Egyetemes barokk III.: Francia barokk művészet. Franciaország a XVII. században – XIII. és XIV. Lajos királyok ural- kodásának idején stabil abszolút.

Az előadások a következő témára: "Egyetemes barokk III.: Francia barokk művészet. Franciaország a XVII. században – XIII. és XIV. Lajos királyok ural- kodásának idején stabil abszolút."— Előadás másolata:

1 Egyetemes barokk III.: Francia barokk művészet

2 Franciaország a XVII. században – XIII. és XIV. Lajos királyok ural- kodásának idején stabil abszolút monarchia képét mutatja. Virágzó állapotát olyan kiváló államférfiak jó gazdaságpolitikájának köszönheti, mint Richelieu, Mazarin és Colbert. A király személyében összpontosuló korlátlan központi hatalom a polgárságnak juttatott kedvezményekkel, az ipar és a kereskedelem támogatásával kompenzálta a nagybirtokos nemesség politikai törekvéseit. A XVIII. századra ez a törékeny egyensúly borul fel, amely helyzet eszkalálódásával majd a Nagy Forradalomhoz jutunk. De addig is ott van még a művészet- és szépségről alkotott elméletek differenciálódásának, a filozófia fejlődésének, /a racionalizmus előretörése, Descartes és Leibniz/, a festészeti műfajok önállósodásának, új építészeti formanyelv kialakulásának és maga az Enciklopédia megalkotásának /Voltaire, Rousseau, Diderot/ hosszú korszaka! Colbert, a műértő pénzügyminiszter 1663- ban hozzálátott a Királyi Bútormanu- faktúra újjászervezéséhez, amely luxusbútorzatokat és dekoranyagokat, mint pl. falikárpitokat állított elő. Ugyanő, (C.) ezzel egy időben, az 1648- tól működő és Charles Le Brun igazgatása alatt álló Királyi Festészeti és Szobrászati Akadémiának is megszabta az irányvonalát. 1671- ben létrehozta a Királyi Építészeti Akadémiát. -Megszületik a >Beaux Arts<, a szép művészetek gyűjtőfogalma, a festészeti akadémiák teljességgel a központjai lesznek a művészeti életnek. A festészetben a szín- és fénykezelési technikák alkalmazásában jellemző vita bontakozik ki Poussin és Rubens, a flamand követői között.

3 CLAUDE Lorrain: Sába királynő partraszállása. 1649

4 Claude Lorrain: Hágár elűzése. 1688. Eszményi, árkádiai tájak előtt az Ó- és Újszövetségi jelenetek

5 Le Nain: Parasztcsalád. 1640. A hétköznapi életből vett jelenetek a realizmus igényének erősödése.

6 Chalres LE BRUN: Fiziognómiai tanulmány. 1668.

7 Georges LA TOUR: Az újszülött. 1640.

8 La Tour: Jézus és Szent József Mária Magdolna mindkettő 1640.

9 Du Cerceau: Hôtel de Sully. 1624 Court d’ honneur- os kialakítás az udvari homlokzaton: az U alakú főrizalit közepén díszudvar. E fogalmat tudni kell! Ø

10 Le Vau: Vaux- le- Vicomte 1658 XIV. Lajos pénzügyminiszte, Foquet megbízásából épül. A kiforrottnak mondható vidéki kastélyformátum előképe, oldalsó pavilonos tömegalakítás. Az udvari oldalon a szigorú geometrikus szerkesztésű kert.

11 Val de Grace, egy court d’ honneuros elrendezésű kastély típusa Ø

12 Hardouin- Mansart: Az Invalidusok Dómja 1677- 1706 A háború veteránjai és sérültjei számára épített dóm. H.-Mansart a Napkirály uralkodásának második felében bontakozóban lévő kifinomult stílus képviselője, itt, a Dómon már megfigyelhető a klasszicizálás, a klasszikus görög- római arányrendszerek lekövetése. Egyértelmű előkép a Vatikán Szent- Péter székesegyház, főleg a kupola és a tamburjának (kupoladob) kialakításánál.

13 A Dóm belső tere: a főoltár feletti baldachin struktúrája is ismerős (Bernini: San Pietro), jobb oldalt I. Napóleon szarkofágja

14 Nicolas POUSSIN: Önarckép 1650.

15 Poussin: Mannahullás 1639.

16 Poussin: A kígyómarás. 1648. Az ószövetségi jelenetpár itt is képzelt, bukolikus tájon, Árkádia mítikus terébe helyeztetik.

17 Jacques LEMERCIER A Sorbonne- egyetem Nyugati homlokzata 1635. Klasszicizáló arányrendszer ívelt barokk elemekkel, újszerűnek ható tömegalakítással

18 Lemercier: A Sorbonne nyugati homlokzata. Átnézeti tervjavaslat az architektúráról

19 Versailles: Veduta a korai barokk (előzmény) kastélyegyüttessel és a kert alapításkori képe

20 Francois GIRARDON: Versailles, a kert felőli oldal alléinak fő tengelyében álló szökőkút szoborcsoportja, Neptunus szekerével. A francia ízlésű kastélykert alapvetése: a geometrikus struktúra! Girardon felelt a teljes szobrászati dísz kialakításáért.

21 A kerti homlokzat a piano nobile- val: az első emelet nagy belmagasságú, egybefüggő teremsorával „a nemesi emelet”

22 Két felvétel a belső terekről: A Tükörgaléria  A királyi hálóterem Az építkezést a helyén levő korai barokk, kisméretű vadászkastély kibővítésével kezdik. Le Vau és Le Brun tervei szerint halad az építés, végül Hardouin- Mansart fejezi be 1678 körül.

23 Le Brun: XIV. Lajos uralkodása 1678. Az apoteózis (megdicsőülés)- jelenetek sémája Az uralkodókultusz szolgálatában álló monumentális menyezetfestészet!

24 Versailles A Király kápolnája Le Brun, 1678

25 A geometrikus, racionalizált struktúra mellett megjelenik az elvágyódás, az izoláció gondolata: kerti grotta (barlang), már egy egészen angol

26 Francois Girardon: Versailles, alagsori szint, Thethys grottája Tethys (latin írásmódban) a görög mitológia kezdetén Uranosz és Gaia leánya, tengeristennő, Ókeanosz testvére és felesége, minden földi folyó szülőanyja

27 Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola A. D. Bodajk, 2015. A képanyag egy része a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettudományi Intézetének segédanyag- gyűjteményéből származik. A jogtulajdonos Jernyei Kiss János professzor.