Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vasút Szolnok lendítő ereje. Az első vasútvonalak Magyarországon  1846. Az első vasútvonal Pest-Vác között  1847. Kiépül a vasúti pálya Pest és Szolnok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vasút Szolnok lendítő ereje. Az első vasútvonalak Magyarországon  1846. Az első vasútvonal Pest-Vác között  1847. Kiépül a vasúti pálya Pest és Szolnok."— Előadás másolata:

1 A vasút Szolnok lendítő ereje

2 Az első vasútvonalak Magyarországon  Az első vasútvonal Pest-Vác között  Kiépül a vasúti pálya Pest és Szolnok között

3 Miért éppen Szolnokig épült ki az ország második vasútvonala? Kedvező földrajzi helyzetének köszönheti:  vízi és szárazföldi utak találkozási pontja,  jelentős átkelőhely a Tiszán,  erős fahídja van. Igény volt a szállítás korszerűsítésére:  nehéz volt a hagyományos módon, szekerekkel megoldani a sótömbök továbbszállítását.  a mezőgazdasági termékek forgalma is megnőtt.

4 Hogyan épült meg a vasútvonal?  Kiépítését a Magyar Középponti Vasúttársaság végezte. A váci vonal pesti állomásáról induló új pálya mentén többvágányos állomás Cegléden és Szolnokon épült.  Az építkezést megelőzte, hogy a tervezett vasúti pálya céljára az állam kisajátította a városi tutajkikötő egy részét. (Ma a Dohányfermentáló Üzem áll ott). Az építés között zajlott.  A sínek és a mozdonyok belgiumi, osztrák és amerikai gyárakból kerültek ki.

5 A földmunkákat parasztemberek végezték. Csákánnyal, kapával, ásóval, kubikos- talicskával mozgatták meg a temérdek földet.

6 Az avatási ünnepség  A vasúti pályát szeptember 1-jén avatták fel. Az ünnepségre Pestről 16 kocsiban közel hétszáz vendég érkezett. Közöttük István nádor, Kossuth Lajos Széchenyi István, Jókai Mór.  A vasúttársaság a vendégek számára ebédet adott a feldíszített facsarnokban.  Ünnepi beszédet Kossuth Lajos mondott.

7 A régi indóház az ország legrégibb vasútállomása. A klasszicista stílusú egyemeletes épület műemlék.

8 Az indóház „vízháza”. A gőzmozdony szenet és vizet igényelt működéséhez

9 Híres emberek a szolnoki állomáson ben  Kossuth szeptember 26-án vonattal érkezett Szolnokra, toborzó körútjának egyik fontos állomására.  1848 végén, 1849 elején Szolnokig vasúton tették meg az utat a Pestről Debrecenbe átköltöző kormánytagok, hivatalnok. Az indóházban megfordult csaknem az egész Honvédelmi Bizottmány és az első felelős minisztérium. Rövid ideig a falai között őrizték a Szent Koronát, amit szintén Debrecenben helyeztek biztonságba.  Vörösmarty Mihály is a kormánnyal utazott, később pedig Arany János járt itt.

10 Harci események színhelye az indóház környéke  március 4-én, a győztes szolnoki csata napján Damjanich tábornok 3. vörössipkás zászlóalja erős kartácstűzben szuronyrohammal foglalta el az osztrákok ágyúit, amelyek az állomás és a Tisza-part között álltak.

11 Vasútépítés Szolnok-Debrecen között  A Szolnok- Debrecen közötti 120 km-es szakasz kiépítése 1852-től 1857-ig tartott.  A pályaszakasz legjelentősebb építménye a szolnoki vasúti Tisza-híd, ami 512 méteres hosszával ez időben hazánk legnagyobb vasúti fahídja volt.

12 Hogyan került a vasútállomás a mai helyére?  Az eredeti elképzelés szerint a Tisza-parton épült volna ki a vasútvonal. Megépítése a kisajátítások és a töltésépítés miatt sokkal drágább lett volna, ezért a Tiszavidéki Vasúttársaság saját rakodótelepén keresztül meghosszabbította a vágányokat, és a várost félkörívben elkerülő pályát alakított ki a vasúti Tisza-hídig. Így viszont egy másik pályaudvart is építeni kellett.

13 Az 1857-ben felavatott új állomásépület peronja. A második pályaudvarunk

14 Milyen volt az 1857-ben átadott pályaudvar?  Ez a mai vasútállomás helyén épült, egyemeletes, romantikus stílusú.  Három váróterméhez éttermek is tartoztak. Ez a pályaudvar látta el a személyforgalmat, a régi indóház pedig a teherforgalmat. Itt is díszes facsarnok épült a vágányok fölé.

15 1873-ban már hazánkban is gyártottak gőzmozdonyokat

16

17 Új állomásépület 1909-ben  Miért vált szükségessé?  Szolnok a századfordulóra olyan nagy forgalmú csomóponttá fejlődött, hogy 37 vágányán futottak a vonatok.  Gurítódombos rendező pályaudvarra volt szükség a teherszállítmányok összeállítására.  A személyforgalom lebonyolítására új, tágas épületet tervezett Pfaff Ferenc építészmérnök. Az épület szecessziós stílusú.

18 A Pfaff Ferenc által tervezett pályaudvar 1974-ig működött. A harmadik pályaudvarunk

19 A Pfaff-féle állomásépület homlokzata a város felől

20 Taxik helyett fiákerek – kétlovas, könnyű utasszállító kocsik – várták az állomásra érkezőket.

21 A második világháború pusztítása  A németek március 19-én megszállták hazánkat.  A szolnoki pályaudvart a katonai szállításoknak rendelték alá.  A vágányok mellett barakkokat építettek, amelyekben fürdők voltak. A keleti frontról érkező német katonákat itt fertőtlenítették (tetvetlenítették), mielőtt Németországba szállították volna.

22 130 darab B-24 „Liberator” típusú bombázó 870 bombát szórt le a vasútállomás környékére június 2.

23 A lebombázott főépület

24 168 vasúti kocsi semmisült meg.

25 Újra indul az élet  A háború után a vágányokat helyreállították, a romokat eltakarították.  1954-re elkészültek az új állomás tervei, és 1956 januárjában meg is kezdődött az építkezés, amely azonban 1956 végén hosszú évekre leállt.

26 A mai állomásépület  Schneller Vilmos Ybl-díjas építész tervei alapján épült.  1975-ben, Szolnok alapításának 900. évében adták át.  Alapterülete m2.  Átadásakor Közép-Európa legmodernebb vasúti csomópontja volt.  Személypályaudvar, rendező pályaudvar, konténerterminál, magasfogadó, gurítódomb és teherkocsi javító is épült.

27 A mai pályaudvar a toronyház tetejéről nézve

28 Miért szeptember 1-jén ünnepeljük a város napját 2000 óta?  Tovább erősítette Szolnok közlekedési csomóponti szerepét.  Másfél évszázada munkalehetőséget ad sok embernek.  A vasúti kocsik és mozdonyok javítására 1856-ban létrehozott Járműjavító Üzem gépipari központtá tette Szolnokot.  Évtizedeken keresztül segítette a vasút a nyersanyag és a késztermék szállításával, hogy a cukorgyártás, a papírgyártás és a vegyipar egyik központja legyen a város.  2009-ben a svájci Stadler cég vasúti járműveket gyártó üzemet épített Szolnokon. Ez biztató a munkanélküliséggel küzdő város számára.


Letölteni ppt "A vasút Szolnok lendítő ereje. Az első vasútvonalak Magyarországon  1846. Az első vasútvonal Pest-Vác között  1847. Kiépül a vasúti pálya Pest és Szolnok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések