Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tata és Tatabánya városok adósságrendezése Bencsik János Országgyűlési képviselő Tatabánya – 2014. február 20.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tata és Tatabánya városok adósságrendezése Bencsik János Országgyűlési képviselő Tatabánya – 2014. február 20."— Előadás másolata:

1 Tata és Tatabánya városok adósságrendezése Bencsik János Országgyűlési képviselő Tatabánya – február 20.

2 Adósságrendezés – Nincs feltételhez kötve Tata – 2.7 milliárd Ft Tatabánya – 5.4 milliárd Ft

3 Adósságrendezés – Növekedési tervhez kötött Tata – 2.6 milliárd Ft Tatabánya – 2.9 milliárd Ft

4 Gazdasági konzultáció sorozat Tatán – 10 vállalkozás Tatabányán – 35 vállalkozás • vállalat vezetés • munkavállalói képviselet • megváltozott munkaképességűek

5 Általános gazdaságfejlesztést és foglalkoztatást érintő javaslatok • Támogatják az uniós források gazdaságfejlesztésre történő erőteljesebb átcsoportosítását. • A pályázati rendszerek egyszerűsítésére lenne szükség. • Szükségesnek tartják olyan pályázati kiírások indítását is, amelyek a mikrovállalkozások számára biztosítanának 1-2 milliós gépbeszerzési támogatást. • Az igazi magyar középvállalkozások a jelenlegi pályázati rendszerben nem rúghatnak labdába: a kicsikhez képest túl nagyok, a külföldi nagyokhoz képest pedig túl kicsik, így egyik kategóriába sem férnek bele. • A GINOP-al kapcsolatosan megjegyezték, hogy a tervezett visszatérítéses konstrukció a középvállalkozásokat a bürokratikus eljárásrend miatt, aligha fogja lázba hozni.

6 • GYED-extra: azok a szülők, akik a gyermekük egy éves kora után rögtön munkát vállalnak, elsősorban anyagi okokból teszik, éppen ezért nehéz helyzetet teremthet a számukra, hogy a törvény értelmében nem vállalhatnak éjszakás műszakot. • Megváltozott munkaképességű dolgozók bérezésének igazságosabbá tétele érdekében a GYED-extrához hasonló támogatási rendszer bevezetését javasolják. • Célszerű lenne ismét bevezetni a munkáltató által finanszírozott korengedményes nyugdíj rendszerét. A humánusabb munkáltatók 58 év feletti dolgozóikat már nem bocsátják el, mert kicsi eséllyel tudnának csak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, ugyanakkor így szűkülnek a tervszerű utánpótlás nevelés feltételei is. • Nehezményezik, hogy a továbbtanuló munkavállalók tanulmányi támogatását az állam megadóztatja. Tisztában vannak azzal, hogy korábban sok volt a visszaélés, hiszen nagyon sok cég egzotikus utakat finanszírozott tanulmányi útként feltüntetve. Különbséget kell tenni a hazai iskolarendszerű képzések és a külföldi kirándulások között.

7 • Az áramszolgáltatás területén is rugalmasabb tarifa- csomagokra és elszámolásra lenne szükség. • Az építőipar számára jelentős megrendelési állományt jelenthetne a lakossági épületenergetikai programok támogatási rendszerének kiteljesítése. • A környezetbarát termékek piacra juttatásában sokat segítene a zöld közbeszerzés általánossá válása. • Új fejlődési irány lehetne a lomtalanításból származó tárgyak felújítás által történő újrahasznosítása, de a hulladékgazdálkodás jogszabályi környezetének átalakítása átmenetileg nagy bizonytalanságot okozott a hulladékgazdálkodással és hasznosítással foglalkozó vállalkozások számára.

8 Javaslatok Tata város számára • Az idegenforgalmat serkentő turisztikai beruházások mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az üzleti környezet javítására, hogy a termelő szektor is erősebbé váljon, mely stabil munkahelyeket biztosíthat a városban és a környezetében lévő kistelepüléseken élők számára. • Az ipari parkban működő vállalatok vezetői a munkába járási lehetőségek összehangolását szorgalmazzák Tata és Tatabánya között. • A helyben előállított termékeket – a kereskedelmi hálózatok kiiktatásával – a térség önkormányzatai felé kedvező, termelői áron is lehetne értékesíteni. A termelő magasabb bevételre tennének szert, míg a térségben működő közintézmények kiadásai csökkennének. • Egy kicsit magasnak tartják a helyi telekadó mértékét.

9 • A szakképzés területén szorosabb együttműködést szorgalmaznak a két város (Tata és Tatabánya) intézményei között mind a nappali tagozatos képzésekben, mind pedig az átképzésekben, hogy a munkaerő utánpótlás is biztosított legyen. • A térségben nincs elegendő hegesztő, villanyszerelő és szerszámkészítő, mechatronikai szakember. • Célszerűnek tartanák, hogy a szakmunkás tanulók már 14 éves koruktól bekapcsolódhassanak a gyakorlati képzésbe. • Városi szintű pályaválasztási füzet összeállítását szorgalmazzák, melyben bemutatásra kerülnének a vállalatok, az általuk végzett termelő tevékenység, a kulcsszakmák, s az azokkal járó fizetési feltételek.

10 Javaslatok Tatabánya város számára • Az egyedülálló édesanyák számára komoly gondot jelent, hogy nincs a városban 5 órakor nyitó bölcsőde és óvoda, ahol már kora reggel elhelyezhetnék gyermekeiket. Többen is szorgalmazták az ipari park közelében történő óvodaépítést. • A városnak megváltozott munkaképességű építészeti szakértőt kellene foglalkoztatnia, aki az építkezések elindítása előtt ellenőrizné, hogy a tervek figyelembe veszik-e a fogyatékkal élők szempontjait. • A Tatabánya Hazavár programot nagyon jó önkormányzati kezdeményezésnek tartják, de a bérlakás-kapacitást még fejleszteni kellene, hogy a hiányszakmák betöltéséhez elengedhetetlenül szükséges, városba költöző munkavállalóknak is legyen hol lakniuk. • Szeretnék, hogy ha a céges autókra is ki lehetne terjeszteni a Tatabánya Kártya hatályát. • A városba látogató autósok barátságosabb kiszolgálásához parkolójegy automaták kihelyezését tartanák szükségesnek.

11 • A várostól az üzleti környezet további javulása érdekében vonzó lakhatási, oktatási és szórakozási lehetőségek megteremtését várják. • Jó lenne, ha a város gazdaságfejlesztő szervezete azzal is foglalkozna, hogy a megyében tervezett nagyobb gazdasági beruházásokról rendszeres információt szolgáltatna a környékbeli gyártók számára, hogy azok még időben jelezhessék részvételi szándékukat az esetleges beszállítói tendereken. • A Városházától az időnként szükségessé váló adó-átütemezés során nagyobb rugalmasságot és méltányosságot várnának el. Megnehezíti a kisvállalkozások életét, hogy csak akkor kaphatnak a helyi adó tekintetében részletfizetési kedvezményt, ha annak összegét rájegyzik jelzálogként a vállalkozás által birtokolt ingatlanra. A jogi procedúra időnként többe kerül, mint az elért kedvezmény.

12 • A VII.-es telepi ipari övezet területén dolgozók elégedettek a Vértes Volán megváltozott menetrendjével, ugyanakkor szorgalmazzák, hogy a buszforduló és az ipari övezet közötti szakaszon, a Rezeda utcában épüljön gyalogjárda és közvilágítás a dolgozók biztonsága érdekében. (kerékpárút + buszforduló) • A volt vágóhíd környéki vállalkozások számára időnként gondot okoz a gyenge minőségű internet-szolgáltatás. • A dolgozók szeretnék, ha a Károlyi út - Vágóhíd utca balesetveszélyes kereszteződését körforgalmú csomóponttá építené át a város. • A helyi közösségi közlekedés nem támogatja kellőképpen a dolgozók munkába járást. Napközben nincs menetrend szerinti buszjárat az ipari parkba. Legalább a vasútállomás és az ipari park között meg kellene oldani a közösségi közlekedést. (+ irodai dolgozók munkába járása) - Szorgalmazzák, hogy a menetrend változtatások előtt a munkáltatók véleményére is legyenek nagyobb figyelemmel a forgalmárok. • A városban meglévő kerékpárút hálózatot össze kellene kötni az ipari park kerékpárútjával.

13 • Műszakváltáskor közel félórába telik, amíg át lehet jutni a 8135-ös út és a Búzavirág út kereszteződésében. Meg kellene vizsgálni, hogy a közlekedési lámpák átállításával fel lehetne-e gyorsítani az átkelést. • A Búzavirág úton a folyópályás buszmegálló áthelyezését kérik. • A Samsung elé megtervezett autóbusz megálló megépítését kérik a környékbeli üzemek dolgozói. • Az Ipari Parkon belüli biztonság erősítése érdekében speciális rendőri jelenlét biztosítását szorgalmazzák. • Az Ipari Park és Kertváros között környezetvédelmi okokból véderdő telepítést szorgalmaznak a lakók.

14 • A barnamezős iparterület fejleszthetőségét alapvetően befolyásolja a hiányos infrastruktúra. A volt cementgyári területen működő vállalkozások azt kérik az önkormányzattól, hogy mint a feltáró út tulajdonosa, a területen működő vállalkozókkal egyeztetve, készíttesse el a szükséges közműfejlesztések megvalósíthatósági tanulmányát. Ha lesz a közötti pályázati kiírásokban olyan, amelyik a régi ipartelepek megújítását fogja támogatni, akkor közösen kerüljön benyújtásra pályázat. • A „cementgyári” ipari övezetben meg kellene oldani a telephelyek számozását, hogy a postai értesítések időben megérkezhessenek. – A munkásszállás versenyképességét negatívan érinti, hogy fizetni kell a magasnak számító idegenforgalmi adót.

15 Az adósságrendezés feltétele, hogy a két város a vállalkozások és munkavállalók javaslatait érdemben megvizsgálja, és azokat a helyi gazdaságfejlesztési tervekbe és költségvetésébe beépítse. A két város fenti kötelezettségének eleget tett. Tata Mrd = 5.3 Mrd Ft Tatabánya 5.4 Mrd Mrd Ft = 8.3 Mrd Ft adóssága az állam által véglegesen rendezhető

16 2013 decemberében kezdeményeztük Tatabánya város 6 Mrd Ft értékű lízing-kötelezettségének állam általi átvételét. „Tatabánya azzal, hogy két évtizeden keresztül szabad forrásaiból a gazdaság megerősödését, a foglalkoztatási helyzet javítását finanszírozta, az innen kiáramló adók által nagymértékben járult hozzá az államkassza feltöltéséhez, de közben saját városunkra alig tudtunk költeni. A Kormány azt teszi, amit tennie kell, ha megkésve is, de elismeri az itt élő közösség eddigi erőfeszítéseit, s most megtéríti a helyette elvégzett munka ellenértékét.” – fogalmazott akkor Bencsik János. Várjuk a Kormány döntését a kérdésben!


Letölteni ppt "Tata és Tatabánya városok adósságrendezése Bencsik János Országgyűlési képviselő Tatabánya – 2014. február 20."

Hasonló előadás


Google Hirdetések