Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Lenkei István vezérigazgatói tanácsadó a Magyar Atomfórum Egyesület elnöke "Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban" Budapest, 2013. április 9. 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Lenkei István vezérigazgatói tanácsadó a Magyar Atomfórum Egyesület elnöke "Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban" Budapest, 2013. április 9. 1."— Előadás másolata:

1 Lenkei István vezérigazgatói tanácsadó a Magyar Atomfórum Egyesület elnöke "Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban" Budapest, 2013. április 9. 1 A Paksi Atomerőmű hosszú távú üzeme az ország ellátásbiztonságának záloga

2 Az Országgyűlés 2011. október 3-án fogadta el a Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 dokumentumot melynek mottója: „Függetlenedés az energiafüggőségtől” A függetlenedés fő eszközei: energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 2

3 Legfontosabb tézisei Energiatakarékosság Megújuló és alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelés növelése Erőmű korszerűsítés A közlekedés energiahatékonyságának növelése és CO 2 intenzitásának csökkentése Zöld ipar, megújuló mezőgazdaság (Energetikai célú hulladékhasznosítás) Állami szerepvállalás erősítése Nemzeti Energiastratégia 2030 3

4 Primer bruttó energiafelhasználás növekedése maximum 2 % a 2008-as évhez képest A fenti cél 23 %-os energiahatékonyság javulással biztosítható Eközben 37 %-kal növekszik a villamos energia felhasználás 2008-hoz képest Megújuló energia részarány 20 %-ra növekszik Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint Forgatókönyvek 4

5 Az atomenergia hosszú távú fenntartása A szén alapú energiatermelés szinten tartása, feltétel: az ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (CCS) A megújuló energia szempontjából az NCsT 2020 utáni lineáris meghosszabbítása, törekvés a kitűzött arány növelésére Hazánk nukleáris kapacitásainak várható alakulása 2038-ig 5 „Atom – szén – zöld” forgatókönyv

6 6 Hazai villamos energia termelés (1983-2012) A Paksi Atomerőmű 386,4 TWh villamos energiát termelt az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta

7 7 Évi villamos csúcsterhelések (1990-2012) MW Forrás: MAVIR Zrt.

8 8 Az importszaldó részaránya (1990-2012) Forrás: MAVIR Zrt.

9 9 Teljesítőképesség- kihasználások

10 Biztonságos –A társadalom elfogadja –Magas a rendelkezésre állása –Nagy a megbízhatósága –Üzemanyaga jól tartalékolható –Üzemanyagpiaca független Fenntartható –Termelése CO 2 mentes –Környezeti hatása minimális –Hulladéka minimalizált, kontrollált, gyűjtött Versenyképes –Alacsony a termelési költség –Stabil az üzemanyag-piac –Valós költségalapú működés –Távlatokban is megfelelő CO 2 10 Környezeti elvárás Gazdasági elvárás Társadalmi elvárás A fenntartható energiaellátás elvárásai

11 Az 1982-87 között üzembe-helyezett blokkok megbízható, biztonságos üzemvitellel állítják elő a villamos energiát. Korszerűsítések eredményeképpen a 4 blokk teljesítménye 2009-re fokozatosan 2000 MW-ra növekedett. Az atomerőmű biztonságát - a jól képzett, biztonságtudatos, elkötelezett munkatársak, - a folyamatos fejlesztések, biztonságnövelő intézkedések, és - az öregedő berendezések kiváltását célzó rekonstrukciók garantálják. Az atomerőmű műszaki állapota és a tervezett intézkedések az eredeti 30 éves üzemidő további 20 évvel történő meghosszabbítását teszik lehetővé. Tények a Paksi Atomerőműről 11

12 12 Gazdaságosság, ellátásbiztonság ─Az atomerőmű jelenleg a legolcsóbban termelő hazai kapacitás ─Az atomerőmű az ellátásbiztonságot javítja, mert  csökkenti az ország energia-függőségét,  elősegíti a felhasznált primer energia diverzitását,  az üzemanyag nem a világ krízisrégióiból szerezhető be,  az üzemanyag jól tartalékolható, (20t U= 1,6 Mt olaj, 3,9 Mm 3 gáz)  termelési költsége nem érzékeny az üzemanyag árára. ─Az atomerőmű rendelkezésre-állása magas, 85%-93% ─Az atomerőművi termelés valós költség alapú, árában megjelennek az externális költségek ─Az atomerőmű versenyképes, és ez hosszú távon is fenntartható

13 A teljesítmény-kihasználási tényező alakulása (2004-2012) 1. blokk: 90,81 % 2. blokk: 85,86 % 3. blokk: 91,88 % 4. blokk: 91,04 % Erőmű átlag: 89,9 % WANO (World Association of Nuclear Operators)

14 14 Az MVM PA Zrt. piaci pozíciója

15 Környezetre gyakorolt hatások A Paksi Atomerőmű környezetében 1981-82-ben alapszint felmérést végeztek, mely vizsgálatok módszere közel azonos volt a jelenleg működő környezet-ellenőrzési rendszerrel, így az erőmű létesítése előtti és a jelenlegi adatok összehasonlíthatók. A mérések igazolták, hogy a környezet sugárzási viszonyaira közvetlenül mérhető hatása nem volt az atomerőműnek. A Paksi Atomerőmű radioaktív anyagokat tartalmazó légnemű és folyékony kibocsátásaira szigorú hatósági korlátok vonatkoznak. A kibocsátási korlátok nagyságrendi tartalékkal teljesülnek. A kibocsátásokból származó lakossági dózisjárulék kb. ezred része a hatósági korlátnak, és tízezred része a természetes háttérsugárzásból származó sugárterhelésnek. A kiégett kazetták átmeneti tárolása Pakson 50 évre biztonságosan megoldott. A kis- és közepes aktivitású hulladék tároló telephelye Bátaapátiban a nemzetközi szakmai normának is megfelel. 15

16 Engedélyezett kibocsátások alakulása (2004-2012) 16

17 . 1991 – 1994 AGNES (Advanced General and New Evaluation of Safety) 1996 – 2002 Átfogó biztonságnövelési intézkedési (BNI) program 1993 – 2002 Program a földrengés veszélyeztetettség vizsgálatára és az erőmű megerősítésére 1999 és 2007 Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatok végrehajtása 1999- megújított Végleges Biztonsági Jelentés összeállítása és évenkénti aktualizálása 2008 – 2014 Súlyosbaleset-kezelési koncepció kidolgozása 2011 Fukusima utáni Célzott Biztonsági Felülvizsgálat 17 Folyamatos a biztonság növelése Miért gondoltuk, hogy egy 30 éve épített atomerőmű további 20 évig üzemeltethető és biztonsága garantálható? Az atomerőmű biztonságának növelése már a 4. blokk üzembe helyezése előtt, 1986-ban megkezdődött.

18 Teljesítménynövelés 18 Összesen 134 MW új termelő kapacitás létesült A program megvalósítása 4,1 Mrd Ft Árbevétel növekmény ≈ 12 Mrd Ft/év Fajlagos beruházási költség 30,6 MFt/MW 4. blokk 500 МW 2006. 09. 26. 3. blokk 500 МW 2009. 11. 13. 2. blokk 500 МW 2008. 12. 05. 1. blokk 500 МW 2007. 07. 19.

19 19 Az Országos Atomenergia Hivatal 2012. december 18-án kiadta az 1. blokk további 20 évre szóló üzemeltetési engedélyét. Üzemidő-hosszabbítás (ÜH) Az ÜH megvalósíthatósági vizsgálata 2000-ben kezdődött. Az OAH 2009-ben értékelte és elrendelte az ÜH Végrehajtási Program megvalósítását. Hazai és nemzetközi független szakértői vizsgálatok segítették munkánkat. A továbbüzemelésre vonatkozó engedélykérelemben bemutattuk, hogy a hatóság által előírásokkal ellátott ÜH Végrehajtási Programot sikeresen elvégeztük, és az 1. blokkot felkészítettük a meghosszabbított üzemidejű üzemeltetésre.

20 20 Társadalmi elfogadás Egyetért Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű?

21 21 A Parlament megadta az előzetes elvi engedélyt az új blokk előkészítésének megkezdéséhez. (2009. 03.30.) A Kormány kormánybizottságot állított fel a beruházással kapcsolatos stratégiai döntések előkészítésére. (2012. 05.30.) Az MVM Zrt. létrehozta a paksi atomerőmű bővítésére az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. projekttársaságát. (2012. 08.03.) Az atomerőmű bővítése

22 22 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Lenkei István vezérigazgatói tanácsadó a Magyar Atomfórum Egyesület elnöke "Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban" Budapest, 2013. április 9. 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések