Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mit tanulhatunk a társadalmi fejlesztések értékeléséből? Csite András Hétfa Kutatóintézet 2013. április 30.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mit tanulhatunk a társadalmi fejlesztések értékeléséből? Csite András Hétfa Kutatóintézet 2013. április 30."— Előadás másolata:

1 Mit tanulhatunk a társadalmi fejlesztések értékeléséből? Csite András Hétfa Kutatóintézet április 30.

2 A társadalmi fejlesztések értékelései ban • 2012 februárjában indultak az értékelési projektek • Kilenc beavatkozási területet vizsgáltunk – Akadálymentesítés, egészségturizmus, egészségügy, felnőttképzés, felsőoktatás, foglalkoztatás, közoktatás, kultúra, társadalmi befogadás – Részben azonos, részben egyedi értékelési kérdésekre kerestünk választ minden egyes területen – Több elemű információgyűjtési és –elemzési módszertan – Több mint 40 szakértő – jelentős projektmenedzsment kihívás • NFÜ KOR IH ÉD, érintett IH-k, szakminisztériumok megbízói együttműködésében

3 Az értékelés műfajáról: megalapozottan, hitelesen • Szakmai autonómiával rendelkezve és a tudományosság szabályait betartva: – Információnyújtás a hazai döntéshozóknak – Párbeszéd lehetőségének megteremtése az érintett kormányzati, tudományos és nem-kormányzati szereplők között – Visszajelzés a Bizottságnak a támogatások hasznosulásáról • A fejlesztési beavatkozások működéséről és eredményeiről nagy számban készültek most értékelések  EU által bevezetett kevéssé ismert tevékenység • Részben ebből fakadó félreértés: nem a bírálat, ha- nem a közpolitikai célok elérésének támogatása a cél

4 Mit tettek Magyarországgal a kohéziós források? A mai nap 3 kulcskérdése Mit tett Magyarország a kohéziós forrásokkal? Mi lett volna Magyarországgal, ha nincsenek a kohéziós források?

5 Látható és látványos eredmények • Közszolgáltatások fizikai infrastruktúrájának megújulása • A közszolgáltatók működésben a szolgáltató jelleg erősödése • Megindulnak a fejlesztési források azokhoz a társadalmi csoportokhoz, akiknek legkevésbé voltak elérhetők a minőségi közszolgáltatások – a hozzáférési problémák enyhülnek • Létrejönnek és megerősödnek a fejlesztési forrásokat nagy volumenben lehívni és felhasználni képes „fejlesztési központok” – ugyanakkor esetlegesség jellemzi

6 Problémák • Számos esetben nem jutnak el a források oda, ahol valóban szükség lenne rájuk (célzás, lefölözés), és azokhoz, akiket ösztönözni kellene (elvándorlás, szakember-hiány) • A forráselosztási (és a közbeszerzési) rendszer komoly adminisztratív terhet ró a pályázatok megvalósítóira • Nem találtuk még meg a jó rendszerét annak, hogy egy komplex probléma kezelésében érintett szereplők egymásra épülő, egymást erősítő projektek láncolatát tudják végrehajtani (integrált fejlesztések nehézsége) • Sok esetben nem sikerült a hazai és az EU- társfinanszírozású fejlesztési eszközöket integrálni az egyes szakpolitikák egységes rendszerébe

7 Továbblépés – • Magyarország foglalkoztatásban (75%) és a szegénység mértékének csökkentésében (-450e) vállalt EU2020 célkitűzései különösen ambiciózusak, a hazai és EU-társfinanszírozású források integrált alkalmazására van szükség – „nagy a baj” • Ahhoz, hogy a kohéziós forrásokat eredményesen használjuk föl, megalapozott és stabil célrendszerű szakpolitikákra van szükség – ez nem teremthető meg csupán az irányító hatóságok átalakításával • Merjük decentralizálni a fejlesztési források felhasználásának döntését– erősítsük a projektgazdák felelősségvállalását és alkalmazzunk új támogatás-formákat (bátran használni kell a Bizottság által teremtett lehetőségeket)

8 Mai program 1. • Ifjúsági munkanélküliség – Szepesi Balázs – A tapasztalatok alapján milyen ifjúságpolitikára van szükség – „a fiatal nem a probléma, hanem a megoldás” • Foglalkoztatás (Támop 1 és 2) – Mike Károly és Scharle Ágota – Foglalkoztatási célú nonprofit szervezeteken a fókusz – komoly kapacitásfejlesztés történt, szereplők közti együttműködés viszont megerősítendő – Ökonometriai hatásvizsgálat eredményei – Budapest Intézet • Közoktatás – Balás Gábor és Kultúra – Koós Bálint – Segítettek-e a „PISA-sokk” után kijelölt célok megvalósításában a kohéziós források? – Sikerült-e a kulturális ágazat szereplőinek megújítaniuk szolgáltatásaikat? • Felsőoktatás – Mike Károly – Mennyire illeszkedett a tudomány és az egyetemi szféra működéséhez a forráselosztás és –felhasználás rendszere?

9 Mai program 2. • Fogyatékos személyek és más célcsoportok – Nagy Zita Éva – A célcsoport pontos meghatározásának fontosságáról – Revita Alapítvány • Egészségügy – Kiss Norbert és Váradi Balázs – Sikerült-e a fejlesztésekkel támogatni az egészségügy struktúra-átalakítását? – Területi ökonometriai vizsgálat – oda mentek a források, ahol talán a legnagyobb szükség volt rájuk – Budapest Intézet • Társadalmi befogadás – Teller Nóra – Mit kell ahhoz tennünk, hogy az EU2020 nemzeti céljait (szegénység csökkentése) teljesíthessük? – sokat! • Központok közlekedési elérhetősége – Kukely György – A járásközpontok és megyeszékhelyek – a felfejlesztett közszolgáltatási- kapacitások – közlekedési elérhetőségét mi jellemzi, milyen további beavatkozások szükségesek? – Terra Stúdió

10 Köszönöm a figyelmet! Hétfa Kutatóintézet H-1051 Budapest Október 6. utca 19.


Letölteni ppt "Mit tanulhatunk a társadalmi fejlesztések értékeléséből? Csite András Hétfa Kutatóintézet 2013. április 30."

Hasonló előadás


Google Hirdetések