Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Operatív memória (belső tár) Az alaplap funkcionális egységei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Operatív memória (belső tár) Az alaplap funkcionális egységei."— Előadás másolata:

1 Operatív memória (belső tár) Az alaplap funkcionális egységei

2 Bóta Laca A bemutató tartalma  Az adattárolás elméleti alapjai  Az operatív memória jellemzése  Adatőrző tárak (...ROM)  Adatfelejtő tárak (...RAM)  A belső tárak munka közben 112

3 Az adattárolás elméleti alapjai

4 Bóta Laca Neumann-gép (1945. tavasz)  Program, adat végrehajtáskor legyen egy elektronikus, belső tárban > memória (memory)  A szükséges adatokat (és részeredményeket) elektronikusan a gép a memóriájában, digitálisan, logikailag számjegyként tárolja. A tárolás alapja a kettes számrendszer (bináris tárolás).  A gép belső programvezérlésű legyen, vagyis a működéséhez nélkülözhetetlen programot is tárolja.  Általános célú számítógép > központi vezérlőegység (CPU)  Szükséges egy számolómű > központi aritmetikai egység (ALU)  Szükséges beviteli (input) és kiviteli (output) egység. Az adattárolás elméleti alapjai 63

5 Bóta Laca Az adattárolás fogalmai  memory (angol) – tároló(egység)  operative memory  operatív memória, operatív tár  központi memória, memória  (elektronikus) belső tár  munkatár  főtár  elsődleges tár  ROM (read only memory): csak olvasható memória, ami része a belső tárnak, de a CD- ROM, DVD-ROM háttértáraknál is ezt jelenti  secondary memory: háttértár Az adattárolás elméleti alapjai

6 Bóta Laca Belső tár  Adatok, programok tárolása a műveletvégzés idejére  Felépítése: rekeszek Cím: N-1 1 rekesz – 1 byte Az adattárolás elméleti alapjai 112

7 Bóta Laca A helyiértékes számrendszerek I.  Decimális (tízes) számrendszer alapszám: 10 számjegyek: 0; 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9. helyiértékek: olvasása: 3 százas 4 tízes (negyven) 2 egyes /10 szám342 Az adattárolás elméleti alapjai

8 Bóta Laca A helyiértékes számrendszerek II.  Bináris (kettes) számrendszer alapszám: 2 számjegyek: 0; 1. helyiértékek: olvasása: 1 négyes, 0 kettes, 1 egyes /2 szám101 Az adattárolás elméleti alapjai

9 Bóta Laca Konverzió (binárisból decimálisba)  A bináris egész szám: Váltsuk át decimális számrendszerbe! 1x16 + 0x8 + 1x4 + 1x2 + 0x1 = 22  = Az adattárolás elméleti alapjai

10 Bóta Laca Konverzió (decimálisból binárisba)  A decimális egész szám: 37. Váltsuk át bináris számrendszerbe! : = VÉGE Az adattárolás elméleti alapjai

11 Bóta Laca Tárolható kódok száma  1 biten: 2 1 = 2  2 biten: 2 2 = 4  3 biten: 2 3 = 8  4 biten: 2 4 = 16  5 biten: 2 5 = 32  6 biten: 2 6 = 64  7 biten: 2 7 = 128  8 biten: 2 8 = 256  9 biten: 2 9 = 512  10 biten: 2 10 = Az adattárolás elméleti alapjai

12 Bóta Laca Belső adatábrázolás  Számok fixpontos – egész számok ábrázolása (>16 bit) lebegőpontos – törtek ábrázolása (>32 bit)  Karakterek ábrázolása – mai kódrendszerek: ASCII (7/8 bites) UNICODE (jelenleg 16 bites)  Logikai adatok tárolása (1 bájt, de 1 bit szükséges)  Utasítások ábrázolása – gépi kód Az adattárolás elméleti alapjai

13 Bóta Laca Karakterek ábrázolása - ASCII  American Standard code for Information Interchange – Amerikai Kódszabvány az Információcseréhez  Alfanumerikus és vezérlőkarakterek kódolásához használt kódrendszer  Az egész világon elfogadott szabvány a karakterek kódolásához.  128 karakter 7 bites kódolását valósítja meg.  megegyezik az ISO-7 kódrendszerrel  az ISO-7-ben a karakterek cserélhetőek > nemzeti kódkészletek  a számítógépek többsége a 8 bites kiterjesztett változatot használta.  a kódrendszerből hiányoznak azok a vezérlő kódok, amelyek a már csaknem kizárólagosan használt képernyő orientált rendszerekben használatosak  kialakítása a mechanikus működésű adatmegjelenítő (teletype, telex, géptávíró) perifériák idején Az adattárolás elméleti alapjai

14 Bóta Laca Karakterek ábrázolása - UNICODE  16 bites kódrendszer  Azért hozták létre, hogy ábrázolni lehessen minden létező nyelv minden létező betűjét (beleértve a kínai, japán stb. nyelveket is, ahol minden szó egy írásjel).  Az UNICODE rendszer felülről kompatíbilis az ASCII kódrendszerrel. Az adattárolás elméleti alapjai

15 Bóta Laca 5,25” Adatmennyiség mérése 8 bit=1 bájt(byte)=< 1024 bájt=1 KB(kilobájt)< <1024 KB=1 MB(megabájt)< <1024 MB=1 GB(gigabájt)< <1024 GB=1 TB(terabájt)< 1024 TB=1 PB(petabájt) 1024 PB=1 EB(exabájt) DVD 3,5” HD, DD CD HDDVD vagy BlueRay Legkisebb tárolható adat: 1 bit HDD Az adattárolás elméleti alapjai

16 Bóta Laca Prefixumok, de melyik?  SI mértékegység rendszer(1000x)  kilo, k  Mega, M  Giga, G...  Informatika – ajánlás a bináris prefixumokhoz  Kilo, K>> KiB (ejtsd: kibi bájt)  Mega, M>> MiB (ejtsd: mebi bájt)  Giga, G>> GiB (ejtsd: gibi bájt)  Tera, T>> TiB (ejtsd: tebi bájt) ... Az adattárolás elméleti alapjai

17 Operatív memória (belső tár) Az alaplap funkcionális egységei

18 Bóta Laca Az operatív memória fogalma, feladata  Olyan tár, melyet a központi vezérlőegység közvetlenül elér.  A számítógép működése alatt tartalmazza a program(ok) utasításait, és az ahhoz kapcsolódó adatokat, azaz a végrehajtáshoz szükséges, valamint a végrehajtás alatt keletkező adatok tárolását biztosítja. Operatív memória (belső tár) 112

19 Bóta Laca Az operatív memória legfőbb jellemzői  Tárkapacitás. Ma már GBájtban mérhető.  Adatelérési idő: az olvasási parancs kiadása és az adat megjelenése között eltelt idő a hozzáférési vagy elérési idő. A tár annál gyorsabb, minél kisebb ez az idő. Nanoszekundumban (ns, nsec) mérjük. 1 ns = sec.  Adatátviteli sebesség Operatív memória (belső tár) 112

20 Bóta Laca Belső tárak technológiai csoportosítása  Adatfelejtő tárak: a számítógép kikapcsolásakor adattároló képességük megszűnik.  Dinamikus RAM – DRAM  alaplapon  különböző hardver egységekben (nyomtató...)  Statikus RAM – SRAM: nagyobb méretű memóriacellákat használ, gyors az elérési ideje  A CPU-ban lévő tárak: regiszter, cache  CMOS  Adatőrző tárak: a számítógép kikapcsolt állapotában is tárolja az adatokat.  ROM  PROM  EPROM  EEPROM  EEPROM-Flash Operatív memória (belső tár) 113

21 Bóta Laca A legfőbb tárak az alaplapon Operatív memória (belső tár) 253

22 Adatőrző tárak ROMPROMEPROMEEPROMEEPROM-Flash

23 Bóta Laca Az adatőrző belső tárak jellemzése  olyan véletlen elérésű operatív tár, ahová a gyártás után soha (ROM), egyszer (PROM) vagy csak speciális körülmények esetén lehet írni (EPROM, EEPROM, EEPROM Flash )  mérete állandó  tartalmát a ROM és a PROM kivételével a felhasználó is felülírhatja.  az adatokat kikapcsolás után is képes tárolni  véletlen elérésű tár  az alaplapra integrált adatőrző tár a BIOS Adatőrző tárak 113

24 Bóta Laca  ROM (Read Only Memory - csak olvasható tár): törlése, újraírása nem volt lehetséges  PROM (Programmable ROM - programozható ROM) Félvezető típusú memória, amelyet a ROM-tól eltérően nem a gyártása során, hanem utólag, programoznak be egy speciális eszközzel. Csak egyszer írható. Megvalósítás I. (ROM, PROM) Adatőrző tárak 113

25 Bóta Laca  EPROM (Eraseable PROM)  külön erre a célra készült eszközzel a tetején elhelyezett lencsén át UV-fénnyel törölhető a tartalma, ezután elhelyezhető benne a frissítés. Megvalósítás II. (EPROM) Adatőrző tárak 113

26 Bóta Laca  EEPROM (Electrically EPROM - elektronikus EPROM)  Az EPROM-hoz közeli félvezető memória, amelynek tartalma elektronikus úton könnyen változtatható.  Az írást, olvasást tekintve a RAM-hoz hasonló elven használható.  Lassan írható, ezért háttértárnak vagy BIOS- ként alkalmazzák  A digitális képműveletek szempontjából az EEPROM a digitális fényképezőgépek memóriaközegeként, jut szerephez. Megvalósítása III. (EEPROM) Adatőrző tárak 113

27 Bóta Laca Az adatőrző belső tárak frissítési módja  ROM: törlése, újraírása nem volt lehetséges  PROM: speciális eszközzel egyszer írható, utána csak olvasható tár  EPROM: UV-fénnyel törölhető a tartalma, ezután írható  EEPROM: elektronikus úton írható (ahogyan a RAM is).  EEPROM-Flash: Az írás, olvasás sebességét tekintve RAM-hoz hasonlóan működő tár. Adatőrző tárak 113

28 Bóta Laca Flash  újraírható félvezető memória.  megőrzi az adatokat kikapcsolás után is  példák  digitális fényképezőgép  BIOS (alaplapon)  PenDrive Adatőrző tárak 113

29 BIOS

30 Bóta Laca Mi a BIOS?  basic input output system – alap be- és kiviteli rendszer  A PC különböző hardveregységeit kezelő szubrutinok gyűjteménye, amit firmware-nek is neveznek.  (szubrutin: a program egy speciális része, ami általában a program futása során többször is végrehajtásra kerül.)  az alaplapra integrált  ma használt technológiai: Flash-EEPROM BIOS 49

31 Bóta Laca A BIOS jellemzői  tartalmazza:  a hardverelemeket kezelő szubrutinokat  POST  az operációs rendszer betöltéséhez szükséges rutin  Bekapcsoláskor megjelenik a monitoron a BIOS  készítésének dátuma, verziószáma, és a fejlesztő cég neve BIOS 49

32 Bóta Laca Hogyan működik a BIOS?  Az egyes perifériákhoz, illetve feladatokhoz rendelt rutinok megszakítások által érhetők el, kiszolgálják az operációs rendszert, valamint a felhasználói programokat.  A megszakításhoz a megszakítási táblázatban elfoglalt helyük alapján egy szám rendelhető, így a BIOS megszakításai is számozottak.  Ha egy pl. egy szövegszerkesztő program figyelni szeretné a billentyűzetet, akkor ezt a BIOS segítségével oldhatja meg. BIOS 49

33 Bóta Laca A BIOS két fő feladata bekapcsolás után  POST (power on-self test) – bekapcsolási önteszt  bekapcsolás után a hardverelemek ellenőrzése  a hibát különféle (rövid, hosszú) sípolással (bip) jelzi  a hibajelzései nem egységesek  az operációs rendszer kulcselemeinek betöltése az adatfelejtő tárba (dinamikus RAM-ba) BIOS 49

34 Bóta Laca A jelentősebb BIOS-t gyártó cégek  AWARD  AMI  PHOENIX BIOS 49

35 Bóta Laca A BIOS, CMOS setup az alaplapon ALAPLAP FLASH – EEPROM - integrált chip * BIOS * POST CMOS – RAM - órajelgenerátor chip része + gombelem az adattároláshoz * BIOS SETUP * TIMER Programrutinok Beállítások BIOS 49

36 Bóta Laca A BIOS setup program  A BIOS rutinok működését befolyásoló, a felhasználó által beállítható értékek megváltoztatására (megtekintésére) szolgáló program.  alaplapon CMOS-RAM, de a számítógép kikapcsolásakor is megőrzi tartalmát az elem használatával  A számítógép konfigurációjáról tárolt adatok mellett tartalmazza azt az óra áramkört (timer), ami folyamatosan méri az időt, és követi a dátumot.  A hardver elemek ezen kívül konfigurálhatók még az alaplapon található jumperrel vagy/és DIP kapcsolókkal, illetve szoftverek segítségével. DIP kapcsoló jumper elem BIOS 271

37 Bóta Laca Hogyan érhető el a BIOS setup  A BIOS setup elérésének módja a számítógép bekapcsolása után pár másodpercig többnyire a képernyő bal alsó sarkában megjelenik.  pl.: AMI, AWARD: Press Del... (nyomd meg a Del-t)  egyéb: Ctrl-Alt-Esc Ctrl-Alt-Ins, Ctrl-A, Ctrl-S, Ctrl-F1, F10 F2 BIOS 49

38 Bóta Laca AMI BIOS indításkor  American Megatrends BIOS 49

39 Bóta Laca AWARD BIOS egyik panelje  AWARD Software BIOS 49

40 Bóta Laca Phoenix BIOS menüi  Phoenix Technologies BIOS 49

41 Bóta Laca Egy konkrét BIOS setup bemutatása  AWARD BIOS főmenüi (2003):  MAIN – alapvető rendszerkonfiguráció beállítás  ADVANCED – haladóknak  POWER – energia gazdálkodás beállításai  BOOT – alapvető eszközök beállításai a bootoláshoz  EXIT - kilépés BIOS 49

42 Bóta Laca AWARD BIOS (2003) – MAIN menü BIOS 49

43 Bóta Laca AWARD BIOS (2003) – BOOT BIOS 49

44 Adatfelejtő tárak (RAM)

45 Bóta Laca Az adatfelejtő tárak  A felhasználó írhatja olvashatja, ide kerül a számítógépes munkavégzés során minden elindított program utasítása, valamint adat, részadat. Műveletek: írás, olvasás.  Angol elnevezéssel RAM (Random Acces Memory), azaz véletlen elérésű memória.  a gép kikapcsolásakor elveszti adattartalmát  megtalálható az alaplapon kívül más periférián is pl.: monitorvezérlő-kártya  két jelentős csoportra oszthatók:  statikus RAM  dinamikus RAM Adatfelejtő tárak (RAM) 113

46 Bóta Laca DRAM - SRAM  DRAM  működés közben is adatfrissítésre szorul (néhány ezred másodpercenként)  gyártása egyszerű  olcsó elektronikus tár  SRAM  működés közben megőrzi az adatokat  drága elektronikus tár  adatelérés jobb, mint a DRAM esetén Adatfelejtő tárak (RAM) 115

47 Bóta Laca  mivel dinamikus, így a tárolt tartalom egy nagyon rövid időn belül megsemmisül, ha nem frissítjük.  az állandó (másodpercenként többszöri) frissítés tulajdonképpen nem más, mint a tár kiolvasása  a felhasználó esetenként cserélheti (pl. alaplapon) félvezető kivitelezésű tárolóeszköz, cellánként egy bitnyi adatot képes tárolni  legkisebb címezhető egysége a rekesz  adat sorszámozott rekeszekben, a rekesz sorszáma: a memóriacím  a (memória)cím a címbuszon keresztül jut el a rekeszbe író, vagy abból olvasó műveleteknél. A dinamikus RAM (DRAM család) Adatfelejtő tárak (RAM) 115

48 Bóta Laca DRAM működése * Adatfelejtő tárak (RAM) 115

49 Bóta Laca DRAM a kezdetekben  DRAM chipek az alaplapra integrálva Adatfelejtő tárak (RAM) 118

50 Bóta Laca DRAM illesztőhelyek – SIMM 30  a legelső memóriamodulok (9 bites elemek)  os PC-nél jelentősek  kapacitásuk jellemzően 256KB-16MB.  30 érintkezős  8 bit Adatfelejtő tárak (RAM) 118

51 Bóta Laca DRAM illesztőhelyek – SIMM 72  a legelső memóriamodulok (9 bites elemek)  os PC-nél jelentősek  72 érintkezős  kapacitásuk jellemzően 1-128MB. Adatfelejtő tárak (RAM) 118

52 Bóta Laca DRAM illesztőhelyek – DIMM  DIMM (Dual In-Line Memory Modul)  PII-től a PC általános memória illesztője  168, 184, 240 érintkezős  adatbusz: 64 bit  3,3V, 5V Adatfelejtő tárak (RAM) 118

53 Bóta Laca DRAM illesztőhelyek – RIMM  Rambus technológiájú modul használata, nem rövidítés  a DIMM-hez hasonló, de eltérő az érintkezők elhelyezése (184 pin) Adatfelejtő tárak (RAM) 118

54 Bóta Laca DRAM elhelyezése az alaplapon Adatfelejtő tárak (RAM) 252

55 Bóta Laca DRAM fejlesztések  DRAM  FPM RAM  EDO RAM  BEDO RAM  SDRAM  DDR RAM  RDRAM (RAMBUS) ? Adatfelejtő tárak (RAM) 118

56 Bóta Laca A DRAM fajtái - DRAM  ciklus idő: 60 és 70 ns (nanoszekundum)  működési sebesség: max. 18 MHz  32 érintkező  SIMM kiszerelés Adatfelejtő tárak (RAM) 115

57 Bóta Laca A DRAM fajtái – FPM RAM  FPM (Fast Page Mode) DRAM - gyors lapmódú RAM  ciklusidő: 35 ns  működési sebesség: 28,5 MHz  Kb. 40%-al gyorsabb a DRAM-nál.  A memória sorokra és oszlopokra van bontva. A memória hozzáférésnél meg kell adni a sor és oszlopcímet is. Specialitása az, hogy az azonos sorban lévő elemekhez az átlagosnál gyorsabban képes hozzáférni. Ezt úgy éri el, hogy amikor megkapja a sor címét, azt mindaddig megtartja, amíg nem kap újat, így csak egy-egy oszlopcímet kell fogadni és kezelni.  SIMM csatlakozót használ, esetleg DIMM  A Pentium processzoros alaplapokon még használták. Adatfelejtő tárak (RAM) 115

58 Bóta Laca A DRAM fajtái - EDO RAM  EDO (Extended Data Out) RAM - kiterjesztett adatkivitel  Adtelérési idő: 50, 60, 70, 80 ns. Ne alkalmazzunk különböző elérési idejű darabokat  66 Mhz (inkább 50 MHz) felett működése nem biztonságos  A kimenő adat tovább marad olvasható. Az FPM memóriában a kiolvasott adat a címváltás alatt (például amíg az oszlopcímet átállítja) nem hozzáférhető, utána pedig már az új adat jelenik meg, míg az EDO RAM esetében az adat ekkor is olvasható  Az FPM-től kb. 20%-kal gyorsabb, kisebb a fogyasztása  Ezek a RAM-ok csak párosával bővíthetők.  72 csatlakozós SIMM foglalat, 32 ill. 36 bites (+ 4 bit hibaellenőrzésre) Adatfelejtő tárak (RAM) 115

59 Bóta Laca A DRAM fajtái - BEDO RAM  BEDO (Burst Extended Data Output) RAM  Csoportosan olvassa az adatokat.  Gyors, de legfeljebb 66 MHz-es rendszersínig használható.  Az EDO RAM-hoz hasonlóan működik, azzal a különbséggel, hogy az oszlopcím megadása után a következő három memória cella tartalmát adja vissza.  Az SDRAM vele egy időben került a piacra, és az egy fejlettebb technológia volt. Adatfelejtő tárak (RAM) 115

60 Bóta Laca A DRAM fajtái - SDRAM  SDRAM (Synchronous Dinamic Random Access Memory) - szinkron dinamikus véletlen elérésű memória.  Rendszersín: 100, 133 MHz Működési frekvenciája megegyezik az alaplapi frekvenciával, azaz az adatátvitelt a rendszer órajeléhez szinkronizálja  Csoportos (burst) technika bevezetése: a processzor csak az első memóriacímet adja meg, a DRAM maga állítja elő a következő memóriarekesz címét amit a BEDO RAM-nál is alkalmazták.  Nem szükséges egyszerre két modul beépítése  Felépítésében is lényegesen különbözik az eddigiektől: az SDRAM belül több bankra van osztva és amíg az egyik töltődik addig a másikat el lehet érni, ami számottevő sebességnövekedést hoz az eddigi típusokhoz képest.  DIMM modul Adatfelejtő tárak (RAM) 115

61 Bóta Laca A DRAM fajtái - DDR-SDRAM vagy DDRAM  DDR-SDRAM (Double Data Rate SDRAM) - kétszeres sebességű SDRAM.  A jel mindkét oldalát adathordozóként használja, így megduplázódik az adatátvitel. Az órajel kétszeresével képes adatszállításra az adatbuszon, a címbusz az FSB frekvenciáján működik.  A DDR SDRAM első két verziója a PC1600 (DDR PC100) és a PC2100 (DDR PC 133) nevet viseli. Az 1600 és 2100 az adatátvitelre utal, azaz 1,6 és 2,1 GB/s-ra, míg a PC utáni számok jelentése: 100 MHz, ill 133 MHz.  videokártyákon is alkalmazzák  már létezik DDR2 és DDR3 (2006) is.  DIMM csatlakozó Adatfelejtő tárak (RAM) 115

62 Bóta Laca A DRAM fajtái - RDRAM (RAMBUS)  Direct Rambus DRAM (DRDRAM)  Adatátviteli sebesség: kb. 3 GB\s feletti  Jelenleg 1200 MHz sebességűek kaphatóak  Viszonylag drága  Pentium 4-ben, több memóriabankot képes egyszerre használni,  kevesebb energiát használ, kevesebb alkatrész  Képes az alaplapi frekvencia többszörösén futni  RIMM modul Adatfelejtő tárak (RAM) 115

63 Bóta Laca DRAM – adatok összefoglalása Típus/ érintkező száma technológia adatelérés (nsec) ciklusidő adatátviteli sebesség (GB/s) órajel (MHz) processzorok jellemző kapacitás (MB) SIMM 30DRAM60, 70max , SIMM 72 (DIMM 168) FPM RAM35, 48, 60, MB/smax. 28,5Pentiumig4-64 EDO RAM50, 60, 70, MB/smax DIMM 168SDRAM , MB/s 1, Mindegyik Pentium. Athlon XP-ig DIMM 184DDR SDRAM 4343 > 1,6 = 1638,4 MB/s 2,133 2,667 3,2 200 (2x100) 266 (2x133) 333 (2x166) 400 (2x200) Athlon XP, Pentium 4, néhány későbbi Duron és Celeron DIMM 240DDR2 SDRAM3,2 4,267 5,333 6, Pentium III. Pentium RIMMRDRAM (RAMBUS) 1,064 1,424 > 1,6 = 1638,4 MB/s Pentium III. Pentium Adatfelejtő tárak (RAM) 115

64 Bóta Laca DRAM – képeinek összegzése Típus/ érintkező száma technológiajellemző kép a memóriamodul érintkezőiről SIMM 30 DRAM SIMM 72 FPM RAM EDO RAM DIMM 168 SDRAM DIMM 184 DDR SDRAM RIMM 184 RDRAM (RAMBUS) Adatfelejtő tárak (RAM) 115

65 Bóta Laca DRAM-ok képei  SIPP (pár 80286)  DRAM  EDO/FPM RAM  SDRAM  DDRAM Adatfelejtő tárak (RAM) 115

66 Bóta Laca DRAM-ok képei  SDRAM  DDRAM  RDRAM RAMBUS Adatfelejtő tárak (RAM) 115

67 Bóta Laca Egyéb RAM 1. - VRAM, SGRAM  videó RAM, vagy grafikus RAM  A képernyőkezeléshez szükséges  a videokártyán található  a képernyőn megjelenő pontokhoz szükséges adatokat tárolja Adatfelejtő tárak (RAM) 116

68 Bóta Laca Egyéb RAM 2. - CMOS  Szerepe az adott konfigurációhoz való igazodás  Statikus memória  Kis energiaigény  A konfiguráció beállításait tárolja: idő, dátum, háttértár, csatoló beállítások, jelszó Adatfelejtő tárak (RAM) 114

69 Bóta Laca Egyéb RAM 3. – a mai CPU-ban  Gyorsító tár a RAM és a CPU között, feladata I/O műveletek gyorsítása  L1 Cache: Első szintű gyorsítótár. A processzorba integrált memóriaterület, amely a régebben olvasott adatokat tartalmazza - azok meg nem változása esetén körülbelül egy nagyságrenddel gyorsabban biztosítják a processzor számára az adatot, mint a külső memória. Ez a gyorsítótár a processzor belső órajelének ütemére működik, mérete jelenleg 16 és 64 kilobájt között van.  L2 Cache: Második szintű gyorsítótár. A rendszer saját memóriája és az L1 cache között létesít kapcsolatot, így háromszintűre cserélve a régebbi kétszintű gyorsítótár-struktúrát (a Pentium II-es generációtól fölfelé). Bizonyos processzoroknál lehet kisebb vagy akár teljesen hiányozhat is (mint például néhány Celeron esetében).  L3 Cache : Harmadik szintű gyorsítótár Adatfelejtő tárak (RAM)

70 A belső tárak munka közben Az alaplapon lévő két tár (EEPROM-BIOS, DRAM) működésének vázlatos bemutatása

71 Bóta Laca A számítógép kikapcsolt állapotban EEPROM - BIOS dinamikus RAM Belső tárak munka közben 112

72 Bóta Laca Bekapcsoláskor az első program betöltődése EEPROM - BIOS dinamikus RAM Belső tárak munka közben 112

73 Bóta Laca A felhasználó munka közben… EEPROM - BIOS dinamikus RAM Belső tárak munka közben 112

74 Bóta Laca Dinamikus RAM az alaplapon Belső tárak munka közben 115

75 Bóta Laca BIOS és DRAM alaplapon Belső tárak munka közben

76 Bóta Laca A jövő memóriái  Egyre nagyobb tárolókapacitás (több tíz GBájt, majd TBájt)  Egyre gyorsabb adatelérési sebesség  Molekuláris és bio memóriák  Bakteriohodopsin A jelenleg már folyó kutatások alapján 1/2000 nanoszekundumra van csak szükségük a molekuláknak az állapotváltozásokhoz és kb. 30 Gbyte/cm 3 -es lehet az adatsűrűség határa. Egyetlen hátrányuk, hogy a kb. 5 évig életképesek. Belső tárak munka közben

77 A bemutató forrásanyagai

78 Bóta Laca Könyvek, cikkek  Sikos László: PC hardver kézikönyv. BBS-INFO,  Andrew S. Tanenbaum: Számítógéparchitektúrák. Panem,  Ila László: PC építés, tesztelés, eszközkezelés. PC-Műhely 3. Panem,  Markó Imre: PC hardver. Konfigurálás és installálás. LSI,  Chip január oldal  Ajánlatok a BIOS témakörhöz:  (angol)  (angol)  (angol)  (német)  (angol)  CHIP április 139. oldal  CHIP május 138. oldal  október


Letölteni ppt "Operatív memória (belső tár) Az alaplap funkcionális egységei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések