1 Bemeneti kompetencia mérése Szabálykövetés január 26. Vadasi Béláné

Az előadások a következő témára: "1 Bemeneti kompetencia mérése Szabálykövetés január 26. Vadasi Béláné"— Előadás másolata:

1 1 Bemeneti kompetencia mérése Szabálykövetés 2007. január 26. Vadasi Béláné vadasi.ildiko@vipmail.hu

2 2 Munkacsoport tagjai: Gábri Katalin Ruzsinszkiné Lukácsy Margit Vadasi Béláné (csoportvezető) Szakvéleményével támogatta munkánkat: Kondor László Kiss János Ranschburg Ágnes A szekciónk munkáját segíti: Egri Judit

3 3 Amiről ma beszélni szeretnénk: a „kompetencia” fogalma; a „Szabálykövetés” mint kompetencia jellemzése; a tanulók teljesítményének értékelése; a mérési eredmények; és az Önök észrevételeiről és javaslatairól.

4 4 A kompetencia fogalma A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan – ismereteket, készségeket, képességeket, személyiségjegyeket és attitűdöket tartalmazó – komplex rendszernek tekinthetjük, amely képessé, kompetenssé teszi birtoklóját arra, hogy különböző helyzetekben, összetett, életszerű feladatok megoldásában eredményesen, hatékonyan cselekedjék.

5 5 Miért a „Szabálykövetés” ? Úgy a mindennapokban, mint a társadalmi érintkezés, vagy a munkavégzés során fontos szerepet töltenek be életünkben a szabályok (szabályzatok, jogszabályok). Pl.: a közúti rendelkezések egységes szabályozása, vagyis a KRESZ; a társadalmi viselkedési normák gyűjteménye, vagyis az etikett; a természetvédelem, a környezetvédelem szabályai; A szabályzatok sorát könnyen folytathatjuk…..

6 6 Szabályzatok cégek, társaságok, szervezetek alapításának és működésének szabályai; az adózás szabályai; a társasház, a munkahely házirendje; a tűzvédelmi, balesetvédelmi és munkavédelmi szabályzat; és intézményünkben…

7 7 Szabályzatok (az iskolánkban) a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) az adatkezelési-, iratkezelési szabályzat; a leltározási, selejtezési szabályzat; a munkaköri leírás; az ellenőrzési szabályzat; a DÖK működési szabályzata; a házirend (tanulóinknak szólóan); stb…

8 8 A „Szabálykövetés” mint kompetencia a kommunikációs, a narratív, a döntési, a kritikai, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési kulcskompetenciák mellett kiemeli… a szabálykövető, a problémamegoldó, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Nemzeti alaptanterv (2003)

9 9 A „Szabálykövetés” mint kompetencia jellemzése A bemeneti mérés során a szabálykövetés, mint részkompetencia kapcsán azokat a tevékenységformákat vizsgáltuk (a szabály, valamint az esemény, jelenség, helyzet összefüggésében), amelyek később egy szakma elsajátításához feltétlenül szükségesek.

10 10 A tanuló legyen képes: helyzetben (eseményben, jelenségben) valamilyen szabályosságot felismerni; adott, leírt szabályt (algoritmust) követni; helyzethez (eseményhez, jelenséghez) szabályt választani, illeszteni; helyzethez (tevékenységhez) önállóan szabályt alkotni.

11 11 A szabálykövetés nehézségi szintjei az egyes tevékenységformákban A szabályfelismerés során a szabály jellege (valószínűség, ok-okozati összefüggés, törvényszerűség), ill. a megadott helyzetek száma változott. Pl.: A bank-automatából történő pénzfelvétel lépéseinek megfelelő sorrendbe állítása (4. szint). A szabálykövetés során a leírt lépések száma, a szabály összetettsége változott. Pl.: A bolthoz vezető út megrajzolása (2.szint).

12 12 A szabálykövetés nehézségi szintjei az egyes tevékenységformákban (folyt.) A megfelelő szabály kiválasztása, illesztése során a megadott szabályok száma nőtt. Pl.: Egy adott helyzethez (gázpalack-cseretelep) illeszkedő figyelmeztető és tiltó táblák kiválasztása valódi táblákat ábrázoló képek közül (1. szint). Az önállóan alkotandó szabály során a leírandó lépések sorrendiségének jelentősége ill. a feltételek összetettsége változott. Pl.: Egy születésnapi bulit előkészítő tevékenységek tevékenységlánccá (hálótervvé) való szervezése (4. szint)

13 13 A tanulók teljesítményének értékelése A feladatlap 16 feladatából 4-4 feladat reprezentálja az egyes tevékenységformákat, ezen belül pedig 1-1 feladat a nehézségi szinteket. Az értékelés kategóriái: Szint alatti eredmény (nincs értékelhető részmegoldás vagy megoldás). 1. szinttől kezdődően a 4. szintig tartó eredménykategóriák. Szint nélküli eredmény (csak olyan részmegoldások vannak, mely szintet nem képvisel). Rendszer nélküli eredmény (az egyik feladatban a tanuló egy adott szintet elér, viszont egy másik feladatban ugyanezt a szintet nem éri el).

14 14 MÉRÉSI ADATOK A mérésben részt vett tanulók száma: 4706 fő Nehézségi index:41% Cronbach alfa:0,81 Szórás: 5,8 pont Relatív szórás: 39,2% Átlag pontszám: 14,8 pont

15 15 Eredmények tevékenységekként és feladatokként Valamilyen szabályosságot felismer 1. fel.2. fel.3. fel.4. fel. 32%61%31%56% Leírt szabályt (algoritmust) követ 5. fel.6. fel.7. fel.8. fel. 83%16% Szabályok közül megfelelőt választ 9. fel.10. fel.11. fel.12. fel. 27%67%28%8% Önállóan alkot feltételeknek megfelelő szabályt 13. fel.14. fel.15. fel.16. fel. 46%69%23%27% A részletesebb elemzést a „Kompetencia mérés 2006” tanulmánykötet 87-91. oldala tartalmazza!

16 16 A) A szabályfelismerés szintteljesítményei

17 17 B) A szabálykövetés szintteljesítményei

18 18 C) A szabályválasztás szintteljesítményei

19 19 D) A szabályalkotás szintteljesítményei

20 20 A mérés tapasztalatai ….a mérésben és javításban résztvevő kollégák véleménye alapján (véleménygyűjtemény váltakozó előjelekkel) + „A szabálykövetés feladatait a diákok többnyire élvezték, javítása egyszerű volt.” -„A szabálykövetési feladatlapon lévő feladatok közül sokat nem értettek meg, így el sem kezdték.” ?„a mérőlapok vagy erősek voltak, vagy a mi gyerekeink voltak gyengék?” remélik, hogy az értékelésnél mindez kiderül……..”

21 21 Vélemények A bemeneti kompetenciaméréssel kapcsolatban melyek az Önök észrevételei és javaslatai? 1. A feladatlap kapcsán a mérendő ill. fejlesztendő területekről. 2. A mérés körülményeiről és időtartamáról. 3. A teljesítmények értékeléséről, az értékelés hasznosságáról, használhatóságáról. 4. Bármely egyéb, a bemeneti kompetenciaméréssel kapcsolatos észrevétel és javaslat.