Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

9.3.Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és főbb jellemzói(pl. kultúrfölény, valláserkölcsi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "9.3.Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és főbb jellemzói(pl. kultúrfölény, valláserkölcsi."— Előadás másolata:

1 9.3.Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és főbb jellemzói(pl. kultúrfölény, valláserkölcsi nevelés) A tudomány és a művészet főbb képviselői a két világháború közötti Magyarországon (pl. Szentgyörgyi Albert, Bartók Béla) Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza- Történelem 6 TK. IV.(D,P)-Dubcsik Csaba, Répánszky Ildikó- Történeelem IV. Tk.4. (Sz)- Száray Miklós Tk.IV. (S)- Salamon Konrád T(GSzI)-G. Szabó István- Tréning Tk. (SK)-

2 http://valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=1055&lap=0 http://www.historia.hu/userfiles/files/2011-07/Gyani.pdf http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_horthy_rendszer_szocialpolitikaja/ http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-i-vilaghaborutol-a-ketpolusu-vilag- felbomlasaig/magyarorszag-utkeresese-a-harmincas-evekben/a-magyar-tarsadalom-a-ket-vilaghaboru-kozotti-idoszakban http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-i-vilaghaborutol-a-ketpolusu-vilag- felbomlasaig/magyarorszag-utkeresese-a-harmincas-evekben/a-magyar-tarsadalom-a-ket-vilaghaboru-kozotti-idoszakban https://www.youtube.com/watch?v=mfr3YHtn1m4&index=10&list=PLYqpQrJfuUrTEAQHJ2f2Ii7zxbuAMHbdf Demográfiai változások a XX. századi Magyarországon - Történelem érettségi felkészítő videó Dr. Pornói Imre : A népoktatás általános helyzete az 1920-as évek első felében Magyarországon A magyar társadalom a két világháború közötti időszakban

3 Magyarország népessége népesség (millió) 19207,98 19308,68 19419,32

4 TORLÓDÓ TÁRSADALOM

5 Társadalom A társadalmat egyenlőtlenségek jellemezték, az egyes társadalmi csoportok között nehéz volt az „átjárás”. Az eliten kívül az „úri középosztály” presztízse volt jelentős. Az életkörülményekben jelentősek voltak a regionális különbségek. A két világháború között tovább modernizálódott a magyar társadalom

6 AGRÁR TÁRSADALOM Ipari társadalom Egyéb TORLÓDÓ TÁRSADALOM elit nagybirtokos nagypolgár Középbirtokos (200-1000 hold Államapparátus vezetői Városi középpolgárság tisztviselők értelmiségiek KÖZÉPRÉTEG „úri középosztály”

7 KISPOLGÁRSÁG KISIPAROS VASÚTI KALAUZOK POSTÁSOK ALTISZTEK KISKEREKEDŐ HÁZMESTEREK RENDŐRÖK ÁLLAMI FIX FIZETÉS, NYUGDÍJ ÜZLET, MŰHELY - Létszáma növekedett

8

9 Parasztság Munkásság Létszáma növekedett csökkent a szakmunkások arány és nőtt a betanított valamint a segédmunkások aránya (alacsonyabb bérezésűek) szegényparasztság a magyar társadalom legégetőbb problémája a földkérdés !!! Társadalombiztosítás + -

10 A mezőgazdaság üzemstruktúrájának változásai 1895 és 1935 között A gazdaságok Száma az összes gazdaság %-ában Területe az összes terület %-ában 1895*19351895*1935 0-553,772,56,010,1 5-2035,321,324,221,8 20-10010,05,423,420,0 100-10000,80,613,418,2 1000 felett0,2 3329,9 * Az 1920-as országterületre számolva.

11 Életkörülmények - szociális viszonyok A mezőgazdasági népesség munkaidejét továbbra is mezőgazdasági munkák rendje szabta meg. A kisbirtokos parasztság körében gyökeret vert egy keményen dolgozó, önkizsákmányoló munkastílus, amely nem ismerte a szabadidő fogalmát. A mások földjét művelő mezőgazdasági cselédek viszont nem érezték érdekeltnek magukat a túl kemény munkában.

12 Társadalombiztosítás Közegészségügy Kötelező biztosítás Aggkori és rokkantsági ellátás Parasztságra nem terjedt ki társadalmi biztosítás Népszövetségi kölcsön A középrétegek elsősorban a köztisztviselők egzisztenciális biztonságának megteremtése Menekültek tömegeinek az elhelyezése

13 A népesség területi megoszlása (%) Budapestvidéki városok falvak 1920 15,4 %19,9 %64,7 % 1930 16,6 %19,7 %63,7 % 1941 18,4 %19,9 %61,7 %

14 Életkörülmények - szociális viszonyok - A korszakban javult az orvosi ellátottság, megkétszereződött az orvosok száma, felépült 100 új korház. - a várható élettartam 40 évről 57-évre emelkedett - az ország népessége 7,9 millióról 1941-re 9,3 millióra növekedett - A szociális ellátásban ( beteg, -baleset és nyugdíjbiztosítás) részesülők köre az összlakosság 31% terjedt ki - A városi munkásság heti munka idejét 48 órában szabták meg, 6 nap fizetett szabadság, 65 éves kortól nyugdíj

15 Klebelsberg Kuno 1922-1932 vallás- és közoktatásügyi miniszter Eltudta fogadtatni politikai elittel, hogy a magyarság felemelése csak a népesség kulturális szintjének emelésével, az un. „KULTÚRFÖLÉNNYEL” biztosítható Az oktatás minden szintjén jelentős fejlesztésekre került sor.

16 ÉRETTSÉGI

17 2005.Október 19. A feladat a bethleni konszolidációra vonatkozik. (rövid) Értékelje az ábra és a forrás alapján a Nagyatádi-féle földreformot!

18 A mezőgazdaság üzemstruktúrájának változásai 1895 és 1935 között A gazdaságok Száma az összes gazdaság %-ában Területe az összes terület %-ában 1895*19351895*1935 0-553,772,56,010,1 5-2035,321,324,221,8 20-10010,05,423,420,0 100-10000,80,613,418,2 1000 felett0,2 3329,9 * Az 1920-as országterületre számolva.

19 „Mi alulírott bodonhelyi törpebirtokosok, földnélküli szegények, hadiszolgálatot teljesített kitüntetett rokkant polgárok, azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk a Tekintetes Bírósághoz, hogy kérelmeink számára meghallgatást és méltányos orvoslást kérjünk. 1. Számos egyén teljesen elesett mindennemű földsegélyezéstől. 2. Azon egyének, akik a földbirtokrendezés útján földhöz jutottak, oly kielégítést kaptak, melynél, ha figyelembe vesszük a nyújtott földek nagyságát, ezek távolságát az illetők lakásaitól, továbbá ezen földek használhatatlanságát, úgy ezen segítség értéke oly csekélynek bizonyul, hogy szinte csak folytonos ráfizetés mellett lehet azok műveléséről beszélni. Ezen felsorolt körülményeket igazolja a földek nagysága, mely a 800 négyszögöl – 2 kat. hold között váltakozik. Értéküket igen súlyosan csökkenti a helységtől való nagy távolságuk, s így megmunkálásuk körülményes és költséges. Mindezek mellett még figyelembe kell vennünk ezen földek használhatóságát, illetve termőképességét is. Ezen harmadik körülményt igen kedvezőtlenné teszi azon tényállás, hogy ezek a földek: mélyfekvésű altalajvizes mocsárföldek, melyek legelőnek voltak használva, s jelenleg sem alkalmasak kapásnövények termelésére.” (A bodonhelyi földnélküliek és törpebirtokosok panaszos beadványa az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz 1923. január 22-én)

20 2010 20. A feladat Magyarország két világháború közötti történelméhez kapcsolódik. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján az ellenforradalmi rendszer belpolitikai konszolidálódását (1920–22)!

21 „1. § […] Ennek a törvénynek alkalmazása szempontjából közérdekű földbirtokpolitikai célnak nyilvánítható különösen az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földmívelők, a földmíves hadirokkantak, a munkaképes földmíves hadiözvegyek és felnőtt földmíves hadiárvák földhöz juttatása; gazdasági munkásházak emelése; a mezőgazdasági munkásoknak, törpe- és kisbirtokosoknak földhöz juttatással való megerősítése, továbbá a közszolgálati alkalmazottaknak, a becsülettel szolgált katonáknak és az érdemes gazdatiszteknek földhöz juttatása, közoktatási célokat szolgáló intézmények és közlegelők létesítése avagy végül a haladó gazdálkodásnak irányt mutatni hivatott középbirtokok alakítása is.” (1920. évi XXXVI. törvénycikk a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről) „1. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el, és öt évig terjedő fegyházzal büntetendő.” (1921. évi III. törvénycikk, az ún. „rendtörvény”)

22 „Az értekezlet […] megállapodott abban, hogy: 1. A gyülekezési jog visszaállíttatik… 2. A szakszervezetek alapszabályaikban körülírt működésüket […] akadálytalanul folytathatják. A közalkalmazottak, vasutasok és postások szakszervezete azonban vissza nem állítható […] 11. A kormány a gazdasági bajok orvoslására […] mindent elkövet, úgyszintén a munkabérek szabályozására is kellő formát keres […] A szociáldemokrata munkásság óhajainak […] teljesítésével párhuzamosan […] kijelentik, hogy: A nemzet és az ország érdekeit a munkásság érdekeivel azonosnak tekintik. […] hajlandó a polgári osztályokkal gazdasági téren kooperálni. Politikai sztrájkoktól tartózkodik, szakít a liberális blokkal, nem támogatja a […] demagógiát. Mint a kormány ellenzéke tisztességes fegyverekkel küzd.” (A Bethlen-Peyer paktum. Részletek a minisztériumi titkár összefoglaló jelentéséből)

23 „Nagy veszedelem az, ha az általános, titkos választójogot műveletlen, értelmetlen tömegeknek kell gyakorolniuk. Televényföldje az ilyen nép a legrosszabb demagógiának. Mint belügyminiszter meggyőződéssel működtem közre abban, hogy a Friedrich-kormány választójogi rendeletét, amely a legszélsőségesebb általános, titkos választáson alapult, módosítjuk és választójogunkat a magyar tömegek értelmi szintjével összhangba hozzuk. Vállalom e tényért a történelmi felelősséget.” (Gróf Klebelsberg Kunó a választójogról) „1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. 3. § […] Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét.” (Az 1920. évi XXV. Törvény)

24 http://valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=1055&lap=0 http://www.historia.hu/userfiles/files/2011-07/Gyani.pdf http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_horthy_rendszer_szocialpolitikaja/ https://www.youtube.com/watch?v=mfr3YHtn1m4&index=10&list=PLYqpQrJfuUrTEAQHJ2f2Ii7zxbuAMHbdf Demográfiai változások a XX. századi Magyarországon - Történelem érettségi felkészítő videó A népi gondolat, mint a konzervatív modernizáció megfogalmazódásaSalamon Konrád: http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/eletmod/ http://www.rev.hu/sulinet45/tanulm_elet/elet.htm http://www.mozaweb.hu/Lecke-Tortenelem-Tortenelem_8-A_hetkoznapi_elet-102049


Letölteni ppt "9.3.Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és főbb jellemzói(pl. kultúrfölény, valláserkölcsi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések