Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezet és Energia Operatív Program Energetikai pályázatok Pályázati konstrukciók sajátosságai a megvalósíthatósági tanulmányban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezet és Energia Operatív Program Energetikai pályázatok Pályázati konstrukciók sajátosságai a megvalósíthatósági tanulmányban."— Előadás másolata:

1 Környezet és Energia Operatív Program Energetikai pályázatok Pályázati konstrukciók sajátosságai a megvalósíthatósági tanulmányban

2 Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatai Pályázati konstrukciók: KEOP /A - Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP /A - Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (támogatás max. 50 MFt) KEOP /B - Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés KEOP Nagy –és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása KEOP /A - Harmadik feles finanszírozás KEOP /B - Harmadik feles finanszírozás – épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva KEOP /A - Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése KEOP /B - Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva KEOP Távhő-szektor energetikai korszerűsítése

3 Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatai A pályázati konstrukciók mindegyikéhez tartozik egy „Útmutató a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez”, amely rögzíti az MT-vel kapcsolatos elvárásokat, követelményeket. Esetenként a projekt nagyságától függően a kategóriákra (100 MFt alatti, 100 MFt feletti és 260 MFt feletti jövedelemtermelő) külön útmutatók vonatkoznak, amelyek kis mértékben különböznek egymástól. A útmutatókat értelemszerűen kell használni! A pályázati konstrukciókon belül többféle támogatható technológia létezik, az útmutató azonban a technológiától függően nem változik. Az útmutató követelményeit tehát az alkalmazott technológiának megfelelően, értelemszerűen kell teljesíteni. A prezentáció a pályázati konstrukciók sajátosságait figyelembe véve kíván segítséget nyújtani az útmutató értelemszerű használatához és rávilágítani azokra a tipikus hibákra, amelyek a tapasztalatok szerint gyakran a pályázat sikertelenségének okai.

4 Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatai A projekt céljának, indokoltságának bemutatása Megoldandó probléma → projekt cél és elvárt eredmények A tervezés kiinduló adatai - források - adatok megbízhatósága - az adatok számszerű ismertetése (épületenergetikai fejlesztés esetén kitöltendő táblázatos forma) A jelenlegi helyzet ismertetése Új létesítmény (zöldmezős beruházás) esetén: •a helyszín kiválasztás indoklása •a helyszín bemutatása •út és közmű kapcsolatok •tájpotenciál vizsgálata Barnamezős beruházás esetén: •az adott helyszín bemutatása •út és közmű kapcsolatok •tájpotenciál vizsgálata (ha indokolt)

5 Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatai Épületenergetikai fejlesztés (meglévő létesítmény) esetén : •a meglévő állapot energetikai, műszaki jellemzőinek bemutatása (pl.: épületszerkezet, nyílászárók, fűtési és hmv ellátó rendszer, külső vagy belső világítás, stb.) •a korszerűsíteni tervezett épület fűtési, hmv ellátási, világítási, stb. rendszerei energiaigényének meghatározása a 7/2006 (V.24.) TNM rendeletben előírt számítási módszer szerint (a számított energiaigény összevetése a tényleges fogyasztásokkal, a jelentősebb eltérés okainak feltárása) •anyag (ha releváns, pl.:szilárd tüzelés esetén) és energia mérleg •a fűtött tereket határoló falak, födémek, padlók, hőátbocsátási tényezőjének (U W/m2,K) számítása a TNM rendelet szerint (megfelelő – nem megfelelő minősítés), nyílászárók esetén becslés

6 Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatai Változatelemzés (új beruházásnál) •A megoldandó feladat megoldására reálisan szóba jöhető technológiák összehasonlítása (változatok elemzése, a változatelemzés módszertana, projekt nélküli eset bemutatása, a projektváltozatok bemutatása, min. két változat) •A változatok értékelése, a választás indoklása •A kiválasztott változat bemutatása -a technológia leírása (fő műszaki paraméterek, azok meghatározása) -a technológia folyamatábrája, sémája (műszaki paraméterekkel) -a főberendezések és műszaki paramétereik -kapacitás- és energiamérlegek -anyagmérlegek (ha releváns, pl.: szélerőmű, napkollektoros rendszerek, stb. esetén nem az) -a telepítés, elrendezés bemutatása (vázlatterv mélységű) -közmű kapcsolatok -a horizontális szempontok érvényesítése

7 Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatai Változatelemzés épületenergetikai fejlesztés esetén •100 MFt feletti beruházások esetén: a lehetséges változatok bemutatása, elemzése 100 MFt alatti beruházásoknál csak a kiválasztott megoldás indoklása •a változatelemzés módszertanának bemutatása •a projekt nélküli eset ismertetése (nem a korábbiak megismétlése, elég utalni a jelenlegi helyzet ismertetésénél leírtakra) •a projektváltozatok bemutatása (ha vannak) •a változat kiválasztásának indoklása a kiválasztott változat bemutatása - a technológia leírása (fő műszaki paraméterek, azok meghatározása, a TNM rendelet szerinti megfelelés számítással való igazolása) - a technológia folyamatábrája, sémája műszaki paraméterekkel, (fűtési, hmv ellátó és hűtési rendszerek esetén) - a főberendezések és műszaki paramétereik - kapacitás- és energiamérlegek (az adott épület fűtési, hmv ellátási, hűtési, belső világítási, stb. energiaigényének meghatározása a korszerűsítés utáni állapotban) a TNM rendelet szerinti számítással - anyagmérlegek (ha releváns, pl.: szélerőmű, napkollektoros rendszerek, stb. esetén nem az) - az elrendezés bemutatása (vázlatterv mélységű) - a horizontális szempontok érvényesítése

8 Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatai A TMN rendelet szerinti fűtési, hmv ellátási, világítási stb. energiaigény meghatározása a korszerűsítés utáni állapotban A korszerűsítés eredményeként elérhető energia megtakarítás: TNM szerint számított energiaigény korszerűsítés előtt – korszerűsítés után Energiahozam a megújuló energiaforrások néhány speciális esetében: • napkollektoros rendszerek éves energiahozama Magyarországon: síkkollektor 550 kWh/év,m2 vákuumcsöves kollektor 980 kWh/év,m2 • fotóvoltaikus rendszerek éves energiahozama Magyarországon: monokristályos napelem (17 % hatásfok) 204 kWh/év,m2 polikristályos napelem (14 % hatásfok) 168 kWh/év,m2 amorf kristályos napelem (8 % hatásfok) 96 kWh/év,m2

9 Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatai Környezetvédelmi szempontok •Új létesítmény esetén: a projekt által okozott környezeti terhelés (lég-, talaj-, víz-, zajszennyezés) Megjegyzés: környezetvédelmi vizsgálat/hatástanulmány készítésére kötelezett tevékenységek esetén a hatásvizsgálat rövidített tartalma + engedély határozat •Meglévő létesítmény korszerűsítése (épületenergetikai korszerűsítés) esetén: a projekt megvalósítása, üzemeltetése és az életciklus végén keletkező hulladékanyagok fajtái, mennyisége és az ártalmatlanításuk módja •A projekt egyéb pozitív környezeti hatásainak számszerűsítése (ha van ilyen)

10 Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatai A projektet érintő szabályozási környezet, szükséges hatósági és egyéb engedélyek számbavétele •Országos, regionális, helyi szabályozási tervhez való illeszkedés (ha releváns) •Hatósági és egyéb engedélyek számbavétele, az engedélyezési eljárás helyzete a pályázat benyújtásakor Megjegyzés: az épületenergetikai fejlesztések általában nem engedély kötelesek, de néhány önkormányzat helyi rendelettel engedélyhez kötheti pl. a homlokzati hőszigetelést. Ha projekt nem engedély köteles, akkor erről az MT –ben nyilatkozni kell! Hőszivattyú létesítése esetén a talajszonda fúrási engedély köteles (Bányakapitányság), a víz hőforrású hőszivattyúk esetén az illetékes Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség engedélye szükséges a vízhasználathoz. •A megvalósítás pénzügyi és műszaki ütemterve •Pl.: Gantt diagram Fontos a megvalósítás mérföldköveinek feltüntetése, nem elég a kezdési és befejezési időpontok megadása! •Közbeszerzési terv (ha közbeszerzéssel történik a megvalósítás)

11 Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatai Beruházási költségbecslés A költségbecslést háttér információkkal alá kell támasztani (árajánlatok, árjegyzék, költségvetés, hasonló beszerzés alapján történő becslés, stb.) A főberendezéseket tevékenységeket tételenként, az 1 MFt alatti tételeket összevontan, csoportosítva kell feltüntetni (összhangban az energetikai melléklet E.2. táblázatával), nem lehet ezt a fejezetet bármely mellékletre (ajánlat, szerződés, E.2. táblázat, stb.) való hivatkozással kiváltani! A költségbecslésnek olyan részletezettségűnek kell lennie, hogy a projekt elszámolása alapjául szolgálhasson (a benyújtott számlák és a költségbecslés tételei összevethetőek legyenek). Az elszámolható és nem elszámolható költségeket elkülönítve kell feltüntetni. Finanszírozás, üzleti terv a ráfordítások és bevételek (költség megtakarítások) bemutatása, pénzügyi cash-flow kimutatás (a magyar számviteli szabályoknak megfelelően!) Ez eltérhet a projekt fenntarthatósága bemutatásánál kitöltendő táblázattól, mert itt figyelembe lehet venni az inflációt, árváltozásokat, árprognózisokat, finanszírozási kiadásokat, kamatokat, stb.

12 Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatai Működési, üzemeltetési költségek bemutatása Itt kell bemutatni a működési költségek mértékét és változását (meglévő létesítmény korszerűsítése esetén) a fejlesztés után, a következő bontásban: •Energia, energiahordozók költségek •Munkabér és közterhek •Karbantartás •Egyéb költségek Az egyes költségtételeket a számszerű bemutatáson kívül szövegesen is meg kell indokolni. Bevételek, költségmegtakarítások becslése Épületenergetikai fejlesztés esetén az energiaköltség megtakarítás (elmaradt költség) mértékének, új létesítmény esetén az energia és/vagy energiahordozó, továbbá az esetlegesen keletkező melléktermékek, másodnyersanyagok értékesítése árbevételének a kiszámítását kell bemutatni (számításokkal, szöveges ismertetéssel), valamint egyéb, a cash-flow tervben szerepeltetett bevételeket is ismertetni kell. Energetikai hatékonyság növelése célú projekteknél gyakori hiba, hogy a projekt bevételei között elszámolják a korszerűsítés utáni nagyobb bérleti díj felszámításából keletkező többlet bevételt. Ezt a bevételt nem közvetlenül az energiahatékonyság növekedése idézi elő, ezért nem vehető figyelembe a projekt pénzügyi fenntarthatósága vizsgálatánál.

13 Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatai Támogatási összeg meghatározása, pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata, BMR mutató kiszámítása A fentiek kötött, táblázatos formában készítendők el (lásd az MT útmutatót) Figyelem! A számításokat a pályázat benyújtása évének költségszintjén kell végezni (inflációt, értékcsökkenést és a nem elszámolható költségek, projektelemek által generált működési költség, vagy árbevétel változást nem tartalmazhatják A BMR mutatót a pályázati dokumentumok között megtalálható, letölthető programmal kell kiszámítani, az abban rögzített diszkontráta nem változtatható meg! A 260 MFt beruházási értéket meghaladó, jövedelemtermelő projekt esetén a támogatás mértékét az ún. „Támogatási Intenzitás Számítás”-sal (TISz) kell meghatározni. A számítást ebben az esetben is az nfu.hu honlapról letölthető TISz számítási programmal kell elvégezni és mellékelni a pályázathoz.

14 Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatai A megújuló energiaforrások hasznosítását célzó pályázatok értékelésénél nagy súllyal számításba vett mutatók: •A projekt által hasznosított megújuló energia mennyiség nagysága •A beépített megújuló energia alapú kapacitásokra vetített elszámolható költség [ezerFt/kW] •Az ÜHG kibocsátás csökkenés várható éves átlagos mértéke [t CO2 ekv./év] •Az ÜHG kibocsátás csökkenés élettartamra vetített mértéke [t CO2 ekv./n év] •Az üzemeltetés során felhasznált fosszilis eredetű segédenergia igény éves átlagos mértéke (abszolút értékben és százalékban kifejezve) [MJ/év; kWh/év; %] •Az éves ÜHG kibocsátás csökkentésre vetített elszámolható költség [ezerFt/t CO2 ekv./év] Energetikai hatékonyságot növelő pályázatok értékelésénél nagy súllyal számításba vett mutatók: •Az 1 GJ éves alapenergiahordozó-megtakarításra vetített költség [ezerFt/GJ/év] •Az ÜHG kibocsátás csökkenés várható éves átlagos mértéke [t CO2 ekv./év] •Az ÜHG kibocsátás csökkenés élettartamra vetített mértéke [t CO2 ekv./n év] •Az üzemeltetés során felhasznált fosszilis eredetű segédenergia igény éves átlagos mértéke (abszolút értékben és százalékban kifejezve) [MJ/év; kWh/év; %] • Az éves ÜHG kibocsátás csökkentésre vetített elszámolható költség [ezerFt/t CO2 ekv./év]

15 Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatai Kockázatelemzés A kockázatok számbavétele, minősítése és kezelésük módjának ismertetése a megvalósítás és az üzemeltetés során •Technológiai kockázatok •Pénzügyi, gazdasági kockázatok •Intézményi/szabályozói kockázatok •Egyéb kockázatok Vizsgálni kell a kockázatok esetleges bekövetkezésének okait, hatásukat a projektre, valamint ismertetni a kockázatok hatásának csökkentésére, kiküszöbölésére kidolgozott stratégiákat. Energetikai melléklet Összefoglalja az MT-ben részletesen kidolgozott, számításokkal alátámasztott projekt adatait. Nem helyettesítheti az MT bármely fejezetét, csak összefoglalja a számszerű eredményeket!

16 Környezet és Energia Operatív Program energetikai pályázatai Befejezésül sikeres pályázatokat kívánok. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Bánfi József


Letölteni ppt "Környezet és Energia Operatív Program Energetikai pályázatok Pályázati konstrukciók sajátosságai a megvalósíthatósági tanulmányban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések