Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1   A fiatal Kálvin János.  500 ÉVE SZÜLETETT KÁLVIN JÁNOS  Egy európai reformátor élete és munkája www.ekd.de/calvin/download/Calvin-Praesentation.ppt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1   A fiatal Kálvin János.  500 ÉVE SZÜLETETT KÁLVIN JÁNOS  Egy európai reformátor élete és munkája www.ekd.de/calvin/download/Calvin-Praesentation.ppt."— Előadás másolata:

1 1   A fiatal Kálvin János.  500 ÉVE SZÜLETETT KÁLVIN JÁNOS  Egy európai reformátor élete és munkája Készítette: Achim Detmers; Fordította: Pótor Imre

2 2  1. Gyermekkor és tanulmányok Édesapja  Kálvin János július 10-én született az észak-franciaor- szági Noyonban. Édesapja Cauvin Gellért egyszerű családból származott, de felküzdötte magát és Noyonban a székeskáptalan apostoli jegyzője, később pedig a vermandoisi grófság adóügyi intézője, és végül a püspök titkára és a székeskáptalan ügyvéd- je lett.  Kálvin édesanyja, Le Franc Janka igen korán meghalt, amikor Kálvin még csak 6 éves volt.  A szülőknek négy fiúk volt. A legidősebb Károly, 1537-ben halt meg. Kálvin egyik fiatalabb testvére, Ferenc valószínűleg csak néhány évig élt. Másik testvére, Antal később Kálvinnal élt Genfben – ugyanúgy, mint Mária is, aki egyike az édesapja második házasságából született két lánytestvérének.

3 3  1. Gyermekkor és tanulmányok  Kálvin szülőháza Noyonban, melyet között  renováltak. Ma Kálvin-múzeum.

4 4  1. Gyermekkor és tanulmányok  Kálvin természeténél fogva félénk és visszahúzódó volt és töré-keny egészséggel rendelkezett. Édesapja azonban korán felis-merte fia szellemi képességeit, és több egyházi javadalomról gondosodott számára. Kálvin ezek jövedelmét élvezve tanul-hatott tovább.

5 5  1. Gyermekkor és tanulmányok  Miután Párizsban befejezte Kálvin a szabad művészetekkel kapcsolatos (= középiskolai) tanulmányait (grammatika, dialek- tika, retorika), teológiát tanult volna, de édesapja reménytelje- sebbnek tartotta a jogtudományt, ezért 1528-ban az orléansi, majd a bourgesi főiskolára  küldte fiát. Amikor Cauvin  Gellért 1531-ben meghalt,  János újra Párizsba utazott,  hogy teológiai és bölcsé-  szeti tanulmányokat foly-  tasson.  Párizs – 1550.

6 6  1. Gyermekkor és tanulmányok »Szívből engedelmeskedtem édesapám akaratának, és megpróbáltam, hogy hűsé- gesen a jogtudományoknak szenteljem ma- gamat; Isten azonban gondoskodása rejtett gyeplője által utamat más irányba vezette.« (Kálvin Zsoltárkommentárjának előszavában 1557).

7 7  2. A reformáció jegyében Már korán kételkedett Kálvin abban, hogy hagyományos hitével vajon megállhat-e Isten előtt. Édesapja halálakor megtapasz- talta, milyen irgalmatlan lehet a római egyház. Egy tisztázatlan örökösödési kérdés miatt apját egyházi átokkal sújtották, ezért megtagadták tőle az egyházi temetést. Pap testvére, Károly is összeüt- közésbe került az egyházi ható- ságokkal, és kiátkozottként halt meg 1537-ben. A noyoni katedrális könyvtára.

8 8  2. A reformáció jegyében félévnyi- tó beszédének Kálvin először akkor került veszélybe, amikor 1533-ban Pá- rizsban társszerzője volt Cop Miklós egyetemi rektor félévnyi- tó beszédének. Mivel megvádolták a rektort, hogy felismerhető a beszédben a reformáció iránti rokonszenv, menekülnie kellett. Kálvin is szükségszerűnek tartotta, hogy mielőbb elhagyja Pá-rizst. Barátjához, du Tillet Lajoshoz menekült Angoulêm-ba; ott a Biblia humanista tanulmányozásának szentelte magát, és re-formátori írásokat olvasott. Szakított hazai egyházával, és 1534 májusában lemondott egyházi javadalmairól. Cop beszéde Kálvin kézírásával.

9 9  2. A reformáció jegyében A párizsi Mathurin templom romjai, ahol Cop 1533-ban beszélt.

10 10  2. A reformáció jegyében felhívásokat 1534 végén Kálvinnak el kellett hagynia Franciaországot, mivel felhívásokat függesztettek ki Párizsban a római mise ellen, még a király hálószobájának ajtajára is. – A reformációval rokon- szenvező Navarrai Margit eddig mérsékelni tudta testvérét, I. Ferenc királyt a protestánsok üldözé- sében, de 1535-től kezdve ebben már nem tudta befolyásolni. Kálvin Bázelbe menekült, így 1536 májusában volt utoljára hazájában. I. Ferenc és testvére, Margit – 1511.

11 11  2. A reformáció jegyében »Először olyan makacsul megejtett a pápa- ság babonája, hogy nem volt könnyű enge- met ebből a ingoványból kihúzni. Ezért Isten az én fiatal, de már megkeményedett szíve- met ‘váratlan megtéréssel’ engedelmessé és tanulékonnyá tette.« (Kálvin Zsoltárkommentárja előszavában – 1557).

12 12  3. Alban-előváros Bázelben 1550-ben (itt élt Kálvin 1536-ban). Kezdetek Genfben

13 13  3. Kezdetek Genfben A Noyonból Strassburgba való visszautazásakor Kálvinnak az I. Ferenc és V. Károly császár közti háború miatt Genfen kellett átutaznia. Megtudta Fárel Vilmos reformátor, hogy Kálvin ott tartózkodik, és esküvel kényszerítette, hogy ve- gyen részt vele Genfben a reformáció munkájában. Kálvin ekkor elsősorban igét hirdetett, majd től a „Szentírás oktatója” lett. Fárel esküvel kény- szeríti Kálvint.

14 14  3. Kezdetek Genfben Genf – 1550.

15 15  3. Kezdetek Genfben esküvel Amint Kálvin és Fárel esküvel akarta hitvallásra késztetni Genf minden polgárát, hogy kifejezésre juttassák a régi hit megtaga- dását, - lázadás támadt. A Fárel és Kálvin által kezdeményezett gyülekezeti fegyelmezést (egyházfegyelem) is elutasította a Genfi Tanács a városi erkölcs-fegyelmezés javára végén újból kísérletet tett Fárel és Kálvin, hogy nyomást gyakorol- janak a Genfi Tanácsra a hitvallás érvényesítésére. Az ügyet a lakosság sem támogatta eléggé. Ráadásul megtiltotta a Genfi Tanács, hogy egyházfegyelmezés keretében egyháztagokat zár- janak ki az úrvacsorai közösségből. Ezek a sérelmek oda vezet- tek, hogy 1538 februárjában a reform-ellenesek jutottak több- ségbe az éves tanácsi választáson.

16 16  3. Kezdetek Genfben Az új Városi Tanács a berniek nyomására a lelkipásztorokkal történő megbeszélés nélkül határozta el, hogy az egyházi rendet a berniek mintájához igazítja. Mivel Kálvin és Fárel ragaszkod- tak az egyház Városi Tanácstól való függetlenségéhez, megta- gadták, hogy a berni szertartás szerint osszák az úrvacsorát a St. Péter templomban. Ezért a Ta- nács úgy határozott, hogy elbo- csátja őket hivatalukból, és há- rom napon belül el kellett hagy- niuk a várost. A közvetítési kí- sérletek kudarcot vallottak. Fárel Neuchâtelbe ment, Kálvin meg Bázelba, hogy a teológia tudo- mányát művelje.

17 17  3. Kezdetek Genfben A St. Péter katedrális Genfben.

18 18  3. Kezdetek Genfben Fárel és Kálvin a refor- máció emlékművén Genfben.

19 19  4. Strassburgi tanulóévek Kálvin Bázelben sem tétlenkedett. Martin Bucer német refor- mátor azt kérte tőle 1538-ban, hogy vegye át Strassburgban a francia menekült gyülekezet lelkészi hivatalát. Egyúttal a főis- kolán a biblia teológia professzora lett. Előadásainak egyik gyü- mölcse lett 1539-ben a Római le- vélről írt magyarázata. Dogmati- kai főművéből, az Institutióból is igazi teológiai és irodalmi ol- vasmány lett. Martin Bucer

20 20  4. Tanulóévek Strassburgban A Szent-Miklós templom Strassburgban, ahol Kálvin a francia menekültek lelkésze volt.

21 21  4. Tanulóévek Strassburgban Kálvin sokat tanult Bucertől és mellette lett európai reformátor. Bucer magával vitte Hagenauba, Wormsba és Regensburgba, a római teológusokkal folytatott vallási beszélgetésekre (1540/41), és megismertette a német re- formátorokkal. – 1539-ban Kálvin Bu- cerrel utazott Frankfurtba, hogy felhívja az összegyűlt német fejedelmek figyel- mét a Franciaországban történő üldözé- sekre. Ott ismerte meg Melanchthon Fü- löpöt, Luther legközelebbi munkatársát, és barátságot kötött vele. Melanchthon Fülöp

22 22  4. Strassburgi tanulóévek Kávin személyes boldogságát is megtalálta strassburgi ideje folyamán ben vette feleségül Idelette de Bure-t, a fiatal özvegyet. Idelette két gyermeket ho- zott a házasságba. Három közös gyermekük korán elhalálozott. Kö- zülük Jakab csupán néhány hétig élt, és 1542-ben halt meg Genfben, ahol édesanyja is követte a minden élők útján ben. Idelette de Bure

23 23  4. Strassburgi tanulóévek  Kálvin és Idelette

24 24  4. Strassburgi tanulóévek »A legjobb asszonyt vettem feleségül. Ha valami rossz történt volna velem, ő nem csak az önkéntes száműzetést és a sze- génységet is megosztotta volna velem, de a halált is. Ameddig élt, hűséges segítőm volt hivatásomban.« (Kálvin írta felesége halála után ).

25 25  5. A genfi egyház újjászervezése 1541-ben gazdag tapasztalatokkal ment Kálvin Strassburgból a genfi egyház rendbehozatalára. Megreformálta az istentisztele- tet, bevezetette a zsoltáréneklést. Ezenkívül új egyházi rendet alkotott, amelyben a gyülekezet vezetését négy, Bibliában meg- alapozott hivatalra osztotta: Lelkipásztorok Lelkipásztorok Tanítók Tanítók Presbiterek Presbiterek Diakónusok Diakónusok

26 26  5. A genfi egyház újjászervezése lelkipásztoroktanítók A lelkipásztorok és tanítók hetenként összegyülekeztek („ Congrégation”), hogy megvitassák a bibliai tanítással kap- csolatos kérdéseket. Ehhez csatlakozva ülésezett Kálvin elnök- letével a lelkészek közössége („Compagnie des pasteurs”), ahol megbeszélték a folyamatban lévő ügyeket.

27 27  5. A genfi egyház újjászervezése diakónusok A diakónusok átvették a szegények segélypénztárának veze- tését és gondot fordítottak a rászorulók és betegek élelmezésére.

28 28  5. A genfi egyház újjászervezése konzisztoriumot presbiterek Emellett létrehoztak egy konzisztoriumot, egy központi tanács- adó vezető testületet, amely az egyik polgármester vezetésével hetenként ülésezett. Ezt tizenkét tanácsos (presbiterek), vala- mint a lelkészek alkották. A konzisztóriumnak kellett a keresz- tyén élet útjáról letért polgárokat visszavezetni. Ezt meghall- gatás és testvéri figyelmeztetés által végezték – ritkán pedig – az úrvacsorától való időleges eltiltással. A világi hatáskörökbe, pl. az igazságszolgáltatásba nem avatkozhatott bele a konzisz- tórium.

29 29  5. A genfi egyház újjászervezése »Néhányan azt állítják, hogy olyan töké- letességnek kell uralkodnia Isten egyhá- zában, hogy abban tulajdonképpen semmi- féle rendre és törvényekre nem lenne szük- ség. Az ilyen tökéletesség elképzelése a- zonban igen balga dolog, mivel ilyen sehol nem található az emberek közösségében.« (Institutio IV, 20,2). (Institutio IV, 20,2).

30 30  5. A genfi egyház újjászervezése úrvacsorából való kizárás Az úrvacsorából való kizárás ismételten feszültséghez vezetett. Kálvin nem akarta, hogy a politikai hatóságok a legkisebb mér- tékben is beavatkozzanak bármilyen egyházi döntésbe. A Genfi Tanács mégis ellenőrzést akart gyakorolni e folyamatok fölött. Amint eltiltották az úrvacso- rai közösségtől a Genfben te- kintélyes Philibert Berthe- lier-t 1552-ben, a Tanács ér- vénytelenítette 1553-ban a konzisztórium határozatát. Kálvint megfenyegették, hogy újra el kell hagynia Genfet, a konzisztórium ha- tározata azonban mégis érvé- nyesült.

31 31  5. A genfi egyház újjászervezése Az a hely, ahol Genfben Kálvin parókiája állt.

32 32  6. Az Institutio Kálvin Franciaországból való mene- külése után, 1535/36-ban, Bázelben fogalmazta meg az evangéliumi hit védelméről szóló művét. Az volt a szándéka, hogy igazolja a börtönbe vetett, száműzött, és meggyilkolt francia protestánsokat azzal a szemre- hányással szemben, hogy veszélyes lázadók. Ebből a célból írta az »Insti- tutio Christianae Religionis«-t, („A keresztyén vallásról szóló tanítás”-t).

33 33  6. Az Institutio Műve elöljáró beszédét I. Ferenc király- hoz intézte. Azt remélte, hogy meggyőz- heti a királyt, hogy türelmet gyakorol- jon a protestánsok iránt. Ő azonban bi- zonyára soha sem olvasta el ezt az elöl- járó beszédet. Az Institutiót betiltot- ták Franciaországban, és egyes példá- nyait 1544 februárjában Párizsban elé- gették. I. Ferenc király

34 34  6. Az Institutio Eleinte az 1536-ban, Bázelben kinyomtatott Institutio kis köny- vecske volt. A későbbi kiadásokkal az Institutio Kálvin fő mű- vévé „növekedett”. Ez tartalmazza Kálvin tanításának rendszer- be foglalását, és egyúttal a keresztyén életre szóló útmutatás is ben fordította le Kálvin a latin nyelvű munkát franciára. Műve végső foglalatát 1559-ben adta nyomdába. Az Institutio könyvsiker lett. Kálvint a XVI. század egyik legtöbbet olvasot- tabb szerzőjévé tette ig 52 kiadása jelent meg, lefordí- tották francia, olasz, holland, angol, német, spanyol és magyar nyelvre is. Ezenkívül - a Jelenések könyve és az Énekek Éneke kivételével - Kálvin majdnem minden bibliai könyvről magya- rázatot készített.

35 35  6. Az Institutio Mára az Institutiót legalább 14 nyelvre lefordították, és nálunk a református hagyomány egyik alapvető műve. Világos stílusa miatt azonban igen megbecsült mű a protestantizmus kálvini irányzatán kívül is. Az Institutio holland fordítása.

36 36  6. Az Institutio »Bölcsességünk egész summája, amit igaznak és helyesnek tekinthetünk, két részből áll, Isten és önmagunk megisme- réséből.« (Institutio I,1,1). (Institutio I,1,1).

37 37  7. Az úrvacsora-tan vitája Luther és Zwingli 1529-ben nem jutott közös úrvacsora-tan ér- telmezésre. Azóta is létezik a véleménykülönbség a wittenbergi és svájci teológusok között. Bucer megpróbálta közvetíteni Kál- vin tanítását a két álláspont között. Kálvinnak is az volt a véle- ménye, hogy a különbségek nem egyházat szétválasztó ténye- zők. Zwingli Luther

38 38  7. Az úrvacsora-tan vitája Kálvin 1539-ben jutott megegyezésre Melanchthonnal az úrvacsora kérdé- sében. Consensus Tigurinust Zwingli utódjával Zürichben, Bullin- gerrel is létrejött a megegyezés. A Consensus Tigurinust 1549-ben, Zü- richben írták alá. Az úrvacsora kérdé- sében ez a megállapodás jelentette az alapkövet a református felekezet ural-mára. Consensus Tigurinus

39 39  7. Az úrvacsora-tan vitája » A kenyér a Krisztussal való közösség jele- ként és zálogaként adatik számunkra. Ez mégis jel, és nem maga a valóság, sem nem olyan valóság, ami a jelet magába foglalja és ahhoz kapcsolódik. Aki azt gondolja, hogy Krisztus imádható a kenyérben, az bálványt csinál belőle.« (Consensus Tigurinus, 1549). (Consensus Tigurinus, 1549).

40 40  7. Az úrvacsora-tan vitája Joachim Westphal A lutheránusok irányában a Consensus Tigurinus tovább mé- lyítette a régi sebeket, mivel határozottan visszautasították Luther felfogását arról, hogy Jézus Krisztus az úrvacsorai je- gyekben valamiképpen valóságosan jelen van. A hamburgi teo- lógus, Joachim Westphal felhasználta ezt az alkalmat arra, hogy 1552-ben felrója a svájciaknak az „ellentmondásos és ra-jongó” úrvacsoratant. Kálvin eleinte nem akart erre válaszolni ben azonban I. Mária katolikus királynő (Bloody Mária) idejében elűzték Angliából Kálvin követőit. Az evangélikus Dániában és egyes észak-német városokban nem fogadták be a menekülteket az általuk vallott úrvacsora-tan miatt.

41 41  7. Az úrvacsora-tan vitája Joachim Westphal ( ). I. Tudor Mária ( ) 1553-tól 1558-ig volt Anglia és Írország királynője.

42 42  7. Az úrvacsora-tan vitája második úr- vacsora-tan vitára Kálvin felháborodott a protestánsok összetartozás tudatának a hiánya miatt, és tollat ragadott. Ezután került sor a második úr- vacsora-tan vitára, amiben mindkét oldal hangja egyre kérlelhe- tetlenebb lett. Melanchthon - akit maguk között rejtett kálvinis- tának tartottak - sokáig visszafogta magát Kálvinra való tekin- tettel. Amikor Kálvin 1556-ban Frankfurtban időzött, a luthe- ránusok a vita miatt nem tették lehetővé Melanchtonnak, hogy Kálvinnal beszéljen.

43 43  7. Az úrvacsora-tan vitája »Amit a dánok szörnyűségéről megtudtam, nagyon fájdalmas és megkeserítő volt szá- momra. Jóságos Isten! A tenger dühösségét is felül kell múlnia a keresztyének közti bar- bárságoknak?« (Kálvin levele Lascónak, 1554). (Kálvin levele Lascónak, 1554).

44 44  8. A predestináció tana predestináció tan A predestináció tan Kálvin válasza Luthernak arra a kérdésére, hogyan igazul meg az ember Isten előtt. Kálvin Lutherrel együtt megállapította, hogy az ember egyedül Isten kegyelméből üd- vözül, és az ember ehhez semmivel sem járulhat hozzá. Isten egyeseket minden időknek előtte kiválasztott az üdvösségre; és a legrosszabb üldözés sem teheti érvénytelenné ezt a kegyelmet. Az üldözött protestánsoknak a predestináció tana (kiválasztás) a vigasztalás fundamentumává lett életükben és halálukban. Ennél a témánál Kálvin nehézségbe ütközött: vajon az is Isten tanács- végzésén alapul, hogy egyes embereket nem választ ki üdvös- ségre? Kálvin igennel válaszolt erre a kérdésre, mert számára „ez a félelmetes tanácsvégzés” Isten feltétlen szabadságának a következményén alapszik.

45 45  8. A predestináció tana Miben áll Kálvin predestinációs tana? Mely kérdésekre ad választ a predestináció tan?

46 46  8. A predestináció tana Ha ki vagyok választva, akkor jobb ember vagyok?

47 47  8. A predestináció tana Válasz: Nem, mert kiválasztásom alapja nem a saját teljesítményem, hanem Isten kegyelme.

48 48  8. A predestináció tana Méltányosan választ ki Isten?

49 49  8. A predestináció tana Válasz: Igen, Isten mindig méltányos kiválasztásában, akkor is, ha mi emberek ezt képtelenek vagyunk megérteni.

50 50  8. A predestináció tana Ha nem vagyok kiválasztva, azt mindenki észreveheti?

51 51  8. A predestináció tana Válasz: Nem, senki sincs jelen Isten kiválasztásakor.

52 52  8. A predestináció tana Érvénytelenítheti Isten a kiválasztását?

53 53  8. A predestináció tana Válasz: Nem, akit egyszer kiválasztott, azt nem hagyja többé elveszni.

54 54  8. A predestináció tana Azért nem választ ki Isten valakit, mivel előre látja a hibáit?

55 55  8. A predestináció tana Válasz: Nem, mert Isten kiválasztásának oka rejtve van az ember előtt.

56 56  8. A predestináció tana Megtudhatom, hogy ki vagyok választva?

57 57  8. A predestináció tana Válasz: Nem, a kiválasztásról nem lehet tudni.

58 58  8. A predestináció tana Ha valamiben kudarcot vallok, az azt jelenti, hogy akkor nem vagyok kiválasztva?

59 59  8. A predestináció tana Válasz: Nem, ez nem azt jelenti, mivel az összes többi ember is kudar- cot vall.

60 60  8. A predestináció tana Miért választja ki Isten az embereket?

61 61  8. A predestináció tana Válasz: Mivel szereti őket az emberré lett Krisztus által.

62 62  8. A predestináció tana »A kiválasztás célja a megszentelődés. En- nek inkább megszentelt életre kell ösztönöz- nie minket ahelyett, hogy kibúvóként szolgál- na lustaságunkra. (...) Mivel nem tudjuk, hogy ki van kiválasztva és ki nincs kiválaszt- va, az a kívánság késztessen bennünket, hogy bárcsak mindenki üdvözülne.« (Institutio III, 23,12.14). (Institutio III, 23,12.14).

63 63  9. A Szervét elleni per A Francaiország délkeleti részében található Vienne-ben élt Szervét Mihály, spanyol orvos. 1531/32-ben két szenthárom- ság-tagadó könyvet jelentetett meg Hagenau-ban, és az Inqui- zíció elől menekült Franciországba, ahol de Villeneuve Mihály álnéven élt ben levél útján lépett érintkezésbe Kálvinnal, aki hasztalanul fáradozott azon, hogy eltérítse Szervétet véle- ményétől. Szervét becsmérlő megjegy- zésekkel látta el Kálvin Institutióját, és elküldte neki »Christianismi Restitu- tio«-ja kéziratát (1553). Kálvin tanítha- tatlannak tartotta Szervétet, és megsza- kította vele a levelezést. Szervét Mihály

64 64  9. A Szervét elleni per 1553-ban Viennében öt berni egyetemistát végeztek ki reformá- tus hitük miatt. Ez igen felháborította a genfi Guillaume de Trie-t. Levelet írt Lyonba katolikus unokatestvérének, hogy Viennében minden akadály nélkül jelentethet meg eretnekséget egy orvos, Ville- neuve néven. Az unokatestvér azon- nal Matthieu Oryhoz, főinkvizítor- hoz fordult, és bizonyítékokat kért de Trietől, amiket kelletlenül adott át neki Kálvin. Vádat emeltek Szer- vét ellen, de el tudott menekülni, és Vienneben távollétében halálra ítélték.

65 65  9. A Szervét elleni per Négy héttel később Szervét megjelent Genfben. Felismerték és eretnekség vádjával feljelentették. A per folyamán Kálvin ki- szolgáltatta a vádlott elleni bizonyítékokat. Szervét azt hitte, hogy támogatni fogják Kálvin ellenfe- lei, és a maga részéről követelte Kál- vin letartóztatását. Mégis, a Tanács - amelynek tényleges többségét Kálvin ellenfelei alkották - bekérte a többi svájci város szakvéleményét, és ezek alapján Szervétet máglyahalálra ítél- te. Szervétnek a Szentháromság- és a gyermekkeresztség-kritikáját a keresz- tyén társadalomra veszélynek minősí- tették.

66 66  9. A Szervét elleni per »Remélem, hogy halálos ítéletet hoznak, de az a kívánságom, hogy a büntetés-végrehaj- tás kegyetlenségét enyhítsék.« (Kálvin levele Fárelnak 1553). (Kálvin levele Fárelnak 1553).

67 67  9. A Szervét elleni per Szervét esetében Kálvin felelősséget hordoz az úgynevezett eretneküldözésért, bár tudta Kálvin, hogy követőit Franciaor- szágban az eretnekség kétes vádja alapján végezték ki. Kálvin azonban kitartott azon álláspontja mellett, hogy az evangéliumi oldalon sem lehet el- tűrni büntetlenül minden eretnekséget. Francia hugenották kivégzése Amboise- ben – 1560.

68 68  10. Kálvin utolsó évei és halála menekültek A francia menekültek Genfbe özönlése miatt a város lakossága 1535 és 1562 között megduplázódott, azaz főre növeke- dett. Ennek szociális feszültségek, az üzleti életben való versen- gések és az élelmiszerek drágulása lettek a következményei. A Genfi Tanáccsal együtt Kálvin megpróbálta kiküszöbölni ezeket a feszültségeket. A Tanács luxus korlátozásokat léptetett életbe, megtiltotta az uzsorakamatot, és fellépett az alkohol- és játék- szenvedéllyel szemben. Ezenfelül Kálvin síkraszállt a szegé- nyek számára megszabható kamatért, javított a diakónusi szol- gálat helyzetén. Mégis, ez a jelentős bevándorlás a genfieknél erőteljes idegen-ellenességet váltott ki, amit Kálvin sem tudott elhárítani.

69 69  10. Kálvin utolsó évei és halála Ami Perrin Ami Perrin kapitány és első polgármester vezetése alatt a genfi patrícius családok 1547-ben fellázadtak. Ezek a családok szán- dékosan vétettek a korlátozásokkal szemben. A prédikátorokat megfenyegették, hogy megtámadják a konzisztórium határo- zatait ben Kálvin ellenfelei mégis elvesztették a tanács- ban a többséget. Három hónappal később éjszakai csődület tá- madt a francia menekültekkel szemben, amikor Perrin két szindikustól (tanácsi vezető elöljárók) is elvette hivatali pálcá- ját. Ezt főbenjáró bűnnek tekintették. Nyolc résztvevő el tudott menekülni (köztük Perrin is), négy főt elítéltek és kivégeztek. Ez után az eset után tudta érvényre juttatni Kálvin az egyháznak a városi vezetéstől való függetlenségére vonatkozó elképzelé- sét.

70 70  10. Kálvin utolsó évei és halála 50. születésnapján, 1559-ben kapta meg Kávin a genfi polgár- jogot. Ezen kívül ugyanebben az évben alapította meg a Genfi Akadémiát, amelyet hamarosan igen sokan látogattak. Kálvin csaknem egészen haláláig prédikált és előadásokat tartott, s további bibliai magyará- zatokat jelentetett meg. Hosszas betegség után, 1564 május 24-én halt meg 54 éves korában. Kálvin búcsúja kollegái- tól, a polgármesterektől és professzoroktól.

71 71  10. Kálvin utolsó évei és halála A Kálvin által 1559-ben alapított Genfi Akadémia.

72 72  10. Kálvin utolsó évei és halála Saját kívánságára Kálvint síremlék nélkül temették el. Ma Kálvin sírját Genfben J. C. kez- dőbetűkkel em- lékkő jelöli.

73 73  10. Kálvin utolsó évei és halála »Hibáim állandóan visszatetszést keltettek nekem, és (...) kérlek titeket, bocsássátok meg nekem ezt a rosszat. De ha jót is tettem, tartsátok ahhoz magatokat és kövessétek azt!« (Kálvin búcsúbeszéde kollegáitól, röviddel (Kálvin búcsúbeszéde kollegáitól, röviddel halála előtt). halála előtt).

74 74  10. Kálvin utolsó évei és halála A református pro- testantizmus és akadémiáinak és gimnáziumainak elterjedése a XVI. század végén. Hiányzik a térkép- ről Nagyenyed!

75 Kálvin utolsó évei és halála »Nem találnak irtózatosabb szidalmat, hogy a te méltóságodat támadják felséges feje- delem, mint ez az elnevezés, hogy kálviniz- mus! Bárcsak szétoszlana a tudatlanságnak az a köde, amire olyan biztosan és elégedet- ten rábízzák magukat, hogy nyilvánvalóvá legyen, honnan származik ez az ellenem való keserű gyűlölet, hogy tisztán lássák ugyanis, ami megharagította őket.« (Kálvin levele III. Frigyes választófejedelemnek – 1563). (Kálvin levele III. Frigyes választófejedelemnek – 1563).

76 76  10. Kálvin utolsó évei és halála Kálvin fiatal és idősebb korában.

77 77  Képjegyzék (a közszabad ábrázolásokról készített reprodukciós felvételeken kívül): 3. Kálvin Múzeum, Noyon – Fotó, ›Leo‹ ; 2007; a Picasa-Webalbumból; 7. Noyoni KÖnyvtár; Fotó, ›Leo‹ 2007; a Picasa-Webalbumból; 9. Mathurin temploma; Fotó, Klaus Vogler; 2008; 17. St. Pierre Genf; Fotó, Klaus Vogler; 2008; 18. Kálvin/Fárel; Fotó, Ian M. Church 2008; a -bólhttp://reformedphilosophy.com -ból 20. Szent Miklós templom Strassburgban. Fotó, Hans-Peter Scholz; 2007; a Wikipedia commons-ból; 31. A lelkészlakás Kálvin idejében; Fotó, Klaus Vogler, 2008; 74. Térképek; Copyright, Ilka Crimi; Garbsen. Junger und alter Calvin


Letölteni ppt "1   A fiatal Kálvin János.  500 ÉVE SZÜLETETT KÁLVIN JÁNOS  Egy európai reformátor élete és munkája www.ekd.de/calvin/download/Calvin-Praesentation.ppt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések