Jólét Európában Cziszter Laura és Fedorkó Boglárka 2011. május 10.

Az előadások a következő témára: "Jólét Európában Cziszter Laura és Fedorkó Boglárka 2011. május 10."— Előadás másolata:

1 Jólét Európában Cziszter Laura és Fedorkó Boglárka 2011. május 10.

2 htht Miről lesz szó? –Miért fontos a jólét fogalma és mérése? –Hol jó élni Európában? (nemzetközi összehasonlítás) –Mi a kapcsolat az oktatás és a jólét között?

3 htht Miért van szüksége a politikusoknak indikátorokra? –Döntés előtt: hogy megértsék a helyi szükségleteket, és megalapozott döntéseket hozzanak –Döntés után: hogy a döntéseik eredményeit, hosszú távú hatásait a társadalmi és gazdasági folyamatokra mérni és értékelni tudják

4 htht GDP-n innen –A GDP (bruttó hazai termék) az 1930-as évektől kezdve az egész világon a politikai döntéshozók viszonyítási alapjává vált, és nyilvános vitákban előszeretettel hivatkoznak rá. –A GDP a társadalmi fejlődés és általában véve a haladás mérőszáma is. –A GDP a pénzalapú gazdasági tevékenységet méri, de egy sor fontos társadalmi tényező mérésére, mint például a környezetvédelmi fenntarthatóság vagy társadalmi integráció, nem alkalmas. –A 70-es évektől kezdve egyre erősödik az a felismerés, hogy a GDP nem alkalmas arra, hogy minden kérdésben érveket szolgáltasson a politikai vitákhoz.

5 „A GDP méri a légszennyezést és a cigaretta- hirdetések volumenét, a fenyők kivágását, természeti értékeink kaotikus megsemmisülését... Azonban nem méri gyermekeink egészségét, oktatásuk minőségét, a játékból fakadó örömüket, a költészet szépségét vagy házasságaink erejét… Mindent mér, csak azt nem, ami miatt érdemes élni.” (Robert F. Kennedy, 1968)

6 GDP-n túl - nemzetközi erőfeszítések –Az ENSZ Fejlesztési Programja kidolgozta a humán fejlettségi mutatót (HDI), mely az országokat a GDP, az egészségügy és az oktatás színvonalának együttes mérésére alapozva hasonlítja össze. –A Világbank a nemzeti javak mérésekor társadalmi és környezetvédelmi vonatkozásokat is figyelembe vesz. –Az OECD a társadalmi haladás mérésére irányuló globális projektjében elősegíti az új mutatók minél szélesebb részvételen alapuló alkalmazását. –Számos civil szervezet méri „az ökológiai lábnyomot” – egy olyan mutatót, amelyet egyes közhatóságok formálisan is elismernek. –Számos kutatás jött létre a jólét és az életszínvonallal való elégedettség mérésére. htht

7 Mit tesz az EU ezen a téren? –2007-ben a „GDP-n túl” című konferencia rávilágított arra, hogy a GDP-t kiegészítő mutatatók kifejlesztése jelentős támogatottságot élvez az európai politikai döntéshozók, a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szakértők, valamint a civil társadalom körében. –2008 Eurobarométer-felmérés szerint az EU állampolgárainak több mint kétharmada úgy véli, hogy a haladás mérésére társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági mutatókat egyaránt figyelembe kellene venni. –2009 Bizottság közleménye: A GDP-n innen és túl: A haladás mérése változó világunkban 5 pontos akciótervet dolgoz ki a társadalmi folyamatok jobb mérésére (környezetvédelmi index, életminőségi és jóléti mutató, stb.). –2010 Eurostat és New Economics Foundation (NEF): megvalósíthatósági tanulmány a jóléti indikátorok bevezetéséről

8 htht A jólét feltérképezése Mitől érzi magát jól egy egyén a társadalomban? Véleményed szerint milyen összetevői vannak az egyéni jólétnek?

9 htht Szociális jólét: támogató kapcsolatok, bizalom, összetartozás érzése A New Economics Foundation (NEF) által javasolt jóléti modell Egyéni jólét: pozitív, negatív érzelmek, elégedettség, életerő, rugalmasság, önbizalom, helytállás

10 htht Az egyéni jólét mely összetevőire tud hatással lenni egy politikai döntés vagy egy civil kezdeményezés?

11 htht Egyéni jólét Érzelmi jólét Pozitív érzelmek Negatív érzelmek hiánya Élettel való elégedettség Életerő Rugalmasság és önbizalom ÖnbizalomOptimizmusRugalmasság Helytállás KompetenciaAutonómiaElköteleződésCéltudatosság

12 htht Szociális jólét Támogató kapcsolatok (család, barátok) Bizalom, összetartozás érzése

13 htht Kérdéstípusok (European Social Survey, 22 európai ország adatai) Érzelmi jólét (pozitív érzelmek): Mennyire tartja boldognak magát? Élettel való elégedettség: Az életem többnyire olyan, amilyennek szeretném (igen-nem). Életerő: Hányszor érezte magát fáradtnak a múlt héten? Támogató kapcsolatok: A közvetlen családdal töltött idő milyen mértékben örömteli? Másokba vetett bizalom és összetartozás érzése: Érzésed szerint a környezetedben élő emberek mennyire segítik egymást? http://www.nationalaccountsofwellbeing.org/engage/survey/view/1

14 Mit tippelnél? Melyik országban a legmagasabb a polgárok jóléte? Melyikben a legalacsonyabb?

15 htht Néhány érdekes eredmény (I.): A magas egyéni jóléttel rendelkező országoknak nem feltétlenül magas a szociális jóléte, és fordítva. Pl. Dánia és Ukrajna- mindkét mutatója stabil Közép és Kelet-Európa: magasabb a szociális jólét, mint az egyéni Portugália, Spanyolország: jóval magasabb a szociális jólét, mint az egyéni A jóléti mutatókban jelentős különbségek lehetnek olyan országok között is, amelyeknek az egy főre jutó GDP-je megegyezik, vagy nagyon hasonló. Pl. Finnország és Franciaország egy főre jutó GDP-je nagyon hasonló, de Franciaország mind szociális, mind egyéni jólétben jelentősen Finnország mögött marad http://www.nationalaccountsofwellbeing.org/explore/countries/fi Nagy változatosság mutatható ki az egyes országok különböző jóléti tényezői között is Észtország „modellje”: minden tényező közelít az európai átlaghoz Magyarország: markáns különbség a két szociális jóléti tényező között www.nationalaccountsofwellbeing.org/explore/countries/hu

16 Szociális jólét: markáns eltérés a két jóléti tényező szintje között Magyarország esetében

17 htht Néhány érdekes eredmény (II.): Egy-egy országon belül eltérő jóléti eredmények mutathatók ki a különböző korcsoportok között: Pl. Nagy-Britannia: a fiatalok és idősek jóléti tényezői nagy különbségeket mutatnak, különösen nagy az eltérés a bizalom és az összetartozás érzése tekintetében http://www.nationalaccountsofwellbeing.org/explore/countries/gb#

18 htht Néhány érdekes eredmény egy nottingham-i fiatalok körében végzett esettanulmány alapján (NEF) –kutatás háttere: elmúlt 30 évben a GDP megduplázódott, az élettel való elégedettség nem nőtt Nagy-Britanniában –kísérleti projekt: első felmérés az iskolás gyerekek jólétéről –minta: 1000 7-19 éves fiatal Nottinghamben –jólét két dimenziója: élettel való elégedettség személyes fejlődés: kíváncsiság, lelkesedés, elmélyülés, flow, elkötelezettség, kreatív kihívások

19 htht Néhány érdekes eredmény egy nottingham-i fiatalok körében végzett esettanulmány alapján (NEF) –Fő eredmények: gyermekek 9 %-a: alacsony jólét, depresszió közeli állapot a jólét rohamosan zuhan, ahogy a gyermekek idősebbek lesznek általános iskolások: 65 % magas jólétről számol be, középiskolások: 27 % számol be magas jólétről a „versenyistálló” típusú iskolákban a jólét sokkal alacsonyabb a középiskolások elvesztik motivációjukat, unottakká válnak, és nem élvezik az iskolába járást azoknak a gyerekeknek, akiknek sportolnak, magasabb a jóléti mutatójuk

20 htht Összefoglalásképpen: Nemzetközi és európai politikai szinten konszenzus van arra vonatkozóan, hogy a megalapozott politikai döntésekhez és tartalmasabb társadalmi vitákhoz elengedhetetlen a GDP-nél átfogóbb mutatók kidolgozása, amelyek figyelembe veszik a társadalmi és környezeti kihívásokat. A jóléti mutatók átfogóbb képet mutatnak majd azokról a tényezőkről, amelyek igazán fontos az embereknek, amelyek növelik életminőségüket. A jövő politikáit és annak hatásait ezek az új jóléti indikátorok fogják alakítani.

21 htht És a civilek szerepe? A civil társadalom képviselői tudják a legtöbbet a helyi közösségek igényeiről és arról, hogy a polgárok jólétét mi javítaná leghatékonyabban. A civilek tudnak a leghitelesebben kommunikálni arról, hogy mi a fontos az embereknek. Ezt a tudást felhasználva a civilek társadalmi vitákat indíthatnak el, nyomást gyakorolva a közvéleményre és a döntéshozókra egyaránt.

22 htht Köszönjük a figyelmet! Bibliográfia: A GDP-n innen és túl: A haladás mérése változó világunkban; A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0433:FIN:HU:PDF National Accounts of Wellbeing; New Economics Foundation http://www.neweconomics.org/publications/national-accounts-well-being The Power and Potential of Well-Being Indicators, Measuring young people's well-being in Nottingham; New Economics Foundation http://www.neweconomics.org/publications/power-and-potential-well-being-indicators.