Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A Mocsári Teknős Bajer Katalin 2 Vázlat Az Emys Orbicularis ismertetése Elterjedés Életmód Természetvédelmi helyzet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A Mocsári Teknős Bajer Katalin 2 Vázlat Az Emys Orbicularis ismertetése Elterjedés Életmód Természetvédelmi helyzet."— Előadás másolata:

1

2 1 A Mocsári Teknős Bajer Katalin

3 2 Vázlat Az Emys Orbicularis ismertetése Elterjedés Életmód Természetvédelmi helyzet

4 3 Ismertető: Az Emys Orbicularis A mocsári teknős mintegy cm-es páncélhosszúságú, állóvizekben gyakori, ragadozó víziteknős. A páncél csontos lemezeit szarupajzsok borítják, amelyek alapszíne többnyire sötétbarna vagy zöldesfekete, rajta élénk vagy elmosódott, középről sugarasan szétterjedő citromsárga pettyezettség látható. Nem ritkák a teljesen sötét, egyszínű, de a sárgán domináló példányok sem. Hátpáncélja mérsékelten domború, a gerinc mentén többnyire 5 nagy, hatszögletű pajzs sorakozik. Ezeket kétoldalt újabb nagy pajzsok veszik körül, míg a szegélyt kisebb, keskenyebb pajzsok alkotják. A haspajzs a nőstényeknél lapos vagy enyhén domború, a hímeknél inkább homorú. Fejét, végtagjait és farkát védekezésül képes páncéljába behúzni, s ilyenkor szinte senki és semmi nem férhet hozzá. Nyakát a nyakrejtő teknősökre jellemzően S-alakban meghajlítva, a test, hossztengelye irányában húzza vissza, nem pedig féloldalra hajtva, mint a nyakfordító teknősök. A hímek farka testükhöz viszonyítva hosszabb, töve vaskosabb, mellső lábaikon a karmok erőteljesebbek, szemükbe a szivárványhártya élénk narancsvörös vagy barnáspiros színű. Velük szemben a nőstényeknek rövidebb a farkuk, domborúbb a haspáncéljuk, szivárványhártyájuk sárgás vagy fehéres színű.

5 4 Elterjedés Európában egyedül a Brit-szigetekről és a vele szembeni kontinentális partvidékről, valamint Skandináviából hiányzik, ami az eljegesedés alatti visszahúzódással magyarázható. Magyarországon gyakori, (főként a síkvidéki, álló vagy lassú folyású vizekbe, vízlevezető csatornákban, ártéri területek, alföldi szikes tavakban, kubikgödrökben. Egyetlen vadon élő hazai teknősfajunk. Az állatkereskedésekben vásárolható észak-amerikai eredetű vörös fülű ékszerteknőst ugyan esetenként ki-kiengedik, ha gazdájuk megunta, de a szabad természetben (tehát nem városi tavacskákban, kerti medencékben) való bizonyított túléléséről, azaz átteleléséről még nincs tudomásunk. A tőlünk délre élő, növényevő szárazföldi teknősök (görög teknős, mór teknős) pedig melegigényesek, a mi kontinentális, fagyos teleinket a szabadban nem élik túl, bár egyes elengedett példányokról időnket felröppen a hír.

6 5 Életmód: víz, helyváltoztatás, szokások A mocsári teknős a tiszta vizet kedveli, babonás tévhit az, hogy "a moslékban jól érzi magát". A mozgása a szárazon esetlen, de a vízben annál jobban úszik. Előszeretettel napoznak a vízen úszó fatörzseken vagy a partról benyúló ágakon, esetleg magán a parton; de látásuk kitűnő, és már több tíz méterről egymást riasztva belecsusszannak a vízbe, ha valaki közeledik.

7 6 Életmód: étrend, szaporodás, telelés Keltetők, figyelem! Az emys orbicularis tojásainak keltetése nem nagy ördöngősség, bár szükséges hozzá 1-2 hasznos tudnivaló. A keltető közegnek rendszerint nedves perlitet ajánlanak, s tartsuk 24-29C fok közelében a hőmérsékletet. A kelési idő 55 és 80 nap közé fog esni. Ragadozó állat, de nem veti meg a dögöket sem, ő a vizek hullaeltakarítója. Felszínen lebegő haltetem vagy fenékre süllyedt döglött béka; egyik sem marad rejtve előtte; hamar akár csapatnyi teknős összegyűlik és éles karmaikkal, szarukávás állkapcsukkal szétmarcangolják, eltüntetik a maradékot. A mocsári teknős tojásokkal szaporodik, amelyeket (mintegy tucatnyit) a nőstény a vizek partján a homokba vagy a tőzegbe rak. A körülbelül 2 x 3 cm-es ovális tojásokból augusztus-szeptemberben kikelő kisteknősök alig dióhéjnyiak. Telelni a kifejlett állatokkal együtt az iszapba vagy a parton, fagymentes helyre húzódnak.

8 7 Természetvédelmi helyzet A mocsári teknős védett állat. Eszmei értéke Ft a mocsári teknős éve: A világviszonylatban egyedülálló "népszerűtlen állat év"-hez a Kétéltű és Hüllő Napok látogatói ezúttal a hüllők között választhattak ki egy fajt. Az ismeretszerzést és terjesztést egyaránt szolgáló rendezvénysorozathoz hozzáértők és lelkes érdeklődők, gyerekek és felnőttek egyaránt csatlakozhatnak. A rendszeres természetvédelmi felmérések három élőhely-típusra koncentrálódnak. A Velencei-tónál a mocsári teknős együtt él a vörösfülű ékszerteknőssel, aminek következményeit nem ismerjük. Az Ipoly mentén az árterek élővilágába beilleszkedő teknőspopulációkat vizsgáljuk, míg az Alföld déli részén a folyók mellett a csatornarendszerek teknősállományát is kutatjuk. A mocsári teknőshöz kapcsolódó gazdag hiedelemvilág összegyűjtése külön feladat, ami a természetvédelem iránt közvetlenül nem érdeklődők figyelmének felkeltését is szolgálja.

9 8 Előfordulási diagram

10 9 Előfordulási táblázat: Előfordulás helye (illusztráció egyszerűsítése végett) 1-1 nemzeti parkban  Előfordulás ideje 1. Évben2. Évben3. Évben4. évben Ipoly völgye Velencei tónál Alföld területe

11 10 Források Az „Ismertető” alatt található információk: A „Mocsári Teknős Éve – 1999”- ről szerzett információ: A költési időről és az előfordulásról szerzett információk forrása:


Letölteni ppt "1 A Mocsári Teknős Bajer Katalin 2 Vázlat Az Emys Orbicularis ismertetése Elterjedés Életmód Természetvédelmi helyzet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések