Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

K+F és versenyképesség Török Ádám Az MTA rendes tagja Egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Kutatócsoport.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "K+F és versenyképesség Török Ádám Az MTA rendes tagja Egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Kutatócsoport."— Előadás másolata:

1 K+F és versenyképesség Török Ádám Az MTA rendes tagja Egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Kutatócsoport Az előadás Kovács Bernadett közreműködésével készült 1 Török Ádám Nagykanizsa,

2 2 A versenyképesség értelmezéséről • A modern közgazdaságtan egyik gyakori és divatos kifejezése, de nem kapott igazi polgárjogot az elméletben (ld. Krugman, 1994) • Maga a verseny fogalma sem tisztázott – Legalább 5-féle lehetséges értelmezés (Bork, 1993) • A fő kérdés: saját képességeinkhez vagy a versenytársak teljesítményéhez viszonyítva mérjük a versenyképességet? • Értelmezhető – A kínálati oldalon (pl. relatív munkaerőköltségek – ld. „alacsony bérű országok”) – A keresleti oldalon (pl. piaci részesedés) – Általában (egy gazdaság fejlettsége/általános állapota, képessége erőforrásai minél jobb kihasználására)

3 Török Ádám Nagykanizsa, Tudomány, K+F és innováció • Tudomány: – rögzített, rendszerezett, a megfelelő szakmai közösség által elfogadott és saját (nem gazdasági vagy politikai) kritériumai alapján értékelt tudás • K+F: – új tudás létrehozására irányuló célzott, rendszeres tevékenység, de nemcsak ez hozhat létre tudást! – lásd: Lundvall et al (2007) különbségtétele az STI (Science & Technology & Innovation) és a DUI (Doing & Using & Interacting) tudásteremtés között • Innováció: – Schumpeter (1910) szerint 5 fajtája van: nemcsak új terméket hoz létre, és nemcsak K+F-fel

4 Tudomány-K+F-innováció és gazdasági teljesítmény (versenyképesség) • A gazdasággal és a versenyképességgel való kapcsolat egyre szorosabb a tudománytól az innováció felé haladva • Éppen ezért: közvetlen megtérülési kritériumokat – részben a K+F, és – teljesen csak az innovációval szemben érdemes felállítani • A tudomány is segítheti a versenyképességet, de sokszor csak számos, közvetlenül nem mérhető áttételen keresztül – Pl.: „Mi haszna a gazdaságnak a középkori kéziratok tanulmányozásából?” 4 Török Ádám Nagykanizsa,

5 Tudomány, K+F és hatékonyság • A rövid távon értelmezett hatékonyság közvetlen mérése problematikus a gazdaság (és a K+F) egyes területein • A „vonósnégyes-paradoxon” (Baumol nyomán): – Beethoven x. és y. vonósnégyesét a „Geiger quartett” vonósnégyes 1995-ben játszotta lemezre összesen 80 perc időtartamban, a CD-kből 60 ezer USD árbevétel keletkezett – 2005-ben is elkészítették a felvételt, az új időtartam 72 perc, az árbevétel ugyanannyi – Tényleg 10 százalékkal javult a vonósnégyes „hatékonysága” 10 év alatt? 5 Török Ádám Nagykanizsa,

6 Tudomány-K+F-innováció - nemzetközi versenyképességi összehasonlítás I.  Országok közötti összehasonlításban kétféle versenyképességi megközelítés lehetséges:  1. Egy-egy ország K+F-jének és innovációs rendszerének versenyképessége  nemzetközi pozíciók a K+F és az innováció „bemeneti”, illetve „kimeneti” oldalán (ráfordítások, illetve teljesítmények)  a nemzetközi K+F-rangsorokban Magyarország helyezett, a  WEF Versenyképességi listáján 60. (2012) 48. (2011) 6 Török Ádám Nagykanizsa,

7 Tudomány-K+F-innováció - nemzetközi versenyképességi összehasonlítás II. – 2. A tudomány, a K+F és az innovációs rendszer hozzájárulása a versenyképességhez • mennyire gyorsan javul az exportszerkezet a magasabb hozzáadott értékű termékek/szolgáltatások irányában? • milyen a „csúcstechnológiai termékek” exporthányada? • ezek hasonló okok miatt ellentmondásos mutatók, lássuk részletesebben az utóbbit! 7Török Ádám Nagykanizsa,

8 Csúcstechnológiai feldolgozóipari hozzáadott érték (Mrd dollár) 8 NSB, 2012, Science and engineering indicators Török Ádám Nagykanizsa,

9 HT termékek exportja (Mrd dollár) 9 NSB, 2012, Science and engineering indicators Török Ádám Nagykanizsa,

10 A fő régiók részesedése a világ HT exportjában ( ) 10 Forrás: Science and Engineering Indicators, 2010 Török Ádám Nagykanizsa,

11 A fő régiók részesedése a világ HT exportjában ( , százalékban) 11 Forrás: NSB, 2008 Török Ádám Nagykanizsa,

12 Az Egyesült Államok HT kereskedelmi mérlege ( , milliárd USD) 12 Forrás: NSB, 2012 Pedig a nemzetközi K+F rangsorok abszolút éllovasa az USA! Török Ádám Nagykanizsa,

13 A fő régiók részesedése a világ HT exportjában (2006, százalékban) 13 Forrás: Eurostat’s, high-tech statistics, 2009 Török Ádám Nagykanizsa,

14 HT kereskedelmi mérleg Forrás: UNESCO Science Report, Török Ádám Nagykanizsa,

15 A csúcstechnológiai export importhányada Forrás: GKI-Microsoft Versenyképességi jelentés, 2007 Látszólag kiemelkedő magyar teljesítmény!? Török Ádám Nagykanizsa,

16 A csúcstechnológiai (HT) export aránya egyes fejlődő országokban 2003-as adatokHT/összexport (%) Elektr. alkatr./összimport (%) PHI6447 MT5720 SING4935 MAL  De ez, csak látszólag mutatja a hazai K+F magas versenyképességét hiszen a döntő hányada külföldi K+F alapján belföldön összeszerelő multinacionális vállalatoktól származik.  Érdemes vizsgálni a HT félkésztermék-import és a késztermék-export arányát is! (Srholec, 2007) Török Ádám Nagykanizsa,

17 A külföldi többségi tulajdonban lévő cégek aránya a vállalati K+F kiadásokból, valamint árbevétel-arányos K+F intenzitásuk Török Ádám Nagykanizsa,

18 Innovatív vállalkozások aránya, Jelentés a vállalati K+F helyzetéről, 2012, NIH Török Ádám Nagykanizsa,

19 19 Európa K+F és innovációs lemaradása • Az EU K+F-beli és innovációs lemaradásának két leggyakrabban említett tényezője: – aránylag alacsony K+F kiadások a GDP-n belül (átlagosan alacsony GERD/GDP szint) – az „európai paradoxon” • A tudomány és a K+F finanszírozása – szigorúan nem bizonyítható, de nemzetközileg általános, hogy a magasabb kiadások több tudományos/K+F eredményt hoznak – a GERD, ezen belül pedig az üzleti szektor K+F kiadásainak aránya (BERD) a gazdasági fejlettséggel párhuzamosan nő

20 Növekvő K+F ráfordítások Török Ádám Nagykanizsa,

21 A „tudásszűrő” Török Ádám Nagykanizsa,

22 Török Ádám Nagykanizsa, A gazdasági fejlettség (GDP/fő) és a GDP-arányos K+F ráfordítások összefüggése HU,EST USA FI JAP RO BG PL AT UK SK GR CZ PT SL F DE SP Fejlettségüknél kevesebbet költenek Fejlettségüknél többet költenek Magyarországon körülbelül megfelel egymásnak a két adat

23 Török Ádám Nagykanizsa, Milyen irányú az összefüggés? • A magasabb GERD/GDP (GDP-n belüli K+F ráfordítás) gyorsítja meg a fejlődést, vagy a magasabb fejlettség teszi lehetővé a több tudományos és K+F kiadást? • Valószínűleg mindkét összefüggés igaz, de eltérő időtávon: – a tudományos és K+F-kiadások magas szintje javítja az egész gazdaság versenyképességét, de hosszabb távon – a fejlettebb országok már rövid távon is többet tudnak költeni tudományra és K+F-re, valamint – bebizonyítható, hogy a tartós „felzárkózási konszenzus” mellett fejlődő országok (Finnország, Dél-Korea, Izrael, Szingapúr) hosszú időn át a nemzetközi átlag felett költöttek tudományra, K+F-re és oktatásra

24 Török Ádám Nagykanizsa, Az „európai paradoxon” • Közkeletű értelmezése: – Európa aránylag sokat költ tudományra és K+F-re • de ennek csak korlátozott versenyképesség-növelő hatása van, mert az eredmények inkább publikációkban, s csak kevésbé szabadalmakban jelennek meg, viszont • irodalmi tapasztalat: a szabadalmaztatás és az eredmények publikálása gyakran egymás alternatívája („komplementer tevékenységek”, Calderini et al, 2007) • A tények vizsgálata előtt: az „európai paradoxon” fogalma – a tudományban és a K+F-ben a világ legjobbjai közé tartozó (Finnország, Svédország, Hollandia) és – gazdasági fejlettségükhöz képest ezen a téren gyengébb országokat (Görögország, Portugália) mos össze

25 Török Ádám Nagykanizsa, Az „európai paradoxon” és az adatok Cikkek és idézetek megoszlása a nagy régiók között, 1995, 2005 Forrás: NSB, 2008 Szabadalmi bejegyzési kérelmek (1000 db-ban), a „Triád” országaiban, Az USA adatok csökkennek!

26 Török Ádám Nagykanizsa, Mit jelent az „európai paradoxon”? • Nemcsak az európai K+F feltételezett gyenge versenyképessége vagy a gazdaságtól való elszakadása lehet az oka, hanem a szabadalmi védelem hatékonysága (Kína, India!) iránti bizalmatlanság is • Figyelmeztető jel: lemaradás a nemzetközi egyetemi rangsorokban (az első 20 közül amerikai) – Az USÁ-ban magasabb a társadalmi státusza nemcsak az egyetemeknek, hanem a támogatásuknak is (igazi közügy!) – az Egyesült Államokban az egyetemi finanszírozás erősen függ a végzett hallgatókkal (alumni) való kapcsolattartástól – az amerikai egyetemek közül a legtöbbet a Johns Hopkins U költi K+F-re: ez 2006-ban 1500 mó USD volt, kb. a magyar GERD-del egyenlő (Michigan: 800, MIT: 600, Harvard: 450) – az európai akkreditációs rendszerek autonómiája jóval kisebb (az USÁ-ban kettős akkreditáció!)

27 Török Ádám Nagykanizsa, Tudomány és versenyképesség • Az európai és benne a magyar tudomány és K+F nemzetközi pozíciói megfelelnek a gazdasági fejlettségi szintnek, de lecsúszás tapasztalható • Stratégiai válasz: – nem csupán a közvetlen versenyképesség-javulást ígérő szereplők és területek támogatása, hanem az intézményi és pénzügyi keretfeltételek megjavítása is – a „szociális technológiák” fontossága (Nelson, 2008) – alapkutatások: fontos pozitív externáliák! • A versenyképességi szempontok érvényesítése a tudományban és a K+F-ben indokolt lehet, ha: – itt is van objektív versenyképességi mérce (de rossz példaként lásd a magyar felsőoktatási rangsorokat!), és – a K+F-politika valóban a gyenge versenyképességű területeket „nyomja el”, nem pedig azokat, ahol komolyan nem is mérhető a versenyképesség

28 Török Ádám Nagykanizsa, Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "K+F és versenyképesség Török Ádám Az MTA rendes tagja Egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Kutatócsoport."

Hasonló előadás


Google Hirdetések