Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az EU hosszú távú energiastratégiájának lehetséges hatásai a hazai energiastratégiára Tilesch Péter főosztályvezető Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az EU hosszú távú energiastratégiájának lehetséges hatásai a hazai energiastratégiára Tilesch Péter főosztályvezető Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti,"— Előadás másolata:

1 Az EU hosszú távú energiastratégiájának lehetséges hatásai a hazai energiastratégiára Tilesch Péter főosztályvezető Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály május 9. XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium 1

2 •EU Commission Roadmap 2050: Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer 2050-re –Előzmények –Forgatókönyvek –Következtetések a forgatókönyvek alkalmazásával –Az útiterv végrehajtása és várható eredményei •Magyarország útiterve –Nemzeti Energiastratégia 2030 –Cselekvési tervek –Atom – szén – zöld forgatókönyv –Kitekintés 2050-re •Az EU hosszú távú energiatratégiájának lehetséges hatásai a hazai energiastratégiára –Kapcsolódási pontok, eltérések –Tennivalók 2 Tartalom

3 Útiterv 2050 (1) Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer 2050-re Az energia útiterv az alapja a hosszú távú politika kialakításának 3 Az Európai Tanács kívánsága Az útiterv szándéka •Az EU célja: 2050-re az üvegház- hatású gázok kibocsátásának az 1990-es szint %-ára mérséklése; •Elvárja a 2050-re szóló alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság stratégiájának kidolgozását. •Nagyobb bizonyosságot nyújtani a kormányoknak és befektetőknek; •2050-re megtalálni az alacsony széndioxid kibocsátású energiarendszerhez vezető utat; •Bázist alakítani a 2030-as energia- politika továbbfejlesztéséhez; konkrét mérföldköveket rögzíteni a Tagállamoknak, az EU parlamentnek és a befektetőknek.

4 Útiterv 2050 (2) CO2 kibocsátás 4

5 Útiterv 2050 (3) CO2 kibocsátás Tárolás föld alatt 5 CO2kibocsájtás világ energia felhasználásból

6 Útiterv 2050 (4) CO2 kibocsátás 6 CO2 körfolyamat •Energiafelhasználásból-energiafogyasztásból a kibocsátás  30 Gt, ennek ~40%-a elnyelődik a természetben, a többi növeli az atmoszféra CO2 tartalmát; •EU összes kibocsátás 4,2 Gt; ebből az energia ipar 1,6 Gt, az utóbbi az összes energiafelhasználási kibocsátás mintegy 5%-a.

7 Útiterv 2050 (5) CO2 kibocsátás 7

8 Útiterv 2050 (6) EU magyar elnökség - Energia • Climate Action: Dekarbonizációs útiterv » 8

9 Útiterv 2050 (7) Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer 2050-re Forgatókönyvek A 2050-re szóló energiaügyi ütemterv forgatókönyvei az energiarendszer szén-dioxid-mentesítésének különböző lehetőségeit tárják fel. A jelenlegi tendencia forgatókönyvei • Referencia-forgatókönyv a jelenlegi tendenciákkal és a gazdasági fejlődés hosszú távú előrejelzéseivel számol. •Jelenlegi szakpolitikai kezdeményezések (CPI) aktualizálja a már elfogadott intézkedéseket és javaslatokat. 9

10 Útiterv 2050 (8) Szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek •Magas energiahatékonyság: 2050-ig 41 %-os energiaigény-csökkenést eredményez. •Diverzifikált ellátási technológiák: valamennyi energiaforrás piaci alapon versenyezhet, széndioxid-mentesítés hajtóereje az árképzés. •A megújuló energiaforrások magas részaránya: 2050-ben 75 %, villamosenergia-fogyasztásban 97%. •A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás késleltetett bevezetése: a nukleáris energia magasabb arányához vezet. •A nukleáris energia alacsony részaránya: feltételezés: (a jelenleg épülő reaktorokon kívül) nem épülnek új atomerőművek, ami a széndioxid- leválasztás és -tárolás szélesebb körben történő elterjedtségéhez vezet (32 % körüli arány a villamosenergia-termelésben). 10

11 Útiterv 2050 (9) Szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek 11

12 Útiterv 2050 (10) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A villamos energia növekvő szerepe A villamosenergia árak 2030-ig emelkednek, utána csökkennek 12

13 Útiterv 2050 (11) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A rendszer egészében energia-megtakarítást kell megvalósítani 13

14 Útiterv 2050 (12) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A megújuló energiák aránya jelentősen emelkedik 14

15 Útiterv 2050 (13) A széndioxid kibocsátás csökkentés lehetőségei

16 Útiterv 2050 (14) A széndioxid kibocsátás csökkentés lehetőségei • a széndioxidmentes (nukleáris és megújuló) primerenergia részarányának növelése, • tüzelőanyag váltás a fosszilis tüzelőanyagú erőművekben, • fosszilis tüzelőanyagú erőművek hatásfokának javítása, • CO2 leválasztás (befogás), szállítás és tárolás (CCS) a fosszilis tüzelőanyagú erőművek égéstermékeiből (Ma a CCS 10 % hatásfokromlással jár!). A leválasztás három, egymástól alapvetően különböző módon érhető el: • Post-combustion, vagyis tüzelés utáni leválasztás, • Oxyfuel, vagyis oxigénkörnyezetben történő tüzelés, • Pre-combustion, vagyis tüzelés előtti leválasztás, •További technológiák fejlesztése folyik. A szállítás csővezetéken történik (hasonló a földgáz szállításához) 16

17 Útiterv 2050 (15) Tárolás föld alatt 17

18 Útiterv 2050 (16) Tárolás föld alatt: 2009/31/EK irányelv a szén-dioxid geológiai tárolásáról 18 Érvek a CCS mellettÉrvek a CSS-sel szemben a 2050-es kibocsátási cél (80%) nem teljesíthető a CCS nélkül (szén+gáz) Nem fenntartható energiarendszer része Dekarbonizációs híd - könnyebbé teszi az átmenetet Túl költséges, túl kockázatos A technológia elemei bevetésre készen állnak, gyorsan bevethető Abszolút és relatív időhátrányban van Forrás: Energiaklub tanulmány

19 Útiterv 2050 (17) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A szén-dioxid-mentesítés megvalósítható, és lehet kevésbé költséges, mint a jelenlegi szakpolitikák hosszú távú fenntartása 19

20 Magyarország energia helyzetképe Primer energia 20

21 FEJEZET VAGY SZEKCIÓ INFORMÁCIÓ Ld. a következő fóliákon Magyarországi nettó villamosenergia-igény – múlt és jövő Magyarország energia helyzetképe Forrás: Pöyry

22 Nagyerőművek teljesítőképessége atom szén gáz olaj ÁH MW Nagyerőművek beépített névleges bruttó villamos teljesítőképessége dec. 31-én Nagyerőmű8 638 MW85,4% Kiserőmű1 472 MW14,6% Összes erőmű MW100,0% Forrás: MAVIR ÁH

23 Nagyerőművek villamos termelése Nagyerőművek bruttó villamos termelése 2011-ben GWh Nagyerőmű30,84 TWh85,1% Kiserőmű5,40 TWh14,9% Összes erőmű36,24 TWh100,0% Importszaldó6,64 TWh Felhasználás42,88 TWh Előzetes, tájékoztató adatok

24 Nagyerőművek termelési aránya Nagyerőművek bruttó villamos termelésének részaránya az összes hazai termelésből 2011-ben Előzetes, tájékoztató adatok

25 Nagyerőművek hatásfoka -1. Előzetes, tájékoztató adatok Forrás: MAVIR

26 Nagyerőművek hatásfoka – 2. 77,5 % 75,0 % 85,1 % 84,5 % 83,2 % 77,6 % 65,3 % 51,6 % 51,5 % 25,9 % Előzetes, tájékoztató adatok 61,2 %

27 Nagyerőművek CO 2 -kibocsátása Előzetes, tájékoztató adatok Összesen 13,0 Mt CO t CO 2 * Bakony, Litér, Lőrinci, Sajószöged OCGT Forrás: MAVIR

28 Fajlagos CO 2 -kibocsátások* Átlag (Pakssal) 0,368 kg CO 2 /kWh Forrás: MAVIR

29 Összes kiadott megújulós villany Előzetes, tájékoztató adatok ,8 % 1,0 % 2,8 % 5,0 % 4,1 % 4,5 % 6,1 % 7,9 % 7,2 % részarány a hazai nettó villamosenergia- termelésből részarány a bruttó fogyasztásból 0,7 % 6,0 % 6,9 % 6,8 % 0,9 % 2,3 % 4,2 % 3.4 % 4,1 % 5,5 % Forrás:

30 Nemzeti energiastratégia 2030 (1) 77/2011 (X. 14) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról Az Országgyűlés elfogadja a Nemzeti Energiastratégiát, amely ig szól, 2050-re irányuló kitekintéssel (figyelemmel a Stratégiai Környezeti Vizsgálat értékelésére is) –Elsődleges célok: hosszú távú ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság együttes érvénysülése; –A célok elérése érdekében öt fontos törekvést fogalmaz meg a dokumentum: •az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, •a megújuló energiák részarányának a növelése, •a közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése, •az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése, valamint •a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-termelésben. 30

31 Nemzeti energiastratégia 2030 (2) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy –Gondoskodjon Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének és Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervének rendszeres felülvizsgálatáról; –Alakítson ki az európai szabályozással összhangban lévő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszert; –Kezdeményezze a fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény megalkotását; –Kezdeményezze egy regionális infrastruktúra-platform kialakítását, készítsen elemzést a földgázbeszerzési forrásdiverzifikáció lehetőségeiről; –Készítsen cselekvési tervet az erőmű fejlesztésre, a távhőszolgáltatás fejlesztésére, energetikai iparfejlesztésre és kutatás-fejlesztés- innovációra; –dolgozzon ki épületenergetikai stratégiát; –Végezze el a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi kapacitások létesítésére vonatkozó döntés-előkészítő munkát; –A fogyasztók információval való ellátása érdekében segítse elő a háztartások energiafelhasználási adatainak megismerhetőségét. 31

32 Nemzeti energiastratégia 2030 (3) Energiastratégia, mint keretrendszer Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. •Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv •Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv •Szemléletformálási Cselekvési Terv •Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv •Ásványvagyon Készletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv •Energetikai Iparfejlesztési és K+F+I Cselekvési Terv •Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek. 32 Forrás: NFM

33 Nemzeti energiastratégia 2030 (4) Lehetséges erőmű-fejlesztési stratégiák •a) Atom-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NCsT) rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása •b) Anti Atom-Zöld: Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása •c) Atom-Zöld(+): Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya •d) Atom(+)-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen, majd 2030 után új telephelyen is, illetve az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása •e) Atom-Szén-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása, valamint egy új szénerőmű létesítése •f) Anti Atom-Zöld(+): Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCST- ben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya 33 Forrás: REKK

34 Az Energiastratégia szerinti villamosenergia-mixek 2030-ban Különböző szcenáriók 34 A Kormány által preferált szcenárió Nemzeti energiastratégia 2030 (5)

35 MWMW Magyarországi erőműpark villamos teljesítőképességének alakulása b) változat: Bővítés 1600 MW-os atomerőműves blokkokkal Forrás: MAVIR Nemzeti energiastratégia 2030 (6)

36 Nemzeti energiastratégia 2030 (7) Jövőkép „atom –– szén –– zöld” forgatókönyv • Primer energiafelhasználás növekedése maximum 5% •A fenti cél 23 %-os energiahatékonyság javulással biztosítható •Eközben 50 %-kal növekszik a villamosenergia igény •Megújuló energia részarány (ma 7 %) 14,65 %-ra növekszik 2020-ra, majd 20 %-ra 2030-ra •A megújuló villamos energia 2030-ra 16 %-ra növekszik Az „Atom-Szén-Zöld” forgatókönyv legfontosabb elemei: •az atomenergia hosszú távú fenntartása; •a szén alapú energiatermelés szinten tartása, feltétel: az ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (CCS); •megújuló energia szempontjából az NCsT 2020 utáni lineáris meghosszabbítása, törekvés a kitűzött arány növelésére. 36 Forrás: NFM

37 Nemzeti energiastratégia 2030 (8) Az Energiastratégia legfontosabb tézisei •Energiatakarékosság •Megújuló és alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelés növelése •Erőmű-korszerűsítés •A közlekedés energiahatékonyságának növelése és CO2 intenzitásának csökkentése •Zöld ipar, megújuló mezőgazdaság •Energetikai célú hulladékhasznosítás •Állami szerepvállalás erősítése 37 Forrás: NFM

38 Nemzeti energiastratégia 2030 (9) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei I. Energiatakarékosság 38 Forrás: NFM

39 Nemzeti energiastratégia 2030 (10) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei II. Hazai megújuló energia •A gazdaság dekarbonizációjának eszköze a megújuló energiaforrások részesedésének növelése, a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása; •A megújuló energiaforrások részesedésének növelése 20%- körüli értékre 2030-ig •A kétpólusú mezőgazdasági modell létrehozása, amely lehetővé teszi a fenntarthatósági szempontok és a piaci igények szerinti rugalmas váltást az élelmezési-, illetve az energetikai célú gazdálkodás között. •A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és a tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása •Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése 39 Forrás: NFM

40 Nemzeti energiastratégia 2030 (11) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei III. Biztonságos atomenergia 40 Forrás: NFM

41 Nemzeti energiastratégia 2030 (12) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei V. A hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása A szén alapú energiatermelés szinten tartása három okból indokolt: •Energetikai krízishelyzetben (földgáz árrobbanás, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék; •Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel; •Az értékes szakma-kultúra végleges elvesztésének megelőzése, és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása; Feltétel: a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása) 41 Forrás: NFM

42 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Tilesch Péter 42


Letölteni ppt "Az EU hosszú távú energiastratégiájának lehetséges hatásai a hazai energiastratégiára Tilesch Péter főosztályvezető Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések