Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelőség.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelőség."— Előadás másolata:

1 1 Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelőség

2 2 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet a katasztrófavédelmi bírság kiszabásának részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról szóló 51/2011. (XII. 21) BM rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról szóló 51/2011. (XII. 21) BM rendelet

3 3 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény Üzemeltető: bármely természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet működtet, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján döntő befolyást gyakorol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működésére. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.

4 4 Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény: olyan, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén lévő technológiai vagy termelésszervezési okokból elkülönülő területrész, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik. Magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló - úszó vagy egyéb - felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben - ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is - veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására).

5 5 Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények. Súlyos káresemény elhárítási terv: küszöbérték alatti üzem üzemeltetői okmánya, amely tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit. Súlyos káresemény elhárítási terv: küszöbérték alatti üzem üzemeltetői okmánya, amely tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit.

6 6 A törvény hatálya A törvény IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyarország területén működő • veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, • veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre, • küszöbérték alatti üzemekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre.

7 7 A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki: a) az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre, b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, c) ásványi nyersanyagok feltárásával, kitermelésével és feldolgozásával kapcsolatos föld alatti, külszíni vagy fúrólyukas bányászati tevékenységekre, kivéve az ásványi nyersanyagok vegyi vagy termikus feldolgozását, tárolását, ha annak során a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag jelen van, d) a hulladéklerakókra, kivéve az ásványi nyersanyagok kitermeléséből származó hulladékok, meddők feldolgozására szolgáló létesítményeket (beleértve a derítő- és ülepítőmedencét is), ahol a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag van jelen, különösen abban az esetben, ha a tevékenység a hulladékok vegyi és termikus feldolgozásával jár együtt, e) a katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre.

8 8 IV. fejezet Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés 25. § (1) Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre építési engedély csak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve katasztrófavédelmi engedélye alapján adható. Veszélyes tevékenység kizárólag a hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhető. 40. § (1) A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott módon és adattartalommal a hatóságnak bejelenti. (2) (3) Az üzemeltető által benyújtott súlyos káresemény elhárítási tervet a hatóság értékeli, és dönt a katasztrófavédelmi engedély kiadásáról.

9 9 Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket eléri vagy meghaladja, de nem éri el a felső küszöbértéket. Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet

10 10 Kiemelten kezelendő létesítmények: a) a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei, beleértve a szállító vezetékeket, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomásokat; kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt; b) az 1. melléklet 2. táblázatában szereplő veszélyes tulajdonságok valamelyikével rendelkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítással foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe; c) azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe.

11 11 A veszélyes tevékenységek azonosítása Az üzemeltető az üzemazonosítási adatlapokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének a) tervezés alatt álló veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetében az építési engedélyezéshez kapcsolódó katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, b) olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetében, amely a veszélyes tevékenység megkezdése előtt építési engedélyezés kapcsán katasztrófavédelmi engedély megszerzésére nem kötelezett, a veszélyes tevékenység megkezdésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg küldi meg.

12 12 A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője biztonsági jelentést; az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője biztonsági elemzést készít. az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője biztonsági elemzést készít. Az üzemeltető a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés benyújtásával egyidejűleg katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmet terjeszt elő.

13 13 IV. FEJEZET A KÜSZÖBÉRTÉK ALATTI ÜZEMEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK Küszöbérték alatti üzem azonosítása

14 14 A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője az üzemazonosítási adatlapokat a veszélyes tevékenység végzéséhez, folytatásához szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelme mellékleteként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a 10. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott – a küszöbérték alatti üzemre vonatkoztatott – adatokat, valamint a kérelemhez csatolni kell a 10. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott iratokat. A kérelemnek tartalmaznia kell a 10. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott – a küszöbérték alatti üzemre vonatkoztatott – adatokat, valamint a kérelemhez csatolni kell a 10. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott iratokat. A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényben meghatározottakon túl az alábbiakat is tartalmaznia kell:

15 § (2) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényben meghatározottakon túl az alábbiakat is tartalmaznia kell: a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem nevét és címét, amelyre a kérelem irányul, c) a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét és aláírását. (3) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem mellékleteként az üzemeltető csatolja: b) az ügyben eljáró meghatalmazott személy részére szóló meghatalmazást, c) a képviseleti jogosultság igazolására alkalmas iratot, és d) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését hitelt érdemlően bizonyító iratot.

16 16 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve benyújtott dokumentumok valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, és az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kérhet. Az üzemazonosítási adatlapok vizsgálatát követően javaslatot tesz a hatóság részére a katasztrófavédelmi engedély megadására. A hatóság a vizsgálat eredménye és a benyújtott üzemazonosítási adatlapok vizsgálata alapján a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére vonatkozó döntés meghozatalánál a 34. § (1)–(4) bekezdésében foglalt kritériumokat veszi figyelembe. A hatóság – amennyiben nem kötelezi az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére – az üzemazonosítási adatlapok vizsgálata alapján dönt a katasztrófavédelmi engedély megadásáról.

17 17 Súlyos káresemény elhárítási terv 34. § (1) Az alábbi kritériumok egyikének teljesülése esetén súlyos káresemény elhárítási tervet kell készíteni: a) mérgező és nagyon mérgező veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte; b) robbanó anyagok és készítmények veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte; c) cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb propán- bután gázt tartalmazó fogyasztói tartályban történő tárolást; d) nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezések jelenléte.

18 18 (2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben az alábbi kritériumok együttes teljesülése esetén nem kell súlyos káresemény elhárítási tervet készíteni a) amennyiben a küszöbérték alatti üzem határától számítva aa) a lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló építmények távolsága nagyobb, mint 300 méter, aa) a lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló építmények távolsága nagyobb, mint 300 méter, ab) a munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak, stb. távolsága nagyobb, mint 200 méter, ab) a munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak, stb. távolsága nagyobb, mint 200 méter, ac) veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága nagyobb, mint 100 méter; és ac) veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága nagyobb, mint 100 méter; és b) az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó munkavállalók száma 30 főnél kevesebb.

19 19 (3) Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó esetben súlyos káresemény elhárítási terv készítését nem kell előírni, amennyiben az üzemeltető az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolt dokumentációban bizonyítja, hogy emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás esetében 4 kW/m 2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg. (4) A kérelemhez csatolt (3) bekezdés szerinti dokumentációban az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló súlyos balesetek hatásai érinthetnek. Az értékelés során valamennyi veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény legnagyobb veszélyeztető hatást okozó eseményét kell bemutatni. A veszélyeztetett területek bemutatása térképen ábrázolva és ezzel egyenértékű leírással történik. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel elvégezheti.

20 20 Átmeneti rendelkezések E rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésekor már működő küszöbérték alatti üzem, és olyan – már működő – veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, amely katasztrófavédelmi engedélyezés alatt nem áll, a 2. mellékletben szereplő üzemazonosítási adatlapokat március 31-ig küldi meg a 7. § (1) (BM OKF) bekezdésében és a 33. § (1) (megyei igazgatóság) bekezdésében foglaltak szerint.

21 21 Küszöbérték alatti üzemek azonosítása 1. A veszélyes anyagoknak két küszöbmennyisége van: alsó és felső küszöbmennyiség (1. és 2. táblázat 2. és 3. oszlop). 2. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a 2. oszlopban meghatározott értéket, de nem éri el a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöbértékű. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem felső küszöbértékű. Ha az üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a 2. oszlopban meghatározott érték negyedét, akkor az üzem küszöbérték alatti üzemnek minősül.

22 22 1. oszlop2. oszlop3. oszlop Veszélyes anyagok ) Küszöbmennyiség (tonnában) alsófelső Ammónium-nitrát (lásd az 1. megjegyzést) Ammónium-nitrát (lásd az 2. megjegyzést) Ammónium-nitrát (lásd az 3. megjegyzést) Ammónium-nitrát (lásd az 4. megjegyzést)1050 Kálium-nitrát (lásd az 5. megjegyzést) Kálium-nitrát (lásd az 6. megjegyzést) Arzén-pentoxid, arzén (V) sav és/vagy sói12 Arzén-trioxid, arzén (III) sav és/vagy sói0,1 Bróm20100 Anyaglista 1. táblázat

23 23 1. oszlop2. oszlop3. oszlop Klór1025 Nikkelvegyületek belélegezhető formában (nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkel-trioxid) 1 Etilén-imin1020 Fluor1020 Formaldehid (töménység ≥ 90%)55 Hidrogén550 Hidrogén-klorid (cseppfolyós gáz)25250 Ólom-alkilátok550 Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz Acetilén550

24 24 1. oszlop2. oszlop3. oszlop Etilén-oxid550 Propilén-oxid550 Metanol ,4-Metilén-bisz (2-klóranilin) és/vagy sói, por alakban 0,01 Metil-izocianát0,15 Cseppfolyós oxigén200 Toluol-diizocianát10100 Karbonil-diklorid (foszgén)0,30,75 Arzén-trihidrid (arzin)0,21 Foszfor-trihidrid (foszfin)0,21 Kén-diklorid1 Kén-trioxid1575

25 25 1. oszlop2. oszlop3. oszlop Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo- dioxinok 7 (beleértve a TCDD-t) TCDD egyenértékben számolva 0,001 A következő rákkeltő anyagok 5 tömeg% feletti koncentrációban: 4-Amino-bifenil és/vagy sói, benzo-triklorid, benzidin és/vagy sói, bisz (klórmetil)–éter, klórmetil-metil-éter, 1,2-dibróm- etán, dietil-szulfát, dimetil-szulfát, dimetil- karbamoil-klorid, 1,2-dibróm-3-klórpropán, 1,2- dimetil-hidrazin, dimetil-nitrózamin, hexametil- foszfor-triamid, hidrazin, 2-naftil-amin és/vagy sói, 4-nitro-difenil és 1,3-propán-szulton 0,52 Kőolaj termékek: a) Gazolinok és benzinek b) petróleumok (beleértve a repülőgép üzemanyagokat) c) gázolajok (beleértve a dízelolajokat, a háztartási tüzelőolajokat és a gázolaj keverő komponenseket)

26 26 Megjegyzések az 1. táblázathoz 1. Ammónium-nitrát (5.000/10.000) önfenntartó bomlásra képes műtrágyák Olyan ammónium-nitrát alapú összetett/komplex műtrágyákra vonatkozik (ammónium-nitrát mellett foszfátot és/vagy kálisót tartalmaznak), amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom a) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 24,5 tömegszázalék, és/vagy amelynek a teljes éghető/szervesanyag tartalma a 0,4%-ot nem haladja meg, vagy amely eleget tesz a külön jogszabályban előírt követelményeknek, b) 15,75 tömegszázalék vagy annál kevesebb (az éghetőanyag tartalom korlátozása nélkül), és amelyek az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész, 38.2 fejezete szerinti teknős vizsgálat alapján önfenntartó lebomlásra képesek.

27 27 2. Ammónium-nitrát (1250/5000): műtrágya tisztaságú Azokra a tiszta ammónium-nitrát alapú műtrágyákra és ammónium- nitrát alapú összetett/komplex műtrágyákra kell alkalmazni, amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom a) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb (ammónium-nitrát és ammónium- szulfát keverékek esetében), b) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb (kivéve a dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékeket), c) 28 tömegszázaléknál nagyobb (dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékek esetében), és amelyek megfelelnek a külön jogszabályban előírt követelményeknek.

28 28 3. Ammónium-nitrát (350/2500): technikai minőségű Ez alkalmazandó: a) ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát készítményekre, amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom aa) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 28 tömegszázalék, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,4%-ot, aa) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 28 tömegszázalék, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,4%-ot, ab) 28 tömegszázaléknál nagyobb, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,2%-ot; ab) 28 tömegszázaléknál nagyobb, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,2%-ot; b) vizes ammónium-nitrát oldatokra, amelyekben az ammónium-nitrát koncentrációja 80 tömegszázaléknál nagyobb.

29 29 4. Ammónium-nitrát (10/50): „előírástól eltérő” termékek és műtrágyák, melyek nem felelnek meg a detonációvizsgálatnak Ez a következőkre alkalmazandó: a) A gyártási folyamat során minőségi okok miatt elkülönített anyagokra, valamint ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát készítményekre, tiszta ammónium-nitrát alapú műtrágyákra és a 2. és 3. megjegyzésben említett ammónium-nitrát alapú összetett/komplex műtrágyákra, amelyeket újragyártásra, újrafeldolgozásra, vagy a biztonságos felhasználás érdekében történő kezelésre a végfelhasználótól visszajuttatnak vagy visszajuttattak egy gyártóhoz átmeneti tárolásra, vagy újrafeldolgozásra, mert többé nem felelnek meg a 2. és 3. megjegyzésben meghatározott minőségi előírásoknak. b) Az 1. megjegyzés a) pontjában és a 2. megjegyzésben említett műtrágyákra, amelyek már nem tesznek eleget a külön jogszabályban előírt követelményeknek.

30 30 5. Kálium-nitrát (5000/10000): olyan kálium-nitrát alapú komplex műtrágyák, amelyek a kálium-nitrátot szemcsés/granulált formában tartalmazzák. 6. Kálium-nitrát (1250/5000): olyan kálium-nitrát alapú komplex műtrágyák, amelyek a kálium-nitrátot kristályos formában tartalmazzák.

31 31 Az 1. táblázatban nem szereplő anyagok és készítmények veszélyességi osztályai 1. oszlop2. oszlop3. oszlop Veszélyes anyag veszélyességi osztályok ) Küszöbmennyiség (tonnában) alsófelső 1. nagyon mérgezőek mérgezőek oxidáló anyagok és készítmények robbanóanyagok és készítmények (ahol az anyag, a készítmény vagy a termék a 2. megjegyzés szerint az ADR 1.4 alosztályába tartozik) robbanóanyagok és készítmények (ahol az anyag, a készítmény vagy termék a 2. megjegyzés szerint az ADR 1.1, 1.2, 1.3, 1.5, 1.6 alosztályába vagy az R2, R3 kockázatot jelző mondat bármelyike alá tartozik) 1050

32 32 1. oszlop2. oszlop3. oszlop Veszélyes anyag veszélyességi osztályok ) Küszöbmennyiség (tonnában) alsófelső 6. kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények [ha az anyagra vagy készítményre a 3. a) megjegyzés definíciója vonatkozik] a) tűzveszélyes anyagok és készítmények [ha az anyagra vagy készítményre a 3. b) 1. megjegyzés definíciója vonatkozik] b) tűzveszélyes folyadékok [ha az anyagra vagy készítményre a 3. b) 2. megjegyzés definíciója vonatkozik] fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok [ha az anyagra vagy készítményre a 3. c) megjegyzés definíciója vonatkozik] 1050

33 33 1. oszlop2. oszlop3. oszlop Veszélyes anyag veszélyességi osztályok ) Küszöbmennyiség (tonnában) alsófelső 9. környezetre veszélyes anyagok és készítmények R-mondatokkal kiegészítve: (I) R50: nagyon mérgező a vízi szervezetekre (beleértve az R50/53) (II) R51/53: mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat egyéb osztályozás a fentieken kívül, R- mondatokkal kiegészítve: (I) R14: vízzel hevesen reagál (beleértve az R 14/15) (II) R29: vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek (beleértve az R15/29) 50200

34 34 Megjegyzések a 2. táblázathoz A vegyi anyagok és készítmények veszélyességi osztályba sorolása a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kb. tv.) és végrehajtási rendelete szerint történik. Olyan anyagok és készítmények esetében, amelyeket nem a Kb. tv. és végrehajtási rendelete szerint kell veszélyes anyagként osztályozni (például a hulladékok), de amelyek jelen vannak vagy jelen lehetnek egy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben és amelyek az üzemben megállapított feltételek mellett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek potenciális lehetősége szempontjából egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek vagy valószínűleg ilyen tulajdonságokkal rendelkezhetnek, azoknak a veszélyességi osztályozását a rájuk vonatkozó külön jogszabályok vagy vizsgálati módszerek alapján kell elvégezni, a táblázat 1. oszlopába történő besorolásukra alkalmas módon. Olyan anyagok és készítmények esetében, amelyeket nem a Kb. tv. és végrehajtási rendelete szerint kell veszélyes anyagként osztályozni (például a hulladékok), de amelyek jelen vannak vagy jelen lehetnek egy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben és amelyek az üzemben megállapított feltételek mellett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek potenciális lehetősége szempontjából egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek vagy valószínűleg ilyen tulajdonságokkal rendelkezhetnek, azoknak a veszélyességi osztályozását a rájuk vonatkozó külön jogszabályok vagy vizsgálati módszerek alapján kell elvégezni, a táblázat 1. oszlopába történő besorolásukra alkalmas módon.

35 35 Az olyan anyagokat, amelyek egynél több veszélyességi osztályba sorolhatók egy összegzési szabály alkalmazásakor (például oxidáló és fokozottan tűzveszélyes), mindig a legalacsonyabb küszöbértékkel kell figyelembe venni. A nem ismert veszélyességű, hulladékokat is tartalmazó keverék esetében mindaddig, amíg annak tényleges veszélyességét az üzemeltető nem igazolja, a keverék veszélyességi osztályba sorolásakor a keverékben jelen lévő vagy jelen lévőnek feltételezhető összetevők közül annak a veszélyességét kell alkalmazni a teljes keverékmennyiségre, amelyhez az 1., vagy a 2. táblázatban a legalacsonyabb küszöbérték tartozik. Tűzveszélyes hajtógázokkal töltött aeroszolos termékek osztályba sorolásakor a termék veszélyességét kell alkalmazni a termék teljes anyagmennyiségére.

36 36 „Robbanóanyag” alatt értendő „Robbanóanyag” alatt értendő a) olyan anyagok vagy készítmények, amelyek ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás hatására robbanást okozhatnak (R2 kockázatot jelző mondat), b) olyan anyagok vagy készítmények, amelyeknél ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt (R3 kockázatot jelző mondat), vagy c) olyan anyagok, készítmények vagy tárgyak, amelyek az ADR 1. osztályába tartoznak. A definíció kiterjed a pirotechnikai anyagokra is, amelyek olyan anyagok (vagy anyagok keverékei), amelyeket hő, fény, hang-, gáz- vagy füsthatás vagy ezek kombinációjának előidézésére hoztak létre. Ez a hatás önfenntartó, hőtermelő vegyi reakció útján keletkezik. Amennyiben valamely anyagra vagy készítményre mind az ADR, mind pedig az R2, vagy az R3 kockázatot jelző mondat szerinti besorolás alkalmazható, abban az esetben az ADR szerinti osztályozás elsőbbséget élvez az R-mondat szerinti besorolással szemben.

37 37 3) A 6., 7. és 8. veszélyességi osztályba sorolt kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes és fokozottan tűzveszélyes anyagok jelentése: a) Kevésbé tűzveszélyes folyadékok: Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C vagy a felett, de maximum 55 °C-on van, és elősegítik az égést (R10 kockázatot jelző mondat). b) Tűzveszélyes folyadékok: 1. – Anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten levegővel érintkezve felforrósodhatnak, majd meggyulladhatnak, mindennemű energiabevitel nélkül. (R17 kockázatot jelző mondat). – Anyagok, amelyeknek lobbanáspontja 55 °C-nál alacsonyabb, nyomás alatt is folyadékfázisban maradnak, és feldolgozásuk során fellépő különleges körülmények között (mint magas nyomás vagy hőmérséklet) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet okozhatnak. – Anyagok, amelyeknek lobbanáspontja 55 °C-nál alacsonyabb, nyomás alatt is folyadékfázisban maradnak, és feldolgozásuk során fellépő különleges körülmények között (mint magas nyomás vagy hőmérséklet) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet okozhatnak. 2. Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C alatt van, de nem fokozottan tűzveszélyesek (R11 kockázatot jelző mondat második francia bekezdése).

38 38 c) Fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok: 1. Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 0 °C alatt van, a forráspontja (forrástartomány esetében a kezdeti forráspont) pedig 35 °C-on vagy alatta van (R12 kockázatot jelző mondat első francia bekezdése), és 2. gáz-halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten és szokásos (normális) nyomáson levegővel érintkezve tűzveszélyesek (R12 kockázatot jelző mondat második francia bekezdése), és amelyek gáz vagy szuperkritikus állapotban vannak, valamint 3. folyadék-halmazállapotú, kevésbé tűzveszélyes és tűzveszélyes anyagok és készítmények, melyeket forráspontjuknál magasabb hőmérsékleten tárolnak.

39 39 A veszélyes anyag az, amely az 1. táblázatban szerepel, vagy a 2. táblázat valamely veszélyességi osztályába tartozik, és a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben mint és a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben mint nyersanyag, nyersanyag, termék, termék, félkész termék, félkész termék, melléktermék vagy melléktermék vagy veszélyes hulladék van jelen. veszélyes hulladék van jelen.

40 40 Küszöbérték alatti üzemek azonosítása

41 41 Amennyiben az üzemben többféle veszélyes anyag van jelen, és azok közül önmagában egyetlen jelen lévő anyag vagy készítmény maximális mennyisége sem éri el vagy haladja meg a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes tevékenység azonosításánál a következő összegzési szabályt kell alkalmazni: b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöbértékű, ha az összeg q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=1 qx – az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége, QAx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat 2. oszlopában meghatározott küszöbmennyiség;

42 42 c) az üzem küszöbérték alatti üzem, ha az összeg q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=0,25 qx – az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége, QAx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat 2. oszlopában meghatározott küszöbmennyiség.

43 43 Ezt az összegzési szabályt a toxicitás, a tűzveszélyesség és az ökotoxicitás veszélyeinek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell alkalmazni: a) az 1. táblázatban nevesített, mérgező vagy nagyon mérgező veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 1. és 2. veszélyességi osztályába sorolt anyagok összegzésekor; b) az 1. táblázatban nevesített oxidáló, robbanó, kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes vagy fokozottan tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 3., 4., 5., 6., 7.a), 7.b) és 8. veszélyességi osztályába sorolt anyagok összegzésekor; c) az 1. táblázatban nevesített környezetre veszélyes [R50 (beleértve az R50/53-t) vagy R51/53] veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 9(I) és 9(II) veszélyességi osztályába sorolt anyagok összegzésekor.

44 44 A/3 adatlap: A VESZÉLYESSÉG SZÁMÍTÁSA Veszélyesség, alsó küszöbérték számítása  qn/QAn értékek (1. melléklet alapján) Mérgező anyagok Tűzveszélyes anyagok Ökotoxikus anyagok 1. táblázatban nevesített, mérgező vagy nagyon mérgező 1. táblázatban nevesített oxidáló, robbanó, kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes vagy fokozottan tűzveszélyes 1. táblázatban nevesített környezetre veszélyes [R50 (beleértve az R50/53- t) vagy R51/53] 2. táblázat 1. és 2. veszélyességi osztályába sorolt anyagok 2. táblázat 3., 4., 5., 6., 7.a), 7.b) és 8. veszélyességi osztályába sorolt anyagok 3., 4., 5., 6., 7.a), 7.b) és 8. veszélyességi osztályába sorolt anyagok 2. táblázat 9(I) és 9(II) veszélyességi osztályába sorolt anyagok

45 45

46 46

47 47

48 48

49 49 1. oszlop2. oszlop3. oszlop Veszélyes anyag veszélyességi osztályok ) Küszöbmennyiség (tonnában) alsófelső 8. fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok [ha az anyagra vagy készítményre a 3. c) megjegyzés definíciója vonatkozik] (II) R51/53: mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat

50 50 Ha a veszélyes anyag egyidejűleg toxikus, tűzveszélyes vagy ökotoxikus tulajdonsággal is rendelkezik, akkor a veszélyes anyag mennyiségével a fenti számítások során több ízben is számolni kell.

51 51 A/3 adatlap: A VESZÉLYESSÉG SZÁMÍTÁSA Veszélyesség, alsó küszöbérték számítása  qn/QAn értékek (1. melléklet alapján) Mérgező anyagok Tűzveszélyes anyagok Ökotoxikus anyagok 1. táblázatban nevesített, mérgező vagy nagyon mérgező 1. táblázatban nevesített oxidáló, robbanó, kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes vagy fokozottan tűzveszélyes 1. táblázatban nevesített környezetre veszélyes [R50 (beleértve az R50/53- t) vagy R51/53] 2. táblázat 1. és 2. veszélyességi osztályába sorolt anyagok 2. táblázat 3., 4., 5., 6., 7.a), 7.b) és 8. veszélyességi osztályába sorolt anyagok 3., 4., 5., 6., 7.a), 7.b) és 8. veszélyességi osztályába sorolt anyagok 2. táblázat 9(I) és 9(II) veszélyességi osztályába sorolt anyagok

52 52 Mérgező anyagok Tűzveszélyes anyagok Ökotoxikus anyagok 1. táblázatban nevesített, mérgező vagy nagyon mérgező 2. táblázat 1. és 2. veszélyességi osztályába sorolt anyagok 1. táblázatban nevesített oxidáló, robbanó, kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes vagy fokozottan tűzveszélyes 2. táblázat 3., 4., 5., 6., 7.a), 7.b) és 8. veszélyességi osztályába sorolt anyagok 3., 4., 5., 6., 7.a), 7.b) és 8. veszélyességi osztályába sorolt anyagok 1. táblázatban nevesített környezetre veszélyes [R50 (beleértve az R50/53- t) vagy R51/53] 2. táblázat 9(I) és 9(II) veszélyességi osztályába sorolt anyagok

53 évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 2. számú melléklet A veszélyességi jellemzők jegyzéke H1„Robbanó”: folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek meghatározott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak H2„Oxidáló”: anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek

54 54 H3-A„Tűzveszélyes”: - folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat és készítményeket is) - anyagok és készítmények, amelyek a levegőn, normál hőmérsékleten öngyulladásra képesek - szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak - gáz halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve tűzveszélyesek - anyagok és készítmények, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve tűzveszélyes gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben

55 55 H4„Irritáló vagy izgató”: nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak H5„Ártalmas”: anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak H6„Mérgező”: anyagok és készítmények (beleértve az erősen mérgező anyagokat és készítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak H7„Karcinogén”: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik

56 56 H8„Maró” (korrozív): anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák H9„Fertőző”: életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben H10„Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító”: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik

57 57 H11„Mutagén”: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát H12Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek H13Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást követően valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék H14„Környezetre veszélyes”: anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják

58 58 katasztrófavédelmi hozzájárulás

59 59 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény VII. FEJEZET A FELKÉSZÜLÉS ÉS A VÉDEKEZÉS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSE ÉS FEDEZETE 79. § (1) Katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni a) az e törvény szerinti üzemeltetők, b) az a) pontba nem sorolható, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek.

60 60

61 61

62 62 az a) pontba nem sorolható, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek veszélyes áruk 20/1979. (IX. 18.) KPM rendeleta Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás és mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról (ADR)

63 63 Tárolás Tárolásnak minősül az a tevékenység, amikor veszélyes áru a telephelyen raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából van jelen. Nem tartozik ide az a veszélyes áru, amely gyártási vagy feldolgozási tevékenységhez alapanyagként vagy segédanyagként van jelen, és ilyen formában továbbértékesítésre nem kerül.

64 64 Gyártásának minősül az a tevékenység, amikor valamely termék-előállítási folyamat végterméke vagy mellékterméke a veszélyes áru, és az így előállított terméket értékesítik. Ha az előállított veszélyes árut értékesítés nélkül, ugyanazon gazdálkodó a keletkezés helyén feldolgozza, akkor a feldolgozási tevékenységre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.. Gyártás

65 65 Feldolgozás Feldolgozásának minősül az a tevékenység, amikor valamely termék előállításához vagy szolgáltatás végzéséhez alapanyagként, segédanyagként veszélyes árut használnak, de a késztermék nem veszélyes áru. Nem tartozik a feldolgozás fogalmába: • telephelyen belüli szállításhoz (pl. targonca) használt motorhajtóanyag (gázolaj, PB-gáz) • technológiához nem kapcsolódó fűtőberendezések üzemeltetéséhez használt PB-gáz (pl. irodahelyiségek fűtése) • nem szolgáltatás jellegű karbantartáshoz – ide értve a létesítmény üzemeltetését is – felhasznált veszélyes áru (pl. festék, felületkezelő-felülettisztító anyag, acetilén (disszugáz), maratóanyag, fertőtlenítőszer) • analitikai, folyamatirányítási műszerekhez, berendezésekhez felhasznált gázok (pl. vivőgáz)

66 66 Gazdálkodó szervezet Az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz. (1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. § c.) pont)

67 67 Nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie a) az állami és önkormányzati szervnek, b) a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatónak, c) a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárolás kizárólag közvetlenül a lakosság részére történő kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, d) az üzemeltetőnek és a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárgyévet megelőző évben az éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg, e) az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény szerinti nukleáris létesítménynek és radioaktívhulladék-tárolónak.

68 68 A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett - a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett - éves nettó árbevételének 0,1%-a. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott üzemeltetők

69 69 a) saját tulajdonban lévő vagy egyéb, nem visszterhes jogviszony alapján tárolt veszélyes áru esetén a veszélyes áru értékesítéséből keletkező, b) nem saját tulajdonban lévő veszélyes áru tárolása esetén a tárolási szolgáltatásból származó, c) gyártás esetén a veszélyes áru, mint termék értékesítéséből származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetek esetében

70 70 veszélyes áru feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek esetében a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a. Amennyiben a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt tevékenységek közül több tevékenységet folytat, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulást azon tevékenység után fizeti meg, amelyik alapján a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a legnagyobb.

71 71 Amennyiben a katasztrófavédelmi hozzájárulás mértékét az annak fizetésére kötelezett hitelt érdemlően, a hatóság által ellenőrizhető módon bizonyítani nem tudja, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a teljes tevékenységből származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a. Meg nem fizetése esetén a katasztrófavédelmi hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogosult a fizetési kötelezettség ellenőrizhetősége érdekében az adóhatóságtól adatszolgáltatást kérni.

72 72 A katasztrófavédelmi hozzájárulás egynegyede felhasználható az üzemeltető veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentését szolgáló műszaki intézkedésekre.

73 73Határidők  március 31-ig a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének az 1. melléklet szerinti adattartalommal, a hatóság által közzétett formanyomtatványon megtenni.  június 30-ig írásban nyilatkozni az általa megállapított, a tárgyévet megelőző év adataiból meghatározott katasztrófavédelmi hozzájárulás összegéről és köteles a hozzájárulás összegének 40%- át a nyilatkozat megtételéig befizetni. A nyilatkozathoz csatolni kell a) a hozzájárulás összege megállapításának alapját képező iratokat, a) a hozzájárulás összege megállapításának alapját képező iratokat, b) az igazolást arról, hogy a kötelezett az általa megállapított hozzájárulás összegének 40%-át előlegként befizette. b) az igazolást arról, hogy a kötelezett az általa megállapított hozzájárulás összegének 40%-át előlegként befizette.

74 74  A hatóság tárgyév október 31-ig dönt a katasztrófavédelmi hozzájárulásnak az előleg befizetését követően fennmaradó összegéről.  december 31-ig a katasztrófavédelmi hozzájárulás fennmaradó összegének befizetése

75 75 A bejelentőlap megtalálható az alábbi címen Word dokumentum és PDF dokumentum formátumban: KH_bejelentolap.doc KH_bejelentolap.doc KH_bejelentolap.pdf KH_bejelentolap.pdf

76 76

77 77


Letölteni ppt "1 Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelőség."

Hasonló előadás


Google Hirdetések