Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Perger Éva - Farkas Jenő Zsolt - Kovács András Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály, Kecskemét IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Perger Éva - Farkas Jenő Zsolt - Kovács András Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály, Kecskemét IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131."— Előadás másolata:

1 Perger Éva - Farkas Jenő Zsolt - Kovács András Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály, Kecskemét IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131 ZÁRÓKONFERENCIA - Baja FEBRUÁR 20. Munkaerőpiaci kirekesztődés a szerb-magyar határ menti térségben

2 Vázlat • Kiindulópontok, célok, módszerek • A vizsgálati térségről és a helyi munkaerőpiaci válság alapvető okairól röviden • A lakosság munkaerőpiaci lehetőségeit befolyásoló társadalomföldrajzi tényezők • A határ menti térségben folytatott empirikus vizsgálatok és azok legfőbb eredményei • Következtetések

3 Kiindulópontok • A hasonló földrajzi jegyekkel és számos ponton azonos társadalmi-gazdasági problémákkal szembenéző határ menti térségek számára az egyik legnagyobb kihívást a mindkét oldalt érintő munkaerő-piaci gondok jelentik. • A munkaerőpiacról történő kiszorulás kezelése általában az egyébként is túlterhelt szociális szektorra hárul. Mi a reintegrációs lehetőségekre koncentráltunk, a kirekesztődött csoportokra, mint helyi erőforrásokra tekintettünk, amelyek aktiválásával, illetve munkaerőpiacra történő visszakerülésével a helyi gazdaság és társadalom megerősödhet.

4 A LOLAMAR projekt céljai Fő cél: a projekt hozzájáruljon egy olyan helyi munkaerő- piaci politikára alapozó fejlesztési megközelítés kialakításához, amellyel fenntartható fejlődés pályára lehet állítani a periférikus határ menti területeket. Részcélok: • feltárja a munkaerőpiacról kiszorult társadalmi rétegek jelenlegi helyzetét, ezen csoportok jellemzőit, reintegrációs esélyeit • a határ-menti kapcsolatok lehetséges szerepét és a két oldalon lévő különbségeket • jó példákat, gyakorlatokat gyűjtsön a reintegrációra • javaslatokat fogalmazzon meg a munkaerőpiacról kiszorultak kapacitásainak felhasználására

5 Módszerek 1 fázis: • Irodalom feldolgozás • A jogi keretek, a foglalkoztatás- és szociálpolitikai, fejlesztési dokumentumok feldolgozása. • Statisztikai adatok gyűjtése és elemzése • Jó gyakorlatok gyűjtése (EU, magyar, szerb) a munkaerő-piaci integráció példáira 2 fázis: • On-line kérdőív lekérdezése • Mélyinterjúk szakértőkkel, helyi döntéshozókkal (20-20), a célcsoport szereplőivel (25-25) • A terepmunka eredményeinek feldolgozása 3. fázis: • Workshop - projekt eddigi munkálatainak összegzése, a helyi szakemberek és prominenciák számára készülő kézikönyv tartalmának megvitatása és véglegesítése • Tudományos konferencia – tudományos eredmények megvitatása

6 Főbb eredményeket összefoglaló outputok • a kutatás záró tanulmánya – a honlapon elérhető • kézikönyv helyi szakemberek, döntéshozók számára (HU, SRB) – honlapon és kinyomtatva is • konferencia-tanulmánykötet (HU, SRB – ENG abstracts) – honlapon és kinyomtatva is

7 Kutatási terület A 2011 végén befejezett HU-SRB IPA „INNOAXIS„ projekt beazonosított egy olyan periférikus helyzetben lévő határ- menti területet, mely kívül esik a nagyvárosi fejlődési pólusok vonzáskörén. Magyarországon három kistérség a bajai, a bácsalmási és a jánoshalmi ( fő ) Szerbiában a Nyugat-Bácska körzet négy községe Zombor, Kula, Apatin, és Hódság ( fő ) Gazdag természeti erőforrások (Duna, talaj, éghajlat stb.) ellenére viszonylag elmaradott térség, sokan kiszorultak a munkaerőpiacról. HU-SRB IPA térség központjainak potenciális hatászónái A határtérség térszerkezete A LOLAMAR projekt célterülete

8 Hasonló adottságok a határ két oldalán • Hasonló településszerkezet középváros (Zombor, 48 ezer fő és Baja, 37 ezer fő), 3-3 kisváros, 33 illetve 28 falu • Hasonló természetföldrajzi adottságok (Duna folyó, jó talajok, kedvező éghajlat) és földhasználat (jelentős a mezőgazdasági terület és a természet-közeli felszínek) • A mezőgazdaság és az arra épülő élelmiszer- és könnyűipar a helyi gazdaság hagyományos és ma is meghatározó ágazatai • Elhúzódó válság – korábbi meghatározó ágazatok visszaestek, kis mértékű a tőkebeáramlás, a zömmel alacsony képzettséget igénylő mezőgazdasági munkahelyek gyors ütemű felszámolódásához sem a lakosság, sem más szektorok munkaerő-felszívó képessége nem tudott alkalmazkodni.

9 A lakosság munkaerő-piaci helyzetét befolyásoló tényezők (magyar oldal) • Rossz közlekedés-földrajzi helyzet • Az országos és megyei átlagnál kedvezőtlenebb mutatók a népességstatisztikában (korszerkezet, iskolai végzettség) • Alacsony gazdasági aktivitás (40,4 %), melynek fő oka a kimutatható jövedelemmel rendelkező inaktív keresők magas aránya (35,4 %) • Magas munkanélküliségi ráta (16 %) • Tartós munkanélküliség (28,2%, több mint egy éve) • A munkanélküliek között az országos átlaghoz képest magas a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek aránya (36 % térség - 29 % magyar átlag) • A be nem jelentett jövedelmek aránya magas (kb. 30 %)

10 Jelentős különbségek a térségen belül

11 A hátrányos munkaerő-piaci helyzetűek részére érkező támogatások

12 On-line kérdőívezés eredményei A munkaerő-piaci helyzetről: • Fő probléma általában a munkahelyek hiánya, minden rétegből vannak munka nélkül • A foglalkoztatás jövőbeli javításának kulcsai a kis- és középvállalkozások és az önkormányzatok lehetnek • A mezőgazdaságnak és a hozzá kapcsolódó ágazatoknak vannak még foglalkoztatási kapacitásai, más lehetőséget szinte nem is említenek A kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet oka: o a munkahelyteremtő beruházások hiánya o országos gazdasági helyzet o periférikus helyzet és a rossz közlekedési kapcsolatok

13 On-line kérdőívezés eredményei A munkaerőpiacról kiszorult társadalmi csoportok: • Heterogén csoport, de főleg 50 év felettiek, tartósan munkanélküliek, pályakezdő fiatalok,képzetlenek. Nők, fogyatékkal élők a magyar oldalon alig említve!! Az elhelyezkedés fő akadálya: • „A munkára jelentkező nem alkalmas a szükséges színvonalú munkavégzésre” Láthatatlan jövedelmek: • Fő eredője a fekete foglalkoztatás • Visszaszoruló lehetőségek!!!! A kedvezőbb foglalkoztatás elérésének módja: • Főleg közfoglalkoztatás!!!! • Szociális gazdaság, ingázás feltételeinek javítása • A rugalmas munkavégzési formákkal (távmunka, részmunkaidő) szembeni bizalmatlanság

14 Az interjúk és azok eredményei 91 interjú készült - 46 fővel a magyar oldalon: - 20 fővel magyar prominencia-interjú, 26 fővel magyar egyéni érintett- interjú. A kérdezettek kiválasztása a „LOLAMAR-térség” területi egységeinek megfelelően történt. Az interjúalanyok kiválasztásakor figyelmet kapott, hogy alapvetően különböző szakterületeken dolgozó tapasztalt hozzáértők, illetve különböző társadalmi csoportok – a munkaerőpiacról eltérő módon kiszakadt, reintegrálódni képtelen személyek – szólaljanak meg (pl. hosszú távon munkanélküliek, pályakezdők, elhelyezkedni nem tudó nők, középkorúak, inaktív személyek, közfoglalkoztatottak).

15 Az interjúk fő célja • A helyi és térségi munkaerőpiaci jellegzetességekről, problémákról alkotott vélemények, tapasztalatok és jövőre vonatkozó elképzelések feltérképezése • A munkából kiszorult helyi társadalmi csoportok alaposabb megismerése - személyes sorsok, életutak, aggodalmak, elvárások, kilátások feltárása • A szakmai és egyéni meglátások alapján levonható tanulságok és következtetések megfogalmazása

16 A prominens személyek által megfogalmazott vélemények • A határ menti térségek helyzetét összességében „periférikusnak” vélik. Mindkét oldalon nagyarányú munkahelyhiány és munkanélküliség alakult ki az elmúlt 20 évben. • „A munkaerőpiaci válság szoros összefüggésben áll a térség gazdasági erőtlenségével”. „A munkanélküliség és az inaktivitás súlyos szociális krízissel jár együtt”. A negatív tendenciák erősödnek. • A kedvezőtlen folyamatok begyűrűzését a legtöbben a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar összeomlásával, valamint a helyi társadalmi- vitalitás és az általános munkamorál leromlásával hozzák összefüggésbe. • Erőteljesen megmutatkozik a „társadalmi értékválság”, amely „a hétköznapi passzivitásban, a feladó, lemondó magatartásban nyilvánul meg.

17 • Az egész térséget összefűzik a környezeti, társadalmi, gazdasági hasonlóságok, ugyanakkor az adottságok nincsenek kellően összehangolva a két oldal között. • „A kapcsolatok erőtlenek, - a szerb-magyar munkaerőcsere nem igazán jellemző a térségben - kevesen vállalják az ingázást”… • „A térség kereskedelmi kapcsolatai a Balkánra nyíló közlekedési folyosó révén gyümölcsözőek lehetnének, azonban ezt a közlekedési kapcsolatok korszerűtlensége jelentősen lassítja”. • „A határ egyelőre éles elválasztó vonalat jelent”. • Az eltérő gazdasági-intézményi-jogi szabályozók összehangolására volna szükség - a partnerség megvalósításához elengedhetetlen az állami szintű támogatás is.

18 Lehetőségek és azok megítélése A válaszadók szerint szükség van; • a magánvállalkozások alapjainak megerősítésére • a megfelelő képzések bővítésére • a szociális kompetenciák fejlesztésére • A kedvezőbb foglalkoztatottság fontos elemei lehetnek a szociális szövetkezetek és a termelőiskolák (tanulni – termelni – értékesíteni) • A közfoglalkoztatás átmeneti megoldást jelenthet bizonyos csoportok számára, „a meglévő intézkedések hatása rövidtávú.”

19 • A megkérdezett prominenciák egyetértenek abban, hogy „a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó ágazatok szerepe nagy jelentőségű az új munkahelyek létesítése szempontjából”. „Fel kell eleveníteni a régi mesterségeket, erősíteni kell az új szemléletű, környezettudatos képzéseket”, ki kell alakítani a „térségi márkaneveket”. Egyesek azonban hozzátették: – „Az agrárium ma már önmagában nem képes nagyobb tömegek foglalkoztatására. • „A reintegrációt helyi léptékű mintaprogramokkal (termelői, kereskedői mikro-szövetkezések, hálózatok zöld gazdaság, fiatalok helyben tartása) lehetne elősegíteni”. • Többen kiemelték a helyi önellátásra, az alternatív energiára, az autonóm kisközösségi energiaellátás elvére épülő jó gyakorlatokat. • Sokak szerint a komplex társadalmi problémák feloldásához a közösségfejlesztés és a helyi identitás megerősítése a legfontosabb lépcsőfok, - „vissza a közösségbe” típusú programok lesznek szükségesek.

20 Az érintettek jellemzői és az általuk megfogalmazott legfőbb észrevételek • A munkaerőpiacról kiszoruló és inaktív csoportok összetétele igen heterogén. Vannak jól elkülöníthető kategóriák, de „a hivatalosan munkát nem végzők között kortól, nemtől és végzettségtől függetlenül minden társadalmi réteg képviselve van”. • Miközben a prominenciák szerint a helyzetkép bizonyos munkaerőpiaci szegmensekben javulhat, addig az egyéni érintettek többsége borúlátó és nem hiszi, hogy a helyi foglalkoztatás javulna a közeljövőben. • Hiányzik a vállalkozó kedv, a bátorság és a magabiztosság. A kiszolgáltatottság életérzése több interjúalanynál is megfogalmazódik. • A fiatalok egy része nem tud végzettségének megfelelően elhelyezkedni, ezért motiválatlanokká válnak az aktív munkakeresést illetően • A tartós foglalkoztatás modellje már nem működik, és a munkavállalók bizonyos rétegei ehhez még nem tudtak (vagy nem akartak) alkalmazkodni.

21 • Az inaktivitás gyakori oka az, hogy egyesek úgy értékelik, többet nyernek azzal, ha alkalmi munkákat végeznek és a szociális segélyre támaszkodnak. • A láthatatlan jövedelmek számos forrásból eredhetnek, (közös háztartásban élők, vagy családtagok segítsége, idényjellegű és alkalmi munkák, a magánvállalkozóknál hivatalos bejelentés nélkül végzett munka, csempészett áruk eladása, a mezőgazdasági termékek viszonteladása). • Sokak által megfigyelt jelenség, hogy a határ menti feketegazdaság visszaszorulóban van. • A feketemunkáknak szélsőséges megnyilvánulási formái is vannak. • A „latin-amerikanizálódás” jelensége a vidéki maffiák megjelenésében is nyomon követhető”. • A megkérdezettek számára általában nem jelent különösebb perspektívát a munkához történő hozzájutásban a határ közelsége. Igaz, ezt hátrányként sem élik meg. • Azok számára, akik egyéb módon nem juthatnak jövedelemhez, igen fontosak a magyarországi közfoglalkoztatási programok. Ők igyekeznek pozitívan hozzáállni a feladatokhoz, de a jövedelmet kevésnek vélik, ezért minden esetben kiegészítő jövedelem szerzésére törekszenek.

22 Következtetések • A határ két oldalán tapasztalható társadalmi, szociális és munkaerő-piaci gondok igen súlyosak, az inaktív társadalmi rétegek egy része mára kirekesztődött - szegénységi csapda. • A munkaerőpiacról való kirekesztődés, illetve annak veszélye szinte valamennyi társadalmi csoportot érinti - függetlenül életkortól, nemtől, iskolai végzettségtől. • A térség legfőbb problémája a munkahelyek hiánya, bár a strukturális munkanélküliség jelei is tapasztalhatók. • A térség fejlesztési lehetőségeit is behatárolják a rendelkezésre álló munkaerő társadalmi jellemzői. Nem csupán a rossz képzettségi mutatók, a nem megfelelő szakmai struktúra, mivel az elhúzódó gazdasági válság általános társadalmi értékválságot eredményezett.

23 Következtetések • A munkaerőpiacról kiszorultak egy része – elsősorban a szürke és feketegazdaság különböző szegmenseiben - ma is aktív, azonban ezek a „lehetőségek” is egyre inkább visszaszorulnak. A „kitörési lehetőséget” egyre inkább csak a külföldi munkavállalás jelenti, ami a térség felzárkózási esélyeit tovább gyengíti. • A határ két oldala között nincs érdemi kapcsolat – a gazdasági-kulturális kapcsolatépítés mellett szükség lenne a változó munkaerő-piaci igényekre reagálni tudó és a határokon átnyúló munkaerőpiacot szolgálni képes, közös képzési, információs és közösségi szolgáltatási hálózat létrehozására • Komolyabb országos reformok nélkül a helyi kezdeményezések egyik oldalon sem lehetnek hosszú távon sikeresek.


Letölteni ppt "Perger Éva - Farkas Jenő Zsolt - Kovács András Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály, Kecskemét IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131."

Hasonló előadás


Google Hirdetések