Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 4. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – MEZŐFÖLD HKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 4. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – MEZŐFÖLD HKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 4. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – MEZŐFÖLD HKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. A Mezőföld komplex fejlesztése, aminek elsődleges célja a kistérség gazdasági felemelkedése

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis MEZŐFÖLD HKE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 20 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 40%-a, 8 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 20 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 32 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) MEZŐFÖLD HKE területe 10 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 28,853 fő, a városokban élő lakosok száma 13,759 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 28, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Enying 7,294 fő 6,465 fő 3,318 fő 2,677 fő Polgárdi Lepsény Kisláng Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 32 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 20 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 20 MEZŐFÖLD HKE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 300,000 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve MEZŐFÖLD HKE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪5▪5▪281,250 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪2▪2▪86,250 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪2▪2▪300,000 ▪A kulturális örökség megőrzése▪2▪2▪300,000 ▪Leader közösségi fejlesztés▪8▪8▪131,832 ▪Leader vállalkozás fejlesztés ▪Leader képzés▪3▪3▪127,382 ▪Leader rendezvény▪5▪5▪148,714 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪2▪2▪100,306 ▪Leader komplex projekt▪1▪1▪10,000 ▪Leader tervek, tanulmányok▪2▪2▪18,000

6 5 MEZŐFÖLD HKE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség lakosságmegtartó ereje és a vidéki életminőség csökkent, mivel a térségben magas a munkanélküliség, rossz az infrastruktúra, hiányoznak a minőségi szolgáltatások, magas az alacsonyan képzett lakosság aránya. A vidéki lét egyes értéktöbbletet hordozó elemei visszaszorulnak, így a közösségi szerveződések száma, valamint a lakossági összefogás ereje csökken. Ezen problémák miatt a térség gazdasági és társadalmi fenntarthatósága kétséges, és az esélyegyenlőség megteremtése egyre nagyobb akadályokba ütközik. ▪A minőségi falu- és községfejlesztés a nívós vidéki szolgáltatások megjelenése, a vonzó és élhető vidéki környzet kialakítása alapot adhat a térség gazdasági- és turisztikai vonezerejének növekedéséhez. A helyi közösség gazdasági és társadalmi fellendülése azonban csak a helyi emberek, civilek, vállalkozások összefogásától várható. A külső segítség csak ott válik valóságos lehetősséggé, ahol a közösség együttműködése ennek megteremti alapját, képes igazán hatékonyan befolyásolni az adott környék fejlődését.

7 6 A stratégia a Mezőföld komplex fejlesztését célozza meg. A feldolgozóipar betelepítésével lehetőség nyílik a helyben előállított jó minőségű termékek helyi feldolgozására. Kiemelt célunk a gazdasági fellendülés mellett a természet-, környezet- és tájvédelem. A zöldenergia hasznosítását a környezetünk védelmében kiemelkedően fontosnak tartjuk. A térség adottságai miatt nagy hangsúlyt fektetünk az idegenforgalom fejlesztése területén a vidéki turizmusra épített kínálat kialakítására. A turizmus fellendülését szolgálja a tiszta, megóvott környezet, a szolgáltatások bővítését pedig elősegíti a gazdasági fejlesztés. Nagyon fontos a térség infrastruktúrájának fejlesztése, a megfelelő közlekedési hálózatok kialakítása, hogy a térség átjárható legyen. Az együttműködést biztosítja az elérhetőség javítása. A fejlesztések alapja a humán fejlesztés, a képzés. Az előirányzott fejlesztési célok megvalósításához elengedhetetlen a jól képzett munkaerő, a szakmailag felkészített vállalkozói réteg, hogy minél magasabb színvonalú szolgáltatást tudjunk nyújtani. Az egészségmegőrzés, a speciális egészségügyi- és a szociális ellátásokhoz való hozzáférés megteremtése a helyben lakók egészségi állapotának javítását szolgálja, egyben lehetőséget nyújt az eü-i turizmus fellendítésére. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis MEZŐFÖLD HKE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Mezőföldi kistérség Fejér megye Dél –Nyugati részén elhelyezkedő, terület, amely hajdan „a puszták népe” és a mezőgazdasági nagybirtokosok földesurak lakóhelye volt enyhén tarkítva kis és középbirtokos parasztsággal.Ebből adódóan, - amelynek alapja természetesen a vidék löszön képződött kiváló mezőségi termőtalaj - a főfoglalkozás a mezőgazdaság, s azon belül a vezető helyet elfoglaló növénytermesztés. Ilyen gazdasági alapok mellett, egy sajátos agrárszemlélet és a gazdaságban elfoglalt hierarchikushelyből fakadó mezőgazdasági intelligencia jelentkezik, mint a hely szelleme. Iparról nem beszélhetünk. A XX. század második fele ( ) csak a tulajdon viszonyokban jelent változást a szellemiségben azonban nem. Az iskolázottság alacsony fokú, javulás csupán az enyingi középiskola 1963-ban történő beindítása után következett be. Mindezekből fakadóan környezetünk állapotáról elmondható, hogy az aluliskolázottság és az ipar hiánya olyan állapotot eredményezett, amely a lakosság létszámának a stagnálásához vezetett. A MEZŐFÖLD Helyi Közösség a dunántúli Mezőföld kistáj egyes településeiből szerveződött. A térség általános jellemzőinek meghatározója a Balaton közelsége, a meghatározó szállítási főútvonalak kapcsolódási pontjai és a tájegység központi elhelyezkedése. A kistérség kiemelkedő természeti és kulturális adottságokkal bír. Jelen van mind a kulturális, mind a sport, mind az üzleti élethez kapcsolódó fejlesztési lehetőség. Jelentős kiaknázatlan természeti kincsek vannak még a területen, melyek megfelelő hasznosítása elengedhetetlen feladat. A Mezőföldi kistérség Fejér megye Dél –Nyugati részén elhelyezkedő, terület, amely hajdan „a puszták népe” és a mezőgazdasági nagybirtokosok földesurak lakóhelye volt enyhén tarkítva kis és középbirtokos parasztsággal.Ebből adódóan, - amelynek alapja természetesen a vidék löszön képződött kiváló mezőségi termőtalaj - a főfoglalkozás a mezőgazdaság, s azon belül a vezető helyet elfoglaló növénytermesztés. Ilyen gazdasági alapok mellett, egy sajátos agrárszemlélet és a gazdaságban elfoglalt hierarchikushelyből fakadó mezőgazdasági intelligencia jelentkezik, mint a hely szelleme. Iparról nem beszélhetünk. A XX. század második fele ( ) csak a tulajdon viszonyokban jelent változást a szellemiségben azonban nem. Az iskolázottság alacsony fokú, javulás csupán az enyingi középiskola 1963-ban történő beindítása után következett be. Mindezekből fakadóan környezetünk állapotáról elmondható, hogy az aluliskolázottság és az ipar hiánya olyan állapotot eredményezett, amely a lakosság létszámának a stagnálásához vezetett. A MEZŐFÖLD Helyi Közösség a dunántúli Mezőföld kistáj egyes településeiből szerveződött. A térség általános jellemzőinek meghatározója a Balaton közelsége, a meghatározó szállítási főútvonalak kapcsolódási pontjai és a tájegység központi elhelyezkedése. A kistérség kiemelkedő természeti és kulturális adottságokkal bír. Jelen van mind a kulturális, mind a sport, mind az üzleti élethez kapcsolódó fejlesztési lehetőség. Jelentős kiaknázatlan természeti kincsek vannak még a területen, melyek megfelelő hasznosítása elengedhetetlen feladat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1

10 9 Kontinensünk, Európa szívében, a Magyar- medencében fekszik a Mezőföld, amelynek közép nyugati részen, él a fenn említett térség mintegy lakója. Ezt a nagyjából háromszög alakú területet nyugaton a Sió- völgye, keleten a Duna folyam, északnyugaton a Dunántúli Közép hegység egy része határolja. A Helyi Közösség által lefedett terület tekintélyes hányadán a löszön képződött mezőségi talaj a jellemző annak dominanciája érvényesül. A vízfolyások, vizenyős, mélyebben fekvő területek mocsaras, láp, öntéstalaja nem jelentős, illetve az erdőterületek aránya is igen alacsony. (pl. a Dégi Erdő, Mezőkomárom és Szabadhídvég községek külterületén található erdősült részek), ezért ezek megőrzése kiemelt, fontos feladat. A fátlan mezőföldi tájon oázist jelentenek az erdőterületek. A környezeti folyamatokban betöltött szerepük, eróziógátló hatásuk, a faunamegtartó képességük egyaránt megőrzendő kinccsé emelik őket. Kiemelkedik ezen területek közül a dégi erdő, mely közel 200 hektáron, ősfás növényzetével őrzi leginkább az egykor volt mezőföldi természetes erdők jellemzőit. A térség növényflórája, állatfaunája egyébként inkább az Alfölddel mutat rokonságot, növényi reliktumok, endemikus fajok nem jellemzőek, nincsenek. A térség adottságai miatt főleg mezőgazdasági művelés alatt álló terület, természetes állatvilágát ez a tény, illetve az emberi beavatkozás egyre inkább szegényíti. A Helyi Közösség által lefedett területen a hasznosítható nagyvadállomány döntően őzek és vaddisznók egyedeiből tevődik össze, míg az apróvadfajok közül a mezei nyúl és a fácán, míg a dúvadak közül a róka van jelen nagyobb populációval a térségben. A térség általános környezeti állapota jónak minősíthető, köszönhetően a környezettudatosság fokozatos térhódításának, ugyanakkor szembe kell nézni néhány nehézséggel is. Kontinensünk, Európa szívében, a Magyar- medencében fekszik a Mezőföld, amelynek közép nyugati részen, él a fenn említett térség mintegy lakója. Ezt a nagyjából háromszög alakú területet nyugaton a Sió- völgye, keleten a Duna folyam, északnyugaton a Dunántúli Közép hegység egy része határolja. A Helyi Közösség által lefedett terület tekintélyes hányadán a löszön képződött mezőségi talaj a jellemző annak dominanciája érvényesül. A vízfolyások, vizenyős, mélyebben fekvő területek mocsaras, láp, öntéstalaja nem jelentős, illetve az erdőterületek aránya is igen alacsony. (pl. a Dégi Erdő, Mezőkomárom és Szabadhídvég községek külterületén található erdősült részek), ezért ezek megőrzése kiemelt, fontos feladat. A fátlan mezőföldi tájon oázist jelentenek az erdőterületek. A környezeti folyamatokban betöltött szerepük, eróziógátló hatásuk, a faunamegtartó képességük egyaránt megőrzendő kinccsé emelik őket. Kiemelkedik ezen területek közül a dégi erdő, mely közel 200 hektáron, ősfás növényzetével őrzi leginkább az egykor volt mezőföldi természetes erdők jellemzőit. A térség növényflórája, állatfaunája egyébként inkább az Alfölddel mutat rokonságot, növényi reliktumok, endemikus fajok nem jellemzőek, nincsenek. A térség adottságai miatt főleg mezőgazdasági művelés alatt álló terület, természetes állatvilágát ez a tény, illetve az emberi beavatkozás egyre inkább szegényíti. A Helyi Közösség által lefedett területen a hasznosítható nagyvadállomány döntően őzek és vaddisznók egyedeiből tevődik össze, míg az apróvadfajok közül a mezei nyúl és a fácán, míg a dúvadak közül a róka van jelen nagyobb populációval a térségben. A térség általános környezeti állapota jónak minősíthető, köszönhetően a környezettudatosság fokozatos térhódításának, ugyanakkor szembe kell nézni néhány nehézséggel is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 10 A környezetre legnagyobb terhet a térségben a csatornahálózat részleges kiépítetlensége miatt a kezeletlen szennyvíz természetbe jutása okozza. Míg a szilárd kommunális hulladék gyűjtését a terület minden települése kielégítően megoldotta, a háztartási, ipari, közintézményi körülmények között keletkező folyékony szennyezőanyagok semlegesítése még komoly feladatot jelent. Hosszútávon szintén környezeti teherként jelenhet meg a térség mezőgazdasági termelésére jellemző monokultúra és nagytáblás földművelés. Az erdőterületek visszaszorulása, a mezőgazdasági táblákat lehatároló fa- és erdősorok tarvágása szabad teret nyújt a talajerózió egyes részfolyamatainak. Ami a foglalkoztatás szempontjából hátrányként értékelhető, az a környezetmegőrzés aspektusából előny: nagyobb környezeti terhet jelentő ipari egység a térségben nincs. Összességében tehát a Közösség polgárai egy intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló, egykori ősfás, vízfolyásokkal és mocsarakkal szabdalt erdeiből csak keveset megőrizni tudó, de egyre tudatosabb környezetgazdálkodásra törekvő térségben élnek, ahol célzott fejlesztésekkel egy fenntartható környezetei állapot kialakítása reális cél lehet. A környezetre legnagyobb terhet a térségben a csatornahálózat részleges kiépítetlensége miatt a kezeletlen szennyvíz természetbe jutása okozza. Míg a szilárd kommunális hulladék gyűjtését a terület minden települése kielégítően megoldotta, a háztartási, ipari, közintézményi körülmények között keletkező folyékony szennyezőanyagok semlegesítése még komoly feladatot jelent. Hosszútávon szintén környezeti teherként jelenhet meg a térség mezőgazdasági termelésére jellemző monokultúra és nagytáblás földművelés. Az erdőterületek visszaszorulása, a mezőgazdasági táblákat lehatároló fa- és erdősorok tarvágása szabad teret nyújt a talajerózió egyes részfolyamatainak. Ami a foglalkoztatás szempontjából hátrányként értékelhető, az a környezetmegőrzés aspektusából előny: nagyobb környezeti terhet jelentő ipari egység a térségben nincs. Összességében tehát a Közösség polgárai egy intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló, egykori ősfás, vízfolyásokkal és mocsarakkal szabdalt erdeiből csak keveset megőrizni tudó, de egyre tudatosabb környezetgazdálkodásra törekvő térségben élnek, ahol célzott fejlesztésekkel egy fenntartható környezetei állapot kialakítása reális cél lehet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 11 A hátrányos helyzetű településeinkre jellemző, hogy helyben nincs munkalehetőség. A munkanélküliségből eredő problémahalmaz (szociális elszigetelődés, munkaerőpiacra való visszajutás nehézségei, iskolázottság alacsony foka) jelentősen érinti az itt élő embereket. Több településre jellemző a földrajzi elszigeteltség, továbbá a tömegközlekedés alacsony járatsűrűsége, a romló közúthálózat és a városközpontoktól való távolság nagysága, ami halmozottan sújtja a hátrányos településeken élőket. Hátrányos helyzetű településeink: Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy és Szabadhídvég. A hátrányos helyzetű településeinkre jellemző, hogy helyben nincs munkalehetőség. A munkanélküliségből eredő problémahalmaz (szociális elszigetelődés, munkaerőpiacra való visszajutás nehézségei, iskolázottság alacsony foka) jelentősen érinti az itt élő embereket. Több településre jellemző a földrajzi elszigeteltség, továbbá a tömegközlekedés alacsony járatsűrűsége, a romló közúthálózat és a városközpontoktól való távolság nagysága, ami halmozottan sújtja a hátrányos településeken élőket. Hátrányos helyzetű településeink: Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy és Szabadhídvég. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

13 12 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 17% 9% 24% 5% 14% 8% 0% 14% 4%

16 15 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 38%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 16% 38% 10% 3% 6% 4% 1% 15% 7% 1% Egyéb tevékenység 0%

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 8.3%, ami -1.6 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 8.3% ▪Változás 2003-hoz képest -1.6 százalékpont

18 17 A térségben a munkaerőpiaci igények nincsenek összhangban a szakképzési kínálattal. Erős igény van jól képzett szakmunkások iránt (vasipar, építőipar, élelmiszeripar, szolgáltatóipar). A térség foglalkoztatásának helyzete az elmúlt évtizedben sokat romlott.Ennek kézzelfogható és látható bizonyítékait mindazok, akik itt éltek már 90-es évek elején, világosan látják és tudják. Ezek a következők: - a mezőgazdasági tulajdonviszonyok gyökeres megváltozása, nagyfokú gépiesítés, kemizálás, fejlettebb agrotechnika - a magántulajdon,a modern mezőgazdaság kevesebb emberi munkaerőt kíván - a térség iparpolitikai változásai, szintén kedvezőtlen hatással voltak a foglalkoztatásra Ilyenek: várpalotai szénbányák bezárása, az alumínium kohászat leépítése, a balatonfűzfői Nitrokémia és papírgyár felszámolása,székesfehérvári nagyüzemek munkaerő igényeinek drasztikus csökkenése. A térség foglalkoztatásának helyzete az elmúlt évtizedben sokat romlott, a munkanélküliségi ráta az országos átlag felett van, 8,13 %. A térségben a magas munkanélküliséget magyarázza a térség vonzáskörzetében az ipartelepek megszüntetése: várpalotai szénbányák bezárása, az aluminium kohászat leépítése, a balatonfűzfői Nitrokémia és a papírgyár felszámolása, enyingi Videoton megszűnése, a székesfehérvári nagyüzemek munkaerő-igényeinek drasztikus csökkenése az 1990-es évek elején. A munkanélküliségen átmenetileg javított a székesfehérvári ipari fejlődés, de a munka világából tartósan kikerült munkavállalók munkaerőpiaci esélyei az idő múlásával egyenes arányosan csökkennek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek java részt megszüntek, ami magával hozta a melléküzemágak megszűnését, és ezzel nőtt a feleslegessé váló munkaerő. A térségben különsen Székesfehérvár vonzáskörzetére igaz ez, hogy a nagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek kerülnek előtérbe, és az olcsó munkaerőre épülő tömeges foglalkoztatást biztosító termelő üzemek elhagyják a térséget. A térségben a munkaerőpiaci igények nincsenek összhangban a szakképzési kínálattal. Erős igény van jól képzett szakmunkások iránt (vasipar, építőipar, élelmiszeripar, szolgáltatóipar). A térség foglalkoztatásának helyzete az elmúlt évtizedben sokat romlott.Ennek kézzelfogható és látható bizonyítékait mindazok, akik itt éltek már 90-es évek elején, világosan látják és tudják. Ezek a következők: - a mezőgazdasági tulajdonviszonyok gyökeres megváltozása, nagyfokú gépiesítés, kemizálás, fejlettebb agrotechnika - a magántulajdon,a modern mezőgazdaság kevesebb emberi munkaerőt kíván - a térség iparpolitikai változásai, szintén kedvezőtlen hatással voltak a foglalkoztatásra Ilyenek: várpalotai szénbányák bezárása, az alumínium kohászat leépítése, a balatonfűzfői Nitrokémia és papírgyár felszámolása,székesfehérvári nagyüzemek munkaerő igényeinek drasztikus csökkenése. A térség foglalkoztatásának helyzete az elmúlt évtizedben sokat romlott, a munkanélküliségi ráta az országos átlag felett van, 8,13 %. A térségben a magas munkanélküliséget magyarázza a térség vonzáskörzetében az ipartelepek megszüntetése: várpalotai szénbányák bezárása, az aluminium kohászat leépítése, a balatonfűzfői Nitrokémia és a papírgyár felszámolása, enyingi Videoton megszűnése, a székesfehérvári nagyüzemek munkaerő-igényeinek drasztikus csökkenése az 1990-es évek elején. A munkanélküliségen átmenetileg javított a székesfehérvári ipari fejlődés, de a munka világából tartósan kikerült munkavállalók munkaerőpiaci esélyei az idő múlásával egyenes arányosan csökkennek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek java részt megszüntek, ami magával hozta a melléküzemágak megszűnését, és ezzel nőtt a feleslegessé váló munkaerő. A térségben különsen Székesfehérvár vonzáskörzetére igaz ez, hogy a nagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek kerülnek előtérbe, és az olcsó munkaerőre épülő tömeges foglalkoztatást biztosító termelő üzemek elhagyják a térséget. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

19 18 A foglalkoztatási helyzetet nem lehet a képzettség általános színvonalától elvonatkoztatni, mert szoros koherens összefüggésben állnak egymással, mint az a munkaerőpiaci folyamatok is bizonyítják. A térségben a legnagyobb foglalkoztatók az önkormányzatok - kevés kivételtől eltekintve -, ezen tendenciát megtöri néhány alacsony képzettségű munkaerő-bázist igénybe vevő feldolgozó- és teremelő vállalkozás. Magas az önfoglalkoztató kényszervállalkozók aránya, akiknek tevékenysége nem jövedelmező, alkalmazottak nélkül működik, az innováció legkisebb esélye nélkül. A foglalkoztatási helyzeten azért nem tud a kis és középvállalkozási szektor jeletősen javítani, mert a cégek tőkehiányosak és korlátozott a a hozzáférésük a piaci finanszírozási eszközökhöz, még mindig kockázatos a hitelintézetek és a beruházók számára megfelelő pénzügyi eszközök kihelyezése, mivel nem látják biztosítottnak az invesztíció megtérülését. Mindenképpen szükségszerű a munkavállalók foglalkoztathatóságának és alkalmazkodóképességének javítása, azaz rugalmassá kell tenni az egyéneket, mind a képzettségek megszerzése, mind a munkához jutást segítő szolgáltatások igénybevétele, mind a mobilitásuk fejlesztése terén. A regisztrált vállalkozások száma december 31.-én 1466 volt, ebből 10 külföldi érdekeltségű, 1 milliárd Ft saját tőkével, melynek 94%-a külföldi részesedés. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (67) elmarad a régiós átlagtól. A működő vállalkozások 76,8%-a egyéni vállalkozás (vélhetően nagy részük kényszer-vállalkozás). A vállalkozások 24,3%-a a mezőgazdaságban (ez az érték a régiós átlag feletti), 18%-a az iparban, építőiparban, 17%-a a kereskedelemben, 6%-a az idegenforgalom, vendéglátásban (a vendéglátóhelyek száma, és a térség vendégforgalma jelentősen a régiós átlag alatt van), a többi vállalkozás az egyéb szolgáltatási ágazatban tevékenykedik. A foglalkoztatási helyzetet nem lehet a képzettség általános színvonalától elvonatkoztatni, mert szoros koherens összefüggésben állnak egymással, mint az a munkaerőpiaci folyamatok is bizonyítják. A térségben a legnagyobb foglalkoztatók az önkormányzatok - kevés kivételtől eltekintve -, ezen tendenciát megtöri néhány alacsony képzettségű munkaerő-bázist igénybe vevő feldolgozó- és teremelő vállalkozás. Magas az önfoglalkoztató kényszervállalkozók aránya, akiknek tevékenysége nem jövedelmező, alkalmazottak nélkül működik, az innováció legkisebb esélye nélkül. A foglalkoztatási helyzeten azért nem tud a kis és középvállalkozási szektor jeletősen javítani, mert a cégek tőkehiányosak és korlátozott a a hozzáférésük a piaci finanszírozási eszközökhöz, még mindig kockázatos a hitelintézetek és a beruházók számára megfelelő pénzügyi eszközök kihelyezése, mivel nem látják biztosítottnak az invesztíció megtérülését. Mindenképpen szükségszerű a munkavállalók foglalkoztathatóságának és alkalmazkodóképességének javítása, azaz rugalmassá kell tenni az egyéneket, mind a képzettségek megszerzése, mind a munkához jutást segítő szolgáltatások igénybevétele, mind a mobilitásuk fejlesztése terén. A regisztrált vállalkozások száma december 31.-én 1466 volt, ebből 10 külföldi érdekeltségű, 1 milliárd Ft saját tőkével, melynek 94%-a külföldi részesedés. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (67) elmarad a régiós átlagtól. A működő vállalkozások 76,8%-a egyéni vállalkozás (vélhetően nagy részük kényszer-vállalkozás). A vállalkozások 24,3%-a a mezőgazdaságban (ez az érték a régiós átlag feletti), 18%-a az iparban, építőiparban, 17%-a a kereskedelemben, 6%-a az idegenforgalom, vendéglátásban (a vendéglátóhelyek száma, és a térség vendégforgalma jelentősen a régiós átlag alatt van), a többi vállalkozás az egyéb szolgáltatási ágazatban tevékenykedik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

20 19 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Enying székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6 db 4 db 584 fő 6% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 6%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

21 20 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Egyéb szolgáltatás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Fogl. száma (fő) ▪110 ▪85 ▪77 ▪76 ▪60 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Dég ▪Lepsény ▪Enying ▪Polgárdi ▪Mátyásdomb Főtevékenység ▪2010 Fűrészárugyártás ▪2121 Papír csomagolóeszköz gyártása ▪2415 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása ▪9002 Hulladékgyűjtés, - kezelés ▪0142 Állattenyésztési szolgáltatás Név ▪IB-WOOD KFT ▪SIBO BT. ▪FERTILIA KFT ▪VERTIKÁL ZRT ▪ENYINGI AGRÁR RT

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Építőipar ▪57 ▪50 ▪30 ▪23 ▪16 ▪Polgárdi ▪Mátyásdomb ▪Enying ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪1513 Hús-, baromfihús- készítmény gyártása ▪1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása ▪4545 Egyéb befejező építés ▪4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪GEBOTECH KFT Név ▪SIMON IMRÉNÉ ▪VARGA JÓZSEF ▪MAGYAR ÉS TÁRSA 2000 KFT ▪ATEV ZRT

23 22 A kis és középvállalkozások döntő hányada (70-80 százaléka) tőkehiányos. A térségben az alábbi kisipari tevékenységek vannak jelen: fazekas, szíjjártó, kovács, kádár, asztalos, pék. Összességében megállapítható azonban, hogy ezen kisipari tevékenységet végző vállalkozások száma alacsony. A mikro-, kis-, és középvállalkozások vannak a legnehezebb versenyhelyzetben akkor, amikor tevékenységük folytatásához gazdasági társaságot kell, hogy alapítsanak. Ezek a társaságok a létrehozásuk előkészítési folyamataiban nem rendelkeznek tanácsadókkal, pénzügyi szak- emberekkel. Ezért a mikro-, kis-, és középvállalkozások jelentős többsége már megalakulásuk kezdetén hátrányba kerül, mivel a három alapelv valamelyikét nem megfelelően készítette elő. A településen belül fel kell kutatni a rendelkezésre álló helyi er5tőforrásokat. Azokat a személyeket kell felkutatni, és segíteni, akik ezeket, a helyi adottságokat, fejleszteni, hirdetni, működtetni tudják, és akik hajlandóak tenni a saját közösségükért. A helyi regionális közös- ség, gazdasági és társadalmi fellendülése csak a helyi emberek, vállalkozások összefogásától várható. Összefogás hiányában nagyon kicsi az esély külső támogatás elnyerésére. Támogatást és ösztönzést kell nyújtani minden kezdeményezés számára, ugyanis csak a sikeresen működő vállalkozások teremtenek új munkahelyeket és járulnak hozzá nemcsak a térség gazdasági fejlődéséhez, ezen belül az élet- minőség javításához is. Nagyobb vállalkozások kialakulását –a privatizáció után-kellő szakértelemmel bíró munkaerőhiány és infrastrukturális lemaradás akadályozta. A magas munkanélküliségi ráta ellenére a jól képzett szakipari munkaerő hiánya. A mikro- és kisvállalkozások tőke hiánya. Ez a réteg még nem volt képes felzárkózni a mai kor kihívásaihoz. A multinacionális cégek megjelenésével, jelentős piacvesztés tapasztalható a vállalkozások körében. Akik alkalmazkodni tudtak a piaci viszonyokhoz, és beszállítóivá váltak a mamut cégeknek, azok jelentős nyereségvesztéssel zárhatták az időszakot, az előnytelen beszállítási szerződéskötések, valamint a leszorított árak miatt. A kis és középvállalkozások döntő hányada (70-80 százaléka) tőkehiányos. A térségben az alábbi kisipari tevékenységek vannak jelen: fazekas, szíjjártó, kovács, kádár, asztalos, pék. Összességében megállapítható azonban, hogy ezen kisipari tevékenységet végző vállalkozások száma alacsony. A mikro-, kis-, és középvállalkozások vannak a legnehezebb versenyhelyzetben akkor, amikor tevékenységük folytatásához gazdasági társaságot kell, hogy alapítsanak. Ezek a társaságok a létrehozásuk előkészítési folyamataiban nem rendelkeznek tanácsadókkal, pénzügyi szak- emberekkel. Ezért a mikro-, kis-, és középvállalkozások jelentős többsége már megalakulásuk kezdetén hátrányba kerül, mivel a három alapelv valamelyikét nem megfelelően készítette elő. A településen belül fel kell kutatni a rendelkezésre álló helyi er5tőforrásokat. Azokat a személyeket kell felkutatni, és segíteni, akik ezeket, a helyi adottságokat, fejleszteni, hirdetni, működtetni tudják, és akik hajlandóak tenni a saját közösségükért. A helyi regionális közös- ség, gazdasági és társadalmi fellendülése csak a helyi emberek, vállalkozások összefogásától várható. Összefogás hiányában nagyon kicsi az esély külső támogatás elnyerésére. Támogatást és ösztönzést kell nyújtani minden kezdeményezés számára, ugyanis csak a sikeresen működő vállalkozások teremtenek új munkahelyeket és járulnak hozzá nemcsak a térség gazdasági fejlődéséhez, ezen belül az élet- minőség javításához is. Nagyobb vállalkozások kialakulását –a privatizáció után-kellő szakértelemmel bíró munkaerőhiány és infrastrukturális lemaradás akadályozta. A magas munkanélküliségi ráta ellenére a jól képzett szakipari munkaerő hiánya. A mikro- és kisvállalkozások tőke hiánya. Ez a réteg még nem volt képes felzárkózni a mai kor kihívásaihoz. A multinacionális cégek megjelenésével, jelentős piacvesztés tapasztalható a vállalkozások körében. Akik alkalmazkodni tudtak a piaci viszonyokhoz, és beszállítóivá váltak a mamut cégeknek, azok jelentős nyereségvesztéssel zárhatták az időszakot, az előnytelen beszállítási szerződéskötések, valamint a leszorított árak miatt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

24 23 Ezek a tényezők arra a pontra juttatták ezeket a cégeket, hogy fejlesztésekre nem jutott már elég tőke. A regionális munkaügyi központokban igénybe vehető munkahely teremtő támogatások, amelyek munkabér, valamint a közterhek egy részének átvállalásáról szólnak, csak átmeneti segítséget nyújtanak. Ezzel a vállalkozások fejlesztése még megoldatlan marad, amely esetlegesen hosszú távra is életképessé, valamint versenyképessé tehetné őket. Az általános pályázati lehetőségek nem a mikro- kis és középvállalkozások erejéhez vannak szabva, holott a térségben létező településeken ezek a vállalkozások teszik ki a többségi hányadot. Ezek a vállalkozások nem rendelkeznek olyan önerővel, hogy számukra ezek a támogatások elérhetőek legyenek. Valamint a térségben jelenleg nincs olyan piaci erő amiért ezeket a nagyléptékű beruházásokat lenne értelme megvalósítani. Ha pályázati kiírás az ő erejükhez van szabva, akkor viszont a vállalási kötelezettségek nyereség orientáltak, amelyet a mai labilis piacgazdaságban nem tudnak, illetve nem mernek bevállalni. A megoldást olyan pályázati lehetőségekben rejlik, melyek kisebb összegű támogatást nyújtanak, olyan elvárások mellett melyekkel a munkanélküliséget lehet csökkenteni. Ezek a tényezők arra a pontra juttatták ezeket a cégeket, hogy fejlesztésekre nem jutott már elég tőke. A regionális munkaügyi központokban igénybe vehető munkahely teremtő támogatások, amelyek munkabér, valamint a közterhek egy részének átvállalásáról szólnak, csak átmeneti segítséget nyújtanak. Ezzel a vállalkozások fejlesztése még megoldatlan marad, amely esetlegesen hosszú távra is életképessé, valamint versenyképessé tehetné őket. Az általános pályázati lehetőségek nem a mikro- kis és középvállalkozások erejéhez vannak szabva, holott a térségben létező településeken ezek a vállalkozások teszik ki a többségi hányadot. Ezek a vállalkozások nem rendelkeznek olyan önerővel, hogy számukra ezek a támogatások elérhetőek legyenek. Valamint a térségben jelenleg nincs olyan piaci erő amiért ezeket a nagyléptékű beruházásokat lenne értelme megvalósítani. Ha pályázati kiírás az ő erejükhez van szabva, akkor viszont a vállalási kötelezettségek nyereség orientáltak, amelyet a mai labilis piacgazdaságban nem tudnak, illetve nem mernek bevállalni. A megoldást olyan pályázati lehetőségekben rejlik, melyek kisebb összegű támogatást nyújtanak, olyan elvárások mellett melyekkel a munkanélküliséget lehet csökkenteni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

25 24 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység4 Vallással kapcsolatos tevékenység2 Sporttal kapcsolatos tevékenység13 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység14 Oktatással kapcsolatos tevékenység11 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 9 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 5 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 10 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 5 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 6 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

26 25 A kistérségben aktívan működő civilek száma között van. Jellemző, legnagyobb taglétszám a mozgássérülteket összefogó egyesület, illetve a sporttal foglalkozó egyesületek. Ezeknél a csoportoknál a taglétszám 100 körül mozog. Szinte az összes civilre jellemző a forráshiány. Nagyon kevés az, akik jó infrastruktúrával rendelkezik. Az Önkormányzatoknál nincs elkülönített civil alap. Természetesen bizonyos összeggel támogatják a civileket, de ez minimálisan sem elegendő a működésükhöz. A térség civiljei kultúrával, egészségüggyel, szociális üggyel, sporttal, oktatással, környezetvédelemmel, nemzeti örökséggel, ifjúsággal, ismeretterjesztéssel és egy adott hobbyval foglalkoznak. Megjelent még a tűzoltás és a hitközségek segítése is. Jellemző a programok szervezése a tagok számára, saját település részére, szakmai munkát végeznek, illetve érdekképviseletet látnak el. Civilek és a lakosság közötti kapcsolat, szerintem jó. Bár azt nem mondanám, hogy kifejezetten támogatóak lennének, de akadályozni sem akadályozzák a működésüket. Civil szervezetekre, főleg a nyugdíjas klubbokra jellemző, hogy közös programokat szerveznek, illetve a nyugdíjasok, az ifjúsággal foglalkozó civilekkel rendeznek programokat. Vannak, akik meg sem próbálták a pályázatírást, itt nincs internetes hozzáférés sem, és ha elér is hozzájuk a hírlevél, vagy a pályázati kiírás nem érzik magukat elég biztosnak ahhoz,hogy képesek legyenek pályázni. Térségünkben az összlakosság kb. fele nyugdíjas, többen az eltöltött évek után saját akaratukból mentek nyugdíjba, sokan kényszer-nyugdíjasok. Településeink elszegényedése, elöregedése a fenti okok miatt folyamatosan nő. Szerencsére nyugdíjasaink nem szeretnek „bezárva élni ”, sok településen közösséget hoztak létre, Nyugdíjas Egyesületeket alakítottak. Céljuk többek között, hogy időskorúak érdekkép- viseletét, érdekvédelmét biztosítsák. További tevékenységük célja, hogy elősegítsék a magukra maradt nyugdíjas emberek szellemi, kulturális továbbfejlődését a civil szférába, a helyi közösségekben, közös programok, rendezvények és jó kapcsolatok kialakításával. Az Enying kistérségben működő Ifjúsági Klubok fő célkitűzése az adott településen élő fiatalok összefogása és a generáción belüli kohézió erősítése. A kistérségben aktívan működő civilek száma között van. Jellemző, legnagyobb taglétszám a mozgássérülteket összefogó egyesület, illetve a sporttal foglalkozó egyesületek. Ezeknél a csoportoknál a taglétszám 100 körül mozog. Szinte az összes civilre jellemző a forráshiány. Nagyon kevés az, akik jó infrastruktúrával rendelkezik. Az Önkormányzatoknál nincs elkülönített civil alap. Természetesen bizonyos összeggel támogatják a civileket, de ez minimálisan sem elegendő a működésükhöz. A térség civiljei kultúrával, egészségüggyel, szociális üggyel, sporttal, oktatással, környezetvédelemmel, nemzeti örökséggel, ifjúsággal, ismeretterjesztéssel és egy adott hobbyval foglalkoznak. Megjelent még a tűzoltás és a hitközségek segítése is. Jellemző a programok szervezése a tagok számára, saját település részére, szakmai munkát végeznek, illetve érdekképviseletet látnak el. Civilek és a lakosság közötti kapcsolat, szerintem jó. Bár azt nem mondanám, hogy kifejezetten támogatóak lennének, de akadályozni sem akadályozzák a működésüket. Civil szervezetekre, főleg a nyugdíjas klubbokra jellemző, hogy közös programokat szerveznek, illetve a nyugdíjasok, az ifjúsággal foglalkozó civilekkel rendeznek programokat. Vannak, akik meg sem próbálták a pályázatírást, itt nincs internetes hozzáférés sem, és ha elér is hozzájuk a hírlevél, vagy a pályázati kiírás nem érzik magukat elég biztosnak ahhoz,hogy képesek legyenek pályázni. Térségünkben az összlakosság kb. fele nyugdíjas, többen az eltöltött évek után saját akaratukból mentek nyugdíjba, sokan kényszer-nyugdíjasok. Településeink elszegényedése, elöregedése a fenti okok miatt folyamatosan nő. Szerencsére nyugdíjasaink nem szeretnek „bezárva élni ”, sok településen közösséget hoztak létre, Nyugdíjas Egyesületeket alakítottak. Céljuk többek között, hogy időskorúak érdekkép- viseletét, érdekvédelmét biztosítsák. További tevékenységük célja, hogy elősegítsék a magukra maradt nyugdíjas emberek szellemi, kulturális továbbfejlődését a civil szférába, a helyi közösségekben, közös programok, rendezvények és jó kapcsolatok kialakításával. Az Enying kistérségben működő Ifjúsági Klubok fő célkitűzése az adott településen élő fiatalok összefogása és a generáción belüli kohézió erősítése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

27 26 Eme fő feladat természetesen eléggé szerteágazó és mindenhol más- más formában valósul meg. A lényeg, hogy a fiatalok - a majdani felnőtt lakosság - képesek legyen közösségekben működni és ne ölthessen testet a nagy mértékű elkülönülés a társadalmon belül. Sajnálatos módon elég csekély a kistérségben működő Ifjúsági szerveződések száma. A térségben működő közalapítványok az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a gyermekek szociális hátrányainak csökkentése érdekében jöttek létre. A vidéken élő és felnövekvő fiatalok identitásának, önérvényesítő képességének elősegítésére támogatások nyújtásával, az oktatás és kultúra színvonalasabbá tételének segítésével minőségi fejlesztésben működnek közre. Eme fő feladat természetesen eléggé szerteágazó és mindenhol más- más formában valósul meg. A lényeg, hogy a fiatalok - a majdani felnőtt lakosság - képesek legyen közösségekben működni és ne ölthessen testet a nagy mértékű elkülönülés a társadalmon belül. Sajnálatos módon elég csekély a kistérségben működő Ifjúsági szerveződések száma. A térségben működő közalapítványok az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a gyermekek szociális hátrányainak csökkentése érdekében jöttek létre. A vidéken élő és felnövekvő fiatalok identitásának, önérvényesítő képességének elősegítésére támogatások nyújtásával, az oktatás és kultúra színvonalasabbá tételének segítésével minőségi fejlesztésben működnek közre. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

28 27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 247 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 247 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 29,10028,96728,88728,98028,

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 65% 19% 11% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 12% 5% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 11% 36% 7% 4% 18% 9% 26% 12% 10% 17%

31 30 A demográfiai helyzet stagnál.Évtizedek óta a térség lakosság száma szinte változatlan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a születések száma elhalálozások egyensúlyáról beszélhetünk. A stabilizáció és a stagnálás magyarázata az átlagéletkor kitolódása a beköltözési pozitívum az elvándorlással szemben. Ez azonban nem mondható el egyértelműen csak összességében beszélhetünk stagnálásról. A 0-18 év közöttiek létszáma az –as évekhez képest, mint egy 40%-kal csökkent, míg a 60 év felettiek létszáma körülbelül ugyanennyivel nőtt. "A demográfiai helyzet a térség egésze szempontjából stagnációt mutat, de az egyes települések vonatkozásában a népesség számának alakulása jelentős eltéréseket mutat. A térség 10 települése közül 6 esetében csökkenő, négy esetében növekvő lakosságszámról beszélhetünk. Az egyes települések vonatkozásában a demográfiai adatok a következőképpen alakultak közötti időszakban: Enying - 303, Dég -74, Kisláng +21, Lajoskomárom -74, Lepsény +110, Mátyásdomb -30, Mezőkomárom -90, Mezőszentgyörgy +64, Polgárdi +389, Szabadhidvég -89 fővel változott. A demográfiai adatok egyértelműen alátámasztják a térség gazdasági állóhelyzetét, szinte csak azokon a településeken nőtt a lakosságszám, amelyek valamilyen gazdasági vonzerőt tudtak felmutatni. A kistelepülések lakosságszám-csökkenése az országos átlagnak megfelelő, kivétel ez alól Mezőszentgyörgy, ahol folyamatosan növekedés mutatkozik. " A demográfiai helyzet stagnál.Évtizedek óta a térség lakosság száma szinte változatlan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a születések száma elhalálozások egyensúlyáról beszélhetünk. A stabilizáció és a stagnálás magyarázata az átlagéletkor kitolódása a beköltözési pozitívum az elvándorlással szemben. Ez azonban nem mondható el egyértelműen csak összességében beszélhetünk stagnálásról. A 0-18 év közöttiek létszáma az –as évekhez képest, mint egy 40%-kal csökkent, míg a 60 év felettiek létszáma körülbelül ugyanennyivel nőtt. "A demográfiai helyzet a térség egésze szempontjából stagnációt mutat, de az egyes települések vonatkozásában a népesség számának alakulása jelentős eltéréseket mutat. A térség 10 települése közül 6 esetében csökkenő, négy esetében növekvő lakosságszámról beszélhetünk. Az egyes települések vonatkozásában a demográfiai adatok a következőképpen alakultak közötti időszakban: Enying - 303, Dég -74, Kisláng +21, Lajoskomárom -74, Lepsény +110, Mátyásdomb -30, Mezőkomárom -90, Mezőszentgyörgy +64, Polgárdi +389, Szabadhidvég -89 fővel változott. A demográfiai adatok egyértelműen alátámasztják a térség gazdasági állóhelyzetét, szinte csak azokon a településeken nőtt a lakosságszám, amelyek valamilyen gazdasági vonzerőt tudtak felmutatni. A kistelepülések lakosságszám-csökkenése az országos átlagnak megfelelő, kivétel ez alól Mezőszentgyörgy, ahol folyamatosan növekedés mutatkozik. " Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/1

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 10% 0% 80% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

33 32 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely ▪Kollégiumi feladat-ellátási hely ▪Felnőtt átképzési központ ▪Mozgókönyvtári állomáshely ▪Filmszínház Mozgatórugó alcsoport

34 33 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Egészségügyi kommunikációs pont ▪Fedett/nyitott úszómedence ▪Falugondnoki/településgondnoki szolgálat ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35 34 A térség infrastrukturális adottságai az országos átlagnál jobbnak tekinthetőek. A lakossági infrastruktura ellátottsága megfelelő, bár több településen hiányzik a csatorna-közmű, melynek kiépítését a települések pályázati források igénybevételével a közeljövőben tervezik. A települési belső közúthálózat átlagos minőségű és kiépítettségű, bár egyes szilárd burkolatú útszakaszok megépítésével illetve felújításával javítani kellene az ellátottságot. Víz,villany, gáz a térség valamennyi településén van, szennyvízelvezetés és tisztítás,mint egy 20%-os.A közvilágítás sok kívánnivalót hagy maga után. A közutak alacsony műszaki színvonalúak és kiépítettségük sem megfelelő. A Balaton közelsége azonban a rossz utak ellenére lehetőséget nyújt a térségek együttműködésére, valamint a régióközi kapcsolatok bővítésére. Az úthálózat sűrűsége kielégítő, ugyanakkor nincsenek elkerülő és kerékpárutak, nem megoldott az egy zsáktelepülés helyzete. Kiemelendő, hogy a térség közvetlen csatlakozásban a 64-es számú főúttal, valamint az M7-es autópályával. A térségen fut keresztül a Budapest-Nagykanizsa, valamint a Polgárdi városon keresztül a Budapest - Csajág fő vasútvonal. Rosszak a járdák, bizonytalanok a csomópontok. A tömegközlekedés hiányossága, hogy a belső tömegközlekedési járatok járatsűrűsége alacsony és rossz útvonalstruktúrájuk. A térségben összesen 6 db (!) falusi szálláshely található, területileg egyenlőtlen elosztásban. A térségben működő turisztikai végpontok száma a térségi turisztikai potenciálhoz képest alacsony. A térség infrastrukturális adottságai az országos átlagnál jobbnak tekinthetőek. A lakossági infrastruktura ellátottsága megfelelő, bár több településen hiányzik a csatorna-közmű, melynek kiépítését a települések pályázati források igénybevételével a közeljövőben tervezik. A települési belső közúthálózat átlagos minőségű és kiépítettségű, bár egyes szilárd burkolatú útszakaszok megépítésével illetve felújításával javítani kellene az ellátottságot. Víz,villany, gáz a térség valamennyi településén van, szennyvízelvezetés és tisztítás,mint egy 20%-os.A közvilágítás sok kívánnivalót hagy maga után. A közutak alacsony műszaki színvonalúak és kiépítettségük sem megfelelő. A Balaton közelsége azonban a rossz utak ellenére lehetőséget nyújt a térségek együttműködésére, valamint a régióközi kapcsolatok bővítésére. Az úthálózat sűrűsége kielégítő, ugyanakkor nincsenek elkerülő és kerékpárutak, nem megoldott az egy zsáktelepülés helyzete. Kiemelendő, hogy a térség közvetlen csatlakozásban a 64-es számú főúttal, valamint az M7-es autópályával. A térségen fut keresztül a Budapest-Nagykanizsa, valamint a Polgárdi városon keresztül a Budapest - Csajág fő vasútvonal. Rosszak a járdák, bizonytalanok a csomópontok. A tömegközlekedés hiányossága, hogy a belső tömegközlekedési járatok járatsűrűsége alacsony és rossz útvonalstruktúrájuk. A térségben összesen 6 db (!) falusi szálláshely található, területileg egyenlőtlen elosztásban. A térségben működő turisztikai végpontok száma a térségi turisztikai potenciálhoz képest alacsony. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

36 35 Meglévő végpontok: Lajoskomárom - Fülöphegy, Horgásztavak; Enying - Katolikus templom, Varga Tanya, Cserepes Csűr; Dég - Festetics Kastély, Tájház, Horgásztó; Mezőkomárom - műemléki jellegű templomok; Mezőszentgyörgy - Tájház, Eötvös Károly Községi Könyvtár, műemlék református templom; Szabadhídvég - Horgásztó; Kisláng - Tájház; Polgárdi - Horgásztó, Batthyány Liget, Helytörténeti Gyűjtemény; Lepsény - Falumúzeum, Szőlőhegy; Mátyásdomb - községi park. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

37 36 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %10% %10%

38 37 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 1/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,383 ▪Város▪7,294 ▪Község▪2,677 ▪Nagyközség▪2,444 ▪Nagyközség▪3,318 ▪Község▪817 ▪Község▪1,044 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Dég Enying Kisláng Lajoskomárom Lepsény Mátyásdomb Mezőkomárom Munkanél- küliség (%) ▪7.20% ▪8.40% ▪11.00% ▪6.20% ▪8.18% ▪7.37% ▪11.30% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪29,375 ▪76,166 ▪43,701 ▪450,090 ▪490,434 ▪300,000 ▪354,000 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.122 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.109 ▪0.000 ▪0.472 ▪0.008 ▪0.000

39 38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 2/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,482 ▪Város▪6,465 ▪Község▪929 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Mezőszentgyörgy Polgárdi Szabadhídvég Munkanél- küliség (%) ▪12.50% ▪4.18% ▪6.19% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪1,482 ▪55,780 ▪35,155 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

40 39 Települések egy mondatos jellemzése 1/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Dég ▪„Munkanélküliség, pénzhiány” ▪Enying ▪„csatorna hiánya, ipari park hiánya, a lakosság alacsony szakmai iskolázottsági foka” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az ősi, viszonylag érintetlen természeti adottságokkal rendelkező környezeti elemek jelenlegi, még alig kárositott állapotának megőrzése,lehetőséget teremtve a környezettudatos nevelés helyszínének kialakításához,hogy ezzel a felnőtteknek gyerekeknek, egészséges,kultúrált, ismeretterjesztő célpontjává váljon.” ▪„Földrajzi fekvése,a Balaton közelségéből fakadó előnyök hatékonyabb kihasználása, kereskedelem, szolgáltatások, szálláslehetőség, a meglévő ipari épületegység kihasználása”

41 40 Települések egy mondatos jellemzése 2/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisláng ▪„A munkanélküliségi ráta lakossághoz viszonyított magas volta (10 %) mellett az alacsony színvonalú képzettség megnehezíti a munkaerő-piacra való bejutásukat. ▪Helyben kevés a tőkeerős vállalkozás, a megyeszékhelyre eljutás a viszonylag nagy távolság ▪miatt nehézkes (költséges)” ▪Lajoskomáro m ▪„Helyi munkahely hiánya, a dolgozóknak az 55 km-re lévő Székesfehérvárra kell három műszakos munkába járni, így kiesnek a falu közéletéből és a család is megsínyli a napi- rendszertelen órás távollétet.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A viszonylag magas létszámú szabad munkaerő bevonható lenne a területen megjelenő vállalkozások számára, melyek elsősorban a mezőgazdasági termékek kereskedelmi vagy ipari hasznosítására jöhetnének létre.” ▪„Befektető jelölt jelentkezett termál füfdő,szálló,apartman házak és golf pálya építésére.Az egész déli térség életminőségét,munkahelystruktúráját pozitívan befolyásolná.Beadott -KEOP- szenyvíz pályázatunk-Déggel közösen- pozitív elbírálása is sokat segítene a befektető végleges megnyerésében a régiós pályázati lehetőségek-turisztika- mellett.”

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 3/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Lepsény ▪„MUNKANÉLKÜLISÉG,FELDOLGOZÓ IPAR HIÁNYA,VÁLLALKOZÁSOK TŐKESZEGÉNYSÉGE,FEJLESZTÉS HIÁNYA,KÖZINTÉZMÉNYEK,KÖZTERÜLE TEK PARKOK JÁTSZÓTEREK LEROMLOTT ÁLLAPOTA,JÁRDA,KERÉKPÁRÚT ÉS SZILÁRD BURKOLAT NÉLKÜLI BELTERÜLETI UTAK LEROMLOTT ÁLLAPOTA, CSAPADÉKVÍZ-,BELVÍZ ELVEZETŐ BELTERÜLETI ÁRKOK KAPUBEJÁRÓK ROSSZ ÁLLAPOTA” ▪Mátyásdomb ▪„munkanélküliség,munkahelyek vállalkozások hiánya,elszegényedés” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„VÁLLALKOZÓK FEJLESZTÉSE,ÚJAK LÉTREHOZÁSA,MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK IPARSZERŰ FELDOLGOZÁSA,KÖNNYŰIPARI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA,TURIZMUS FEJLESZTÉSE SZÁLLÁSHELYEK LÉTREHOZÁSA ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ EGYÉBB SZOLGÁLTATÁSOK KIALAKÍTÁSA(VADÁSZTURIZMUS)KÖZIN TÉZMÉNYEK, KÖZTERÜLETEK FELÚJÍTÁSA” ▪„Mezőgazdasági vállalkozások letelepülése(jó termőföld) erre épülő feldolgozó ipar”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 4/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mezőkomáro m ▪„TARTÓS MUNKANÉLKÜLISÉG, ROSSZ SZOCIÁLIS HELYZETŰ CSALÁDOK. ▪HELYI MUNKAHELYEK MEGSZÜNÉSE” ▪Mezőszentgyö rgy ▪„A település legfontosabb problémája az alacsony foglalkoztatottsági szint, tőkeerős vállalkozások hiánya,ebből adódóan a település adóbevételei,zsáktelepülés jelleg.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„BIOFERMENTÁCIÓS ÜZEM LÉTREHOZÁSÁVAL MEGKÖZELÍTŐLEG 50 ÚJ MUNKAHELY MEGTEREMTÉSE” ▪„A település kedvező fekvése,turisztikai vonzereje,fejlett intézményhálózata, szabad forgalomképes önkormányzati területek.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 5/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Polgárdi ▪„IGAZI KÖZÖSSÉGI CENTRUM HIÁNYA,VALÓS VÁROSKÖZPONT” ▪Szabadhídvég ▪„munkanélküliség,munkahelyek hiánya ▪helyi alapszintű oktatás hiánya ▪egészségügyi alapellátás hézagos ▪korfa-elöregedés” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A TELEPÜLÉS JÓ ELHELYEZKEDÉSE” ▪„munkahelyteremtés ▪turisztikai végpontokba való bekaocsolódás(horgászat)”

45 44 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

46 45 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 32 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” ▪„Helyi életminőség fejlesztése” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„Gazdasági környezet fejlesztése” ▪„Humán erőforrás fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése” 45 5 db 8 db 6 db 5 db 457, , , ,270 71,832 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 3 db23,020

47 46 ▪Kulturális értékeink megőrzése-Kiállítások, gyűjtemények létrehozása, a meglévők fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 86,250 EUR – a(z) Agroturizmus fejlesztése - Gasztronómiai bemutatók, tematikus utak szervezése a helyi ételek és bor népszerűsítésére fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Környezeti tudatosság fejlesztése - Szemétgyűjtő akciók szervezése ▪Természeti értékeink megőrzése, felújítása, fejlesztése ▪Környezeti tudatosság fejlesztése - Természetvédelmi előadássorozat szervezése ▪Kulturális értékeink megőrzése-Helyi védelem alá helyezett épületek és településrészek rehabilitációja Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 33,916 16, , ,382

48 47 ▪Település megújítás és fejlesztés-Élhető település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 86,250 EUR – a(z) Agroturizmus fejlesztése - Gasztronómiai bemutatók, tematikus utak szervezése a helyi ételek és bor népszerűsítésére fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Civil szervezetek szolgáltatásainak fejlesztése ▪Alapszolgáltatások fejlesztése-Egészségügy fejlesztése, esélyegyenlőség ▪Alapszolgáltatások fejlesztése-Mindenki irodája ▪Település megújítás és fejlesztés-Piacterek kialakítása Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 360,084 20,000 10,

49 48 ▪Agroturizmus fejlesztése - Gasztronómiai bemutatók, tematikus utak szervezése a helyi ételek és bor népszerűsítésére Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 86,250 EUR – a(z) Agroturizmus fejlesztése - Gasztronómiai bemutatók, tematikus utak szervezése a helyi ételek és bor népszerűsítésére fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Túraútvonalak létrehozása, tematikus táblákkal való ellátása. ▪Falusi turizmus fejlesztése - Turisztikai képzések ▪Falusi turizmus fejlesztése - Rendezvénysorozatok szervezése a helyi értékek bemutatására ▪Falusi turizmus fejlesztése - Turisztikai végpontok létrehozása ▪Falusi turizmus fejlesztése - Magán szálláshelyek létrehozásának, fejlesztésének támogatása ▪Falusi turizmus fejlesztése -Testvér-települési kapcsolatok építése, ápolása ▪Térségi marketing: Helyi turisztikai, történelmi kiadványok szerkesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 86,250 20,000 18, , ,

50 49 ▪A térségben lévő piacképességének javítása - Technológiai fejlesztés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 A legtöbb forrás – 86,250 EUR – a(z) Agroturizmus fejlesztése - Gasztronómiai bemutatók, tematikus utak szervezése a helyi ételek és bor népszerűsítésére fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Mezőgazdasági termelésből való kilépés támogatása - Mezőgazdasági melléktermékek hasznosításának támogatása ▪Mezőgazdasági termelésből való kilépés támogatása - Tevékenységváltás eszköztámogatása ▪A térségben lévő vállalkozások (kis- és mikróvállalkozások) piacképességének javítása - Marketing tevékenység támogatása ▪A térségben lévő vállalkozások (kis- és mikró- vállalkozások) piacképességének javítása - Eszközfejlesztés (kisvállalkozás) ▪A térségben lévő vállalkozások (kis- és mikróvállalkozások) piacképességének javítása - Eszközfejlesztés (mikróvállalkozások) Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Allokált forrás (EUR) 56,250 23, ,

51 50 ▪Információhoz való hozzájutás fejlesztése-Helyi médiák fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 A legtöbb forrás – 86,250 EUR – a(z) Agroturizmus fejlesztése - Gasztronómiai bemutatók, tematikus utak szervezése a helyi ételek és bor népszerűsítésére fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Információhoz való hozzájutás fejlesztése-Fórumok szervezése ▪Képzések szervezése-Tevékenységváltást segítő szakképzés ▪Információhoz való hozzájutás fejlesztése - Internet-hálózat bővítése, elérhetőségének javítása ▪Képzések szervezése-Vállalkozói ismeretek bővítését célzó képzések Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 71,

52 51 ▪Mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 A legtöbb forrás – 86,250 EUR – a(z) Agroturizmus fejlesztése - Gasztronómiai bemutatók, tematikus utak szervezése a helyi ételek és bor népszerűsítésére fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Biomassza hasznosítás fejlesztése - Biomassza hasznosítására irányuló fejlesztések támogatása ▪Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések - A térség energiaellátásának modernizálása megújuló energia felhasználásával Fő fejlesztési prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 23,

53 52 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

54 53 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 17% 9% 24% 5% 14% 8% 0% 14% 4% 18% 44% 12% 3% 7% 4% 2% 0% 8% 1% 10% 60% 0% 10% 0% 20% 0% 35% 0% 5% 0% 40% 20% 0% 29% 0% 57% 14% 0%

55 54 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„A fesztiválokon, rendezvényeken kézművesipari bemutatót, vásárt rendezni a népszerüsítés miatt.Térségi szintű fesztiválok és rendezvények létrehozása, főként azokkal, akik már rendelkeznek tapasztalattal és felszereltséggel. Ld HPME.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A környezet fenntarthatósága, a kulturális örökség megőrzésének színvonalas rendezvénysorozatokkal való népszerűsítése, élhetővé és lakhatóvá teszi a térséget.Növeli a települések közötti összetartozást és egymás megismerését.A projektötlet fenntarthatósága a kezdetektől fenntartható.”

56 2 55 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„Eszköztámogatás nyújtásával képesek lesznek tevékenységet váltani a kis földterülettel rendelkező mezőgazdasági kényszervállalkozók és mikrovállalkozásba tudnak kezdeni. Ld HPME.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Megoldható lesz a tevékenységválltás, a projektötlet beindulásától számított 1 éven belül vállalkozások(2-3)kezdhetik tevékenységüket a feldolgozó iparban. Az új tevékenységből származó árbevétel kevesebb, mint 50%-a fog mezőgazdasági tevékenységből származni.”

57 56 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A mezőgazdasági fő tevékenységű vállalkozók forrásbevonással a termelésük során keletkezett mezőgazdasági melléktermékek feldolgozásával a idénymunkán kívüli időszakban is jövedelemtermelő tevékenységet tudnak folytatni.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A mezőgazdasági termelés során keletkezett termékek hasznosításra és feldolgozásra kerülnek. A projekt ötlet 2 éven belül megvalósításra kerül, 4 munkahely teremtődik és a projekt fenntartható.”

58 ▪„Egyéb szolgáltatás” 4 ▪„Tematikus borutak támogatása, gasztronómiai bemutatók szervezése, helyi szakácskönyv kiadása, helyi borokat bemutató kiadvány, nyári csoportos borkóstoló túrák szervezése a térség nem hátrányosként kezelt településein, a hátrányos településekkel együtt (ld HPME).A helyzetértékelés megfogalmazása alapján, nem csak borversenyek legyenek támogathatóak, hanem a gasztoturizmust kiszolgáló épületek kialakítása is! Étterem kialakítása, meglevő szálláshely és háborítatlan természeti környezet közelében, mely lehetőséget ad a helyi bor és gasztro értékek bemutatására.Falusi szálláshelyek kialakítása.” ▪„A környezet fenntarthatósága, a kulturális örökség megőrzésének színvonalas rendezvénysorozatokkal való népszerűsítése, élhetővé és lakhatóvá teszi a térséget.Növeli a települések közötti összetartozást és egymás megismerését.A projektötlet fenntarthatósága a kezdetektől fenntartható.” 57 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

59 58 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Tematikus borutak támogatása, gasztronómiai bemutatók szervezése,és ahhoz kapcsolódó közösségi terek ialakítása. helyi szakácskönyv kiadása, helyi borokat bemutató kiadvány, nyári csoportos borkóstoló túrák szervezése a térség hátrányosként kezelt településein, a nem hátrányos településekkel együtt (ld.3098 HPME).A helyzetértékelés megfogalmazása alapján, nem csak borversenyek legyenek támogathatóak, hanem a gasztoturizmust kiszolgáló épületek kialakítása is! Étterem kialakítása, meglevő szálláshely és háborítatlan természeti környezet közelében, mely lehetőséget ad a helyi bor és gasztro értékek bemutatására. Falusi szálláshelyek kialakítása, a borturisztikai vonzáskorzetben.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A környezet fenntarthatósága, a kulturális örökség megőrzésének színvonalas rendezvénysorozatokkal való népszerűsítése, élhetővé és lakhatóvá teszi a térséget. Növeli a települések közötti összetartozást és egymás megismerését.A közösségi terekben bemutatott ételek reprezentálják a térség gasztronómiai sokszínűségét. A projektötlet fenntarthatósága a kezdetektől fenntartható.”

60 ▪„Egyéb szolgáltatás” 6 ▪„Fejlesztésre irányuló eszközbeszerzés támogatásával segítnénk a versenyképességet fokozó technológiák elterjedését, amik alkalmazásával a mikrovállalkozások jövedelmezővé válhatnak. Ld HPME.” ▪„Versenyképességet fokozó technológiák elterjedése, ami hozzájárul a térség hosszútávú, fenntartható fejlődéséhez. Projektötlet kezdetétől 3 éven belül legalább 10 vállalkozás megvalósíthatja. Fenntarthatósága minimum 5 év.” 59 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

61 60 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Infrastruktúrális fejlesztés és az ISO minősítés megszerzésének támogatása forrásbevonással.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Korszerű infrastruktúrával ellátott versenyképes beruházások.Projektötlet kezdetétől 3 éven belül legalább 5 mikrovállalkozás megvalósíthatja.Fenntarthatósága minimum 5 év.” Szektor

62 ▪„” 8 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

63 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

64 10 ▪„” 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

65 64 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

66 65 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Forrás bevonásával a kistérség községi rangú, hátrányos helyzetű településeinek központjában álló középületek felújítása és parkosítása, valamint a játszóterek építése megvalósulhat, a nem hátrányos helyzetű településeken történő hasonló fejlesztésekkel együtt (ld és 4089 HPME).” Megoldási javaslat ▪„A kistérség községi rangú településein a faluközpontokban található középületek megújúlnak, a játszóterek és a parkok az életminőséget és az esztétikus kikapcsolódást segítik.Projektötlet kezdetétől számítva 3 éven belül megvalósítható, hosszú távon fenntartható.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

67 66 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Forrás bevonásával a kistérségi községi rangú települések központjában álló középületek felújítása és parkosítása, valamint a játszóterek építése megvalósulhat, a hátrányos településeken történő hsonló fejlesztésekkel együtt (ld és 4089 HPME).” Megoldási javaslat ▪„A kistérség településein a faluközpontokban található középületek megújúlnak, a játszóterek és a parkok az életminőséget és az esztétikus kikapcsolódást segítik.Projektötlet kezdetétől számítva 3 éven belül megvalósítható, hosszú távon fenntartható.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

68 67 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Forrás bevonásával a kistérségi települések központjában álló középületek felújítása és parkosítása, valamint a játszóterek építése megvalósulhat, a hátrányos településeken történő hsonló fejlesztésekkel együtt (ld és 3224 HPME).” Megoldási javaslat ▪„A kistérség településein a faluközpontokban található középületek megújúlnak, a játszóterek és a parkok az életminőséget és az esztétikus kikapcsolódást segítik.Projektötlet kezdetétől számítva 3 éven belül megvalósítható, hosszú távon fenntartható.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

69 68 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Védett épületek felújítása forrásbevonással. Épületek népszerűsítése programokkal, reklámokkal, szórólapokkal. Itt utalunk a Falusi turizmus Rendezvénysorozatra, ld HPME.Természetben megtalálható állatfajok, madarak élőhelyeinek kialakítása, etetők, lesek kialakítása, az ezekhez vezető ösvények létrehozása. A terület gondozására alkalmas gépek beszerzése. Az állatfajokat bemutató táblák kialakítása.” Megoldási javaslat ▪„A felújított védett épületeink népszerűbbé, kedvelt turisztikai célpontokká válnak. Ezt a pozitív hatást tovább erősíthetjük más turisztikai projektek (pl. rendezvénysorozat) megvalósításával, ill. azokba a felújított épületeket is bevonni kívánjuk. Projektötlet megvalósításának kezdetétől 4 éven belül megvalósul. Fenntarthatóság 5 év.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

70 69 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„”

71 70 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

72 71 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

73 72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

76 75 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

77 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 76 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/40 Kód: KD-24-SzF-A-12 Sorszám: 2501 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Természeti értékeink megőrzése, felújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség meglévő természeti értékei: vegyes erdős területek, nádas, természetes vad vizek, védett állatfajok élőhelyei (mocsári teknős, fácán, fogoly), védett növényfajok élőhelyei (medvehagyma). Mindezek megőrzése elsődleges feladat. Helyzet/ adottság ▪A védett állatfajok természetes szaporulata alacsony. A mezőgazdasági termelésbe bevont területek növelése megszűnteti az eddig jelenlévő zöld területi formák jó részét (rét, legelő), valamint az erdősávok ritkítása is kedvezőtlenül hat. Probléma továbbá, hogy a lakosság környezettudatossága alacsony szinten áll. Probléma/ lehetőség ▪Tájrehabilitáció: őshonos magyar növények visszatelepítésével a zöld területek növelése, természeti értékek rehabilitációja, a környezettudatosság növelése. Itt utalunk a Környezeti tudatosság fejlesztésében foglaltakra is.Természetben megtalálható állatfajok, madarak élőhelyeinek kialakítása, etetők, lesek kialakítása, az ezekhez vezető ösvények létrehozása. A terület gondozására alkalmas gépek beszerzése. Az állatfajokat bemutató táblák kialakítása. Megoldási javaslat ▪Nő a zöldterületek aránya, környezettudatosság eredménye a természeti értékek megőrzése. A projektötlet megvalósítása kezdetétől 4 éven belül megtörténik, hosszú távon fenntartható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

78 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 77 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/40 Kód: KD-24-SzF-A-12 Sorszám: 2501 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lajoskomárom, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Polgárdi, Szabadhídvég ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

79 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 78 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/40 Kód: KD-24-SzF-A-13 Sorszám: 2502 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékeink megőrzése-Helyi védelem alá helyezett épületek és településrészek reh... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A kistérség védett épületei: Dég - klasszicista stílusban épült Festetics Kastély, Holland Ház, Mezőszentgyörgy - klasszicista református templom; Eötvös Károly községi könyvtár ; Kisláng - Tájház; Polgárdi - Battyhányi Liget; Enying - neobarokk katolikus templom; Mezőkomárom - barokk katolikus templom, Dr. Entz Ferenc biológus szülő háza. Jelenleg ezek az épületek forrás hiányában nincsenek restaurálva. Helyzet/ adottság ▪A turizmust nem tudja szolgálni, valamint az épületek örökség jellege nem tud funkcionálni. Turisztikai végpontok kialakítása az épületek restaurálásával. Probléma/ lehetőség ▪Védett épületek felújítása forrásbevonással. Épületek népszerűsítése programokkal, reklámokkal, szórólapokkal. Itt utalunk a Falusi turizmus Rendezvénysorozatra, ld HPME.Természetben megtalálható állatfajok, madarak élőhelyeinek kialakítása, etetők, lesek kialakítása, az ezekhez vezető ösvények létrehozása. A terület gondozására alkalmas gépek beszerzése. Az állatfajokat bemutató táblák kialakítása. Megoldási javaslat ▪A felújított védett épületeink népszerűbbé, kedvelt turisztikai célpontokká válnak. Ezt a pozitív hatást tovább erősíthetjük más turisztikai projektek (pl. rendezvénysorozat) megvalósításával, ill. azokba a felújított épületeket is bevonni kívánjuk. Projektötlet megvalósításának kezdetétől 4 éven belül megvalósul. Fenntarthatóság 5 év. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

80 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 79 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/40 Kód: KD-24-SzF-A-13 Sorszám: 2502 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lajoskomárom, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Polgárdi, Szabadhídvég ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

81 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 80 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/40 Kód: KD-24-SzF-3-03 Sorszám: 4083 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Környezeti tudatosság fejlesztése - Természetvédelmi előadássorozat szervezése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség nem hátrányos helyzetű településein nincs a környezettudatosság növelését célzó felvilágosító tevékenység. Helyzet/ adottság ▪A térség területén található települések lakóira nem jellemző a környezettudatos magatartás. Forrásbevonással megteremthető lenne az előadások településszintű összehangolása. Össze lehetne hangolni a hagyományőrző rendezvénysorozatokkal. Probléma/ lehetőség ▪Szakelőadók meghívása (mezőgazdasági szakmérnök, környezetvédelmi szakmérnök és természetvédelmi szakember), részvétel ösztönzése, kiadványok szerkesztése, eljuttatása a háztartásokba, környezettudatosságra nevelő műsorok létrehozása. Ld HPME. Megoldási javaslat ▪Elősegítjük a környezettudatosság beépülését, ami hosszú távon hozzájárul egy élhetőbb környezet fenntartásához, a környezet védelméhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

82 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 81 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret67336 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága67336 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/40 Kód: KD-24-SzF-3-03 Sorszám: 4083 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lepsény, Polgárdi ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

83 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 82 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/40 Kód: KD-24-SzF-3-01 Sorszám: 2506 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Környezeti tudatosság fejlesztése - Természetvédelmi előadássorozat szervezése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség hátrányos helyzetű településein nincs a környezettudatosság növelését célzó felvilágosító tevékenység. Helyzet/ adottság ▪A térség területén található települések lakóira nem jellemző a környezettudatos magatartás. Forrásbevonással megteremtehő lenne az előadások településszintű összehangolása. Össze lehetne hangolni a hagyományőrző rendezvénysorozatokkal. Probléma/ lehetőség ▪Szakelőadók meghívása (mezőgazdasági szakmérnök, környezetvédelmi szakmérnök és természetvédelmi szakember), részvétel ösztönzése, kiadványok szerkesztése, eljuttatása a háztartásokba, környezettudatosságra nevelő műsorok létrehozása. Ld HPME. Megoldási javaslat ▪Elősegítjük a környezettudatosság beépülését, ami hosszú távon hozzájárul egy élhetőbb környezet fenntartásához, a környezet védelméhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

84 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40046 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40046 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/40 Kód: KD-24-SzF-3-01 Sorszám: 2506 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

85 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/40 Kód: KD-24-SzF-A-09 Sorszám: 2503 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékeink megőrzése-Kiállítások, gyűjtemények létrehozása, a meglévők fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben vannak helytörténeti gyűjtemények, kiállítási anyagok, melyek eszközhiány miatt nem kerülhetnek kiállításra. Helyzet/ adottság ▪Nem megfelelő tároló- és bemutatóhelyek miatt nem lehet bemutatni az egész gyűjteményt. A kiállítási tárgyak nem tartósítottak, állagmegőrzésük nem biztosított. Probléma/ lehetőség ▪Népi hagyományos eszközök megvásárlása, ezek tárolására alkalmas tárolók beszerzésének támogatása. A restaurálási költségek támogatásával, tartósítómódszerek alkalmazásával megvalósulna az eszközök állagmegőrzése. Megoldási javaslat ▪A helyi értékek felújításával, restaurálásával, konzerválásával megfelelő színvonalú kiállítások valósulhatnak meg. Ezáltal a kistérség bekapcsolódhat a projekt indításától számított 3 éven belül az országos turizmusba. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

86 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret33916 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága33916 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/40 Kód: KD-24-SzF-A-09 Sorszám: 2503 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Kisláng, Lajoskomárom, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

87 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/40 Kód: KD-24-SzF-4-05 Sorszám: 4112 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Környezeti tudatosság fejlesztése - Szemétgyűjtő akciók szervezése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Szervezett szemétgyűjtési akció a kommunális hulladékon kívül nincs. Közép-Duna Vidéke Regionális Hulladéklerakó (Polgárdi) csak a kommunális hulladékot szállítja el rendszeresen. De a közutak mentén, illetve a mezőgazdasági célokra használt terültek (dűlő utak) környékén illegálisan elhelyezett hulladék található a térség minden településéhez tartozó külterületen. (Hátrányos helyzetű községi rangú települések.) Helyzet/ adottság ▪A természeti örökséget tönkreteszi, rontja a tájképet. Megszüntetésével szebb, élhetőbb környezet állhat rendelkezésünkre. Probléma/ lehetőség ▪Lakosság körében szervezett szemétgyűjtési akció megszervezése és kivitelezése. Ld. még 4114 és 2505 HPME-t, továbbá a 2506 és 4083 HPME-t, amelyekkel az előbbieken túl egymás hatását erősítik. Megoldási javaslat ▪A szemétgyűjtési akció eredménye azonnal látható, míg hosszútávon a környezettudatosságra nevelés a cél, ami által élhetőbb, szebb, vonzóbb lesz a környezetünk. Ez pozitívan hat a kistérség turizmusára is a megvalósulástól számított 5 éven belül. Erősíti továbbá a többi turisztikai célú HPME eredményeit. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/40 Kód: KD-24-SzF-4-05 Sorszám: 4112 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/40 Kód: KD-24-SzF-4-04 Sorszám: 2505 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Környezeti tudatosság fejlesztése - Szemétgyűjtő akciók szervezése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Szervezett szemétgyűjtési akció a kommunális hulladékon kívül nincs. Közép-Duna Vidéke Regionális Hulladéklerakó (Polgárdi) csak a kommunális hulladékot szállítja el rendszeresen. De a közutak mentén, illetve a mezőgazdasági célokra használt terültek (dűlő utak) környékén illegálisan elhelyezett hulladék található a térség minden településéhez tartozó külterületen. (Nem hátrányos helyzetű községi rangú települések.) Helyzet/ adottság ▪A természeti örökséget tönkreteszi, rontja a tájképet. Megszüntetésével szebb, élhetőbb környezet állhat rendelkezésünkre. Probléma/ lehetőség ▪Lakosság körében szervezett szemétgyűjtési akció megszervezése és kivitelezése. Ezen HPME szorosan kacsolódik a 4112 és 4114 HPMEk-hez, továbbá a 2506 és 4083 HPMEk-kel is egymás hatását erősítik. Megoldási javaslat ▪A szemétgyűjtési akció eredménye azonnal látható, míg hosszútávon a környezettudatosságra nevelés a cél, ami által élhetőbb, szebb, vonzóbb lesz a környezetünk. Ez pozitívan hat a kistérség turizmusára is a megvalósulástól számított 5 éven belül. Erősíti továbbá a többi turisztikai célú HPME eredményeit. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% 6000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága6000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/40 Kód: KD-24-SzF-4-04 Sorszám: 2505 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Kisláng, Lepsény ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/40 Kód: KD-24-SzF-A-10 Sorszám: 2497 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Település megújítás és fejlesztés-Élhető település Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A kistérség hátrányos helyzetű településein a faluközpontokban található középületek többsége elhanyagolt, felújításra szorul, valamint parkosítást igényel. Játszóterek nem minden településen vannak, vagy rossz állapotúak. Helyzet/ adottság ▪Anyagi lehetőségek hiányában, ön erőből az épületfelújítások, játszótérépítések nem tudnak megvalósulni. Lehetőség: forrás bevonásával a települések élhetőbbé, szebbé tehetők. Probléma/ lehetőség ▪Forrás bevonásával a kistérség községi rangú, hátrányos helyzetű településeinek központjában álló középületek felújítása és parkosítása, valamint a játszóterek építése megvalósulhat, a nem hátrányos helyzetű településeken történő hasonló fejlesztésekkel együtt (ld és 4089 HPME). Megoldási javaslat ▪A kistérség községi rangú településein a faluközpontokban található középületek megújúlnak, a játszóterek és a parkok az életminőséget és az esztétikus kikapcsolódást segítik.Projektötlet kezdetétől számítva 3 éven belül megvalósítható, hosszú távon fenntartható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/40 Kód: KD-24-SzF-A-10 Sorszám: 2497 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/40 Kód: KD-24-SzF-A-11 Sorszám: 3224 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Település megújítás és fejlesztés-Élhető település Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A kistérség nem hátrányos településein a faluközpontokban található középületek többsége elhanyagolt, felújításra szorul, valamint parkosítást igényel. Játszóterek nem minden településen vannak, vagy rossz állapotúak. Helyzet/ adottság ▪Anyagi lehetőségek hiányában, ön erőből az épületfelújítások, játszótérépítések nem tudnak megvalósulni. Lehetőség: forrás bevonásával a települések élhetőbbé, szebbé tehetők. Probléma/ lehetőség ▪Forrás bevonásával a kistérségi községi rangú települések központjában álló középületek felújítása és parkosítása, valamint a játszóterek építése megvalósulhat, a hátrányos településeken történő hsonló fejlesztésekkel együtt (ld és 4089 HPME). Megoldási javaslat ▪A kistérség településein a faluközpontokban található középületek megújúlnak, a játszóterek és a parkok az életminőséget és az esztétikus kikapcsolódást segítik.Projektötlet kezdetétől számítva 3 éven belül megvalósítható, hosszú távon fenntartható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/40 Kód: KD-24-SzF-A-11 Sorszám: 3224 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Kisláng, Lepsény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/40 Kód: KD-24-SzF-B-06 Sorszám: 4089 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Település megújítás és fejlesztés-Élhető település Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A kistérség településein a faluközpontokban található középületek többsége elhanyagolt, felújításra szorul, valamint parkosítást igényel. Játszóterek nem minden településen vannak, vagy rossz állapotúak. Helyzet/ adottság ▪Anyagi lehetőségek hiányában, ön erőből az épületfelújítások, játszótérépítések nem tudnak megvalósulni. Lehetőség: forrás bevonásával a települések élhetőbbé, szebbé tehetők. Probléma/ lehetőség ▪Forrás bevonásával a kistérségi települések központjában álló középületek felújítása és parkosítása, valamint a játszóterek építése megvalósulhat, a hátrányos településeken történő hsonló fejlesztésekkel együtt (ld és 3224 HPME). Megoldási javaslat ▪A kistérség településein a faluközpontokban található középületek megújúlnak, a játszóterek és a parkok az életminőséget és az esztétikus kikapcsolódást segítik.Projektötlet kezdetétől számítva 3 éven belül megvalósítható, hosszú távon fenntartható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 3. prioritás - Integrált városfejlesztés a Közép-Dunántúlon

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60084 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60084 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/40 Kód: KD-24-SzF-B-06 Sorszám: 4089 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Enying, Polgárdi ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/40 Kód: KD-24-GF-1-02 Sorszám: 6872 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Civil szervezetek szolgáltatásainak fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben a nem hátrányos helyzetű településeken a civil szervezetek többsége likviditási problémákkal küzd. Felsezerelésük eszköztáruk többnyire hiányos, elavult. Helyzet/ adottság ▪Ennek következtében a szervezetek szolgáltatásainak minősége nem mindíg megfelelő. Új eszközök beszerzésével lehetőség nyílna arra, hogy növekedje ezen szervezetek szolgáltatása, aktivitása ezáltal. Probléma/ lehetőség ▪Lehetőséget kell adni a térség nem hátrányos helyzetű településein működő civil szervezeteknek arra, hogy eszközbeszerzésre nyújthassanak be támogatási kérelmet. Megoldási javaslat ▪Megnő a civil szervezetek szolgáltatási színvonala, megnőhet ezáltal az aktivitásuk, elégedettebbek lesznek a szolgáltatást igénybe vevők is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/40 Kód: KD-24-GF-1-02 Sorszám: 6872 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lepsény, Polgárdi ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/40 Kód: KD-24-GF-1-03 Sorszám: 6883 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Civil szervezetek szolgáltatásainak fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben a hátrányos helyzetű településeken a civil szervezetek többsége likviditási problémákkal küzd. Felsezerelésük eszköztáruk többnyire hiányos, elavult. Helyzet/ adottság ▪Ennek következtében a szervezetek szolgáltatásainak minősége nem mindig megfelelő. Új eszközök beszerzésével lehetőség nyílna arra, hogy növekedje ezen szervezetek szolgáltatása, aktivitása ezáltal. Probléma/ lehetőség ▪Lehetőséget kell adni a térség hátrányos helyzetű településein működő civil szervezeteknek arra, hogy eszközbeszerzésre nyújthassanak be támogatási kérelmet. Megoldási javaslat ▪Megnő a civil szervezetek szolgáltatási színvonala, megnőhet ezáltal az aktivitásuk, elégedettebbek lesznek a szolgáltatást igénybe vevők is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/40 Kód: KD-24-GF-1-03 Sorszám: 6883 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/40 Kód: KD-24-SzF-1-06 Sorszám: 3062 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése-Egészségügy fejlesztése, esélyegyenlőség Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪A térségben rendelkezésre áll megfelelő egészségügyi ellátás. Előnyként értékelhető, hogy a Helyi Közösség területén kezdeményezések és civil szerveződések léteznek a fogyatékkal élők megsegítésére, támogatására. Helyzet/ adottság ▪Hátrány jelent, hogy a térségben az érintettek számára az egyébként biztosítható szakellátás részben hiányzik, a fogyatékkal élők helyzetén is szükséges javítani.A Közösség számára fejlesztési lehetőséget jelenthet az egészségügyi szakellátások bővítése, főleg a speciális gyógyellátás számára lehet vonzó a térség a Balaton közelsége miatt. Probléma/ lehetőség ▪Egészségügyi és szociális ellátás bővítése non-profit alapú szakellátások kiépítésével és a fogyatékkal élők aktív segítésével, továbbá rekreációs és rehabilitációs központ kiépítésével. Kedvezményezettek: civil szervezetek. Megoldási javaslat ▪Egészségügyi és szociális ellátás bővítése egyes non-profit alapú szakellátás színvonalának emelése. A fogyatékkal élők számára aktív szakellátási lehetőségek kialakítása rekreációs és rehabilitációs központ kialakítása.Projektötlet kezdetétől számított 4 éven belül, fenntarthatósága hosszú távú. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/40 Kód: KD-24-SzF-1-06 Sorszám: 3062 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lajoskomárom, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Polgárdi, Szabadhídvég ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/40 Kód: KD-24-GF-4-02 Sorszám: 3100 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése - Rendezvénysorozatok szervezése a helyi értékek bemutatására Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A hagyományőrző kézművesipar jelen van térségünkben, a tömegtermelés miatt visszaszorúlóban, de magasabb minőséget képvise Léteznek a térségben lovasrendezvények, de elszigelteten, kis létszámú közönséggel és szegényes infrastruktúrára épülve.A kis számú rendezvény miatt igény merült fel a térség lakóinak körében, hogy fesztivál-szerű rendezvényre családi rendezvényként elmenjenek. Helyzet/ adottság ▪A hagyományőrző turisztikai rendezvényeken nincs lehetőség kapcsolódó szakmákkal való ismerkedéssel. Probléma/ lehetőség ▪A fesztiválokon, rendezvényeken kézművesipari bemutatót, vásárt rendezni a népszerüsítés miatt.Térségi szintű fesztiválok és rendezvények létrehozása, főként azokkal, akik már rendelkeznek tapasztalattal és felszereltséggel. Ld HPME. Megoldási javaslat ▪A környezet fenntarthatósága, a kulturális örökség megőrzésének színvonalas rendezvénysorozatokkal való népszerűsítése, élhetővé és lakhatóvá teszi a térséget.Növeli a települések közötti összetartozást és egymás megismerését.A projektötlet fenntarthatósága a kezdetektől fenntartható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret79694 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága79694 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/40 Kód: KD-24-GF-4-02 Sorszám: 3100 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/40 Kód: KD-24-GF-4-03 Sorszám: 3247 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése - Rendezvénysorozatok szervezése a helyi értékek bemutatására Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A hagyományőrző kézművesipar jelen van térségünkben, a tömegtermelés miatt visszaszorúlóban, de magasabb minőséget képvise Léteznek a térségben lovasrendezvények, de elszigelteten, kis létszámú közönséggel és szegényes infrastruktúrára épülve.A kis számú rendezvény miatt igény merült fel a térség lakóinak körében, hogy fesztivál-szerű rendezvényre családi rendezvényként elmenjenek. Helyzet/ adottság ▪A hagyományőrző turisztikai rendezvényeken nincs lehetőség kapcsolódó szakmákkal való ismerkedéssel. Probléma/ lehetőség ▪A fesztiválokon, rendezvényeken kézművesipari bemutatót, vásárt rendezni a népszerüsítés miatt.Térségi szintű fesztiválok és rendezvények létrehozása, főként azokkal, akik már rendelkeznek tapasztalattal és felszereltséggel. Ld HPME. Megoldási javaslat ▪A környezet fenntarthatósága, a kulturális örökség megőrzésének színvonalas rendezvénysorozatokkal való népszerűsítése, élhetővé és lakhatóvá teszi a térséget.Növeli a települések közötti összetartozást és egymás megismerését.A projektötlet fenntarthatósága a kezdetektől fenntartható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/40 Kód: KD-24-GF-4-03 Sorszám: 3247 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lepsény, Polgárdi ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/40 Kód: KD-24-GF-6-02 Sorszám: 3244 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése -Testvér-települési kapcsolatok építése, ápolása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség majdnem minden települése rendelkezik testvér települési kapcsolatokkal, amelyek értékeket képviselnek a térség kulturális életében: kulturális programok, bemutatkozók, hagyományok közvetítése. (Hátrányos települések.) Helyzet/ adottság ▪A testvér települési kapcsolatok jelenleg egy síkon mozognak, kulturális programok, bemutatkozókra korlátozódnak és nem használják ki a egyéb együttműködésben rejlő lehetőségeket: oktatási, gazdasági, civilszervezeti, turisztikai. Probléma/ lehetőség ▪A térség hátrányos helyzetű településeinek a testvér településeikkel a fent felsorolt területeken Leader programokat kell kidolgozni és Leader együttműködést kell kialakítani a még ki nem használt lehetőségek kiaknázására. Csereüdültetés (oktatási kapcsolatok fejlesztése), fesztiválszervezés (kultúrális és turisztikai kapcsolat), szakmai konferencia szervezése (gazdasági, civilszervezeti ismeretek bővítése, tapasztalatcsere), tanulmányutak (tapasztalatcsere, ismeretbővítés) támogatása. Ld. még a 3135 HPME-t a nem hátrányos helyzetű települések vonatkozásában. Megoldási javaslat ▪A testvér települési kapcsolatok várhatóan kiterjednek, sokrétűvé válnak. Hosszú távú, fenntartható együttműködésre lesz lehetőség, aminek nyomán megindulhat a közös tanulási folyamat. A tapasztalatokat felhasználva javíthatjuk a térségben élők életminőségét, elősegíthetjük hosszú távon a turisztika fejlődését, amivel munkahelyeket teremthetünk, erősíthetjük a környezettudatosságot, gazdasági fejlődést realizálhatunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50306 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50306 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/40 Kód: KD-24-GF-6-02 Sorszám: 3244 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/40 Kód: KD-24-GF-6-01 Sorszám: 3135 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése -Testvér-települési kapcsolatok építése, ápolása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség majdnem minden települése rendelkezik testvér települési kapcsolatokkal, amelyek értékeket képviselnek a térség kulturális életében: kulturális programok, bemutatkozók, hagyományok közvetítése. (Nem hátrányos települések.) Helyzet/ adottság ▪A testvér települési kapcsolatok jelenleg egy síkon mozognak, kulturális programok, bemutatkozókra korlátozódnak és nem használják ki a egyéb együttműködésben rejlő lehetőségeket: oktatási, gazdasági, civilszervezeti, turisztikai. Probléma/ lehetőség ▪A térség nem hátrányos helyzetű településeinek a testvér településeikkel a fent felsorolt területeken Leader programokat kell kidolgozni és Leader együttműködést kell kialakítani a még ki nem használt lehetőségek kiaknázására. Csereüdültetés (oktatási kapcsolatok fejlesztése), fesztiválszervezés (kultúrális és turisztikai kapcsolat), szakmai konferencia szervezése (gazdasági, civilszervezeti ismeretek bővítése, tapasztalatcsere), tanulmányutak (tapasztalatcsere, ismeretbővítés) támogatása. Ld. még a 3244 HPME-t a hátrányos helyzetű települések vonatkozásában. Megoldási javaslat ▪A testvér települési kapcsolatok várhatóan kiterjednek, sokrétűvé válnak. Hosszú távú, fenntartható együttműködésre lesz lehetőség, aminek nyomán megindulhat a közös tanulási folyamat. A tapasztalatokat felhasználva javíthatjuk a térségben élők életminőségét, elősegíthetjük hosszú távon a turisztika fejlődését, amivel munkahelyeket teremthetünk, erősíthetjük a környezettudatosságot, gazdasági fejlődést realizálhatunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/40 Kód: KD-24-GF-6-01 Sorszám: 3135 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lepsény, Polgárdi ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/40 Kód: KD-24-GF-A-05 Sorszám: 3096 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Agroturizmus fejlesztése - Gasztronómiai bemutatók, tematikus utak szervezése a helyi étel... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben vannak minőségi tájjelegű borok, illetve olyan hagyományos ételek (lutya/pulutyka, gánica, prósza, babkása, kolbászos cipó, vadételek, vizen kullogó, Kuka Panna, isterc, tejes bableves) és alapanyagok (sajt), amelyek csak a Mezőföldre jellemzőek. Jellemző még a különböző egyedi minőségű pálinkák előállítása. A helyi bortermelő vidékek borait borversenyeken népszerűsítik a termelők. (Hátrányos helyzetű települések.) Helyzet/ adottság ▪A borversenyek szűk körűek, nem összehangoltak és nem az egész térséget érintik. A hagyományos ételek népszerűsítése hiányzik, elkészítésük kezd eltűnni a kistérség háztartásaiból.Hiányoznak a megfeklelő falusi szálláshelyek. A borversenyek kibővíthetők lennének a helyi ételek népszerűsítésével, gasztronómiai bemutatókkal. Probléma/ lehetőség ▪Tematikus borutak támogatása, gasztronómiai bemutatók szervezése,és ahhoz kapcsolódó közösségi terek ialakítása. helyi szakácskönyv kiadása, helyi borokat bemutató kiadvány, nyári csoportos borkóstoló túrák szervezése a térség hátrányosként kezelt településein, a nem hátrányos településekkel együtt (ld.3098 HPME).A helyzetértékelés megfogalmazása alapján, nem csak borversenyek legyenek támogathatóak, hanem a gasztoturizmust kiszolgáló épületek kialakítása is! Étterem kialakítása, meglevő szálláshely és háborítatlan természeti környezet közelében, mely lehetőséget ad a helyi bor és gasztro értékek bemutatására. Falusi szálláshelyek kialakítása, a borturisztikai vonzáskorzetben. Megoldási javaslat ▪A környezet fenntarthatósága, a kulturális örökség megőrzésének színvonalas rendezvénysorozatokkal való népszerűsítése, élhetővé és lakhatóvá teszi a térséget. Növeli a települések közötti összetartozást és egymás megismerését.A közösségi terekben bemutatott ételek reprezentálják a térség gasztronómiai sokszínűségét. A projektötlet fenntarthatósága a kezdetektől fenntartható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret86538 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56250 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/40 Kód: KD-24-GF-A-05 Sorszám: 3096 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/40 Kód: KD-24-GF-A-06 Sorszám: 3098 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Agroturizmus fejlesztése - Gasztronómiai bemutatók, tematikus utak szervezése a helyi étel... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪"A térségben vannak minőségi tájjelegű borok, illetve olyan hagyományos ételek (lutya/pulutyka, gánica, prósza, babkása, kolbászos cipó, vadételek, vizen kullogó, Kuka Panna, isterc, tejes bableves) és alapanyagok (sajt), amelyek csak a Mezőföldre jellemzőek. Jellemző még a különböző egyedi minőségű pálinkák előállítása. A helyi bortermelő vidékek borait borversenyeken népszerűsítik a termelők. (Nem hátrányos helyzetű települések.) ▪" Helyzet/ adottság ▪A borversenyek szűk körűek, nem összehangoltak és nem az egész térséget érintik. A hagyományos ételek népszerűsítése hiányzik, elkészítésük kezd eltűnni a kistérség háztartásaiból. A borversenyek kibővíthetők lennének a helyi ételek népszerűsítésével, gasztronómiai bemutatókkal. Probléma/ lehetőség ▪Tematikus borutak támogatása, gasztronómiai bemutatók szervezése, helyi szakácskönyv kiadása, helyi borokat bemutató kiadvány, nyári csoportos borkóstoló túrák szervezése a térség nem hátrányosként kezelt településein, a hátrányos településekkel együtt (ld HPME).A helyzetértékelés megfogalmazása alapján, nem csak borversenyek legyenek támogathatóak, hanem a gasztoturizmust kiszolgáló épületek kialakítása is! Étterem kialakítása, meglevő szálláshely és háborítatlan természeti környezet közelében, mely lehetőséget ad a helyi bor és gasztro értékek bemutatására.Falusi szálláshelyek kialakítása. Megoldási javaslat ▪A környezet fenntarthatósága, a kulturális örökség megőrzésének színvonalas rendezvénysorozatokkal való népszerűsítése, élhetővé és lakhatóvá teszi a térséget.Növeli a települések közötti összetartozást és egymás megismerését.A projektötlet fenntarthatósága a kezdetektől fenntartható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/40 Kód: KD-24-GF-A-06 Sorszám: 3098 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lepsény, Polgárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/40 Kód: KD-24-SzF-3-02 Sorszám: 3123 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése - Turisztikai képzések Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben egyre több embert érdeklődik a falusi turizmusban rejlő, helyileg kiaknázatlan lehetőségek iránt.A vállalkozó szellemű emberek részére nem áll rendelkezésre turisztikai vállalkozásuk brinditásához szükséges információs központ: ismeretátadás Helyzet/ adottság ▪A vállalkozó szellemű emberek részére nem áll rendelkezésre turisztikai vállalkozásuk beinditásához szükséges információs központ. Hiányzik a turisztikához kapcsolódó ismeretek átadása, közvetítése. Nincs erre vonatkozó képzés. Probléma/ lehetőség ▪Turisztikai, vállalkozói ismereteket átadó képzések szervezése a falusi turizmus fellendítése érdekében.Az ismeretek birtokában a falusi turizmus eredménnyel bekapcsolódhat az országos hálózatba, vállalkozások bevonásával. Megoldási javaslat ▪A képzésekkel létrejöhetnek az információs központok. Fenntarthatóságuk hoszú távon biztosítható alacsony költségigényük miatt. A projektötlet szervezésének kezdetétől 1 éven belül létrejöhet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Képzés és tájékoztatás

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/40 Kód: KD-24-SzF-3-02 Sorszám: 3123 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lajoskomárom, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Polgárdi, Szabadhídvég ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/40 Kód: KD-24-SzF-1-07 Sorszám: 6881 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Túraútvonalak létrehozása, tematikus táblákkal való ellátása. Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség természeti adottságaiból származó turisztikai lehetőséget a térség nem, vagy csak kis mértékben hasznosítja. Helyzet/ adottság ▪A látnivalókat nem tudják megfelelő mértékben megközelíteni, a turaútvonalakkal lehetőség nyílna a térség látnivalóinak, természeti kincseinek jobb bemutatására. Probléma/ lehetőség ▪Túrautvonalak kiépítésével, azok tematikus kitáblázásával szélesíteni lehetne a turisztikai kínálatot. Megoldási javaslat ▪A térsgben várhatóan megnövekedne a turisztikai kedv, minőségi szolgáltatások bevezetésével megnövekedne a térségbe látogatók száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/40 Kód: KD-24-SzF-1-07 Sorszám: 6881 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lepsény, Polgárdi ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/40 Kód: KD-24-SzF-1-08 Sorszám: 6882 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Túraútvonalak létrehozása, tematikus táblákkal való ellátása. Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség természeti adottságaiból származó turisztikai lehetőséget a térség nem, vagy csak kis mértékben hasznosítja. Helyzet/ adottság ▪A látnivalókat nem tudják megfelelő mértékben megközelíteni, a turaútvonalakkal lehetőség nyílna a térség látnivalóinak, természeti kincseinek jobb bemutatására. Probléma/ lehetőség ▪Túrautvonalak kiépítésével, azok tematikus kitáblázásával szélesíteni lehetne a turisztikai kínálatot. Megoldási javaslat ▪A térsgben várhatóan megnövekedne a turisztikai kedv, minőségi szolgáltatások bevezetésével megnövekedne a térségbe látogatók száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/40 Kód: KD-24-SzF-1-08 Sorszám: 6882 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/40 Kód: KD-24-SzF-8-01 Sorszám: 6947 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Térségi marketing: Helyi turisztikai, történelmi kiadványok szerkesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség hátrányos helyzetű településein a térségi marketing, a kiadványok mennyisége nem megfelelő, hiányoznak történeti, természeti értékeinket bamutató kiadványok. Helyzet/ adottság ▪Anyagi lehetőségek hiányában ezen kiadványok publikálása nem lehetséges. Probléma/ lehetőség ▪Kiadványok támogatásával elő kell segíteni ezen települések számára, hogy egy igényes és gazdag információtartalmú kiadványt publikálhassanak. Megoldási javaslat ▪A térség értékeinek kommunikáltsága nagyobb lesz, ezáltal egy nagyobb réteg ismerheti meg a térséget, aminek következtében több látogató lesz kíváncsi a térségünkre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1800 EUR▪Önkormányzatok100% 9000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága9000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma500 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/40 Kód: KD-24-SzF-8-01 Sorszám: 6947 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/40 Kód: KD-24-SzF-8-02 Sorszám: 6952 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Térségi marketing: Helyi turisztikai, történelmi kiadványok szerkesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség hátrányos helyzetű településein a térségi marketing, a kiadványok mennyisége nem megfelelő, hiányoznak történeti, természeti értékeinket bamutató kiadványok. Helyzet/ adottság ▪Anyagi lehetőségek hiányában ezen kiadványok publikálása nem lehetséges. Probléma/ lehetőség ▪Kiadványok támogatásával elő kell segíteni ezen települések számára, hogy egy igényes és gazdag információtartalmú kiadványt publikálhassanak. Megoldási javaslat ▪A térség értékeinek kommunikáltsága nagyobb lesz, ezáltal egy nagyobb réteg ismerheti meg a térséget, aminek következtében több látogató lesz kíváncsi a térségünkre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1800 EUR▪Önkormányzatok100% 9000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága9000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/40 Kód: KD-24-SzF-8-02 Sorszám: 6952 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lepsény, Polgárdi ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/40 Kód: KD-24-GF-B-02 Sorszám: 3129 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése - Magán szálláshelyek létrehozásának, fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben kedvezőek a környezeti adottságok, amelyek lehetővé teszik,hogy a térség kedvelt pihenő, kiránduló hellyé válljon. Helyzet/ adottság ▪A térségben kevés a magánszálláshelyek száma, pedig az ide látogatók részéről igény lenne a többnapos kikapcsolódásra,pihenésre, feltöltődésre. Probléma/ lehetőség ▪A falusi turizmus keretében kialakítandó magánszálláshelyek létrehozásának támogatása és ösztönzése. Megoldási javaslat ▪A falusi turizmus keretében kialakítandó magánszálláshelyek száma megnő, ezáltal lehetőség nyílik a vendégéjszakák számának növelésére.Bekapcsolódik a térség az országos turisztikai hálózatba.A projektötlet fenntartható és 3 éven belül megvalósítható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 25/40 Kód: KD-24-GF-B-02 Sorszám: 3129 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lajoskomárom, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Polgárdi, Szabadhídvég ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/40 Kód: KD-24-GF-A-04 Sorszám: 2509 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: A térségben lévő vállalkozások (kis- és mikróvállalkozások) piacképességének javítása - E... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A A térség nem hátrányos helyzetű településein működő mikrovállalkozások között sok a kényszervállalkozás és tőkehiánnyal küzdenek. Jellemzően szolgáltatóiparhoz kapcsolódó, csak 1-2 alkalmazottat foglalkoztatnak vagy családi vállalkozások. Nincs lehetőségük fejlesztésekre. Helyzet/ adottság ▪Eszközfejlesztésekre tőkehiány miatt nem került sor. Jelenlétükre a helyi szolgáltatások körében szükség van. Probléma/ lehetőség ▪Fejlesztésre irányuló eszközbeszerzés támogatásával segítnénk a versenyképességet fokozó technológiák elterjedését, amik alkalmazásával a mikrovállalkozások jövedelmezővé válhatnak. Ld HPME. Megoldási javaslat ▪Versenyképességet fokozó technológiák elterjedése, ami hozzájárul a térség hosszútávú, fenntartható fejlődéséhez. Projektötlet kezdetétől 3 éven belül legalább 10 vállalkozás megvalósíthatja. Fenntarthatósága minimum 5 év. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93750 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56250 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/40 Kód: KD-24-GF-A-04 Sorszám: 2509 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lepsény, Polgárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/40 Kód: KD-24-GF-A-01 Sorszám: 2512 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Mezőgazdasági termelésből való kilépés támogatása - Tevékenységváltás eszköztámogatása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A közösség hátrányos helyzetű településein, a kis földterülettel rendelkező mezőgazdasági kényszervállalkozók nem termelnek annyi jövedelmet, hogy bővített újratermelést tudjanak végrehajtani. Ezért tevékenységet kellene váltaniuk, de ehhez nincs tőkéjük. Helyzet/ adottság ▪Nem termelnek annyi jövedelmet, amiből tevékenységet tudnának váltani. Eszközbeszerzés elősegítésével megoldható lenne a tevékenységváltás. A mezőgazdasági termelésből kilépők eszköztámogatással egyéni vállalkozást (mikro-vállalkozás)kezdhetnek pl. a feldolgozóiparban. Probléma/ lehetőség ▪Eszköztámogatás nyújtásával képesek lesznek tevékenységet váltani a kis földterülettel rendelkező mezőgazdasági kényszervállalkozók és mikrovállalkozásba tudnak kezdeni. Ld HPME. Megoldási javaslat ▪Megoldható lesz a tevékenységválltás, a projektötlet beindulásától számított 1 éven belül vállalkozások(2-3)kezdhetik tevékenységüket a feldolgozó iparban. Az új tevékenységből származó árbevétel kevesebb, mint 50%-a fog mezőgazdasági tevékenységből származni. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret86538 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56250 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/40 Kód: KD-24-GF-A-01 Sorszám: 2512 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/40 Kód: KD-24-GF-A-02 Sorszám: 3243 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Mezőgazdasági termelésből való kilépés támogatása - Tevékenységváltás eszköztámogatása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A közösség nem hátrányos településein, a kis földterülettel rendelkező mezőgazdasági kényszervállalkozók nem termelnek annyi jövedelmet, hogy bővített újratermelést tudjanak végrehajtani. Ezért tevékenységet kellene váltaniuk, de ehhez nincs tőkéjük. Helyzet/ adottság ▪Nem termelnek annyi jövedelmet, amiből tevékenységet tudnának váltani. Eszközbeszerzés elősegítésével megoldható lenne a tevékenységváltás. A mezőgazdasági termelésből kilépők eszköztámogatással egyéni vállalkozást (mikro-vállalkozás)kezdhetnek pl. a feldolgozóiparban. Probléma/ lehetőség ▪Eszköztámogatás nyújtásával képesek lesznek tevékenységet váltani a kis földterülettel rendelkező mezőgazdasági kényszervállalkozók és mikrovállalkozásba tudnak kezdeni. Ld HPME. Megoldási javaslat ▪Megoldható lesz a tevékenységválltás, a projektötlet beindulásától számított 1 éven belül vállalkozások(2-3)kezdhetik tevékenységüket a feldolgozó iparban. Az új tevékenységből származó árbevétel kevesebb, mint 50%-a fog mezőgazdasági tevékenységből származni. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93750 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56250 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/40 Kód: KD-24-GF-A-02 Sorszám: 3243 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lepsény, Polgárdi ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/40 Kód: KD-24-GF-A-07 Sorszám: 3246 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: A térségben lévő vállalkozások (kis- és mikróvállalkozások) piacképességének javítása - E... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség hátrányos helyzetű településein működő mikrovállalkozások között sok a kényszervállalkozás és tőkehiánnyal küzdenek. Jellemzően szolgáltatóiparhoz kapcsolódó, csak 1-2 alkalmazottat foglalkoztatnak vagy családi vállalkozások. Nincs lehetőségük fejlesztésekre. Helyzet/ adottság ▪Eszközfejlesztésekre tőkehiány miatt nem került sor. Jelenlétükre a helyi szolgáltatások körében szükség van. Probléma/ lehetőség ▪Fejlesztésre irányuló eszközbeszerzés támogatásával segítnénk a versenyképességet fokozó technológiák elterjedését, amik alkalmazásával a mikrovállalkozások jövedelmezővé válhatnak. Ld HPME. Megoldási javaslat ▪Versenyképességet fokozó technológiák elterjedése.Projektötlet kezdetétől 3 éven belül legalább 10 vállalkozás megvalósíthatja.Fenntarthatósága minimum 5 év. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret86538 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56250 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/40 Kód: KD-24-GF-A-07 Sorszám: 3246 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/40 Kód: KD-24-GF-A-08 Sorszám: 2508 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: A térségben lévő piacképességének javítása - Technológiai fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben lévő mikrovállalkozások elavult infrastruktúrával rendelkeznek. Kevés vállalkozás rendelkezik ISO minősítéssel. Helyzet/ adottság ▪Nincs lehetőség az elavult infrastuktúra fejlesztésére, mert ez tőke- és szakemberigényes beruházás. Az ISO minősítés hiányában a nagyobb beszállító cégek nem fogadják a termékeiket. A minőségi tanúsítvány megszerzésével piacbővülésre lesz lehetőségük. Korszerű infrastuktúrák megteremtésével nőhet a termelékenység. Probléma/ lehetőség ▪Infrastruktúrális fejlesztés és az ISO minősítés megszerzésének támogatása forrásbevonással. Megoldási javaslat ▪Korszerű infrastruktúrával ellátott versenyképes beruházások.Projektötlet kezdetétől 3 éven belül legalább 5 mikrovállalkozás megvalósíthatja.Fenntarthatósága minimum 5 év. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret86538 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56250 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/40 Kód: KD-24-GF-A-08 Sorszám: 2508 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Kisláng, Lajoskomárom, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/40 Kód: KD-24-GF-A-03 Sorszám: 4093 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Mezőgazdasági termelésből való kilépés támogatása - Mezőgazdasági melléktermékek hasznosít... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdasági termelés során keletkeznek melléktermékek (szőlővenyige, szalma, növényszárak, szőlőmag, stb.) Ezek hasznosítása nem megoldott, jelenleg ezek hulladékot képeznek. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdasági termelés során keletkeznek melléktermékek hasznosítása nem megoldott, jelenleg ezek hulladékot képeznek. Ezen melléktermékek újrahasznosításával megújuló energiát lehet előállítani (kazánok fűtése-venyige, szalma, kukoricaszár), illetve egyes melléktermékek kozmetikai és gyógyászati célra is felhasználhatók (pl. szőlőmag, gyümölcsmagok). Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdasági fő tevékenységű vállalkozók forrásbevonással a termelésük során keletkezett mezőgazdasági melléktermékek feldolgozásával a idénymunkán kívüli időszakban is jövedelemtermelő tevékenységet tudnak folytatni. Megoldási javaslat ▪A mezőgazdasági termelés során keletkezett termékek hasznosításra és feldolgozásra kerülnek. A projekt ötlet 2 éven belül megvalósításra kerül, 4 munkahely teremtődik és a projekt fenntartható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret21700 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága13020 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/40 Kód: KD-24-GF-A-03 Sorszám: 4093 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/40 Kód: KD-24-GF-7-01 Sorszám: 2511 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Mezőgazdasági termelésből való kilépés támogatása - Mezőgazdasági melléktermékek hasznosít... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdasági termelés során keletkeznek melléktermékek (szőlővenyige, szalma, növényszárak, szőlőmag, stb.) Ezek hasznosítása nem megoldott, jelenleg ezek hulladékot képeznek. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdasági termelés során keletkeznek melléktermékek hasznosítása nem megoldott, jelenleg ezek hulladékot képeznek. Ezen melléktermékek újrahasznosításával megújuló energiát lehet előállítani (kazánok fűtése-venyige, szalma, kukoricaszár), illetve egyes melléktermékek kozmetikai és gyógyászati célra is felhasználhatók (pl. szőlőmag, gyümölcsmagok). Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdasági fő tevékenységű vállalkozók forrásbevonással a termelésük során keletkezett mezőgazdasági melléktermékek feldolgozásával a idénymunkán kívüli időszakban is jövedelemtermelő tevékenységet tudnak folytatni. Megoldási javaslat ▪A mezőgazdasági termelés során keletkezett termékek hasznosításra és feldolgozásra kerülnek. A projekt ötlet 2 éven belül megvalósításra kerül, 4 munkahely teremtődik és a projekt fenntartható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret15000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/40 Kód: KD-24-GF-7-01 Sorszám: 2511 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lepsény, Polgárdi ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/40 Kód: KD-24-GF-B-03 Sorszám: 2507 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: A térségben lévő vállalkozások (kis- és mikró- vállalkozások) piacképességének javítása -... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség kis vállakozások lehetőségeikhez képest végrehajtottak kisebb fejlesztéseket, főként pályázati források bevonásával. Rendelkeznek kiépített piaccal, több munkaerőt foglalkoztatnak. Kedvezővé tehető gazdasági környezetben vannak (logisztikai csomópontok). Helyzet/ adottság ▪Jelentős, vállalkozást bővítő eszközfejlesztésekre tőkehiány miatt nem került sor, elavult a szállítói eszközpark, alacsony a termékválaszték, magas az egyes vállalkozások energiafelhasználása. Probléma/ lehetőség ▪Eszközvásárlás, termékskála bővülése és megújuló energia előállítására és felhasználására alkalmas eszközök beszerzésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A vállalkozás piaci pozíciójának megerősítése, versenyképesség javítása, hátrányos helyzetű vállalkozók alkalmazása. energia takarékosság, környezetkímélés, a térségben lévő települések kiskereskedelmi egységeinek, valamint intézményeinek (önkormányzatok intézményeinek)gyorsabb, ▪biztonságosabb ellátása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 5. prioritás - Technikai segítségnyújtás

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 33/40 Kód: KD-24-GF-B-03 Sorszám: 2507 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lajoskomárom, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Polgárdi, Szabadhídvég ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/40 Kód: KD-24-SzF-1-04 Sorszám: 2494 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Információhoz való hozzájutás fejlesztése-Helyi médiák fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪Nem megfelelő az információ áramlása a kistérségen belül. Kábeltévével Enying, Kisláng, Polgárdi, Lajoskomárom rendelkezik - csak adott településen fogható a kábeltévé szolgáltatás. Helyzet/ adottság ▪Nem minden település rendelkezik kábeltévé szolgáltatással, ami korlátozza a kistérségben az információhoz jutást.A kistérségi tájékoztatás korlátokba ütközik, aminek oka a hálózat kiépítetlensége, a közös híradások hiánya. Probléma/ lehetőség ▪A lefedetlen, hátrányos helyzetű területeken városi, helyi TV szolgáltatás kerüljön bevezetésre. Olyan közös műsorok létrehozása, amelyekből a kistérség minden települése információhoz jut a térség helyzetéről, lehetőségeiről és programjairól. Támogassuk az önkormányzatokat vagy civil szervezeteket a műsorok elkészítésében. A nem hátrányos településekre vonatkozó, ugyan ezen megoldási javaslatot ld. a HPME-ben. Megoldási javaslat ▪A kistérségi közös műsorok létrehozásával jelentősen javulhat a kistérségben élők információhoz jutása a térség helyzetéről, lehetőségeiről és programjairól, ami által javul az itt élők életminősége, informáltsága a projekt megvalósításától számított 2 éven belül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/40 Kód: KD-24-SzF-1-04 Sorszám: 2494 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/40 Kód: KD-24-SzF-1-05 Sorszám: 3216 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Információhoz való hozzájutás fejlesztése-Helyi médiák fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪Nem megfelelő az információ áramlása a kistérségen belül. Kábeltévével Enying, Kisláng, Polgárdi, Lajoskomárom rendelkezik - csak adott településen fogható a kábeltévé szolgáltatás. Helyzet/ adottság ▪Nem minden település rendelkezik kábeltévé szolgáltatással, ami korlátozza a kistérségben az információhoz jutást.A kistérségi tájékoztatás korlátokba ütközik, aminek oka a hálózat kiépítetlensége, a közös híradások hiánya. Probléma/ lehetőség ▪A lefedetlen, nem hátrányos helyzetű területeken (Lepsény, Dég) városi, helyi TV szolgáltatás kerüljön bevezetésre. Olyan közös műsorok létrehozása, amelyekből a kistérség minden települése információhoz jut a térség helyzetéről, lehetőségeiről és programjairól. Támogassuk az önkormányzatokat vagy civil szervezeteket a műsorok elkészítésében. Ld HPME. Megoldási javaslat ▪A kistérségi közös műsorok létrehozásával jelentősen javulhat a kistérségben élők információhoz jutása a térség helyzetéről, lehetőségeiről és programjairól, ami által javul az itt élők életminősége, informáltsága a projekt megvalósításától számított 2 éven belül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret11832 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága11832 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/40 Kód: KD-24-SzF-1-05 Sorszám: 3216 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Lepsény ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/40 Kód: KD-24-SzF-B-05 Sorszám: 2471 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Információhoz való hozzájutás fejlesztése - Internet-hálózat bővítése, elérhetőségének jav... Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪Nem megfelelő az információ áramlása a környező településeken.A széles sávú internet hálózat kiépítése hiányzik, legfőként nagyobb településeken adott. Kis sávszélességen lehet hozzáférni. Helyzet/ adottság ▪A településeken nem mindenhol, illetve nehezen elérhető az internet szolgáltatás. Ebből adódóan az információhoz jutás korlátozott. Probléma/ lehetőség ▪Ki kell alakítani az internet hozzáférés lehetőségét annak érdekében, hogy a lefedetlen területeken is be tudjuk vezetni az internet szolgáltatást.Támogassuk a helyi szolgáltatókat az eszközfejlesztést célzó pályázatokon való részvételben. Megoldási javaslat ▪Az internet hozzáférés kialakításával jelentősen javulhat a kistérségben élők információhoz jutása, ami által erősíthető a társadalmi részvétel. Az intézkedéstől várhatóan többek között a tartósan inaktív humánerő-kapacitás olyan naprakész információkhoz jut, ami segíti elhelyezkedésüket, valamint minden itt élő életminőségét javítja a projekt megvalósulásától számított 2 éven belül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 36/40 Kód: KD-24-SzF-B-05 Sorszám: 2471 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lajoskomárom, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Polgárdi, Szabadhídvég ▪Nem ÚMVP

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/40 Kód: KD-24-SzF-B-04 Sorszám: 2469 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Képzések szervezése-Tevékenységváltást segítő szakképzés Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben található – jelentős létszámot reprezentáló – szabad munkaerő általános képzettsége és szakképzettsége jelentős humán erőforrás fejlesztési lehetőséget kínál. Elsősorban szervezett iskolai oktatáson kívül -felnőttoktatás kereti között- képzési lehetőséget kell nyújtani. Helyzet/ adottság ▪A szakképesítéssel rendelkező munkaerő számára internetes marketing tevékenységes képzéssel lehetőséget nyújthatunk arra, hogy termékeik értékesítésében jártasságot szerezzenek. Probléma/ lehetőség ▪A felnőttképzés területén a Vörösmarty Szakképző Iskola által nyújtott képzési lehetőségek adottak.A Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola által szervezett tréningeken képzettség szerzése Megoldási javaslat ▪Felnőttképzés területén szakképzettséggel rendelkező munkaerő száma megnő, az internetes marketing tevékenység megteremtődik.A projektötlet megvalósítása 3 év.Fenntarthatósága 3 év. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 37/40 Kód: KD-24-SzF-B-04 Sorszám: 2469 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lajoskomárom, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Polgárdi, Szabadhídvég ▪Nem ÚMVP

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/40 Kód: KD-24-GF-4-01 Sorszám: 6566 Prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése Intézkedés: Mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdasági termelés során keletkeznek melléktermékek (szőlővenyige, szalma, növényszárak, szőlőmag, stb.) Ezek hasznosítása nem megoldott, jelenleg ezek hulladékot képeznek. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdasági termelés során keletkeznek melléktermékek hasznosítása nem megoldott, jelenleg ezek hulladékot képeznek. Ezen melléktermékek újrahasznosításával megújuló energiát lehet előállítani (kazánok fűtése-venyige, szalma, kukoricaszár), illetve egyes melléktermékek kozmetikai és gyógyászati célra is felhasználhatók (pl. szőlőmag, gyümölcsmagok). Probléma/ lehetőség ▪A kistérség nem hátrányos helyzetű településein egyesületi formába tömörült civil szervezeteket részesítenénk előnyben annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelés során a kistérségben keletkezett melléktermékek gyűjtésében és újrahasznosításában résztvegyenek. Megoldási javaslat ▪A mezőgazdasági termelés során keletkezett termékek hasznosításra és feldolgozásra kerülnek. A projekt ötlet 2 éven belül megvalósításra kerül, 6 munkahely teremtődik és a projekt fenntartható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret13020 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága13020 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/40 Kód: KD-24-GF-4-01 Sorszám: 6566 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/40 Kód: KD-24-GF-1-01 Sorszám: 6565 Prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése Intézkedés: Mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdasági termelés során keletkezett melléktermékek (szőlővenyige, szalma, növényszárak, szőlőmag, stb.) Ezek hasznosítása nem megoldott, jelenleg ezek hulladékot képeznek. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdasági termelés során keletkeznek melléktermékek hasznosítása nem megoldott, jelenleg ezek hulladékot képeznek. Ezen melléktermékek újrahasznosításával megújuló energiát lehet előállítani (kazánok fűtése-venyige, szalma, kukoricaszár), illetve egyes melléktermékek kozmetikai és gyógyászati célra is felhasználhatók (pl. szőlőmag, gyümölcsmagok). Probléma/ lehetőség ▪A kistérség nem hátrányos helyzetű településein egyesületi formába tömörült civil szervezeteket részesítenénk előnyben annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelés során a kistérségben keletkezett melléktermékek gyűjtésében és újrahasznosításában résztvegyenek. Megoldási javaslat ▪A mezőgazdasági termelés során keletkezett termékek hasznosításra és feldolgozásra kerülnek. A projekt ötlet 2 éven belül megvalósításra kerül, 4 munkahely teremtődik és a projekt fenntartható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/40 Kód: KD-24-GF-1-01 Sorszám: 6565 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lepsény, Polgárdi ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/40 Kód: KD-24-GF-B-01 Sorszám: 2514 Prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése Intézkedés: Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések - A térség energiaellátásának modernizálása... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Nem használjuk ki a természet nyújtotta energia forrásokat:napenergia, esővíz, szél. Helyzet/ adottság ▪"A legnagyobb lehetőséget a napenergia rejti. A napenergia gyakorlatilag a Föld minden ▪táján megtalálható és jól használható. A sugárzás évszaktól, napszaktól függ, területenként kismértékben változhat, az ebből kapott energia többféle eszközzel hasznosítható. ▪• A napelemek a fényből villamos áramot állítanak elő. Ezt ezután – némi átalakítás után – ugyanúgy használhatjuk, mint a hálózati áramot. ▪• A napkollektor a hő sugarakat gyűjti össze, és meleg vizet állít elő. Probléma/ lehetőség ▪"Energiatakarékosság megoldása napkollektorok telepítése iskolákra,intézményekre ▪Szél erőművek építése" Megoldási javaslat ▪Energiamegtakarítás, környezetvédelem.Projektötlet kezdetétől a megvalósulás 2-3 éven belül létrejöhet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 40/40 Kód: KD-24-GF-B-01 Sorszám: 2514 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dég, Enying, Kisláng, Lajoskomárom, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Polgárdi, Szabadhídvég ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

157 156 A térség kiemelt jelentőségű erőforrása a kiváló minőségű termőföld alapjául szolgálhat a többirányú mezőgazdasági háttérszolgáltatás-szektor és a kapcsolódó feldolgozó ipar kiépítésének. A termőföld teremtette lehetőséggel azonban csak tőkebevonással, fejlesztési források biztosításával lehet élni, így megteremtve a nagy jövedelemtermelő képességű, fent említett feldolgozóipar (tej, hús, zöldségek, élelmiszer) és háttérszolgáltatást nyújtó vállalkozások kiépülésének lehetőségét. A mezőgazdasági termékek további felhasználási alternatívaként magukban hordozzák a korszerű zöld energiaforrások kiépítésének (biomassza, biogáz erőművek) lehetőségét, hiszen alapanyag megfelelő minőségben és jelentős mennyiségben rendelkezésre áll. Fejlesztésre szorul a térségi állattenyésztés, mely jelenleg - hagyományaitól elszakadva - jelentős mértékben háttérbe szorult. Gazdasági erőforrásként jelentős szerepet szán a térség északi határán futó M7-es autópályának, mely előnyös logisztikai háttér-erőforrást biztosít jövőbeni céljaink megvalósításához. A humán erőforrás minőségi fejlesztésének stratégiai jelentőségét felismerve a HK területén a szak- és felnőttképzés kiépítése folyamatban van. A térségben működő települési önkormányzatok kiemelt feladatként kezelik az alapfokú oktatást. A terület remek természeti adottságait kiválóan működő nyári iskola (Dég) is kiaknázza, melynek fejlesztésére további lehetőséget szükséges biztosítani. A természeti és épített örökség sokszínűsége és vonzereje szintén kiemelt erőforrásként szolgálhat a jövőbeni fejlesztéseknél. A természeti és épített örökség sokszínűsége és vonzereje szintén kiemelt erőforrásként szolgálhat a jövőbeni fejlesztéseknél. A térségben a tiszta és csendes természeti környezet és a területen élő változatos flóra és fauna lehetővé teszi golfpályák, tanösvények kiépítését, vadfigyelő túrák szervezését, illetve a sportvadászatot is. A változatos programlehetőségek ideális tereppé teszik a térséget az üzleti turizmus kiépítésére (konferenciaturizmus). Az épített környezet kincsei közt mind kultúrtörténet örökségnek minősülő épületek, emlékművek mind olyan tájjellegű építmények (régi parasztházak, kúriák) fellelhetők, melyek a vidéki élet napjainkig megmaradt tárgyi emlékeinek tekinthetőek. A térség kiemelt jelentőségű erőforrása a kiváló minőségű termőföld alapjául szolgálhat a többirányú mezőgazdasági háttérszolgáltatás-szektor és a kapcsolódó feldolgozó ipar kiépítésének. A termőföld teremtette lehetőséggel azonban csak tőkebevonással, fejlesztési források biztosításával lehet élni, így megteremtve a nagy jövedelemtermelő képességű, fent említett feldolgozóipar (tej, hús, zöldségek, élelmiszer) és háttérszolgáltatást nyújtó vállalkozások kiépülésének lehetőségét. A mezőgazdasági termékek további felhasználási alternatívaként magukban hordozzák a korszerű zöld energiaforrások kiépítésének (biomassza, biogáz erőművek) lehetőségét, hiszen alapanyag megfelelő minőségben és jelentős mennyiségben rendelkezésre áll. Fejlesztésre szorul a térségi állattenyésztés, mely jelenleg - hagyományaitól elszakadva - jelentős mértékben háttérbe szorult. Gazdasági erőforrásként jelentős szerepet szán a térség északi határán futó M7-es autópályának, mely előnyös logisztikai háttér-erőforrást biztosít jövőbeni céljaink megvalósításához. A humán erőforrás minőségi fejlesztésének stratégiai jelentőségét felismerve a HK területén a szak- és felnőttképzés kiépítése folyamatban van. A térségben működő települési önkormányzatok kiemelt feladatként kezelik az alapfokú oktatást. A terület remek természeti adottságait kiválóan működő nyári iskola (Dég) is kiaknázza, melynek fejlesztésére további lehetőséget szükséges biztosítani. A természeti és épített örökség sokszínűsége és vonzereje szintén kiemelt erőforrásként szolgálhat a jövőbeni fejlesztéseknél. A természeti és épített örökség sokszínűsége és vonzereje szintén kiemelt erőforrásként szolgálhat a jövőbeni fejlesztéseknél. A térségben a tiszta és csendes természeti környezet és a területen élő változatos flóra és fauna lehetővé teszi golfpályák, tanösvények kiépítését, vadfigyelő túrák szervezését, illetve a sportvadászatot is. A változatos programlehetőségek ideális tereppé teszik a térséget az üzleti turizmus kiépítésére (konferenciaturizmus). Az épített környezet kincsei közt mind kultúrtörténet örökségnek minősülő épületek, emlékművek mind olyan tájjellegű építmények (régi parasztházak, kúriák) fellelhetők, melyek a vidéki élet napjainkig megmaradt tárgyi emlékeinek tekinthetőek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

158 157 Ezek az épületek, emlékművek, építmények részben idegenforgalmi célpontként szolgálhatnak a térségbe érkezők számára, részben megfelelő fejlesztéssel színvonalas szállás- és szolgáltató helyekké alakíthatóak. A helyi kézművesipar és a mezőgazdaság napjainkig élő hagyományai, melyek az épített környezet egyes elemeiben megjelennek szintén komoly vonzerőt kölcsönözhetnek a térségnek (kisipari, mezőgazdasági múzeumok). Több építészeti emlék, épület felújítást igényel, megközelíthetőségük fejlesztésre szorul, s jelentős energiát szükséges fordítani ismertté tételükre is. A humán tőke szempontjából fontos tényező, hogy a termelésbe és szolgáltatásvégzésbe bevonható munkaerő rendelkezésre áll, mely szükség esetén tovább- és átképezhető. Hátrányt jelent ebből következően a munkanélküliség (sok rendszeren kívül, gazdaságilag inaktív személy), valamint visszatérő probléma az is, hogy a lakosság egyes rétegei számára nehéz eljuttatni annak üzenetét, hogy a képzések vállalása nélkül elvesztik versenyképességüket a formálódó munkaerő-piacon. A területén élők szakmai tudáspotenciálja a térség jelenjéhez igazodik, s ezért szükséges annak bizonyos mértékű fejlesztése. Míg előnyt jelent, hogy a mezőgazdasági háttérszolgáltatások, feldolgozóipar számára képzett és tapasztalt munkaerő áll rendelkezésre, addig hátrányként jelentkezik, hogy a kiemelt fejlesztési célként megjelölt helyi turisztikához jelenleg kevesen értenek. A térségben rendelkezésre áll megfelelő egészségügyi ellátás, azonban e téren több fejlesztési lehetőség kínálkozik, főként az egészségügyi szakellátás, illetve a fogyatékkal élők gondozása terén. A Közösség számára fejlesztési lehetőséget jelenthet az egészségügyi szakellátások bővítése, főleg a speciális gyógyellátás számára lehet vonzó a térség a Balaton közelsége miatt. Előnyként értékelhető, hogy a Helyi Közösség területén kezdeményezések és civil szerveződések léteznek a fogyatékkal élők megsegítésére, támogatására, de hátrány, hogy a térségben az érintettek számára további intézmények még hiányoznak. A szellemi örökség vonatkozásában fontos utalnunk a hagyományőrző és közösségszervező ünnepségekre, melyek a térség identitásának megőrzésén túl fontos turisztikai vonzerőt fejthetnek ki, amennyiben fejlesztésükkel, a résztvevők számának bővítésével az ünnepségek ismertsége, hírneve nő. Ezek az épületek, emlékművek, építmények részben idegenforgalmi célpontként szolgálhatnak a térségbe érkezők számára, részben megfelelő fejlesztéssel színvonalas szállás- és szolgáltató helyekké alakíthatóak. A helyi kézművesipar és a mezőgazdaság napjainkig élő hagyományai, melyek az épített környezet egyes elemeiben megjelennek szintén komoly vonzerőt kölcsönözhetnek a térségnek (kisipari, mezőgazdasági múzeumok). Több építészeti emlék, épület felújítást igényel, megközelíthetőségük fejlesztésre szorul, s jelentős energiát szükséges fordítani ismertté tételükre is. A humán tőke szempontjából fontos tényező, hogy a termelésbe és szolgáltatásvégzésbe bevonható munkaerő rendelkezésre áll, mely szükség esetén tovább- és átképezhető. Hátrányt jelent ebből következően a munkanélküliség (sok rendszeren kívül, gazdaságilag inaktív személy), valamint visszatérő probléma az is, hogy a lakosság egyes rétegei számára nehéz eljuttatni annak üzenetét, hogy a képzések vállalása nélkül elvesztik versenyképességüket a formálódó munkaerő-piacon. A területén élők szakmai tudáspotenciálja a térség jelenjéhez igazodik, s ezért szükséges annak bizonyos mértékű fejlesztése. Míg előnyt jelent, hogy a mezőgazdasági háttérszolgáltatások, feldolgozóipar számára képzett és tapasztalt munkaerő áll rendelkezésre, addig hátrányként jelentkezik, hogy a kiemelt fejlesztési célként megjelölt helyi turisztikához jelenleg kevesen értenek. A térségben rendelkezésre áll megfelelő egészségügyi ellátás, azonban e téren több fejlesztési lehetőség kínálkozik, főként az egészségügyi szakellátás, illetve a fogyatékkal élők gondozása terén. A Közösség számára fejlesztési lehetőséget jelenthet az egészségügyi szakellátások bővítése, főleg a speciális gyógyellátás számára lehet vonzó a térség a Balaton közelsége miatt. Előnyként értékelhető, hogy a Helyi Közösség területén kezdeményezések és civil szerveződések léteznek a fogyatékkal élők megsegítésére, támogatására, de hátrány, hogy a térségben az érintettek számára további intézmények még hiányoznak. A szellemi örökség vonatkozásában fontos utalnunk a hagyományőrző és közösségszervező ünnepségekre, melyek a térség identitásának megőrzésén túl fontos turisztikai vonzerőt fejthetnek ki, amennyiben fejlesztésükkel, a résztvevők számának bővítésével az ünnepségek ismertsége, hírneve nő. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

159 158 Fenntarthatóság: A as időszakban és utána a meglévő jó minőségű termőföldek hozama mellett a feldolgozó és zöldenergia ipar kifejlesztése újabb munkahelyek teremtésével és a szabad kapacitású munkaerők lekötése mellett újabb vállalkozói ösztönző erőt jelenthetnek a termékfeldolgozás számára, melyek újabb munkahelyeket generálnak. A természet-és környezetvédelem nemcsak az életminőség javítását fokozza, hanem a meglévő műemlékek, turisztikai vonzerő megőrzését is jelenti. Ez magában foglalja a falufejlesztést, amely önfejlesztő energia lesz a hátrányos helyzetű térség felzárkóztatására, annak táj-és természetvédelmi adottságainak kihasználására. A közösségi közlekedés fejlődésével a az önkormányzatok szabadidős, kulturális szolgáltatásai térségi szintre fejlődnek, így ez csak fokozható, mert ezzel a humán erőforrások és vállalkozások hálózatosodnak. Esélyegyenlőség: Az esélyegyenlőségi szempontok a romák tekintetében megvalósulnak a döntéshozatalban, mert működnek kisebbségi önkormányzatok. Kultúrájukat, hagyományaikat beépítik a térség művelődési koncepciójába. A hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása oktatási szinten integrációval történik, nem szegregáltan, így vonatkozik ez a társadalmi erőtérben: a munka világában megjelenő roma és nem roma kisebbségek esély -egyenlősége javult. A létrehozandó új munkahelyek, szakképzési, felnőttképzési lehetőségek biztosítottak a nők és a férfiak számára egyaránt, de jelentősen igénybe vehetik háztartásban dolgozó nők, GYES-en levő kismamák is. A termék feldolgozó ipar, a vidéki turizmus főként a kihasználatlan kapacitásokra épül humán erőforrás szinten. A megváltozott munkaképességű személyek számára a térségben rehabilitációs foglalkoztató munkahelyek létesülnek, így lehetőségük lesz nekik is bejutni a munka világába. Fenntarthatóság: A as időszakban és utána a meglévő jó minőségű termőföldek hozama mellett a feldolgozó és zöldenergia ipar kifejlesztése újabb munkahelyek teremtésével és a szabad kapacitású munkaerők lekötése mellett újabb vállalkozói ösztönző erőt jelenthetnek a termékfeldolgozás számára, melyek újabb munkahelyeket generálnak. A természet-és környezetvédelem nemcsak az életminőség javítását fokozza, hanem a meglévő műemlékek, turisztikai vonzerő megőrzését is jelenti. Ez magában foglalja a falufejlesztést, amely önfejlesztő energia lesz a hátrányos helyzetű térség felzárkóztatására, annak táj-és természetvédelmi adottságainak kihasználására. A közösségi közlekedés fejlődésével a az önkormányzatok szabadidős, kulturális szolgáltatásai térségi szintre fejlődnek, így ez csak fokozható, mert ezzel a humán erőforrások és vállalkozások hálózatosodnak. Esélyegyenlőség: Az esélyegyenlőségi szempontok a romák tekintetében megvalósulnak a döntéshozatalban, mert működnek kisebbségi önkormányzatok. Kultúrájukat, hagyományaikat beépítik a térség művelődési koncepciójába. A hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása oktatási szinten integrációval történik, nem szegregáltan, így vonatkozik ez a társadalmi erőtérben: a munka világában megjelenő roma és nem roma kisebbségek esély -egyenlősége javult. A létrehozandó új munkahelyek, szakképzési, felnőttképzési lehetőségek biztosítottak a nők és a férfiak számára egyaránt, de jelentősen igénybe vehetik háztartásban dolgozó nők, GYES-en levő kismamák is. A termék feldolgozó ipar, a vidéki turizmus főként a kihasználatlan kapacitásokra épül humán erőforrás szinten. A megváltozott munkaképességű személyek számára a térségben rehabilitációs foglalkoztató munkahelyek létesülnek, így lehetőségük lesz nekik is bejutni a munka világába. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

160 159 A korábbi fejlesztési tervek a társadalmi elfogadottság hiányában nem tudtak beépülni a helyi gazdasági fejlesztési mechanizmusokba. A kísérlet, ami ez irányban történt a LEADER akciócsoport létrehozására (Cincatáji nyolcak) társadalmi elfogadottság hiányában nem került megvalósításra. A projekt ötletek kidolgozásra kerültek, főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipar, kultúrális örökség megőrzése, infrastruktúra kialakítása szintjén, de csak kísérlet maradt. Ezért sem a helyi turizmus, sem a helyi- és tömegközlekedés megvalósítása, kommunikáció magasabb szintre emelése (internet hálózat, kábeltévé szolgáltatás bővítése) nem fejlődött. Térségünkre továbbra is jellemző a települések közötti kapcsolat esetleges, alkalmi szintje, és a fent említett okok miatt a térség községei és városai elszigetelten, magukra hagyva, fejlődést nehezen vagy egyáltalán nem produkálva élnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

161 160 A MEZŐFÖLD Helyi Közösség LEADER akciócsoportja azért szerveződött MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesületté, hogy a jogi személyiségű szervezet formája biztosítnai fogja az alapszabályban rögzítettek szerint a térség közösségei és gazdasági szerveződései érdekeinek megfelelő, hatékony képviseletét. A szervezet felépítése és működése az ÚMVP III. és IV. intézkedés csomagjára épül. Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság, valamint a Közgyűlés működése elősegíti: - az alulról jövő kezdeményezések felkarolását; - a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítását, terület alapú, multiszektorális integtált stratégiák alkalmazásával; - a pályázati lehetőségeket széles körben kommunikáljuk és a helyi lakosságot bevonjuk a fejlsztési folyamatokba; - a kialakítandó Egyesület munkacsoportja céljának tekinti a pályázókat támogató, projektgenerálási és szaktanácsadási feladatok térségi szintű megvalósítását; - a helyi szereplők a megvalósítandó projektötleteiket szaktanácsadási sgítségünkkel tudják pályázati formába önteni; - kapcsolatot építettünk ki együttműködési megállapodás formájában a Bükk-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Non-profit Korlátolt Felelősségű Társasággal (Sz.hely: 3554 Bükkaranyos, Nagy-Ferenczi tanya), képviselője Dr. Nagy József. Megállapodásunkban kifejtettük: 1. a vidéki jövedelemszerzéshez, egyéb vidéki élethez köthető tevékenységekhez kapcsolódó oktatás fejlesztése, 2. megújuló energiaforrások elterjesztése a vidéki gazdaságokban, háztartásokban, 3. Ló és Lovas Zászlóshajó program, 4. szegregáció felszámolása, a leszakadt, hátrányos helyzetű települések településrészek rehabilitációja, 5. K+F tevékenységek támogatása. A kapcsolatrendszer kiépítése és tovább működtetése a két térség között a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítására épül; - növelni kívánjuk az innovációt, pályázatok támogatásával, a kölcsönösségi alapon kistérség szereplői között; - célunk, hogy lehetőleg minden tag, szervezet egymással hatékony kapcsolatot építsen ki, támogatjuk a térségen belül közös pályázatok sikeres elnyerése után létrejövő fejlesztések megvalósulását. A MEZŐFÖLD Helyi Közösség LEADER akciócsoportja azért szerveződött MEZŐFÖLD Helyi Közösség Egyesületté, hogy a jogi személyiségű szervezet formája biztosítnai fogja az alapszabályban rögzítettek szerint a térség közösségei és gazdasági szerveződései érdekeinek megfelelő, hatékony képviseletét. A szervezet felépítése és működése az ÚMVP III. és IV. intézkedés csomagjára épül. Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság, valamint a Közgyűlés működése elősegíti: - az alulról jövő kezdeményezések felkarolását; - a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítását, terület alapú, multiszektorális integtált stratégiák alkalmazásával; - a pályázati lehetőségeket széles körben kommunikáljuk és a helyi lakosságot bevonjuk a fejlsztési folyamatokba; - a kialakítandó Egyesület munkacsoportja céljának tekinti a pályázókat támogató, projektgenerálási és szaktanácsadási feladatok térségi szintű megvalósítását; - a helyi szereplők a megvalósítandó projektötleteiket szaktanácsadási sgítségünkkel tudják pályázati formába önteni; - kapcsolatot építettünk ki együttműködési megállapodás formájában a Bükk-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Non-profit Korlátolt Felelősségű Társasággal (Sz.hely: 3554 Bükkaranyos, Nagy-Ferenczi tanya), képviselője Dr. Nagy József. Megállapodásunkban kifejtettük: 1. a vidéki jövedelemszerzéshez, egyéb vidéki élethez köthető tevékenységekhez kapcsolódó oktatás fejlesztése, 2. megújuló energiaforrások elterjesztése a vidéki gazdaságokban, háztartásokban, 3. Ló és Lovas Zászlóshajó program, 4. szegregáció felszámolása, a leszakadt, hátrányos helyzetű települések településrészek rehabilitációja, 5. K+F tevékenységek támogatása. A kapcsolatrendszer kiépítése és tovább működtetése a két térség között a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítására épül; - növelni kívánjuk az innovációt, pályázatok támogatásával, a kölcsönösségi alapon kistérség szereplői között; - célunk, hogy lehetőleg minden tag, szervezet egymással hatékony kapcsolatot építsen ki, támogatjuk a térségen belül közös pályázatok sikeres elnyerése után létrejövő fejlesztések megvalósulását. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 4. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – MEZŐFÖLD HKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners."

Hasonló előadás


Google Hirdetések