Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A mozgató szervrendszeri megbetegedések felosztása: - fejlődési rendellenességek - tumorok - gyulladás - trauma - arthrosis.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A mozgató szervrendszeri megbetegedések felosztása: - fejlődési rendellenességek - tumorok - gyulladás - trauma - arthrosis."— Előadás másolata:

1

2 A mozgató szervrendszeri megbetegedések felosztása: - fejlődési rendellenességek - tumorok - gyulladás - trauma - arthrosis

3 FEJ Koponya konfigurációk : - a frontalis síkban keskeny - a frontalis síkban széles - cephalhaematoma externum - csontosodási zavarok, craniosynostosis

4 A koponyacsontok és az arckoponya csontjainak csontosodása desmogen úton történik: az előzetesen kifejlődött kollagen szövetes telep közvetlenül csonttá épül át. A desmogen fejlődésű csonttelep a csontosodási magból sugárirányban terjed és csillagszerűen csipkézett szélűvé válik. A csipkézett szélek közelednek, majd fogazatuk egymásba illeszkedik. A továbbiakban a csontnövekedés primer angiogen csontosodással folytatódik.

5 A craniosynostosis a koponyacsontok közötti varratok idő előtti elcsontosodásából származó fejlődési rendellenesség.

6

7 Arc- és koponya aszimmetria torticollis ?

8

9

10 Tartja-e a fejét a csecsemő?

11 A fej helyzete és mozgása az emberi test térbeli helyzetének alapja. A humán testtartás és mozgás egyik fő sajátossága a fej flexibilis és egyensúlyozott kontrollja a vertikálisan elhelyezkedő gerinc tetején. A fejkontroll alakulása a törzs térbeli helyzetének kialakulásával, valamint a gerinc stabilitásával is összefügg.

12

13 Érett újszülöttnél hason fekvő helyzetben a tarkóizom-összehúzódás 1-2 másodpercre felfelé viszi a fejet, de ez még nem spontán fejemelés. Az első 2 hétben hangingerre a fejét oldalra fordítja, ez később kialszik. Normálisan hason fekve a fej emelése a 3. héttől észlelhető, ami rendszerint törzs- és végtagmozgásokkal társul.

14 Hypotonia? Az axialis izmok működési elégtelensége, csökkent tónusa esetén a fej hátrafüggésben marad, a törzs lordosisban hajlik hátra.

15 MELLKASDEFORMITÁSOK Aetiológia: genetikai meghatározottság (mesenchymalis csíratelep) Domináns vagy recessiv öröklésmenet Kóroktanilag a deformitás létrejöttében a bordák túlnövekedése a döntő tényező.

16 Kísérő deformitások: Marphan sy., vitiumok, scoliosis (utóbbi elkülönítendő a scoliosis, illetve a gerinc torsioja okozta következményes mellkasdeformitástól! )

17 Formái: A.Impressziós deformitások Pectus excavatum - centralis szimmetrikus - aszimmetrikuks - centralis szimmetrikus + laposhát – szindróma - aszimmetrikus + laposhát – szindróma B. Protrusios típusú - Pectus carinatum (manubrio-gladiolaris típus) - Pectus arcuatum (chondro-manubrialis típus) C. Pectus deformatum ( hosszanti, egy- vagy kétoldali)

18

19

20

21 Torna, úszás? Légzés: - ízületi és csontos mechanizmus - légző izmok - légzési segédizmok

22

23

24

25

26

27 A légzési segédizmok: rögzített karok mellett a bordákon eredő thoracohumeralis izmok; M.pectoralis maior et minor, M.serratus anterior, M.latissimus dorsi. Mm. Scaleni, M.sternocleidomastoideus

28 A konzervatív kezelésre elvben 4 szempont alapján lehet szükség: 1. ha kilátás van regresszióra 2. preoperatívan 3. Postoperatív kezelésként, tartásjavító torna 4. Műtéti kontraindikáció esetén

29 A vállak előreesése, kísérő gerinc-deformitás, az elülső mellkasfal paradox mozgása progresszióra enged következtetni. Gyógytorna: a)légzőtorna b)tartásjavító-izomerősítő torna

30 A légzőtorna akkor eredményes, ha megtanítja és begyakoroltatja a légzés mellkasi és hasi komponensének külön-külön történő tudatos alkalmazását. Úszás – segíti a helyes és gazdaságos légzéstechnika elsajátítását.

31

32

33

34

35 Műtéti indikáció: - torzító deformitás - 30% alatti pectus-index - Cardialis problémák - Légzésfunkció károsodása

36 „Pectus- index”: a legkisebb belső sternovertebralis távolság (az impresszió punctum maximumán mérve) osztva a mellkasi harántátmérővel (a jobb és a bal mellkasfal belső oldalai közti távolság, a rekesz-sinusoknak megfelelő magasságban mérve) X 100 Normális az index 35% felett, 30-35% közötti érték enyhe térszűkületre utal. A protrusios deformitások indexei 45-60% között váltakoznak.

37

38 Csípő- és térdízületi problémák csecsemő- és gyermekkorban

39 A csípőízület az alsó végtagi kinetikus lánc legproximalisabb tagja. Mechanikai szempontból a csípőízület a legegyszerűbb ízület – gömbízület, ahol az ízfejet a combfej, az ízvápát pedig az acetabulum alkotja. A vápa bemenetének síkja előre-oldalra-lefelé tekint, a sagittalis síkkal fokos, a horizontalis síkkal fokos szöget zár be. A vápa szélén lévő körkörös rostos porc a fejet annak equatorán túl fogja be, ezzel a vápa tovább mélyül, így a csípőízület valójában dióízület.

40 Álló helyzetben a testsúly terhelése a két csípőízületre egyenlően oszlik meg. Normális anatómiai viszonyok között a nyomóerő a fej középpontján halad át, és a fej felületére merőleges. A járás során azonban az álló fázisban csak az alátámasztó alsó végtag viseli a test, illetve a törzs súlyát. Pauwels írta le, hogy ilyenkor a test súlya a csípőízülettől medialisan hat. A testsúly erőkarja kb. 3x akkora, mint a teherkar, vagyis az izomerő karja.

41

42 Következésképpen a medence vízszintes egyensúlyának megtartásához kb. a testsúly háromszorosának megfelelő izomerő szükséges. Ebből a combfejre ható eredő erő a ható erők vektoriális összege, vagyis a testsúly négyszerese.

43 A magzati fejlődés során a csípőízület a 10. embrionális hétig kialakul.

44

45 A vápát alkotó csontok csontmagjai az úgynevezett Y porc formájában születéskor már láthatóak, de a vápa alakja az intrauterin élettől éves korig változó. A foetalis élet első kétharmadában félgömb alakú, majd mélysége fokozatosan csökken, és születéskor a magassági átmérő a szélességi átmérőnek csupán kétötöde. Születés után ismét mélyül. A teljesen kifejlődött vápa fokos gömbszeletnek felel meg.

46 A csípőízület fejlődése során változik a collo- diaphysealis szög és a combnyak antetorsiója is. A collo-diaphysealis szög a combnyaknak a frontalis síkban a femur hossztengelyével, míg az anteversio a combnyaknak a horizontális síkban a femur condylusokkal bezárt szöge.

47

48 A collo-diaphysealis szög a 9. intrauterin hónapban 120 fok körüli, de születés után fokozatosan valgisalódik. 1 éves korban 150 fok, 9 évesen 140 fok körüli, és csak serdülőkorban éri el a felnőttkori – fokos – normálértéket.

49 Az antetorsio a 3. magzati hónapban még 0 fok, születéskor már fok közötti. Innen fokozatosan csökken, 9-12 éves kor körül alakul ki a felnőttre jellemző 15 fok körüli érték.

50 Az első ízületi probléma, mellyel már csecsemőkorban ortopéd szakvizsgálatra kerül a csecsemő, az a csípő fejlettségének megítélése, vagyis a „csípőszűrés”. A normális csípő esetén a Lorenz abductio 90 fok, az ízület stabil, ultrahanggal I/a.

51

52 A csípő ultrahang vizsgálata nem helyettesítheti az ortopédiai szűrővizsgálatot!

53 Instabil csípő: - A laza csípő rendszerint csak a tok lazaságát jelenti, de a csípő nem feltétlenül instabil. - Luxálható csípő esetén az ízület lazasága miatt a fej nyomásra - rendszerint hátrafelé - könnyen elhagyja a vápát. (Barlow tünet) Ez a jelenség rendszerint csak az első hónapokban áll fenn.

54 Dysplasiás csípő: A dysplasia voltaképpen fejletlenséget jelent, ez azonban a csípőízület vonatkozásában nem egyszerűen az ízület fejletlenségét jelenti, hanem egyes elemeinek helytelen irányú fejlődését: Így a vápa sekély, a collodiaphysealis szög fokozott, és fokozott lehet az anteversio is. Klinikailag „kötött”-nek mondjuk a csípőt az észlelhető abductios mozgáskorlátozottság miatt. A dysplasia nem klinikai, hanem radiológiai fogalom.

55 Csípőficam: Luxatios-repositios jel észlelhető. Ez az Ortolani tünet. A családon belüli hajlam poligénesen öröklődő.

56

57 A ráncaszimmetriáknak csak 20%-ában észlelünk veleszületett csípőficamot. Ha az egyik oldali csípő abductios kötöttségéhez az ellenoldal adductios kötöttsége társul, akkor ez lehet méhen belüli ferdetartás következménye is.

58

59 Kezelés: - csípőtorna - terpeszpbetét - Pavlik kengyel vagy abductios készülék. ( Pavlikot addig adhatunk, amíg a kicsi fel nem ül) - műtéti repositio

60 Csámpás gyerek A fokozott AV berotatio a csípőízület fejlődésével (az anteversios szög változásával) összefüggő, normális jelenség, mely a korral spontán javul. Ha a lábszár berotatioja fokozott, vagyis a bokaízület tengelye - a térdízületi síkhoz viszonyítottan előlről-lateral felől hátra-medial felé irányul - mínuszos variáns, akkor a lábak befelé fordulása olyan méretű lehet, hogy a gyerek a saját lábában esik hasra. Akármelyik formával találkozunk: egyik sem kóros, csak a normális fejlődés egyfajta szélsőséges variációja, teendőt nem igényel.

61 Sántító gyermek Transitorikus arthritis Jellemző tünetei: - hirtelen kezdet, rendszerint reggel egyszerűen nem hajlandó ráállni a lábára - kímélő jellegű sántítás - az érintett csípőben a flexio és a berotatio mérsékelten korlátozott lehet. Rendszerint ágynyugalom, valamint Cataflam cseppek hatására 4-5 nap alatt lezajlik.

62 Arthritis: • vírusos eredet – újszülött korban • gócos eredet • bakteriális – mindig haematogén úton terjedve, a - metaphysisből jut át az ízületig és nem fordítva! Kivétel: septikus csecsemők, koraszülöttek • intermittáló, szubakut – JRA-t ki kell zárni! • transitorikus

63 Éjszakai végtagfájdalom Nagyon gyakori panasz. Jellemzői: - nem sántít - nincsen objektív mozgáskiesés, szabadok az ízületi mozgások - a fájdalom helyét sem konkrét végtagban, sem azon belül nem lokalizálja

64 Perthes kór = osteochondritis deformans juvenilis coxae Legg – Perthes – Calvé – Waldenström – féle megbetegedés

65

66

67 A kórkép lényege az asepticus csontnecrosis, vagyis a steril csontelhalás. A növekedés időszakában a növekvő porc steril gyulladása a szervezeten belül bárhol kialakulhat. Ez a csontos növekedés befejeződése, a növekedési zónák lezárulása után csaknem mindig maradványtünetek nélkül gyógyul, kivéve a csípőízületet és a gerincet.

68 Tünetek: Gyakran panaszmentes sántítás. Az érintett oldalon kezdetben csak a berotatio, később a flexio és az abductio is korlátozott. Három stádiuma van: az első ½-1 évig, a második, degenerációs szakasz 1-2 évig tart. A remodellizáció 2-4 évig is tarthat.

69 A kezelés alapelve, hogy a fellazult szerkezetű combfejet tehermentesíteni, és fedni kell. (Containment) Konzervatívan: - mankó - Perthes kezelő járógép (tuber támaszos, csúszókengyeles) - GYÓGYTORNA Műtét inkább csak akkor indokolt, ha a fej már eleve subluxalt. Viszont a keringést rendszerint javítja, így többnyire gyorsítja a betegség lefolyását is.

70 Gyakran már a fej beroppant stádiumában találkozunk a beteggel! Lehet kétoldali, ilyenkor csak a Perthes kezelő járógép jöhet szóba. A Perthes kór kezelése rendkívül fontos gyógytornászi feladat, még akkor is, ha évekig tart!

71 Epiphyseolysis capitis femoris Ha egy kövérkés gyerek kifelé rotált végtaggal sántít, és a térdét fájlalja, jusson eszünkbe az epiphyseolysis. A kórkép lényege, hogy a combfej a nyakról hátra és lefelé elcsúszik a nyakon.

72

73

74 Fiúknál gyakoribb (2:1 arányban), náluk éves korban, lányoknál rendszerint éves kor között fordul elő. Gyakran kétoldali, ha nem is egy időben. Hormonális okokat tételeznek fel: a dystrophia adiposo-genitalias alkatú gyermekeknél a sexual-hormonok termelődése késik, az epiphysis fúga a persistaló növekedési hormonok következtében kiszélesedik.

75 Jellegzetes klinikai tünet a berotatio jelentős korlátozottsága, valamint a Drehmann tünet; a csípő flexioja során fellépő kényszer abductio és kirotatio.

76 Epiphyseolysis lenta – acuta A klinikai tünetek hetekkel megelőzhetik a radiológiai elváltozás megjelenését. Biztos diagnózis: ap. csípő rtg. és főként a Lauenstein felvétel! (csípő és térd fokban flectalt)

77 Térdízület A térdízület az emberi test legnagyobb méretű, egyben legbonyolultabb felépítésű ízülete. Mechanizmusa szerint trochoginglymus, vagyis csukló-forgó ízület, de felépítése szerint inkább tiszta ginglymushoz hasonló.

78 Állás, járás közben, de hajlítás során – vagyis dinamikus körülmények között - is az ízület stabilitását az oldal- és a keresztszalagok biztosítják. Az oldalszalagok a femur condylusok legnagyobb görbületi sugara mentén hidalják át a térdízületet. Következésképpen a térdízület nyújtott helyzetében maximálisan megfeszülnek, míg hajlításkor a condylusok kisebbedő sugara miatt aránylag lazák.

79

80 A keresztszalagok voltaképpen a térdízület „belső oldalszalagjai”, - két párhuzamos állású, közös tengelyű ginglymus! - melyek a lateralis, illetve a medialis condylus fossa intercondylaris felé néző felszínéről erednek előre, illetve hátrafelé. A keresztszalagok a mozgások minden fázisában, azaz a térdízület minden helyzetében feszesek.

81 A kereszt- és oldalszalagok együttes működése az, ami nem engedi meg a flexiós-extensiós mozgások során a tisztán gördülő mozgást, hanem egyidejű csúszásra kényszerítik az ízületet alkotó csontokat.

82

83 Mivel a femur condylusok gördülő felülete négyszer olyan hosszú, mint a tibia plato mozgási pályája, ezért a femur condylusnak a tibián történő 1 mm-nyi gördülését 4 mm-es csúszásnak kell kísérni.

84

85 A femur condylusok görbületi sugara mind sagittalis, mind frontalis irányban kisebb, mint a tibia condylusoké, így a két ízfelszín között ék alakú területek maradnak szabadon. Ezt a területet a meniscusok töltik ki. Az ízületi felszínek minden pozícióban való kongruenciáját a rostporcos meniscusok rugalmas működése biztosítja.

86 A térdízület formájának, de működésének jellegzetességei is már 300 millió éve kialakultak.

87 Homo sapiens Gallus domesticus

88 Két lábon álláskor a test súlypontja a középvonalban van, a két térdízület terhelése szimmetrikus. Braun és Fischer számításai alapján a térdízületek együttesen a teljes testsúly 85,6 azaz egyenként 43%-át viselik.

89 Fél lábon álláskor a test súlya – a teljes testsúly 93%-a – a súlyponton keresztülmenő függőleges mentén hat, így a térdízületet excentrikusan, medialisan éri. Ezzel egyensúlyt a tractus iliotibialis lateralisan ható izomereje tart. A térdízületet e két erő eredője terheli, ami Maquet számításai alapján valamivel több, mint a testsúly kétszerese.

90

91 Genu varum esetén a súlyerő hatásvonala a térdízület középvonalától távolabbra kerül. A hosszabb erőkar miatt változatlan egyensúly csak akkor jöhetne létre, ha a lateralisan ható izomerő növekedne. A mérések szerint azonban ez az erő nem, hogy nem nő, de csökken. Ennek eredményeként az eredő súlyerő medial felé tolódik el.

92

93 A genua vara csecsemő- és kisgyermekkorban gyakori jelenség, és rendszerint szimmetrikus. Kísérheti lateralis instabilitás is, de mindig panaszmentes. Terhelésre rendszerint fokozódik, és többnyire spontán javul.

94 Blount- kór A medialis tibia epiphysis „lecsorgása”, kiszélesedése. Ritka kórkép, de gondolni kell rá.

95

96

97 Genua valga Ha az alsó végtagi berotatio a combok területében fokozott, akkor járás során a térdek „szembenéznek”, és a térdek – a frontalis síkra vetítve - kifejezett valgitásban vannak. A sarok tengelye gyakran követi a lábszár vonalát, és szintén fokozott valgus állású lehet. Ilyenkor terheletlenül vizsgálva az AV-i konstrukciós tengelyek fiziológiásak (térdek, bokák összeérnek) tehát ez funkcionális valgitás.

98

99

100 Oldalnézetben álló helyzetben a test súlyvonala a térdízület femur condylusokon harántul átmenő vízszintes mozgástengelyén is áthalad. Ebben a helyzetben a stabilitást, az ízület helyben tartását az agonista és antagonista izmok egyidejű összehúzódása biztosítja.

101

102 A patella a térdízület elülső tokjába, de egyben a comb feszítő izmának inába is beleágyazott, nyújtott térd mellett a femur facies patellarisával ízesül. A patella mechanikai szerepe a comb feszítő erejét a tibiára közvetítő csiga, vagyis hypomochlion. Mivel növeli az extensor apparatus és a térd flexiós-extensiós mozgástengelye közti távolságot, ezért az extensiós mozgások során a feszítő erőt 50%-kal növeli.

103 A 8. gestatios héten a femur condylusok formája a felnőttre jellemző karakterisztikát mutatja, és a quadricepsben megjelenik a patellának megfelelő kondenzáció.

104

105 Radiológiailag a patella 4-5 éves korig „láthatatlan”, a csontosodási mag 5 és 11 éves kor között jelenik meg. A felnőttre jellemző forma csak 11 éves kor után látható.

106 Az ízületi porcfelszín geometriája nem felel meg az alatta lévő csontos felszínnek. A térdízületi flexió növelésével a patella érintkező felülete növekszik, de ugyanakkor változik is. Normális ízületi működés esetén a patella ízfelszínén a contact area lateralisan nagyobb:1,6 : 1,0

107

108 A patella az ízületi tok, retinaculum, szalag – izom - ín alkotta lágyrész-rendszer kereszteződésében, centrálisan helyezkedik el. Transversalis és longitudinalis irányban egyaránt biztosított a helyzete az - aktív - passzív stabilizátorok révén.

109

110 A lateralis peripatellaris retinaculum két részből áll: a. superficial oblique retinaculum b. mély transversalis retinaculum: - epicondylo-patellar part ( statikus támaszt ad a patellának) - középső rész (közvetlenül a tractus iliotibialisból) - patello-tibial band ( a patella alsó támasztását biztosítja)

111 A patella helybentartásához a medialis és lateralis stabilizáló erők egyensúlya szükséges. A térd flexiója során a statikus lateralis stabilizátorok a patella lateral felé dőlését és lateral felé történő elcsúszását okozzák, így subluxatiot, vagy lateral pressure synndromát hozva létre.

112 Q szög - a quadriceps húzási iránya és a ligamentum proprium patellae által bezárt szög. Normális értéke 5-20 fok között van.

113

114 A Q szög alakulása összefügg a combnyak anteversiojával, vagyis a femur rotatios helyzetével, valamint a lábtő eversios tartásával, de A Q szög mértéke és a patellofemoralis ízületi panaszok között nincs direkt összefüggés!

115 A patella ízfelszínére jutó nyomás meghatározó tényezői: - a patellofemoralis ízület eredő ereje - az ízületi felszín nagysága - a kontakt felszín nagysága

116 Míg a patella a helyzetét és a femurtól való távolságát megtartja, addig a quadriceps feszítő ereje és a lig. patellaeban ébredő erő egyenlő és ellentétes irányú. Ezen erők vektorialis összege a patellofemoralis ízület ízfelszínére merőlegesen ható nyomóerő. Ez az erő a térd hajlításakor nő.

117

118

119 Klinikai tünetek: • fájdalom - pozíció-, gyakrabban aktivitásfüggő • crepitatio – ha van is, nem okoz feltétlenül panaszt! • „giving way” - meniscus sérülés is okozhatja, de az csavarásos, elfordulásos mechanizmussal jön létre. A patellofemoralis eredetű lépcsőzéskor jelentkezik. Okozhatja egyszerűen a quadriceps gyengesége is. • Elakadás – akkor jellemző patellofemoralis elváltozásra, ha transiens • Duzzadás (ízületi folyadék?) – többnyire intermittáló, vagy átmeneti -

120 Klinikai vizsgálat: - A patella lateral- rotatioja - Medio – lateral csúszási teszt - Superior-inferior csúszási teszt - crepitatio patellae

121

122

123

124 „Kiment a térdem!” Habituális patella ficam?

125 „Kimegy a térdem!” ez nem feltétlenül az instabilitás jele, gyakran csak a quadriceps gyengeségéé. Jellemzői: a beteg életkora, neme, testalkata/testsúlya, heves szubjektív panaszok, negatív Rtg., ultrahang, és minor klinikai lelet. A térdfájdalom rendszerint aktivitáshoz kötött.

126 Akut sérülés lehet: - direkt trauma – porcsérülések, contusio - indirekt trauma ( „bagatell trauma” ) - gyakori az osteochondralis sérülés a nyíró erők hatására a patella medialis / femur lateralis condylusán

127 Lateralisatio patellae lateral pressure syndrome A patella lateralisatioja esetén megvan a lehetőség a patella „helyes útra” terelésére, míg lateral pressure syndrome esetén a lateralis retinaculum annyira feszes, hogy a patella passzívan sem vihető az anatómiai pozícióba.

128 Patella subluxatio / translatio / 1. Minor recurrent lateral subluxatio – a patella kismértékben kicsúszik a pályájából, anélkül, hogy érezhetően menne a helyére. Gyakran tünetmentes. 2. Maior recurrent lateral subluxatio – a patella csaknem elhagyja a lateralis femur condylust, majd hirtelen és hallhatóan visszaugrik a helyére. Rendszerint a flexio kezdetén következik be, a jelenség rendszertelenül ismétlődik.

129 3. Persistáló lateralisatio (displacement) – a patella a flexio során mindvégig subluxalt helyzetben van és marad. A flexio végén tendenciát mutat centrális helyzetébe visszatérni. Persistáló lateralisatio ≠ habitualis patella dislocatio

130 Patella dislocatio 1. Akut patella dislocatio= Luxatio patellae: amikor a patella teljes mértékben elhagyja a femoralis trochleat. és a térdízület lateralis felszínén helyezkedik el. Spontán nem reponálódik! Hajlamosító tényező lehet a fejletlen femur condylus és a patella subluxatio. 2. Permanens patella dislocatio ( szerzett forma) – 90 fokos térdflexiónál a patella minden esetben spontán elhagyja a helyét, és a lateralis condylus mellé csúszik. Extensiokor visszatér a helyére. 5-7 éves korban a leggyakoribb.

131

132 3. Recurrens patella dislocatio: amikor a patella teljes ficama (lateral-dislocatioja) banális körülmények, megszokott napi aktivitás közben jön létre. Habitualis patella ficam = recurrens patella dislocatio

133

134 Patella chondromalatia Fiatalok patella porcában keletkező, az enyhébbtől a középsúlyosig menő fájdalmat, merevséget okozó gyulladásos elváltozás, mely a teherviselő ízfelszíneket nem érinti.

135 Fájdalom hirtelen megbicsaklás és éles fájdalom a leragadó, összetapadó ízfelszínek instabilitás érzést okoznak Instabilitás a patella hirtelen megbillenése fájdalom

136 Jumper’s knee = patella-ín tendinitis – nyomásérzékenység a patella alsó pólusánál Hoffitis – gyakran direkt trauma – térdre esés – következtében alakul ki. Pes anserinus bursitis – A „karcsú-szabó- inas” izmok tapadási helye. Fluctualó terime tapintható. Diff.dg.!

137 Morbus Schlatter-Osgood A tuberositas tibiae osteochondrosisa. Nagyon gyakori. A klinikai tüneteknek fokozatai vannak: az enyhe duzzanattól az erisypelashoz (orbánchoz) hasonlító meleg, piros, fénylően feszülő fájdalmas gyulladásig. A panasz lehet váltakozó, és éveken át vissza-visszatérhet. A diagnózis rtg. nélkül is egyértelmű. Teendő a borogatástól a gipszsínig terjed. Semmi egyéb! Az apophysis elcsontosodásával gyógyul. Malsanatio esetén persistálhat mobilis fragmentum.

138 Baker cysta? Ganglion ! A térdhajlati ganglion gyermekkorban többnyire hirtelen kezdettel, panaszt nem okozva alakul ki a gastrocnemiusok medialis vagy lateralis eredése mentén. Rendszerint spontán eltűnik.

139 Haemarthros, OCD Haemarthros kialakulhat OCD nélkül is, de az OCD-t mindig haemarthros kíséri.

140 A haemarthros diagnosztikája egyszerű: jelentős, hirtelen – rendszerint valamilyen trauma hatására – kialakult folyadékgyülem a térdízületben. A punctioval nyert folyadék lehet - sanguis ( egynemű vér) - vér, zsírcseppekkel - véresen festenyzett synovialis folyadék Trauma nélkül haemophilia

141 Hogyan kerülhet vér a térdízületbe? „Erezett képlet” sérülése! (Csont, vagy a synovium) A meniscusok külső széle és a keresztszalag is rendelkezik vérellátással, de ezek sérülése lényegesebb kisebb bevérzést okoz a térdízületben.

142 Ha az rtg. nem mutat törést, de a punctatumban vannak zsírcseppek, akkor a negatív radiológia ellenére is felmerül az OCD lehetősége, mert a vaskos porcréteghez tartozhat olyan kicsi csontos darab is, mely rtg-n nem látható. A dissecalódott darab rendszerint a patella medialis széléről vagy a femur lateralis condylusáról válik le.

143 Az ízületek hangjai a. Kattogó, ropogó ízületek: akaratlagosan is kiváltható, redszerint a kis vagy kisebb ízületekben keletkezik. Panaszt nem okoz. A jelenség oka nem ismert, teendőt nem igényel. b. Recsegő-ropogó ízület: hasonlít az előbbihez, csak „zöngésebb” a hang, és többnyire a gerinc területében, rendszerint akaratlagosan jelenik meg. Ez a ropogtatás „jóleső” érzést ad.

144 c. A térdízület hangos, éles és mély hangú csattanó hangja: maximalis flexio során keletkezik, és többnyire a discoid meniscus okozza. Dg. MR-rel, többnyire arthroscopia szükséges. d. A pattanó csípő okozta tompa, de hallható, és ugyanakkor látható, vagy egyben tapintható jelenségtől, amikor a tensor fasciae lata a trochanter maior felett átugrik.

145 e. Nagyon hangos, mély és csonthangú a rendszerint iliosacralis roppanás, mely inkább ijesztő, de a beteg számára különösebb panaszt nem okozó jelenség, szintén csípőmozgások során észlelhető, de az ízületi ropogással ellentétben akaratlagosan nem váltható ki. f. Ízületi „nyiszogás”: alig, vagy csak a beteg számára hallható halk hang, ami bármely ízületben előfordulhat, mindig fájdalommal kísért, és az arthrosis jellegzetes kísérő tünete.


Letölteni ppt "A mozgató szervrendszeri megbetegedések felosztása: - fejlődési rendellenességek - tumorok - gyulladás - trauma - arthrosis."

Hasonló előadás


Google Hirdetések