Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

9.3.Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "9.3.Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években"— Előadás másolata:

1 9.3.Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években
Középszint Írásos források, képek, filmrészletek és karikatúrák alapján a társadalmi és életmódbeli változások elemzése: az új és a régi társadalom együttélése, a modern világ életvitelének (autó, mozi stb.) megjelenése. Emelt szint Írásos források, képek alapján a klebelsbergi kultúrpolitika összetevőinek vizsgálata: az iskolareform és elfogadtatása a politikával, a kultúrfölény gondolatköre. Írásos források, képek, filmek alapján a magyar tudomány és művészet társadalmi és politikai szerepének elemzése: kiemelkedő tudós pályájának elemzése (pl. Szekfű Gyula, Szentgyörgyi Albert), Kiemelkedő művész pályájának elemzése (pl. Bartók Béla, Kodály Zoltán). A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és főbb jellemzói(pl. kultúrfölény, valláserkölcsi nevelés) A tudomány és a művészet főbb képviselői a két világháború közötti Magyarországon (pl. Szentgyörgyi Albert, Bartók Béla) Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza- Történelem 6 TK. IV.(D,P)-Dubcsik Csaba, Répánszky Ildikó- Történeelem IV. Tk.4. (Sz)- Száray Miklós Tk.IV. (S)- Salamon Konrád T(GSzI)-G. Szabó István- Tréning Tk. (SK)-

2 A magyar társadalom a két világháború közötti időszakban
Demográfiai változások a XX. századi Magyarországon - Történelem érettségi felkészítő videó https://www.youtube.com/watch?v=mfr3YHtn1m4&index=10&list=PLYqpQrJfuUrTEAQHJ2f2Ii7zxbuAMHbdf Dr. Pornói Imre : A népoktatás általános helyzete az 1920-as évek első felében Magyarországon A magyar társadalom a két világháború közötti időszakban

3 Magyarország népessége
(millió) 1920 7,98 1930 8,68 1941 9,32

4 TORLÓDÓ TÁRSADALOM

5 Társadalom A két világháború között tovább modernizálódott a magyar társadalom A társadalmat egyenlőtlenségek jellemezték, az egyes társadalmi csoportok között nehéz volt az „átjárás”. Az eliten kívül az „úri középosztály” presztízse volt jelentős. Az életkörülményekben jelentősek voltak a regionális különbségek.

6 Városi középpolgárság
AGRÁR TÁRSADALOM Ipari társadalom Egyéb TORLÓDÓ TÁRSADALOM elit nagybirtokos nagypolgár KÖZÉPRÉTEG „úri középosztály” Városi középpolgárság Középbirtokos ( hold tisztviselők Államapparátus vezetői értelmiségiek

7 ÁLLAMI FIX FIZETÉS, NYUGDÍJ ÜZLET, MŰHELY - Létszáma növekedett
KISPOLGÁRSÁG KISIPAROS ALTISZTEK KISKEREKEDŐ VASÚTI KALAUZOK RENDŐRÖK POSTÁSOK HÁZMESTEREK ÁLLAMI FIX FIZETÉS, NYUGDÍJ ÜZLET, MŰHELY - Létszáma növekedett

8

9 + - !!! Parasztság Munkásság Létszáma növekedett szegényparasztság
A lakosság 48%-a, 4,4-4,5 millió ember földműves volt. A nagyobb falvakban lassú modernizálódás indult meg. Megjelent a villany, a mozi, a rádió, és a ruházat is városiasabb lett. Gazdag- és középparasztnak számítottak a 20 holdnál nagyobb földdel rendelkezők. Ők adták a parasztság 7%-át. Ez a réteg az I. világháború után anyagilag megerősödött, gyermekeit már taníttatni is tudta. Az 5-20 holddal rendelkező kis- és középparasztság szigorú beosztással, megtakarításait földvásárlásra fordítva élt. A megélhetés vágya és a föld aprózódásától való félelem vezetett körükben az "egykézéshez". A törpebirtokosok (1-5 hold) gyakran nagy nyomorban éltek, és a falvakban adódó munkaalkalmakat megragadva béresként, részesművelőként próbálták magukat fenntartani. Az uradalmi cselédek (216 ezer kereső, kb. 450 ezer ember az eltartottakkal) viszonylag biztonságban, de igen kiszolgáltatottan éltek. A századfordulóhoz képest járandóságaik kissé növekedtek, és lakásviszonyaik is javultak egy keveset, de helyzetük kilátástalansága alapjában véve nem változott. A földnélküli mezőgazdasági napszámosok (500 ezer kereső) helyzete nem javult. A földreform révén sokan házhelyekhez jutottak, és házépítésükhöz is kaptak némi támogatást, de nagyon kevés volt számukra a munkaalkalom. Jövedelmük még az uradalmi cselédekét sem érte el. Ruházkodásuk, ételeik igen szegényesek voltak, s nem volt ismeretlen számukra az éhezés sem. Közöttük terjedtek a különböző szekták, melyek közösséget jelentettek, és biztatást a jelen nyomorúságával szemben a túlvilágon. A parasztság felemelkedésére, kitörésére három út kínálkozott: munkás, iparos vagy altiszt lehetett a faluról menekülő fiatal. A munkásság A háború előtti időkhöz képest növekedése lelassult, és összetétele megváltozott. Gyarapodott a nők száma (főként a textilipar felfutása miatt), és nőtt a segéd- és betanított munkások aránya. Reálbérük a válság előtt sem érte el az 1914 előtti szintet. A munkanélküliek vagy gyengébben kereső fiatalok gyakran ágyrajárók, hadifogolytáborokból lett nyomortanyák, barakklakások lakói voltak. De az ennél színvonalasabb szoba-konyhák 50%-ban sem volt villany, másfajta komfortról nem is beszélve. A harmincas évek második felében javult az élet, bevezették a nyolcórás munkaidőt, a minimálbért, a családi pótlékot, a fizetett szabadságot. Az alapszabadság hat nap volt, amelyhez a munkában eltöltött évek után plusz napokat adtak. A közlekedésben, közszolgáltatásban dolgozóknak - a vasúti munkásoktól a fővárosi köztisztasági alkalmazottakig - nyugdíjas állásuk volt. Bár fizetésük alig volt magasabb a többiekénél, az állami nyugdíj biztonságát megbecsülték. A munkássághoz tartoztak még a házicselédek, akik többnyire fiatal falusi lányok voltak, és olcsó munkaerőt jelentettek a városi polgári családoknak. Munkásság Létszáma növekedett szegényparasztság csökkent a szakmunkások arány és nőtt a betanított valamint a segédmunkások aránya (alacsonyabb bérezésűek) a magyar társadalom legégetőbb problémája a földkérdés !!! Társadalombiztosítás + -

10 A mezőgazdaság üzemstruktúrájának változásai 1895 és 1935 között
A gazdaságok Száma az összes gazdaság %-ában Területe az összes terület %-ában 1895* 1935 0-5 53,7 72,5 6,0 10,1 5-20 35,3 21,3 24,2 21,8 20-100 10,0 5,4 23,4 20,0 0,8 0,6 13,4 18,2 1000 felett 0,2 33 29,9 * Az 1920-as országterületre számolva.

11 Életkörülmények - szociális viszonyok
A mezőgazdasági népesség munkaidejét továbbra is mezőgazdasági munkák rendje szabta meg. A kisbirtokos parasztság körében gyökeret vert egy keményen dolgozó, önkizsákmányoló munkastílus, amely nem ismerte a szabadidő fogalmát. A mások földjét művelő mezőgazdasági cselédek viszont nem érezték érdekeltnek magukat a túl kemény munkában.

12 Társadalombiztosítás
Romsics Ignác: A Horthy-rendszer szociálpolitikája A reformelképzelések sorát a társadalombiztosítás újjászervezése nyitotta meg. A kötelező betegségi és baleseti biztosítást - amely a háború előtt csak az ipari, a kereskedelmi és a közlekedési dolgozókat érintette ben további munkásrétegekre terjesztették ki. A kötelező jelleggel biztosítottak száma ezzel elérte az egymilliót. A húszas évek végétől a városi munkásságnak mintegy százaléka részesült ebben az alapvető szociális védelemben. …Egyidejűleg nőttek a biztosítottak szociális kedvezményei is. Amíg az első világháború előtt a megbetegedett dolgozó húsz héten keresztül részesülhetett ingyenes gyógykezelésben, s kaphatott táppénzt, addig most az igényjogosultság időtartama egy évre, a táppénz összege pedig a fizetés 50 százalékáról százalékára nőtt. A baleseti járadék a teljes munkaképesség elvesztése esetén korábban a bér 60, 1927-től 66,6 százalékát tette ki. Ezek a szolgáltatások a legfejlettebb országokéhoz viszonyítva is figyelemre méltók voltak. Az angliai betegségi táppénz például csak a fizetések 18-32, a balseti járulék pedig százalékát tette ki. Az igényjogosultság időtartama megegyezett a magyarországival. Egy esztendővel később, 1928-ban a Bethlen-kormány bevezette a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítást, amely a munkásmozgalom régi követelései közé tartozott. Nyugdíjra a férfiak 65., a nők pedig 60. életévük betöltésével tarthattak igényt. Ez a biztosítási forma a kötelező betegségi és baleseti biztosításhoz hasonlóan csak a különböző városi munkásrétegekre terjedt ki, a mezőgazdasági munkásságra nem. Bár az as reform meghagyta a munkásbiztosítás önkormányzati formáját, annak hatáskörét jelentős mértékben csökkentette. A társadalombiztosítás új irányító szervének, az Országos Társadalombiztosító Intézetnek - közkeletű nevén: OTI-nak - létrehozása nemcsak az állami felügyelet erősödését jelentette, hanem a Szociáldemokrata Párt befolyásának visszaszorulását eredményezte…. Az 1920-as évek "szociálpolitikai hálóján" két nagy lyuk tátongott: a mezőgazdasági munkások kötelező biztosításának megoldatlansága, valamint a munkanélküliség elleni biztosítás hiánya. Az előbbi eredetileg szerepelt Bethlen programjában, s a népjóléti minisztérium szakemberei ben dolgoztak is az ezzel kapcsolatos törvénytervezeten. A világgazdasági válság 1929-től érezhető hazai hatása miatt azonban ez a terv ekkor nem válhatott valóra. Az értékesítési nehézségekkel és magas adóterhekkel küszködő mezőgazdasági munkaadók "rezsijének" megterhelését a válság körülményei közepette a kormány nem vállalta. Önkéntes, nem kötelező alapon azonban az agrárszektorban is terjedt ez a biztosítási forma. A középrétegek elsősorban a köztisztviselők egzisztenciális biztonságának megteremtése Népszövetségi kölcsön Menekültek tömegeinek az elhelyezése Társadalombiztosítás Közegészségügy Kötelező biztosítás Aggkori és rokkantsági ellátás Parasztságra nem terjedt ki társadalmi biztosítás

13 Budapest vidéki városok falvak 15,4 % 19,9 % 64,7 % 16,6 % 19,7 %
1920 15,4 % 19,9 % 64,7 % 1930 16,6 % 19,7 % 63,7 % 1941 18,4 % 61,7 % A népesség területi megoszlása (%)

14 Életkörülmények - szociális viszonyok
- A korszakban javult az orvosi ellátottság, megkétszereződött az orvosok száma, felépült 100 új korház. - a várható élettartam 40 évről 57-évre emelkedett - az ország népessége 7,9 millióról 1941-re 9,3 millióra növekedett - A szociális ellátásban ( beteg, -baleset és nyugdíjbiztosítás) részesülők köre az összlakosság 31% terjedt ki - A városi munkásság heti munka idejét 48 órában szabták meg, 6 nap fizetett szabadság, 65 éves kortól nyugdíj

15 Az oktatás minden szintjén jelentős fejlesztésekre került sor.
Eltudta fogadtatni politikai elittel, hogy a magyarság felemelése csak a népesség kulturális szintjének emelésével, az un. „KULTÚRFÖLÉNNYEL” biztosítható Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter Az oktatás minden szintjén jelentős fejlesztésekre került sor.

16 ÉRETTSÉGI

17 19. A feladat a bethleni konszolidációra vonatkozik. (rövid)
2005.Október 19. A feladat a bethleni konszolidációra vonatkozik. (rövid) Értékelje az ábra és a forrás alapján a Nagyatádi-féle földreformot! Feladatmegértés: A vizsgázó alapvetően a Nagyatádi Szabó István-féle földreformot mutatja be. A válasz tartalmazza a reform következtében létrejött változásokat. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a reform következtében Magyarországon a birtokrendszer felépítése nem változott meg). 0–4 Tájékozódás térben, időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi, helyesen állítja fel az időrendet. T Rögzíti, hogy a földreform Magyarországon az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása után (1920.), a Teleki-kormány idején került kidolgozásra, és erre az időszakra estek a trianoni békeszerződés területi veszteségei. 0–4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen használja a témához kapcsolódó általános, illetve konkrét fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat: pl. gazdaság, fejlődés, társadalmi rétegződés, illetve a témához tartozó konkrét fogalmakat: pl. konszolidáció, földreform, föld nélküli parasztság, törpebirtok, kis- és középparasztság, nagybirtok. 0–4 Források használata M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: megállapítja a táblázat és a szöveg alapján, hogy a földosztás hatására jelentősen megnőtt a kisbirtokok száma, amelyek azonban rossz, terméketlen földeken helyezkedtek el, és következtet arra, hogy a földosztás után létrejött paraszti birtokok nagyon kicsik voltak, és művelésük ráfizetéses volt. 0–4 Eseményeket alakító tényezők M A vizsgázó feltárja a földreform jellemzőit, pozitív és negatív hatását. T Pl.: fölismeri, hogy a földreform révén számos paraszt jutott földhöz (kétmillió embert érintett), és megállapítja, hogy a reform nem volt képes a földkérdés megoldására, hiszen modern művelésre alkalmatlan törpebirtokok jöttek létre, és a magyar birtokszerkezet alapvetően változatlan maradt. T Pl.: rögzíti, hogy a földkérdés kezelése kulcsfontosságú politikai kérdés volt a konszolidáció szempontjából, hiszen a parasztságot a rendszer mellé állította. Ugyanakkor felismeri, hogy a birtokok családi gazdálkodásra sem voltak alkalmasak, a parasztok tönkrementek, s az iparosodó városok nem tudták felszívni a munkaerőfelesleget. 0–6 Megszerkesztettség,nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24

18 A mezőgazdaság üzemstruktúrájának változásai 1895 és 1935 között
A gazdaságok Száma az összes gazdaság %-ában Területe az összes terület %-ában 1895* 1935 0-5 53,7 72,5 6,0 10,1 5-20 35,3 21,3 24,2 21,8 20-100 10,0 5,4 23,4 20,0 0,8 0,6 13,4 18,2 1000 felett 0,2 33 29,9 * Az 1920-as országterületre számolva.

19 1. Számos egyén teljesen elesett mindennemű földsegélyezéstől.
„Mi alulírott bodonhelyi törpebirtokosok, földnélküli szegények, hadiszolgálatot teljesített kitüntetett rokkant polgárok, azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk a Tekintetes Bírósághoz, hogy kérelmeink számára meghallgatást és méltányos orvoslást kérjünk. 1. Számos egyén teljesen elesett mindennemű földsegélyezéstől. 2. Azon egyének, akik a földbirtokrendezés útján földhöz jutottak, oly kielégítést kaptak, melynél, ha figyelembe vesszük a nyújtott földek nagyságát, ezek távolságát az illetők lakásaitól, továbbá ezen földek használhatatlanságát, úgy ezen segítség értéke oly csekélynek bizonyul, hogy szinte csak folytonos ráfizetés mellett lehet azok műveléséről beszélni. Ezen felsorolt körülményeket igazolja a földek nagysága, mely a 800 négyszögöl – 2 kat. hold között váltakozik. Értéküket igen súlyosan csökkenti a helységtől való nagy távolságuk, s így megmunkálásuk körülményes és költséges. Mindezek mellett még figyelembe kell vennünk ezen földek használhatóságát, illetve termőképességét is. Ezen harmadik körülményt igen kedvezőtlenné teszi azon tényállás, hogy ezek a földek: mélyfekvésű altalajvizes mocsárföldek, melyek legelőnek voltak használva, s jelenleg sem alkalmasak kapásnövények termelésére.” (A bodonhelyi földnélküliek és törpebirtokosok panaszos beadványa az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz január 22-én)

20 konszolidálódását (1920–22)!
Feladatmegértés A vizsgázó döntően az ellenforradalmi rendszer megszilárdításával foglalkozik. Kitér az ebből a szempontból fontos törvényekre, ill. rendeletekre, és bemutatja az új rendszer törekvéseit a társadalmi bázis kiszélesítésére. A források elemzésével lényeges megállapításokat tesz.0-8 Tájékozódás térben és időben M: A vizsgázó térben és időben elhelyezi a témát. T: A konszolidációt a húszas évek elejére helyezi: 1920– 22. (Említheti a Bethlen-korszak kezdetét: 1921.) A témát a trianoni határok közti országterületen belül értelmezi. 0-4 Szaknyelv alkalmazása M: A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat, megfelelően alkalmazza a témára vonatkozó szakkifejezéseket. T: Használja a következő általános fogalmakat (pl. forradalom, ellenforradalom, országgyűlés, konszolidáció, választójog) és a téma szakkifejezéseit (pl. fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, nyílt szavazás, földosztás). Források használata M: A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokból kibontható információkat, és lényegi következtetéseket von le azokból. T: Pl.: Rögzíti a Bethlen–Peyer paktum és a földreform tartalmát, és bemutatja azok szerepét a rendszer társadalmi bázisának növelésében. T: Pl.: Rögzíti, hogy az ellenforradalmi rendszer parlamentáris alapokon nyugodott, és megállapítja, hogy a szilárd kormányzás biztosítására több intézkedést is hoztak (pl. választójogi reform, „rendtörvény”). T: Pl.: Rögzíti a numerus clausus törvény tartalmát, és megállapítja, hogy a kormányzat a közhangulat csillapítását a zsidóság egyetemi bejutásának korlátozásával próbálta elérni. 0-8 Eseményeket alakító tényezők feltárása M: A vizsgázó feltárja a konszolidációs folyamat meghatározó összetevőit, és lényegi összefüggésekre mutat rá. T: Pl.: Jelzi, hogy az ellenforradalmi rendszer a forradalmak tagadásaként jött létre, s kifejti, hogy innen ered a kommunistaellenesség, valamint a belső rend megszilárdításának igénye. T: Pl.: Utal a külső és belső nehézségekre (Trianon, királypuccsok stb.), és megállapítja, hogy a konszolidáció mindezek ellenére sikeres volt. T: Pl.: Megállapítja, hogy a közvélemény jelentős része a világháborús összeomlásért és a forradalmakért a hazai zsidóságot okolta s ebből vezeti le a kormánypolitika antiszemita „numerus clausus” törvényét. T: Pl.: Rögzíti a földbirtokviszonyok kiegyensúlyozatlanságát és a szociáldemokrata munkásmozgalom túlélését s utal a parasztság és a munkásság megbékélését célzó kormányzati törekvésekre. 0-10 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok 2010 20. A feladat Magyarország két világháború közötti történelméhez kapcsolódik. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján az ellenforradalmi rendszer belpolitikai konszolidálódását (1920–22)!

21 „1. § […] Ennek a törvénynek alkalmazása szempontjából közérdekű
földbirtokpolitikai célnak nyilvánítható különösen az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földmívelők, a földmíves hadirokkantak, a munkaképes földmíves hadiözvegyek és felnőtt földmíves hadiárvák földhöz juttatása; gazdasági munkásházak emelése; a mezőgazdasági munkásoknak, törpe- és kisbirtokosoknak földhöz juttatással való megerősítése, továbbá a közszolgálati alkalmazottaknak, a becsülettel szolgált katonáknak és az érdemes gazdatiszteknek földhöz juttatása, közoktatási célokat szolgáló intézmények és közlegelők létesítése avagy végül a haladó gazdálkodásnak irányt mutatni hivatott középbirtokok alakítása is.” (1920. évi XXXVI. törvénycikk a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről) „1. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el, és öt évig terjedő fegyházzal büntetendő.” (1921. évi III. törvénycikk, az ún. „rendtörvény”)

22 „Az értekezlet […] megállapodott abban, hogy:
1. A gyülekezési jog visszaállíttatik… 2. A szakszervezetek alapszabályaikban körülírt működésüket […] akadálytalanul folytathatják. A közalkalmazottak, vasutasok és postások szakszervezete azonban vissza nem állítható […] 11. A kormány a gazdasági bajok orvoslására […] mindent elkövet, úgyszintén a munkabérek szabályozására is kellő formát keres […] A szociáldemokrata munkásság óhajainak […] teljesítésével párhuzamosan […] kijelentik, hogy: A nemzet és az ország érdekeit a munkásság érdekeivel azonosnak tekintik. […] hajlandó a polgári osztályokkal gazdasági téren kooperálni. Politikai sztrájkoktól tartózkodik, szakít a liberális blokkal, nem támogatja a […] demagógiát. Mint a kormány ellenzéke tisztességes fegyverekkel küzd.” (A Bethlen-Peyer paktum. Részletek a minisztériumi titkár összefoglaló jelentéséből)

23 „Nagy veszedelem az, ha az általános, titkos választójogot műveletlen, értelmetlen
tömegeknek kell gyakorolniuk. Televényföldje az ilyen nép a legrosszabb demagógiának. Mint belügyminiszter meggyőződéssel működtem közre abban, hogy a Friedrich-kormány választójogi rendeletét, amely a legszélsőségesebb általános, titkos választáson alapult, módosítjuk és választójogunkat a magyar tömegek értelmi szintjével összhangba hozzuk. Vállalom e tényért a történelmi felelősséget.” (Gróf Klebelsberg Kunó a választójogról) „1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. 3. § […] Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét.” (Az évi XXV. Törvény)

24 Demográfiai változások a XX
Demográfiai változások a XX. századi Magyarországon - Történelem érettségi felkészítő videó https://www.youtube.com/watch?v=mfr3YHtn1m4&index=10&list=PLYqpQrJfuUrTEAQHJ2f2Ii7zxbuAMHbdf Salamon Konrád: A népi gondolat, mint a konzervatív modernizáció megfogalmazódása


Letölteni ppt "9.3.Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években"

Hasonló előadás


Google Hirdetések