Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dekarbonizáció atomerőművek nélkül? – nálunk és más országokban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dekarbonizáció atomerőművek nélkül? – nálunk és más országokban."— Előadás másolata:

1 Dekarbonizáció atomerőművek nélkül? – nálunk és más országokban

2 Kérdések 1.Miért kell a dekarbonizáció? 2.Mit jelent a dekarbonizáció? 3.Hogyan kell elkészíteni a dekarbonizációs forgatókönyveket? 4.Európai forgatókönyvek – attomal-atom nélkül 5.Hazai forgatókönyvek / hazai lehetőségek 6.Tanulságok

3 1. Ceterum censeo

4 Mit jelent a dekarbonizáció? • A veszélyes mértékű éghajlatváltozás elkerülése (2 C) • Az antropogén eredetű övegházhatású gáz kibocsátásokat globális mértékben a felére kell(ene) csökkenteni 2050-re • A fejlett ipari országok üvegházhatású gáz kibocsátásainak az 1990-es szinthez képest 80-90%-al kell(ene) csökkenni 2050-re • 2050-re az egy főre jutó éves üvegházhatású gáz kibocsátásokat kb. 1 fő/tonna szintre kell(ene) csökkenteni • Lehet, hogy mindez kevés és későn jön… de még ez is irreálisan radikálisnak tűnik…

5 Hogyan kell elkészíteni a dekarbonizációs forgatókönyveket? – 1. 1.Nézőpontok: kiindulás a jelenből, kiindulás a jövőből 2.Aggregált 2050-es dekarbonizációs cél meghatározása 3.Szektorális dekarbonizációs célok meghatározása potenciál felmérés alapján 4.Szektorális forgatókönyvek kidolgozása opciókkal (vannak választható és nem választható elemek)

6 Hogyan kell elkészíteni a dekarbonizációs forgatókönyveket? Opciók költségeinek, hatásainak felmérése és elemzése, • Megvalósíthatóság • Költség • Beruházási költség • Fenntartási költség • Energia/termék bekerülési költség • Társadalmi költség • Költségek időbeni tervezése – költségvetési ciklusok 6.Társadalmi vita és döntés az opciókról és a végleges preferált útvonal meghatározása

7 2020-as célok félrevezető volta Strukturális változásokkal járó kibocsátás csökkentés Hatékonyságon alapuló kibocsátás csökkentés 2050 Korai strukturális változásokKésői strukturális változások Strukturális változásokkal járó kibocsátás csökkentés Hatékonys ágon alapuló kibocsátás csökkenté s 2010 Strukturális változásokkal járó kibocsátás csökkentés

8 Késlekedés a kibocsátás csökkentésben jóval magasabb költségeket jelent a jövőben • Ha azonnal cselekszünk akkor a GDP 2 %-a a költség • Tíz éves késedelem duplázza a költségeket, ha nem cselekszünk, akkor viszont a GDP 20 %-ig emelkednek Szokásos üzletmenet A kezdőpont késleltetése növeli a csökkentés éves arányát Éves globális kibocsátások (GT CO2e) 5,7 % egyenlő az USA teljes elektromos áram szektorával

9 Európai forgatókönyvek • Európai Bizottság 2050-es forgatókönyvei • IEA – World Energy Outlook 2010 • Eurelectric – Power Choices • Greenpeace, EREC - energy revolution • EREC – RE-Thinking • SEI – Europe’s Share of the Climate Challenge • ECF – Roadmap 2050

10

11 Megújulók Nukleáris Földgáz Olaj Szilárd

12 EU 2050-es dekarbonizációs útiterv – European Climate Foundation

13 EU energiaigény alakulása 2050-ig Energia kereslet 2005 Energia kereslet 2050 ÉpületekIpar hatékonyság Energia termelés beleértve e. hatékonyság E.JárműÉpületIpar üzemanyag vált. Energia szükséglet a dekarbonizátl útitervekhez

14 Áram igény a különböző forgatóköny vek szerint – szektorok

15 Elektromos áram előállítása a forgatókönyvek szerint Import Más megújulók Geotermális Napenergia Biomassza Szél Víz Más nem-megújuló Gáz +CCS Gáz – CCS Szilárd + CCS Szilárd – CCS Nukleáris

16 Forgatókönyvek költségei • az elektromos áram jövőbeli költségei a dekarbonizálási forgatókönyvek mellett hasonlóak a jelenlegi karbon-intenzív infrastruktúrához köthető költségekhez • dekarbonizált erőművi szektor megbízhatósága, rendszer stabilitása szempontjából a jelenlegi szektoréhoz hasonló megbízhatóság • tőke költségek eloszlása tekintetében nagy eltérést jelent a jelenlegi karbon intenzív technológia megújításával szemben: az energia infrastruktúrára vonatkozó tőkebefektetést az elkövetkező 15 évben %-al meg kell növelni • a megnövekedett beruházást igénylő periódust az infrastruktúra fenntartásának folyamatosan csökkenő költsége jellemzi 2020-tól • 2015 előtti cselekvés előfeltétele, hogy a 80%-os dekarbonizációs cél 2050-re megvalósítható legyen • egységes európai rendszerek szükségesek

17 Tanúságok az uniós forgatókönyvek kapcsán • Mivel egységes rendszert vizsgálnak nagyobb flexibilitással rendelkeznek mint az ország szintű forgatókönyvek • Nagy a bizonytalanság a teljes elektromos áram igény mennyisége kapcsán • A közlekedési eredetű áram igény egyértelműen növekszik • Nukleáris opciók a forgatókönyvek többségében jelen vannak – EREC és GP (Ecofys) fejlesztett nukleáris mentes forgatókönyveket

18 Hazai forgatókönyvek • NFFT „klímatörvény” háttértanulmány • Energia forradalom – Greenpeace • Energiastratégia 2030/HDU tervezet

19 • A jelenlegi óriási energiahatékonysági potenciál kiaknázása által primerenergia- igények a jelenlegi 1085 PJ/évről (2010) 796 PJ/év-re csökkenthetőek 2050-re • 2050-re az áram körülbelül 78%-ban megújulókból fog származni. • 2050-re a primerenergia-igények 75%-át a megújuló energiaforrások fogják kielégíteni. • A hőtermelő szektorban a megújulók részesedése 2050-re 93%-ra emelkedik a • A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő (CHP) erőművek használatának terjedése • A közlekedési szektor villamosításának aránya a végső energiafelhasználásban 2050-re eléri a 65%-ot • A megújuló energiaforrásokkal meghajtott elektromos járművek 2020-tól kezdve egyre nagyobb teret hódítanak Energy revolution (GP-Ecofys)

20 Energiastratégia 2030 • A stratégia a primer energia-felhasználás 6%-os növekedésével számol 2030-ig. • A megadott forgatókönyvek túlnyomórészt az atomenergia további bővülését irányozzák elő • Az áramtermelésre vonatkozó forgatókönyvek mindegyike alapnak tekinti a jelenleg működő paksi reaktorok 20 éves élettartam-hosszabbítását • Az egyik forgatókönyv még a szénenergia további bővítésével, pontosabban egy új, 440MW-os lignittüzelésű blokkal is számol a Mátrai Erőműben • A megújuló alapú elektromos energia terén legoptimistább forgatókönyv szerint is csak 35%-os részarányt tudunk elérni Magyarországon 2050-re • Hazai napenergia potenciál nagyobb mértékű közvetlen áramtermelésre való felhasználására csak 2016 után lát lehetőséget magas árak miatt • CCS terén ambiciózus a terv • Hőtermelés terén tervez jelentős megújuló alapú fejlesztést - biomassza

21 HDU tervezet: dekarbonizációs potenciál A HDU kb. 70%-os csökkentési szintet mutat 2050-re 1990-hez viszonyítva -A nukleárishozzájárulás 5,4 Mt -CCS hozzájárulás 1.5 Mt -Megújulók 10,1 Mt

22 „Láb-jegyzet” Áram termelés karbon láb-nyoma (életciklus) • Szénerőmű 960 gCO2e/kWh • Gáz erőmű 443 gCO2e/kWh • Nukleáris erőmű 66 gCO2e/kWh • Fotovoltaikus erőmű 32 gCO2e/kWh • Szélerőmű 10 gCO2e/kWh • Nukleáris áramtermelés karbon-lábnyom összetevői: • Fűtőelem előállítás 38 % • Erőmű építés 12 % • Működés 17 % • Tüzelőanyag és hulladék kezelés 14 % • Erőmű felszámolás 19 %

23

24 A legnagyobb kibocsátás csökkentési szükséglet/potenciál három szektorra koncentrálódik: Erőművi szektor - a termelésen belül nagyobb igény a villamos áramra Közlekedés - kőolaj csúcs miatt nem fosszilis üzemanyag - korai bevezethetőség miatt vélhetően villamos hajtás Épületek - földgáz kitettség megszüntetése erősebb kényszer, mint a kibocsátás- csökkentési célok

25 HDU tervezet: dekarbonizációs potenciál A HDU kb. 70%-os csökkentési szintet mutat 2050-re 1990-hez viszonyítva -A nukleárishozzájárulás 5,4 Mt -CCS hozzájárulás 1.5 Mt

26

27

28

29

30 Lehetséges kibocsátási pályák Magyarország számára

31

32

33

34 Melyik ujjamat harapjam meg? • Teljes villanyenergia igény mennyi? • Megújuló arány? • Nukleáris arány? • CCS igen/nem és ha igen, akkor mennyi? Mennyit tud csökkenteni az energiahatékonyság a teljes villany igény terén? A megújulókkal mennyire kompenzálható a nukleáris kapacitás kiiktatása? A CCS technológia használata és kockázatai mennyire elfogadhatóak, reálisak? Regionális együttműködés lehetőségei és használata

35 Tanulságok • A dekarbonizáció elkerülhetetlen • Az energia szektor nagymértékű dekarbonizációja elkerülhetetlen • A dekarbonizáció során nincsen fekete-fehér döntési lehetőség, kompromisszumokat kell kötni • Magyarország tekintetében kulcskérdés a megújuló alapú áramtermelés kérdése a nukleáris kérdés „ellenpontjaként” • A nukleáris kérdés mellett hasonló dilemmát jelent a CCS technológia használata

36 Köszönöm a figyelmüket! Feiler József


Letölteni ppt "Dekarbonizáció atomerőművek nélkül? – nálunk és más országokban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések