Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tercier szektor / szolgáltatás

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tercier szektor / szolgáltatás"— Előadás másolata:

1 Tercier szektor / szolgáltatás

2 A világgazdaságban termelt érték 60%-a
Munkavállalók több mint 1/3-a Nem állít elő új anyagi javakat, de alapvető feltétele a gazdaságnak és a társadalmi életnek.

3 A tercier ágazatok súlya a világ országainak GDP-jében, %, 2009 (Forrás: CIA World Factbook alapján szerk.: Pirisi G.

4 A szolgáltatások szerepe egyre nő
- az anyagi javak előállítása jó minőségű háttérszolgáltatásokat kíván (beszállítók, bank...) - a növekvő társadalmi igény (utazás, oktatás, szórakozás...)

5 A tercier szektor ágazatai
A. Gazdasági szolgáltatás közlekedés, szállítás távközlés, posta Kereskedelem pénzügyi, banki, biztosítási szolgáltatás idegenforgalom

6 B. Társadalmi szolgáltatás
oktatás orvosi ellátás kultúra közigazgatás államigazgatás rendőrség katonaság bíróság

7 A szolgáltatások háttere az infrastruktúra
1. anyagi infrastuktúra – tecnikai, műszaki feltétel úthálózat, víz-, gáz-, csatornahálózat, elektromos hálózat, telefon... kórház, iskola... 2. intézményi infrastuktúra a működéshez szükséges törvényi, jogi háttér 3. humán infrastuktúra szaktudás, képzés...

8 A világ legnagyobb éves bevételét produkáló vállalata (USA - kereskedelem)
Törökország

9 Turizmus a harmadik legjelentősebb gazdasági ágazat
(olajipar 1. és a gépkocsigyártás 2. mögött) a világ összes GDP-jének közel 15%-át produkálva. Kiemelkedő, ahol: kedvező természeti adottságok, kiemelkedő jelentőségű látnivalók (kulturális és építészeti örökség) Tömeges turizmus kialakulása – újkori jelenség

10 2009-ben a turistaérkezések száma megközelítette a 900 millió főt (több mint fele Európa országaiban) A bevételek összege elérte a 850 milliárd dollárt. (szintén Európa állt az élen közel 500 milliárd dolláros bevételével) Európát mindkét mutatóban Ázsia követte Harmadik az amerikai kontinens majd Óceánia és Afrika következett. A belföldi turizmusban kb. 2 milliárd ember vett részt. 2001. szeptember 11. és a válság kissé visszavetette a fejlődést

11 Az idegenforgalomban rejlő lehetőségek
Munkalehetőség Serkenti az élelmiszeripart, építőipart,közlekedést, kereskedelmet Szükségessé teszi az állandó infrastruktúrális fejlesztést, színvonal emelést

12 Turista célpontok Európában a mediterrán térség a vezető (kulturális és építészeti örökség) Ezt követi Nyugat-Európa Vonzó még Északkelet-Ázsia (elsősorban Kína), És Észak-Amerika és Közép- és Kelet-Európa is. 2009-ben Franciaországban regisztrálták a legtöbb turistaérkezést, majd az USA, Spanyolország, Kína, Olaszország, Nagy-Britannia, Törökország, Németország, Malajzia és Mexikó következett; e tíz ország együttesen mintegy 400 millió látogatót fogadott.

13 A turizmusból származó bevételek – Tankönyv ábra
Az első helyet itt az USA foglalja el Az előző országok eredményesek -kivéve, hogy Malajzia és Mexikó helyett Ausztrália és Ausztria került be az első tízbe. Az egy főre eső érkezéseket vizsgálva, a kis népességű, de jelentős számú turistát vonzó európai miniállamok, karibi és indiai-óceáni trópusi szigetek állnak az élen

14 Turistaküldések száma
Azok az országok, ahol a lakosság mobilitási hajlama megfelelő mértékű szabadon felhasználható jövedelemmel párosul Földünk legfejlettebb vagy dinamikusan fejlődő országainak sajátja (USA, Kanada, Japán, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország)

15 Változatos programok! Városnézéstől a vadvízi evezésig Gyógyturizmustól az egzotikus szafarikig

16 Kommunikációs ágazatok, távközlés
A kommunikáció ágazatai közül a dinamikusabb fejlődést a távközlés produkálja, napjaink társadalmai fokozatosan információs társadalmakká alakulnak át.

17 Az információ áramlása - távközlés
Tömeges Nagyon gyors Mobil technológiák, számítógépes hálózatok műholdas kapcsolatok szinte a Földünk valamennyi pontján

18 „Az információ hatalom”
A gazdaság szereplőinek elengedhetetlen (befektetési lehetőségek, akciók, hirdetések...) Az információs gazdaság a fejlődés alapja Ehhez fejlett technika pénz tudás kell. Óriási különbségek! A hátrányos helyzetűek még jobban lemaradnak!

19 Mobil távközlés A mobiltelefonok száma meghaladja a 4,6 milliárdot. (a világ össznépességének 67,6%-a) ( de, sok felhasználó több készülékkel is rendelkezik), Hongkong, Olaszország, Oroszország, Észtország, Litvánia meghaladja a lakosság lélekszámát (sok más helyen is 80-90%-os „lefedettség”) (E terén kevéssé mutatkoznak meg a gazdasági fejlettség különbségei, hisz a kiemelkedő mutatóval rendelkező országok között egyaránt találunk kiemelkedő fejlettségű (pl.USA, Brazília, Franciaország, Japán), és fejlődő országokat is (Argentína, Peru, Chile, Venezuela, Algéria). Csekély lefedettségű országok között is találhatók dinamikusan fejlődő gazdaságú államok (India, Kína), de elmaradott, fejletlen gazdaságok is (Azerbajdzsán, Egyiptom, Libanon))

20 PC-k eladása 1981 óta folyamatosan növekszik Tömegtermék
Versenytársai jelentek meg: okostelefon, iPad

21

22 Internet-felhasználók száma 450%-kal bővült az elmúlt tíz évben
Észak-Amerika áll az élen, ahol a lakosság több mint 3/4-e internetezik. Majd Ausztrália és Óceánia következik 61,3%-os felhasználói aránnyal. Európa az összlakosság 58,4%-a internetezik. A legalacsonyabb adatokat Afrikában regisztrálhatjuk, itt nem éri el a 11%- (Viszont a fejlődés lehetősége éppen itt a legnagyobb)

23 Közlekedés Közlekedés-szállítás nélkül nincs világkereskedelem.
A legnagyobb infrastruktúrális igényű szolgáltatás A keresők 6-8%-át foglalkoztatja a fejlett világban.

24 A közlekedés ágai Szárazföldi, légi és vízi közlekedés
Áru-, és személyszállítás Jelentőségük függ az ország fekvésétől, nagyságától, településhálózatától.... Tükrözi a gazdaság fejlettségét

25 Légi közlekedés A nagy távolságú országon belüli vagy országok közötti kapcsolatokban Kiemelkedő nagy kiterjedésű országokban (USA, Kanada, Oroszország, Kína, Ausztrália) (belföldi forgalom!) Fontos a szigetországok kapcsán (Nagy-Britannia, Izland, Japán stb...) (Szembetűnő Izland esetében, ahol a légi közlekedés mintegy 40%-kal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez.)

26 Légi közlekedés Ez a közlekedési forma a leggyorsabb és a legkényelmesebb, ugyanakkor a legdrágább is. a személyszállításban óriási jelentőségre tett szert. Az áruszállításban csak a kis tömegű, nagy értékű, romlandó vagy élőáru szállítása gazdaságos repülővel.

27 A legnagyobb repülőterek
Utasforgalom alapján (Atlanta, London, Peking, Chicago, Tokió, Párizs, Los Angeles, Dallas, Frankfurt am Main, Denver, Madrid, New York, Hongkong, Amszterdam, Dubai) Áruforgalom alapján (Memphis, Hongkong, Sanghai, Incheon, Párizs, Anchorage, Lousville, Dubai, Frankfurt am Main, Chiba)

28

29

30 Vízi közlekedés: Tengeri közlekedés
Az áruszállításban fontosabb, a személyforgalomban kisebb szerep (luxushajóutak) Az áruszállításban a nagy tömegű, nem romlandó áruk (ásványkincsek, energiahordozók, iparcikkek) nagy távolságra történő szállításában jelentős.

31

32 Konténerkikötő - Hamburg
Hat méteres konténer

33 Olcsó zászlók szolgáltatása
Más országok állampolgárainak tulajdonában levő hajók bejegyzése olcsó bejegyzés, a biztonsági követelmények alacsony szintje, a személyzet alacsony bérszintje, az enyhe adózási feltételek. A legnagyobb hajóflottával rendelkező államok között számos kis területű és népességű, gazdaságilag kevésbé fejlett országot (Panama, Libéria, Bahama-szigetek, Málta, Ciprus, Antigua és Barbuda, St. Vincent és Grenadine) vagy saját önkormányzattal rendelkező függő területet (Marshall-szigetek, Bermuda, Kajmán-szigetek) találunk, amelyek így jutnak jelentős bevételekhez.

34 Belvízi (folyami, tavi) hajózás
Az áruszállítás nem kap kitüntetett szerepet A személyszállítás – különösen az állóvizek esetében – helyenként jelentősebb A folyami áruszállítás csak ott jelentős, ahol - összefüggő természetes víz- vagy mesterséges csatornarsz. - hosszú távú, átrakodásmentes szállítást biztosít - vízmélység megvan - és kevés a hordalék Rajna

35

36 Európában ilyen jelentős víziút a Duna-Majna-Rajna vízrendszer (1992), amelyen a kontinens belvízi teherforgalmának meghatározó hányada bonyolódik Dél-Amerikában az Amazonas, Észak-Amerikában a Szent Lőrinc víziút, Kína és Oroszország (Volga rendszer)nagy folyamai is.

37

38 Ro-ro forgalom (roll-on-roll-off)
Vízi úton kamionok, vasúti kocsik szállítása Növeli a vízi közlekedés jelentőségét is Bajai Ro-ro kikötő

39 Szárazföldi közlekedés
Vasúti és a közúti közlekedés személy-, és áruszállításban is fontosak Földünk legtöbb országában jelen vannak, technikai színvonaluk erősen eltérő.

40 Szárazföldi fuvarozásban ma a vasút játssza a vezető szerepet
Előnye: olcsóbb, a környezetet kevésbé szennyezi, Hátránya : lassúbb (teherszállítás!) Színvonalát jelzi: - kettős vágányú és villamosított vonalak hossza - kocsik műszaki állapota - menetsebesség - állomások áteresztőképessége - menetrend pontossága

41 A vasút válsága 1980 körül csökkent a jelentősége Megoldás: 1. Különpályás, modern expresszvonatok (pl. TGV) Sebességük messze túlszárnyalja a 200 km-es óránkénti sebességet. Fejlesztésükben a japánok jártak az élen, és Nyugat-Európa 2. Kombinált szállítás

42

43 Kombinált szállítás Ro-la forgalom – gördülő országút
Gazdaságos Környezetbarát Gépkocsivezetők számára jobb Ferencváros

44 Közúti közlekedés Előnye: nincsenek pályához kötve háztól házig szállíthatják az árukat, a menetrend sem köti őket Hátránya: drága (autópálya, benzin), környezetszennyező

45 Kereskedelem világgazdaság egyik mozgatórugója
Kapcsolat termelés-fogyasztás között Világpiac Önellátó országról napjainkban nem beszélhetünk A legtöbb ország pedig rendelkezik olyan termékekkel, amelyekből jelentős felesleget termel, és azt a világpiacon értékesíti.

46 Belkereskedelem Felértékelődik napjainkban, köszönhetően a nagy kereskedelmi láncolatok dinamikus, egyre több országot behálózó terjeszkedésének is. E nagyvállalatok némelyike olyan jelentős bevételt produkál, amely meghaladja egy közepesen fejlett ország éves költségvetését. (Wal-Mart Stores-t éves tervezett bevétele meghaladja a 400 milliárd dollárt, amely több, mint a világgazdasági rangsorban 29. helyen álló Kolumbia évi összes GDP-je)

47 Árverseny Bevásárlóközpontok – hipermarketek - munkahely, beruházás, piaca termelőknek - nagy tömegben vásárol a gyártótól - leszorítja az árakat - hatékony logisztika - nagy árubőség - akciók – gyakran beszerzési ár alatt ! - megváltozott vásárlási, fogyasztási szokások Kisebb üzletek – tönkre mennek vagy speciális szolgáltatás

48 On-line kereskedelem E-boltok
Az internetezők 10%-a használja, de növekszik Kis költségigény, termelékeny USA, Svédország – utazás, jegyek... vásárlása

49 FOC – factory outlet Amerikai mintára kiépült bevásárlóközpontok
Az üzletet a gyártó tartja fenn, nincs közvetítő Olcsóbb

50 Külkereskedelem Ha semmilyen tényező sem gátolja az áruk áramlását, akkor szabadkereskedelemről beszélünk. A nemzetállamok hagyományos feladata elsősorban a hazai gazdasági szereplők védelme. Különböző eszközökkel akadályozzák az importot, hogy megvédjék a hazai vállalkozókat a külföldi versenytársaktól. Ez az úgynevezett protekcionista gazdaságpolitika. Eszközei a vámok (az importált árukra kiszabott adók) és a kvóták (behozatali mennyiségi korlátozások). Előfordul, hogy politikai okokból kereskedelmi zárlatot, embargót rendelnek el egy országgal szemben.

51 Mérleg Ha egy ország külkereskedelmében az export van túlsúlyban, akkor külkereskedelmi mérlege pozitív, ha az import, akkor negatív. Minden ország pozitív külkereskedelmi mérlegre törekszik. A külkereskedelmi mérleget ronthatja, ha egy adott országban a behozott termékek világpiaci ára gyorsabban nő, mint az onnan exportált cikkeké. Ez a cserearányromlás.

52 Világkereskedelem A világkereskedelem zöme a világ legnagyobb gazdasági hatalmai, az USA, Japán és az Európai Unió országai között zajlik. A többi ország súlya fokozatosan nő a délkelet-ázsiai iparosodott országok, valamint Kína és India növekvő exportja miatt. A fel nem dolgozott agrár- és bányászati cikkek kereskedelmének értéke folyamatosan csökken. A világkereskedelemben áramló termékek zöme gyáripari eredetű. (A gyáriparon belül is a gépek és a szállítóeszközök előállítása vezeti a rangsort.) Döntő részét a fejlett országok exportálják és importálják. Az élelmiszerek és nyers anyagok kereskedelmében is ezek az országok az elsők.

53 A globalizáció következtében a nemzetközi kereskedelem jellege az utóbbi két évtizedben jelentősen átalakult. Korábban a nemzetközi kereskedelemben szinte kizárólag áruk vettek részt. Napjainkra azonban ez jelentősen kibővült a szolgáltatásokkal.

54 Pénzügyi szolgáltatások
A banki és biztosítási szolgáltatások piaca folyamatosan bővül. A fejlett gazdaságú országokban (USA, Japán, Franciaország, Belgium, Olaszország, Németország) meghatározó Az ottani anyavállalatok (AXA, ING Group, Assicurazioni Generali, Allianz) világszerte kiépített bank-, biztosító-, egészség- és nyugdíjpénztár-hálózatuk révén a gazdaságilag kevésbé fejlett országokban is fokozatosan növelik a pénzügyi szektor rangját.

55 Oktatás, egészségügyi ellátás...
A legszínvonalasabb szolgáltatást általában a legfejlettebb országokban vehetjük igénybe. Nem általános érvényű megállapítás pl. India, ahol a három legjobb kórházban a szívműtétek 99,7%-a sikeres. Egy ilyen műtét „mindössze” 5000 dollárba kerül szemben az USA-ban általános dollárral Az oktatás kapcsán számos gazdaságilag kevésbé fejlett ország is olyan jelentős szellemi tőkével rendelkezik, amellyel a világ élvonalába tartozik


Letölteni ppt "Tercier szektor / szolgáltatás"

Hasonló előadás


Google Hirdetések