Adatvédelem a statisztikai munkában

Az előadások a következő témára: "Adatvédelem a statisztikai munkában"— Előadás másolata:

1 Adatvédelem a statisztikai munkában
dr. Lakatos Miklós Adatvédelmi felelős, KSH Országos Statisztikai Tanács, február 24. Budapest

2 II. József 1784. évi rendeletéből
,,...s olvassák azt fel az ott honos nyelven és nyilvánítsák ki a népnek a Mi nevünkben, hogy ez az összeírás egyáltalán nem újoncok szedése okából, hanem egyedül a közjó érdekében történik amely feltétlenül szükségessé teszi a népesség számának pontos ismeretét... az összeírandók lelkéből is teljesen kigyomláltassék minden kedvezőtlen benyomás ez összeírásról”

3 Statisztikai célú és adminisztratív célú adatkezelés
Statisztikai célú az adatkezelés, mikor az adat egyedisége nem, hanem csak a többi adattal összesített értéke számít. Adminisztratív célú az adatkezelés, mikor jogszabályi kötelezettség alapján, meghatározott igazgatási feladatok végrehajtása, az adatszolgáltató személyével kapcsolatos jog vagy kötelezettség megállapítása érdekében kezelünk egyedi adatot. + az egyedi adat ismerete az adminisztratív adatkezelés során maga a cél, a statisztikai adatkezelés esetén csak eszköz + adminisztratív célból kezelt adatot statisztikai célra igen, de statisztikai célból kezelt adatot adminisztratív célra nem lehet felhasználni (egyirányú utca)

4 Adathozzáférés vagy adatvédelem?
Adathozzáférési tevékenység két oldala: Adatvédelem, mint kötelezettség. Célja: kockázat minimalizálása (nem ugyanaz, mint a tartalom minimalizálása!) Kiindulás: tudjuk mit védünk, tudjuk miért, tudjuk hogyan. Adathozzáférés, mint végső cél. Az előállított statisztikai adatot minél szélesebb körben, minél többen hasznosítják. További célja: a tartalom maximalizálása. Kiindulás: ismerjük a felhasználói igényeket, célunk azokat a lehető legjobb minőségben kielégíteni. Nem megengedhető az egyik vagy a másik oldal előnyben részesítése.

5 Adatvédelem  optimumkeresés
Cél: statisztikai célra kezelt adatok statisztikai célra való használatának kizárólagossága és az adatvédelmi célok érvényesítése Cél: felhasználók igényeinek kielégítése (kiemelt szerepben a tudományos kutatás; utóbbi időben jelentősen növekvő mikroadat igénnyel) A fő cél olyan megoldást találni, hogy a statisztikai cél kizárólagossága ne sérüljön, de a felhasználó is a lehető legrészletesebb és legjobb minőségű adat alapján tájékozódjon, kutathasson!

6 Az adatvédelem eszközei
 Az adatvédelem komplex tevékenység! Jogi adatvédelem Jogszabályi garanciák Szerződéskötés Titoktartási nyilatkozat Módszertani adatvédelem (felfedés elleni védelem) Fizikai adatvédelem Tájékoztatási tevékenység Jog Tájékoztatás Informatika Módszertan

7 Gyakorlati Kódex – 5. elv: A statisztikai adatok bizalmas kezelése

8 Adatvédelem jogi keretei a KSH-ban
223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet az európai statisztikákról 557/2013/EU bizottsági rendelet a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés szabályairól Magyarország Alaptörvénye VI. cikk Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (Infotv.) Statisztikáról szóló évi XLVI. törvény (Stt.) A statisztikai törvény végrehajtásáról szóló 170/1993. (XII. 15.) Korm. Rendelet (Vhr.) A Központi Statisztikai Hivatal Adatvédelmi Politikája 27/2013. számú KSH elnöki utasítás a Központi Statisztikai Hivatal Adatvédelmi Szabályzatáról KSH elnöki utasítás az adathozzáférés szabályairól (előkészítés alatt) Egyéb belső szabályzatok (pl. Informatikai Biztonsági Szabályzat).

9 KSH Adatvédelmi politikája
A KSH stratégiai tervezésének fontos eleme az adatvédelemmel kapcsolatos politika kialakítása, melynek eredményeképpen az alábbi alapelvek érvényesülnek: Bizalmas adatkezelés A statisztikai cél kizárólagossága Nem statisztikai célú felhasználás tilalma A statisztikai adatok nyilvánossága A statisztikai adatok tudományos célú hozzáférésének biztosítása Egyedi szintű információ nyilvánosságra hozatalának tilalma Az adatvédelem átláthatósága Az adatvédelem szabályozottsága Szervezeti garanciák vállalása

10 KSH Adatvédelmi szabályzata
Keretjogszabály: célja az alapvető szabályok, garanciák lefektetése, nem tartalmaz eljárási jellegű rendelkezéseket. Főbb elemek: Fogalom meghatározások: egységes fogalomrendszer, ehhez igazodik az összes adatvédelmet érintő belső szabályzat Adatvédelem szervezeti felépítése A statisztikai adatkezelés adatvédelmi szabályai Az adathozzáférési csatornák Az adatkiadás nyilvántartása Informatikai adatbiztonság és fizikai adatvédelem

11 KSH adathozzáférési szabályzata (előkészítés alatt)
Cél: meghatározza az egyes hozzáférési csatornák működtetéséhez szükséges hatásköröket, felelősségeket a KSH-n belül. Statisztikai adat megismerésének általános szabályai Az adatkiadás nyilvántartásának részletes szabályai Tudományos célú hozzáférés és kutatói akkreditáció szabályai Az egyes adathozzáférési csatornák részletes szabályai: a táblázatos adatkiadások nyilvánosságra hozatala anonimizált mikroadat-kiadás távoli hozzáférés távoli végrehajtás kutatószobai hozzáférés nyilvános mikroadatfájlok elérése

12 Adathozzáférési csatornák – összefoglaló
Táblázatos adatok nyilvánosságra hozatala KSH honlap: Tájékoztatási Adatbázis, stADAT Kiadványok, évkönyvek, gyorstájékoztatók Anonimizált mikroadat-kiadás Anonimizált mikroadatállomány Adathordozón kutató rendelkezésére bocsátják Kutatószobai hozzáférés Mikroadat nem, csak kutatási eredmény vihető el Legrészletesebb adatállományokhoz való hozzáférés Távoli végrehajtás Kutató programfájlt továbbít a KSH-hoz Távoli hozzáférés Kutatószobai biztonságos környezettel egyenértékű Nyilvános mikroadatfájlok elérése Honlapról bárki által elérhető és letölthető Tesztfájlok, oktatási célú fájlok, „igazi” nyilvános mikroadatok

13 Adatvédelem szervezeti keretei
Adatvédelmi Bizottság Tagok – tájékoztatás, módszertan, jog, informatika Adatvédelmi felelős – az AVB munkájának irányítása, szervezése, belső/külső kapcsolattartás Adatvédelmi összekötők – a szervezeti egység munkatársainak segítése, kapcsolattartás KSH munkatársak – adatvédelmi, adatbiztonsági szabályok betartása

14 Az Adatvédelmi Bizottság állásfoglalásai
Jellemző témái: Regiszterekből történő adatkiadás A „készletre” gyűjtő adatkérőknek mikroadatok kiadása, a felfedés kockázata Adatállományokhoz csatolandó területi kód kérdése Az egyébként nyilvános adatoknak KSH adatállományaiból történő adatkiadása Internetes adatgyűjtés adatvédelmi problémái Átvett adatállományokból történő egyedi adatok kiadása

15 Az Adatvédelmi Bizottság állásfoglalásai (folytatás)
Egységesítik a KSH adatvédelmi gyakorlatát Erősítik az együttműködést az Adatvédelmi Bizottság és a főosztályok között ig 72 állásfoglalás: gazdaságstatisztika: 41db társadalomstatisztika: 29db egyéb: 2 db A 72állásfoglalásból vezetői szint: 58db nem vezetői szint: 14db Állásfoglalások szerkezete: téma felvezetése (egyértelmű és világos) rendelkező rész (megfelelő jogi és módszertani hivatkozások)

16 Tervek, további feladatok
Együttműködés erősítése az Adatvédelmi Bizottság és a főosztályok adatvédelmi munkatársai között Az adatvédelmi munkatársak hatékonyabb bevonása a munkába Jelentős számú állásfoglalás tapasztalatainak összefoglalása, javaslatok megtétele, kutatószobai munka továbbfejlesztése A kutatók és a KSH kapcsolatának erősítésében való részvétel A távoli hozzáférési rendszer követelmény-specifikációjának összeállítása Új adatvédelmi koncepció, stratégia kidolgozása A évi auditra való felkészülés (Gyakorlati Kódex 5. elve)

17 Köszönöm a figyelmet!