céljainak azonosítása Az érintettek erős és gyenge pontjainak elemzése Az érintettek stratégiájának meghatározása Az érintettek viselkedésének elemzése Az érintettek rangsorolása Cselekvési terv kidolgozása

75 Stakeholderek fontossága
Érdekeltségük: Hatalmuk: Gyenge Erős Nagy „Szürke eminenciás” „Kulcsfigura” Kevés „Kibic” „Statiszta”

76 Stakeholderek informálása
„Mindenkinek érdeke” Fontos: a stakeholderek felé csak a számukra releváns információkat közöljük (a stakeholder-analízis alapján) Legyen lehetőségük vélemény-nyilvánításra Az egyeztetések módszerét illetően igazodjunk a stakeholderekhez

77 A projektek előkészítése PCM, SWOT, LKM szerepe, felépítése

78 1. Projekt menedzsment Projekt tervezet készítése: Adatgyűjtés
Célok tisztázása (általános, specifikus) Célcsoport kiválasztása A tevékenységek megtervezése Körülmény analízis Üzleti terv készítése Dokumentációk/ellenőrzés

79 A konkrét projekttervezés kezdeti fázisának eszközei: a fastruktúrák
Problémafa, célfa, tevékenységfa: összeállítás, logikai összefüggések

80 2. Adatgyűjtés – probléma meghatározás
Jelenlegi helyzet meghatározása Probléma elemzés, körülmények Probléma meghatározása Ok-okozati viszonyok feltárása

81 3. Cél és feladat meghatározás
Célcsoport kiválasztása: Érdekelt személyek, szervezetek Részesedésük Érdekeik, céljaik vizsgálata Célok, feladatok rögzítése SWOT modell Logikai keretmátrix elkészítése

82 4. Tevékenység tervezés Feladatok kiosztása Az időtávok meghatározása Fázisok alapos ismerete (szakértők bevonása) MÉRFÖLDKÖVEK!

83 5. Üzleti terv elkészítése
Bevezető oldal: Azonosító adatok, alapinformációk Összefoglaló: Ötlet leírása, piaci tendenciák, marketing stratégia, pénzügyi kimutatások Megvalósíthatósági tanulmány: Vállalkozás bemutatása, célok ismertetése, iparág elemzés, marketing terv, pénzügyi terv Mellékletek

84 6. Pályázat elkészítése A pályázati szabályzat alapos ismerete
A pályázati cél és a projekt cél összhangja A projekt belső ellenőrzése az űrlapok kitöltés előtt (monitoring) Nyilatkozatok megléte Dokumentumok, engedélyek, igazolások rendelkezésre állnak!

85 A PCM módszertan… (projekt ciklus menedzsment)
a problémamegoldó ember módszere jól definiált keretet ad a stratégiai gondolkodáshoz megfelelő mozgásteret biztosít a megvalósításhoz egy láncra fűzi fel a tervezést és a végrehajtást ha a megfelelő logikában gondolkodunk, segít azt rendszerbe foglalni - ha nem, feltárja előttünk ezt a hiányosságot … és mindemellett az EU fejlesztési programjainak kedvelt (megkövetelt?) módszertani eszköze

86 A PCM mint megvalósítási eszköz
Cél: az érintettek hozzák meg a döntéseket a döntések releváns információkra épüljenek a fázisok egymásra épülnek, a sikerhez minden fázist teljesíteni kell a tapasztalatok beépülnek a következő programok és projektek tervezésébe Programozás Értékelés Identifikáció Megvalósítás Kidolgozás Finanszírozás

87 A tervezés módszere - Logframe
A logikai keretmódszer garantálja: a valós problémákra épülést a célok strukturáltságát a mérhetőséget a kockázatok felmérését a projektterv következetességét Tervezési módszer? Projektmenedzsment Projektértékelés

88 A logikai keretterv A logframe módszer több, mint maga a mátrix!

89 Milyen állapotot szeretnénk elérni?
Problémaelemzés Kiindulás: eltérés a mai helyzet és a jövőbeni „ideális” helyzet között Eredmények: Milyen állapotot szeretnénk elérni? Probléma: Jelenlegi helyzet ELTÉRÉS

90 A probléma meghatározása
Szükséglet, probléma meghatározása A probléma által leginkább érintett népesség / csoportok meghatározása A projekt iránti szükséglet igazolása Az állítások alátámasztása statisztikákkal, tanulmányokkal, tapasztalatokkal Miért van szükségünk a projektre?

91 A helyzetelemzés eszköze - a SWOT
Az aktuális helyzet leírására épül A helyzetleírás megállapításait strukturálja, elemzési keretet biztosít Megalapozza a stratégia felé való továbblépést Osztályozás Erősségek (belső - pozitív) Gyengeségek (belső - negatív) Lehetőségek (külső - pozitív) Veszélyek (külső - negatív)

92 A SWOT négy kategóriája
Erősségek (Strengths) - Belső tényezők, + Pozitív dolgok, amik jól működnek, és lehet rá befolyásom hogy még jobban működjön Gyengeségek (Weaknesses) - Belső tényezők, - Olyan dolgok amik nem jól működnek, de lehet rá befolyásom hogy jobb legyen a helyzet Lehetőségek (Opportunities) - Külső tényezők, + Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket Veszélyek (Threats) - Külső tényezők, - Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot jelenthetnek

93 A SWOT logikája Projekt cél Helyzetvizsgálat Gyengeségek (Weaknesses)
Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) () Prognózisok a külső feltételekről (gazdasági, technológiai, társadalmi, politikai, kulturális stb. Lehetőségek (Opportunities) Veszélyek (Threats) Projekt cél

94 A logframe mátrixot megalapozó bevatkozási logika

95 Logikai keretmátrix lépésről-lépésre
TERVEZÉSI FÁZIS 4. lépés: a beavatkozási logika meghatározása 5. lépés: az előfeltevések és a rizikófaktorok meghatározása 6. lépés: az indikátorok azonosítása 7. lépés: tevékenységütemezés 8. lépés: költségvetés készítése ELEMZÉSI FÁZIS 1. lépés: érintettek elemzése 2. lépés: problémaelemzés 3. lépés: célkitűzés-elemzés

96 1. Az érintettek elemzése
A különböző érintettek azonosítása Érinti a projekt Befolyásolhatja a projektet Lehetséges projekt partner „Konfliktusos” szereplők Szerepek szerinti csoportosítása Projektben közreműködik, társfinanszíroz, haszonélvező Támogató szervezet Ellenőrző szerep

97 Csoportosítás társadalmi és szervezeti szempontból
Mik a társadalmi és gazdasági jellemzőik Milyen a szervezeti felépítésük (Hogyan hoznak döntéseket) Milyen a jogi státuszuk Érdekek és elvárások érdekeik és elvárásaik a projekttel kapcs. az egyes csoportok közötti kapcsolatrendszer A potenciál, kapacitások és erőforrások értékelése mik azok az erősségek, amikre építhetünk milyen hozzájárulásra számíthatunk mik a hiányok

98 Horizontális problémák (környezeti érzékenység, esélyegyenlőség
Következtetések, ajánlások Hogyan vegyük figyelembe az egyes csoportokat Milyen intézkedések szükségesek hogyan kezeljük az egyes csoportokat

99 2. Probléma elemzése Célkitűzés-meghatározás alapja
Érintettek bevonásával Lépések: Azonosítsuk a terület fontosabb problémáit. Problémafa készítése ok-okozati összefüggések alapján.

100 A konkrét projekttervezés kezdeti fázisának eszközei: a fastruktúrák
Problémafa, célfa, tevékenységfa: összeállítás, logikai összefüggések

101 A fastruktúrák Elemei: Logikai rendszer, amely egységben kezeli:
problémafa célfa tevékenységfa Logikai rendszer, amely egységben kezeli: a feltárandó problémákat a problémák megoldásához rendelendő célokat a célok megvalósításához szükséges tevékenységeket

102 A problémafa Lényege: a létező helyzet negatív elemeiről ad áttekinthető képet, azok logikus egymásra épülését bemutatva Összeállításának lépései: fő probléma meghatározása az adott helyzetben kiindulópont keresése okok és következmények hierarchiájának meghatározása oksági láncolatok végigvezetése érvényesség és teljesség ellenőrzése

103 A problémafában feltüntetett problémák jellemzői
a problémák negatív szituációt jelentenek megfogalmazásuk ezt feltétlenül érzékeltesse! a problémák legyenek létezők, nem jövőbeniek vagy elképzeltek célszerű ezt is már a megfogalmazással érzékeltetni a pozíció nem a fontosságukat, hanem az egymáshoz való logikai viszonyulásukat jelenti

104 Problémaelemzés problémafa = ok-okozati összefüggésekbe helyezett problémák azonosítsuk a kulcsproblémát „építsünk” fát a kulcsprobléma köré Ha az A a B oka, alá helyezzük Ha az A a B következménye, fölé helyezzük Ha egyik sem, mellétesszük

105 A logikai keretmódszer mint projekt identifikációs eszköz – egy példa
Problémaelemzés az elemzés tárgyának és keretének meghatározása helyzetfelmérés problémák meghatározása és ok-okozati összefüggések feltárása OKOZAT OK

106 A célfa a problémafa „pozitív konverziója” pl. probléma: alacsony foglalkoztatási ráta – cél: a foglalkoztatási ráta növelése minden egyes problémához pozitív állításokat rendel a logikai rend megmarad, de a logikai kapcsolatokat célszerű újra ellenőrizni! a megfogalmazást illetően: tömör és célratörő célok legyenek! esetenként szükség lehet erőforrás-elemzésre a célok megvalósításának tervezése előtt jó problémafa = jó célfa

107 Célkitűzés-elemzés Célkitűzés-fa: Problémafa:
A kívánt jövőbeli helyzet pozitívumai konkrét célkitűzés Eszköz-eredmény összefüggések Problémafa: A jelenlegi helyzet negatívumai kulcsprobléma Ok-okozati kapcsolatok

108 Célkitűzések megfogalmazása
Konkrét Mérhető Pontos Reális Megfogható

109 A logikai keretmódszer mint projekt identifikációs eszköz – egy példa
Célelemzés a problémák átfordítása célokká a problémafa „tükörképének” megalkotása EREDMÉNY FELTÉTEL

110 PROBLÉMAFA hatás CÉLKITŰZÉS FA

111 PROBLÉMAFA Okozat Súlyos munkanélküliség OK
Iskolázatlan / szakképzetlen fiatalok Mg. Alacsony munkaerő felvevő képessége OK Szegény Családok nagy Száma Képzési programok hiánya Mg-i termékek Iránti kereslet alacsony A mg-i termékek Feldolgozottsága alacsony

112 CÉLFA CÉL Foglalkoztatás növelése Képzési programok Családok
Szakképzett fiatalok számának növelése Eszköz Mg. munkaerő felvevő képességének fokozása Képzési programok kialakítása Családok bevételének növelése Mg-i termékek marketingje A mg-i termékek Feldolgozottságának növelése

113 Tevékenységfa Elfogadott célok feladatokká formálása
Hierarchikus rendszer Végrehajtást nagymértékben megkönnyíti Esetleges irreális célok megjelennek

114 A tevékenységfa az elfogadott célokból kiindulva meghatározzuk, hogy milyen tevékenységek elvégzésével érjük el azokat az előző fák hierarchikus struktúráját megőrizzük a tevékenységfa alkalmazása a végrehajtás tervezését nagy mértékben megkönnyíti az esetleges irreális célok a konkrét tevékenységek alapos megtervezésével kiszűrhetők

115 Az LKM módszer lépései Tervező szakasz
5. A projekt belső logikájának kialakítása 6. Feltételek és kockázatok pontosítása 7. Mutatók meghatározása 8.Tevékenységek ütemezése 9. Költségterv készítése 10. Végső ellenőrzés

116 A beavatkozási logika és az indikátorok közötti kapcsolat
Objektív módon mérhető mutatók A mutatók forrásai Átfogó cél Hatás- mutatók A mutatók forrásai A projekt célja Eredmény- mutatók A mutatók forrásai Eredmények Output mutatók A mutatók forrásai Tevékenységek Költségek Eszközök

117 Beavatkozási stratégia - definíciók
Mit és hogyan kívánunk elérni a projekt keretében Az a magasabb szintű cél, amihez a projekt hozzájárul Az a cél, amit a projekt időtartamának végére, vagy közvetlenül azt követően el kívánunk érni (ideálisan mindig csak egy van) A projekt konkrét, kézzelfogható eredményei A projekt keretében végrehajtandó tevékenységek ÁTFOGÓ CÉLOK (overall objectives ) PROJEKT CÉLJA (project purpose VÁRT EREDMÉNYEK ( Expected results v. output) TEVÉKENYSÉGEK Activities

118 Feltételek Feltételek:
a program sikeréhez szükséges körülmények, amelyeket azonban a program (v. menedzsmentje) nem tud befolyásolni. Feltételek szintjei: a beavatkozási logikával összhangban Feltételek meghatározásának célja: a tervezés korai szakaszában meghatározni a program sikerét veszélyeztető kockázatokat. a végrehajtás alatt lehetővé tenni a monitoringot.

119 Ki kell bővíteni a stratégiát a feltételre ható eszközökkel
Feltételek: KOCKÁZATELEMZÉS Fontos a feltétel? Valószínű a bekövetkezése? Ki kell hagyni igen nem Biztos Ki kell hagyni Valószínű Figyelni kell Valószínűtlen Át lehet alakítani a stratégiát? Ki kell bővíteni a stratégiát a feltételre ható eszközökkel igen nem „Gyilkos” feltétel

120 A bizonytalanságok két alaptípusba sorolhatók:
A kockázatok olyan tényezők, amelyek ha bekövetkeznek, negatív hatással lesznek a projektre. A feltételek olyan tényezők, amelyek megvalósulása szükséges a projekt sikeréhez.

121 BEAVATKOZÁSI LOGIKA Output Cél Logika Jelentés Definíció Célkitűzés
Tevé- kenységek Output Cél Célkitűzés Logika Miért fontos a projekt a régiónak? Társadalmi-gazdasági előnyök, amelyek eléréséhez a projekt hozzájárul Mit kell tenni hogy a kedvezményezettek hozzájussanak a tervezett előnyökhöz? Mit tettek a projekt megvalósításáért A projektnek köszönhetően a kedvezményezettek mit fognak elérni vagy mit fognak tudni tenni?? Minden, amit a kedvezményezettek fognak kapni a projekt megvalósításából Miért van szüksége a kedvezményezetteknek a tervezett tevékenységekre? Konkrét és kézzelfogható előny a nevezett kedvezményezetteknek Jelentés Definíció

122 BEAVATKOZÁSI LOGIKA (példa)
Kevesebb munkanélküli fiatal Célkitűzés Ösztönzők kidolgozása vállalkozók számára, hogy új munkahelyeket teremtsenek Tevékeny-ségek Több munkalehetőség Output A munkaerőpiaci politikák a helyi igényekre válaszolnak Cél Definíció Logika

123 Indikátorok - horizontális logika
CÉL INDIKÁTOR INFORMÁCIÓ FORRÁSA A jó indikátorok – a SMART kritériumok Specific Konkrét Measurable Mérhető Achievable Elérhető, rendelkezésre áll Realistic Reális Time-based Időhöz kötött

124 INDIKÁTOROK Mindegyik eredményre, közvetlen célra és tágabb célra tegyük fel a következő kérdéseket: A mutatók határozzák meg a teljesítés elvárt minőségét, amely szükséges a célok eléréséhez: QQTTP- kritérium mennyiségi - quantity (mennyit?), minőségi - quality (milyen jól?), célcsoport - target group (kinek?), idő - time (mikor?), hely - place (hol?). A közvetlen célok indikátorainál gondoljunk arra, mi a fenntartható előny a célcsoport számára?

125 Összehasonlíthatóság:
Érzékenység: Valóban mutassa a kisebb hatásokat is Markánsan mérhetőek legyenek a beavatkozások eredményei Összehasonlíthatóság: Projektek között Földrajzi területek (régiók) között Érthetőség: Minden ki azonnal megértse Mindenki ugyanazt értse

126 Megbízhatóság (objektív ellenőrizhetőség):
Források??? Dokumentáltság Költségesség: Hozzáférés költségei „Előállítás költségei”

127 Információ forrása az indikátorokhoz
Fel kell tüntetni: az információ forrását a megszerzésének módját biztosításának formáját (pl. jelentés, statisztika) ki szerzi be az információt mikor és/vagy milyen gyakorisággal A projekt keretében megszerzendő információkhoz forrást is kell biztosítani!

128 Program és környezet mutatók összehasonlítása
A munkahelyek száma a KKV-ban A többlettermeléshez szükséges új munkahelyek száma Az összes export A realizált export többlet Az export tevékenységet folytató KKV-k %-os aránya A kiépülő új nemzetközi együttműködések száma A KKV-k száma a térségben A tanácsadási szolgáltatásban részesülő KKV-k száma KÖRNYEZET MUTATÓK /A JOGOSULT TÉRSÉG EGÉSZÉRE VONATKOZTATVA/ PROGRAM MUTATÓK /A BEAVATKOZÁSOK ÉS A HATÁSOK KIMUTATÁSÁRA/

129 FONTOS A helytelenül megválasztott indikátor, az egyébként kiválóan megvalósított projektből is tud igen negatív képet mutatni az értékelőknek!!!

130 A beavatkozások „szintjei”
Input (felhasználandó erőforrások) Output (megtermelt javak és szolgáltatások) „Eredmények” (közvetlen és középtávú hatások) „Hatások” (hosszú távú hatások)

131 Az indikátorok típusai I.
Inputindikátorok Outputindikátorok: Általában a kibocsátást mérik valamilyen nominális skálán (km, tonna, kiadványszám stb.) Tekinthető egy „szerződéses vállalásnak” is A projekt „mérőszáma”, alkalmas a projektek kiválasztására (hatékonyságmérés), illetve a teljesítésigazolásra (ellenőrzés) egyaránt

132 Az indikátorok típusai II.
Eredményindikátorok: A specifikus célok teljesülését (közvetlen hatások) mérik A PCM minden szakaszában kitüntetett szerepük van Lehetőség szerint „ilyen volt ilyen lett” típusú mutatók Hatásindikátorok: Hosszú távú hatások (milyen társadalmi célkitűzéshez hogyan járulunk hozzá)

133 A mutatók értelmezése Inputok Outputok Eredmények Hatások
A betelepülők száma A forgalom növekedés mutatói Foglalkoztatottság növekedése Hatások A rehabilitált terület környezete elfogadottságának növekedése Az összekötött települések elérhetőségének javulása A terület vonzerejének változása Eredmények Rehabilitált területe mérete Megépített út hossza Létrehozott új üzemi terület Outputok Projekt költség Építési költség Fejlesztési költség Inputok VÁROSI SZEMÉTLERAKÓ REHABILTÁ- CIÓJA ÚTÉPÍTÉS TELEPHELY FEJLESZTÉS MUTATÓK

134 Az LKM módszer erősségei
Összehozza az érintetteket a célok és stratégiák világos megfogalmazásához Világos célokat állít fel, azokat hierarchikus sorrendbe téve a projektterv belső ellenőrzési eszköze Kritikus gondolkodásra készteti a tervezőt a projekt sikerét befolyásoló felvetések és kockázatok megfogalmazásakor A teljesítménymutatók és a haladásmérés eszközeinek megállapításával az ellenőrzés és értékelés folyamata már a kezdetektől jelen van.

135 Az LKM gyengeségei Csak tervezési eszköz, önmagában nem garantálja a projekt sikerét Szisztematizálja a gondolkodást, de nem helyettesíti Csak az adott pillanatban meglévő tudást és feltételezéseket tükrözi A körülmények változásához kell igazítani Nem lehet „kötelező gyakorlatként” mechanikusan alkalmazni

136 Pályázatírói ismeretek
Ütemterv HR terv Pénzügyi terv

137 Ütemtervezés Miért szükséges? Projektelemek, feladatok időigényesek
Egyes projektelemek egymásra épülnek Egyes elemek csúszása esetén hol lehet beavatkozni n+2 szabály: A 2004-es előirányzathoz rendelt pályázatokat dec. 31-ig el kell számolni (zárás okt. végéig!)

138 Ütemtervezés menete Tevékenységek meghatározása
Tevékenységek egymásra épülésének felvázolása Egyes tevékenységek időigényének meghatározása Ütemterv elkészítése

139 HR terv A humánerőforrások tervezése is szükséges Elemei
rendelkezésre állás, szűk keresztmetszetek költségek felmérése Elemei kompetencia igények megahtározása szakértők kiválasztása, hozzárendelése a feladatokhoz egyes feladatok pontos ráfordítás-igényének meghatározása ütemterv alapján HR inputok tervezése

140 HR terv - példa

141 Megvalósíthatósági tanulmányok

142 A megvalósíthatósági tanulmány (Feasibility study)
A különböző projektváltozatok közötti választáshoz döntéstámogató, a megvalósíthatóság komplex feltételeit és alternatíváit, továbbá a megvalósítás várható eredményeit projektváltozatonként részletesen elemző tanulmány. A közpénzekből megvalósított beruházásokkal kapcsolatos minőségi és gyors döntés eszköze. RELEVANCIA, MEGVALÓSÍTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓSÁG elemzése

143 A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi felépítése
0. Főbb projekt adatok – projekt adatlap 1. Vezetői összefoglaló 2. Az alkalmazott módszertan bemutatása 3. Szükséglet elemzése, lehetséges alternatívák 3.1. A fejlesztési probléma, szükséglet bemutatása (kereslet-kínálat elemzése) 3.2. A probléma kezelését célzó lehetséges alternatívák, stratégiák bemutatása, elemzése, összehasonlítása 4. A projekt bemutatása 4.1. A projekt hátterének, kontextusának, környezetének elemzése 4.2. A projekt megvalósítás részletes bemutatása 5. Környezeti hatások vizsgálata

144 A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi felépítése
6. Pénzügyi elemzés 6.1. Költségek elemzése 6.2. Bevételek elemzése 6.3. Jövedelmezőség és megtérülés számítás, pénzügyi elemzések 6.4. Finanszírozási források meghatározása 7. Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata 8. Összegzés: a projekt megvalósíthatósága 9. Mellékletek Logikai keretterv Kapcsolódó jogszabályok Forrásanyagok

145 Az eredmények fenntarthatóságának követelménye
A projekt eredményei kielégítik a projektcélt, az aktuális szükségletre megoldást jelentenek Emellett azonban követelmény, hogy a projekt eredményei hosszú távon is fenntarthatóak legyenek, további (folyamatos) támogatás nélkül is Mit kell figyelembe vennünk? Általában A működés, működtetés intézményi, szervezeti, fizikai feltételei Közösségi célú fejlesztés esetében Szükséglet/igény hosszú távú megléte Finanszírozási háttér Gazdasági célú fejlesztés Kereslet-kínálati viszonyok Versenyhelyzet

146 Fenntarthatóság - Néhány tipikus kérdés
Normatív finanszírozás esetén a kalkuláció alapja hogyan alakul a jövőben? Miért éri meg a magántőkének működtetni a fejlesztést? Mit tudunk a konkurenciáról? Az egyes feltételek változása mekkora hatással van a fenntarthatóságra?

147 Pénzügyi terv

148 Pénzügyi tervezés folyamata
Beruházási javaslatok kidolgozása (költségvetés javaslatok) Javaslatok pénzáramlásának becslése Pénzáramlás értékelése Projektváltozat kiválasztása

149 Finanszírozási feladatok, finanszírozási igények
A kedvezményezettek finanszírozási feladatai Saját forrás biztosítása Projekt likviditás biztosítása Pályázat kidolgozás és a projekt lebonyolítás nem támogatott költségeinek biztosítása Finanszírozási igények „Végleges” költségek Saját forrás Nem támogatott költségek Vissza nem téríthető ÁFA „Átmeneti” költségek Számlák teljes összegének kifizetése Visszaigényelhető ÁFA

150 A saját forrás elemei • Számlapénz (bank) • Bankhitel (rövid és éven túli) • Partnerek hozzájárulása • Egyéb forrás (pl. tagi hitel)

151 Ha a saját forrás: bankhitel
Beruházási hitelből Tartós forrásigény biztosítása Átmeneti forrásigény biztosítása Rövid lejáratú hitelből

152 A költségvetés kiadási oldala
Beszerzési költségek Építés Eszközbeszerzés Szolgáltatás HR költségek Projektmenedzsment költségek, szakértői díjak Teljes és szűk költségvetés - a támogatható költségek határozzák meg

153 Költségek elszámolhatósága
Vonatkozó szabályok Strukturális Alapok költségei elszámol-hatóságának szabályozásáról szóló rendelet Vonatkozó európai uniós szabályok Hazai költségvetési előirányzatok felhasználását szabályozó rendeletek Pályázati felhívás

154 Költségek elszámolhatósága
Általános feltételek Bizonylatokkal igazolt, teljesített költségek Projekthez közvetlenül kapcsolódnak Projekthez nélkülözhetetlen Költséghatékonyság – ellenőrizhető, piaci értékű árak Projekt Magyarországon valósul meg Nem szerepelnek a nem elszámolható költségek között

155 Nem elszámolható költségek (példák)
Bírság, kötbér és perköltség Adó és illeték, amelyek nem a kedvezményezettet terhelik Alvállalkozó, amely a költségekkel arányosan nem ad hozzá értéket Pénzügyi műveletek díjai (deviza átutalási jutalék és árfolyamveszteségek)

156 A pénzügyi tervezés célja
Pénzügyi megvalósíthatóság vizsgálata Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata Költségek és tevékenységek egymáshoz rendelése A rendelkezésre álló források feltérképezése

157 Kinek szól a pénzügyi terv?
Külső szervezetek számára: program kezelő-támogató hatóságok, hitelintézetek minden esetben kérnek pénzügyi tervet, többnyire előre megadott formátumban. Belső célokra: A gondos projektgazda a projekt tervezésekor saját céljaira is készít pénzügyi tervet, mely akár sokkal részletesebb is lehet a külső finanszírozók által elvártnál.

158 A pénzügyi elemzés szabályai
Gazdaságilag hasznos időtartamra kell tervezni infrastruktúra esetén 20 év, termelő beruházás esetén 10 év utolsó évre maradványérték becslése ráfordítások és eredmények megfelelő éves v. havi bontásban, megfelelő mértékegység választása (pl. € v. Ft), minden tételt be kell árazni folyó árak, állandó árak, ki kell mutatni, hogy a finanszírozási források fedezik a felmerülő kiadásokat, meg kell állapítani a projekt belső megtérülési rátáját, vagy nettó jelenértékét.

159 Projektköltségvetés Források rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatok Forrásszerkezet Költségszerkezet Költségtételek indokoltsága Források és költségek összhangja Érzékenység

160 Pénzügyi megvalósíthatóság, megtérülés
Projekt pénzáramlásainak alakulása, mindenkor aktuális finanszírozási helyzet A statikus költségvetéssel szemben dinamikájában vizsgálja a pénzügyeket Pénzáramlások (cash flow) mértéke és esedékessége Pénzügyi megtérülés vizsgálata diszkontált cash flow módszerek Érzékenység-vizsgálat a modell paramétereinek változtatása

161 Cash-flow elemzés Összes pénzbeáramlás / összes pénzkiáramlás becslése
Finanszírozási terv források: saját tőke, hitel, támogatás, stb. tőke- és kamattörlesztés ütemezése Likviditási elemzés: Elégséges pénzeszközök állnak-e rendelkezésre a működéshez szükséges költségek és az adósságterhek kifizetésére? Rendelkezésre fognak-e állni a projekt tevékenységeinek folytatásához szükséges pénzforrások a támogatás megszűnése után?

162 A projekt szakaszai a pénzügyi elemzés szempontjából
előkészítési szakasz: például a terep előkészítéséhez (földmunkákhoz), az épületek és létesítmények felépítéséhez, a munkaerő képzéséhez szükséges idő; indítási szakasz: a működés megkezdésétől a teljes kapacitás-kihasználás eléréséig tartó időszak; normális működési szakasz: az az időszak, amikor a projekt maximális kapacitás-kihasználással működik, a termékek illetve szolgáltatások iránti kereslet függvényében; lezárási szakasz: a projekt befejeződött, vagy úgy, hogy eladták a megmaradt eszközöket, vagy úgy, hogy a projekt tevékenységeit bevonták egy szélesebb tevékenységi körbe.

163 Pénzáramok Pénzbeáramlás Pénzkiáramlás
Termékek értékesítéséből származó bevétel Értékesítés prognosztizált mennyisége * kalkulált egységár Tőkeköltségek: Tárgyi eszközök, pótlás, indítási szakasz egyéb költségei, előre nem látott költségek, fizikai- és ártartalék Használati díjakból származó bevétel Rendszeres jellegű költségek (működtetés, fenntartás): Irányítás és igazgatás, bérköltségek, nyersanyagok, félkész termék, alkatrész, karbantartás, közüzemi díjak Adók

164 projekt futamideje alatt várható beruházások
Finanszírozási terv A beruházások (tőkeköltségek, beleértve a forgótőkét is) fedezéséhez szükséges forrásokkal foglalkozik. projekt futamideje alatt várható beruházások finanszírozási igény A finanszírozás lehetséges forrásai: tőke, hitel, támogatás.

165 Likviditás és fenntarthatóság
Arra a kérdésre ad választ, hogy a projekt egyes időszakaiban van-e elég pénz a kiadások fedezésére: mekkora lesz a projekt teljes kiadása? mennyi pénz marad meg az előző évről? mennyi lesz az összes bevétel? a megtakarítások és bevételek összege fedezi-e a kiadások összegét?

166 Diszkontált Cash Flow módszerek
Befektetések közötti választáshoz és az értékeléshez megfelelő A projekt teljes élettartama alatt figyelembe veszik a pénzáramlás- összegeket és az időbeli esedékességeket is A pénz időértéke egy fontos alapelv Ma mennyit fizetne egy év múlva esedékes 100 euróért ? Ha a válasza az, hogy 100 eurót, akkor elfelejtkezett a pénz időértékéről A pénz időértéke azt jelenti, hogy ugyanannak az összegnek különböző az értéke ma és a jövőben Ez az érték különbözőség több tényező együttes következménye: ezek az infláció, kockázat, „opportunity cost”

167 DCF alapú eszközértékelés
A projekt pénz- áramlása Diszkont- ráta Alapfogalmak FV (future value) - jövőbeli érték i/k - kamatláb/diszkontráta PV (present value) - jelenérték Jelenérték

168 A jövőbeli érték Future Value = FV
1.év múlva 2 év múlva Általában

169 Jelenérték számítás Diszkontálás
1 év múlva esedékes pénz jelenértéke 5 év múlva esedékes pénz jelenértéke Általában

170 A jelenérték Egy év múlva esedékes 1 euró jelenértéke
Példa: Tegyük fel, hogy a diszkontráta 10% Ezekből a számításokból adódnak az egyes évekhez tartozó diszkontfaktorok. Egy év múlva esedékes 1 euró jelenértéke Két év múlva esedékes 1 euró jelenértéke

171 A jelenérték A diszkontfaktorok alkalmazása: Egy ismert Cash Flow jelenértéke, ha k=10%

172 A nettó jelenérték (NPV) módszer
Meghatározzuk a pénzáramlások diszkontált értékét a megfelelő diszkontrátával (ez az NPV) Ha az NPV pozitív, akkor a befektetés hozama nagyobb, mint a költsége Ha az NPV nem negatív, a befektetés (pénzügyi megtérülés szempontjából) elfogadható, különben nem

173 Nettó jelenérték Ahol At a cash flow értéke a t. időpontban, ami lehet negatív (cash outflow) vagy pozitív (inflow) , és n a beruházási periódus utolsó időpontja, amikor még van pénzmozgás, míg k az elvárt hozam

174 NPV mintapélda - új gép vásárlása
Veszek ma egy gépet 180 ezer euróért. Az új gép a jövő évtől kezdődően öt éven át évi 56 ezer euró bevételt hoz nekem. Tegyük fel, hogy az elvárt hozam 10%.

175 Projektek közötti választás
10% elvárt hozam mellett mindhárom fenti CF esetében azonos az NPV, mégpedig €32,284

176 Elfogadható ez a projekt?
Egy beruházási példa Elfogadható ez a projekt?

177 Az NPV-módszer a példa megoldása
Az NPV (9.6295) pozitív, habár kicsi, de a projekt pénzügyileg jövedelmező.

178 A jövedelmezőségi index (PI)
Az „új gép” projektünk esetében: A beruházási javaslat elfogadható, ha a jövedelmezőségi index egynél nem kisebb.

179 NPV és PI összehasonlítása
Az NPV szerint az A projekt, a PI szerint B projekt jobb!! Általában igaz, hogy az NPV és a PI ugyanarra az elfogadás-elutasítás döntésre vezet. De az NPV a projekt által megtermelt többletjövedelmet abszolút összegben fejezi ki, PI az egységnyi befektetésre jutó (relatív) jövedelmezőséget mutatja.

180 Beruházási döntések korlátozások esetén
Bármikor előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló tőke korlátos, vagy egyéb korlátozások vannak egy adott célra vagy időszak alatt felhasználható tőke összegére. Különösen igaz ez, ha a finanszírozás állami támogatási alapokból történik.

181 Beruházási döntések korlátozások esetén Példa: Korlátos költségvetés
Költségvetési korlát: 1 milliárd forint A beruházási ráfordítások összegét korlátozza a költségvetési korlát. Hiába vannak további, még vonzónak tűnő lehetségek, pl. az 5. javaslat.

182 Érzékenységvizsgálatok
Azt vizsgáljuk, hogyan változnak az eredmények a döntési modell bármely elemének megváltozása vagy hibája esetén Ha bármely feltételezés megváltoztatása esetén a modell eredményei jelentősen megváltoznak, akkor ez egy figyelmeztetés a döntéshozóknak - kockázatosabb a projekt!!! Ez egy lehetséges eszköz arra, hogy a megvizsgáljuk, hogy a költségek/hasznok mértéke mennyire függ a pénzáramlások számításánál alkalmazott feltételezésektől Újraszámoljuk az NPV értékeket a megváltozott feltételezésekkel

183 Érzékenység vizsgálatok A beruházási projekt példa esetében

184 Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha a beruházási költség 2%-kal nagyobb?

185 Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha a beruházási költség 20%-kal nő meg ?

186 Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 5%-kal nagyobb?

187 Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 10%-kal nő meg ?

188 Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha a tervezettnél 5%-kal kevesebb lesz a bevétel?

189 Érzékenységvizsgálatok
Mi történik akkor, ha az első évben csak 50% lesz a kapacitás-kihasználás?

190 Érzékenységvizsgálatok Összefoglalás
Mit jelent ez magánberuházás esetében? közcélú beuházás esetében?

191 Költség-haszon elemzés Cost Benefit Analysis (CBA)
Nem csak magánszektorbeli értékeléskor alkalmazható A Cash Flow előrejelzése, az NPV számítása, érzékenységvizsgálatok, a megtérülés elemzése elvileg azonos lehet bármely projektnél A jelenérték-elv alkalmazása általánosan elfogadott A DISZKONTRÁTA nagyon különböző lehet a különböző projektek esetében

192 CBA: Köz- és magánszféra
Nem csak a közvetlen pénzáramlásokat kell figyelembe venni - pl. környezeti hatások, társadalmi következmények A társadalmi célú befektetéseket szélesebb értelemben kell értékelni Közvetett célok is vannak Meg kell kísérelni a nem anyagi javak értékelését is: időmegtakarítás, életvédelem, jólét Általában alacsonyabb a megtérülési követelmény

193 Monitoring, értékelés és ellenőrzés a Strukturális Alapok vonatkozásában

194 A projektciklus folyamata
TERVEZÉS, PROGRAMOZÁS, ELŐZETES (EX-ANTE) ÉRTÉKELÉS projekttervek, előkészítő tanulmányok, programdokumentáció ELLENŐRZÉS, UTÓLAGOS (EX-POST) ÉRTÉKELÉS szabályszerűségi és célszerűségi vizsgálat, tanulságok levonása a következő programokhoz illetve projektekhez MONITORING, IDŐKÖZI (MID-TERM) ÉRTÉKELÉS ütemtervek és fizikai megvalósulás ellenőrzése, célok teljesülésének vizsgálata VÉGREHAJTÁS pályázatok, közbeszerzések (tender, értékelés, szerződés, kifizetés), megvalósítás, kivitelezés

195 Monitoring/Értékelés/Ellenőrzés
Közös szempontok: (számos esetben azonos) szereplők közös felelőssége elfogulatlan ítélet nyílt és átlátható folyamat erőforrás kímélés

196 Monitoring/Értékelés/Ellenőrzés összefüggése

197 Monitoring Folyamatos „nyomon követés”, vizsgálat, elemzés - a célok ütemes megvalósulása érdekében Szükség szerinti beavatkozás, döntés-előkészítés változtatni a managementen változtatni a célkitűzéseken reallokálni a forrásokat Dokumentálás, információáramlás, tájékoztatás az átláthatóság jegyében

198 Értékelés Célkitűzések megvalósulásának vizsgálata Statikus elemzés
Projektciklusbeli helyétől függően: Előzetes „ex-ante” értékelés Időközi, vagy közbenső „mid-term” vagy „interim” értékelés Záró, vagy utólagos „ex-post” értékelés + Kiegészítő, „ad-hoc”, eseti értékelések Végrehajtói helyzetétől függően Belső értékelés vagy Külső értékelés

199 Ellenőrzés Jog- illetve szabályszerűségi vizsgálat
Belső és külső is lehet Érdemi összefüggések felvázolása  megoldási javaslat  intézkedési kötelezettség Forrásai: nyilvántartások statisztikák jelentések konzultációk felmérések helyszíni vizsgálatok

200 A monitoring definíciója
A 166/2001. számú a nemzetközi segélyek, támogatások felhasználásával megvalósuló programok megfigyelő és értékelő rendszerének kialakításáról szóló Kormányrendelet szerint: A monitoring "olyan figyelemmel kísérő, értékelő és javaslattevő tevékenység, amely az Európai Unió által nyújtott (PHARE, ISPA, SAPARD, stb.) támogatásból, illetve egyéb nemzetközi segélyből, támogatásból, valamint a központi költségvetésből (társfinanszírozás) végrehajtandó programok eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring kiterjed a programok tervezésétől a végrehajtás minden fázisán keresztül azok lezárásáig annak vizsgálatára is, hogy a programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetővé tették.".

201 A monitoring rendszer elemei
háttér intézményrendszer adat - indikátor (forrás, funkció, forma) szakértői támogatottság jelentéstételi rendszer technika (IT!) bizottságok

202 A monitoring célja időszerű és releváns információk biztosítása
a projekt-célkitűzések megvalósulásának követése korrekciós lépések tervezése az átláthatóság információk a beszámolási kötelezettségekhez a támogatási politikák pozitív irányba történő befolyásolása publicitás

203 A monitoring jelentés tartalma
a projektek végrehajtásának menete, eredményeik eltérések a megvalósítási tervtől felmerült problémák és a megoldásukra tett intézkedések/-i javaslatok  akár a pénzügyi terv felülvizsgálatára is tájékoztató és propaganda tevékenység

204 SA jelentéstétel menete
Projekt végrehajtó adatszolgáltatás, rendszeres beszámolás, alkalmankénti önértékelés IT adatbázisok Közreműködő szervezet adatgyűjtés/egyeztetés, igazolás, helyszíni ellenőrzés Beavatkozás, átcsoportosítás Operatív Program Irányító Hatóság ellenőrzés, jelentéstétel, OP Monitoring Bizottság Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság ellenőrzés, jelentéstétel, KTK Monitoring Bizottság Európai Bizottság jelentések, ex-post(!) jóváhagyás

205 Monitoring Információs Rendszer
Európai Bizottság Monitoring Információs Rendszer KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság MEH NFTH HEFOP Monitoring Bizottság AVOP Monitoring Bizottság GVOP Monitoring Bizottság KIOP Monitoring Bizottság ROP Monitoring Bizottság HEFOP Irányító Hatóság FMM AVOP Irányító Hatóság FVM GVOP Irányító Hatóság GKM KIOP Irányító Hatóság GKM ROP Irányító Hatóság MEH TFH Közreműködő/ végrehajtó szervezet ESZA Kht. Közvetítő/végrehajtó szervezet ÁFSZ Közvetítő/végrehajtó szervezet OFA Közvetítő/végrehajtó szervezet OMAI Közvetítő/végrehajtó szervezet ESzCsM Pályázó

206 KTK Monitoring Bizottság OP Monitoring Bizottság Közreműködő szervezet
A monitoring szintjei KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság Program monitoring OP Monitoring Bizottság OP Irányító Hatóság Közreműködő szervezet Projekt monitoring Címzett (pályázó)

207 Az IT rendszer adatbázisai
Támogatási kérelmek Egyeztetett kérelmek Befogadott, jóváhagyott projektek Végrehajtás alatt álló projektek Befejezett, megvalósult projektek Visszaélések („Lopez modul”)

208 Értékelés lépései 1.) Eredmények elemzése
2.) Megvalósítás folyamatának vizsgálata 3.) Partnerek, intézmények, szervezetek tevékenységének és együttműködésüknek az értékelése 4.) Korrekciós intézkedések megítélése 5.) Értékelő jelentés összeállítása

209 Európai Unió alapelvei az értékelésre
A program menedzsment integráns része Elegendő erőforrás biztosítása (humán, anyagi és szellemi) Minőségi követelményei: az érvényesség szem előtt tartása, az információhoz való hozzáférés biztosítása, a szereplők érdekeinek figyelembe vétele, megbízhatóság, átláthatóság és tárgyilagosság érvényesítése Nyilvános eredményeknek!

210 Az értékelések jellemzői

211 Előzetes „ex-ante” értékelés 1.
Célja - vizsgálni a megfelelőséget: probléma kezelés célkitűzések számszerűsítés struktúra előírások

212 Előzetes „ex-ante” értékelés 2.
Fő tényezői: 1. Korábbi tapasztalatok 2. Társadalmi-gazdasági környezet, erős és gyenge pontok 3. Stratégiák és prioritások belső és külső koherenciája 4. Célkitűzések mennyiségi meghatározása 5. Társadalmi, gazdasági hatások, forrás-felhasználás 6. Végrehajtási rendszer

213 Időközi „mid-term” értékelés
Célja: Előrehaladás vizsgálata Javaslat módosításra Pénzügyi helyzet megítélése Változtatások igazolása Projekt menedzsment megítélése

214 Utólagos „ex-post” értékelés
Célja - az elvárt célok és az elért célok összehasonlításával: A projekt igazolása A projekt hatásainak értékelése Adatok elemzése Új tapasztalatok szerzése

215 Belső és külső értékelés összevetése
függetlenség szakmai hozzáértés konkrét, objektív elemzés plusz kapacitás  „ad-hoc” értékelések! plusz költség „idegen kéz” BELSŐ „bennfentesség” meglévő erőforrások közvetlen tapasztalatok aktuális szaktudás költséges a külön egység „prekoncepció”

216 Az értékelések hatásai a projektciklusban
„Ex-ante”  programozás, tervezés, végrehajtás „Mid-term”  végrehajtás, lebonyolítás „Ex-post”  folytatás, újrakezdés

217 hogy valami „JÓT” hozzunk létre!
Végkövetkeztetés A monitoringnak, értékelésnek és ellenőrzésnek nagy jelentősége van, mert: EU elvárás, sőt követelmény, alaposabb megértést nyújt, végigkíséri az egész projekt- és programciklust, döntéseket alapozunk rá, fontos információforrás.  Javítás, okulás, tanulás, hogy valami „JÓT” hozzunk létre!

218 Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "Kedvezményezett: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás"

Hasonló előadás


Google Hirdetések