K+F és versenyképesség

Az előadások a következő témára: "K+F és versenyképesség"— Előadás másolata:

1 K+F és versenyképesség
Török Ádám Az MTA rendes tagja Egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Kutatócsoport Az előadás Kovács Bernadett közreműködésével készült Török Ádám Nagykanizsa,

2 A versenyképesség értelmezéséről
A modern közgazdaságtan egyik gyakori és divatos kifejezése, de nem kapott igazi polgárjogot az elméletben (ld. Krugman, 1994) Maga a verseny fogalma sem tisztázott Legalább 5-féle lehetséges értelmezés (Bork, 1993) A fő kérdés: saját képességeinkhez vagy a versenytársak teljesítményéhez viszonyítva mérjük a versenyképességet? Értelmezhető A kínálati oldalon (pl. relatív munkaerőköltségek – ld. „alacsony bérű országok”) A keresleti oldalon (pl. piaci részesedés) Általában (egy gazdaság fejlettsége/általános állapota, képessége erőforrásai minél jobb kihasználására) Török Ádám Nagykanizsa,

3 Tudomány, K+F és innováció
rögzített, rendszerezett, a megfelelő szakmai közösség által elfogadott és saját (nem gazdasági vagy politikai) kritériumai alapján értékelt tudás K+F: új tudás létrehozására irányuló célzott, rendszeres tevékenység, de nemcsak ez hozhat létre tudást! lásd: Lundvall et al (2007) különbségtétele az STI (Science & Technology & Innovation) és a DUI (Doing & Using & Interacting) tudásteremtés között Innováció: Schumpeter (1910) szerint 5 fajtája van: nemcsak új terméket hoz létre, és nemcsak K+F-fel Török Ádám Nagykanizsa,

4 Tudomány-K+F-innováció és gazdasági teljesítmény (versenyképesség)
A gazdasággal és a versenyképességgel való kapcsolat egyre szorosabb a tudománytól az innováció felé haladva Éppen ezért: közvetlen megtérülési kritériumokat részben a K+F, és teljesen csak az innovációval szemben érdemes felállítani A tudomány is segítheti a versenyképességet, de sokszor csak számos, közvetlenül nem mérhető áttételen keresztül Pl.: „Mi haszna a gazdaságnak a középkori kéziratok tanulmányozásából?” Török Ádám Nagykanizsa,

5 Tudomány, K+F és hatékonyság
A rövid távon értelmezett hatékonyság közvetlen mérése problematikus a gazdaság (és a K+F) egyes területein A „vonósnégyes-paradoxon” (Baumol nyomán): Beethoven x. és y. vonósnégyesét a „Geiger quartett” vonósnégyes 1995-ben játszotta lemezre összesen 80 perc időtartamban, a CD-kből 60 ezer USD árbevétel keletkezett 2005-ben is elkészítették a felvételt, az új időtartam 72 perc, az árbevétel ugyanannyi Tényleg 10 százalékkal javult a vonósnégyes „hatékonysága” 10 év alatt? Török Ádám Nagykanizsa,

6 Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
Tudomány-K+F-innováció - nemzetközi versenyképességi összehasonlítás I. Országok közötti összehasonlításban kétféle versenyképességi megközelítés lehetséges: 1. Egy-egy ország K+F-jének és innovációs rendszerének versenyképessége nemzetközi pozíciók a K+F és az innováció „bemeneti”, illetve „kimeneti” oldalán (ráfordítások, illetve teljesítmények) a nemzetközi K+F-rangsorokban Magyarország helyezett, a WEF Versenyképességi listáján 60. (2012) 48. (2011) Török Ádám Nagykanizsa,

7 Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
Tudomány-K+F-innováció - nemzetközi versenyképességi összehasonlítás II. 2. A tudomány, a K+F és az innovációs rendszer hozzájárulása a versenyképességhez mennyire gyorsan javul az exportszerkezet a magasabb hozzáadott értékű termékek/szolgáltatások irányában? milyen a „csúcstechnológiai termékek” exporthányada? ezek hasonló okok miatt ellentmondásos mutatók, lássuk részletesebben az utóbbit! Török Ádám Nagykanizsa,

8 Csúcstechnológiai feldolgozóipari hozzáadott érték (Mrd dollár)
NSB, 2012, Science and engineering indicators Török Ádám Nagykanizsa,

9 HT termékek exportja (Mrd dollár)
NSB, 2012, Science and engineering indicators Török Ádám Nagykanizsa,

10 A fő régiók részesedése a világ HT exportjában (1995-2008)
Forrás: Science and Engineering Indicators, 2010 Török Ádám Nagykanizsa,

11 Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
A fő régiók részesedése a világ HT exportjában ( , százalékban) Forrás: NSB, 2008 Török Ádám Nagykanizsa,

12 Az Egyesült Államok HT kereskedelmi mérlege (2000-2010, milliárd USD)
Pedig a nemzetközi K+F rangsorok abszolút éllovasa az USA! Török Ádám Nagykanizsa, Forrás: NSB, 2012

13 A fő régiók részesedése a világ HT exportjában (2006, százalékban)
Forrás: Eurostat’s, high-tech statistics, 2009 Török Ádám Nagykanizsa,

14 HT kereskedelmi mérleg 1995-2008
Forrás: UNESCO Science Report, 2010. Török Ádám Nagykanizsa,

15 A csúcstechnológiai export importhányada 2004
Forrás: GKI-Microsoft Versenyképességi jelentés, 2007 Látszólag kiemelkedő magyar teljesítmény!? Török Ádám Nagykanizsa,

16 A csúcstechnológiai (HT) export aránya egyes fejlődő országokban
De ez, csak látszólag mutatja a hazai K+F magas versenyképességét hiszen a döntő hányada külföldi K+F alapján belföldön összeszerelő multinacionális vállalatoktól származik. Érdemes vizsgálni a HT félkésztermék-import és a késztermék-export arányát is! (Srholec, 2007) 2003-as adatok HT/összexport (%) Elektr. alkatr./összimport (%) PHI 64 47 MT 57 20 SING 49 35 MAL 45 44 Török Ádám Nagykanizsa,

17 Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
A külföldi többségi tulajdonban lévő cégek aránya a vállalati K+F kiadásokból, valamint árbevétel-arányos K+F intenzitásuk 2007 Török Ádám Nagykanizsa,

18 Innovatív vállalkozások aránya, 2008
Jelentés a vállalati K+F helyzetéről, 2012, NIH Török Ádám Nagykanizsa,

19 Európa K+F és innovációs lemaradása
Az EU K+F-beli és innovációs lemaradásának két leggyakrabban említett tényezője: aránylag alacsony K+F kiadások a GDP-n belül (átlagosan alacsony GERD/GDP szint) az „európai paradoxon” A tudomány és a K+F finanszírozása szigorúan nem bizonyítható, de nemzetközileg általános, hogy a magasabb kiadások több tudományos/K+F eredményt hoznak a GERD, ezen belül pedig az üzleti szektor K+F kiadásainak aránya (BERD) a gazdasági fejlettséggel párhuzamosan nő Török Ádám Nagykanizsa,

20 Növekvő K+F ráfordítások
Török Ádám Nagykanizsa,

21 Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
A „tudásszűrő” Török Ádám Nagykanizsa,

22 Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
A gazdasági fejlettség (GDP/fő) és a GDP-arányos K+F ráfordítások összefüggése Fejlettségüknél kevesebbet költenek USA AT FI UK DE SP F JAP SL GR Magyarországon körülbelül megfelel egymásnak a két adat PT CZ SK HU,EST PL RO BG Fejlettségüknél többet költenek Török Ádám Nagykanizsa,

23 Milyen irányú az összefüggés?
A magasabb GERD/GDP (GDP-n belüli K+F ráfordítás) gyorsítja meg a fejlődést, vagy a magasabb fejlettség teszi lehetővé a több tudományos és K+F kiadást? Valószínűleg mindkét összefüggés igaz, de eltérő időtávon: a tudományos és K+F-kiadások magas szintje javítja az egész gazdaság versenyképességét, de hosszabb távon a fejlettebb országok már rövid távon is többet tudnak költeni tudományra és K+F-re, valamint bebizonyítható, hogy a tartós „felzárkózási konszenzus” mellett fejlődő országok (Finnország, Dél-Korea, Izrael, Szingapúr) hosszú időn át a nemzetközi átlag felett költöttek tudományra, K+F-re és oktatásra Török Ádám Nagykanizsa,

24 Az „európai paradoxon”
Közkeletű értelmezése: Európa aránylag sokat költ tudományra és K+F-re de ennek csak korlátozott versenyképesség-növelő hatása van, mert az eredmények inkább publikációkban, s csak kevésbé szabadalmakban jelennek meg, viszont irodalmi tapasztalat: a szabadalmaztatás és az eredmények publikálása gyakran egymás alternatívája („komplementer tevékenységek”, Calderini et al, 2007) A tények vizsgálata előtt: az „európai paradoxon” fogalma a tudományban és a K+F-ben a világ legjobbjai közé tartozó (Finnország, Svédország, Hollandia) és gazdasági fejlettségükhöz képest ezen a téren gyengébb országokat (Görögország, Portugália) mos össze Török Ádám Nagykanizsa,

25 Az „európai paradoxon” és az adatok
Cikkek és idézetek megoszlása a nagy régiók között, 1995, 2005 Szabadalmi bejegyzési kérelmek (1000 db-ban), a „Triád” országaiban, Az USA adatok csökkennek! Forrás: NSB, 2008 Török Ádám Nagykanizsa,

26 Mit jelent az „európai paradoxon”?
Nemcsak az európai K+F feltételezett gyenge versenyképessége vagy a gazdaságtól való elszakadása lehet az oka, hanem a szabadalmi védelem hatékonysága (Kína, India!) iránti bizalmatlanság is Figyelmeztető jel: lemaradás a nemzetközi egyetemi rangsorokban (az első 20 közül amerikai) Az USÁ-ban magasabb a társadalmi státusza nemcsak az egyetemeknek, hanem a támogatásuknak is (igazi közügy!) az Egyesült Államokban az egyetemi finanszírozás erősen függ a végzett hallgatókkal (alumni) való kapcsolattartástól az amerikai egyetemek közül a legtöbbet a Johns Hopkins U költi K+F-re: ez 2006-ban 1500 mó USD volt, kb. a magyar GERD-del egyenlő (Michigan: 800, MIT: 600, Harvard: 450) az európai akkreditációs rendszerek autonómiája jóval kisebb (az USÁ-ban kettős akkreditáció!) Török Ádám Nagykanizsa,

27 Tudomány és versenyképesség
Az európai és benne a magyar tudomány és K+F nemzetközi pozíciói megfelelnek a gazdasági fejlettségi szintnek, de lecsúszás tapasztalható Stratégiai válasz: nem csupán a közvetlen versenyképesség-javulást ígérő szereplők és területek támogatása, hanem az intézményi és pénzügyi keretfeltételek megjavítása is a „szociális technológiák” fontossága (Nelson, 2008) alapkutatások: fontos pozitív externáliák! A versenyképességi szempontok érvényesítése a tudományban és a K+F-ben indokolt lehet, ha: itt is van objektív versenyképességi mérce (de rossz példaként lásd a magyar felsőoktatási rangsorokat!), és a K+F-politika valóban a gyenge versenyképességű területeket „nyomja el”, nem pedig azokat, ahol komolyan nem is mérhető a versenyképesség Török Ádám Nagykanizsa,

28 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Török Ádám Nagykanizsa,