Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csernus Tibor (Kondoros, 1927.– Párizs, 2007.) Kossuth-díjas magyar festő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csernus Tibor (Kondoros, 1927.– Párizs, 2007.) Kossuth-díjas magyar festő."— Előadás másolata:

1 Csernus Tibor (Kondoros, 1927.– Párizs, 2007.) Kossuth-díjas magyar festő

2 Magyar Képzőművészeti Főiskola: 1953, mesterei: Sárkány Lóránt, Bernáth Aurél. 1952: Munkácsy-díj a II. Magyar Képzőművészeti Kiállításon (Orlay Petrich Soma festi Petőfit című képével, festészeti munkásságáért); 1953: Derkovits-ösztöndíj; 1957-ben a budapesti Tavaszi Tárlat zsűrijének tagja. 1963: Munkácsy-díj (grafikai illusztrációs munkásságáért); 1967: Premio Lissone, Olaszország; 1986: Chevalier d'Arts et Lettres, Franciaország; 1997: Kossuth-díj óta Párizsban él. Apja lakatos. Kezdetben kereskedelmi iskolában tanult tól kezdte el az Iparrajziskola grafikai szakát, közben litográfus-tanoncként dolgozott a Posner-nyomdában, amelynek művezetője, Benkő András tanítgatta a rajzolás elemeire ben beiratkozott az Iparművészeti Iskolába ben hadifogságba esett. A háború után az Iparművészeti Iskolában Sárkány Lórántnál folytatta a grafikai szakot között a Képzőművészeti Főiskola festő szakára járt, Bernáth Aurél osztályába. (Diplomamunkája: A Landerer nyomdában kinyomják a 12 pontot.). A modern francia festészet, a kubizmus foglalkoztatta. Nyaranta a szigligeti művésztelepen dolgozott, Derain hatása alatt festett tájképeket, a kompozíciók foglalkoztatták között könyveket illusztrált és plakátokat tervezett ben Párizsba utazott, ahol megismerkedett a két világháború közti francia festészettel, az automatista kalligráfiával; elsősorban Mathieu és Hantai Simon; a szürrealisták közül Max Ernst és Tanguy voltak rá nagy hatással óta Párizsban él közti tájképei alkotják első egységesebb festői korszakát: Városkép az Országházával; Sashegyi látkép; Déli pályaudvar közt festette Juhász Ferenc arcképét, a Taxiállomást, a Három lektort és az Újpesti Dunapartot.

3 Ez utóbbi a modern festést követő fejlődésvonal utolsó állomása től Párizsban egyfajta természetmisztikus alkotó-folyamat foglalkoztatta ben főbb művei a bécsi Világifjúsági Találkozó kiállításán szerepelt Saint Tropez; a Triptichon és a Haszonvastelep. Ebben az időben több monotípiát is készített tól festi a Tengeri csata (1961), a Lehel téri piac (1962), a Színésznők és a Nádas (1964) "természetmisztikus" - szürrealisztikus festményeit. A 70-es években a hiperrealista ábrázolás felé fordult. Fotografikus vágású, műteremrészletet, lakótelepet, csendéleteket ábrázoló festményeinek nem adott címet. A 80-as években Caravaggio stílusában fest többalakos, "ál-akademikus" akt- kompozíciókat; többnyire bibliai jeleneteket - Saul I., Kékrops lányai ( ); József és testvérei II. (1986); József elmeséli álmát; Izsák feláldozása; Lóth ( ); Dávid meglepi Bethsabét a fürdőben (1988), valamint csendéleteket (csirkével, halak) és állatképeket (ló, papagájok, hattyúk). A 90-es évek legimpozánsabb, nagy méretű, expresszív-realista sorozata a Szajha útja, amit William Hogarth metszetsorozata és Georg Christoph Lichtenberg magyarul is megjelent könyve - s ami a festői stílushatásokat illeti, Gaspare Traversi olasz látvány-festő - nyomán vitt vászonra. A virtuóz festő stílusáról egyaránt elmondható, hogy moziplakátfestészet, szürnaturalizmus, hiperrealizmus, hogy neobarokk, sőt még a szocreál hagyománya is felfedezhető benne.

4 Bernáth Aurél portréja 100x25 cm olaj, vászon J.n.

5 Harlequines 1999 olaj, vászon 60×60 cm

6 Untitled 1990

7 Assemblée de personnages 1994

8 Műteremudvar (1990)

9 Akt virágokkal (1977; olaj, vászon; 38x55,5 cm;

10 Minüasz lányai (1990; olaj, vászon; 190x220 cm

11 Lányok farmernadrágban

12 Három lektor A Szocreál – Festészet a Rákosi-korban címmel rendezett kiállításon.

13 VÉGE


Letölteni ppt "Csernus Tibor (Kondoros, 1927.– Párizs, 2007.) Kossuth-díjas magyar festő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések