Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Teli bolygó, üres tányérok - A z élelmiszerhiány új geopolitikája Fordította Bíró Dávid Prezentáció Lester R. Brown könyvéről.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Teli bolygó, üres tányérok - A z élelmiszerhiány új geopolitikája Fordította Bíró Dávid Prezentáció Lester R. Brown könyvéről."— Előadás másolata:

1 1 Teli bolygó, üres tányérok - A z élelmiszerhiány új geopolitikája Fordította Bíró Dávid Prezentáció Lester R. Brown könyvéről

2 2 Napjainkban lépünk be a krónikus élelmiszerhiány korába, melyben kegyetlen verseny zajlik a termőföld- és víz-erőforrások megszerzéséért. Röviden: eljött az élelmiszerellátás új geopolitikájának korszaka. —Lester R. Brown Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

3 3 A prezentáció témái 1) Az élelmiszerellátás: a gyenge láncszem 2) A népességnövekedés ökológiája 3) Előrelépés az élelmiszerláncban 4) Élelmiszert vagy üzemanyagot akarunk-e? 5) A talajerózió sötét árnyékot vet a jövőnkre 6) A vízkészletek hasznosításának maximuma és az élelmiszerhiány 7)A gabonahozamok növekedése stagnálásba megy át 8)Emelkedő hőmérséklet és emelkedő élelmiszerárak 9)Kína és a szójabab jelentette kihívás 10)Globális versenyfutás a termőföldekért 11)Képesek vagyunk-e megakadályozni az élelmiszerellátás összeomlását? Photo Credit: USDA/Wally Wilhelm

4 4 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand 1. fejezet Az élelmiszerellátás: a gyenge láncszem

5 5 • : a gabona és szójabab árak több mint kétszeresére nőttek, és ez mintegy hatvan országban élelmiszerlázadásokhoz és politikai nyugtalansághoz vezetett. •A globális gazdasági válság eljöttével az árak egy kicsit visszaestek. • : Az árak újabb megugrása az Arab Tavasznak adott lendületet. •2012: Az árak ismét rekordmagasságúak vagy közel vannak a korábbi csúcsokhoz. Az emelkedő élelmiszerárak korszaka Gabona határidős árak Búza határidős árak Szójabab határidős árak Source: CME Group

6 6 A globális élelmiszerellátás helyzete bizonytalan •A gabonafogyasztás és megtermelt gabona mennyisége között veszélyesen kicsi a különbség. •Napjainkban olyan hosszú távú folyamatokkal szembesülünk, amelyek: •növelik az élelmiszerek iránti keresletet; •korlátozzák az élelmiszer termelést. A világ gabonatermelése és gabonafogyasztása 1960 és 2011 között Mindössze egy rossz aratásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy káosz keletkezzen a világ gabonapiacain. Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig

7 7 Nő a kereslet, a kínálati oldalon pedig feszültségek vannak Keresleti oldal •Népességnövekedés •Az emberek felfelé lépnek az élelmiszerláncban •A bioüzemanyagok hatása: élelmiszerből készítenek üzemanyagot Kínálati oldal •Talajerózió •Talajvízkészletek kimerülése •A gabonahozamok stagnálása •Emelkedő hőmérsékletek Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig

8 8 Az élelmiszerfeleslegtől az élelmiszerhiányig elvezető út •A múltban a világnak két biztonsági tartaléka volt arra az esetre, ha deficit keletkezett a termelés és fogyasztás között: •ugaroltatott amerikai termőföldek; •nagy gabonatartalékok. •Napjainkra elvesztettük ezt a két biztonsági tartalékot: •az Egyesült Államok feladta a termőföld tartalékolási programját; •a gabonatartalékok veszélyesen alacsony szintre zuhantak. Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig Hány nap fogyasztását lennének képesek fedezni a világ gabonatartalékai,

9 9 Az élelmiszer-költségvetés feszültségei •Az emelkedő kereslet és az élelmiszerek kínálatának csökkenése eddig nem látott magasságokba emeli az élelmiszerek világpiaci árait. •Az olyan fogyasztók számára, akik jövedelmüknek százalékát költik élelmiszerre, a magasabb árak azt jelentik,hogy az érintettek kevesebbet esznek. Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig A globális havi élelmiszer-árindex alakulása, 1990 januárjától – 2012 augusztusáig

10 10 Éhezők száma egyre nő •Jelenleg közel 1 milliárd ember éhezik. •Egyes családokban ún. „ételmentes napok„ vannak, amikor a család egyáltalán nem eszik semmit sem. •A gyermekek szenvednek a legtöbbet: egyesek közülük fizikailag és szellemileg visszamaradnak a fejlődésükben, és képtelenek a bennük szunnyadó képességek kibontakoztatására. Photo Credit: iStockPhoto / Claudiad Ételmentes napokat tartó családok aránya (%) India24 Nigéria27 Peru14 Forrás: GlobeScan Inc.

11 11 Mire tanít bennünket a múlt? •Az élelmiszerhiány ókori civilizációk alapjait ásta alá. •A sumérok: az öntözőrendszerek egyik hiányossága vezetett a talaj sótartalmának megnövekedéséhez, és a termés elpusztulásához. •A maja birodalom: az erdők kiirtása talajeróziót és a talaj termőképességének elvesztését eredményezte. Míg a korai civilizációk hanyatlása egy vagy két környezet szempontjából káros folyamatra vezethető vissza, napjainkban egy sor ilyen trenddel kell szembenéznünk. A mi civilizációnk is ezen korai civilizációk sorsára fog jutni? Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

12 12 2. Fejezet A népességnövekedés ökológiája Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

13 13 Népességszám emelkedése által kiváltott feszültség •Bolygónkon 7 milliárd ember él. •Minden évben majdnem 80 millióval nő a Földön élő emberek száma. •Kétszáztizenöt millió nő, aki szeretné tudatosan megtervezni családjának nagyságát, nem tud hozzájutni a születésszabályozási szolgáltatásokhoz. •A nagy családok a szegénység csapdájába szorítják az egyéneket. Jelenleg gyorsan haladjuk meg a Föld azon képességét, amellyel képes eltartani a növekvő létszámú emberiséget. Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand A világ lakossága, , 2100-ig tartó előrejelzéssel

14 14 Túlterhelt rendszer •Túlhalászás: az óceánok halászterületeinek 80 százalékán a maximális lehetséges kapacitással vagy azt meghaladva zajlik a halászat. Photo Credit: USDA/ Stephen Ausmus; Yann Arthus-Bertrand •Túllegeltetés: Az egész Földön a legeltetett állatállomány létszáma 1,2 milliárddal emelkedett 1960 óta. •Túlzott fakitermelés: A világon lévő erdőterület évente nettó 5,6 millió hektárral csökken. Ez egy akkora terület, mint Costa Ricáé. •Túlszántás: Afrika, Ázsia és a Közel-Kelet egyes területein a termőföldek megművelhetetlen területekké alakulnak át. •Túlszivattyúzás: A világ lakosságának fele olyan országokban él, amelyekben a talajvizek visszatöltődésénél gyorsabban szivattyúzzák ki a talajvizet.

15 15 A demográfiai átmenet •Azok az országok, amelyek mind a születési rátát, mind a halálozási rátát lecsökkentik, kihasználhatják ún. demográfiai bónusz előnyeit: •pl. Japán, Dél-Korea, Taiwan, Hong Kong, Szingapúr •Európában, Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsia egyes részein 44 ország érte el a népességstabilitást. •A magas születési arányszám és az alacsony halálozási arányszám létrehozza a gyorsan növekvő népesség demográfiai csapdáját •pl. Nigéria, Etiópia, Pakisztán •Fekete-Afrika és az Indiai szubkontinens lakossága 2050-ig majdnem 2 milliárd fővel fog nőni Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

16 16 Bizonytalanság a várható népességszámmal kapcsolatban •Az ENSZ előrejelzései, melyek szerint a világ lakosainak száma 2050-ig 2,3 milliárddal nőhet, lehet, hogy valójában nem teljesülnek, mert ezek az előrejelzések nem veszik figyelembe •az erőforrások elérhetőségét; •a klímaváltozást; •A változó geopolitikai stabilitást vagy instabilitást. Photo Credit: USDA/ Lynn Betts Az emberiség igényei mára nagyobbak lettek a gazdaság természet adta alapjainak eltartó képességénél, és ez az összeomlás útjára vezetett bennünket.

17 17 3. Fejezet Előrelépés az élelmiszerláncban Photo Credit: USDA / Scott Bauer

18 18 •A világ húsigénye 1950 óta ötszörösére emelkedett. •Ahogy emelkednek a jövedelmek, a fejlődő világban mintegy 3 milliárd ember kíván több húst, tejet és tojást enni. •Ez azt jelenti, hogy takarmány céljára több gabonára és szójababra van szükségünk. Több hús, több takarmány A világ hústermelése, között Photo Credit: USDA / Keith Weller

19 19 A gabona állati fehérjévé történő átalakítása A marhahús esetében minden egyes font súlygyarapodáshoz több gabonára és ezért több vízre is van szükség, mint a többi húsfajta előállításához. Egy fontnyi súlygyarapodáshoz szükséges takarmány mennyisége Photo Credit: USDA / Scott Bauer

20 20 •Mivel a legtöbb természetes halászati területet teljesen lehalásszák vagy erősen túlhalásszák, az akvakultúrás haltenyésztés fedezi a hal iránti megnőtt keresletet. •Egyes akvakultúrákban gabonát és szójababot használnak takarmányként; másokban viszont hallisztet, ami további nyomást gyakorol az óceánok halállományára. Növekszik az akvakultúrás haltermelés A világ halászata és akvakultúrás haltermelése, Photo Credit: USDA / Peggy Greb

21 21 •Kína napjainkban kétszer annyi húst fogyaszt, mint az Egyesült Államok. •Az egy főre jutó fogyasztást nézve azonban pont fordított a helyzet: az egy főre jutó amerikai húsfogyasztás kétszerese a kínainak. Kína húsfogyasztása nő Ahogy növekednek a jövedelmek egyre nagyobb a nyomás, hogy – a lábasjószágokból és baromfiból készített élelmiszerek iránti egyre növekvő igényt kielégítendő – elég gabonát és szójababot termeljenek. Húsfogyasztás Kínában és az Egyesült Államokban, Photo Credit: iStockPhoto / fotoVoyager

22 22 •Több évtizedes növekedést követően az amerikai húsfogyasztás elérte a maximumot. •2007 és 2012 között 6 százalékkal csökkent. •A tápláléklánc fokain történő lejjebb lépés előnyösen hat egészségünkre és a környezet állapotára, ezen felül csökkenti a gabona és víz iránti keresletet. Csökken az amerikai húsfogyasztás Photo Credit: iStockPhoto / Darin Burt Húsfogyasztás az Egyesült Államokban,

23 23 •Az 1960-as években Dr. Verghese Kurien megszervezte a kis méretű tejtermék szövetkezetek ernyőszervezetét. •India jelenleg világvezető a tejtermelésben és 1967-ben hagyta le az Egyesült Államokat. •Teheneket kizárólag betakarításból visszamaradt növényi maradékokkal és fűvel táplálják. Gabonát nem igényel: az indiai tejtermelési modell Photo Credit: USDA / Scott Bauer Tejtermelés Indiában és az Egyesült Államokban,

24 24 •Kína „marhahús övezetében” a szarvasmarhákat a télibúza- és kukoricaföldekről behordott szalmával és szálastakarmánnyal etetik. •Kínában négy együtt tenyésztett pontyfajta úgy táplálkozik, mintha kint lenne a természetben (pl. planktonokon és vízi növényeken): a tenyésztésben tehát nem használnak gabonát vagy haltápot. Gabonát nem igényel: Kína „marhahús övezete” és pontytenyésztés Kínában Photo Credit: iStockPhoto / Pazhyna

25 25 4. Fejezet Élelmiszert vagy üzemanyagot akarunk-e? Photo Credit: iStockPhoto / Vasata Studio

26 26 •A világ gabonatermelésében az amerikai kukorica képviseli a legnagyobb mennyiséget, és a világ élelmiszerellátásban nélkülözhetetlen. •Jelenleg az USA gabonatermelésének közel egyharmadát etanolgyártásra fogják felhasználni. •Az a gabonamennyiség, amelyet az amerikai gépkocsik meghajtására használtak fel 400 millió ember élelmezéséhez lett volna elégséges. •Az amerikai rajongás az etanolért, mely ben kezdődött, szerte az egész világban hozzájárult az élelmiszerárak emelkedéséhez. Az emberek élelmezése helyett a gépkocsikat töltsük-e fel üzemanyaggal? A kukorica felhasználása takarmányként és üzemanyag-alapanyagként az Egyesült Államokban, Photo Credit: USDA / Scott Bauer Az a gabona, mely egy terepjáró 25 gallonos (94,6 literes) tartályának egyszeri feltöltéséhez szükséges, elég egy személy egy évig tartó élelmezéséhez.

27 27 A tíz legnagyobb etanolgyártó ország 2011-ben Millió gallonban Egyesült Államok14,319 Brazília5,553 Kína555 Kanada462 Franciaország301 Németország203 India147 Tájföld135 Spanyolország122 Belgium106 A világ termelése22,742 Az etanol legfontosabb alapanyagai: •Gabona az Egyesült Államokban, Kínában és Kanadában •Cukornád Brazíliában •Különféle gabonafajták Európában •Cukornád és melasz Indiában és Tájföldön A kukoricából gyártott etanolt belekeverik az amerikai benzinbe, hogy teljesítsék a “megújuló üzemanyagokkal” kapcsolatos előírásokat. Forrás: F.O. Licht Photo Credit: iStockPhoto / Bob Randall Ha a teljes amerikai gabonatermést átalakítanánk etanollá, akkor az amerikai benzinkeresletnek mindössze 18 százalékát tudná kielégíteni.

28 28 A biodízel legfontosabb alapanyagai: •A szójabab az Egyesült Államokban, Argentínában és Brazíliában •Repcemag Európában •Pálmaolaj Indonéziában és Tájföldön Egyre hevesebben bírálják az EU azon előírását, mely szerint 2020-ig a szállításban használt energia 10%-át megújuló üzemanyagoknak kell szolgáltatniuk. A tíz legnagyobb biodízel termelő ország, 2011 Millió Gallon Egyesült Államok841 Németország835 Argentína729 Brazília698 Franciaország420 Indonézia360 Spanyolország188 Olaszország156 Tájföld156 Hollandia117 A világ termelése5,651 Forrás: F.O. Licht Photo Credit: iStockPhoto / Bob Randall

29 29 •A bioüzemanyagok költség és haszon aránya növényfajtánként változó. •Az új olajpálma ültetvények létrehozása a trópusi erdők területét csökkenti. •A földhasználat módjának megváltozásából és a műtrágyák használatából eredő üvegházgáz- kibocsátás nagysága valószínűleg nagyobb, mint a benzin bioüzemanyagra való felváltásából eredő kibocsátás csökkentés. Bioüzemanyagok alapanyagnövényei kiszorítják az élelmiszernövényeket és erdőirtáshoz vezetnek Bioüzemanyagokból nyert energia és az előállításukhoz felhasznált energia hányadosa egyes növények esetében Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

30 30 5. Fejezet A talajerózió sötét árnyékot vet a jövőnkre Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

31 31 Photo Credit: iStockPhoto / Steven Allan A talajerózió egyre erősebb •A túlszántás, a túllegeltetés és az erdőirtás a talajt sebezhetővé teszik a szél- és vízerózióval szemben. •Napjainkban a világ szántóföldterületeinek egyharmadán gyorsabb az erózió számlájára írható talajpusztulás, mint a talajképződés. •A termőtalaj pusztulása csökkenti a termőföldek termékenységét és végül arra kényszeríti a gazdákat és legeltetésből élőket, hogy elhagyják a földjeiket. •Olyan országok, mint Lezotó, Haiti, Mongólia és Észak-Korea lassan képtelenné válnak arra, hogy ellásssák magukat élelmiszerrel.

32 32 A legelő lábasjószágok tönkreteszik a földeket •A világ 3,4 milliárd szarvasmarhája, juha és kecskéje tönkreteszi a növényzetet, és így a földek sebezhetővé válnak a talajerózióval szemben. •A kecskék nagyon jól érzik magukat a pusztulásnak indult környezetben: így ha a kecskék száma a juhok és szarvasmarhák számához képest megemelkedik, ez azt jelzi, hogy a legelők állapota romlásnak indult. •Mivel a kecskék száma gyorsan emelkedik, Nigéria évente hold legelőt veszít el—területeket, melyeken a sivatag veszi át uralmát. Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand A világ legelő lábasjószág állománya,

33 33 Sivatagosodás a történelem folyamán •Az Egyesült Államok Nagy-síkságán a túlszántás az 1930-as években sivatagosodáshoz vezetett és ennek következtében több százezer ember kényszerült lakhelye elhagyására. •A szovjet szűzföld projekt keretében egy óriási legelőterületet alakítottak át gabonatermő területté, és ennek következtében egy újabb terület kezdett el sivataggá válni, és ezeken a területeken felhagytak a mezőgazdasági termeléssel. Photo Credit: U.S. Library of Congress/ Arthur Rothstein

34 34 Photo Credit: NASA Earth Observatory Napjaink sivatagosodó területei •Napjainkban az Északkelet-Kínában és Nyugat-Mongóliában zajló túllegeltetés miatt a sivatagok összeérnek és egymásba folynak, és porviharok alakulnak ki, melyek végigsöpörnek a kontinensen és azt elhagyva akár Észak-Amerikáig is eljutnak. •A lakosság és a lábasjószágok terhelése következtében Afrika Száhel- övezetében a termőföldek tönkrementek. Az Afrikát elhagyó homokviharok évente 2-3 milliárd tonna homokot viszenk magukkal. Emellett a két újabb sivatagosodó terület mellett minden eltörpül, amit a világ valaha is látott. Még nem tudjuk felmérni, hogy ezen folyamatok kiteljesedése milyen hatással jár.

35 35 A termőképes területek csökkenése és a Föld folyamatosan növekvő lakossága egyre inkább összeütkezésbe kerülnek. A talajerózióval és a talajminőség hanyatlásával kapcsolatos problémák helyi szinten jelentkeznek, de az élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásuk globális. A mezőgazdaság alapjainak tönkremenetele Photo Credit: USDA/ Jack Dykinga

36 36 6. Fejezet A vízkészletek hasznosításának maximuma és az élelmiszerhiány Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

37 37 A mezőgazdaság vízigénye •A világban a víz 70%-át a mezőgazdaság használja fel. •A világ gabonatermésének mintegy 40%-át öntözött földeken termelik. Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand Az ezer emberre jutó öntözött terület nagysága a világban,

38 38 Hol várható vízhiány a világban? •A túlszivattyúzással élelmiszer termelési buborékok jönnek létre, melyek a vízkészletek kiszáradásával kipukkadnak. •Indiában 175 millió, Kínában pedig 130 millió ember túlszivattyúzásból nyert gabonát fogyaszt. •A Közel-Keleten a népesedésnövekedés és a rendelkezésre álló vízkínálat közötti összeütközés lecsökkenti a régió gabonatermelését. Forrás: EPI 18 országban, 3,6 milliárd embert érintve

39 39 A szaúd-arábai az élelmiszerbuborék kipukkan •Szaúd-Arábia úgy lett búzakereslete kielégítése szempontjából önellátó, hogy nem visszatöltődő rétegvízkészleteit kitermelve öntözte a sivatagot. •2008 elején a kormány bejelentette, hogy az ország rétegvízkészletei nagyrészt kimerültek. •Az ország közel 30 milliós lakossága 2016-ra már teljes egészében az importált gabonára fog támaszkodni. Photo Credit: NASA Szaúd-Arábia az első olyan ország, mely hivatalos előrejelelzést tesz közé arról, hogy talajvízkészleteinek kimerülése hogyan fogja lecsökkenteni gabonatermelését. Búzatermelés Szaúd-Arábiában, , 2016-i tartó előrejelzéssel

40 40 Potenciális konfliktusforrások Approximate watershed outlines from EPI, overlaid on map from Törökország duzzasztógát-építkezései lecsökkentik a Tigrisz és Eufrátesz folyók vízhozamát Szíriában és Irakban. A Kínában épített gátak lecsökkentik a Mekong folyó tájföldi, vietnámi és a folyó alsó szakaszán lévő további felhasználói számára rendelkezésre álló hozamokat. Az Egyesült Államok a Kolorado folyóból emel ki vizet, és ennek következtében a folyó már kiszárad, mire elérné a Kaifornia-öblöt. Külföldiek mezőgazdasági termelés céljait szolgáló földszerzési akciói Etiópiában és Szudánban hatással lesznek a Nílus egyiptomi területen tapasztalható vízhozamaira. Versenyfutás a szűkösen rendelkezésre álló vízerőforrásokért regionális és nemzetközi szinten egyaránt feszültségeket okoz, és viszályhoz vezet: egyfelől a városok és a mezőgazdasági termelők között, másfelől pedig az országok között.

41 41 7. fejezet A gabonahozamok növekedése stagnálásba megy át Photo Credit: iStockPhoto / ollo

42 42 •A világ átlagos gabonahozama 1950 óta megháromszorozódott. •De a hozamnövekedés üteme lelassuló félben van. • között a hozam növekedésének éves üteme 2.2% százalék évente • között a növekedés éves üteme már csak 1,3% volt évente A gabonahozamok növekedési ütemének lelassulása Néhány fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országban a gabonahozamok növekedése véget ért. A világ átlagos gabonahozama, Photo Credit: iStockPhoto / Simon Oxley

43 43 •Úgy tűnik, hogy a francia, a német és az egyesült királyságbeli gazdák elérték a hozamok biológiailag lehetséges felső határát, és a mezőgazdasági technikákban mutatkozó utolsó hiányosságokat is felszámolták. •Nyugat-Európa három legnagyobb búzatermeló országáról van szó. •A gabonafélék hozama mindhárom országban stagnál. A gabonahozamok stagnálása Nyugat-Európában Ez a három ország együtt évi 80 millió tonna gabonát termel, és ez a világtermelés 12 százaléka. Gabonahozamok Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban, Photo Credit: iStockPhoto / img85h

44 44 •Japán rizshozamai 17 év óta nem emelkedtek. •Dél-Korea rizshozamai emelkedés után szintén stagnálásba mentek át. •Kína rizshozamai fokozatosan utolérik a japán hozamokat, de lehet, hogy már nem tudják meghaladni őket. A rizshozamokkal kapcsolatban Kína üvegplafonba ütközik-e? Rizshozamok Japánban és Kínában, Photo Credit: iStockPhoto / HAIBO BI Ez a három ország együtt a világ rizstermelésének egyharmadát adja.

45 45 •Kína búzahozamai, a rizshozamokhoz hasonlóan, közel lehetnek a stagnálás szintjéhez. •Az emelkedő hőmérsékletek mellett a mezőgazdasági termelőknek, azzal párhuzamosan, hogy a biológailag lehetséges maximum hozamokhoz közel járnak, szembe kell nézniük az éghajlati körülmények jelentette új korlátozó tényezőkkel is. Hol mehet még át a gabonahozamok emelkedése stagnálásba? Eddig a rizs- vagy a búzahozamok csak közepes méretű országokban stagnáltak. Mi történik majd akkor, amikor a gabonahozamok emelkedése a nagyobb területű országokban is stagnálásba megy át? Photo Credit: iStockPhoto / Dave Hughes

46 46 8. fejezet Emelkedő hőmérséklet és emelkedő élelmiszerárak Photo Credit: iStockPhoto / jansmarc

47 47 Az éghajlat tönkremegy •A fosszilis energiahordozók nagy mennyiségben történő elégetése növeli a légköri szén-dioxid koncentrációját ezzel megemelve a Föld hőmérsékletét és tönkretéve az éghajlatot. Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand Átlagos globális hőmérséklet és a légköri szén-dioxid koncentráció,

48 48 Magasabb hőmérséklet, alacsonyabb hozamok •Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület előrejelzése szerint a Föld átlagos éghajlata ebben az évszázadban 6,4 Celsius-fokkal fog emelkedni. •A jelenlegi trendek már ezt az előrejelzést is meghaladják. •A növények tenyészidőszakában az optimális hőmérsékletet meghaladó minden 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel kapcsolatban arra számíthatunk, hogy a búza, a rizs és a kukorica 10 százalékos hozam csökkenéssel reagál. Photo Credit: iStockPhoto / dra_schwartz

49 49 Az olvadó jég veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot •A hegyi gleccserek sok folyó olyan „víztározóinak” tekinthetők, melyek az öntözővíz forrásai. •Ahogy eltűnnek a gleccserek, a mezőgazdaságból élők elveszítik ezt a folyamatosan rendelkezésre álló vízforrást. •A szárazföldi jégtakarók azon része, mely elolvad belefolyik az óceánba, és megemeli a tengervíz szintjét, és ez fenyegetést jelent a rizstermelő folyódeltákra. •Ha Grönland jégtakarója teljes egészében elolvadna, a tengerszint 7 méterrel megemelkedne. •De már egy 90 centiméteres tengervízszint-emelkedés is Baglades rizstermelő területeinek felét elárasztaná. Photo Credit: iStockPhoto / jgareri

50 50 Nincs már „normálisnak” mondható időjárás •A múltban az extrém időjárási események anomáliának számítottak, és a gazdák arra számíthattak, hogy a következő aratás idejére az időjárás visszatér a korábbi megszokott viszonyokhoz. •De most, hogy a hőmérséklet emelkedik és az éghajlat változik, egyszerűen nincs meg az a normális időjárás, melyhez az időjárási események visszatérhetnének. •Véget ért az a relatív klímastabilitással jellemezhető éves időszak, amelyben a mezőgazdaság alakult. •Ha a világ gabonatartalékait megemelné egy olyan szintre, mely 110 nap fogyasztását fedezné, ez az egyik módszere lehetne annak, hogy az extrém időjárással szemben biztonsági tartalékunk legyen. Minden egyes év után látszik, hogy a mezőgazdaság rendszerek és az éghajlati rendszerek közötti harmónia egyre inkább megbomlik. Photo Credit: USDA/Jack Dykinga

51 évi aszály megtizedelte az Egyesült Államok kukoricatermését •Az időjárási adatok mérése és rögzítése óta mért legforróbb július. •Az aszály az Egyesült Államok területének 60%-át érintette. •Ahogy az aszály és a magas hőmérséklet kárt okoztak a kukorica és szójabab termésben, ezen termékek ára elkezdett emelkedni. Az éghajlat dobókockáit úgy változtatjuk meg, hogy az ilyen szélsőséges időjárás egyre valószínűbbé válik.

52 52 9. Fejezet Kína és a szójabab jelentette kihívás Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

53 53 Hogyan lett a szójababból a világ legfontosabb élelmiszere Photo Credit: USDA/ Scott Bauer •A szójabab háromezer esztendővel ezelőtt Kínában tűnt fel. •1930 óta -- a magas minőségű fehérje forrásaként -- szójából készült tápot kevernek bele a lábasjószágok takarmányába. •Napjainkban az Egyesült Államok, Brazília és Argentína együtt a világ majdnem 250 millió tonnás éves szójababtermelésének több mint négyötödét adja. A világ szójababtermelése

54 54 Kína meghatározó szerepet játszik a kereslet alakulásában •Kína a világ vezető szójababfogyasztó nemzeteként 2008-ban lehagyta az Egyesült Államokat. •Kínában sertésállomány 500 milliós, a világ teljes állományának fele, és a sertések takarmánya szójabab és gabona keveréke. •Kína napjainkban a világ szójabab- kereskedelmében forgalmazott szója 60 százalékát importálja. Photo Credit: USDA/ Keith Weller Ahogy Kína és más fejlődő országok folytatják azt a folyamatot, mellyel az élelmiszerlánc magasabb fokaira lépnek, a szójabab iránti kereslet tovább fog emelkedni. Szójabab termelés, fogyasztás és behozatal Kínában

55 55 Az Amazonas-medence erdőinek kiirtása szójabab termelése érdekében •Szójabab hozamok megemelése nehéz, hiszen a szója iránti kereslet növekedésének kielégítése legnagyobbrészt a vetésterület növelésével biztosítható. •Brazíliában ez az Amazonas- medence erdőinek kiirtását és a szavannaszerű cerrado területének további romlását jelenti. Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand Ezen nagy biodiverzitást mutató, karbont megkötő ökológiai rendszerek megvédése napjainkban attól függ, hogy Földünk gazdagabb lakói táplálkozásukban lejjebb lépnek-e az élelmiszerláncban. Szójával bevetett területen történő aratás a Föld nyugati féltekén,

56 fejezet Globális versenyfutás a termőföldekért Photo Credit: iStockPhoto / susoy

57 57 •A gabona és szójabab árak megduplázódása 2007-ben és 2008-ban rávilágított az élemiszerhiány új geopolitikájára: minden ország külön-külön a maga érdekeiért harcol. •Oroszország, Tájföld és más gabaonexportáló országok korlátozták vagy betiltották az exportjukat. •Néhány importáló ország pedig más országokban kezdett el földeket vásárolni vagy bérbe venni—földeket, melyeken élelmiszert akarnak termelni. •Ezek a föld birtokbavételét célzó akciók, melyeket gyakran „földszerzéseknek” hívnak, gyorsan növekedtek. Az élelmiszerhiány új geoplitikáka Nagyméretű földszerzési akciók a projekt típusa szerint, 2008 októbere és 2009 augusztusa között Photo Credit: iStockPhoto / Pawel Gaul

58 58 •A legfontosabb befektetők között van Kína, India, Szaúd-Arábia, Dél-Korea és az Egyesült Arab Emirátusok. •A beruházást nem az élelmiszerellátás biztonságának biztosítása motiválja: befektetők az Egyesült Államokból, az EU-ból és Dél-Kelet Ázsiából boüzemanyagok alapanyagait akarják termelni. •Más befektetők (befektetési alapok, nyugdíjalapok, egyetemi alapítványok és spekulátorok) a földszerzéseket jövedelmező befektetési lehetőségnek tekintik. Földszerzések: a befektetők Photo Credit: iStockPhoto / BanksPhotos

59 59 •A befektetések legfontosabb célterülete Fekete-Afrika országai: •Etiópia, Szudán és Dél-Szudán: mindhárom ország élelmiszer-gyorssegélyben részesül •További célországok: Kenya, Mali ésTanzánia és egyéb országok •A földeket gyakran 25 évtől 99 évig terjedő időszakra adják bérbe hektáronként és évenként kevesebb, mint 1 dollárért. •Jelentős érdekeltségek vannak még Dél-Kelet Ázsiában… •Kambodzsában, Laoszban, a Fölöp-szigeteken és Indonéziában •Dél-Amerikában… •Brazíliában, Argentinában •…és a volt Szovjetunió területén •Oroszországban, Kazahsztánban, Ukrajnában Földszerzések: a befektetések célországai Photo Credit: iStockPhoto / Bob Randall

60 60 Földszerzési megállapodások—néhány példa Földszerzés célországaFöldszerzés jellemzői Brazília A kínai Chongqing Gabona Csoport a hírek szerint holdon arat szójababot Bahía államban. Kambodzsa A szingapúri központtal rendelkező HLH Group 70 évre szóló lízingszerződés keretében holdon termel kukoricát. Etiópia Egy szaúd-arábiai milliárdos agrogazdasági cége Etiópia Gambella régiójában rizstermelés céljából egy holdas területre kötött bérleti szerződést, és a tervek szerint további holdat szeretne bérbe venni. OroszországA dél-korai Hyundai Heavy Industries két farmon (összesen hold területen) kukoricát, zabot, búzát és szójababot termel azzal a céllal, hogy a termést hajón hazaszállítsa. Photo Credit: iStockPhoto / zoran simin

61 61 •A földművelők és bennszülöttek gyakran csak akkor értesülnek a földszerzési akciókról, amikor földjeik elhagyására kényszerítik őket: •2012 elejéig a kormány több mint egy millió etiópiai lakost kényszer alkalmazásával telepített más területekre. •Mivel a föld tulajdonjoga hivatalosan nem szabályozott, a helyi lakosság számára nehézzé válik a földszerzési akciókkal szembeni tiltakozás •Magasan gépesített mezőgazdasági termelési projekteket indítanak be, melyek a helyi lakosságnak kevés munkaalkalmat kínálnak. •A megtermelt élelmiszert leggyakrabban a befektető országába szállítják, tehát a megtermelt élelmiszer egyáltalán nem járul hozzá a helyi élemiszerkínálathoz. •A földszerzési akciók szükségképpen egyben a vízerőforrások megszerzését is jelentik. Etiópia példája Photo Credit: iStockPhoto / BanksPhotos

62 62 •Ahogy egyre több földet szereznek meg és a helyi lakosságot megfosztják az állásoktól és a földektől, a szegények száma megnőhet. •A helyi lakosság kivétel nélkül mindig ellenségesen fogadja a földszerzési akciókat. •A politikai instabilitás növekedése komoly aggodalomra ad okot, hisz ez növelheti a csődöt mondott államok már amúgy is hosszú listáját. Ezek a földszerzési akciók szerves részét képezik a Föld termőföld- és víz-erőforrásaiért folytatott globális hatalmi harcnak. Megindult a földekért folytatott versenyfutás Photo Credit: iStockPhoto / Bob Randall

63 fejezet Képesek vagyunk-e megakadályozni az élelmiszerellátás összeomlását? Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

64 64 Egy stabilabb élelmiszerellátási rendszerhez vezető utak A keresleti oldalon szükséges lépések •A népességszám stabilizálása •A szegénység felszámolása •A túlzott húsfogyasztás csökkentése •A bioüzemanyag gyártásra adott engedélyek bevonása A kínálati oldalon szükséges lépések •A talajerózió elleni lépések •A vízhasznosítás hatékonyságának növelése •A hozamok maximális szintre való megemelése •Az éghajlat stabilizálása Photo Credit: iStockPhoto / Niko Vujevic Ha az élelmiszer egyenleg mindkét oldalán megtesszük a szükséges lépéseket, újra megemelhetjük a világ gabonakészleteit, és ezzel javíthatunk az élelmiszerbiztonságon.

65 65 Népességszám stabilizálása és a szegénység felszámolása •Az iskolai ebédporgramok segítenek abban, hogy a gyermekek, leginkább pedig a lánytanulók, ne maradjanak ki az iskolából. •Azok a lányok, akik nem maradnak ki az iskolából valószínűleg kevesebb gyermeket fognak szülni. •A családnagyság csökkentése segít a családoknak a szegénységből való kiemelkedésben •Kisebb nagyságú családokban ritkább az alultápláltság A lányok részvételi aránya középiskolai oktatásban és a nők teljes születési arányszáma A szegénység felszámolására tett erőfeszítések és a lassú népességnövekedés között kölcsönös és egymást erősítő hatás áll fenn. Photo Credit: iStockPhoto / Viorika

66 66 Kínálati megoldások Talajvédelmi intézkedések Az erősen erózióra hajlamos területek füvesítése Teraszos művelés Erdősített védősávok Sávos növénytermesztés Talajmegmunkálás nélküli gazdálkodás Photo Credit: USDA ARS Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand Photo Credit: USDA/Dave Clark Talajmegmunkálás nélküli gazdálkodás Teraszos művelés

67 67 Megoldások a kínálati oldalon Vízvédelmi intézkedések Hatékonyabb öntözési technikákat, pl. csepegtető öntözést kell alkalmazni. A vizet hatékonyabban hasznosító növényeket kell termeszteni, pl. rizs helyett búzát. Vissza kell lépni az élelmiszerlánc lejjebb lévő fokaira. A vízfogyasztásnak legyen ára, mivel ez a fogyasztókat hatékonyságra sarkallja. Biztosítani kell a víz újrahasznosítását. Photo Credit: USDA ARS Photo Credit: USDA/Pete Mortimer Csepegtető öntözés

68 68 Esettanulmány: a gabonahozamok növelése Malawiban •2005. évi aszály következtében sokan éheztek, és éhen haltak. •A kormány nemzetközi segítségre támaszkodva műtrágya és vetőmag támogatást adott a gazdáknak. •A kukoricahozamok két év alatt majdnem duplájukra emelkedtek. A gazdák jövedelme nőtt, és egy pici gabonát exportálni is tudtak. Gazdasági ösztönzőkre támaszkodva és a modern földművelési eszközökhöz való hozzáféréssel a Fekete- Afrika mezőgazdasági termelői könnyedén meg tudják duplázni a hozamokat. Photo Credit: iStockPhoto / Sharon Day Kukoricahozamok Malawiban,

69 69 Az éghajlat stabilizálása •A világ szén-dioxid-kibocsátását 80%-kal kell csökkenteni. •A tiszta energiára való átállásnak azzal tudunk lendületet adni, hogy átalakítjuk az adóterhelést oly módon, hogy az tükrözze a fosszilis energiahordozók közvetett költségeit is. •Növelni kell a szén-dioxid-kibocsátásra kivetett adókat, és csökkenteni kell a személyi jövedelemadót. •Meg kell szüntetni a fosszilis energiahordozók támogatását. A rendelkezésünkre álló idő, az időtényező jelenti a legszűkebb erőforrást. Photo Credit: iStockPhoto / pamspix

70 70 A B-terv szerinti, 2020-ra kitűzött szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok

71 71 Szélenergia hasznosítása •A B-terv energiagazdaságában a szélenergia játssza a központi szerepet. •Egyre több olyan terület van, ahol az energiaellátásban a szélenergiának nagy szerepe van: ‒ Németország: 4 tartományban a szélenergia részesedése 45% fölött van; ‒ Dánia: a szélenergia részesedése az ország energiaellátásában meghaladja a 25%-ot; ‒ Egyesült Államok: Dél-Dakota és Iowa államokban a szélenergia részesedése kb. 20%. World Cumulative Installed Wind Power Capacity, Photo Credit: iStockPhoto / monap

72 72 Napelemek alkalmazása lendületet vesz •A Föld egy óra leforgása alatt annyi napenergiát kap, amennyi egy évre elegendő lenne a világgazdaság működtetéséhez. •A napenergia Európában jelenleg körülbelül 15 millió háztartást lát el villamos-energiával. • megawattos napelemes kapacitással Németország kétszer akkora kapacitással rendelkezik, mint a második helyen álló Olaszország. Photo Credit: iStockPhoto / manwolste A világ felszerelt napelemes energia-kapacitásai (összesített adatok),

73 73 Photo Credit: iStockPhoto / Animean Geotermikus energia: a Föld kérgéből származó energia •Kenya jelenlegi teljes áramszükségletének egyötödét geotermikus energia fedezi. •Indonézia 2025-ig 9500 megawattos geotermikus energiakapacitás kiépítését tűzte ki: ez az ország jelenlegi energiaszükségletének 56 százaléka. •A világban potenciálisan rendelkezésre álló geotermikus energiával annyi energiát lehetne megtermelni, amely az egész világgazdaság által fogyasztott energia majdnem kétszerese. A világ üzembe helyezett geotermikus energia kapacitása, (összesített adatok) között

74 74 •A helyiérdekű vasútra és a kötött-pályás gyorsbusz rendszereke nagy hangsúlyt fektető városokban kevesebb gépkocsira van szükség. •A hálózatról feltölthető, hibrid vagy a teljes egészében elektromos meghajtású gépkocsik túlnyomórészt olyan elektromossággal működtethetők, melynek előállítása nem járt szén-dioxid kibocsátással. •Jó hír: az Egyesült Államok benzinfogyasztása a évi csúcshoz képest 2012-ig 11 százalékkal csökkent, és valószínűsíthető, hogy ez a trend folytatódik. A szállítás átalakítása Photo Credit: iStockPhoto / mm88 Az Egyesült Államok gépjárműparkjának benzinfogyasztása,

75 75 A biztonság fogalmának új meghatározása •A történelem során a biztonságot legfőképp katonai értelemben határozták meg. •Napjainkban azonban az éghajlatváltozás, a kialakuló vízhiány, a terjedő éhezés és az államkudarcos országok új fenyegetést jelentenek fennmaradásunkra. •Az élelmiszer biztonság fenntartása napjainkban már nemcsak a mezőgazdasági minisztériumoktól függ. •A kihívás: a pénzügyi prioritásokat úgy kell átrendeznünk, hogy ezzel az új veszélyeket is figyelembe vegyük. Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

76 76 Háborús léptékű mozgósítás •Kezünkben vannak az élelmiszerellátás összeomlásának megakadályozásához szükséges technológiák. Most már csak az az összeomlás megakadályozásához szükséges politikai akarat hiányzik. •A civilizáció megmentése sürgős és nagy léptékű lépéseket igényel, de korábban már előfordult, hogy gyorsan mozgósítottuk erőinket. •A II. világháborúba történő belépését követően az Egyesült Államok hónapok leforgása alatt mobilzálta erőforrásait és teljesen átalakította az ország gazdaságát. Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

77 77 Kezdjünk bele a munkába! „A civilizáció megmentése nem nézősport” - Lester R. Brown •Az élelmiszerellátás összeomlásának megakadályozása hatalmas, több területen zajló politikai erőfeszítést igényel, és tudnunk kell, hogy sürgősen kell lépnünk. •Győződjön meg arról, hogy az Ön választott képviselői tudják-e, melyek a fontos lépések. A legfontosabb teendő: újra meg kell határoznunk a biztonság fogalmát, és ennek megfelelően kell elosztanunk az adózásból befolyó jövedelmeket. • Cselekedjen egy Önt érintő vagy egy Önt lelkesítő területen! Photo Credit: iStockPhoto / kryczka

78 78 Ha Ön szeretne többet megtudni erről a mozgósításról, olvassa el Lester R. Brown könyvét: A szakadék szélén táncoló világ, avagy hogyan lehet megakadályozni a környezeti és gazdasági összeomlást Fordította: Bíró Dávid További információkat és könyveink teljes szövegét az alábbi honlapon találhatja meg:

79 79 Ha Ön szeretne többet megtudni a világ élelmezési helyzetéről, olvassa el Lester R. Brown legújabb könyvét: Teli bolygó, üres tányérok -- Az élelmiszerhiány új geopolitikája Fordította: Bíró Dávid A könyv hozzáférhető az alábbi honlapon:


Letölteni ppt "1 Teli bolygó, üres tányérok - A z élelmiszerhiány új geopolitikája Fordította Bíró Dávid Prezentáció Lester R. Brown könyvéről."

Hasonló előadás


Google Hirdetések