Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GSM. 2/148 Mobil történeti áttekintés 1. generáció  A rádiózás az 1930-as években forradalmi változáson ment keresztül, megjelentek az első nem helyhez.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GSM. 2/148 Mobil történeti áttekintés 1. generáció  A rádiózás az 1930-as években forradalmi változáson ment keresztül, megjelentek az első nem helyhez."— Előadás másolata:

1 GSM

2 2/148 Mobil történeti áttekintés 1. generáció  A rádiózás az 1930-as években forradalmi változáson ment keresztül, megjelentek az első nem helyhez kötött, általában járműbe szerelt mobilállomások és hordozható adó-vevő berendezések. A legelső felhasználó a katonaság volt.  A háború utáni időszakra a mobilállomások zártkörű hálózatának kiépítése volt jellemző (DLMN). A technika fejlődésével a mobiltávközlés a civil élet területén is elterjedt. Így felmerült a normál, vezetékes hálózathoz kapcsolódás igénye is.  A következő lépcső a közcélú kapcsolt rádiótelefon rendszerek megjelenése volt (PLMN), először az USA-ban, majd a 70-es évektől Európában is. Ezek a telefonok már a hagyományos vezetékes készülékek szolgáltatásait nyújtották, saját telefonszámuk volt, és hívni lehetett általuk bármilyen telefonszámot.

3 3/148 Mobil történeti áttekintés 1. generáció  Annak érdekében, hogy a szolgáltatást megfelelő nagyságú területen igénybe lehessen venni, átjátszó adók tömegét kellett a területen elhelyezni. A Magyarországon elsőként használatos analóg rendszert (NMT45O) legelőször Svédországban és Norvégiában helyezték üzembe 1981-ben.  1. generációs rendszerek  AMPS (Advanced Mobile Phone System)  1979-ben a világon elsőként az USÁ-ban bevezetve  800 MHz-en működik  NMT (Nordic Mobile Telephone)  1980-as évek eleje, MHz-es sáv  TACS (Total Access communication System)  JTACS (Japan Total Access communication System)  C-Netz

4 4/148 GSM történeti áttekintés, előzmények  Az 1980-as évek elején az analóg celluláris telefon rendszereknél gyors növekedés volt tapasztalható Európában, különösen Skandináviában és Nagy- Britanniában, de Franciaországban és Németországban is.  Minden ország a saját rendszerét fejlesztette, ezek inkompatibilisek voltak mindenkivel a felszerelésben és a működésben.  Ez egy nem kívánatos szituáció volt, mert nem egy mobil termék működése volt korlátozva a nemzeti határokon belülre, így az egységes Európa egyre inkább lényegtelenné vált.  Volt egy nagyon korlátozott piac minden egyes termékfajtára, a termelésnövekedésből való költségmegtakarítás és a későbbi megtakarítások nem voltak realizálhatók.

5 5/148 GSM történeti áttekintés, előzmények  A 90-es évek kezdetén az NMT450 rendszerek terjedtek el a volt szocialista országokban. Az analóg rendszerekre nem volt jellemző, hogy az országhatárokon kívül is lehetett volna használni. Ezért az üzleti élet elvárásai, az Európai Közösség célkitűzései szükségessé tették egy új, egységes páneurópai mobiltelefon rendszer kifejlesztését. Azért, hogy ezt az új rendszert a piac is kedvezően fogadja, merőben újjal kellett előrukkolni.  Az új rendszer átütő sikerét annak köszönheti, hogy elsőként alkalmazza a mobiltelefóniában (a telefonkészülék és a bázisállomás között) a digitális technikát.

6 6/148 GSM történeti áttekintés, előzmények  Ez a technika egyrészről a kényelmi szolgáltatások terén ad korlátlan lehetőségeket, másrészről a digitalizált beszédhang átvitel zavarérzéketlensége jóvoltából csökkentek, sőt majdnem teljesen meg is szűntek a beszélgetést zavaró légköri, illetve egyéb zavarok. A forradalmian új rendszer neve GSM vagyis Global System for Mobile Telecommunication- egységes mobiltávközlési-rendszer.

7 7/148 GSM történeti áttekintés, az indulás  Az európaiak ezt korán felismerték, és 1982-ben a Conference of European Post and Telegraph (CEPT) alakított egy vizsgálati csoportot, melyet Groupe Spécial Mobile (GSM) –nek neveztek el, hogy fejlesszen ki egy pán-európai nyilvános földi mobil rendszert.  A tervezett rendszernek meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak:  Jó hangminőség  Alacsony kezelőfelület és szolgáltatási költség  Nemzetközi roaming támogatása  Kézi kezelőfelületek támogatásának képessége  Új szolgáltatások bevezetésének támogatása  Sávszélesség hatékony kihasználása és ISDN kompatibilitás

8 8/148 GSM történeti áttekintés, a fejlődés  1986-ban Szakértői központot hoztak létre Párizsban  1987-ben aláírták a GSM-Memorandumot  1989-ben a GSM kötelező részeinek leírását átadták az European Telecommunication Standards Instituts (ETSI)– nak, megalakul az ETSI TC-GSM, és a GSM specifikációjának 1. fázisát 1990-ben publikálták.  1991-ben a TC-GSM-t átnevezik TC-SMG-nek. A kereskedelmi szolgáltatás 1991 közepén indult és 1993-ra 36 GSM hálózat volt 22 országban, 25 további ország már fontolóra vette a GSM-et.  1992-ben Európa-szerte indul a GSM ban indul az első DCS1800 rendszer.  A GSM hamar átlépte az európai határokat. Dél-Afrika, Ausztrália, és a közép és távol keleti országok is a GSM-et választották.

9 9/148 GSM történeti áttekintés, a világ meghódítása  1994 elejére 1.3 millió előfizetője volt világszerte.  A GSM betűszó most már Global System for Mobile telecommunication-t jelent.  GSMGSM GSM  Global System for Mobile Communications, God Send Mobiles, Gigantic Software Monster  1995-ben befagyasztják a 2. fázist és publikálják European Telecommunication Standards (ETS) vagy ETSI Technical Reports (ETR) formában.  1996-ban a TC-SMG felelős lesz az ETSI GSM és UMTS projektért. Évente adják ki a 2+ fázis anyagait. Aláírják a GSM MoU és az ETSI köztötti együttműködést.  1997-ben megindul a GSM 2+ fázis implementálása ban UMTS rádió technológia választás.1999-ben UMTS kezdeti fázis.

10 10/148 GSM történeti áttekintés, a világ meghódítása  A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), mely többek között a nemzetközileg lefoglalt rádióspektrumot menedzseli lefoglalt egy sávot MHz között az uplink kapcsolat számára ( mobil állomástól a bázis állomásig) és MHz a downlink kapcsolat számára (bázis állomástól a mobil állomásig) az európai mobil hálózatok számára.  Mivel ez a tartományt már használták az analóg rendszerek 1980-as évek kezdetén, a CEPT előrelátó volt és lefoglalta minden sáv a felső 10 MHz –ét a GSM hálózat számára, ami akkor még fejlesztés alatt volt. Végül is a GSM lefoglalta az egész 2x25 MHz –es sávszélességet.

11 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK

12 12/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  Világméretekben 5 féle GSM sáv létezik, Európában csak 4:  P-GSM900 1…124  E-GSM … MHz duplex  R-GSM900 távolság  GSM … MHz duplex DCS1800 távolság ********************  GSM 1900 (USA)

13 13/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK

14 14/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  Keret felépítés:  1 keret = 8 kb. 577 s-os (v. 16 fele hosszúságú) időrés/normál börszt, kb. 4,615 ms  1 multikeret:  TCH/FS: 26 keret  BCCH: 51 keret  1 szuperkeret:  TCH/FS: 51 multikeret  BCCH: 26 multikeret  a szuperkeretek már egyenlő időtartamúak

15 15/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  1 hiperkeret:  2048 szuperkeret, ami kb. 2,7 millió TDMA keret, ismétlődési periódusideje mintegy 3,5 óra!  FRAME NUMBER, KERET SORSZÁM: A SZINKRON MŰKÖDÉSHEZ SZÜKSÉG VAN RÁ (PL. TITKOSÍTÁS)  LOGIKAI CSATORNATÍPUSOK:  a forgalmi csatornák (Traffic Channels) felhasználói adatokat visznek át  a vezérlőcsatornák (Control Chanels) vezérlési, jelzésátviteli információkat továbbítanak

16 16/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  Más csoportosítás:  dedikált csatornák: a mobil állomáshoz rendeltek annak aktív üzemmódjában  közös csatornák: a mobil készenléti (idle) üzemmódjában is használtak  FORGALMI CSATORNÁK:  Feladatuk beszéd és adatforgalom továbbítása 26 keretes multikeret használatával, vagyis 26 TDMA keret szervezésben. Ebből 24 forgalmi, 1 az u.n. lassú társult vezérlőcsatorna (SACCH, lásd később), 1 használaton kívüli.

17 17/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK MULTIKERET IDŐTARTAMA 120 ms 0…11 keret: TCH 13…24. keret: TCH SACCH Nem használt BÖRSZTÖK (időrések) TDMA keret 60/13 ms 3 bit ,25 Börszt, 156,25bit, 16/26 ms FarokAdat Farok Védő Lopás flagbit Lopás flagbit

18 18/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  BEÁLLÍTÓSOROZAT (26 bit)  nyolc szabványos sorozat közül egy  bitszinkronizálás, de mivel a börszt közepén van, el kell tárolni a teljes börsztöt döntés előtt  erre annál is inkább szükség van, mert a többutas terjedés miatt kiegyenlítés is kell, ezt a beállítósorozat támogatásával végzik el  BELÉPŐ ÉS KIFUTÓ BITEK (3-3): állapotbeállítás

19 19/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  Az egy mobilhoz tartozó uplink és downlink irányú forgalmi csatornák normál börsztjei között 3 börtsznyi szünet van, így az MS-nek nem kell egyszerre adnia és vennie (egyszerűbb elektronika)  A teljes sebességű (FR, Full Rate) csatornák mellett szabványosítottak a félsebességűek (HR, Half Rate) is, ahol 16 börszt van a 8 helyett. A beszédkodek kész, de sehol nem vezették be. Jelzésátvitelre van még nyolcad sebességű csatorna (SDCCH, Stand-alone Dedicated Control Channel, önálló dedikált vezérlőcsatorna) is.

20 20/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  MODULÁCIÓ: GMSK BT=0.3  CPFSK folytonos fázisú frekvenciaugratás, ahol „logikai nulla”  f 1 frekvencia  „logikai egy”  f 2 frekvencia  a nem létező vivő a kettő átlaga.  MSK: a névleges vivőhöz képest egy bitidő alatt a fázistöbblet vagy fázishiány  /2 (negyed periódussal több, vagy kevesebb zajlik le, mint a vivővel lenne).

21 21/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK Gauss szűrés hatása  megjelenik (nő) a szimbólumkózi áthallás (ISI)  csökken a spektrumszélesség eredeti t x x x xx x x x xx szűrt döntés Jel a frekvenciamodulátor bemenetén (v. ennek -1-szerese) Az elemi moduláló jel hatása eredetileg csak bitidőn belüli, a szűrés miatt hat más bitekre is

22 22/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  Börsztök/jelcsomagok fajtái:  Normál börszt (NB), információt továbbítanak a forgalmi és vezérlő csatornákon. 116 titkosított bitet visznek át, és 8,25 bit hosszú a vedőidő.  Frekvenciakorrekciós börszt (FB), a mobil készülék frekvenciájának szinkronizálására, modulálatlan vivő. Az üzenetszóró vezérlő csatornával (BCCH) együtt sugározzák. Az FB-k ismétlődését frekvenciakorrekciós csatornának (FCCH) nevezik.

23 23/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  Szinkronizáló börszt (SB), a mobil állomás időbeli szinkronizálására. Hosszú beállítósorozat, a TDMA keretsorszámot (FN T1,T2 és T3 adatait) és a bázisállomás azonosító kódot (BSIC) továbbítja. A frekvenciakorrekciós börszttel együtt sugározzák. Ismétlődései alkotják a szinkronizáló csatornát (SCH).  Elérési/hozzáférési börszt (AB): a védőidő 68,25 bit, 252 s (TA még nem ismert, ez elég 35 km-es BTS-MS távolságig). Uplink véletlen hozzáférés.  Kitöltő börszt (DB): C0 vivőfrekvencia minden időrésben, az MS felhasználja, valamint downlink adás üres börsztjeinek kitöltőjeként.

24 24/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  LOGIKAI CSATORNÁK:  FORGALMI CSATORNÁK:  Bm, TCH/F teljes sebességű (b. 22,8 kb/s)  (Lm, TCH/H félsebességű forgalmi, bruttó 11,4 kb/s, nem valósult még meg) A mindenkori nettó sebesség a redundancia mértékében kisebb a bruttónál (hibavédelem, csatornakódolás)  Beszédcsatornák:TCH/FS (13 kb/s), (TCH/HS 6,5 kb/s)

25 25/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  Adatátviteli forgalmi csatornák közül a teljes sebességűek:  (TCH/F11,4)11,4 kb/s nettó adatsebesség  TCH/F9,6 9,6 kb/s nettó adatsebesség  TCH/F4,8 4,8 kb/s nettó adatsebesség  TCH/F2,4 2,4 kb/s nettó adatsebesség  A hibavédelmi redundáns biteken kívül a 12. keret (SACCH) 0,95 kb/s és a 25. keret (üres) 0,95 kb/s sebességet képvisel.  Az eredő teljes sebesség: 24,7kb/s

26 26/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  VEZÉRLŐCSATORNÁK:  BCCH, Broadcast Control Channel, üzenetszóró vezérlőcsatorna (downlink): folyamatos, bázisállomás azonosító, frekvenciakiosztás és frekvenciaugratási szekvencia információ, a multikeret 51 keretből áll, ezen belül sorszám- logikai csatorna leképzés (ebből egy a BCCH)  FCCH, Frequency Correction Channel, frekvenciakorrekciós csatorna, és SCH, Synchronization Channel, szinkronizáló csatorna, mindkettő downlink a TDMA keret 0 sorszámú időrésén, cellánként egy

27 27/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  RACH, Random Access Channel, véletlen hozzáférési csatorna, uplink, réselt ALOHA, közös  PCH, Paging Channel, hívócsatorna, MS felé irányuló híváskor, közös  AGCH, Access Grant Channel, hozzáférést biztosító csatorna: SDCCH kijelölése jelzéshez (RACH után), közös  SDCCH, kijelölt vezérlő csatorna (uplink és downlink)  FACCH, gyors társult vezérlőcsatorna (ellopás), gyors vezérlés/jelzés  SACCH, lassú társult vezérlőcsatorna, multi-keret 12- es kerete (mindig rendelkezésre áll)

28 28/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  TELJESÍTMÉNYOSZTÁLYOK (ADÓ): BS, WMS,max., W      ,8  6 10  7 5  8 2,5

29 29/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  CSATORNAKÓDOLÁS  A beszédkódoló 20 ms-onként 260 bitet szolgáltat (13kb/s)  50 bit 1.a., „nagyon fontos” + 3 paritásbit  132 bit 1.b., „fontos”+ 4 nulla (konv. kódoló)  78 bit 2., egyéb  189 fontosból r=1/2, k=8 konv. kódoló  378 bit (+ a változatlan 78)  456 bit/20 ms = 22,8 kb/s  456 = 8 x 57, ez nyolc félbörsztben megy át.  Beszédkésleltetés = 8 x 4,615 ms + 20 ms = 57 ms

30 30/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  A bejelentkezés folyamata (készenléti állapotba jutás):  MS bekapcsolása (Hálózat keresése: saját, tárolt, engedélyezett)  Csatornák megmérése és jelszint szerinti rendezése  BCCH-e?  Ha igen, SCH-t keres, beállítja időalapját, időzítését, megvizsgálja, hogy mik a hálózat jellemzői, saját-e (ha nem, akkor a következő legnagyobb szintű BCCH-val folytatja le a fenti folyamatot)

31 31/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK (Megjegyés: LA lehet egy BSC celláiból, de más is lehet, ezen belül hívják pl.)  A következő vizsgálat a helyzetre vonatkozik, azonos-e a legutóbbival, ha igen, kezdeményezhet és fogadhat (készenléti állapotba kerül).  Ha nem, akkor az MS forgalmaz a RACH-en  BS SDCCH-t jelöl ki  MS átmegy az SDCCH-ra hitelesítésre és helyzetfrissítésre  BS utasítja MS-t a SACCH-n át a teljesítmény és időzítés beállítására, MS jelenti a BCCH-ek jelszintjét és jelminőségét és készenléti állapotba megy át.

32 32/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  Tartózkodási körzet (helyzet, LA):  Változáskor helyzetjelzés (Location Update, LU) kötelező, ez készenléti állapotban is megtörténik  IMSI kijelentéskor opcionális, a bázisállomás rendszerinformációinak egy bitje jelzi az MS-nek, hogy van-e ilyen. Az információ az aktuális VLR- ben tárolódik.  Rendszeres helyzetjelzés (Periodic Location Update) ugyancsak opcionális

33 33/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  A HÍVÁSFELÉPÜLÉS FOLYAMATA:  Mobil kezdeményez: RACH-en át  Mobil felé: irányuló hívás esetén a LA-n belüli BS- ek hívják az MS-t a BCCH-n levő CCCH-en, amire az MS válaszol a RACH-en  Mindkét esetben a BS kijelöl egy SDCCH-t, vagy TCH-t  SDCCH esetén közbeiktatás: hitelesítés, hívásfelépítés és TCH kijelölés, a BS utasítja SACCH-en az MS-t a teljesítmény és időzités beállításra, MS jelenti a BCCH-ek szintjét és minőségét

34 34/148 GSM RÁDIÓS JELLEMZŐK  Forgalmazás TCH-n át  MS az SACCH-en jelenti a BCCH-ek szintjét és minőségét, BS utasítja MS-t a teljesítmény és időzítés beállítására  A hívást az MS vagy a BS végezteti (bontja a kapcsolatot)  AZ MS TELJESÍTMÉNYSZINT BEÁLLÍTÁSA  Ha a BS vett jelének szintje és minősége (BER) túl jó: szükségtelenül terheli az akkumulátort, szennyezi a teret (interferencia szint), ellenkező esetben tül rossz hibaarány. A szabályzás 2 dB-es lépcsőkben, a minimum 13 dBm (20 mW). (Downlink is lehetséges.).

35 Rendszertechnika

36 36/148 Témakörök  Cellás rendszerek  A GSM rendszer felépítése  A bázisállomás alrendszer BSS, Base Station Subsystem  Hálózat és kapcsoló alrendszer NSS, Network and Switching Subsystem  Üzemeltetési alrendszer OSS, Operation Subsystem  Jelzésátvitel, Signalling  OSI modell  Szabványos interfészek

37 37/148 Cellás rendszerek  A korai mobil rádió rendszerek egyetlen, kedvező földrajzi helyen kialakított adóvevő állomáson alapultak.  A mobil végberendezések a központi adóvevő állomáson keresztül kommunikáltak és a rendszer szolgáltatási területe a bázisállomás ellátási területére korlátozódott.  E konfiguráció hátránya, hogy az idővel egyre könnyebbé váló mobil végberendezések hatótávolsága korlátozott, mivel a rádióhullámok teljesítmény sűrűsége nagy frekvenciákon rohamosan csökken.  Emellett a földreflexiók és az átviteli út mentén lévő akadályok jelentős járulékos csillapítást okoznak, ami tovább csökkenti a szolgáltatási területet.

38 38/148 Cellás rendszerek  Ugyancsak jelentős probléma a spektrumhiány; a mobil szolgáltatások számára rendelkezésre álló frekvencia tartomány korlátozottsága.  Az előbbiekben említett nehézségeket a cellás rendszerek nagy számú adó-vevő készülék (bázisállomás) telepítésével hidalják át.  Ez a hálózatstruktúra nagy forgalomsűrűség elérését teszi lehetővé nagy kiterjedésű területen. A nagyszámú bázisállomás használata lehetővé teszi a kis teljesítményű mobil állomásoknak, hogy bárhol elérhessék a rendszert.  A spektrumhiány ily módon megkerülhető a rádió erőforrások újra felhasználásával. Az egy adott cellában felhasznált frekvenciák újra felhasználhatók néhány cellával távolabb, olyan távolságban, ahol az interferencia egy meghatározott szint alá csökken.

39 39/148 Cellás rendszerek  A rádiós összeköttetés fennmaradását a cellahatárokon a hívásátadás biztosítja.  A cellás rendszereket a spektrum felhasználási hatékonyságukkal jellemzik, melyet a rendszerben használt modulációs és diversity technikák és a frekvencia újrafelhasználási tényező határozzák meg.  Ezt a mutatót a  megfelelő rendszer architektúra használatával,  teljesítmény szabályzással,  frekvencia ugratással (hopping) és  szakaszos adással (DTX) lehet javítani.  E technikák csökkentik illetve optimálisan elosztják az interferenciaszintet és ezáltal lerövidítik a frekvencia újrafelhasználás minimális távolságát.

40 40/148 A GSM rendszer felépítése

41 41/148 A GSM rendszer felépítése

42 42/148 A GSM rendszer felépítése  A GSM hálózat négy alrendszerből áll:  a Mobil Állomás (MS), (lásd külön előadás)  a Bázisállomás Alrendszer (BSS),  a Hálózati és Kapcsoló Alrendszer (NSS) és  az Üzemeltetési Alrendszer (OSS).  A rendszer funkcionális egységeit interfészek választják el. Ezek az interfészek  a rádió interfész (MS - BBS),  az Abis interfész (BTS - BSC) és  az A interfész (BSC - MSC).

43 43/148 HLRAuC VLR EIR SCF H SP J D G C E F Database level B Signalling level GMSC MSC IWMSC MSCBSC BTS LE PSTN AAbis PLMN Switched Network MS Network level GSM SP: Signalling Point Um MS-SIM SIM

44 44/148 A bázisállomás alrendszer BSS, Base Station Subsystem  A bázisállomás alrendszer tartalmazza a cellás hálózat kialakításához szükséges adó- vevő és vezérlő berendezéseket.  Három fő funkcionális elemet foglal magában:  a Bázis Adóvevő Állomást (BTS),  a Bázisállomás Vezérlőt (BSC) és  a transcodert (TC-k).

45 45/148 Bázisállomás (BTS)  A bázisállomások a rádió interfészen keresztül közvetlen kapcsolatban vannak a mobil állomásokkal.  Főbb feladataik:  elvégzik a csatorna kódolást és dekódolást,  megvalósítják az ún. interleaving és de-interleaving funkciókat,  a titkosítást és a titkosított jel visszaalakítását,  a beszéd- és adatsebesség adaptálását,  a modulációt, a teljesítmény erősítést és  az RF jelek egyesítését,  fenntartják a szinkronizációt a BTS és az MS között,  valamint vezérlik a logikai csatornák időzítését és  továbbítják a BSC felé az MS és a BTS méréseit.

46 46/148 Bázisállomás (BTS)  A BTS-ek főbb elemei:  rádió adók és vevők,  antennák és antenna kábelek,  duplexerek  esetenként splitterek.  A BSC-khez tipikusan 2 Mbit/s-os PCM vonalakon keresztül csatlakoznak, melyeket mikrohullámú összeköttetésekkel valósítanak meg.  A lehetséges BTS-BSC átviteli megoldások  pont-pont-,  többleágazású-lánc- és  többleágazású-hurok összeköttetések lehetnek.

47 47/148 Bázisállomás vezérlő (BSC)  A BSC feladatai,  hogy konfigurálja és vezérelje a rádió interfészt és  hogy a transcodereken keresztül kapcsolatot tartson a hálózat és kapcsoló alrendszer központjaival.  Távvezérli a hozzá tartozó bázisállomásokat és ezáltal vezérli  a forgalmi és jelzésátviteli csatornák lefoglalását,  a forgalmi csatornák minőségét és térerősségét,  a BTS-ek és MS-ek teljesítményszintjét,  az előfizetők megtalálását (paging) és  a frekvencia ugratást.  Emellett részt vesz a BSC és MSC közti földi átviteli vonal vezérlésében.

48 48/148 Transzkóder (TC)  A transzkóder funkcionálisan a bázisállomás része.  GSM-specifikus kódolást és dekódolást és adatátvitel esetén sebesség adaptálást végez.  Feladatai közé tartozik a downlink (BTS-MS irányú) beszédintenzitás érzékelése is.  A transzkóderek telepíthetők a BTS-ekben vagy tőlük távol is így pl. a BSC-ben vagy akár az MSC-ben.  A transzkóderek BSC-be vagy MSC-be való áthelyezésével az üzemeltetők megtakarítást érhetnek el a földi átviteli összeköttetések árában, mivel a TC-k összekötő (gateway) funkcióval rendelkeznek a 16 és 64 kbit/sec átvitel között; így a csatornánkénti BTS és TC közti átviteli kapacitást 16 kbit/sec-ra csökkenthető.

49 49/148 Hálózat és kapcsoló alrendszer NSS, Network and Switching Subsystem  A Hálózat és Kapcsoló Alrendszer fő feladata, hogy irányítsa a GSM felhasználók és az egyéb távközlési hálózati rendszerek felhasználói közötti kommunikációt.  Két funkcionális része van:  a kapcsoló rendszer valamint  az előfizetői és végberendezés adatbázisok.  A kapcsoló rendszer  a Mobil Szolgálati Kapcsolóközpontból (MSC),  esetleg egyéb szolgálati központokból, mint pl. a Rövid Üzenet Szolgálati Központ (SMSC) áll.

50 50/148 Hálózat és kapcsoló alrendszer  Az előfizetői és végberendezés adatbázisok tartalmazzák  a Látogató Előfizetői Helyregisztert (VLR),  a Honos Előfizetői Helyregisztert (HLR),  az Előfizetői Azonosító Központot (AUC) és  a Berendezés Azonosító Regisztert (EIR).  Az Hálózat és Kapcsoló Alrendszer további funkcionális egysége a Hangposta Rendszer (VMS), mely tulajdonképpen nem illik bele a GSM specifikációk által definiált fenti funkcionális egységek egyikébe sem.

51 51/148 Mobil Szolgálati Kapcsolóközpont MSC, Mobile Switching Center  A Mobil Szolgálati Kapcsolóközpont alapvető kapcsolási és irányítási funkciókat hajt végre az NSS- en belül.  Legfontosabb feladata, hogy a szolgáltatási területén található mobil állomások mobil kezdeményezésű, illetve mobil végződésű hívásainak felépülését koordinálja.  Az MSC és egy közönséges telefonközpont között az a különbség, hogy az MSC olyan többletfunkciókkal rendelkezik, melyek segítségével követni képes a rádió erőforrások lefoglalását és kezelni tudják az előfizetők mobilitását.

52 52/148 Mobil Szolgálati Kapcsolóközpont (MSC)  Az MSC egyben átlépő központ is az olyan hálózatokkal való kommunikáció vonatkozásában, amelyek adaptálást igényelnek. Ezt az együttműködési funkciók (IWF-ek) végzik.  Az IWF egy átviteli protokoll adaptáló berendezés, amely a GSM adatátvitel sajátosságait illeszti a partner- hálózatok, mint pl. PSTN, ISDN, PSPDN vagy CSPDN, protokolljaihoz.  A funkciók magukba foglalják  a helyregisztrálást,  az előfizető hívását,  a hívásátadást és  a titkosítási paraméterek átvitelét és a DTMF jelzésátvitelt

53 53/148 Mobil Szolgálati Kapcsolóközpont (MSC)  Az Hálózat és Kapcsoló Alrendszer általában egynél több MSC-t tartalmaz. Ez esetben egy vagy több MSC-t átlépő központnak (Gateway MSC, GMSC) jelölnek ki, melyek feladata az előfizető helyének megállapítása és a hívás továbbítása azon MSC illetve külső hálózat (pl. PSTN) felé, mely a felhasználót kiszolgálja.

54 54/148 Honos Előfizetői Helyregiszter HLR, Home Location Register  A Honos Előfizetői Helyregiszter egy olyan adatbázis, amely az előfizető helyére és a számára nyújtható távközlési szolgáltatásokra vonatkozó információt tartalmaz.  A HLR azonosítja, hogy a felhasználó megkaphatja-e az adott táv- vagy hordozó szolgáltatást.  A kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó információkat nem feltétlenül tárolja.  A Honos Előfizetői Regiszterben két szám tartozik minden felhasználóhoz:  a Mobil Állomás Nemzetközi ISDN Száma (MSISDN)  és a Nemzetközi Mobil Állomás Azonosító (IMSI).

55 55/148 Honos Előfizetői Helyregiszter (HLR)  Az MSISDN az előfizető telefonszáma, melyet a mobil állomás hívásakor tárcsáznak. Szemben a hagyományos telefonhálózatban megszokottakkal az MSISDN az előfizető szolgáltatását definiálja, nem pedig az előfizető telefon készülékét. Ez azt jelenti, hogy az előfizetők a különböző szolgáltatásokhoz különböző MSISDN-t kapnak.  Az IMSI a SIM kártya hálózaton belül használt egyedi azonosító száma. Ezt a számot az előfizető aktiválásakor definiálják és összekapcsolják az MSISDN-nel.  Az IMSI-t a HLR az AuC-ban és a SIM kártya is tárolja.

56 56/148 Honos Előfizetői Helyregiszter (HLR)  A HLR lehetővé teszi a hívások átirányítását azon MSC/VLR szolgáltatási területére, amelyben a mozgó felhasználó éppen elhelyezkedik azáltal, hogy az előfizető helyére vonatkozó információkat tárol, beleértve legalább a látogatott MSC/VLR címét, azonosítani képes a mobil állomásokat, valamint megkéri a látogatott MSC/VLR-től a Mobil Állomás Roaming Számot (MSRN).

57 57/148 Látogató Előfizetői Helyregiszter VLR, Visited Location Register  A HLR-en kívül egy másik adatbázis funkciót is megvalósítanak a GSM-ben: a Látogató Előfizetői Helyregiszter (VLR).  A VLR-ek egy vagy több MSC-hez kapcsolódnak. Mindegyikük több cellát vezérel, feladatuk, az MSC(-k) szolgáltatási területén tartózkodó előfizetők adatainak átmeneti tárolása, valamint az előfizető helyének a HLR-nél pontosabb ismerete.  A GSM cellák egy-egy csoportja forgalmi területet képez. Valahányszor a mobil állomás átlépi két forgalmi terület határát vagy más helyen kapcsolják be, mint ahol utoljára sikeresen regisztrálásra került, a VLR megkíséreli végrehajtani a helyregisztrációs eljárást (location updating).

58 58/148  A legutolsó helyregisztrációs kísérlet eredményét a SIM is tárolja. A helyregisztráció során az előfizető adatai áttöltődnek a HLR-ből a VLR-be. Ezáltal a VLR részt vesz  az előfizető azonosításában,  a hívásátadásban,  támogatja a titkosítást és  a rövid üzenetek továbbítását. Látogató Előfizetői Helyregiszter (VLR)

59 59/148 Kapcsolatok az egyes területek között GSM-en belül GSM Service Area (valamennyi tagország) PLMN Service Area (egy vagy több országonként) MSC Service Area (egy MSC által felügyelve) Location Area (location & paging area) Cella Egy adott BTS által kiszolgált terület

60 60/148 Készülék Azonosító Regisztert EIR, Equipment Identity Register  A GSM specifikáció definiál egy mobil állomások azonosítására szolgáló hálózati elemet, a Készülék Azonosító Regisztert (EIR).  Ez egy adatbázis, amely a mobil készülékek főbb adatait tárolja.  Az EIR-ben az MS-ekre a Nemzetközi Mobil Készülék Azonosítóval (IMEI) hivatkoznak.  Az EIR három különböző listán tárolja az IMEI-ket.  A fehér lista a típus engedélyezett berendezések IMEI számait tartalmazza,  a szürke listán a megfigyelés alatt álló készülékek vannak és végül  a fekete lista azon mobil állomások IMEI számait tartalmazza, amelyeket le kell tiltani, vagy azért, mert ellopták őket vagy súlyos működési zavarok miatt.

61 61/148 Előfizetői Azonosító Központ AuC, Authentication Center  Az előfizetők azonosítására szolgáló biztonsági adatokat az Előfizetői Azonosító Központ (AuC) kezeli.  A hálózat illetéktelen használata elleni védelme céljából lehetőség van a GSM előfizetők azonosítására  minden regisztráláskor,  minden hívás-felépítési kísérlet alkalmával és  a kiegészítő szolgáltatások aktiválása, deaktiválása, regisztrálása vagy törlése alkalmával.

62 62/148 Előfizetői Azonosító Központ (AuC)  A hitelesítés lényege a hálózati oldalon lévő előfizetői azonosító kulcs (az úgynevezett Ki szám összehasonlítása) a SIM-en tárolt Ki számmal anélkül, hogy az valaha is kiküldésre kerülne.  A hálózati oldalon az AuC tárolja a Ki számot. Emellett tárol rejtjelezési paramétereket és tartalmaz egy véletlen szám generátort is.  Az AuC lényegében a HLR funkcionális alosztálya, de különálló hálózat elem is lehet.

63 63/148 Rövid Üzenet Szolgálati Kapcsolóközpont, SMS Center  A Rövid Üzenet Szolgálati Kapcsolóközpontnak ugyanaz a szerepe az írott üzenetek továbbításában mint az MSC-nek a bejövő beszéd- és adathívások lekezelésében.  A GSM specifikációk nem definiálják pontosan az SMSC-re vonatkozó összes protokollt ezáltal némi szabadságot hagynak a gyártónak.  Mindazonáltal minden SMSC-nek tartalmaznia kell  az alacsony szintű protokollokat, amelyek lehetővé teszik a rövid üzenetek továbbítását a mobil állomás és az SMSC között,  továbbá olyan protokollokat, amelyek lekérdezik a HLR-t és kikeresik az előfizető címét, amikor az elérhető, illetve értesítik az SMSC-t, ha a felhasználó ismét elérhetővé válik.

64 64/148  Érdemes megemlíteni, hogy a rövid üzenetek átvitele az egyetlen olyan szolgáltatás a GSM rendszerben, amely nem követeli az átviteli vonal két végpont közti felépítését.  A rövid üzenetek a jelzésátviteli csatornákat veszik igénybe (nevezetesen az SDCCH és az csatornákat), ezért akkor is átvihetők, amikor a mobil állomás hívást bonyolít le. SMS központ

65 65/148 Üzemeltetési alrendszer OSS, Operation Subsystem  Az üzemeltetési alrendszer lehetővé teszi hogy a hálózat fenntartó nyomon kövesse és vezérelje a GSM hálózatot.  TMN feladatok: hiba-, konfiguráció-, számlázás-,teljesítőképesség-, biztonság-menedzselés.  A szabványos TMN koncepció alapelveinek megfelelően  egyrészt az OSS olyan főbb hálózati elemekhez csatlakozik, mint az MSC, a BSC, a HLR és egyebek (a BTS-eket a BSC-ken keresztül lehet elérni)  másrészt ember-gép interfészt biztosít az üzemeltető személyzet számára.

66 66/148 Üzemeltetési alrendszer (OSS)  Az OSS lehetővé teszi hogy az üzemeltető folyamatosan ellenőrizze a felhasználónak nyújtott szolgáltatás minőségét olyan paraméterek mérésével, mint a forgalom, a torlódás, a hívásátadások, az eldobott hívások, az interferencia, stb.  Ez a lehetőség segít a rendszer szűk keresztmetszeteinek és problematikus területeinek feltárásában.  Ugyancsak lehetőséget biztosít a rendszerbe történő beavatkozásra egy-egy probléma megoldása során.

67 67/148 Üzemeltetési és Karbantartó Központ OMC, Operation and Maintenance Center  A BSS valamint a Hálózati és Kapcsoló Alrendszer gépeivel kapcsolatban levő hálózati elem az Üzemeltetési és Karbantartó Központ (OMC).  Egy OMC tipikusan a hálózati adatbázisból és egy néhány munkaállomásból áll, melyek az OMC adatbázist menedzselik és egyéb hálózati elemekkel vannak kapcsolatban. A GSM hálózat több OMC-t tartalmazhat, ez esetben az OMC-k össze vannak kapcsolva.

68 68/148 Üzemeltetési és Karbantartó Központ (OMC)  Az OMC-nek fontos szerepe van a napi karbantartásban is.  Összegyűjti és kijelzi a hálózatelemek által kibocsátott riasztásokat és ezáltal lehetővé teszi az operátor számára, hogy  feltárja,  behatárolja és  korrigálja a rendszerben fellépő hibákat és leállásokat.

69 69/148 Szabványos interfészek HLR AuC VLR EIR SCF H SP J D G C E F Database level B Signalling level GMSC MSC IWMSC MSC BSC BTS LE PSTN AAbis PLMN Switched Network MS Network level GSM SP: Signalling Point Um MS-SIM SIM

70 70/148 Helyszín frissítés és hívás eljuttatás  A GSM ad egy interfacet a GSM mobil hálózat és a nyilvános fix hálózat között. A fix hálózat szempontjából, az MSC csak egy másik kapcsoló csúcs. Azonban a kapcsolás egy kicsit komplikáltabb a mobil hálózatban, mivel az MSC –nek tudnia kell, hogy éppen hol bolyong a mobil – és az GSM –nek még képesnek kell lenni más országbeli roamingra. A GSM a helyzet frissítést és a hívás eljuttatást a mobilhoz két helyi regiszter használatával valósítja meg: az Otthon Hely Regiszter (HLR) és a Látogató Hely Regiszter (VLR).

71 71/148 Helyszín frissítés és hívás eljuttatás  A helyzet frissítést a mobil kezdeményezi, mikor figyeli a Műsorszórást Vezérlő Csatornát, ez közli azt, hogy a helyi – területi műsorszórás nem ugyanaz, mint az egyel ezelőtt a mobil memóriájában tárolt. Egy frissítés kérés és az IMSI vagy az előző TMSI van elküldve az új VLR –nek az új MSC –n keresztül. Az új VRL lefoglal egy Mobil Állomás Bolyongási Számot (MSRN) és elküldi a mobil HRL –jének (ami mindig a legfrissebb helyzetet tartja). Az MSRN egy rendes telefonszám, ami eljuttatja a hívást az új VLR –nek és utólag továbbítja a mobil TMSI –jének. A HRL visszaküldi a szükséges hívás vezérlés paramétereket, és valamint küld egy cancel üzenetet a régi VLR –vek, úgyhogy az előző MSRM újra lefoglalható. Végül, egy új TMSI lefoglalódik és elküldik a mobilnak, hogy azonosítsa azt a jövőbeni lapozásban vagy a híváskezdeményezés kérést.

72 72/148 Helyszín frissítés és hívás eljuttatás  A fenti helyszín-frissítő eljárással könnyű megvalósítani a hívás eljuttatása egy bolyongó mobilhoz. A legáltalánosabb eset a 4. Ábrán látható, ahol egy hívás a fix hálózatból (Nyilvánosan kapcsolt Telekommunikációs Hálózat vagy Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat) egy mobil előfizetőhöz van helyezve. Használva a Mobil Előfizető telefonszámát (MSISDN, az ITU –T E.164 ajánlásában lévő ISDN számozási terv), a hívás keresztülmegy a fix hálózaton a GSM kapujához az MSC –hez (az MSC kapcsolja össze a fix földi hálózattal, így szükséges egy visszhang törlő). A kapu MSC az MSISDN –t használja, hogy megkérdezze az Otthoni Hely Regisztert, ami visszaadja az aktuális roaming számot (MSRN). A kapu MSC használja az MSRN –t, hogy eljuttassa a hívást a megfelelő MSC-hez (ami általában párban van a VLR –el). A VLR akkor átalakítja a roaming számot a mobil TMSI –jévé, és egy lapozó hívást közvetít a cellákon az aktuális BSC szabályzása alatt, hogy informálja a mobil.

73 CSATORNAKIALAKÍTÁS, DUPLEX MEGOLDÁSOK és ÁTVITEL

74 74/148 CSATORNAKIALAKÍTÁS  A véges spektrumtartományt gazdaságosan kell kihasználni. Cellán belül igen sok fel- használó lehet, az aktívokat ki kell szolgálni, ezért több rádiócsatornára van szükség cellánként. Többszörös hozzáférési/elérési (MA) módszerek:  Frekvenciaosztásos többszörös elérés, FDMA:  Egy nagyfrekvenciás sáv (közepén a vivőfrekvenciával) egy rádiócsatornát képvisel, az egyes sávok egymás mellett alkotják a csatornakészletet.

75 75/148 CSATORNAKIALAKÍTÁS  FDMA előny:  A csatornaosztás csökkentésével növelni lehet a csatornák számát  FDMA hátrányok:  Nagyobb frekvenciapontosság szükséges  A csatorna sávszélesség csökkentésével romlik a minőség  Meredek karakterisztikájú szűrőkre van szükség a vett jelek, és nagy csillapítású szűrők kellenek a kétirányú jelek szétválasztására  Csatornánként szükséges egy adó-vevő pár (ez a bázisállomásokon jelentős szempont)

76 76/148 CSATORNAKIALAKÍTÁS  Tipikus példák: 25 kHz-es csatornaosztású analóg rendszerek, 20 kHz-es osztású magyar NMT450 analóg rádiótelefon, 12,5 kHz csatornaosztású digitális trönkölt TETRAPOL. A zavarás elkerülésére védő frekvenciatartományok. Analóg rádiórendszerekhez csak ez használható !  Időosztásos többszörös elérés, TDMA: egy vivőfrekvenciához időben eltoltan (egymás utáni időrésekben) több csatorna jele tartozik, az összetartozó időrések a keretidőnek megfelelő időtávolságban ismétlődnek.

77 77/148 CSATORNAKIALAKÍTÁS Pl. teljes sebességű GSM: 8 időrés vivőnként: 577s a résidő, 4,615 ms a keretidő. Fél sebesség esetén a 16 rés mindegyike fele időtartamú időtengely keret következő keret A nyilak egy kiválasztott csatornát jeleznek.

78 78/148 CSATORNAKIALAKÍTÁS  Downlink irányban a bázisállomás az egyes mobilok felé szánt időréseket egymás után küldi el, ezek a terjedést is figyelembe véve egymáshoz képest változatlan időzítéssel érnek minden mobilhoz.  Uplink irányban a mobil-bázisállomás távolság minden mobilra más, így a terjedési időkülönbségből az időrések összecsúszása lenne. Adás siettetés: a útkésleltetés értékével hamarabb adva az időrések helyzete egymáshoz képest jó marad.

79 79/148 CSATORNAKIALAKÍTÁS  További tények: egy-egy mobil csak az idő 1/8 részében ad: adóteljesítmény felszabályzás és leszabályzás (ezért védőidő) kell a rések között.  Az adássiettetés sem tökéletes.  A gyakorlatban egy cella területén általában több vivőt használnak (pl. GSM esetén vivőnként 8 időréssel), hogy a forgalmi igényeket ki lehessen elégíteni, ezért mondható a TDMA/FDMA besorolás is.  GSM-nél a csatornaosztás 200 kHz.

80 80/148 CSATORNAKIALAKÍTÁS  TDMA előnyei:  Sok előfizető használhat közösen egy vivőfrekvenciát  A rendelkezésre álló időrések számától függően egy (bázisállomási) adóvevő több előfizetőt is ki tud szolgálni  A (mobil oldali) adó és vevő nincs állandóan bekapcsolva, így a tápteljesítménnyel takarékoskodik  A maradék időben, a szünetekben más feladatok is elvégezhetők  Nagyobb csatorna sávszélességek esetén kevésbé érzékeny a frekvenciaszelektív fadingre  Több időrés összevonásával nagyobb adatsebeség megvalósítására is lehetőség nyílik

81 81/148 CSATORNAKIALAKÍTÁS  TDMA hátrányai:  Az előfizetők időbeli szinkronizálását igen pontosan kell elvégezni  Nagyobb jelfeldolgozási képességre van szükség  Szélessávú modulátorok és demodulátorok kellenek  A többutas terjedés okozta időbeli diszperzió/szóródás a nagyobb rádiócsatorna bitsebeség értékek miatt jelentős szimólumközi áthallást (ISI) okoz, ezért különleges jelsorozatok beiktatásával segített kiegyenlítő áramkörök szükségesek

82 82/148 CSATORNAKIALAKÍTÁS  Kódosztásos többszörös elérés: egy cellán belül minden (de legalábbis: sok) felhasználó ugyanannak a vivőfrekvenciának a felhasználásával kommunikál. A bitek összeköttetéshez/csatornához rendelésére a bitidőhöz képest sokkal gyorsabb álvéletlen jelsorozatokat használnak, minden csatornához különbözőt. Az álvéletlen jelek vevőoldali ismeretében a kívánt bitsorozat elemei kiemelkednek a többihez képest.

83 83/148 CSATORNAKIALAKÍTÁS  Ennek mértéke egyetlen idegen (zavaró) csatorna jeléhez képest a feldolgozási nyereség (pl. az USA cdmaONE nevű rádiótelefon rendszerében 64 és 64 álvéletlen sorozat, ú.n. chipsorozat tartozik a készlethez). Ha a szükséges jel/zavar viszony 4, akkor 16 idegen mobil működhet a cellában. Minthogy a kódok száma nagyobb, nem az korlátoz (20 vagy 25 is lehet, csak a hibák száma lesz nagyobb).

84 84/148 CSATORNAKIALAKÍTÁS  Természetesen nagyobb forgalom esetén használható több vivőfrekvencia is, ilyenkor a besorolás akár CDMA/FDMA lehet.  A CDMA előnyei:  Adott frekvenciasávot több előfizető egyidejűleg képes használni  Egy vevő több jelet tud venni egyszerre (pl. szinkronizáló csatorna, időben eltolt jelek, stb.): RAKE vevő  Nagyobb csatorna sávszélesség, védelem a szelektív fading ellen  Több előfizetőt tud kiszolgálni, jó a spektrális hatékonysága  Nincs szükség a cellák frekvenciatervezésére

85 85/148 CSATORNAKIALAKÍTÁS  A CDMA hátrányai:  Az előfizetők időbeli szinkronizálását pontosan kell megoldani (vivé, chip, bit szinten)  Gyors adóteljesítmény szabályzásra van szükség uplink irányban, igen nagy dinamikatartományban (a közel-távol hatás ellen)  Jelentősége:  Dél-Korea és az USA után a világméretű harmadik generációs (3G) rendszer (Európában: UMTS) alapját képezi

86 86/148 CSATORNAKIALAKÍTÁS  Sok alkalmazásnál egyidejűleg kétirányú kommunikációra van szükség, pl. telefon beszédátvitelnél ez az igény. Ilyenkor egy végponthoz (pl. mobil készülékhez) tartozóan két csatornát (egy uplink és egy downlink irányút) kell egyidejűleg működtetni. Ehhez a teljes duplex átvitel megvalósítása szükséges.

87 87/148 CSATORNAKIALAKÍTÁS  Ha biztosítani kell a kétirányú kapcsolat lehetőségét, de egyidejűleg elég az egyik irány használata, akkor félduplex működési lehetőségre van szükség (pl. az adásgombot lenyomó fél adhat, míg a másik vesz).  Ha a kapcsolat mindig csak egyirányú lehet, akkor szimplex összeköttetésről beszélünk (pl. személyhívó rendszer).

88 88/148 DUPLEX MEGOLDÁSOK  Duplex rendszer megvalósításához a többszörös csatornaelérésnél megismert megoldásokhoz hasonlók lehetségesek:  Frekvenciaosztásos duplex: az egy összeköttetéspárhoz tartozó uplink és downlink vivőfrekvenciák között állandó, u.n. duplex frekvenciatávolság van. Ez a 450 MHz körüli sávokban (pl.NMT450) 10 MHz, 900 MHz körül 45 MHz (GSM), az 1800 MHz körüli sávokban DCS/GSM1800) 95 MHz. Így a közös adó- vevőantenna jelek (ha kell) frekvenciaalapon szétválaszthatók.  Analóg rendszereknél csak ez használható.

89 89/148 DUPLEX MEGOLDÁSOK  Időosztásos duplex: egy összeköttetés kétirányú forgalma azonos vivőfrekvencia használatával történik, az uplink és downlink félkeretek váltakoznak (pl. a DECT szabvány szerint a keret 12 uplink és 12 downlink, összesen tehát 24 időrésből áll, valamennyi vivőfrekvenciája azonos; 12 duplex csatorna tartozhat tehát egy vivőhöz)


Letölteni ppt "GSM. 2/148 Mobil történeti áttekintés 1. generáció  A rádiózás az 1930-as években forradalmi változáson ment keresztül, megjelentek az első nem helyhez."

Hasonló előadás


Google Hirdetések